Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)

1956-11-29 / 12. szám

2 SOMOGYOKSZÄG Csütörtök, 1956. november 29. гткге^ы.:.-^идаа*«у,д.маа«жу»г*у&^^^ • S P О R T a Jelentések a melbournei olimpiai játékokról KEDDEN KÉSÖN ESTE TÖRTÉNT A keddi versenynapon a késő esti órákban került ser a férfi tőrvívás egyéni versenyeinek küzdelmeire. A keddi versenyek befejező száma ma­gyar szempontból sajnos nem jól si­került, Gyuricza József a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. Három győzelemmel és négy vereséggel vé­gül is az ötödik helyen végzett. Férfi tőr egyéni: Olimpiai bajnok: Christian d’Oriola (francia) 6 győze­lem, 1 vereség, 2. Bergamini (olasz). 5 győzelem, 2 vereség. 3. Spallino (olasz) 5 győzelem, 2 vereség, 4. Jay (angol) 4 győzelem, 3 vereség, 5. Gyüricza (magyar) 3 győzelem, 4 ve­reség. Christian d’Öriola, aki a mélbbur­­nei olimpián az első aranyérmet sze­rezte Fr-mcif.országnak, 1928. októ­ber 3-án Perpignoban született. Mint a vívás csodagyerekét emlegették mór egész fiatal korában, hisz mind­össze 18 éves volt. amikor Lisszabon­ban megszerezte a világbajnoki cí­met. SZERDAI ESEMÉNYEK A melbournei olimpiai játékok G. versenynapján, szerdán nj-olc arany­érem sorsa1 dőlt el. E napon a Szov­jetunió sportolói tettek ki legjobban magukért:, mert 4 szovjet. 2 ameri­kai, 1 svéd és 1 ausztrál versenyző sz'erzett aranyérmet. A napok múlásával egyre nagyobb lendületbe jön a melboumei olim­pia gépezete. Ennek megfelelően fo­kozódik az érdeklődés, mind a dél­előtti, de főleg a délutáni küzdelmek iránt. Sajnos a versenyekről szóló részletes beszámolókat nagyban aka­dályozzák azok a súlyos légköri za­varok. amelvek most világszerte kü­lönböző ciklonok formájában jelent­keznek. Szerdán virradóra pl. a lég­köri zavarok miatt szinte egyetlen hírügynökség tudósítása sem volt ol­vasható a géptávíró szalagokon. Ez az oka annak, hoey a lestöbb jelen­tés igen szűkszavú, s jóformán csak a száraz eredményekre szorítkozik. ÖKÖLVÍVÁS Dőri pontozásos vereséget szenve­dett a román Lincától. ÖTTUSA Szerdán a terepfutással befejező­dött az öttusa olimpiai bajnokság. Ez a versenyszám, amely elé elég nagy várakozással tekintettünk, saj­nos újabb csalódást hozott. A magyar öttusa csapat jóval tudása alatt sze­repelt, s főként Moldrichnak a lo­vaglásban és a futásban elért gyen­ge teljesítménye miatt csak a 4. he­lyen végzett. Az idegesség, amely e versenyszámban döntő, sajnos na­gyon kiütközött valamennyi öttusá­zónkon, Ennek tudható be, hogy még a legkiegyensúlyozottabb verseny­zőnk, Benedek Gábor is kénytelen volt a 6. hellyel beérni. Az öttusa csapatversenyt egyébként az utolsó napi kitűnő szereplésével a Szovjetunió együttese nyerte meg. Egyénileg a svéd Hall győzött. Csapatversenyben olimpiai baj­nok: Szovjetunió 13690,5 pont, 2. USA 13482 pont, 3. Finnország 13185 pont, 4. Magyarország 12554,5 pont. Egyénileg: Olimpiai bajnok: Lars Hall (svéd) 4833 pont, 2. Mannoneb (finn), 3. Korhonen (finn),... 6. Be­nedek, ... 10. Bódi,... 21. Moldrich. ATLÉTIKA Délután mintegy százezer néző előtt kezdődtek meg az atlétikai küz­delmek. Az érdeklődés középpontjá­ban az 5000 méteres síkfutás döntő­je állott, ahol a szurkolók és szak­emberek egyaránt kíváncsian várták a szovjet Kuc, a két angol és a kél magyar hosszútávfutó érdekesnek igérkező küzdelmét. A nagyszabású versenyen Kuc bebizonyította, hogy ma vitathatatlanul ő a világ legjobh hos'zűtávfutója. A szovjet versenyző mint egy »gőzmozdony« futotta vé­gig a távot, hatalmas hajrát vágott ki és biztos elsőként szakította el a célszalagot. A magyarok az elsőség kérdésébe egy pillanatig sem tudtak beleszólni. 5000 m síkfutás: Olimpiai bajnok: Vlagyimir Kuc (szovjet) 13:39.6 p, új olimpiai csúcs. 2. Pirié (angol) 13:50.6 p, 3. Ibbotscn, (angolt 13:54 p. 4. Szabó (magyar) 14:03.4 p,... 6. Tábori (magyar) 14 09.8 p. 110 m gátfutás: Olimpiai bajnok: Lee Calhoun (amerikai) 13.5 mp, új olimpiai csúcs, 2. Davis (amerikai) 13.5 mp, 3. Shankle (amerikai) 14.8 mp. Igen izgalmas és érdekes versenyt hozott a 110 méteres gát döntője, ahol az első és második, valamint a negyedik és hatodik helyet csak a cé'fotó alapián tudták eldönteni. Meglepetésnek számít Calhoun győ­zelme honfitársa, Davis előtt. 80 m női gátfutás: Olimpiai bajnok: Shirley Strick­land (ausztráliai) 10.7 mp, új olim­piai csúcs, 2. Köhler (német) 10.9 n-.p, 3. Thrower (ausztráliai) 11 mp. Az ausztrál lányok ismét kitettek magukért. S mint a 100 méteren, úgy ebben a számban is biztosan győztek, sőt Thrower csaknem Koh­lért is megelőzte. 20 km-es gyaloglás: Olimpiai bajnok: Leonid Spirin (szovjet) 1:31.28 óra, 2. Mikenas (szovjet) 1:32.12 óra, 3. Junk (szov­jet) 1:32.24 óra. Az olimpián első ízben megrende­zett 20 km-es gyaloglásban a szovjet versenyzők mindent letaroltak. Férfi súiylökés: Olimpiai bajnok: Parry O’Brien (amerikai) 18,57 m, új olimpiai csúcs, 2, Neider (amerikai) 18,18 m, 3. Skob­­la (csehszlovák) 17,65 m. Női gerely vetés: Olimpiai bajnok: Imessa Januseva (szovjet) 53,86 m, új olimpiai csúcs, 2. Ahrens (chilei) 50,38 m, 3. Konya­­jeva (szovjet) 50,08 m. Itt a szovjet nők tettek ki magu­kért, akik ugyancsak visszavágtak Za topkovának a helsinki győzele­mért. Vigh Erzsébet magyar bajnok­nő a várakozásnál sokkal gyengéb­ben szerepelt. A magyar atlétanő még csak meg sem tudta közelíteni hazai eredményeit, amellyel feltétle­nül a második helyen végzett volna. Vigh Erzsi eredménye 48,07 m volt. s ezzel a döntőben 7. lett. BIRKÓZÁS A szabadfogású birkózásban is megkezdődtek a versenyek. Szerdán délelőtt és késő este nagy érdeklő­dés mellett léptek szőnyegre a bir­kózók Mellbourneben. Az első napon "salknem valamennyi súlycsoportban veit mérkőzés. A magyarok közül a: 'ddig beérkezett jelentések szerint Ga'ántai és Tó1h Gyula mérkőzött. Galántai pontozásos vereséget szen­vedett, a pehelysúlyban, míg Tóth Gyula könnyűsúlyú ellenfelét két­vállal győzte le. Figyelemreméltó, hogy az első napon igen sok kétvál­las győzelem született. A magyar úszók melbournei előkészületeiről A magyar sportközvélemény álta­lában elégedetlen olimpiásaink eddi­gi szereplésével. Igen, sportolóink el­sősorban atlétáink az utóbbi évek­ben igen elkényeztettek bennünket. 3 bizony az eddigi szereplésük a vá­rakozás alatt van. Szurkolók és szak­emberek egyaránt azt várták, hogy valahol majd csak sikei'ül betörniük a magyar atlétákat k. Szemrehányás persze nem illethe­ti versenyzőinket, akik a jól ismeri okok miatt meglehetősen feldúlt lel­kiállapotban állnak rajthoz Melbour­­neben. így aztán nem csoda, ha meg­lepetésre már nem jut az erejükből. De nincs ok még az elkeseredésre. Hátra vannak még az úgynevezett »magyar számok«. Úszóinkra, Vízi­­pólózóinkra, kardvívóinkra gondo­lunk, akik e napokban igen lelkiis­meretes munkával készülnek a kez­dődő nagy versenyekre. Gróf Ödön, az ismertnevű úszóed­ző számolt Le a magyar úszók felké­szüléséről, s jelenlegi formájáról. A nők közül különösen Killerman Klá­ri, Székely Éva és Gyenge Valéria edzéseredményei reményt keltőek. A kitűnő edző szerint azért még nem könyvelhető el a nagyhírű ausztrál lányok győzelme, s női versenyzőink beleszólnak majd több számban is az elsőség kérdésébe. Férfi versenyzőink közül Záborszki visszaesett — mon­dotta Gróf Ödön edző. Új diákifjásági szövetség alakúit 1956. október 29-én a kaposvári diákiíjúság kilépett a DISZ-ből és elhatározta, hogy új ifjúsági szövet­séget alakít. November 26-án a diákok képvise­lőiből összeült gyűlésen kimondták az új diákifjúsági szervezet megala­kulását, A diákok az 1848-as márci­usi ifjúságot tartják példaképüknek. Az ifjúság pártoktól és szakszerveze­tektől , függetlenül óhajtja felépíteni szervezetét. Munkájában a dolgozó ifjúsági és dolgozó paraszt ifjúsági szervezetekkel karöltve kíván mű­ködni. A szövetség tagja lehet min­den 12—18 éves diák, aki elfogadja a szövetség célkitűzéseit. A diákszövetség működése az isko­láktól független, de mindig elismeri ás támogatja az iskolákra vonatkozó rendtartást. A diákszövetség munká­ját a diákok szabadidejükben vég­zik. A diákszövetség ügyeit az intéző­­bizottság intézi, függetlenített funk­cionárius nélkül. A diákszövetség küzd a független, demokratikus, szo­cialista Magyarországért. Az ideiglenes intézőbizottság tagjai a következők: Szörényi Emilia. (Le­ánygimnázium), Balázs Béla (Közg. Techn.), Lőrincz László (Cukor- és Édesip. Techn.), Csatán Mária (Me­­zőgazd. Techn.), Bella József (Tán­csics Girrm.), Lépő Jolán (Óvónőkép­ző). Várja a látogatókat a Rippl-Rónai Múzeum Az élet — ha még döcögve is — halad. Az emberek a munka mellett szórakozásra is gondolnak. Szerdán a moziban mindkét előadásra elkel­tek a jegyek. Érdeklődtek már szer­kesztőségünkben, hogy a színház mi­kor kezdi előadásait, A régészet és művészei kedvelői számára njjätve. tartja kapuját a Rippl-Rónai Mú­zeum. Ide most különösen a művé­szet iránt érdeklődőknek érdemes ellátogatni. »A Somogy megyei Kép­zőművészek Munkacsoportja« 10 éves működése alkalmával rendezett ki­állítás művészi alkotásaiban gyö­nyörködhetnek a látogatók. Az il­lusztrált katalógusban Kunffy Lajos Ruisz György, Gerő Kázmér, Lov­­rits Kálmán, Soós István, Szikra Já­nos, Liebstökl Jenő nevét olvashat­juk. A múzeum hétfő kivételével n::n­­den nap 10 órától délután 2 óráig várja a látogatókat. Megszökött a disznó. Hiába keresték, hiába kutatták mindenütt. Megszökött. Világos nap­pal követte el e merényletet, vagy az éjszaka sötét leplét használta fel? Senki sem tudja. Szakértők véleménye szerint valószínűbb ugyan, hogy nappal történt, mert éjszaka aligha mert előbújni jól rejtett óljából. Szó, ami szó, elindult és kacska ringós utakon dülöngélve, döcögve haladt előre. Mondani sem kell, hogy magán cipelte azt a csekély 90 kilót, mit szerető gazdái apránkint raktak rá. Néha óvatosan visszabá­mult, kikacsintgatva ormótlan lapálfülei alól. De nem üldözte senki. Megnyugodott. Útközben még arra is maradt ideje, hogy a fák tövében, utcasarkon bele-beletúrjon a kemény fagyból felengedő, sáros földbe. Szóval élvezte a szabadságot meg a változatos környezetet. Találkozott emberekkel is. Azok csaknem mind megjegyezték: ejnye, de jó lenne nekem is egy ilyen. Ez önbizalmat öntött a szegény, hosszú ideig ketrecébe zárt szökevénybe. így morfondírozott: — Miért is szök­tem meg hazulról? Ja, igen, öngyilkos akartam lenni. Mert nehéz már a teher, unom az életet. Mert a gazdámék elhatározták: még nem vág­nak le. Azt mondták, rámfér még nehány centi szalonna... S a gömbölyödő, szelíd állatot igen elkeserítette ez az embertelenség. De most már megszabadult. Talán mégsem lesz öngyilkos. Hátha jobb gazdára akad. Ezért jött el a Szent Imre utca 37-ből. .. Katona Istvánék valami dörömbölő zajra lettek figyelmesek. Kinéz­tek a Kassa utca 4. szám alatti ház ablakán, hát uramfia, mit látnak? Egy szépenfejiett hízó dörgölőzködik hízelkedve a kapufélfához. Röfög, túr és sír felváltva, éktelenül, mintha csak azt akarná mondani: — Jó emberek engedjetek be. Megéheztem a hosszú út alatt. Adhatnátok pár kiló szemeskukoricát. Meglátjátok, nem maradok adós* meghálálom... Vakarta a füle tövét Katona István. Szép is az állat, kellene is, meg aztán biztosan keresd már a gazdája. De a jövevény türelmetlenül dönget­te a kaput. Mit volt mit tenhi, beengedte. S a messziről jött vendég hálásan dörgölte sáros oldalát új gazdája nadrágszárához ... Hanem a becsületes »megtaláló« éppen hirdetést akart feladni az új­ságba, amikor jelentkezett a csúnyán megtréíált tulajdonos, Kollányi ta­nár személyében. Hogy mi történt ezután? Nem nehéz kitalálni. Sze­gény 90 kilós hízó kénytelen, kelletlen — további életre kárhoztatván — visszavonult régi vackába. Eddig a történet. Nem mese, színaszta valóság AZ ARANYFEJÜ ASSZONY ÍZ óra reggel sietős léptekkel ha­­lad végig az utcán. Fejéi tó­szegi, mintha nem akarna találkozni az emberek tekintetével. Szárke, foltos pantalló lóg rajta, téglaszínű, fakó pulóver, valamikor talán kék, nyakába alcasztoit kötény. Haját nem lehet látni. Kopott piros, fehér­pettyes kendővel borítja le, s két vaskos csomót köt álla alá. Mindig ugyanaz a ruhadarab, ugyanolyan fáradt, megtört tekintet. Kezében foszladozó szatyor, balkarján bebu­gyolált apróság. Kicsi fiát viszi a napközibe. Csak úgy a karján. Ko­csira nem telik. A másik nagyob­bacska már. iskolás. Ilyenkor még seperget otthon a cementlapos kis albérleti szobában. Aztán hóna ala szorítja könyveit, szalad az iskolába, hogy el ne késsen__ Az édesanyát meggyötörte, elke­serítette az özvegység. Nem lehet több 35 évesnél. De többnek látszik, gondokkal küzdőnek. Tegnap is mennyi keserűség érte! A háziasszo­nya becsapta előtte az ajtót, mert nem tud fizetni. Kéthavi lakbérrel tartozik már. Megadná szívesen örömmel, de most másra kellett. Jön a tél, a gyerekek fáznak. Tüze­lőt vett meg cipőt a nagyabbik­nak... Milyen régen gyűjtögetett, rakosgatta a forintokat! És hogy szíven tudta szúrni a szívtelen házi­asszony. Meglátta Lacika kezében a nyalókát, amit 60 fillérért veit a boltban, hogy kedveskedjen kisfiá­nak. Úgyis ritkán jut erre, de olyan jó nézni, ahogy majszolja ... — Persze, cukorrá telik, lakbérre nem — pörösködött a háziasszony. — Hallja, Jolán, nem lesz jó vége ennek! Ha elsején nem fizet, fel­mondok. Mehet, ahová akar. Elvég­re nem vagyok én jótékonysági in­tézmény ... Embertelenség ... Úgyis tudja., hogy gyötrődik a tartozás miatt. És még azt a kis cukrot is sajnálják kisfiától? Milyen gonoszak egyesek! Pedig igazán nem szórja a pénzt. Deb.át kevés a kereset, sok a lakbér. ISO forint egy hónapban, és hozzá az albérlettel járó kínlódás vesze­kedés. Csak egyszer vége lenne már ennek... Mennyivel jobb volt még két év­vel ezelőtt... Igaz, akkor is sok gond, bajlódás, betegség emésztette. De ketten dolgoztak, élt még a fér­je. És akkor lakás is volt, emberhez méltó. Most csak örök rettegés, bi­zonytalan holnap. Pedig milyen szí­vesen, szorgosan dolgozik! Az apró­ságokért. a gyerekekért. Ö már nem sokat számit, csak nekik legyen, ne­kik kuporgni, értük győzködik az élettel. Keze elfáradt már a sok ci­­pelkedéstől, háta meghajlott, dere­kában szúrást érez. De mit számít az? Csak egészségesek legyenek gyermekei. Az anyai szív sok min­denre képes ... A múlt hónapban fizetés után í l bement a büfébe. Éhes volt A pénztárosnő már ismerte, nevén szólította: — Mit kér, Jóláhkim. mondja csak? — Tétován motosz­kált a borítékban. Három ember is kapott már blokkot, ő még mindig ott állt, töprengve, szótlanul. Nem, nem az volt a gond, hogy mit kér­jen. Az, hegy mire kell a pénz. Tör­leszteni kell az adósságból is. és megint csak a gyerekek. — Mondja már, Jolávkóm — sürgette a pénz­tárosnő, aztán kínálgatta: — Van jó töltöttpaprikánk, túrostészta, mec rántott hús krumplival, salátával Ilyenkor, fizetés után csak megen­gedhet magának ennyit? Igen, fizetés. — Tudja. mennyi' kaptam? — kérdezte az asszony fel­csillanó szemmel. Nem is gondolja olyan boldog vagyok! Igaz, so7-«' dolgoztunk, de megérte! Képzelje, húsz forinttal többet, mint a múlt­kor. — És olyan örömmel, olyan boldogan mondta ezt. Mintha már minden rendben volna. Mintha ez a húsz forint a menyországot jelente­né, szoka-konyhás lakást, rádiót, vasárnaponként disznóhúst, süte­ményt és ítélikabátot Erzsikének, sok, sok csokoládét a Lacinak ... — No, hát akkor igazán ehet va­lami jó falatot... 1— Igen, igen — komorodott el is­mét az asszony. — Valami jó fala­tot... Kérek egy üres babfőzelé­ket ... Húst majd máskor. És egy szelet kenyeret. Mást nem akar? — Hát... Szóval... kérek még egy kis málnát is. — Megkapta a blokkot, s lesütött szemmel, köszö­nés nélkül oldalgott arrébb. A pénz­tárosnő hosszan, fejét csóválva né­zett utána l\fagy, háromemeletes épületen dolgoznak. Reggel, munka­kezdés: előtt rnár ott áll a keverőlá­da előtt. Köténye alá rejti mész­marta kezét, mert fázik. Hűvösek ezek a koratéli reggelek. Csak már kezdhetné. Hogy kimelegedjen, hogy elfelejtse gondjait. Bizonytalanul néz fel az emeletre. Hányszor fog­ja megmászni ma azt a sok lépcsőt? Hányszor botlik meg az állvány korlátja előtt, és hányszor baktat lefelé nyitott, halovány ajakkal le­vegőért kapkodva, fáradtan. És mindezt miért? Jobb, ha nem gon­dolkodik, az