Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-31 / 38. szám

4 ‘VtpQ^K^

>ebiDgэ6^jPgQgэ^Dge>&э^D^^

Ч A Magyar Szocialista Munkás- jf

^Ёзвдгеь ^^внНВЖмЬц^^. и&зРф&г

^ЙРа^к Е^ЭвайаЗЮ Ww*a^W *рЯ1 ЯшъШг *>**г|

||p|j &Я |&И IÉÉS ЩЩ ijjllläöS &g кЩЩ Я|3 ажГ ^^^EÉSBSSfo. "(Жт „«IP §§|1 ИШ rosi ideiglenes intézőbizotlsá- ?

gjftpj) Чн1||Й^^ *3§я ЕмЯ щЯи л^>шШ$г Яя в Ä fr:l ezúton kíván Somogy megye

ЩШы§ш ?^^Ряй^М8;^^р^Ш5^^^^^йттиттг1 ^Ш|р ЩЖ^No I^TiBír ^жкЧдтгт i* TM~тлгт1 ■ ' kommunistáinak, a megye min- I

тиИЙВ-'З "®SS< ,*5ЁЗР5Г |§g? WnSSuSi

ВяВ5§!§11вЭ8 '®3P*r^«ß*:f ^!|1||1авз!ж •$* *^en dolgozójának eredmények- ^

»—ваалрнииг»«»и.г.пчм1инимi w■ ap^gTM11 ■||М^'ЖTMTM»— |»TMяTMидз«»»”*и—

ben gazdag i

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ^ . I. évfolyam. 38. szám. Hétfő, 1956. december 31. | boldog Új esztendőtö k

m A MEGYEI TANÄC8 LAPJA ^BjSiL AHA 50 FILLÉR 1 О У \|

...............................................

ЩП|ШПШНЦ|{У ....................к...........■iiiliiiiiiiiniuiMniiuiiiiiiiiiii>i!tiiiti!ilHlllllilH1IIHIII1!l!!l!;in!i!lllllll!llllinii;il!ltn>.IIIIimi!lHIII(!til(l!ii:. ^ _____- •:*' ^

Sre(íт

еш/еkhеп gazdag, щ eiztend&t!

Hazánkban ebben az évben rendkívüli események zajlottak le. Az 1953. év és különösen а XX. kongresszus után meggyorsult folyamat, amely a hibák kijavítása ellen irányult, mind szenvedélyesebben lángolt fel. Ezek a törekvések országos és helyi viszonylatban helyesek és feltétlen szükségesek voltak. A mozgalom fő célja az volt, hogy a magyar nép lelki sajátosságának, gazdasági adottságainak megfelelő gazdaságpolitikát valósítson meg és megváltoztassuk a helytelen párt- és államvezetés módszerét. Ezen törekvések nem a népi demokratikus rendszer megdöntése, hanem a hibák felszámolására irányultak.

Az október 23-i események Budapesten, az első megmozdulásokban részvevők tömegét és azok célját nézve azt kell mondanunk, helyesek voltaik, a felvonuló egyetemisták, ifjúmunkások nem a népi hatalmat akarták megdönteni, hanem a hibák kiküszöböléséért harcoltak. Ugyanakkor látni kell, hogy már az első nap megjelentek az ellenforradalom erői, s a tömegmegmozdulásokat igyekeztek kihasználni saját céljaikra. Mindennap világosabbá vált, hogy ellenforradalomról s a tőkések és földbirtokosok hatalmának visszaállításáról van szó.

Mi volt a helyzet megyénkben? Kaposvárott, a járási székhelyeken, s egyes községekben a tömegek megmozdulása helyes volt, 6 a mozgalmak vezetői becsületes értelmiségiekből, munkásokból és parasztokból tevődtek össze. Ezen megmozdulásokban a párt maga is részt vett és támogatta ezt. A későbbiek folyamin azonban mindjobban eltávolították józanul gondolkodó, becsületes vezetőit e mozgalomnak és az ellenforradalom sötét erői kezdtek felülkerekedni Kaposvárott, Marcaliben. Tabcn és egyéb helyeken. Egyes községekben pedig már a kezdeti megmozdulások Is ellenforradalmi megmozdulások voltak.

