Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)
1956-11-14 / 292. szám
FILJG PROLET ÁR I Ál EGY ESCLJET EKl A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LÁP3A XIII. évfolyam, 292. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. november 14. Bíznunk és cselekednünk kell! Az elmúlt hetek eseményei számos ponton még homályosak. De az idő, a történelem majd tisztázza ezeket. Munkás-paraszt kormányunk szavát adta, hogy őszintén és csakis őszintén beszél népünkkel. Bíznunk és cselekednünk kell. Cselekedni...! Csákánnyal, kalapáccsal, földművelő szerszámmal és tollal...! Dolgoznunk, termelnünk kell. A háromhetes drámai események alatt elfogytak készleteink, rommá vált számos épületünk, megrongálódott több üzemünk, megálltak gépeink és elnémultak bányáink. Fájdalmas országkép, zsibbasztó munkátlanság... Nemzetünk azonban él. élnie kell! Ehhez van szükség minden munkáskézre, minden parasztbölcsességre, összefogásra és dologra. Dologra és nem akármilyenre. Szívből jövő, őszinte, áldozatos munkára. S ezek eredményéről a színes jelentések, a csalfa grafikonok és a színpadi termelési értekezletek helyett inkább az áruval telt üzletek, a kifogástalan gyári termékek, a gondosan megművelt és elvetett földek tanúskodjanak. Népünknek, lakosságunknak mindenekelőtt ételem kell. Ez kell ma, holnap és az elkövetkező évben is. A nemzet létfenntartási szükségleteinek többsége falun van. Ezért szólunk falvaink dolgozó népéhez, ottani közigazgatási szerveinkhez és különböző közületcinkhez. A tragikus városi események, ha nem is állították meg az őszi munkákat — számottevően fékezték, akadályozták azokat. A jogos és helytálló követelések sok helyen személyeskedéssé, önbíráskodássá fajultak. Keresték a »bűnösöket-«, és a büntetések módján vitatkoztak. Nem volt erre szükség a múlt héten sem, és nincs helye most sem. Elég a civakodásból, a bosszú göngyölítéséből, a megtorlásokból. Álljon munkához mindenki azzal, hogy a bűn sohasem marad büntetlen. Jobb, virágzóbb életet akarunk népünknek. Vessenek gazdálkodóink elegendő kenyérgabonát, hogy soha többé ne legyen kenyérgondunk. Tisztességesen, a lelkiismeretes gazda becsületességével műveljék meg a tsz-birtokokat és tartalékföldeket. Kezdjünk egy évtized után ismét az előrelátó, gyümölcsöző földműveléshez. Gyenge volt a szüret. És a szőlőtermés egy része mégis a tőkéken van. Itt az ideje, hogy betakarítsák. A gazdaemberek tudják legjobban, hogy szükség lesz még arra. A föld termése nem préda! Ne tűrjék meg gazdálkodóink, tanácsaink, hogy egyesek lopkodjanak, eltulajdonítsanak, harácsoljanak. Néhány nap és nyakunkba szakad a tél. S tízezrével vannak fa, tüzelő nélkül családaink. Termelni, takarítani kellene erdeinkben. E munkák körül azonban általános a bizonytalanság. Itt segítsen igen-igen gyorsan a közigazgatás. A családi fészkek százezreinek, kórházainknak és iskoláinknak tüzelő kell. Falvaink termelik a tejet, húst, tojást, zöldséget. gyümölcsöt és még sok-sok egyebet. Országszerte nagy a kereslet most ezekből. A pénz, a magasabb ár csábít. De néphez hű termelőink mégsem támogathatják a spekulációt, a városi lakosság zsarolását. Falvaink lakossága bizonyára érzi, hogy egy liter tejnek nem 8 forint és egy méter fának nem 600 forint az ára. Józan gazdálkodóink tudják, hogy az egész nemzet megvetése száll a spekulánsokra. Az üres szavak keserű esztendeiben sajnos elnyűttük, foszlányokká csépeltük a munkások és parasztok összefogásának, szövetségének magasztos gondolatát. Tisztítsuk meg, tegyük újjá — ne tarka szavakban, hanem egyszerű cselekedetekben — a munkás- és parasztakarat összefogását. Falvaink céltudatos munkával, a városi lakosság önzetlen támogatásával segíthetik legjobban az ország rendjének helyreállítását, saját országunk, saját hazánk rendjének, nyugalmának, dolgos és derűs holnapjának biztosítását. Jövőre is kell kenyér — mondják a Darányi Gépállomás traktorosai. S nemcsak mondják, hanem cselekszenek is. A szó és a tett egybeesik náluk. Az utóbbi nehéz napokban, hetekben is hősiesen megállták helyüket a gépállomás traktoristái. Az utolsó két-három hét alatt 472 holdat vetettek be búzával és rozzsal. Maholnap a körzetükbe tartozó valamennvi termelőszövetkezetben földbe kerül a búza, biztosítva lesz a jövő évi kenyérellátás alapja. A gépállomás vezetői és dolgozói arra törekedtek, hogy az ősziek vetését azokban a szövetkezetekben is közös táblákba, közösen végezzék, ahonnan több vagy kevesebb tat* kilépni szándékszik. Ugyancsak fő célja a vezetőségnek az is, hogy meggyőzze a kilépni akaró tsz-tagokat: az őszi mélyszántást is a gépállomás traktoraival, a közös táblák szerint végeztessék, mert így gyorsabb is, olcsóbb is, s nyugodtabban, jól felkészülten látnak munkához a tavasszal egyéni gazdaságaikban. Kétszeres dicséret és köszönet illeti példaadó helytállásáért Papp Károly traktorost, aki a barcsi Vörös Csillagban 95 hold földet vetett be, Strcbli Józsefet, aki 59 normálholdnyi talaj munkát végzett az utóbbi három hét folyamán. A gépállomás traktorosai a tsz-eken kívül a körzei egyéni, gazdáinak is segítséget akarnak adni az őszi mélyszántásban. Végül a Gépállomások Megyei Igazgatóságához tolmácsoljuk a Darányi Gépállomás kollektívájának kérését: választ várnak a bérezést illetően felettes szervükhöz küldött levelükre. A falvak rendjének helyreállításáért Az elmúlt idők eseményei folytán megszakadt az összeköttetés a községi tanácsok és a Megyei Tanács között. Ez idő alatt a községekben a közigazgatási munka teljesen a helyi kezdeményezések öntevékenységére volt utalva. A rend viszonylagos helyreállítása után a Megyei Tanács a kormány határozatának megfelelő tájékoztató rendelettel látta el a helvi tanácsokat. Ebben leszögezi, hogy a továboiakban ismét a tanácsok végrehajtó bizottságai a községek hivatalos szervei. De a létrehozott forradalmi nemzeti bizottságokat, nemzeti tanácsokat továbbra is működtetni kell. E két szervnek együtt kell működnie, és fontos, hogy a tanácsok vezetői felhasználják az új szervek javaslatait. A Me^'ei Tanács elnöke a továbbiakban határozottan kijelenti, hegy azoknak a személyeknek, akik az elmúlt napokban a dolgozók jogos követeléseiért harcoltak, semmi bántódásuk nem eshet. Ezenkívül a nemzeti bizottságokkal karöltve gondoskodni kell ari;ól. hogy a falvakban az őszi kenyérgabona yetését — ahol még ez nem történt meg — minél előbb kezdjék el. A földművesszövetkezetek és a népboltok vezetőivel együtt mindenütt figyelemmel kell kísérni a lakosság iparcikk- és élelmiszerellátását. A kormány a kötelező begyűjtési rendszert megszüntette. Az ezzel kapcsolatos kérdések rendezésére egyidejűleg intézkedések történtek. A rend mielőbbi helyreállításábólaz szükséges, hogy a helyi tanácsok a kormány programjának megvalósulását a dolgozók legnagyobb megelégedésére mindenütt elősegítsék. 1 Nagyarányú nemzetközi Ümozgalom a magyar nép megsegítésere A magyar néip megsegítésére Széleskörű állami és társadalmi mozgalom van kibontakozóban az egész világon. Jelentős segítséget nyújtanak hazáinknak a testvéri népi demokratikus országok kormányai és társadalmi szervei. Egyre nagyobb méreteket ölt a Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet segélyakciója. A Szovjetunió már ismertetett segélyét követően egymás Után jelentik be a népi demokratikus országok hozzájárulásaikat sebeink begyógyításához. A Román Népköztársaság ötezer tonna kőolajterméket, ötezer tonna tűzifát, 23 000 négyzetméter ablaküveget, 100 000 négyzetméter kátránypapírt, tízezer tonna sót, több ezer tonna cukrot, hétszáz tonna rozst, ezer tonna szárazbabot, száz tonna kekszet, ötezer tonna cementet, kétezer köbméter keményfagerendát, kétezer köbméter keményfa-deszkát, 26 000 tonna fekete kőszenet, 3000 tonna nyersolajat adományoz. Széleskörű tömegmozgalom indult a _ Bolgár Népköztársaságban »a testvéri magyar nép megsegítésére« elnevezéssel. A mozgalom célja, hogy a bolgár nép adakozásából gyógyszereket, élelmiszert és iparcikkeket juttassanak a magyar népnek. Jelentős segítséget nyújtott és .nyújt hazánknak a Lengyel Népköztársaság. Eddig légi úton 795 ‘liter vért, 415 liter vérplazmát, 16 tonna gyógyszert és vért helyettesítő szert. 4000 kg ablaküveget és 3000 kg élelmiszert. Tehergépkocsin Magyarországra küldtek 4000 kg tejport. 8000 kg gyógyszert és kötszert. Előkészítés alatt áll 15 tonna liszt, 2 tonna füstölt szalonna és 6 tonna gyógyszer küldése. A következő napokban útnak indítanak gyógyszeren és kötszeren kívül 52 tonna lisztet és jtonna halkonzervet, valamint építőanyagot. Társadalmi gyűjtésből november 11-ig már tízmillió zloty gyűlt össze. ,A Német Demokratikus Köztársaság rádiója által kezdeményezett gyűjtés eddigi eredménye 2 336 000 keleti márka. Az Olasz Vöröskereszt elnökének tájékoztatásából megtudtuk, hogy tíz vagon citrom van útban Bécs felé, és 400 tonna rizs áll útrakészen. A Görög Vöröskereszt november 2-án útnak indított 770 kg különböző gyógyszert, ezer láda élelmiszert és 2000 dollár készpénzt a Bécsi Vöröskereszt címére. A Svájci Vöröskereszt közleménye szerint a készpénzben beküldött adományok összege meghaladja a két és félmillió frankot, ezenkívül több mint félmillió csomag gyűlt össze ruhanemű-, cipő-, és élelmiszer-adományokból. A zürichi diákszervezet élelmet, ablaküveget szándékszik Budapestre szállítani. HOGY NE LEGYEN INFLÁCIÓ! Az éltet vidéken a legtöbb helyen már rendes mederben folyik. A földeken szorgosan dolgoznak, s a falu népe egyre több élelmiszert küld sokat szenvedett fővárosunknak. A vidéki űzetnek többségében — ha nem is teljes számban — felvették a munkát. Budapesten rosszabb a helyzet. Az élelmiszeripari üzemek hetven-nyolcvan százalékban már dolgoznak, de a gépipari, könnyűipari, a vegyipari üzemek többségben még nem termelnek. Noha tegnap az igen nehéz közlekedési viszonyok ellenére az üzemekben sokan megjelentek, a munkát sok helyütt- még sem vették fel. A munkások pedig azért mentek a gyárakba, hogy dolgozzanak. A jószándékú emberek kívánják és akarják már a nyugodt, normális körülményeket, az életet adó munkát. De felelőtlen, hangoskodó elemek befolyására sok üzemből a munkások dolguk végezetlenül tértek haza. Ez történt például a Divat Cipőgyárban is. A munkások dolgozni kezdtek és ekkor néhány demagóg erőszakos fellépésére abbahagyták a munkát. De kinek használ a további sztrájk? A hazának, a népnek nem, az bizonyos! Budapesten van a magyar iparnak több mint fele. Napról na' ;a csak fokozódik a termelés kiesése miatt az az anyagi kár, amely a tragikus harcok miatt már amúgyis több százmillió forintra rúg. S kit sújt ez? Egyedül és kizárólag az ország népét. Ma, városban vagy falun,: bárkivel is szót váltunk, előbbutóbb arra terelődik a beszéd: lesz-e infláció? Ezrek és ezrek teszik fel ezt a kérdést ezekben a napokban Ezrek és ezrek gondolnak aggódva az 1945—1946-os infláció szenvedéseire, a milliárdokra, a billiókra, az éhezésre, a nyomorra. Az ország népe, s különösen Budapest lakossága, az elmúlt három héten már túlságosan sokat szenvedett. Szeretne most mér a bajokból kilábalni. Szeretné a rendet, a nyugalmat, a biztos megélhetést. Van-e tényleges veszélye az inflációnak? Meg kell mondani az igazat: van! Van, mert három hét óta az ipar szívében, Budapesten nem termelnek az üzemek. Van, mert nagy a vásárlási láz, rohamosan csökkennek a raktárkészletek, s megcsappantotta a raktárkészleteket a fosztogatók siserahada is. Van, mert a mukabéreket kifizetjük, de új termék nincs a kifizetett pénz mögött. Van, mert a spekuláció kezdi ismét felütni a fejét. Nem akarjuk a vészharangot meghúzni. A helyzet távolról sem olyan, mint 12 évvel ezelőtt. A gyárak, bányák, épek, közlekedési hálózatunk csaknem sértetlen. Az idei mezőgazdasági termés közepes volt, s döntő többségét már betakarítottuk. Hogyan kerülhetjük el hát az inflációs veszélyt? Csak egy úton: a munkával! Csakis úgy, ha ismét megindul az élet, csakis úgy, ha a gyárak ismét szövik a várnát, gyártják a cipőt, termelik azokat az árukat, amelyeket külföldön eladva, értük nélkülözhetetlen ayagot vásárolhatunk. Az állam csakis akkor tarthatja stabilan a liszt, a zsír. a hús, a cukor, a ruha, a szappan, a lábbeli árát, ha kielégítheti a vevőket. A szabadpiaci árak is csak akkor nem szöknek a magasba, ha a paraszt 5 ót ja, hogy forintjáért szilárd áron iparcikkeket vásárolhat. Sok-sok család maradt a harcok következtében lakás nélkül. Valamennyien azt kívánjuk, hogy minél hamarabb meleg otthonuk legyen a sokat szenvedett családoknak, de ehhez ismét csak munka kell! Az kell, hogy a kőművesek, ácsok, szerelők munkához lássanak. Az kell, hogy az üveggyárak ontsák az üveget, a cementgyárak a cementet, a téglagyárak a téglát és a cserepeit. A kormány egyik legfontosabb orogrampontja, hogy javítsa a dolgozók s mindenekelőtt az alacsonykeresetű munkások életkörülményeit. Ezt szolgálja az az intézkedés, hogy az 1200 forint alatti keresetű munkások bérét 15 százalékkal, 1200 és 1500 forint között pedig 8—10 százalékkal kell felemelni. De, hogy ez az intézkedés ne maradjon papíron, az infláció ne vigye el a vámon azt, amit a réven nyertünk, ehhez ismét csak: munka és újra munka kell! A magyar nép egységes kívánsága, hogy megvédjük nemzeti függetlenségünket és szuverénítás alapjár. rendezzük kapcsolatainkat a Szovjetunióval s minden állammal. Egységes kívánsága a magyar népnél az is, hogy a szovjet csapatoka' Magyarország területéről kivonják De erre csak akkor kerülhet sor — amint Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke s minap rámutatott —, ha helyreáll s rend. Csakis a rend szilárd helyre állta után ülhetünk le tárgyalni e varsói szerződést aláíró országol kormányaival a szovjet csapatoknak hazánkból való kivonásáról. De a rend helyreállításának ma már a magyar karhatalom megszervezésén kívül fő feltétele a termelőmunka megindítása. így függ össze a munka a nép jólétével, a renddel, hőn óhajtott nemzeti követelésünk való raváltásával. Ezért a munka min den becsületes magyar ember elsőrendű hazafias kötelessége. Sokan azt vallják a budapesti üzemekben, hogy mi elkezdenénk ugyan dolgozni, de alig néhány napra való nyersanyagunk vagy félkészárunk van. Előbb vegye fel e munkát a nekünk szállító üzem utána majd mi is nekilátunk. Ez a nézet káros. Ha mindenki így gondolkodna, ítéletnapig is elhúzódhatna a munka felvétele. Két nélkülöz hetetlen feltétele a folyamatos termelésnek kétségkívül van. Ez: a szén és a közlekedés. Közlekedés nélkül nehéz megkívánni a dolgozóktól, hogy órák hosszat gyalogoljanak munkahelyükre, sokan pedig vasút nélkül a legnagyobb jóindulat il sem tudják megközelíteni a' gyárukat. Bányászaink és vasutasamé