csak tönkreteszi ide­geit, eltompítja agyát, s nehezebben, bizonytalanabbul megy a munka. — No, akkor kezdjük. — Sóhajt egy nagyot, mintha most is azt mormolná magában: gyermekeim, tiértetek! Öcska bádogveder kerül elő. Tele meri nehéz, sűrű habarccsal. Inai megfeszülnek, ahogy felemeli a már megszokott, mégis iszonyúan nehéz, nyomasztó terhet. Felemeli a ma­gasba, óvatosan egyensúlyozva, ki ne boruljon, s fejére illeszti... — Gyerünk azzal a malterral. Jo­lán, gyerünk, gyerünk — kiabálják az emeletről. — Megyek már, sietek... — S az asszony elindul felfelé, a harmadik emeletre. Most már nem gondolko­zik, nem töpreng a holnapon. Fején viszi a malteros vödröt, a fején... A bejárat mellett ott a csiga. Azért szerelték fel, hogy könnyebb legyen a Jolánkák munkája. De emeletma­gasságban szétfoszlottan, elszakadva lóg a kötél. S az asszony, az asszo­nyok — emberi méltóságot, megbe­csülést, szeretetet és megértést nem ismerve — megalázottan cipelik a terhet reggeltől estig, havi 600 fo­rintért ... Lfan egy ember, azt mondják: arany feje van. Rajongással veszik körül, dicshimnuszokat zen­genek róla. Pedig nem cipel malte­­rosvödrökét a fején, a harmadik emeletre, nem szédeleg lefelé a fá­radtságtól, gyenge táplálkozástól. Csak futballozik, gólokat fejel, pompás gólokat az ellenfél hálójába. Elismerés érte, de nem hatszáz fo­rintért-teszi . S ennek az embernek arany feje van. De senlei sem veszi, eddig sen­ki sem vette észre, hogy van egy asszony, nem egy nem tíz, nemi száz, aki épít, akinek családi gond­jai vannak, aki sokszor nem eszik csak levest, mert a 600 forintból nem telik többre. S ez az asszony fején hordja a terheket. Miből van az ő feje, hogy zokszó nélkül, meg­feszített izmokkal képes dolgozni? Aranyból! Igen. Jolánba aranyfejü asszony, a Jolánkák mind Emberek, vegyétek észre őket. jutalmazzátok áldozatos munkájukat. Nem. nem 20 forinttal az 580 mellé! Sokkal többet érde­melnek ők... A Somogy megyei Moziüzemi Vállalat felhívja a megye területén lévő összes filmszínház üzemvezetőjét, hogy amennyiben film áll rendel­kezésükre, a legközelebb eső filmszínházzal filmjeiket cseréljék ki, hogy változatosabbá tudják tenni a filmszínházak műsorát. Orion viláavevő rádió, 24 kalapácsos daráló, 7 HP-я villanymotor, tűzhely, új tésztnkeverőgép és tésztaprés eladó. Németh István u. 28._____________(23814V Első-hátsó teleszkópos, 125-ös Csepelt vennék. Cím az Állami Hirdetőben. (23818) Zongorát vagy pianinót bérbevennék. Címeket az Állami Hirdetőbe kérek. (2331d) A Kaposvári Textíimüvek egyszo­bás, összkomfortos lakást keres meg­vételre lehetőleg a belvárosban. Ajánlatot a gyár Jutái úti telepére kér. Kitűnő tizedesmérleg eladó. Kaposvár,. Beloiannisz u. 74. szám. (1481) KiOSZ Béke-mozi (Beloiannisz u. 18.) 29-én 5 órakor: Római lányok. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát szakképzett festőt vesz fel mezőgazdasági kisgépek festésére. SCMCGYORSZÁG Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP megyei Intézőbizottsága. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár. Latlnka S. u. 7. Tel.: 15-W. Kiadóhivatali telefon: 15-10. Somogy megyei Nyomdaipart Vállalat Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
Thumbnails
Contents