Milyen tények bizonyítják ezt? Az ellenforradalom rövid pár napos uralma alatt százával tartóztatták le a kommunistákat, távolították el a munkás- és parasztszármazású vezetőket, betörték házaikat, megverték őket, sőt gyilkoltak is. Vajon ezeket a megmozdulásokat lehet-e forradalmi megmozdulásnak nevezni? Nem! Ez ellenforradalom volt.

Mit lehetett tenni ebben a helyzetben? Egyet. Hogyha a Szovjetunió segítségével is, de legyőzzük az ellenforradalmat és utána hozzáfogjunk független szocialista hazánk építéséhez.

Többen kérdezték, hogy mi a véleményünk az október 23-a utáni tömegmozgalmakban részvevőkről. Ugyanaz, ami pártunk központi intézőbizottságáé. Hogy, akik jóhiszeműen részt vettek ebben, nem voltak szervezői az ellenforradalomnak, azoknak semmi bántódásuk nem lehet. Hogy ennek az álláspontnak érvényt szerzünk, azt bizonyítja, hogy politikai bűncselekmények miatt összesen kilenc ember van letartóztatva, Hamvas tanár és társai.

A megyei intézőbizottság véleménye, hogy nem a bosszú állás, hanem a megértés, megbocsátás szellemének kell érvényesülni mindazokkal szemben, akik nem vezetői voltak a mozgalomnak, ezt követeli tőlünk a kommunista humanizmus.

Néhány gondolát az 1957-es esztendőre. Mit kívánunk megvalósítani a következő évben és egyes kérdésekben milyen álláspontot képviselünk. A párt világosan megmondta és mi is újból megmondjuk, hogy független, szocialista országot akarunk építeni. Ugyanakkor törekedni fogunk arra. hogy kiépítsük kapcsolatainkat mindazokkal az országokkal. melyek belső üeyeinkbe nem kívánnak beleavatkozni.

Nem kívánjuk másolni és nem is fogtuk sem a szovjet, sem a jugoszláv, sem a cseh, sem a nyugati országok példáját, de hasznosítani fogjuk mindazokat, amely megfelel a mi viszonyainknak, ha azoic jók, átvesszük a szocialista és a nyugati országoktól is. Arra törekszünk, hogy a magyar nép lelki sajátosságainak, kulturális színvonalának, gazdasági adottságainak megfelelő szocializmus építésének magyar útját keressük és találjuk meg. Ez az útkeresés nem könnyű, nem is megy egyik napról a másikra. De nem kétséges, hogy

írta: Szirmai Jenő, az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke

az egész népünkkel együtt meg fogjuk ezt találni.

Határozottan meg kell hogy mondjuk, hogy mi szocializmust építünk, ellene vagyunk minden kizsákmányolásnak iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Iparunk fejlesztését alá kell rendelni az életszínvonal emelésének. Nagyon fontos, hogy a munkástanácsok valóban gazdáivá váljanak az üzemeknek, jó gazda módján dolgozzanak. Takarékoskodjanak a nyersanyaggal, hogy megfelelő térítésben tudják részesíteni az üzem dolgozóit.

A munkás önkormányzatot élővé kell tenni, s azt a helyes jelszót, hogy tiéd az üzem, magadnak dolgozol, valósággá kell váltani.

