Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-07 / 19. szám

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZOBIZO 1TSAGA -um" Péntek. 1956. d^^ ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ^30L ARA 50 FILLÉR őszinte beszélgetés az új pártról Meleg szoba, simafalú, kép nél­küli. A Finommechanikai Vállalat egyik irodája. Nincs dekoráció a falon csak a szögek helye látszik. Nincs fotel, kényelmes, puha, süp­­pedős. Csak egyszerű székek, asz­talok. Nincs kitéve az asztalra Marx: Tőkéje, Lenin összegyűjtött munkál. Mégis van valami jó, tiszta eb­ben a lecsontozott egyszerűségben mely közelebb áll az igazsághoz, a párthoz, mint szépített elődje, Nincsenek nagy szólamok, derült arcok, a kényelem, a megnyugvás frázisai. Nem hangzik el már a megszokott »minden jól megy, elv­­társak« jelentés, csak borús, ke­mény valóság. Nincsenek lesütött szemek, elfordított fejek, de van nyílt, bátor tekintet és szókimon­dás. Három overáilos ember áll a szobában, ruhájuk olajos, gyűrött. Az új pártról beszélgetnek. M. J. lakatos, volt MDP-tag, mondja: — Nézze, új módon kell most a pártot szervezni. Nem helyes az, hogy ide jön két ember, azt mond­ják, ők a megyei MSZMP megbí­zásából, az új párt szervezésével kapcsolatban jöttek, de ennél töb­bet jóformán nem is mondtak. Hogy mit akar az új párt, hogyan akarja, miért akarja, arról nem beszéltek. Én a magam részéről nem lépek be az új pártba. Ezt mondtam is a kiküldötteknek. Be­széljenek olyannal, aki belép és segít szervezni az új pártot, segít megalakítani az MSZMP alapszer­vezetét. Közöltem velük, hogy a régi párttitkár rendelkezésükre áll, beszéljenek vele. Erre elmentek mind a ketten. Más ide azóta nem nem jött. — Én belépnék — mondja L. L. esztergályos, de nem ismerem a programot. Amit Kádár János el­mondott, nagyon szűkkörű, és azt szerintem szélesíteni kellene. Egyébként mi munkások olyan pártot akarunk, mely tényleg a munkások pártja. Aki védi a mun­kások érdekeit, még akkor is, ha a kormány helytelenül csinálja a dolgokat. És még egy! Az új párt­ba ne úgy lehessen belépni, hogy én örüljek annak, hogy beléphetek és számos vizsgálaton, káderezé­­sen kelljen keresztül mennem ad­dig. A párt legyen közel a munká­sokhoz. Izig-vérig egy legyen ve­lünk. A párt örüljön, hogy én és a többi munkás belépünk. És ne fordítva. Ne kelljen az egész jövő­­met függővé tennem attól, vajon tagja leszek-e vagy sem. Nehéz lesz a bizalmat megnyer­ni akkor — szól közbe emelkedett hangon H. T. —, amikor az MSZMP megyei »intézőbizottságá­ban olyanok is benn vannak, aki­ket jogosan ki kellene tessékelni onnan. Kik azok? A Somogyország már megírta, hogy egy-két ember ellen a mun­kások többségénél kifogás merült fel. De azt már nem olvastuk: tör­­téní-e intézkedés, hogy az illetők kikerüljenek onnét. — Nem a funkciót, — az embert kell nézni. Nyilvánosságot, valódi tiszta lapot követelünk. Mi tudjuk, hogy a volt MDP-tagok és funk­cionáriusok többsége rendes, be­csületes, a néphez hű ember volt. De megtagadjuk azoktól a bizalmat, akik elszakadtak a mun­kásoktól, és most új köntösben vé­dik pozíciójukat, fizetésüket. Nehéz lesz az új pártnak — veszi fel a szót újra M. J. De még ne­hezebb akkor, ha a szervezést így akarják elindítani. Mert ahogy ná­lunk is akarták, úgy nem lehet. Jöjjenek el az üzemekbe a megyei MSZMP intézőbizottságának tag­jai nyilvános nagygyűlésre. Hadd ismerjük meg őket. A régi megyei pártbizottsági