Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-06 / 4. szám
Vasárnap, 1957. január в. SOMOGYORSZAG в ■ II пии^---1ТГГ--gWlH'TI WIIHIMHHtWHHHHWHHHHHHHHHHHHHMHHMHHMHWMMMHMMMMHHMMMHHHHHHHM Nem lesz könnyű, DE VAN BENNE VALAMI JÓ! — Hat éve vagyok itt — mondja és elnéz a szobából (kifelé, messze ... Hat év! Nem kis idő. Azóta hatszor Ispte ibe a hó az ablakból jól látható rétet, a Kisróma-hegy meredek oldalát, az akácfákkal szegélyezett dűlőutakat és Rockék emelétes villájának tetejét. Sokszor állt itt töprengve és gondolkodva, számottéve az eltöltött időről. Olyan ismerős innen a kép, a Cukorgyár magas íkóménye, a kcckaaliakű 'házak, s a .nemrég — szinte a ködből élőhúvó — Hűtőház hatalmas vasbeton tömbje. Elnézte, amint készítették, az állványok erdejét, rajtuk a szorgos, fekete hangyának tűnő emberekkel. Egy ország, melyben nem lehet ezer lépést tenni — gondolta sokszor —. hogy valamit ne építenének. Az építés, az alkotás, a produktív miunka nagyszerű terveivel érkezett Kürschner József, a Kefeanyagkikészítő Vállalat igazgatója is hat esztendeje Budapestről. S végeredményben mit alkotott, mit épített? A hat esztendő óriási keze lemorzsolta a nehéz éveket, baja teljesen szürke lett, s nem mozog olyan fiatalosan, mint akkor, abban az időben. A nagy tervek iis elmosódtak, szétfolytak az években, megfojtotta őket a paragmfius, a kötöttség a függés tapasztalatlanabb emberektől, a bürokrácia vasimarka. A 200 munkás közben dolgozott, dolgozott és dolgozott, de Kürschner elvtárs még azt sem mondhatta el, többet keresnek, mint hat évvel ezelőtt. Néha elhitte, hogy ennek így kell lennie, néha azonban elkapta a kétkedés, fűtötte a tettvágy — tenni va-> •lámát, többet, jobbat ezekért az emberekért. Danes János főművezető szintén dereshajú, idős északi«. Olyan ember, akiről azt szokták mondani: ►"kisujjában a szakma-«. Gömömi István főkönyvelő intelligensarcű, komoly, megfontolt ember. Úgy mondja az igazgatónak: ... nézd Jóska bácsi... — Danes csak úgy hívja: Jóska! — mert 6 egyidős vele. Sok nehéz gond kalapálttá össze baráttá ezt a három embert. E hármas felé nyújtotta most •becsületes munkáskezét a légjobb segítőszándékkal Gazdag Géza karbantartó lakatos^ a munkástanács elnöke. Nincs is itt semmi haj, s a munkások jobblétéért sarjadt közös törődést nem bontja meg semmilyen személyi ellentét, A függönyt azonban itt is fellibbentette október 23-a. Világossá vált, így, ilyen gyakorlattal az üzemet vezetni tovább nem lehet. Előbukkantak a nagyobb önállóságból fakadó sürgős teendők. Azok a tervek, melyeket éppen a fentről megszorított, megbénított vezetés miatt nem lehetett megvalósítani. —■ Az első teendő — mondja Riirsdhner elVtárs — az üzem nyereségessé tétele. Eddig majdnem mindig ráfizetéssel dolgoztunk Miért? — A Kefeanyaigkikészítő Vállalat, ahogy a nevében is benne van, csak kikészít. Mint anyagot, készárut gyárt ugyan, mint 'gyártmányt azonban csak félkészárut. Pécsről, a Bőrgyárból, kapjuk az anyagot, itt tisztítjuk, mossuk és osztályozzuk, azaz kikészítjük a sortét. Itt kész ecseteket, keféket nem gyártunk. A farészeit egy másik, nem kaposvári üzem készíti. Eddáig