A kisipari szövetkezetekbe sok képzett kisiparos és segéd tömörült, akik sokat tehetnek belső fogyasztásunk ellátása, exportigényünk kielégítése területén. Meg kell szüntetni a szövetkezetek bürokratikus vezetését, s teljes autonómiát kell biztosítani részükre. Maguk döntsék el. h—mit termelnek és hogyan kívánják azt értékesítem. A párt számít a kisipari szövetkezetek dolgozóinak helytállására, öntudatára. Medvénkben ötszáz kisiparos van. ök szintén értékes része megyénk társadalmának. Sokkal nagyobb támogatást kell nyújtani munkáinkhoz, mmt ahogyan eddig tettük. Meg kell szüntetni azt a rossz gyakorlatot, hogy egyesek a kisiparosokat nem mint baráti osztályt — réteget, hanem mint ellenséget kezeljék. Fontos, hogy megfelelő helyet és szerepet kapjanak megyénk közéletében is.

A párt véleménye, hogy szakítani kell a bürokratikus vezetési módszerekkel ós minden kényszerintézkedéseikkel, amelyek eddig a parasztságot gúzsba kötötték. A parasztság maga döntse el, hogy hogyan akar gazdálkodni. A lényeg az terven.'hogy fejlődjön a mezőgazdaság, a mezőgazdaságban a növénytermelés, az állattenyésztés, éljen jobban a paraszt és az egész nép. Hamarosan megjelenik a munkásparaszt kormány mezőgazdasági

programja. Addig is szükségesnek tartjuk azonban megmondani, hogy a legmesszebbmenőkig támogatjuk az egyéni parasztgazdálkodást.

Szükséges, hogy biztonságot adjunk a termeléséhez. Gondoskodni kell, hogy a termeivényét értékesíteni tudja, s a kormány erre kössön szerződést. Megyénkben a mezőgazdaság fő iránya a belterjes mezőgazdaság. Aprómagvak, konyhakertészet, szőlészet stb., növényi kultúra ápolása, hogy a híres Somogy megyei állattenyésztés újból visszanyerje régi hírnevét. El vagyunk szánva arra. ho1— fellépünk minden ellen, amely mee akarja sérteni a parasztgazdálkodás szabadságát.

Ugyanakkor a parasztság számára biztosítani kell, hogy aki a szövetkezés valamely formáját választja, az nyugodtan, szabadon, minden kényszer nélkül választhassa. Fel kell lépni minden olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek félemlítik a jelenlegi szövetkezetben dolgozó, vagy szövetkezeti útra lépni szándékozó parasztokat.

Jelenleg több községben, ahol a tsz-ek feloszlottak, nagyon komoly problémák vannak. A falusi nincstelenek, szegénvnarasztok és a középparasztok alsóbb rétegei megélhetésének kérdése. Miből fognak megélni, ruházkodnl, vagy gazdaságukat megindítani a tsz-ből kilépő szegényparasztok. Az iparban nem tudnak elhelyezkedni. Állami gazdaság és gépállomás sem vesz fel új dolgozókat. Ezért azt javasoljuk, hogy gondolkodjanak a tsz-ből kilépő parasztok és — minden kényszer nélkül — alakítsák újjá szövetkezeteiket, olyan formában, amely nekik tetszik, megfelel és megélhetést biztosít a részükre.

Az állami gazdaságok munkájára továbbra is szükség van. Az a lényeges, hogy az állami gazdaságok betöltsék feladatukat a nemesített vetőmag, fajállatck tenyésztése, s a gazdaságuk rentábilis üzemeltetése területén. Bízunk az állami gazdaságokban dolgozó munkásokban, szakemberekben, s reméljük, hogy az 1957-es évben csak dicsérni lehet

az állami gazdaságok munkáját. Komoly felelősség hárul a gépállomások dolgozóira és vezetőire egyaránt. A gépállomások önállósága megköveteli, hogy a vezetők és a dolgozók egyaránt nagyobb felelősséget érezzenek az egyéni és szövetkezeti gazdálkodást választó parasztok megsegítésére, hogy a műhelymunka mellett a mezőgazdasági munkákat is megfelelően szorgalmazzák és segítsék.