vezetőket úgysem is­mertük. Segítsenek tiszta vizet ön­teni a pohárba. Igaz szóval, őszin­teséggel. Csak így lesznek belépők az új pártba, csak így lesz az MSZMP erős és életképes. Értjük egymást? —■ Igen. Tökéletesen értjük I A magyar forradalmi munkás - paraszt kormány határozata A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány határozata a for­radalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű társadalmi szervek meg­szüntetéséről: Az 1956. október 23-át követő idők­ben a minisztériumokban, országos hatáskörű szerveknél, hatóságoknál, valamint egyéb hivataloknál, válla­ltoknál, intézeteknél és intézmé­nyeknél forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek (a továbbiakban forradalmi bizottsá­gok) létesültek. A forradalmi bizott­ságok működését a kormány 1/1956/XI. 9. számú rendeletének a 2. §-ában és a 6/1956/XI. 12. számú határozatával szabályozta. A hivatkozott kormányhatározat rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, egyes helyeken az úgynevezett forradalmi bizottságok gátolják az intézkedésekre jogosult tör­vényes szerveket, sőt jóval a rendkívüli események el­múlta után ismeretlen személyek egy magát a »Forradalmi bizottsá­gok központi intézőbizottságáénak nevező szervet hoztak létre. A tapasztalatok szerint a forradal­mi bizottságok semmiféle közérdekű tevékenységet nem fejtenek ki, el­lenkezőleg, ahol még léteznek és működnek, tevékenységük károsan befolyásolja és gátolja az állami és a gazdasági szervek munkáját és a közérdekű feladatok megoldását. Ezért a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a forradalmi bizottságokat és azok központi intézőbizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Megyei Intézőbizottságának közleménye 1956. december 8-án, szombaton de. 9 órakor az Iparos Székház nagytermében (Beloiannisz u. 18. sz. alatt) a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei nagyaktíva ülést tart. Az aktívaülés előadója: Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Ideiglenes Központi Intézőbizottságának tagja. Belépés a párttagsági könyv, valamint a kiadott meghívó felmutatá­eÁval MSZMP IDEIGLENES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA Húsz pártalapszervezet alakult a városban Alighogy' megalakult az MSZMP Kaposvár városi ideiglenes intéző­bizottsága, megkezdődött az új párt szervezése is nagyobb üzemeiinikben. hivatalainkban. Az intézőbizottság­hoz beérkezett jelentések szerint eddig 20 MSZMP-szervezet alakult a városban, A régi MDP-tagok egy része jelentkezett az új pártba, mely levetkőzve a régi hibákat, megtisz­tulnám, igazságos és őszinte politikát folytatva hivatott képviselni tagjait. Az új párt, az MSZMP tagjainak száma Kaposvárott meghaladta a 350-et. A város területi pártszerve­zetébe edídig 90 volit MDP-tag je­lentkezett, s hat pártomkívüli sze­mély is kérte felvételét. Az MSZMP tagjai alakuló ülésükön Boros Gyu­la KIOSZ megyei titkárt, Papp Jó­zsefeiét, Kiss Imrét, a Göngyöleg­­ellátó Vállalat vezetőjét, Kincses Jó­zsef sdketnémaintézeti igazgatót és Bírómé háztartásbelit választották meg az intézőbizottságba. Hasonlóan MSZMP-szervezet ala­kult az É. M. Somogy megyei Épí­tőipari VáMalatmálv s jelenleg 74. tagot, a Délscmioigyi Húsipari Válla­lat pártszervezete 19 tagot számlál. A volt MDP-tagok három kivételé-; vei valamennyien jelentkeztek a Kormányrendelet a nyugdíjakról A magyar forradalmi munkás­­paraszt kormány