Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)
1956-11-07 / 287. szám
SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956, november 7. 2 A HUMANITÁS NEVÉBEN Több olvasónk kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy tájékoztassuk őket: mi történik azokkal az emberekkel, akiket vasárnap, illetve hétfőn letartóztattak. Tegnapi lapunkban részben már válaszoltunk azzal, amikor a Megyei Pártbizottság üléséről beszámoltunk és hangsúlyoztuk a Pártbizottság álláspontját, hogy a törvényesség teljes betartásával, mélységes szocialista humanizmussal intézze az ügyészség, bíróság ügyüket, hogy a megtévesztőiteknek semmi bántódásuk nem történhet. Szerkesztőségünk munkatársa, valamint az olvasók azonban ma már többre is kíváncsiak, ezért a leghitelesebb hírek tolmácsolása végett felkereste Csiszár Jánost, a Megyei Ügyészség vezetőjét, hogy nyilatkozzék e kérdésben. Mindez a délelőtti órákban történt; akkor e beszélgetésből még nem tudtunk sokat meríteni. Csiszár elvtárs elmondta, hogy különböző gátló körülmények folytán még nem tudott sem ő, sem az ügyészség beosztottjai személyesen beszélni a fogvatartottakkal, így kielégítő választ adni nem tud. Elmondta többek között, hogy a Cukorgyár munkásküldöttsége Bajzik Lajos szabadonbocsátása ügyében, a Vaskombinát munkásküldöttsége Gábriel János szabadonbocsátása ügyében járt már nála. A Vaskom-A Pravda cikkéből: A munkás-paraszt forradalmi kormány a népi Magyarország szocialista erőit a szovjet csapatokkal együtt — amelyek segítségét a kormány kérte — sikeresen megerősítette. A forradalmárok és kommunisták előjöttek rejtekhelyükről és megkezdték a rend helyreállítását. A Pravda cikkében felhív minden hazafit, hogy minden erejével teljesítse a haza iránti kötelességét, a munka frontján. A munkás-paraszt kormány meg van győződve, hogy a rend és a nyugalom rövidesen helyreáll. Ezekben a napokban most már mindenki tisztám látja a »forradalom« igazi arculatát, amely a tőkések és nagybirtokosok hatalmát akarta visszaállítani. Sok becsületes dolgozó meglátta, hogy a dolgozók jogos követelései mögé bujtatva mi húzódik meg. A magyar munkás-paraszt kormány felszólította a népet, vessen véget az ellenforradalmárok garázdálkodásának. A rend helyreállítása után a magyar munkás-paraszt kormány a Szovjetunióval és a varsói szerződés minden részvevőjével tárgyalásokat fog kezdeni. binát munkástanácsa, dolgozói írásos kérelmet is juttattak el hozzá, melyben a legteljesebb felelősséget vállalják Gábriel János magatartásáért. Csiszár elvtárs azt is közölte, hogy bár még a hivatalos vizsgálatot lefolytatni nem volt alkalmuk, értesüléseik alapján mind a Megyei Ügyészség, mind a Megyei Pártbizottság mindent elkövetett, hogy mindazok visszakapják szabadságukat, akik az ellenforradalom napjaiban töretlenül képviselték a nép érdekeit, akik kitartottak a párt mellett — párttagok és pártonkívüliek egyaránt. Kikre gondolunk, amikor megtévesztett, illetve állhatatosan kitartó emberekről beszélünk? Többek között azokról az egyszerű munkásokról, akiket üzemük dolgozói küldtek a Forradalmi Tanácsba, például Bajzik Lajost, Gábriel Jánost, s azokat, akiket névvel nem sorolunk fel. Félreértés ne essék! Az olvasók, az újságírók nem a fasiszták, nem a Hamvas- és Farkas-félék menteget ését akarják, hanem azt, hogy váljék tetté a Megyei Pártbizottság ülésének határozata: győzzön a humanitás, a mélységes emberszeretet! A délutáni órákban szereztünk tudomást arról, hogy kívánságunk jó úton halad: kinyílt a börtön kapuja Bajzik Lajos és Szirányi ügyész előtt. A magyar dolgozók helyeslik a munkás-paraszt kormány programját és magukévá teszik. Minden ország, minden becsületes ember, akinek szívügye a béke és a szocializmus, Magyarország mellett