Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-01 / 14. szám

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA yfhnrdX I- Шо1Уят’ 14- szám- Szombat, 1956. december 1. ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA . jt HL ÄRA 50 FILLÉR I Mi níllillllllllltlllllllilllllllltlllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllll Illlllllllllllllllll........... .llllillillllllllllinililllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliillllllllllllllllllllllll' К. J. Vorosilov távirata Tito elnökhöz Moszkva (TASZSZ). Moszkvában a következő táviratot hozták nyilvá­nosságra: Joszip-Broz Tito elvtársnak, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének, Belgrád. A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság nemzeti ünnepe — a köztársa­ság napja — alkalmából szívélyes üd­vözletemet és kösjönetemet küldöm Önnek, Elnök elvtárs és Jugoszlá­via népeinek a Szovjetunió népei, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége és a magam nevében. To­vábbi sikereket kívánok a szocializ­musnak az önök országában folyó építésében, országaink barátságának és együttműködésének szilárdításá­ban. Moszkva, Kreml, 1956. nov. 28. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke. Árleszállítás Csehszlovákiában Prága (Réiiter). A csehszlovák kor­mány közölte, hogy december 3-tól több mint 200 különböző élelmiszer- és háztartási cikk árát leszállítja 4— 4,5 százalékkal. Az árleszállítást az 1953 óta az ipari lés mezőgazdasági termelésben mutatkozó állandó fej­lődés tette lehetővé. Szovjet tiltakozás Bécsben Bécs (DPA). Lapin szovjet nagykö­vet szerdán felkereste Figl osztrák külügyminisztert, jés tiltakozott a burgenlandi Rohonc községnél oszt­rák katonák által történt lövöldözés ellen, amelynek során egy szovjet katona meghalt. A szovjet nagykö­vet a külügyminiszter előtt hangsú­lyozta, hogy a Magyarországon tar­tózkodó szovjet csapatok parancsot kaptak az osztrák határ szigorú megfigyelésére. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a három! szovjét katona akaratán kívül megsértette az oszt­rák határt — közli az DPA Osztrák Távirati Iroda. 1956. november 29., csütörtök reggel. Nehéz, ólomszürke felhők gyűröd­­nek egymásra. Alacsonyan szállnak északnyugat felől, hsak úgy ömlik belőlük a hideg novemberi eső. Az ilyen esőre mondják: hóval áll meg. Nehezen világosodik. De már élet az élet. A vonatok Цthan vannak a dolgozók százaival, akik csakhamar ellepik az állomás környéki utcákat munkára sietve. Az iskolások már megmosakodtak szépen, talán éppen most ülnek a reggelihez. Az iskolák­ban a pedellusok már befűtötték a .•tantermeket, hogy meleggel várják a hamarosan megérkező gyermeke­ket. Az apuk és anyuk megsimogát­­ják és megcsókolják a Lacik, Pis­ták, Jancsik, МагъЩк, Évikék arcát, s mielőtt elindulriának munkahe­lyükre, még visszaszólnak: — Aztán jók legyetek ám! Jól feleljetek, ha kérdeybenneteket a tanár bácsi! 