Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)
1956-11-23 / 7. szám
AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I. évfolyam, 7. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1956. november 23. AZ ÁLL AMI GAZD %SÁGOiA HÍREI a bArdibükki Állami GAZDASÁGBAN befejezték az idei halászatot. A gazdaság 105 holdas . halastavából gazdag halzsákmány került a hálóba. Míg a múlt évben 85 mázsa, az idén mintegy 180 mázsa halat fogtak ki holdanként. Ennek a nagyszerű eredménynek az a magyarázata, hogy az idén már nagyobb hozzáértéssel, szakszerűbben kezelték a halastavakat, tenyésztették a halat. Gondot okoz azonban a gazdaság vezetőinek a hal elszállítása, mivel a vonatközlekedés és az egyéb szállítási lehetőség még nem kielégítő. Márpedig most nagyon fontos volna, ha mielőbb ;eljuttathatnák a halat a fővárosba és egyéb helyekre, hogy az élelmezési nehézségeken így is enyhítenénk. Ehhez kérik a vasutasok és a szállítási vállalatok dolgozóinak segítségét A kaposvári állami GAZDASÁG igyekszik, hogy minél többet segítsen a budapesti lakosság élelmiszerellátásában. Sertésből már jelentős mennyiséget küldött terven felül a fővárosnak. Most pedig 102 szarvasmarhát küld terven felül Budapestre. Ez a példa is mutatja, hogy a vidék szívesen segíti a főváros dolgozóit abban, hogy ott is minél zavartalanabbá dolgozhassanak az emberek, helyreállítsák a rendet, termeljenek az üzemek, épüljön az ország. A NAGYBARÄTI .ÁLLAMI GAZDASÄG dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy már befejezték az őszi kalászosok vetését és betakarították a kapás terményeket. A burgonyát még a fagy beállta előtt gondosan elvermelték, s így megelőzték a nagyobb kárt. Büszke lehet a gazdaság az idei kukoricatermésre, amely holdanként 5 mázsával többet adott, mint tavaly. így az idén ezer mázsával több kukoricája van a gazdaságnak, mint az előző évben, $ természetes eszerint több és jobb állatot tud tenyészteni. A gazdaság vezetői gondolnak a jövőre is. Nehézségük volt az őszi mélyszántásnál az üzemanyaghiány miatt. De hogy a tavasziak alá elvégezhessék a mélyszántást s jó talajt készítsenek,) gondoskodtak üzemanyagról. Budapesten és Zala megyében az üzemektől cseréltek üzemanyagot élelmiszerért. Ez a kölcsönös segítségnyújtás lehetővé teszi hogy mind az üzemek, mind a mezőgazdaság dolgozói tovább termelhessenek, javuljon az életkörülmény A KUTASI ÁLLAMI GAZDASÁG kiskorpádi halászati üzemegységében garázdálkodó egyének jártak a minap. Géppisztollyal felszerelt két alak rárontott a halászmesterre, s aztán leeresztették a vizet a halteleltetőről és elloptak két mázsa halat.. Ez az eset is fokozott éberségre hívja fel a lakosság s a hatóságok figyelmét. Köztudatban van, hogy sok illetéktelen egyén is fegyverhez jutott az utóbbi hetekben. Ezek közűi többen a kormány felhívása ellenére sem szolgáltatták be a fegyvert, a lőszert, valamint a robbanószereket. Arra használják fel a náluk lévő fegyvert, hogy becsületes embereket zaklassanak, raboljanak, megkárosítsák az államot. Minden becsületes magvar embernek érdeke, bgj’y megakadályozzuk ai ilyen gaztetteket, s nyugalom, rend), békés élet bontakozzék ki országszerte. Somogyi fiatalok Budapest újjáépítéséért A forradalom ide;ón fővárosunkban megrongálódott épületek újjáépítésinek kérdése a Somogy megyei építőipari dolgozókat is élénken foglalkoztatja. Amikor a rádióban elhangzott *7. ú:iáépítési kormánybiztosság felhívása, amely munkára k^rte fel az építőipari munkásokat, Somogvban is egymásután jelentkeztek Budapest