Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)
1956-12-09 / 21. szám
AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ^ЙВИЙУ *• évfolyam, 21. szám. Vasárnap, 1956. december 9. ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ^M|lL ÄRA 50 FILLÉR li.:^!iíiill!Uli:!illllHilllllllll!!illllll!ll!l!lllllll!llllllllllj||||||||lillllllllllllllllllllllllllflfll!lll!!!UIIIIIIIIIIIIIII!lll!lllltlfllililllll!!:llli'l!!!ll!lll!li \S|pr ,|111111Ш1Ш|[||||1111111||||||1111!!111111111111Ш111П1В111111111111!111111111111111111111111111Ш1111111111Ш1111Ш11111111111Ш1111111111111111[1Ш Legfontosabb feladatunk a pártalapszei vezetek létrehozásának meggyorsítása ebben a megyében is. Meghívóval és anélkül özönlöttek az aktivisták az MSZMP megyei ideiglenes intézőbizottsága által hirdetett megyei nagyaktívaiilésre. Nagy szükség van most az okos, józan szóra, az elmúlt hetek eseményeinek hwnisííatlan összegezésére. Ez vezette az új pártaktíva tagjait az Iparos Székház nagytermébe, meg az a szándék, hogy már holnap, azonnal hathatósam, segíthessék az új párt szervezését, az emberek megnyugtatását, a no'i-mális élet mielőbbi megteremtését. Talán ezúttal először kicsinek bizonyult a nagyterem,. Minden szék foglalt volt, a falak mentén tömött sorokban állva hallgatták végig Fehér Lajos elvtársnak, az MSZMP Ideiglenes Központi Intézőbizottsága tagjának beszámolóját és a többórás vitát. Az alábbiakban közöljük Fehér elvtárs beszámolóját. A vitára keddi lapunkban visszatérünk. Fehér elvtárs beszámolója Október 23-án és az azt követő inaiptíkibaji rendkívül súlyos események, a népi demokrácia alapjait támadó események szakadtak az országra. Ezeken a nehéz, zavaros. ';dőkön sokan nem tudnak eligazodni. Mielőtt a konkrét teendőkre térnénk át, azoknak a feladatoknak a megjelölésére, amiket tennünk ke’J, az' hiszem, helyes, (ha elemezzük azt. hogy mi is történt az elmúlt hetekben az országban. Pártunk Ideiglenes Központi Intézőbizottsága rendkívül nagy súlyt íaktet az elmúlt hetekben történt dolgok valódi marxista—leninista elemzésére. Mindenekelőtt meg kell nézni az október 23-i nemzeti demokratikus megmozdulás és az azt követő fegyveres felkelés, valamint az ellenforradalom kibontakozásának alapvető okait. A Központi Ideiglenes Intéző bi zoittság négy pontiban jelöli meg a kialakult események okát. 1. Az első, alapvető ok volt a régi vezetés, a Rákosi—Gerőféle politikai vezetés szektáns, nagyon sok esetben antidemokratikus vezetési módszere, amely már lényegében 1948-tól kezdve nagyon sokszor letért a marxizmus—leninizmus útjáról. Ez a szektáns, arkilemmsta, parancsolgató, bürokratikus vezetés nemcsak a pártéietrlé nyomta rá a bélyeget, hanem a társadalom gazdasági életének legtöbb területéire is, elsősorban a gazdaságpolitikára. Az erőinket, adottságainkat meghaladó nagyzoló iparosítási politika, tudjuk, hogy mire vezetett. Ez a politika másodrendű kérdésnek tartotta az életszínvonal emelését. Ez a régi. szekítáns politika1 igein nagy .károkat okozott a szövetkezeti mozgatómban is. Ez a régi. szektáns politikai vezetés még а XX. kongresszus után sem .tanult az eseményekből, és 1956. nyarán is csak félmegoldást, eszközölt. Fnnek talán legszembetűnőbb példája Gerő Ernőnek október 23-án elmondott provokatív rádióbeszéde. Gerő nem tanult a régi események hibáiból, és ez jelentősen e mérgesítette Budapesten a helyzetet. Ezzel a régi vezetéssel а XX. kongresszus után és a Központi Vezetőség márciusi ülése után szembefordult a pártiunkéionáriusok többsége is. A szektáns módszerek következtében lényegében már az október 23-át megelőző hetekben, hónapokban szakadás állít 'be a régi, szektáns politikai vezetés, a párttagság, a nép .között. Meg kell mondani, hogy ez a szakadás igen jelentős mértékben kezére játszott az ellen forradalomnak. 