áll. A testvéri demokratikus országokban a dolgozók kimutatták rokcnszenvüket a magyar dolgozókkal szemben. fi Kínai Kommunista Fárt l»!)j*nak cikke a magyarországi eseményekről Nagy Imre kormányának tehetetlensége tette szükségessé a munkásparaszt forradalmi kormány megalakítását. A budapesti események első napjaiban Nagy Imre mint kommunista megalakította kormányát és úgy látszott, hogy sikerül a rend és nyugalom helyreállítása. Ez azonban szemfényvesztés volt. A reakciósok különféle nevek és pártok címe alatt ellenforradalmi kormányt alakítottak. fiz ENSZ szerezzen érvényt featároiatápak Egyiptomban A Szovjetunió és több állam kormánya arra hívta fel Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát, hogy szerezzen érvényt Egyiptomban a tűzszüneti felhívásnak. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács november 2-án kiadta Egyiptomra vonatkozó »tüzet szüntess« határozatát. Sepilov szovjet külügyminiszter most kérte, hegy hívják össze rendkívüli ülésre a Biztonsági Tanácsot, és vitassák meg, miért nem hajtotta végre Anglia, Franciaország és Izrael a »tüzet szüntess« felhívást. Javasolta, hogy hozzanak határozatot az agresszió azonnali, de legkésőbb a határozat után 12 órán belüli megszüntetésére. Bulganyin azt javasolta Eisenhowernek, hogy szoros együttműködésben lépjenek fel az agresszió ellen, a vérontás elkerüléséért Egyiptomban. Ha Anglia, Franciaország és Izrael nem szüntetne be minden hadműveletet, az ENSZ küldjön csapatokat, adjon segítséget az egyiptomi népnek. Izrael Kommunista Pártja is élesen elítéli a kormánya által kezdeményezett agressziót és követeli, szüntessenek be minden hadműveletet Egyiptom ellen. Edén lemondását követeli az fingó! Munkáspárt titkára Londonból jelentik, hogy a Munkáspárt titkára élesen elítélte az Egyiptom elleni agressziót. Felhívta a kormányt, hogy azonnal szüntesse meg a támadást és követelte, hogy Eden mondjon le. A legújabb jelentések szerint Eden bejelentette az alsóházban, hogy az egyintomi kormány hajlandó kapitulációs tárgyalásokat kezdeni. A román nép együttérez a reakció ellen harcoló magyar dolgozókkal A bukaresti rádió részvétét és együttérzését tolmácsolta a magyar dolgozóknak. Az ellenforradalmi reakciós erők nemcsak a magyar nép, hanem a mi ellenségünk is — mondta. — Ezek vissza akarták adni a gyárakat, földeket régi tulajdonosaiknak. Mi bízunk abban — folytatta a rádió nyilatkozatát —, hogy a magyar népnek meglesz az ereje a fasiszták letörésére. A fasiszták elleni védőharcban nem vagytok egyedül, veletek vannak a szocialista tábor népei — fejezte be nyilatkozatát a bukaresti rádió. Szemle külföldi lapokból Két vonal kivételével megindult megyénkben a vasúti közlekedés Véget ért a vasutas sztrájk. A vasút dolgozói, a fűtőházak, a forgalom és a pályafenntartás november 6-án már csaknem mindenütt felvették a munkát. Benépesültek a fűtőházak, megkezdték munkájukat a pályafenntartási dolgozók, s munkába álltak a forgalom dolgozói is. Már november 5-én este elindult néhány vonat Kaposvárról. Igaz, a forgalom elég sok nehézséggel küszködött az első órákban. A fonyódi vonat például szolgálat hiányában csak úgy tudott a fonyódi állomásra be-A 23. AKÖV munkástanácsa és a vállalat vezetői megtárgyalták a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának hc'zzájuk intézett felhívását. A munkástanács egyetértett a Hazafias Népfront felhívásában foglaltakkal, s a vállalat valamennyi dolgozójával egyetértésben úgy döntött, hogy az AKÖV-nél minden dolgozó felveszi a munkát. A személyszállító autóbuszok egyelőre azokon a vonalakon közlekednek, ahol vasúti utazásra lehetőség nincs. E járatoknak egy része már 5-én este is elindult. 