Nagyobb megbecsülésben kell részesíteni az értelmiséget, különösen a pedagógusokat, akiknek munkáján az egész nemzedék nevelése nyugszik. Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni orvosainkat városban és falun egyaránt, hogy nyugodtan tudjanak dolgozni a nép egészségvédelme érdekében.

Pár szót az ifjúságról. A fiataloknak jövője csakis a népi demokráciában lehet. Kérdezzék csak meg szüleiket, idősebb szaktársaikat, pedagógusokat, orvosokat, parasztokat az ő ifjúságukról. És akkor láthatják, hogy ha követtünk is el hibákat a fiatalokkal szemben, akkor is hasonlíthatatlanul többet tettünk az Ifjúság érdekében 12 év alatt, mint a Horthy-rendszer 2fi éve alatt. Ezután azonban még többet kell tenni. Minden pártszervezetnek feladata, hogy harcoljon azért, hogy az ifjúságnak megfelelő megélhetést biztosítsunk.

A •'árt fontos feladatnak tartja az életszínvonal emelését. Az ipar, mezőgazdaság fejlesztését ez alá kell rendelni. Különösen fontosnak tartjuk a munkásosztály és. értelmiség, különösen a pedagógusok, orvosok életkörülményeinek javítását. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ipari termelés területén újból elérjük az október 23-a előtti termelést. Ne csak fentről várják az intézkedéseket, hanem üzemükben úgy szervezzék meg a munkát, hogy jelentős részesedésben részesüljenek. Szükséges ezt .“hangsúlyozni, mert egyes üzemvezetők, némely munkástanács vezető jó fiú akar lenni. Ahelyett, hegy megszerveznék az üzemben a

MIT VÁR AZ ÚJ ESZTENDŐTŐL...?

Valkn futván cukorgyárí munkás:

Remélem, hogy a munkás-paraszt kormány tovább munkálkodik a dolgozó nép anyagi és kulturális életének javításán. Helyeselném, ha a kormány az illetékes gazdasági szervek bevonásával, olyan bérezési rendszert dolgozna ki, amely lehetővé tenné, hogy a sokgyermekes anyáknak ne kelljen dolgozniuk. Várom, hogy a kormány rendezi ■ a nyugdíjakat.

Remélem, hogy az új esztendőben tovább erősödik a szocialista demokratizmus, s tovább szilárdul a szocialista törvényesség. Várom az olyan politikai légkör kialakulását, amelyben mindenki szabadon, bátran elmondhatja a véleményét, hogy bárki — akár a kormányelnök tevékenysége felett bírálatot mondjon, s szabad véleménynyilvánítás miatt ne üldözhessenek senkit.

Horrátk Ferenc kaposvári tss-tag:

A mezőgazdaság sokoldalú, belterjes gazdálkodás felé fejlődik. Remélem, hogy egyszer s mindenkorra vége lesz az erőszakos tszfejiesztésnek. Remélem, hogy a szövetkezetek sokkal nagyobb önállósággal végezhetik tevékenységüket. De ugyanakkor várom, hogy az illetékes szervek adjanak számunkra megfelelő segítséget, még pedig olyan formában, hogy terjesszék a . szövetkezés sokoldalú tapasztalatait, hogy e tapasztalatokat felhasználva, még nagyobb eredményeket érhessünk el.

Hiszem, hogy az új esztendőben a meggyőződés elve alapján sok dolgozó paraszt rá fog lépni a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára.

Kuruez PéterZv jutái egyéni paraszt*

Szebb, boldogabb jövőt a magyar nemzetnek. Belterjes, megkötöttség nélküli gazdálkodást. Az önkéntesség elvének betartását, hogy mindenki szabadon választhassa meg milyen formában kíván gazdálkodni. A termelőszövetkezetek fejlesztésénél ne szorítsák ki az egyénileg dolgozó parasztokat a jó földekről, mert hiszen előbb-utóbb ők is rálépnek a termelőszövetkezeti útra, de csak abban az esetben, ha hasznot látnak a társasgazdálkodásban.