diktált árakkal dolgoztunk, melyet Budapesten állapítottak meg. Nem lehetett olyan jól dolgozni, hogy nyereségesek legyünk. A megállapított árak ugyanis nevetségesen alacsonyak voltak. Ebből adódott a munkások kevesebb keresete is, — Már régen is foglalkoztunk olyan gondolattal — fűzi tovább a szót Danes János főművezető —. hogy építeni kellene kiegészítésképpen egy pótüzemet, ahol készáruk hagynák el a gyár területét — Kétmillióba kerülne — vág közbe Kirscíhner József. — Uj gépek kellenének, felszerelés stb. Ez pedig komoly 'beruházás. Az biztos, hogy ideális állapot, amikor a feldolgozói és készárut 'gyártó üzem ott van, i ahol a sörtek ikészí tés. Ha mint anya-1 got adjuk el, 20 sízázalék haszon i van csak rajta, ha mint készárut ér-i ítékesítj.ük, legkevesebb 40 százalék i nyereséget tudnánk elérni. i — Maradjunk mi csak a kikészí- < tésmél — mondja óvatosan Gömöri' István főkönyvelő. — Sokba kerülne ' ez nekünk. — A jelenlévők azonban' nem akarják abbahagyni a fejtegetést. Sokat gondolkoztak már a meg-' oldáson. ' — A maszek konkurálni fog ve-' lünk — töpreng Danes ibácsi. —• Vi-' szent nincsenek gépei, jó felszerelései, és így mi versenyképesebbek lennénk. — Folytassuk nagyobb mértékben az exportot — véli a főkönyvelő. — Júliusban indult az eliső szállítmány és ez kétezer forint hasznot (hozott. Nézd, Jóska 'bácsi —■ fordul' az 'igazgató felé — Anglia keresi a gyár készítményeit, jónak és szépnek találja, fokozni kellene az exportszállítmányokat. — Én csak amellett vagyok — köti magát elképzeléséhez Danes János —, hogy készáru 'gyártására térjünk át. Még úgyis jobban jönnénk ki, ha az üzem egyik része a mos» tani gépekkel átállna 'készárura, a másik fele folytatná a kikészítést. Még beruházni se kellene, csak igen kevés gépet. így szövik, szövögetik a jövő terveit a vállalat vezetői. Mindegyiküket a segítősaándék hajtja, hogyan, miképpen lehetne rentábilissá, jólfizetővé tenni az üzemet. Hogyan, miképpen lehetne emelni a termelést, a munkabéreket, de ugyanakkor csökkenteni a termelésd költséget. Gazdag Géza, a munkástanács elnöke a 'bérezésről mond pár szót. — Órabért akarunk 'bevezetni, de a teljesítménybér meghagyása meffltett. Aki többet készít, többet keressen! Persze, a minőség az első. Erre a jövőben is törekszünk, sőt talán még jobban, mint eddig. Kovács Mária, a munkástanács tagja kifogásolja a konkrét intézkedések hiányát. Sürgősen meg kellene állapítani a béreket, elvégre tudni akarjuk, mennyit keresünk — mondja. Bizonytalanság van a munkások között. Varga Sár dór né is így vélekedik, ö sem tudja még, hogy mennyit fog keresni. Az eliső munkateremben, a »fel verőben « csupa ■asszony, lány dolgozik. A 'gépek gumiszalagjai zizegve forognak a végtelen -pályákon, szép rendben ütögetve a megtisztított tarka sörtéket. Nem tudom, azelőtt milyen volt a hangulat itt, de most jó. A jövő — a jobb, több ibér, emberibb élet — kialakításának lehetőségét -kapták kézbe az üzem munkásai, munkásnői. Rajtuk, egységes akaratukon, szorgalmukon múlik, hogyan alakítják a maguk és az ország hasznára Még nem dőlt ed' — nem dőlhetett el —, hogy az igazgató, a főművezető és