6-án reggel és este szintén kifutottak az autóbuszok. A teherforgalom ezideig csak az élelmiszerszáh ításra korlátozódott. Most az AKÖV valamennyi kocsija munkába állt már, s minden szállítási feladatot igyekszik a 23. AKÖV megoldani. — Legfőbb feladatunknak most is 1 ermészetecen Kaposvár város élelmiszerei1 áfását tekintjük — mondotta Felméri Gyula, a 23. AKÖV forgalmi osztályának vezetője, aki a továbbiak során kifejezésre juttatta, hogy az akadályozza náluk a munkát, hogy az elmúlt hetekben igen haladni, hogy az állomás főnöke maga állította a váltókat. November 6-án aztán már a reggeli órákban elindultál! a megye minden részébe Kaposvárról a személyvonatok, sőt este 5 óra tájt újabb vonatcsoport indult Kaposvárról. A vasutas munkástanács és a szakvezetés együttesen úgy döntött, hegy egyelőre Kaposvárról minden irányban naponta két személyvonat indul, s ugyancsak két vonat érkezik. A vonatok indulása és érkezése sek gépkocsi vált üzemképtelenné. Az AKÖV műszaki osztálya korábban éiiel-nappal dolgozott, most azonban az éjszakai munkát nem tudiák biztosítani, s emiatt elég sok kocsi állni kénytelen. Gumihiánnyal is küszködik a vállalat. Az bizonyos, hogy egyelőre elég sok nehézség tornyosul a zavartalan autóközlekedés elé. De bízunk abban, hogy a 23. AKÖV vezetői és dolgozói kéz a kézben harcolnak a felmerülő nehézségek leküzdéséért, s mevvénk szállítási problémáit az AKÖV már a közeli napokban oly simán és zökkenőmentesen fogja végezni, mint azt a jól működő vállalat korábban is tette. Dolgozik a SZŐ VAUT is A SZÖVAUT kaposvári kirendeltségének dolgozói is kivétel nélkül mind munkához láttak. A SZÖVAUT gépkocsik november 6-án Kaposvár tejellátásánál nyújtottak segítséget, s a gépjárművek a Kaposvár környéki falvakból szállították be a tejet, igazodik az egyelőre érvényben lévő kijárási tilalomhoz. Megindult már a közlekedés a Kaposvár—Szigetvár, Kaposvár—Barcs, Kaposvár—Siófok, Kaposvár—Fonyód, Gyékényes—Dombóvár, valamint Barcs—Balatonszentgyörgy viszonylatokban. Egyelőre szünetel a közlekedés a Siófok—Nagykanizsa, valamint a Nagykanizsa—Pécs vonalon. Pécset egyelőre se Dombóváron, se Szigetvárén át nem lehet elérni vonattal. A vasutasok azonban azon fáradoznak, hogy mielőbb minden vonalon zavartalanná váljék a közlekedés. Kaposvár ideiglenes vasúti menetrendje November 5-ével az alábbi ideig- 7enes menetrend lépett életbe a MÁV vonalain. A menetrendben a Kaposvárról induló vonatokat tüntettük fel. Személyvonat indul Kaposvárról Barcsra 7,20, 17,30 órakor, Kaposvárról Szigetvárra 7,20, 17,13 órakor, Kaposvárról Siófokra 7,30, 17,21 órakor, Kaposvárról Fonyódra 7,40, 17,13 órakor, Kaposvárról Gyékényesre 7,36, 17,18 órakor, Kaposvárról Dombóvárra 7,42, 17,10 órakor. Gyékényesről, Dombóvárról, Fonyódról, Siófokról, Szigetvárról és Barcsról reggel 7 és 8 óra között, délután pedig 16 és 17 óra között érkeznek be az ideiglenesen közlekedő személyvonatok. SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség és kiadóhlvatsl (CaDosvár Lattnka S u 7 Tel 15-11 Kiadóhivatal! telefon: 1S-1P Somogy megyei Nyomdaipar! Vállal«* Nyomdáért falai: Hidat Jánmt A 23. AKÖV dolgozói munkával válaszolnak a Hazafias Népfront felhívására MINDENNEK VÉGE?... Tegnap találkoztam egy barátommal, azt jnondta — mindennek vége! Később lehajtott fejjel ment tovább, elkeseredetten, kiégetten. Most is előttem van esőköpenyébe búvott szomorú arca, szemei, melyek álmatlanságról tanúskodtak. Mintha betegágyból kelt volna fel. Pedig nem volt vezető, nem volt soha semmilyen politikai párt tagja. Csupán beosztott, hivatalnok, afféle kis ember. Mint ilyent, kevésbé érhették a változó események megrázkódtatásai. Személye nem volt kitéve »se pro, se kontra« semminek. Mégis lelkesedett, félt, hősködött. Redőzött homloka alatt mélyen ülő szemeiből egy nemzet