elhatározta, hogy megszünteti a nyugdíjak indokolat­lan megvonása miatt keletkezett' sé­relmeket. Ezért elrendelte a nyug­díjak megvonásának felülvizsgála­tát és az ország jelenlegi teherbíró­­képességének megfelelő rendezését. A pénzügyminiszter a határozat végrehajtására a következőket ren­deli eh A szabályszerűen megállapított, de az 1948 után megvont nyugdíj fe­lülvizsgálatát az érdekelteknek a Pénzügyminisztérium Nyugdíjügyi Fűigazgatóságánál (Budapest. V., Guszev u. 10.) .kell igényelniük. Az igénybejelentéseknek a következő adatokat kell tartalmazniuk: közöl­ni kell azt a folyósítási törzsszámot, amelyen az igénylő a nyugdiját utoljára kapta, valamint a jelenlegi lakcímet, ahova a nyugdíj folyósí­tását kéri. Az igényló'nek büntető­jogi felelőssége tudatában nyilat­koznia kell arról, hogy 1945. ápri­lis 4. után jogerős bírói ítélettel ál­lásvesztésre, illetve közügyektől való eltiltásra ítélve nem volt. Kö­zölnie kell, hogy munkaviszonyban áll-e, vagy van-e kereső foglalko­zása és ebből mennyi a havi kere­sete, Illetve mennyi jövedelme van. Ha a nyugdíjas a nyugdíj meg­vonása után meghalt és özvegyet hagyott hátra, aki nyugdíjban még nem részesült, laz özvegynek az előbbiekben felsorolt adatokon kí­vül a saját' személyre és az eset­leg hátrahagyott árvákra vonatko­zó adatokat Is közölnie kell és be kell küldenie a házassági és >a ha­lotti anyakönyvi kivonatot, végül büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy fér­jével annak haláláig együtt élt és újabb házasságot nem kötött. Kaposvári Sütőipari VáEalat párt­­szervezetébe 1st Az alakuló ülésen az volt a kommunisták kívánsága: ezután nyílt, őszinte politikát foly­tasson az MSZMP, tanuljon az MDP és vezetői súlyos hibáiból, s mindenkor vegye figyelembe a párt­tagok véleményét, javaslatait. Megalakult az MSZMP-szervezet a Hűtőipari Vállalatnál, az IKV, a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat, a Megyei és Városi Tanács kommu­nistáinak részvételével is, s általá­nos tapasztalat, hogy méhanyán a pártonkívüliek közül is kérik felvé­telüket az új pártba. A kommunisták kívánsága az, hogy a városi ideiglenes intézőbizott­ság miméi előbb hívja össze az üze­mi, hivatali, intézményi intézőbi­zottságok vezetőit, s tanácskozzék velük a pártszervezetek munkájá­ról, további teendőiről. a mai nappal feloszlatja és mű­ködésüket ezennel megszünteti. A forradalmi bizottságok által tör­vényellenesen eltávolított vezetők haladéktalanul térjenek vissza be­osztási helyükre, ahol további mun­­kábaállításuk vagy munkaviszonyuk megszüntetése tekintetében az dönt, aki az általuk betöltött munkakör­ben kinevezésükre, illetve felmenté­sükre a hatályos jogszabályok ér­telmében jogosult. Ez a határozat kihirdetésének nap­ján lép hatályba. Dr. Münnich Ferenc s. k., a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhelyet­tese. A Szakszervezetek Somogy megyei Szövetségének felhívása A Szakszervezetek Somogy megyei Szövetsége felhívja a szülők figyelmét, hogy 400 gyer­meket kíván négyhetes üdülés­iben részesíteni. Az üdültetés december 10-én kezdődik. Az üdültetés helye: a ibalatonléluiei volt SZOT-üdiülő, a toalaitanr­­földvári textiles üdülő és a sió­foki vasas üdülő. Az üdültetés ideje alatt a he­lyi pedagógusok közül jelent­kezők kísérik el a tanulókat és ügyelnek fel a gyermekekre. Gondoskodnak arról is, hogy a gyermekek a legjobb körülmé­nyek között tölthessék el a ne­velés