mások elképzelései hogyan válnak valóra. A lehetőségeik viszont megvannak. ■ Csak szén legyen, áram legyen — mondja Kixsohner József —, "akkor nem lesz semmi baj. — Ezt mondja Danes János is, és a két »öreg« nagyon 'bizakodó. Ennek a vállalatnak van jövője, s gondjai nem a pangás, az egyhelyben topogás, hanem a fejlődés gondjai. Szűts István BELFÖLDI HÍR A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint a megszűnő állami egyházügyi hivatal főbb feladatát az újonnan szervezendő művelődésügyi minisztérium egyházügyi főosztálya veszi át. Az átszervezéssel párhúzamosan csökkentik az új főosztályra háruló feladatokat, s az ügymenet egyszerűsítésével a létszámot is. A megyékben a tanácsok művelődésügyi osztályai végzik majd el az eddigi egyházügyi megbízott munkáját. — Önállóságot kapott a Csurgói Napsugár Ktsz Hat évvel ezelőtt alakult meg Csurgón a Napsugár Vegyesipari Ktsz. Ezalatt a hat esztendő alatt nagyon sokat fejlődött, erősödött, eredményekben pedig gazdagodott a szövetkezet, amely december elején önállóságot kapott. Megindult a tervezgetés, a vita, hogyan fogják ezt az önállóságot a legeredményesebben és a ^gazdaságosabban felhasználni. A líirfcnCT egyöntetű véleménye az volt, hogy továbbra is együtt maradnak és közösen dolgoznak. — 115 tagunk van — mondja Radnóti László, a ktsz elnöke —, de új munkaerőre lesz majd szükségünk, mert a meglévő — szabó, cipész és fodrász — részlegeinket kibővítjük. A dolgozók részére pedig üj üzemi konyhát létesítettünk. Sok, szép eredményt mutatott már fel a vegyesipari ktsz, különösen a műbőrkabátok és az esőkabátok készítésében — itt jegyezzük meg az 1956-os évi teljesítmény alapján 600 ezer forintos nyereséggel zártak. Most, hogy önállóságot kaptak, éljenek a lehetőséggel és minél előbb valósítsák meg azt a tervüket, hogy a jövőben exportra is termeljenek. ! Ugyancsak nehéz mostanában táplálkozni Gáts Tiborral, a közkedvelt P Somogyi Tücsök bábszínháza vezető- Pjével. Sok a dolga, s ahogy mondja: 1 még meghalni sem ér rá. * De nem is csoda, hisz új, és még az * eddiginél is jobb műsort ígér a soimogyi falvak ifjabb és idősebb lakóidnak a bábszínház. d Október elején a bábszínpad a népd művelési minisztériumtól egy nyóicd személyes kis társasgépkocsit kapott. ► így mos már kényelmesebben, s egyf Den nagyobb apparátussal járhatták ?a falvakat, egészen október közepéig. P Szerepeltek többek között Meszteg- Jnyőn, Vésén, Tapsonyban, Böhönyén, is a műsor mindenütt nagyon tetszett, imindenütt visszahívják a bábszínháizat. Rendszerint két előadást tartotitak. Az egyiket gyermekek részére. iEzen bábszínpadra átdolgozott maigyar népi játékokat mutattak be. A d második előadás a felnőtteké volt és d különleges mechanizmussal megolddott bábuk zeneszámokat, hegedű és d harmonikaszólót adtak elő. Két néger dbáb táncszámmal szerepelt, s volt dmég egy igen sikeres számuk, a Kacsintó dizőz. E műsorszámmal a régi, [pesti dizőzök szokványos műsorát figurázták ki. Talán mondani sem kell, igen nagy sikerrel. G YARMÁTOK KIÁLTANAK Gáncson, gazon, qödrökön keresztül, Szennyes árral, vad viharral, sziláiul szemben Megyünk! Fehér hajcsárok