7 óra 10 perc: Talán még nem késő A Somogy megyei Parasztifjúsági Szövetség programja A szervezet neve: Egységes Pa­rasztifjúsági Szövetség (EPOSZ). Az Egységes Parasztifjúsági Szövetség önkéntes, pártonkívüli tömegszerve­zet, mely minden párttól és szak­­szervezetektől független. Tagja lehet minden 14. életévét betöltött, hazáját szerető, becsületes, fiatal, aki elfo­gadja a szövetség programját, vala­mely alapszervezet tagja és kész együtt dolgozni minden olyan szer­vezettel, amely az ifjúság és a dol­gozó nép jólétének állandó emelé­séért, a szocializmus igaz ügyéért harcol. Célja: Az 1848-as márciusi ifjúság példáján a magyar haladó népi ha­gyományok fejlesztésével, a magyar föld, a haza szeretetére nevelni pa­rasztifjúságunkat, felzárkózzon a munkás- és a diákifjúság program­jához, az 1956. október 23-i jogos kö­vetelések megvalósításáért, együtt­dolgozva minden ország ifjúságával, amely a népek békéjéért, szabadsá­gáért küzd. Feladata: Az ifjúság hazafias ne­velése, általános műveltségének to­vábbfejlesztése, szakmai tudásának gyarapítása. Ennek érdekében szükséges: a) Legyen a faluban könyvtár, mely az ifjúság számára hozzáférhe­tő; b) legyen az ifjúsági szövetségnek állandó helyisége, melyet a tanácsok és egyéb szervek kötelesek biztosí­tani; c) legyen lehetőleg állandó kultúr­­gárda, tegyék lehetővé a vezetők — ott, ahol állandó mozi nincs — a he­tenkénti filmvetítést; d) tudományos és szakelőadások megszervezése, sportolási és egyéb szórakozási lehetőségek biztosítása; e) az ifjúság érdekvédelme, a kép­zettségnek szemelőtt tartásával tör­ténő munkába helyezés; f) a fiatal szakemberek munkába helyezése szaktudásuknak megfele­lően történjék. Elhelyezésüknél fi­gyelembe kell venni, hogy jó szak­ember . mellett komoly szaktudást szerezhessenek megfelelő szociális körülmények között. Az EPOSZ szervezeti felépítése. Az Egységes Parasztifjúsági Szövetség alapszervezetekre épül fel, mely tag­(Л kis szäkmbu^zk Élesen cseng a rendőrkapitány­ság egyik szobájában a telefon. Ide­ges női hang hívja az ügyeletest: — Halló, rendőrség? Itt K. K.-né beszél. Kérem, tegyenek sürgősen valamit. Fiamtól hallom, hogy a Sé­tatér utcai iskolába], egy csoport fiú külföldre akar merfni. — A hang egyre izgatottabb: -j- Talán még nem késő! 7 óra 55 perc: S. J., a Sétatér utcai iskola egyik tanára vidékről jár be az iskolábg. Ezen a reggelen késve érkezett a vonat. Megszaporázva lépteit sietett, hogy még idejében1, megérkezzék. Az utóbbi időben úgyis elég sokat mu­lasztottak a gyerekek. Minden per­cet ki kell használni a tanulásra. A vasúti átjáró híd környékén észreveszi, hogy iskolájából öt fiúból álló csoport jön a város felé. — Hova mentek, gyerekek? . — A szabadságparki iskolába. Az első pillanatban hitelt ad sza­vaiknak, de aztán hirtelen gyanút fog. TJgy tett, mintha hinne nekik, de futólépésben elindult az iskola felé. Közben találkozott egy ismerő­sével, aki kerékpáron jött. Elkérte a kerékpárt, s a fiúk után hajtott Csakhamar utolérte■ őket. Jól gon­dolta: az öt fiút senki sem küldte a szabadságparki iskolába. — Hova mentek? De az igazat mondjátok, mert a szabadságparki iskolában semmi dolgotok. A fiúk észbe kaptak. De nem elég gyorsan. Mert akkor már hármat közülük S. J. tanár kézenfogott. P. Béla és S. Károly hatodikasOk azonban elfutottak. 8 óra 39 perc: „Kihallgatás A Sétatér utcai iskola igazgatói irodájába szokatlan vendég kopog be: Sz. rendőr alhadnagy. Jelenti az igazgatónak, miről van szó. Igen fontosnak tartja, hogy beszélhessen valamelyik fiúval, akit S. J. tanár visszahozott az iskolába. Az igaz­gató engedélyt ad rá. Közben intéz­kedik, hogy minden hiányzó tanuló lakására küldjenek el valakit meg­tudni, otthon van-e, vagy miért nem jött iskolába. De már itt is van P. Jancsi VII.