Várom, hogy a kormány a rend helyreállítása után tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval a szovjet csapatok kivonását illetően.

Hegedűs Int re kadarkúti iskolaigazgató:

A pedagógusok is sokat várnak az új esztendőtől. Azt szeretném remélni az új esztendőtől, hogy a pedagógusok ténylegesen hivatásuknak élhessenek, tanítsanak, neveljenek, hogy ifjúságunkkal elsajátíttassák az alapvető tárgyi ismereteket, hogy a tanító, tanár úgy tanítson, ahogy egyéniségének és a nép érdekeinek legjobban megfelel. Az oktató-nevelő munka korlátjainak eltávolítása mellett remélem anyagi helyzetünk megjavítását, jogos kívánságaink megvalósulását.

Hogy munkánkat eredményesen végezhessük, sürgősen szükség van jó tankönyvekre, amelyekből teljesen száműzzük a személyi kultusz maradványait. Hangsúlyozzák tankönyveink, történelemkönyveink, hogy a nép a történelem alkotója.

Kappel Gyula kárpitos kisiparos:

Mi, dolgozó kisiparosok azt szeretnénk, hogy a kormányzat valóraváltsa azokat a jogos kéréseinket, követeléseinket, amelyeket jónéhányszor előterjesztettünk.

Elsősorban szeretnénk, ha a kormány a becsületes kisiparosokat valóban elismerné és támogatná, nem úgy, mint az elmúlt 12 esztendő során.

Szeretnénk, ha a kisiparosok szervezete, a KIOSZ nagyobb önállóságot kapna, hogy valóban kifejthesse érdekvédelmi szerepét, hogy ezen keresztül több megbecsülése legyen a becsületes kisiparosságnak. Eddig a KlOSZ-szervezet csak igen nagy harcok árán tudott elérni eredményeket a kisiparosság kérelmeinek jogos orvoslásában, mert a végrehajthatatlan rendeíetek végrehajtó szerve volt.

Mi, kisiparosok tudjuk azt, hogy az államháztartáshoz az adózással mindannyiunknak hozzá kell járulni, hogy a kormányzat megfelelően tudjon bennünket támogatni. Ezért azt várom, hogy minden kisiparosnak, szociális helyzetét figyelembevéve vessék ki jövőben az adót. A kormány az 1957-es évben tegyen olyan intézkedést, hogy öreg kisiparosainkat ne adóztassák, hanem részükre megfelelő nyugdíjat biztosítsanak. Hogy a lakosságot megfelelően el tudjuk látni szükségleti cikkekkel, a működő szocialista szektorok mellett ne feledkezzen meg a kormányzat a kisiparosság anyagellátásának megjavításáról sem. Az árak megfelelő kialakításához szükséges, hogy a kormányzat, a rezsi és haszonkulGsok megállapításában tegyen intézkedést. Végezetül azt várom, hogy minden kisiparost kapcsoljanak be a betegségi biztosításba.

munkát és a nyereségből majd részesedést tudjanak fizetni, ahelyett fentről várják a kérdés megoldását és pazarolják a nép vagyonát. A parasztság életkörülményeit ügy kell javítani, hogy emelkedjen a termelés, az egyénileg és szövetkezetben dolgozó parasztgazdaságokban, tQbb árut vigyenek piacra.