sorsáért aggódó félést olvastam ki. Az utóbbi napok eseményei, források, buzogások benne is felébresztették az embert és választóvízként érlelődtek benne a gondolatok. Amikor Pesten tüntettek, boldog volt —• ujjongott és örült, hogy végre megszűnik a személyi kultusz káros kormányzása, vége a Rákosi— G erő-uralomnak. A magyar jövő egy igazabb, jobb útját látta bevilágítva az igazság reflektorával. Amikor Pesten harcok dúltak még helyeselt, lázadt ő is. Sok bűn hiba, súlyos vétek mosódik le a tisztítótűzben — vélte —, pusztuljon ami rossz! Kaposvárott is kicsapódott a lelkesedés lángja s amikor zászló díszbe öltözött a város — meghatód va könnyezett. Sírt, zokogott benne a lélek, s őszintén hitte a szociálist? demokrácia jövőjét, azt, hogy a kormány erre az útra vezeti a nemzetet Megalakult Kaposvárott a Nemzet Tanács, és ő még mindig igaznak jónak hitte az események irányát lelkes, tömegvezette sorsát. Első megrökönyödése a Kossuth téri gyű lésen Vidovics beszéde után követ kezett be. Itt már szíve fölé nőtt a> értelem, s valami, ha halványan is, de megvilágosodott. Aggódni kezdett, mint a politikailag érettebb emberek. Akkor is találkoztam vele — kérdezés nélkül mondta: — Hallottad a beszédet? Nekünk ez nem kell. Nem kell a munkásoknak, a parasztoknak. Akik csak mellettem álltak a beszédek alatt, mind ezt hangoztatták. Hova lyukadunk ki? ... Mi lesz itt? ... Visszajönnek-e azok, akik a svájci bárokban, a nyugatnémet városok mulatóiban töltötték el azt a tizenkét évet, amit mi itt átküzdöttünk. Én a fiamat megoofozom, ha rossz és bűnös valamiben, de nekem ne jöjjön senki idegen oda segíteni, verni a gyereket. Nekünk nincs szükségünk se Festetics hercegre, se Somssich grófra, se Weisz Manfrédekre. Nekünk munkáshatalom kell! Ezekkel a szavakkal fejezte be rövid beszélgetésünket, így aggódott, törődött, féltve a 12 esztendő drága vívmányait. Nem a rosszat, a vétkes bűnöket, vétkes személyeket, de a jót, a szépet, a becsületes embereket. Most pedig, hogy újra találkozunk, ízt mondja szomorúan — mindenlek vége! Miért? ... Miért? ... Goniolkozz csak, barátom! Lelkesedünk, gyötrődtünk, forrón szeretjük azt a kicsiny országot. De értsd meg, bármennyire is fáj, bármennyire is marcangol a meleg vér hullása, hogy i szép szólamok alatt egyesek csörlő aranyra váltották volna kiömlött /őrünket, azok, akiknek semmi, de •emmi közük nincs a magyar szabadsághoz, a magyar jövendőhöz. Nem! Nem lehet semminek sem, az gaznak, a szépnek, jónak vége. Reménykedjünk a jövőben, higgyünk az igazságban, hiszen megtisztulva kerültünk ki a zivatarból! 3ft a tejejíiéfii ! Hajnalodik. Kopogtatnak... Amin! ajtót nyitok, az öreg, fejkendős tejesnénit találom velem szemben örülök, tiszta szívemből örülök: neír jöhetett volna nálánál kedvesebi vendég. Nemcsak azért örülök, meri ismét friss tejet hozott kisgyermekeimnek, de az ő megjelenése az' is tudomásomra hozta: megindult £ vonatközlekedés, a megye vérkeringése. Hosszú, szinte heteknek tűnő napok óta először ismét megjött a mi szorgalmas, gondos tejesnénink, mondhatnám nagymamánk... Szeretném megölelni a kendős kis öregasszonyt, valami kedveset mondani neki. Nem jutok szóhoz. Elárasztja a kis konyhánkat hangos szavával. — Na, drága lölkeim, hát meggyüttem ... ugye már azt hitték, hűtlen lettem... — Áh, dehogy ... — Hát persze, hogy nem... Csak tudják mi a helyzet... Ej istenem, hát köll ez a huzavona? Iszen úgyis olyan kevesen vagyunk magyarok, hát miért-bántjuk egymást... Az jó, rendjén van, hogy megszüntették a beadást... iszen sok is vót, de biztos, hogy szebben is lehetett véna ezt intézni... Mondják, hogy a városokban napokig nem dolgoztak. Hát mi lenne, ha mi is ezt csinálnánk? Hogyan lenne kenyér, ha mi is csak tétlenkednénk, nem vetnénk?!... — De mi vetünk. Dolgozunk. Mert a holnapra is gondolni kell ám! Hiába követelőzünk, ha nem dolgozunk. Megígérte az új kormány, hogy segít, hát édes lelkeim, a semmiből nem adhat, dolgozni kell. Hiába várjuk, hogy majd a külföld segít. Örökké az sem adhat. Nem igaz? ... Hát :zt kőne már meggondolni az emjereknek. De hát... az a baj tudók, hogy egyesek elhisznek minden nende-mondat. Én öreg asszony va>,yok, két világháborút megértem, le isten ircalmazzon, hogy a harmadikat is megérjem... Ha megint önkreteszik az országot, akkor az:án nyöghetjük a kárt. Hej istenem, csak már lenne annyi esze minden embernek, hogy ne engedné a háborúskodást! Most lássák — szepegi elérzékenyülve —, most nincs is. háború, aztán már mennyi a keserűségünk, bajunk. — Nem tud az ember oda menni, ahova akar. Most úgy köll hazagyalogolnom tizenöt kilométerre, mert csak délután megy a vonat. De elgyüttem, mert azt hittem, nem kapnak tejet a kicsinyeknek itt a városban. Meg az amerikai rádió annyit össze-vissza beszél, hogy így van, meg úgy van Magyarországon... Kíváncsi voltam, na ... — Az állomáson már el tudtam volna adni a tejet. Megvették volna öt forintért is literjét. De én most is elgyüttem először a régi házaimhoz. És nem is fogadok el most sem többet, mint négy forintot literjéért, mint azelőtt. Ha akarják, itthagyok két litert, hogy legyen, ha esetleg nem tudok begyünni hónap. De ha lehet, gyüvök... No, isten álgya ükét, édes lelkeim ... — Isten áldja!... Feleségemre nézek. Szeretettel, hálával néz az öregasszony után. S amint az ajtó bezárul, feleségem azt mondja: — Okosat beszélt a mama; Nekem is ez a véleményem. Mit hallottunk a rádióban? Kossuth Rádió: A szolnoki vasutasok tegnap reggel elindították az első szerelvényt. Útközben felvették az utasokat is. Napokon belül valamennyi vonalon megindul a személy- és teherszállítás. * » * Az 51-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetői is felvették a munkát. Egyelőre élelmiszert szállítanak, napokon belül megindul a személyforgalom is. * * * 1956. november 7-e munkanap. Jelenleg a rend, a nyugalom helyreállítása, a munka felvétele a fontos, ezért a kormány munkanappá nyilvánította ebben az évben ezt a napot. A román rádió adásából: Bulganyin elvtárs levelet intézett Guy Mollet francia miniszterelnökhöz, melyben leszögezi, hogy a francia, angol és izraeli kormány eljárása Szueznél veszélyezteti a békét. Kívánja a hadműveletek azonnali leállítását. Ennek ellenére a harcok tovább folynak. Az egyiptomi népet barbár bombatámadások érik, ártatlan emberek pusztulnak el. A támadásra azt az ürügyet hozzák fel, hogy a támadók biztosítani akarják a csatornán a szabad hajózás lehetőségét. Bulganyin elvtárs a francia kormányhoz, a francia néphez fordul, hogy ezt az agresszív támadást állítsák le, és a vérontást szüntessék be. Az angol alsóbázban a külügyminiszter kijelentette, hogy az angol csapatok Egyiptomban a hajózás szabadságának visszaállítására vannak ott. Eden is felszólalt és lemondásra felszólító heves közbeszólásokkal fogadták őt. * * * Szombathelyen helyreállott a rend, a közlekedés a megyében egyes vonalakon megindult, a közellátás kielégítő. A dolgozók munkábaálltak, az iskolák megnyíltak. A pártfunkcionáriusok helyükön vannak, az aktivisták működnek. Nyíregyházán szintén rend van. A szovjet csapatok szállítással segítik a dohánygyár munkájának megindulását. Temesváron a munkások szolidaritás-tüntetést rendeztek az ellenfcrradalmárok ellen küzdő munkások, a magyarság mellett. Prágai tudósító jelenti riportjában Magyarországról, hogy az ellenforradalmárok milyen gaztetteket vittek végbe a falvakban és Budapesten a nyílt utcákon. A magyar nép előtt nagy feladat áll: a demokrácia megszilárdítása, a helyreállítás,