jo példát mutamaK. ibuosegué mar leszállt az aénaoa, oeiutotte a mozdonyokat. a szentelnie u.es, valamint a teuer- és szemeiyszállítás teljes helyreállítása a legrontosaob teltétele, nogy a szukus anyagneiyzet eUenére a ouaapesu uzerneKuen a bénító csendet isme. az életet adó munKa zaja vanso tel, A gyors szaniitással, a küllőidről érkezett és a natarailomasOKoi, usszeioiiouott nyersanyagon tovaouitasaval szűkös anyagneiyzetunitev — na nenezen is, de atmoainatjuk. A nyugodt termelesnez Dizionsagos közrend, a zavartalan ellátás ítéli. Az Kék, hogy a csaiaaapa tudjon gyerekenek enni aom, ne kelljen órák hosszat sorbaaiima nénany Kiló krumpliért. Ezért nagyjelentőségű a kormánynak az az einatarozasa, hogy amíg az ellátás nem kerül rendes medrébe, a lehetóségekiiez mérten a munkahelyen osztanak a dolgozóknak élelmiszert. Az ínilació elkerülesenez át kell csoportosítani a népgazdaság beruházásait is. A gyorsan belejezheto lakásépítkezések kivételével az építőanyagokat és a munkáskezeket a megsérült lakások heiyreakítasára Keli összpontosítanunk. A más jellegű beruházási javak helyett — amennyire technikailag egyáltalán lehetséges és észszerű — fogyasztási cikkeket keli gyártanunk. Ezen az úton is növelnünk kell a lakosság közvetlen szükségleteit szolgáló termékek gyártását. Ezt az átcsoportosítást nem lehet csak papíron végrehajtani. Ehhez ismét és újra munka kell. Ha a dolgozók azt látják, hogy a boltok ismét megtelnek áruval, nem kétséges, megszűnik a felvásárlási láz és kihúzzuk a talajt a spekuláció lába alól is. A munka — ez a súlyos gazdasági helyzetünkből való kilábalás egyetlen útja. A munka — ez a rend és nyugalom megteremtésének nélkülözhetetlen eszköze. A munka — a jólét forrása. A munka — az infláció veszélyének egyetlen elhárító ja. (A Népszabadság november 10-4 számából.) Belgiumban a Belga Vöröskereszt, a kommunista és szocialista párt indított gyűjtést a magyar nép megsegítésére. Különböző francia társadalmi szervek gyűjtésének eredményeként nagymennyiségű ruhanemű, gyógyszer és élelmiszer gyűlt össze. A finn kormány az állami költségvetésből 500 millió márkát irányoz elő Magyarország megsegítésére. A társadalmi gyűjtés eredménye Finnországban november 11-ig 18 millió márka. Az utóbbi hetek eseményei nehéz helyzetbe hozták a Magyar Népköz'ársaságot. A magyar nép nehéz tél elé néz. Ezért nagyfontosságú minden segítség, amelyet hazánk szénára különböző országok népei nyújtanak. Értesüléseink szerint a határállomásokon nagymennyiségű élelmiszer, gyógyszer vár .szállításra. Most elsősorban a magyar vasutasokon múlik, hogy a nagyfontosságú adományok mielőbb rendeltetési h’e- 1 vükre kerüljenek. Az adományok kiosztását a Magyar Vöröskereszt a legsúlyosabban sérült budapesti kerületekben kezdi meg a kerületi elosztóhelyeken. (MTI) EGYIPTOM ÜGYE IGAZ ÜGY Az elmúlt 24 órában ismét több olyan ázsiai kormánynyilatkozat hangzott el, amely elítélte az angol —francia agressziót Egyiptomban, s szolidaritását fejezte ki az egyiptomi néppel. Cső En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke levelet intézett Nasszer egyiptomi elnökhöz. Csou En-laj levelében megállapítja, hogy Egyiptom ügye igaz ügy. Katonailag ugyan Egyiptom gyengébb, mint ellenfele — állapítja meg a levél —, de Ázsia és Afrika, valamint a világ összes haladó erői mellette állanak. A pekingi rádió bejelentette azt is, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya húszmillió svájci frank értékű segélyt küld Egyiptomnak. Nyilatkozott az egyiptomi kérdésben Nehru indiai miniszterelnök is. Elítélte az angol—francia beavatkozást Egyiptomban, és imperialista agressziónak nevezte azt, (MTI) /