A jelenlegi helyzetben különösen nagy a felelősségünk. Az ellenség a párt ellen irányítja támadását, mert tudja, hogy a párt a népi hatalom megszilárdításáért és az ellenforradalom ellen harcol. Tudja, hogy ha összefogjuk erőnket, akkor a nép széles rétegeivel együtt gyorsan ki tudjuk küszöbölni az elkövetett hibákat, emelni az életszínvonalat, S ezzel megszüntetni, vagy kicsire zsugorítani az ellenség tevékenységét, Gyorsítsuk meg a párt szervezését. Jöjjenek sorainkba azok a kommunisták, akik október 23-a előtt és után is a nép érdekében harcot indítottak a hibás politikai vonalvezetés ellen. Elsősorban a munkások, akiknek pártja vagyunk, voltunk és leszünk, akiknek érdekében elsősorban kell és fogunk harcolni. Jöjjenek a néphez hű értelmiségiek, parasztok és alkalmazottak. De csak azok jöjjenek, akik nem pecsenyét sütni akarnak, akik nem karrierizmusból akarnak a pártba lépni, hanem hű szolgálói akarnak lénni népünknek.

Nem tartjuk magunkat tévedhetetlen embereknek. Nem akarjuk, hegy mindenki csak azt fogadja' el, amit mi mondunk. Szabad véleménycserén keresztül akarjuk kialakítani a helyes álláspontot, és aki nem ért velünk egyet egyes kérdésekben, nem kell, hogy azt ellenséggé nyilvánítsák. A döntő kérdésekben értsünk egyet: nárttagok, pártonklvüliek, különböző nézetű emberek. Olyan alapvető kérdésben, hogy szocializmust akarunk és nem kapitalizmust. Hogy függetlenséget akarunk, jó kapcsolatot a szocialista országokkal. de a többi országokkal is. Hogy népi demokráciát akarunk és népünk jólétének, kulturális színvömaiának emelését. Hosv rendet, nyugalmat, biztonsági és félelem nélküli életet akarunk. Hogy együttesen lépjünk fel mindazokkal szemben, akik a munkások, parasztok, értelmi sértek és alkalmazottak érdekei ellen vannak, akik a néphatalom ellen vannak. A különböző kérdésekben, hogy hogyan akarjuk, milyen úton építsük a szocializmust iparban és a mezőgazdaságban stb., azon lehet és szükséges is vitatkozni. Mi ilyen vitában akarjuk kikristályosítani jövő életünk útját.

Az elmúlt években kommunistákat és pártonkívülieket egyaránt sok sérelem ért. Az október 23-i tragikus események kommunistákon és pártonkívülieken egyaránt sebet ütött. Úgy gondolom, hogv gyógyítani kell ezeket, megértéssel, szeretettel, egymás iránti megbecsüléssel, hogy ne az irigvség, az elvakultság, hanem a józan ész. a becsület és a szeretet érzése kerekedjen felül minden emberben. Mi ezt akariuk.

Réei szakszervezeti dolgozók! Volt szociáldemokrata elvtársak! A felszabadulás előtt sokat beszélgettünk és álmodoztunk a szocializmus megvalósulásáról. Most az szükséges, he re, az új pártban tömörítsük erőinket, Ebben a Dártban egveniogú tag lesz kommunista és szociáldemokrata egyaránt. Az. ellenforradalom Pár nap alatt megmutatta, hogy. hol ,kell keresni az ellenséget, s úgy gondolom, azt is megmutatta, hogy nem egymásban. Hívunk benneteket, gvertek sorainkba, dolgozzunk együttesen a munkásosztályért, a népért.

Fogjunk össze, munkások, parasztik, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok, megyénk minden becsületes dolgoznia! Dolgozzunk együtt az, új esztendőben hazánk, nénünk boldogulása érdekében. Úgy gondolom, hogy most nem szavakban kell szeretni a hazát, a népet. Mutassuk meg tettekben, ki a hazafi, ki szereti a népet, ki akaria a nép boldogulását! Azon vetélkediünk, párttagok és pártonkívtiliek. hogy ki tud többet ten.ni hazánk, népünk érdekében. Ennek szellemében kívánok a megyei intézőbizottság nevében megyénk valamennyi dolgozójának egészségben, erőben, boldogságban gazdag újesztendőt.