szempontjából is az üdü­lést. Kérjük a szülőket, hogy a munkahelyük szerint illetékes saakszervezeti bizottságnál je­lentsék be igényüket. És újra felvírul a {öld... Emlékezés Vörösmarty Mihályra »... Ha elhagyjuk magunkat, sem Isten, sem ember vem se­gíthet rajtunk, de ha erőnk lesz, lesznek szövetségeseink is, s aszerint fogunk i becsütíetni, amint arra még elleneinket is kényszeríteni fogjuk. Hiába mondtuk ki, s fogadtuk el a leg­szentebb eszméket, ha azok lé­tesítésére, s megótalmazására minden szellemi, s anyagi erőn­ket össze nem foghatjuk. Ha ed­dig hirdettük a szabadságot, most felelősek vagyunk annak megtartásáért.« Mintha csak nekünk, a mi bel­ső bajainkról, az elmúlt napok eseményeiről írta volna Vörös­marty Mihály a fenti sorokat, ö, az ország nagysága a világos­­ság fejedelme — ahogy Ady Endre emlékezik róla. 156 éve, hogy a nyéki kisház­ban panaszosan felsírt egy pa­rányi csecsemő. Bölcsőjénél nem álltak királyi nagyságok és fő­papok. Híres tudósok sem lesték zsenge elméinek nyiladozásait. Egy szerető édesanya táplálta, nevelgette, tanította a minden szépre, jóra szomjas kis Mihály­kát. Születésével fényes üstökös jelent meg irodalmunk egén, ami haláláig izzó hazaszeretetéről, nagy ihivastásérzetről, jobb jö­vőbe vetett biztos hitéről, az új, a boldogabb magyarságról me­sélt ... »Itt élned, halnod kell« — hirdette a Szózatban a nem­zetnek, az idegenben bujdosók­nak. Öt nem tudta hazájából még az önkény sem elűzni. így ír a »Honszeretet«-ben: »S midőn setét lesz a világ És minden tűz kiég, A honfi szívben fennmarad Egy élő szikra még«. »Oh honfi, őrizd e tüzet, S ne félj, ha vész borul: E szikra fényt ad és hevet S ég olthatatlanul«. Majd így folytatja: »És újra felvirul a föld, Amerre a szem néz, És minden, aki rafta él, Munkára, tettre кеЬг«. Legyen előttünk szent az em­léke, s újra élő a lelke. Ünne­peljük Vörösmarty Mihályt, a költők fejedelmét. Készül a mezőgazdasági kormányprogram A Földművelésügyi Minisztérium vezetői a más területeken dolgozó legkiválóbb mezőgazdasági szakem­berek és agrár-közgazdászok bevo­násával részt vesznek a kormány mezőgazdasági programtervezetének kidolgozásában. A tervezet felöleli a mezőgazdaság fellendítésére irá­nyuló agrárpolitika minden fonto­sabb kérdését. A legfőbb termelési, szakmai problémákon kívül kiter­jed többek között a paraszti szö­vetkezés, az állami gazdaságok, a ímezőgaiztíasági tudomány, a meiziő­­igazdasági szakektatás és a mezőgaz­dasági érdekképviseletek alapvető kérdéseinek rendezésére. A terveze­tet a földművelésügyi miniszter rö­videsen a Minisztertanács elé ter­­jieszti. Igaz ügyet képviselnek A Balatonújhelyi Állami Gazdaság I munkástanácsa Szabó László mun- I kástanácselnök vezetésével s a szak­­{emberele segítségével a forradalmi I eseményeket követően igen alaposan, I hozzáértően fogott hozzá a gazdaság I életének újjászervezéséhez. A dolgo­zók kívánságára leváltották igazga­tói állásából Takács Ignácot, és erre la posztra Huszti Istvánt állították, laki a gazdaság agronómusa volt. I Mindez a gazdaság összes dolgozójá­nak elhatározására történt. Tehát igazságosan jártak el a dolgokban és maguk vállalták a felelősséget min­denért, ami a gazdaságban történik. Hogy mennyire elismerésre méltó a Balatonújhelyi Állami Gazdaság munkástanácsának a munkája, azt egész sor intézkedése bizonyítja. A munkástanács tagjai soha nem önfejűén, hanem megbe­szélve a dolgokat a