korbácsolnak Vissza, vissza, Mi megyünk tovább! Fegyver, korbács, gyilok tépte sebeinkből Csöpög a vér útunkra. Megyünk! S minél több vért vesztünk, Annál vérmesebbek leszünk. Minél többet éhezünk, Annál jobban Jól vagyunk lakva . Sokan, sokan elesünk, S mindig többen, többen vagyunk, S szivünkben és arcunkon piros rózsák lángolnak, ipkeletre nézünk. Ránk sugározza arcát a szabadság. SOMOGYI PÁL BÉKÉS, BOLDOG tJJ ESZTENDŐT Szerény váqqyal és reménnyel Nézünk eléd, új esztendő, Nem csillogó, talmi fénnyel: Volt belőle elegendő. Életünknek újult arcán Ma még sűrű qond sötótllk És a lelkünk csendes harcán A vihar méq itt visszfényük. De már fennen raqyog napunk: Szebb tavaszba hajlik e táj, S mert tettekben egyek vaqyunk, Jönni foq a raqyoqó nyár. Sebeidre, édes hazáik, ügy keresünk majdan gyógyírt, Hogy a világ bámul reánk S minden tája hordja a hirt: Él a magyar, él, s oly hitben, Melyen nem fog semmi gazság, Nem béklyózza egy vakisten, Vezére a népiqazság. S ha az ármány újra kelne, Hogy honunkra vessen üszkőt, Fölzúg népünk gerjedelme, S tudni fogja, hova üssön. Végén, e pár gondolatnak, Hadd kívánjak nagy‘kelendőt Minden igaz, jó magyarnak Békés, boldog új esztendőt! Kaposvár, 1957. január 2. SZALAI JANOS RÖVIDESEN MEGKEZDI ELŐADÁSAIT a So-mófytfi Tücsök Október elején még szó volt egy többhetes csehszlovákiai turnéról is. Meghívták ugyanis Csehszlovákiába a bábszínházát, s készültek már az ottani előadásokra is. Főként énekés zeneszámokkal szerepeltek volna. Természetesen a lehetőséghez képest a kevés szövegű darabokat válogatták a külföldi útra. Az októberi események után rövidesen megkezdték készülődésüket az új „évadra”. Az új műsor keretében a gyermekelőadáson Mészöly Géza állatmeséje és egy székely népmese feldolgozása kerül majd előadásra, a felnőttek részére pedig a Párbaj című bábjelenetet készítik, amelyek a kispolgári élet visszáságait nevetteti ki igen elmés formában. A társulat a közeli napokban bővül. A Budapesti Állami Bábszínháztól és a Győri Bábszínpad néhány művésze szeretne az immár országosan is igen neves Somogyi Tücsök bábszínházhoz jönni. Valószínű, hogy a Népművelési Osztály jóvoltából mózigépet is kapnak, s így az előadások során vetítéseket is rendezhetnek. A terv szerint egyelőre csupán a gyermekek részére készült mese és rajzfilmeket, esetleg cseh bábfilmeket vetítenek. Többek között gondoltak már arra is, hogy — ha lehetőség lesz rá — több, kisebb csoportra oszolva, egyidőben több helyiségben is tartanak előadást. A Somogyi Tücsök előadásai iránt az érdeklődés mindenütt igen nagy, s most, hogy gépkocsi is áll rendelkezésükre, technikailag is lebonyolítható lenne. A társulat egyébként nem igényel semmiféle állami támogatást. Fenntartja saját magát. Sőt az új, eddiginél látványosabb, gazdag kiállítást is saját anyagi erőből tudják fedezni. Somogy falvaiban, s most már Kaposvárott is egyre nagyobb érdeklődéssel várják á Somogyi Tücsök újabb előadásait, s reméljük, hogy már a közeljövőben tapsolhatunk a Somogyi Tücsök előadásának. Üj filmévad, új filmek, új örömök A mozilátogató közönségünk az új filmévadban sokkal nagyobb igényeket támaszt filmek