újjáépítésére. November 22-én reggel indult útnak az első bricrád teherautóval. Szabó Mihály többszörösen kitüntetett kőműves vezetésével, tíz építőipari szakmunkás és öt seaédmunkás fiatallal, hogy még a nagy tél beállta előtt minél több család részére teavék lakhatóvá a rombadőlt, vagy megsérült épületeket. A barcsi járásból is harminc fiatal építőipari munkás jelentkezett budapesti munkára, azonban elszállításuk igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a vasúti közlekedés még mindig nem indult meg Budapestre Somogyból. Igazságos lakáselosztást! ii. Lapunk tegnapi számában cikksorozatot indítottunk az igazságos lakáselosztás érdekében a napjaink-: ban felszabadult irodaihelyiségek szétosztásáról. Tegnapi cikkünkben azit írtuk meg, hogy kik kaptak lakást a volt szakszervezeti székházban, ma pedig azoknak nevét közöljük, akik a járási és városi rendőrkapitányság volt épületében, valamint a városi rendőrőrsön és az adóhivatal helyén loptak lakást. Kik jutottak lakáshoz a rendőrség épületében? Miklós Gyula a Mező utca 1. szám alatt romos lakásban lakott negyedmagával. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Ferstek János hatodmagával lakott a Kanizsai utca 44. szóim alatt egy romos lakásban. A családapa beteg. Kétszoba-konyhás összkomfortos lakást kaptak. Gál József a Virág utca 22. szám alatt romos lakásban lakott 'hatodmagával. Egy jzoba-konyhás lakásba költöztek. Hegedűs Lajos öttagú családja a Kaposrét-sor 33. szám alatti romos la kasból költözött az épület egyik egy szoba-konyhás lakásába. Vétek József törvénysértő módon beköltözött a Kárpát utca 10. szám alatti lakásba annak ellenére, hogy tanácstag volt. (Példamutatás?) Bírósági végzés volt kiköltöztetésére. Negyedmagával kapott egy szoba-konyhás ^akást. Nagy Lajosné a Szent Imre "tea 30. szám alatti romos lakásból költözött negyedmagával az egyik szoba-konyhás lakásba. Jávori Bélának lakása nem volt. Fiatal házas. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Farkas József a Szigetvári utca 32. szám alatt ötödmagával lakott egy romos lakásban. Két szoba-konyhás lakást kapott. Zságer József harmadmagával lakott a Kertész utcában a romos. Kioszk épületben. Az életveszélyes helyről ki kellett költöztetni. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Lieber Lajost szintén a Kertész utcai romos házból kellett negyedmagával kiköltöztetni. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Zoltán Judit a Szántó Imre utca 11. szám alatt romos lakásban lakott negyedmagával. Kétszoba-konyhás lakást kaptak. Dr. Bárd Rudolf orvos részére, mivel hosszabb időn keresztül nem volt lakása, nemrégiben a lakásbivatal kiutalt egy lakást a volt Megyei Begyűjtési Hivatal helyén. A begyűjtési dolgozók közül néhányan törvénysértő módon elfoglalták az ott felszabadított lakásokat, így az orvos lakását is. Ezért kellett a rendőrség épületében lakást adni az orvos családjának. Kik kaptak lakást a járási tanács adóhivatala helyén? Kovács Anna a Berzsenyi utca 20 számú ház egyik romos lakásából költözött át harmadmagával az egyik egy szóba-konyíhás lakásba, Koffer József szintén a Berzsenyi utcai romos házból költözött harmadmagával az egyik egy szoba-konyhás lakásba. Úgyszintén Lövi János is a Berzsenyi utca 20. szám alatti romos házból költözött át ötödmagával az egyik e,gy szoba-konyhás lakásba. Rajtuk kívül Marai János negyedmagával. Szemes Istvánná harmadmagával költözött egyenként egy szoba-konyhás lakásba a Berzsenyi utcai romos házból. Gosztonyi Ferenc a Zrínyi utca 22. szám alatti romos lakasbán lakott ötödmagával. Kétszoba-konyhás lakást kapott. Palkó Ferenc a Kertész utcai romos Kioszk-házból költözött át negyedmagával az egyik egy szoba-konyhás lakásba. Hajagos. László is a Kertész utcai romos Kioszk-házból költözött el negyedmagával. Egy szoba-konyhás lakást kapott. Csellel József a Petőfi utca 58. szám alatt lakott romos lakásban. A családapa beteg, ötödmagával kétszofca-konyhás lakást kapott Kelemen István tizedimagával lakás nélkül volt. Kétszoba-konyhás lakást kapott. Tehát ezeket a lakásokat osztották szét a közelmúltban jogosan — a lakáshlvatal tájékoztatása szerint — a fenti indokok alapján. A neveket és az indokokat olvasóinkkal azért kö zöljük, mert elgondolásunk az, hogy ennek alapján a város lakossága tudomást szerez arról, hogy ki kapott lakást napjainkban. Már eddig is többen jöttek szerkesztőségünkbe, és elmondták, hogy a közelmúltban kik jutottak jogtalanul lakáshoz Ezeket az eseteket lapunk holnapiszámában hozzuk nyilvánosságra. Úgy érezzük, mindez nem lesz hiábavaló. Cikkeinkkel az igazságos lakáselosztást szeretnénk szolgálni. Masvarorsiág engedélyeibe peSítskal megfigyelek belépését — kéri India New York, november 20. (AFP) India határozati javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé, amelyben arra kéri Magyarországot, adjon helyt az ENSZ főtitkára kérelmének, hogy az ENSZ által kijelölt politikai megfigyelők Magyarországra mehessenek és jelentést adjanak az országban fennálló helyzetről. Az indiai, határozati javaslat hangsúlyozza, a közgyűlést a tagországok úgy tájékoztatták, hogy erőszakkal magyar állampolgárokat deportáltak az országból. Az indiai határozati javaslat tudomásul veszi a magyar külügyminiszter nyilatkozatát, melyben cáfolta a deportálásokat Decemberben tartják теп az Első Békék elcsen novemberben elmaradt sorsolásit A Pénzügyminisztérium közli, hogy az Első Békekölcsön november 15— 18-i sorsolását, amely a forradalmi események miatt elmaradt, decemberben, a pénzügyminiszter által később megállapítandó időpontban tartják. Az 1956-ban esedékes sorsolásokat egyébként az eredetileg megjelölt időpontban és helyen tartják. December 9-én Miskolcon tartják a Hatodik Békekölcsön első sorsolását, december 30-án pedig a Harmadik Békekölcsön hatodik sorsolását Vácott. A kötvénytulajdonosok tehát hozzájutnak az eredeti kibocsátási feltételeknek * megfelelő nyereményekhez és törlesztési összegekhez. Miért tartóztatták le Milovan Gyilaszt? A belcn-^di kerületi bíróság, a kerületi ügyészség indítványára, 1956. november 20-án, 958/56. szám alatt kelt végzősével a bűnvádi perrendtartás 156. és 153. §-ának alapján Milovan Gyilasz belgrádi lakos terhelt ellen elrendelte a vizsgálatot, mert alapos gyanú merült fel ellene, hogy a többi között a külföldi saitóban megjelent nyilatkozataival, amelyekkel a valóságnak meg nem felelően és a tények elferdítésével tüntette fel Jugoszlávia külpolitikáját és belső rendszerét, a Bp. 118. §-ának bekezdése értelmében bűntettet követett el. A Bp. 190. §-ának 2. bekezdése és a 182, §-ának 2. bekezdése és 3. pontja alapján Milovan Gyilasz terhelt ellen elrendelték a vizsgálati fogságot, mert alaposan lehet tartani attól, hogy a terhelt. aki egyszer már ellenséges propaganda bűntette miatt jogerősen el volt ítélve, ismét hasonló bűntettet követ el. Útban Amerika, a bizonytalan jövő felé TJ ÍROM GYEREK ül velem 11 szemben a dombóvári rendőrségen. Balázs Béla 14 éves, Vánsza Pál 14 éves és Laczó Mihály 13 éves békéscsabai fiúk. Szemükben könny csillog, amikor szüléikről, testvéreikről