2. Az e'iműlt években a párton 'belül egy egészséges ellenzék alakult tol a régi, szektáns, antile.ni.nista bibék korrigálására, amelyben a párttagság legjobb, legaktívabb tömegei vettek részt. Ebbe a csoportba tartozott — mint szoktuk mondani —• Nagy Imre, Losonczi stb. Azonban az hiba volt, hogy ez a csoport sohasem határolta el magát a reakciótól. 3. Az események kirobbanásának oka volt a magyar ellenforradalom szervezkedése is. A nagytőkések, nagybirtokosok szervezkedése, amelyet levertünk 12 év alatt, de meg voltak, titokban szervezkedtek, és a harc mindenféle fegyverét bevetették. Ennek ma már egyre több bizonyítéka van kezünkben. Pl!. október 23-án délután a MÖHOSZ budapesti központjából kib, 1500 fegyver eltűnt. A jelenlegi politikai helyzetről ён a párt feladatairól Az MSZMP megyei aktívaülése Kaposvárott A város különböző pontjain előre fegyvereket halmoztak fel, melyeket a fiataloknak megadott jelszóra kiadtak. A Műszaki Egyetemen 23-án délelőtt előadást tartattak arról, hogy utcai harcokban hogyan kel .géppuskafészkeiket kialakítani. Az .október 23rát követő zavaros napokban megjelentek a nagybirtokosok, közülük szót kapott a rádióban herceg Eszterházy, majd P.allavicz'.ny őrgráf, aki honvédcsapattal az élén szabadította ki Mindszentyt a rétsági házi őrizetből. 4. Az események kirobbanásának legfontosabb tényezője volt az imperialisták szervezkedése. Allan Dulles amerikai .külügyminiszter beszédében kijelentette, hogy ők már tudtak a budapesti eseményekről, a fegyveres felkelésről. Párizsban öt fasiszta magyar tábornok — a fasiszta, nyilas emigráns katonai szervezetek vezérkara — október 23. előtt ülésezett Párizsban, és megtette a különböző intézkedésieket, a nyugaton, lévő fasiszta szervezetekből katonai alakulatot állított M és útba indította Magyarország felé. Nagy Ferenc, aki október 23. előtt Bécsibe érkezett, a magyar háttéren felvonuló különleges fasiszta csoportok felett szemlét tartott. A nyugati hírügynökségek és sajtó is nyütam írnak az ellenforr adatom, a nemzetközi reakció szervezkedéséről. Ez a négy tényező játszott közre az események kibont akczásában. Ha e négy tényező közül egy is hiányzott volna, nem jött volna létre Budapesten a fegyveres felkelés, az ellenforradalom. A megmozdulásokban rengeteg jószándéfcú fiatal, egyetemista, munkás, párttag és pántonkávüli vett részt, sek tízezer és százezer ember. Követeléseik, célkitűzéseik helyesek voltak. Helyesek voltak a nemzeti függetlenségi követelések. Az elmúlt időikben sokszor megsértették nemzeti önérzetüket. (Helyesek voltak azok a követeléseik is, hogy a Kossuth-cümert állítsuk vissza. Állítsuk vissza a magyar hagycmányokinak megfelelő hemvédruhákat, rangjelzéseket, Nagyon helyesek voltak a párt és társadalmi élet tovább demokratizálódására .irányuló törekvések, a minimális munkabérek felemelésére irányuló követelések. Ezek helyesek voltak, elismerte a nemzeti kormány, elismerte a munkásparaszt forradalmi kormány is*. A reakció túlhajtotta a tömegek jogos követeléseit mind a párt, mind a kormányhatalom, a Szovjetunióhoz való viszony kérdését illetően, hogy a megmozdulást fegyveres felkelésre vigye át. Az ellenforradalom erői a jószándékú tömegek megmozdulásával párhuzamosan, az első pillanattól kezdve jelen voltak már a budapesti keddi tüntetésen, amikor estefelé a demokratikus, hazafias jelszavak közé belekevertek olyan reakciós jelszavakat, hogy «-le a vörös csillaggal-«, «-le az elvtárs szóval-«, s el kezdték égetni a vörös zászlókat. Szovjetellenes jelszavakat használtak. Ezzel lényegében 'beavatkozott a reakció a tüntetésbe. A szervezettség különösen kiderült a késő esti órákban és az éjszaka folyamán. amikor gombnyomásra, a katonai tudomány első szintjein, művészien irányított fegyveres csapatokat vetették 'be a rádió elfoglalására — ahol fél napig tartottak a harcok —, a József-telefomközpont elfoglalására. Megkísérelték