szakvezetők­kel, intézkednek mindenben. Nem azzal kezdték, mint egyes gaz­daságokban a munkástanácsok, hogy azt keressék, kit lehet »kifúrni«, kit lehet alacsonyabb beosztásba tenni, hanem elsősorban a gazdaság és an­nak dolgozóinak érdekeit szem előtt tartva intézkedtek. A legelső intéz­kedésük az volt, hogy abrakot sze­reztek be állataiknak azért, hogy rendesen kihízlalva adhassák le a sertéseket és a szarvasmarhákat. Nem volt üzemanyaguk az őszi mélyszántás elvégzéséhez. Hosszú próbálkozá után sikerült nekik Pét­ről három esetben is elegendő üzem­anyagot hozni. Ezentúl, az őszi mun­kákkal kapcsolatban azt az intéz­kedést tették, hogy valamennyi ker­tészeti terményüli rendesen el le­gyen tárolva, és ami szükséges, azt értékesítsék. A munkástanácsnak igen sok a gazdaságuk nyereséges gazdálko­dására vonatkozó okos javaslata van. A többi között például azt javasol­ják a megyei központnak és a mi­nisztériumnak, hogy a gazdasági dol­gozóknak védőruha és lábbeli he­lyett havonta pénzt adjanak. Nagyon érdekes, és a többi állami gazdaság vezetői számára is elgon­dolkoztató ez az intézkedés. Ugyanis azelőtt úgy nézett ki a dolog, hogy a dolgozók kaptak védőruhát, védő lábbelit egy meghatározott kihordási időre. A becsületes és takaros em­berek három-négy évig is elhordták azt a ruhát, de ugyanakkor voltak hanyagok, akik egy-két év alatt tönkretették azt. Csak ebből renge­teg ráfizetése volt a gazdaságnak. Ez nyilván csökkentette a gazdaság bevételét, de csökkentette a gazda­ság dolgozóinak anyagi részesedését is. Most az újhelyiek a meglévő munkaruhákat eladják a gazdaság dolgozóinak. A továbbiakban pedig a gazdaság dolgozói megkapják a munkaruhának az árát a kihordási idő egyes szakaszaiban arányosan el­osztva. Vagyis: a ruha kihordási ide­jének lejártával megkapják a dolgo­zók a ruha teljes árát. Ezzel az in­tézkedéssel apad a bürokrácia is. Eddig ugyanis a gazdaság dolgozói­nak negyedévenként be kellett mu­tatniuk a leltározóknál, illetve a rak­tárosnál a védőruhát vagy lábbelit, s megállapították, elkönyvelték, hogy mennyire használódtak el. Maga ez az adminisztráció is sok felesleges pénzt emésztett fel. A másik igen okos javaslata e gazdaságnak, hogy tovább csökkentik az egyéb ad­minisztrációt is. Ugyanakkor az adminisztrációból felszabaduló hozzáértő emberekkel megszerve­zik a kereskedelmi hálózatot a Ealaton partján. Számításuk igen okos és azt mutatja, hogy így na­gyobb jövedelemre tesznek szert, mint a múltban. Mint balatonparti gazdaság, igen sokféle termelvénnyel tud hozzájárulni az üdülők ellátásá­hoz. Mint ahogy már az első sorokban j§_ említettük, a gazdaságban senkit nem akarnak elbocsátani, kereseti lehetőségétől megfosztani. Csupán azt teszik, hogy az embereket ké­pességük szerint áthelyezik, illetve úgy osztják el a gazdaság erőit, hogy munkájuk még jövedelmezőbb le­gyen. Szabó László, a gazdaság mun­kástanácsának elnöke kijelentette — de vele együtt ez volt a véleménye a munkástanács intézőbizottsága több tagjának is —, hogy ebben a gazda­ságban úgy készítik el már a jövő évi tervet, és az eddigi intézkedések­kel is azt segítették elő, hogy gaz­daságuk valóban ráfizetés nélkül, sőt nyereséggel gazdálkodjon úgy, hogy Vcilamennyi dolgozójuk többet keres­hessen, mint az előbbi gazdasági irá­nyítás és bérezés mellett. Ez a munkástanács jól oldja meg feladatát, s igaz ügyet képvisel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents