Somogyi Néplap, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám)

1956-11-10 / 288. szám

VILAG PROLET *R]AI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap ! Szemtanúk elbeszélése nyomán AZ M DP SOMOGY XIII. évfolyam, 288. szám. BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ! ARA 50 FILLÉR Szombat, 1956. november 10. ELÉG VOLT! „A humanizmus is a becsület nevében' Soha nem tapasztalt izgalommal hallgattuk immár két hét óta, kü* ionosén az elmúlt napokban a bu­dapesti híreket. A különböző ér­zelmeket keltő közlemények joggal adtak okot aggodalomra minden becsületes ember számára. A haza sorsának féltése mellé a hozzátar­tozók életéért való aggódás is já­rult. Mi van Budapesten? Mit hallott? — kérdezték egymástól az emberek. Volt, aki szemtanúkkal beszélt, volt aki másod-, harmad­szájból hallott híreket, s voltak, akik nyugati hírforrásokból tájé­kozódtak. A hírek akár innen, akár onnan jöttek, aggasztóak voltak. Négy napi hallgatás után teg­nap ismét megszólalt a Kossuth- rádió, s azóta híreket kapunk Bu­dapestről. Csak elszoruló szívvel, megdöbbenéssel lehet hallgatni a közleményeket. A gondolkozó em­berek már sokszor feltették a kér­dést: miért folyik még mindig a harc? Feltették ezt akkor, amikor a forradalmi ifjúság követeléseit teljesítették, s amikor a Nagy Im- re-kormány bejelentései után sem szűntek meg a fegyveres harcok. Amikor Nagy Imre bejelentette az ország semlegességét, még akkor is dörögtek a fegyverek Budapes­ten, emberéleteket oltottak ki. Mint a Kossuth-rádió közli, Bu­dapesten ma is folyik a vér. A fegyveres ellenállóknak úgy lát­szik az a céljuk, hogy fenntartsák a rémületet, a nyugtalanságot; ár­tatlan emberek életének kioltását, az állam vagyonának, a kisembe­rek hajlékának pusztítását akar­ják. S ami emögött nyilvánvaló, nem a népi demokrácia, nem a de­mokratizmus, hanem a fasizmus a céljuk. Józan ésszel már nem le­het felfogni a pusztítás célját. Elég volt a pusztulásból! Elég volt a vérontásból! — mondják az emberek. Hallgassanak el a fegy­verek! Induljon meg az élet! — | hadd teremtsük meg új életünket. | Mert új lesz ez az élet, ezt tudó- j másul kell vennie mindenkinek. | A nép nem akar a régi módon él- | ni, a vezetők nem vezethetnek a S régi módon. De értsék meg azok ; is, akik a tőkések, földbirtokosok | címmel cikket közöl a Szolnok me- | gyei Szabad Nép november 6-i szá- * ma. Figyelmeztet mindenkit, ne fűtse őket bosszúvágy, ne alkalmaz­zanak becstelen megtorlást besúgás alapján azokkal szemben, akik a múlt héten számos törvénytelensé­get követtek el. Másként kell elbí­rálni a megtévedt, félrevezetett be­csületes embereket és azokat, akik a széleskörű demokratikus népmoz­galom szenvedélyét ellenforradalmi követelésekig és cselekedetekig torzították. Igazat kell adni azok­nak, akik a múlt hibáit elítélik, és kijavításukért szálltak és szállnak síkra. De nincs igazuk azoknak, akik e hibákért az egyszerű párt­tagokon, pártfunkcionáriusokon Kik az igazi szabadságharcosok? Szemtanúk elbeszéléséből és a országát álmodták vissza, hogy be- f rádió híredből egyre tisztábbá kezd tőlük nem kér a nép. » J«5«' '"‘szás helyzetéről. Ma talán még hallgatnak sokan, de ahogy a forró hangulatú tag­gyűlések s az emberek egymás közti beszélgetéséből kiderül, hal­latják hangjukat, s jogos követe­lésükért síkraszállnak. I válni a kép az ország helyzetéről A hírek zöme arról számol be, hogy i majd mindenütt megindult, vagy I megindulóban van az egészséges * vérkeringés. Mind több helyen je- I lentkeznek fegyveres csoportok, | amelyek — felismerve, hogy az el- | lenforradalom eszközévé váltak — Az ország szíve felől jövő hírek, | bejelentik, hogy leteszik a fegyvert, reméljük, mindinkább felpezsdítik $ Mindez megnyugtató. Vannak azom­„ .3/.i. ____ ___1 1 a vidék életét, helyreáll a rend, megindul az ország vérkeringése. Elég volt a vérontásból — mondja mindenki. Legyen rend, nyugalom, biztonság! rend helyreállításáért, a sebek begyégyításáért A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége csütörtökön rá­diófelhívást intézett hazánk szerve­zett dolgozóihoz. A felhívás beveze­tője hangsúlyozza: több mint két hete áll a munka az ország számos üzemében, bányájában, vállalatainál, hivatalaiban, az iskolákban. Egyes helyeken még mindig folyik a célta­lan tesívérgyilkosság. E tragikus helyzet bekövetkezésé­ért a rákosista politikát terheli a feieíősség. Rákosiék bűne, hogy intéz­kedéseik egész sora ellentétben állt a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság, az értelmiség, egyszóval a dol­gozó nép érdekeivel. E népellenes politikával való gyökeres szakítás becsületes szándéka öltött testet a magyar hazafiak október 23-5 jogos követeléseiben. Az elmúlt betekben azonban e jó­szándékra ellenforradalmi célkitűzé­sek nehezedtek rá. Kezdetét vette a fehérterror, amely az 1919-es Ta­nácsköztársaság bukása utáni időkre emlékeztetett. Nagy Imre kormánya tehetetlen volt a kialakult helyzettel szemben. Az ellenforradalom további térhódításának megakadályozására és teljes visszaszorítására alakúit meg a Kádár-kormány. Ennek leg­főbb célja a forradalom, a népi de­mokrácia vívmányainak megvédése, szabadságunk, függetlenségünk biz­tosítása, a rend megteremtése, a bé­kés termelőmunka továbbfolytatása a szocialista építés érdekében. A forradalmi munkás-paraszt kormány elítéli a Rákosi-féle önkényuralmat, s kifejezi dolgozó népünk általános érdekeit. Ezért a szakszervezetek felhívják a dolgozókat, az ország lakosságát: működjenek együtt a kormánnyal a rend helyreállításában és fenntartá­sában. Helyes az a javaslat is, hagy az élelmiszerkészleteket a munka­helyeken osszák szét. Haladéktalanul gondoskodjanak a gyermekek za­vartalan ellátásáról és a sebesültek azonnali gondozásáról. Akik hajlék­talanná váltak, azok részére a nél­külözhető épületek helyiségeiben szükséglakást kell biztosítani. A felhívás meleg hangon szó! az iparági szakszervezetekhez, az üze­mi bizottságokhoz és a szervezett dolgozókhoz: tegyenek meg mindent a termelőmunka megindításához szükséges feltételek megteremtésére, a termelés folyamatosságának bizto­sítására, Felhívja a munkástanácso­kat, segítsenek az üzemek vezetésé­ben. Végül a világ minden országá­nak szakszervezeteit kéri, hogy nyújt­sanak segítséget Magyarország se­beinek begyógyításához. ban olyan (hírek 'is, amelyek nyug­talanítóak. Budapesten egyes ellen- t forradalmi fegyveres csoportok ra- | botnak, fosztogatnak. Egy ilyen ban- | da megtámadta az egyik nagyóru- ♦ házat és ott átöltözött, majd kifosz­totta az áruházat. A rádiógyárból a fosztogatók több ezer rádiót rabol­tak el. Egy másik csoport felgyúj­totta az egyik szálloda épületét, a tűz átterjedt a szomszédos lakóhá­zakra, veszélyeztetve ártatlan, békés emberek épségét.T ••életét, A tűz oltá­sára kivonult tűzoltókat a banditák fegyverrel akarják megakadályozni a tűz eloltásában. Közben asszonyok, gyermekek eshetnek martalékául a tűznek. KÖZÉRT-ek kirablása, cipő­boltok kifosztása, becsületes embe­rek megtámadása, zűrzavarkeltés, rablógyilkosok, közönséges bűnözők kiengedése a börtönből — ide fajult az egyetemi ifjúságnak a jogos kö­vetelésekért indított tüntetése. Miért mondjuk el mindezt? Mert még mindig vannak — bár egyre kevesebben —, akik szabatLságharco­A kijárási tilalom új szabályozása A szovjet katonai parancsnok megváltoztatta a kimenési tilalmat. A Megyei Pártbizottság javaslatára a szovjet katonai parancsnok a kime­nési tilalmat módosította. A kime­nési tilalom este nyolc órakor lép életbe és reggel négy óráig tart. Ugyancsak a Megyei Pártbizottság javaslatára hozzájárult, hogy a mo­zik nappal két előadást tarthassanak. Értesítjük a város lakosságát, hogy a város filmszínházai november hó 10-től, vagyis a mai naptól délután 3 és 5 órai kezdettel előadást tarta­nak. akartak bosszút állni, hiszen pár-( tunk legtöbb tagja október 23-a, előtt is cselekvőén hozzáfogott a, i múlt leleplezéséhez, a hibák kijaví-(> tásához. A cikk kiemeli: ami a múlt hé-( ten megtörtént a párttagokkal, |1 ugyanez nem ismétlődhet meg má-| sokkal. Csak a törvényesség legtel-( jesebb betartásával kell az ellen- < forradalom helyi vezetőit felelős- < ségre vonni. A megtévesztett embe-| reknek azonban nem eshet bántó-1 dásuk. Fontos ehhez az elvhez tar­tanunk magunkat, hogy egyetlen* becsületes ember se tartson a meg­torlástól, hogy minden hazáját sze­rető ember nyugodtan dolgozhassák. & \ soknak, hazafiaknak nevezik azokat ^ a fegyveres csoportokat, amelyek itt-ott igyekeznek meggátolni a rend, a nyugalom helyreállítását, a munka megindítását; fosztogatnak, rabol­nak; békére, munkára vágyó embe­rek életére törnek. Szabadságharco­soknak, hazafiaknak nevezik őket a nyugati rádiók. A magyar dolgozó nép azonban mind tisztábban látja, hogy ezeknek az úgynevezett sza­badságharcosoknak a céljai olyan messze esnek hazánk érdekeitől, miint Makó Jeruzsálemtől. Budapesten maga a lakosság je­lenti be a karhatalmi szerveknek, ha valahol ellenforradalmi csoportot észlel. Éberen vigyáznak arra, hogy este 7 óra után idegenek ne tartóz­kodhassanak a lakóépületekben. Egyre több (helyen találnak elszórt fegyvereket, s a lakosság siet érte­síteni erről a karhatalmi szerveket. Egyre élesebben rajzolódik ki az eUenforradalmárok és az ellenük mind nagyobb erővel harcolók, az Igazi szabadságharcosok és hazafiak arca. Az igazi szabadságharcosok, haza­fiak ma azok, akik szorosan fogva a szerszám nyelét, az eke szarvát, a traktor kormánykerekét vagy az író- tollat küzdenek, hogy mielőbb hely­reálljon a rend, a nyugalom, hogy mielőfbb megteremtődjenek az alko­tó munka feltételei. Többen jönnek haza Budapest- ről katonák, civilek, és mesél­nek az eseményekről. Az apró elbeszélésekből nagyjából össze lehet rakni a képet, mi is volt Budapesten, mi történt ezekben a változatos napokban. Az első és legfontosabb talán — és mindenki ezt állítja —- el-" lenlétben a nyugati rádiók;,:!- jólértesült bemondóival — Bu­dapesten nem volt olyan, vészes összecsapás, nem hevernek ro­mokban az épületek ezrei. Igaz, hogy kigyulladt a parlament épülete, de hamar el is oltottak a tüzet. A legtöbb fontos objek­tum, a belváros minden különö­sebb ellenállás nélkül a mun­kás-paraszt kormány kezébe ke­rült. Nyilvánvaló, Pesten is rá­jöttek az emberek, nincs semmi, szükség a kapitalista-földbirto­kos restaurációra. Több honvéd meséli, akiket Budapestre rendeltek fel, hogy amikor a szovjet páncélosok megjelentek, az ellenforradalmi elemek kivételével minden be­csületes katona letette a fegy­vert, illetve abbahagyta a har­cot. A diákok nagyrésze is 'látta, mennyire félrevezették, s tulaj­donképpen nyílt kapukat dön­getnének a további ellenállás­sal. A munkás-paraszt kormány szilárdan végrehajtja azokat az intézkedéseket, reformokat, ami­ért a munkások nagy része ag­gódott, és már korábban is sze­rette volna látni megvalósulá­sukat. Budapesten lassan helyreáll a nyugalom, a rend, megindul a békés építő munka. Ne üljön fel senki azoknak a hírveréseknek, melyeket a nyugati rádióadók dühükben * világgá kiabálnak. Bármennyire is szeretnék az; ellenkezőjét, Magyarország a szocialista tábor többi országá­nak segítségével rendbehozza a kiújult sebeket, és békés úton megvalósítja a szocialista de­mokrácia minden szép célkitű­zését. Vidéken ma már minde­nütt helyreállt a rend. Termel­nek az üzemek, termelnek a gyárak. Az egész nép, az ország egész lakosságának összefogásá­val hamarosan helyre tudjuk ál­lítani a károkat és megindulha­tunk a békés építés útján. AZ ORSZÁQ HÍREI As ígéret nem üres ssó többé Bérkorrekció és normarendezés a Textil müvekben A Megyei Párt-VB a legutolsó ülé­sén foglalkozott a bérezés kérdésé­vel és javasolta a Megyei Tanácsnak, hogy a vállalatokkal beszélje meg a dolgozók bérrendezésének kérdését Az eddigi beszélgetés már hozott eredményeket. Alig két nappal ezelőtt határozta el a Kaposvári Textilművek mun­kástanácsa, hogy intézkedéseket tesz a dolgozók bérezésének megja­vítására. Tegnap délelőtt 11 órakor össze is ült a munkástanács intéző- bizottsága, s máris sikerekről szá­molhat be. A megbeszélésre meghív­ták az üzem igazgatóját, főmérnökét és párttitkárát is. Ezt megelőzően azonban megbízták Csepreghy Győző főmérnököt és az üzem munkaügyi osztályát, hogy a lehetőségek figye­lembevételével tegyen javaslatot a bérrendezésre. nap alatt tanulta meg szakmáját, 1100 forintot, a lakatos vagy villany-* szerelő pedig három évi tanulóidő után 900—950 forintot keresett. Az aránytalanságot most végleg felszá­molták. A munkástanács intézőbizottsága rendezte a segédmunkások bérét is. Az anyagmozgatóknál például olyan helytelen bérmegállapítás volt, mely nézeteltérésekre, a dogozók közötti összetűzésre vezetett. A gyűrűsfonó üzemrészben ugyanazért a munkáért többet kaptak a segédmunkások, mint az előfonóban, kártolóban vagy iánccsévélőben. Az intézőbizott­ság egységes bért állapított meg, s az eddigi 3,06 forintos órabért 3,48 forintra emelte fel. A kormány fontos gondja a főváros élelmezése. A közellátá­si kormánybiztosság nyilatkozata szerint megfelelő élelmiszerkészle­tek vannak a főváros közraktárai­ban. Utasították az élelmiszerüzle­teket, hogy pénteken reggel nyissa­nak ki és bolti készletükből kezdjék meg az árusítást. Ha készletük ki­fogyott, még a délelőtti órákban megkezdődik az áruszállítás a köz­ponti raktárakból. Ezt a munkát öt­tagú kormány biztosság irányítja. A kormánybiztosság vezetője: Nyers Rezső, tagjai: Kovács Imre, Tausz János, Pongrácz Kálmán és Sági Vilmos. Kessd visszatérni a békés élet a fővárosba. A rendőrség országos parancsnoka felhívta a rendőröket, hogy pénteken reggel jelentkezze­nek szolgálatra. Az Elektromos Mű­vek vezetői felhívták dolgozóikat, hogy pénteken reggel kezdjék meg a megrongált hálózat javítását. Az újpesti munkások rádión keresztül kérték üzemük vezetőit, közöljék velük, (hogyan juthatnak el mun­kahelyükre a termelés megkezdése végett. Mezőtúron teljes a rend A vasúti forgalom Túrkeve és Orosháza között megindult. Az üz­letek nyítvatartanak, a dolgozó pa­rasztok szántanak, vetnek. Kecske­méten is hozzáfogtak a rendterem­téshez. Háromtagú küldöttségük utazott Jugoszláviába, hogy anyagot szerezzenek az újjáépítéshez. Vas megyében megkezdődött a tanítás az iskolákban. Szekszárdon ismét a .munkásság és a dolgozó parasztok képviselőinek kezébe került a hata­lom. Eltávolították helyükről a volt szolgabírákat, akiket az elmúlt hét ellenforradalmi hulláma dobott a nép nyakára. A legnagyobb felháborodással tapasztalta az újpesti békés lakos­ság, hogy fegyveres ellenforradalmá­rok az Árpád út és az Erzsébet utca sarkán lévő élelmiszerüzlet előtt sor- banállókra tüzet nyitottak. Megbé­lyegzik a fosztogatókat, akik azért tartanak fegyvert kezükben, hogy milliós értéket elraboljanak a fővá­ros áruházaiból, üzleteiből. Budapest V. kerületében egyre több a pincékben hagyott vagy az utcán eldobott fegyver. A lakos­ság megakadályozza, hogy a fegyve­res ellenforradalmárok a lakótöm­bökben elrejtőzzenek. Igyekszik a lakosság az ellenforradalmárok be­törését is meghiúsítani. Többen is jelentették telefonon a karhatalmi szerveknek, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca egyik Keravill-üzletét feltörték. Csakis így, a lakosság és a karhata­lom együttműködésével lehet mi­előbb véget vetni a kártevésnek. Régi kívánságokat, a munkások jogos követeléseit teljesítette a mun­kástanács első, nagyjelentőségű in­tézkedésével. A rezsiműhely (karbantartók) bé­rének rendezését hosszú, parázs vita előzte meg. Az intézőbizottság nem fogadta el azt az előterjesztést, hogy csatolják a rezsiműhelyt a gyűrűs­fonó üzemrészhez. Ehelyett Varga István javaslatára megállapították a bérek minimumát, maximumát, és a két határ között személyszerinti besorolást eszközölnek majd. A rezsiműhely dolgozóinak fize­tési átlaga eddig 1150 forint volt, s a legalacsonyabb fizetés alig érte el a 950 forintot. Az intéző- bizottság — a vállalat vezetőivel egyetértésben — az alsó határt 1100, a felsőt 1800 forintban ál­lapította meg. Jogos volt A követelés s az intézke­dés is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a fonónő, aki három hó­A lánccsévélőben normarendezést hajtott végre a munkástanács. Az ed­digi túlfeszített normákat korrigál­ták, s a csökkentés pénzben 80—100 forint többletet jelent a munkások­nak. Ugyancsak 100 forint többlethez jutnak ezután a leszedők is. A mun­kástanács elhatározta: névszerint megkeresi azokat, akiknek eddig aránytalanul kevés fizetésük volt, s intézkedéseket tesz, hogy ne le­gyen 800 forinton alul kereső az üzemben. Folyamatban van a ne-. héz fizikai munkát végző kazán­házi dolgozók munkabérének rendezése is. A Textilművek munkástanácsa in­tézőbizottságának ülése elhúzódott a délutáni órákig. A dolgozók tegnap még nem értesülhettek e jelentős bérrendezésről. Jogos követeléseik valóra váltása azonban minden bi­zonnyal megelégedést kelt, s érezni fogják: az ígéret nem üres szó töb­bé, tettekben, pénzben érzékelhető valóság.

Next

/
Thumbnails
Contents