a fegyvciraktárafcat, fegyvergyáraikaü, rendőrségé épületeket elfoglalná, sőt megpróbálták a ferihegyi repülőteret is elfoglalni, ahova azonban nem sikerült 'behatolniuk. Itt kell rátérni arra a kérdésre, hogy mi volt az akkori események mutatója. Azért vetem fel ezt a kérdést, mert a mai Somogyországban is találkoztam azzal a kifejezéssel, hogy forradalom volt akkor. Ha alaposan elemezzük, a valóságnak megfelelően, az akkori eseményeket semmi szín alatt nem lehet nemzeti forradalomnak nevezni, annak ellenére, hogy a jószándékú tömegek nem akarták szubjektíve egyáltalán az ellenforradalmat, csak a meglévő hibákat akarták demokratikusan kijavítani. De mégis tény, hogy jeszándekai ellenére a megmozdulás — különösen a fegyveres felkelés lényegében ellenforradalom volt. Mert az, hogy 23-án éjjel fegyveres gerilla-csapatok támadtak, hogy az államhatalmat megdöntsék, rendőrkapitányságot, pártszékházakat támadtak meg, az elfogott kommunistákat kivégezték, nem forradalom, hanem alapjában véve ellenforradalom volt. Vidéken az események nem voltak ilyen élesek. Vidéken a különböző tüntetéseken megjelentek jóérzésű, demokratikusan gondolkodó munkásparaszt fiatalok, munkások. De az olyan terrorcselekmények, amelyeknek itt a megyében is tanúi vannak — nem forradalom, hanem ellenforradalom. Pl. Szentgáloskéren a tanácstitkárt lakásán megverték, a gazdaság agronómusának fogát kiverték, a siófoki tanács egyik dolgozóját agyonlőtték, a barcsi Vörös Csillag Tsz párttitkárát és több dolgozóját megverték, Csurgón a begyűjtési megbízottat verték meg, Bolhó községben a tanácselnököt bántalmazták — égő cigarettát tettek az orrába, a megye vezetőit letartóztatták, ki akarták végezni őket — ez nem forradalom, hanem ellenforradalom. Október 23-án éjjel összeült a Központi Vezetőség és helyesen döntött, amikor a rendkívül nehéz helyzetben Nagy Imrét javasolta a kormány elnökének. Helyes volt a kormány öszszetételének megváltoztatása, kiszélesítése koalíciós irányban. Helyesek voltak azok a pontok, amelyeket Nagy Imre nemzeti kormánya október 28-án nyilvánosságra hozott, így pl. az ÁVH megszüntetése; . helyes volt a Kossuth-címer visszaállítása, a munkástanácsok létrehozása. Az ország további demokratizálódására irányuló törekvések helyesek voltak, és később az új párt és a munkásparaszt kormány is magáévá tette őket. Azonban később látni kellett, hogy ezekkel a követelésekkel, vívmányokkal az akkor már az utcán tüntető szervezett ellenforradalom egyáltalán nem érte be, hanem új és új követeléseket támasztott, amelyek már nem a meglévő hibákat akarták kiküszöbölni, hanem nyíltan a szocialista rendszert akarták megdönteni. Újabb és újabb követelésekkel jobbra tolta a Nagy Imre-kormányt, mely a végén tehetetlenül nézte az eseményeket. Október 28-a után, különösen a tűzszünet után, amikor megkezdődött a fehér terror, az ellenforradalom már harc nélkül kiment a budapesti utcákra és megkezdte a kommunisták ellen a hajtóvadászatot. Nagy Imre kormánya ezt nézte és tehetetlen volt. A külföldi szocialista országok kormányai, pártvezetői joggal kifogásolták, hogy_ ezt Nagy Imre kormánya békén tűri. E tűzszünet után, amikor rossz tanácsadói révén a kormány állandóan jobbra tolódott, olyan helytelen intézkedéseket hozott, amelyek segítettek az ellenforradalom igazi arcának álcázásában. így pl. a semlegesség teljesen önkényes, törvénytelen kimondása a nagyhatalmak garanciája nélkül, továbbá az ENSZ- hez való teljesen helytelen fordulás, vagy a varsói szerződés felbontása, az ismeretes november 4-i rádiónyilatkozatban a Szovjetunió elleni fegyveres felhívás. Nagy Imre Losonczi és Haraszti nyomása következtében követte el ezeket, akik segítettek az ellenforradalomnak abban, hogy lényegében álcázták a tömegek előtt az ellenforradalom erőinek növekedését. Igv következtek az események, hogy