iránt. Ezt a n agy érdeklődést az illetékesek igyekeznek a legteljesebb mértékben ki is elégíteni. A januári műsortervről már adtunk részletes jelentést, s habár a februári és márciusi még csak hozzávetőleges tervezet, mégis fényesen bizonyítjá, hogy senki sem fog csalódni a bemutatásra kerülő új fii mekben. A nyugat-német filmgyártás alkotását, a „Dr. Danwitz házassága“ című orvosfilmet, a „Saját felelősségére” című román, a „Nevetés a paradicsomban” és a „Megosztott szívek” c. angol filmeket, valamint az „Életemből“ címmel Smetana, a nagy cseh zeneszerző pályafutásáról szóló filmet láthatja februárban a közönség. Valószínűleg bemutatásra kerül ebben a hónapban a Karlovy-Vary fesztiválon nagy sikert aratott francia film is, a „Ha a világon mindenki ilyen volna“ és a magyar filmgyártás szatirikus alkotása, a „Csodacsatár”, a legkiválóbb magyar komikusok főszereplésével. A „Mese a tizenkét találatról“ című másik magyar film már márciusban kerül a közönség elé. A remekbeszabott ötletekkel megírt történet egy totószelvény legendás tündöklését és bukását mutatja be, kacagtató, sziporkázó formában. A olasz „Rendőrök és tolvajok“ szintén a nevettetés jegyében született. A drámai műfaj a színes angol „Romeo és Júlia“ képviseli. A film rendezője az olasz Renato Castellani. Az „Elveszett kutyák nyakörv nélkül“ kissé küönösen hangzó című film egy gyermekbírósági ügy hátterét és fordulatait kíséri. Olasz film lesz még az „Ez a hajnal“, melynek főszereplője Lucia Bose, a „Róma 11 órá“ból már ismert filmszínésznő. Két nyugat-német film zárja le a márciusra tervezett bemutatókat, az egyi к a német militarizmust leleplező szatíra, a „Kapitány és a hőse“, a másik egy rég nem látott színészt hoz ismét a vászonra, Viktor de Ко wa-t, az „Isten és az ember előtt“ című filmalkotásban. Természetesen ez a vázolt műsor nem meríti ki mindenben a lehetőségeket. Amint a nehéz külkereskedelmi és valutaproblémák megoldódnak, újabb filmek megvételéről kezdenek tárgyalásokat az illetékesek. Sor kerül ezen kívül több régi, szinte elfelejtett magyar filmnek a felújításáról is, melyek megismerése eddig el volt zárva a közönség elől. Uj filmévad, új filmek, új örö mök. Az 1957-es év első negyedére tervezett filmbemutatóknak ezt a közös címet lehetne adni. TÖBB ANYAGOT JUTTATNAK A KISIPAROSOKNAK A kisiparosok ez év első hónapjaiban a tavalyinál nagyobb mennyiségű anyagot kapnak, hogy jobban elláthassák a lakosságot. A Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezete az első negyedévben az asztalosoknak fenyő fűrészárut, faanyagot stb. juttatnak, az elmúlt évinél mintegy 50 százalékkal többet. A dissous-gáz felhasználók, a lakatosok és bádogosok számára egyszerűsűítik az anyagkiutalást. Akik palackokkal rendelkeznek, utalvány nélkül, megrendelő levéllel megvásárolhatják a gázt. A kisiparosoknak januárban beazint és egyéb ásványféleségeket is utalnak ki. A szerelők számára ólomcsövekről gondoskodnak. A cipészek januárban kapnak anyagkiutalást. Megkezdődnek oz előadások a TTIT-ben Az Októberi eseményeik több intézmény, hivatal utolsó napjait jelentették. Legfőképpen azoknak az intézményeknek, amelyek