és arról beszélnek, hogyan indultak el otthonról, hogy Ausztriába, majd onnan Amerikába jussanak. — Még a nyáron történt — mesélik —, hogy Szász István iskolatársuk megkérdezte nem akarnak-e Ausztriába szökni? A szökés vezetője Fehér Lá,szló — 16 éves, már javítóban is ült —, volt iskolatársuk lett volna. Megállapodtunk és a szökés időpontját 1957 nyarában határoztuk meg. Izgatottan tervezgettek, várták a napot, hiszen ra<gyogó jövőről gondtalan életről beszéltek nekik idősebb társaik. — Én tengerésztiszt szerettem volna lenni — mondja Balázs Béla, — mi pedig rádiósok — árulják el szökésük célját Vánsza Pál és Laczó Mihály. — így, a tervezpetések közben jöttek el az október 23-i események. Azt gondoltuk, hogy ezt a zavaros helyzetet felhasználva, könnyebben tudunk külföldre jutni. — November 13-án indultunk el búcsúköszönés nélkül otthonról. Zsebünkben 11,50 'Ft és egy távcső lapult. A távcsövet útközben elcseréltük 25 Ft-ért és egy kenyérért. — Gyalog, gépkocsival eljutottunk. Szegedik. Itt megpróbáltunk átjutni Jugoszláviába, de nem sikerült. Tovább haladtunk Baja irányában. Eledelünk alma, kenyér és tej volt, amit kevés pénzünkért venni tudtunk. TJTKÖZBEN hol egy szalma к azalban, hókotróban, hol ped'g egy tanyában aludtunk. Bajától Dombóvár felé vettük utunkat. Egyik tanyában, ahol megszálltunk, kérték, hogy áruljuk el utunk célját. Nem árultuk el, de a tanyásgazda, egy Szép nevezetű ember megsejtette, hogy külföldre akarunk szökni. Arra kért 5 is meg felesége is, ha átjutunk a határon, küldjünk nekik narancsot, meg citromot. — Elérkeztünk Dombóvárig. Az eső is eláztatott bennünket, fáztunk is, meg éheztünk is. Egyszer útközben már arra is gondoltunk, hogy visszamegyünk szüléinkhez, de nem mertünk, féltünk a következményektől. Itt Dombóváron azonban mégis jelentkeztünk a rendőrségen, hogy elszöktünk otthonról, vigyenek bennünket haza. Három gyerek. Ruhájuk piszkos, gyűrött, szájuk széle sebes a láztól, a nélkülözésektől. Látszik rajtuk, hogy vágyódnak a szülői, a testvéri szeretet, az otthon melege után. Idősebb társaik biztatására, a kilátásba helyezett gondtalan jövő késztette őket a szökésre. Mi lett volna a sorsuk, ha sikerül átjutniuk a határon? Mihez kezdenek 13—14 éves fejjel, nyelvtudás nélkül? Koldus, internálótábar lakója, vagy pedig csavargó betörő lett volna belőlük. Gondoltak-e arra azok, akik felbiztatták őket a szökésre és az a tanyásgazda, aki narancsot citromot kért tőlük, hogy háromi gyereket, akinek most kellene legjobban a szülői nevelés, a bizonytalan jövőbe, a hontalanságba taszítanak? Mit gondolnak most a három gyermek szülei, testvérei? Talán kétségbeesetten szaladgálnak, lesik, várják a híreket, hová, merre tűntek el gyermekeik, testvéreik. Balázs Béla, Vánsza Pál, Imczó Mihály Amerikába indultak, s Dombóvárig jutottak el. Most már csak egyetlen vágyuk van, hogy minél előbb hazakerüljenek szüleik házába, boldogan vállalva a bizonyára el nem maradó apai fenyítést is. AZ A SZÖKÉS azt hiszem, ^ mindhármuknak jó lecke volt. Jövőjüket most már bizonyára nem a »gondtalan« életben, a mások által ígérgetett könnyű megélhetésben, hanem a szorgalmas, becsületes tanulásban, munkában fogják keresni. De példájuk másokat is elgondolkodtathat. A lebeszélés elmaradt Kicsengettek. Egy órának megint vége. Kint fokozatosan erősödik a zaj, zsong az egész •iskola. Bent az igazgatói irodában két asszony igyekszik a várakozás kellemetlen perceit siettetni. Dolgavégzetten, óráról jön az igazgató. A két mama előáll a kéréssel, hogy a gyermekeiket szeretnék hittanra felíratni. Ezért jöttek. Körülményesen . mondják el mindezt, várva a megszokott lebeszélést, ormi ilyenkor jönni szokott. De a lebeszélés elmaradt. Ehelyett azt mondja a Sétatér utcai általános iskola igazgatója: — Menjenek be a gyermekek hittanra, ha akarnak! Mi nem írjuk fel senki nevét, az tanul hittant, aki akar. Végre idejutottunk Emberség? Lassan megszokja már az ember a vásárlási láz beteges elfajulásait. Egyszer-kétszer nevetünk is az igaz vagy nem igaz szituációkon. A viccmesélők könnyen megélnek most a társaságokban, hiszen anyag bőven akad. Az viszont már nem tréfad.olog, hogy anekdota-hősök agyarat villogtató spekuláns szörnyekké igazuljanak! Az egyik vidéki földművesszövetkezet előtti tömegben panaszkodott egy sokgyermekes asszony, hogy nem tudott sót szerezni. Valaki, akinek vastag betűvel kellene ideírni a nevét, fölajánlott neki 1 — írd és m.ond egy kiló sót —, ha elmegy érte egy napig szőlői: kapálni! Kell ehhez kommentár? Azt hisszük, nem ... Visszanyerte érteimé! a paraszti mintha Igazi megkönnyebbülést hozott a falu népének a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a kötelező begyűjtési rendszer megszüntetéséről szóló rendeiete. Most már elmondhatják a dolgozó parasztok: van miért dolgozniuk, érdemes gondosabban művelni a földet, ápolni az állatokat, mert ezentúl nemcsak a munka az övék — övék a gyümölcse is, azt tesz terményeivel a paraszt, amit akar. A dolgozó parasztok ezentúl kizárólag saját belátásuk, akaratuk alapján döntenek arról is: szövetkezni akarnak, vagy egyénileg gazdálkodnak. A kormánynak szilárd elhatározása, célja a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása. A kormány azt akarja, hogy a dolgozó parasztság is jel — az eddiginél sokkal emberibb, megbecsültebb mádon — éljen, nagyobb érdeke fűződjék a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséhez. Nem lehet közömbös az országnak, hogy az egyik legfontosabb nemzetgazdasági ág hogyan fejlődik, hogyan járul hozzá az ország, a városi lakosság élelemmel való ellátásához. Igaz, hogy a magyar parasztság serény nép. Biztatás nélkül is megteszi dolgát, hiszen az elmúlt nehéz esztendőkben a majdcsaknem elviselhetetlen terhek ellenére — ha kedvetlenül is —, de igyekezett többet termelni. De már most ki kell mozdítani a mezőgazdaságot az eddigi holtpontról, újra fel kell kelteni dolgozó parasztjainkban a szunnyadó tehetséget. Lelket kell önteni a földbe, az egész mezőgazdaságba. Természetesen a szavak nem segítenek. Ide tettek kellenek. Most van igazán szükség a falu dolgos, tettr-kész népének összefogására, öntevékenységére, leleményességére. Ha azt akarjuk, hogy már a jövő esztendőben több gabona, kukorica teremjen a földeken, s több disznó, marha hízzon az ólakban, istállókban, már most gondolkodni és cselekedni kell minden egyéni gazdának, szövetkezeti parasztnak. Most már a földművelők döntik el: hol. mit és mennyit termelnek. Nekik kell eldönteniük, milyen módon tehető jövedelmezőbbé gazdaságuk. Ha valamikor érdeke volt a parasztságnak a többtermeiés, akkor most és a jövőben százszorosán az. Tudja ezt jól Foki László csurgói egyéni gazda is, aki az idén még jobban előkészített, írágyázottabb talajba vetette búzáját. Lesilózta а 1шkoricaszárat, gondosan elvermelte répáját, burgonyáját. Óljaiban híznak a disznók háztartása céljára és a szabadpiacra is. Biztosan megérti minden egyéni gazda, szövetkezeti tag, hogy tőle függ: lesz-e több termés, gazdagabb jövedelem gazdaságából. S ha megértették, nyilván eszerint is eeeiekszenek.