-es tanuló, a három közül egyik. Riad­tan tekint - körül. Kócos haját igaz­gatja. . —- Ne félj, Jancsi, nem bánt sen­ki — szól hozzá melegen Sz. alhad­nagy. — Miért akartál elmenni ide­genbe? — A gyerekek mondták: menjek velük Jugoszláviába vagy 'Ausztriá­ba,. Mit akartatok ott csinálni? Jancsi a vállát vonogatja: — Nem tudom. A gyerekek mondták... — Merre és hogyan akartatok menni? — A gyékényest vasút mellett — gyalog. Először Porrogszentkirályra létszámához viszonyítva 3—9 tagú vezetőséget választ. Az Egységes Parasztifjúsági Szövetséget meg le­het alakítani 5 vagy ennél több tag­gal. A vezetőséget az alapszervezet de­mokratikusan, titkos szavazással, taggyűlésen választja. A taggyűlés csak akkor határozatképes, ha a tag­ság kétharmad része jelen van. Ve­zetőségi tagot nem lehet a felsőbb szervnek kijelölni és a tagságra erő­szakolni. Az alapszervezet taglétszámához mérten választja meg a vezetőséget. 10—30-ig 3 tagú, 30—50-ig 7 tagú, ezen felül 9—11 tagú vezetőséget vá­laszt. Az 5 tagú vezetőség elnököt, helyettes elnököt, kultúrfelelőst, sportfelelőst és gazdasági felelőst választ. A 7 vagy ennél több tagú vezetőségnél az alapszervezet jelle­géhez viszonyítva ossza el a reszor­tokat, pl.: szervezési felelős stb., 3 tagú vezetőségnél elnököt, kultúrfe­lelőst és sportfelelőst választ. Az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, melynek határozatai ér­vényesek az EPOSZ minden tagjára. A vezetőség taggyűlésen köteles tá­jékoztatni a tagságot munkájáról. A két taggyűlés közötti időszakban a megválasztott vezetőség vezeti és irá­nyítja a tagság munkáját a taggyű­lés határozatainak megfelelően. Cél­szerű az EPOSZ-gyűlésekre és ren­dezvényekre a tagságon kívüli fia­talokat is meghívni. Az alapszervezet felsőbb szerve a járási bizottság, melyet az alapszer­vezetek által választott 'küldöttek járási küldöttértekezleten titkosan választanak meg. A járási küldöttér­tekezlet a járás taglétszámához vi­szonyítva 21, 31, 41 tagú bizottságot választ. A járási bizottság megvá­lasztja járási intézőbizottságát, amely 9—11 tagból áll. A járási küldöttértekezlet megvá­lasztja a megyei küldöttértekezleten részvevő küldötteket, akiknek fel­adata lesz a megyei bizottság meg­választása. Baráti üdvözlettel: ASomogy megyei Parasztifjúsági Szövetség Ideiglenes Előkészítő Bizottsága nevében: • Kóczán Magda, Sándor Lajos, Székely Elemér, Fülöp Mihály, Szabó Sándor, Kiss Béla. Megalakult a Parasstifjúsági Szövetség kaposvári járási ideiglenes előkészítő bizottsága A megalakult járási előkészítő bi­zottság csatlakozik a november 22-én megalakult Parasztifjúsági Szövetség Somogy megyei ideiglenes előkészítő bizottságának felhívásához, és ma­gáévá teszi azt a célkitűzést, hogy egy olyan szervezetre van szükség, mely megvalósítja a parasztifjúság követeléseit. A bizottság szem előtt tartja a szocializmus építésének ügyét, s egy pártoktól független if­júsági szervezet létrehozását java­solja, mely haladó hagyományaink figyelembe vételével síkra száll a dolgozó nép boldogabb jövőjéért. A bizottság felhívja a parasztfia­­tálokat, támogassák célkitűzéseit, s alakítsák meg a parasztifjúság helyi szervezeteit. Javaslataikat juttassák el a járási előkészítő bizottsághoz, Kaposvár, Március 15 u. 14. szám (volt Szent Imre u.). Az előkészítő bizottság tagjai. Balajeza János, Könnyűd István, Vétek József, Csa­pó Gyula, Horváth János, Tomsics József ési Varga Géza. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK New York (Reuter). Jase Levi, a Borba New York-i tudósítója szer­dán este közölte, hogy kivált a lap szerkesztőségéből, és menedékjogot kért az Egyesült Államok kormá­nyától. Elhatározásának oka Gyilasz letartóztatása — mondotta. Párizs (DPA). Maurice Lemaire, a francia ipari és kereskedelmi minisz­térium államtitkára csütörtökre vir­radóra a parlamentben bejelentette, hogy B'ranciaország a Szovjetuniótó] és Romániától kap olajat. Lemaire a kormány határozatát azzal indokolta, hogy a »benzinnek nincs szaga«. mentünk volna, az egyik gyerek ro­kona ott lakik. De nem sikerült, mert a tanár bácsi visszahozott bennünket. Csak P. Béla és S. Kar­csi ment el. Sz. alhadnagy azonnal tárcsázza a kapitányságot. Intézkedést kér. értesítsék az összes rendőrőrsöket, vasúti őrházat. Megkérdezem Jancsit: — Anyukád, apukád szokott ve­szekedni egymással? — Igen. Én is sokszor ki szoktam kapni. — Ki mondta neked, hogy jpienj el külföldre? — Az egyik fiú hallotta, hogy ba­rátjának, Sz. Dénesnek, a szabad­ságparki iskola egyik tanulójának sikerült nyugatra mennie. Hétfőn indult el, s állítólag szerdán már üzent a Szabad Európa Rádióban, hogy jól van. ■—• Ki akart még elmenni az is­kolából? — A V. Géza. Az holnap akart indulni. A VII.-be jár. Az igazgató behívatja V. Gézát is: — Igaz, hogy te holnap akartál külföldre indulni? — Igaz. — És miért? Hová? — A rokonaimhoz. — Kik a rokonaid? — Öcsém keresztanyjának a test­vére. Mi a nevük? Nem tudom. — Hol laknak? — Bécsben.- Melyik utcában. Nem tudom. — Mit mondtál volna a rokonok­nak, hogy rmért jöttél? Látogatóba. — Szüleid tudnak erről? Enged­ték, hogy nekivágj télvíz idején egy ilyen veszélyes útnak? •— Igen. Először nem akartak en­gedni, de később beleegyeztek. Azt mondtam, hogy egy nagy fiúval mennék. Nem szerettem otthon len­ni. Miért? • Szüleim sokat veszekednek. Apám meg szokta verni anyámat. Én is sok verést kaptam. Hányas tanuló vagy? Kettes. 9 óra 30 perc: Akik még nem tudnak róluk. Alighogy Jancsi és Géza »kihall­gatása« véget ért, ismét kopognak az igazgatói iroda ajtaján. Választ nem várva egy idősebb és egy fia­talabb asszony lép be keserves könnyhullatások között. P. Béla nagymamája és S. Karcsi anyuká­ja. Elszorul a torok, elhomályosul a szem\ amikor a szívszaggató kér­dést halljuk: — Drága igazgató úr, hol az én unokám? Jézus, Mária, hol az én Karcsi fiam?!. .. ... Hej, Béla, Karcsi, ha most úgy ide látnátok! De visszafordulnátok tüstént, s futnátok, ahogy lábatok bírja. Hogy mielőbb nyakába ugor­hassatok édesanyunak és a drága nagymamának! ’ Ahol már tudnak róluk Az esőt, mint ahogy várható volt, hó váltotta fel. Olyan sűrűn hullott, hogy alig látott el az ember pár méterre. Percek alatt fehér lett a táj, fél óra múlva az emberek már bokáig érő lucsokban tocsogtak. Mindig metszőbben fújt a szél. Az esőtől, hótól átázott, meghi­­degedett kabátok alatt kihevült test­tel dőltek neki az éles északnyugati szélnek a kis csapat tagjai. Ráadásul elég nehéz volt a talpfákon meg a vágány mellett gyalogolni. Szótlanul rótta a tíz, száz métereket Kapós­­újlak felé U. Antal 12 éves, B. Jenő 12 éves, B. János 13 éves cseri is­kolai és H. Laci 13 éves szabad­ságparki iskolai tanuló. Összvagyo­­nuk 21 forint, némi élelem. Ki tudja, mi járt a szöszke- meg barnahajú koponyákban? De egy DOLGOZNI AKAROK! Mind nagyobb és nagyobb elismerés az igaz, őszinte szónak! Ezt kell tolmácsol­nom a szerkesztőségnek, mi­vel valóban »somogyi mód­ra«, nevek és események el­hallgatása nélkül mindin­kább ott áll a megye dolgo­zói mellett, kifejezve azok