a felkelés második szakaszában egészen nyílt fehérterror kezdett uralkodni vidéken és Budapesten. Ez a kormány pedig nem tudott ura lenni a helyzetnek. Nem volt más megoldás, csak az, amelyre az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek egy része vállalkozott, hogy megalakította a forradalmi munkás-paraszt kormányt és segítségül hívta a szovjet csapatokat. A szovjet csapatok beavatkozása nélkül nem tudtuk volna a népköztársaságot megmenteni, nem tudtuk volna a szocializmust megvédeni, hanem egy héten belül háborús tűzfészekké alakították volna Magyarországot. Ebből a helyzetből a Szovjetunió segítsége, a szovjet csapatok szabadítottak lei bennünket. Ezzel kapcsolatban még egy kérdésre hívom fel a figyelmet. Azt hirdetik egyesek, hogy ha Nagy Imre kapott volna még egy vagy fél hetet, úrrá tudott volna lenni a helyzeten. Ez nem igaz, ez a kérdés hazug beállítása. Különösen a felkelés második szakaszában a fegyveres karhatalom annyira demoralizálódott, hogy nem volt ura a helyzetnek. Ekkor kezdődött meg a különböző, frissen megalakult koalíciós pártok versengése, szervezése. Olyan jelenségek szaporodtak el, mint pl. a Kisgazdapárt épülete előtt osztották a fegyvereket. Ebben a helyzetben semmiféle lehetősége nem volt, hogy Nagy Imre urává legyen a helyzetnek, sőt 3—4 nap múlva őt is elsodorták volna és 2 hónapon belül az Atlanti Szövetség csapatai jöttek volna az országba. Miután a fegyveres ellenforradalom, a reakció fegyveres támadását megszüntették, rátértek a sztrájk szervezésére. Az ellenforradalom különböző munkásjelszavakkal lépett fel. Az ellenforradalom sztrájkra, bojkottra való szervezésében, sajnos, kézre játszottak a különböző munkástanácsokban meglévő uszító, deklasszált, sok helyen nyílt fasiszta elemek. A munkástanácsokban még ma sem szilárdult meg a helyzet. Politikai jogköröket követelnek maguknak, követelik, hogy a rendőrséget rendeljük alájuk. A legutóbbi napokban taktikát változtattak — a kormány felé lojális politikát folytatnak, a másik oldalon sztrájkot szerveznek, bojkottálnak és a kormány ellen hangolnak. Voltaképpen elég sok helyen tapasztaltuk, hogy a munkástanácsokba igen sok deklasszált elem furakedott be, akiknek munkája következtében a munkástanácsok nem a legmegfelelőbben működtök. A reakció harcának következtében a munkástanácsok iránt nem volt meg a bizalmuk a munkásoknak. Éppen ezért alakult ki az a jelszó, hogy a munkástanácsokban a kommunisták helye. Ezenkívül megkezdték az utóbbi időben az egyszerű párttag munkásembereknek az elbocsátását. így volt ez Budapesten a Kismotor Gyárban, a Csepeli Vas- és Fémművekben és még sok helyen, amit nyilvánvaló, hagy a munkások is észrevették. A reakció és az ellenforradalmi erők igyekeznek különböző provokációkat előidézni. így történt meg december 4-én Budapesten, hogy kisebb-nagyobb csoportokban mentek az utcára tüntetni asszonyok, majd az amerikai követség előtt Dullest éltették. Elvtársak! Mi ezeket a harcokat és provokációkat részben a karhatalom megerősítésével, részben a kommunisták megmozdulásának segítségével tudjuk csak megszüntetni. Meg kell mondani azt is, hogy az elmúlt napokban Budapesten a különböző elemek által szervezett tüntetésekre a munkások ellentüntetést szerveztek, és az ellenforradalmi megnyilvánulásokat ezzel megsemmisítették. A mi megmozdulásaink, a kommunisták, a munkások megmozdulásai máris igen nágy hatást értek el Budapesten. A különböző ellenforradalmi elemek ezzel visszahúzódtak. Elvtársak! Ha mi összefogunk és összeszedjük az erőnket, ezeket a reakciós ellenforradalmi erőket könynyűszerrel legyőzzük, és úrrá lehetünk: az anarchián. Most néhány szót szeretnék szólni az új párt kérdéseiről. November 1- én megjelent a Magyar Szocialista Munkáspárt irányelve. Az új pártvezetőség élesen elhatárolja magát a régi személyi vezetés módszereitől, az antidemokratikus vezetéstől és Úgy tudom, hogy Somogybán eddig 60—70 pártalapszervezet jött létre. Ez komoly eredmény, de a munkát még fokozni kell. Értesüléseim szerint eddig a régi párttagság 20—30 százaléka lépett be. Amikor az új pántaüiapszervezeteket átigazoljuk az új pártba, jelszavunk legyen: csak becsületes, jószándékú, harcos kommunistákat akarunk az új párttagság soraiba. Éppen ezért felhívjuk az elvtársak figyelmét arra, hogy legyenek türelemmel azokkal a volt párttagokkal szemben, akik az október 23-i események következtében megzavarodtak és nem láttak tisztán. A Központi Vezetőség határozata szerint most nem lesz olyan nagy pártapparátus, mint eddig volt, de hangsúlyozza, hogy a kis pártapparátusban dolgozó elvtársak régi, kipróbált becsületes kommunisták legyenek. Mivel nem fogunk rendelkezni • nagy páríapparátussal, és viszont igen sok feladatunk lesz, be kell vonni a pártaktivistákat, a régi kommunistákat, és ki kell menni az emberek közé az üzemekbe, a tsz-ekbe. Ha mindezt meg tudjuk szervezni, meglátják az elvtársak, hogy urai leszünk a jelenlegi helyzetnek. Legfontosabb feladataink ezekben a napokban: leküzdeni az ellenforradalmi anarchiát és azokat a személyeket, akik ezt előidézik, mindenekelőtt le kell kapcsolni. A munkástanácsok igen nagy szerepet játszanak a jövőben a szocialista demokrácia fejlődésében, a termelésben, a népgazdaság túlzott centralizációjának megszüntetésében. A munkástanácsok létrehívása igen nagy vívmánya az elmúlt időkben lezajlott demokratikus mozgalomnak. A kommunistáknak mindent el kell követniük, hogy a munkástanácsokba rendes, becsületes munkásokat válasszanak be. A kormány rendeleté szerint minden üzemben minden munkásnak részt kell vennie a munkástanácsok választásában. Nagyon kell vigyázni, hogy az új munkástanácsokba ne kerüljenek bele deklasszált elemek és reakciós urak. Nem szabad előfordulnia annak a megyében sehol sem, mint a Bárdibükki Állami Gazdaságban, ahol 1000 holdas földbirtokost, valamint báró-ivadékot választottak a munkástanácsba. Falun is fő feladata a kommunistáknak, hogy állandóan erősítsék a munkás-paraszt szövetséget. Megkell itt említeni azt a tényt, hogy az elmúlt időkben a parasztságra bátran támaszkodhatott a párt és a kormány. Igen nagy segítséget adtak a parasztok Budapest lakosságának az élelmiszerellátás terén. A parasztságnak is nagyon sokat számít a beszolgáltatás és a tagosítás megszüntetése. Az új pártszerveknek felvilágosító munkával a parasztság előtt rá kell mutatnia, hogy terményeiket szabad forgalomban tetszés szerinti áion eladhassák. Igaz, itt felmerül az a kérdés, hogy a város élelmiszerellátása hogyan lesz biztosítva. Elsősorban a szerződéses termelési rendszer bevezetésé- i és kiszélesítésével, a termeles fellendítésével. Fontos feladataink közé tartozik még a belterjes gazdálkodás bevezetése a helyi körülményeknek megfelelően. így meg tudjuk oldani a lakosság ellátását, és biztosítani tudjuk exporttermelésünket is. Számos minisztérium megszüntetésevei, a túlnövekedett államapparátus csökkentésével szükségessé válik egy sereg munkaerő elhelyezése. Ezeknek a felszabadult munkaerőknek jó részét a mezőgazdaságnak kell felvenni, hogy segítsék a belterjes gazdálkodás sikerét. A Budapesten szétvert ellenforradalom számos tagja jelenleg a falu felé húzódik és ott próbál zavart kelteni. Az a céljuk, hogy anarchiát teremtsenek. Minden erővel megvédünk minden olyan termelőszövetkezetet, ahol a tagság ügy dönt, hogy továbbra is közösen akar gazdálkodni. Kormányzatunk rövidesen kidolgozza az új szövetkezeti törvényt. A régitől eltérően csak az önkéntesség alapján dolgoznak majd az új termelőszövetkezetek. Országos viszonylatban a termelőszövetkezetek többsége megmarad. Ott. ahol szétmennek, nemcsak a szervezés által elkövetett hibák (Folytatás a következő oldalon.)