nem tudták ibebizonyí tarai, hogy fenntartásúk, Uh tetve meglétük az ország dolgozóinak bármelyik rétégére is hatással volnia, vagy ibármeüyi'k réteg fórumává tudott volna válni. Az ismert események parancso’ó- Oiaig írják elő, hogy az országnak olyan intézményekre van szüksége, amelyek az új szellemnek és a fenti követelményeknek teljes mértékben eleget tudnak tenni. A Társadalcm- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megfelel ezeknek a ■követelményeknek, éppen ezért a jövőben is működik, mint az értelmiség összefogására alkalmas szervezet. Ezért felkerestük a TTIT Somogy megyei szervezetének vezetőit, hogy jövendő munkáitokról:, tervekről1 гл”’’ atkozza'" uv Török Lehet a megyei titkára a következőket mondotta: — A (klubéi »adásokat már ■közeljövőben megkezdjük. A téma kiválasztásékor abból a tapasztalatból indultunk ki, hogy csak oliyan előadásokat szervezünk, amelyek a tudományos érdeklődést teljes mértékben kielégítik. Mindenképpen mefliózrai akarjuk az elmúlt időszak rossz 'gyakorlatát, az erőszakolt témákról szóló élőadósak tartását. Gondolom, ezt úgy tudjuk a (légjobban etérni, ha minél jobban israerjük\ az értelmiség igényeit. Ktobelóadásaink már ennék jegyében kezdődnek el. Az első előadást »Haza és emberiség Beethoven művészetében« címen tartjuk, mely a nagy zeneköltő munkássásával foglalkozik A prózai részeket zeneileg az Egmont nyitány és a IX. szimfónia tölti (ki. Nagvon időszerű a második e’őadás témája. é'inedig a Szuezie.sq tonna története El kell azonban mondani, hogy ez nem szorítkozik a napi politikai 'kérdések területére, 'hanem fölidrajztörténetd jelegű, és a csatornával, mint évezredes szükségű létesítménnyel foglalkozik. Ezután tartunk egy orvosa prab’émáról szóló előadást. Terwbevettünk egy színházm ű veszeti előadást — az őszihez hasonlóan —, melynek megtartáséra dr. Németh Antalt, az ismertnevű színházi rendezőt kérjük fel. A forradalom előtti munkánkban azt tapasztaltuk, hogy há’ás feladat a nagyobb rendezvények szervezése is. Az irodalmi estekre gondolok itt, amelyeknek nevelőhatiása é’’azhető volt minden ilyenfajta rendezvény után. Ezeket a jövőben is folytatni akarjuk. »Haza és haíadás« — ezt a je’szót tűztük magunk e’é 1957-ne — kapcsolódik a heszéVetéshe Papp Ferenc szakmai titkár. Elóed'íse'tokrr. rendezvén veteke+ 'w tetrn akarjuk a tudományok egyetemes egészének legújabb eredményeit, vagy állásfoglalását 'bizonyos kérdésekben. Vagy a legidőszerűbb téma: irodalmunk és történelmünk felszabadulás utáni eseményeinek, 'hagyományainak tisztázása, a tegszólesebbkörű viták alapján. Értelmiségi embereknél elég sokszor képez vitatémát egy-egy író ifeflfogása, helye a magyar irodaiamban — például a Szabó Dezső kérdés — ezzel is foglalkozni aikárunk. Az e’lmúlt évben szó volt a népfőiskolák szervezéséről. Mi szívesen segítenénk érmek megszieirvezésébeih is. és az előadások tartásában ás. Az a véfleményürak, hogy a népfőiskoláknak sokkal több a hasznuk, rrrtef a szórványos előadásoknak. Ezek a terveink, amelyeknek ik'atekításiárfíJ is, a végrehajtásánál is a nagyobb öná’Cóság ' és az igényesség elve vezetett 'bennünket.