bánatát, keserűségét. Sajnos, a lap terjedelme kicsiny még és ami még nagyobb baj, a falvakba nem nagyon jut el. Egy kérelmem nekem is lenne, remélem nem lesz tel­jesíthetetlen. Bár ahogy én látom, könnyűnek sem mondható. Kérelmem két szóban kifejezhető: dolgozni akarok! Alii'kézbe veszi ezt a levelet, talán mosolyog ezen, de egy családapának annál komolyabb és létet je­lentő kérelem ez. Géptech­nikus, autó- és motorszerelő vagyok. Végigjártam sok ál­lami gazdaságot, gépállo­mást, ahol a válasz egy volt: nem tudiuk, mi lesz! Pl. a Vityai Állami Gazdaságban a földet akarják osztani, a gépállomásokról pedig elme­het bárki, de helyette . senki fel nem vehető. Nagyon szépen kérem a szerkesztőséget, hogy az új­ság hasábján írják meg ne­kem őszintén, hogy mire ve­zet ez? Csak várni és várni, hogy mi lesz! Azt gondolom, hogy szegénységhez, tavasz­­szal javítatlan gépekhez ve­zet ez. S mindez a várako­zási álláspontra helyezke­­dők miatt. Szerény kérésem megis­métlése: dolgozni akarok! Nem bánom, bármit, nem bánom, ha 17 évi tanulásom kárba vész és ha utcát kell is sepernem. De ha a szer­kesztőség mégis tudna segí­teni, arra kérem önöket, adsanak módot arra, hogy bárhol, akár a megye leg­rosszabb állami gazdaságá­ban is. helyezzenek el mint szakembert. Remélem, akkor bebizonyíthatom, hogy nem­csak szeretnék, hanem tudok is dolgozni. Eredményes, országépítő, jó munkát kívánva marad­tam üdvözlettel: Villányi Pál technikus, Somogyvár, Kossuth L. u. 31. Közreadtuk Villányi Pál levelét avégett, hogy hallják me“ mindazok, akik segít­hetnek neki, s tudnak mun­kát adni. Segítsen, aki se­gíthet! biztos: iBj, Jancsi már megbánta, hogy elindult. Nem elég, hogy ilyen cudar az idő, hogy könnyen kap­hatnak tüdőgyulladást is, de még ez a cipősarok is hogy bök. Biztosan kiáll belőle egy szeg, hogy a fene enné meg, ott, ahol van. A vasúti sorompóőr, ott az újlaki átjárónál, már messziről látta őket. Várta a fiúkat, hiszem már tudott a dologról. De feltűnt neki, hogy nem ketten vannak, mint ahogy az érte­sítést kapta, hanem négyen, Jancsi sarkát igen szúrta a szeg. Indítványozta: menjenek be az őr­házba, kérjenek fogót, hogy kihúz­hassák a szeget. De más szeg is kí­nozta Jancsit: az a bizonyos, amely a fejben szokott, tanyát ütni. Nem hagyta nyugton ez sem. Mintha ka­lapált volna valaki a, fejében, még pedig arra az ütemre: men-jünk visz-sza, men-jünk visz-sza ... Miután a vasutas is invitálta őket, bementek. Huh, de jólesett a meleg! S ahogy melegszenek, beszélget­nek, egyszemcsak feltűnik az or­szágúti kanyarban két fiú. A so­rompóőr kikiált nekik: -— Gyertek be egy kicsit melegedni! P. Béla és S. Karcsi — mert ők voltak azok — beléplek az őrházba. Nagy a meglepetésük, amikor meg­látják a négy másikát. Hát még mekkora a meglepetésük akkor, amikor egy táblán meglátják felírva g saját tulajdon nevüket. össze,koccintják a könyöküket, egymásra néznek: — Hogyan, hát már itt is tudnak rólunk? ... Bizony, bizony, Jancsi, Jenő, Anti. Laci, Béla. Karcsi! Alighogy elindultatok, alighogy megtettetek az első pár száz métert, a sürgöny­­drótokon — melyeknek zúgása elkí­sért benneteket a vasút mellett az újlaki őrházig — már messze száz kilométerekre száguldott az aggo­dalom, a féltés, a szeretet üzenete: emberek, mentsétek meg őket az anyukáknak, apukáknak, testvér­kéknek, az iskolána k, a hazának!. .. (Folytatás a következő oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents