Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-13 / 242. szám

KILAG PROLETÁRJAI EGYESVLJETEK! Somr AZ MDP SOMOGY ME XIXÍ. évfolyam, 242. szám. ÜGY f E I TANACS LAP)A Szombat. 1956. október 13. Az VltCllUCaV^ mm------- t politikai munkáról t árgyait a Megyei Pártbizottság ülése A Megyei Pártbizottság 1956. október 12-i ülésén megvitatta a Köz­ponti Vezetőség értelmiségről szóló határozata szellemében, Somogy me­gye értelmisége között végzett politikai munkát. A napirend előadója Szántó József elvtárs, a Megyei Párt-végreliaj- tőbizottság ágit. prop. titkára volt. A Megyei Pártbizottság ülésének vitájára lapunkban még visszaté­rünk. A jövő évi termésért 250 kát. hold az ágali II. Pártkong­resszus Tsz kenyérgabona-vetés­terve. Eddig 120 holdat vetettek eJ ebből. De a hiányzó 130 holdon is ha­marosan földbe kerül a mag. A ke­nyérgabona jó terméshozamához az egyik feltétel az elővetemények ve­tési sorrendjének helyes kialakítása. Ök jól oldották ezt meg, mert vi­gyáztak arra, hogy kalászos vagy kukorica után ne vessenek kenyér­Kaposvár város élenjár a MoricaMásIran Az őszi kapások beadási tervtelje­sítésének számhalmazából ragadtuk ki e néhány adatot. Beszéljenek a számok, mondják el, melyik járásunk egyéni parasztjai, tsz-ei tettek töb­bet az ország ellátásáért, a megye becsületéért. Kukoricából Kaposvár város 23, a siófoki járás 13 százalékot, a legtöb­bet adta. Legkevesebbet a barcsi és a kaposvári járás adott be: 4,7, il­letve 4,9 százalékot. Napraforgó­szazalékra. Minisztertanácsi határosat a fűtési idényről gabonát. Például len és vöröshere után 50—50 holdat vetnek. A többi pedig borsó, zabosbükköny, repce, cukorrépa, cikória, takarmányrépa, burgonya után kerül a földbe. Ezenkívül elvetettek már 53 kát. hold őszi árpát is. 52 hold földre hordtak ki jóminőségű istállótrá­gyát. Az összes burgonyájukat fel­szedték és eddig 70 holdról takarí­tották be a kukoricát. beadásban legjobb a siófoki járás dolgozó parasztsága 79 százalékkal, legrosszabb a marcali járás 45 száza­lékkal. Ebben a járásban a tsz-ek szeptember 30-ig egyáltalán nem ad­tak be napraforgót. Burgonyabeadásban a siófoki járás az első 89 százalékkal, utolsó a mar­cali 59 százalékkal, A tsz-ek a tabi járásban adták be a legtöbb burgo­nyát: 74 százalékot, a legkevesebbet pedig a csurgóiban. A fonyódi járás 124 százalékra teljesítette bab-beada- sát, a csurgói járás azonban csak 48 M NYITOTT AJTÓKKAL... ilyen hamar frázissá válhatnak, szarvak, ha unos-untákm. ugyanazokat használjuk. Néhány hónappal ezelőtt izgalmas újdonság volt, ha azt olvastuk, nyi ladoznak az országhatárok, mesz- szebbre tekint az ember. S ma? A világ legtermészetesebb dolgának tartjuk, ha azt olvassuk: X országba utazott Y gazdasági küldöttség, hogy tanulmányozza az illető ország gazdasági, társadalmi berendez­kedését. Ez már természetes. Az azonban, hogy tőlünk vagy hozt- zánk egy-két emberből vagy többől álló kulturális küldöttség utazik, s olyan területen kíván tapasztalatokat szerezni, amely nem tartozik szorosan egy társadalmi rendszer gazdasági építéséhez, még szívdo­bogtató. Így éreztük tegnap délelőtt is, amikor a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének klub­jában gyülekezett Kaposvár értelmiségének színe-virága és várta a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulatának képviselőit. Fritz Kressner biológus, Gerhart Diessner történész, a társulat központjának szaktitkára azért jött Magyaror­szágra, Kaposvárra, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a magyar értel­miség szervezetének, működéséről, hogy a két rokon-szervezet sajátos problémáit közösen megbeszéljék, és tanácsokat adjanak egymás­nak. Ezt a törekvést már az első perctől kezdve éreztük. Nem voltait hosszantartó üdvözlőbeszédek, válaszok és viszontválaszok; nem ürí­tettük poharunkat a német és a m agyar nép barátságára, mindést benne volt dr. Molnár Józsefnek, a szervezet elnökének pármondatos köszöntőjében, Dudás Lajosnak, a Városi Tanács elnökhelyettesének egyszerű szavaiban, a pillanatok alatt meginduló és órákig tartó baráti kérdezősködésben. Úgy találkozott egymással a két nép a pár emberben megszemélyesítve, mintha tegnap maradt volna félbe a A fő hangsúly persze a két nép értelmiségi szervezte munkája körül forgott. Vendégeink arra voltak kíváncsiak, milyen céljai vannak a mi szervezetünknek, mit ad az értelmiségnek, hogyan ké­szülnek a közönségnek szánt előadások. Mi nemcsak a válasszák de a további kérdésekkel sem maradtunk adósak. Dr. Lányi György­nek, a mi központunk szervező-titkárának ritkán kellett tolmácsol­nia, az egybegyűltek nagyrésze jól beszél németül és így önkéntes tolmács is akadt bőven. A házigazdák értékes tapasztalatokat sze­rezhettek, s úgy érezzük, vendégeink tarsolyába is jutott valami e beszélgetésből. _ .................. N émet barátainkat az értelmiségi szervezet munkáján kivid az egész magyar nép élete érdekli, ittlétük, alatt szeretnének minél több magyar emberrel megismerkedni. Ezért vállalták a fáradságot, s kétnapos ittlétük idejére gazdag programot állítottak össze. Tegnap este a Csárdáskirálynő előadásom tapsolták, ma megnézik büszkesé­günket, a Kaposvári Textilműveket, résztvesznek a TTIi nagyatádi járási szervezetének klubestjén. Ez a hivatalos program, s ez bizonyá­ra bővülni is fog. Fritz Kressner tekintélyes jegyzetfüzettel érkezett, biztosan nem szeretné üres lapokkal hazavinni azt.. . Segítünk ebben. Szívesen fogadtuk német vendégeinket, szívesen nyitunk ajtót, ablakot előttük, ismerjék meg a magyarok mai életét, adjanak tanácsokat sajátjukból, mi szívesen fogadjuk... — P.-ne — Horváti? Ferencné marcali járási tanácstag választói között Horváthné választó- körzetében rendszere­sen beszámol, munká­járól választóinak. Ké­pünk egyik ilyen be­számolójáról készült. Az állattenyésztés fellendítéséhez a legelőjavítás is fontos Hogv még Jobb legyen Kaposvár áruellátása A Megyei Pártbizottság és a KPDSZ hétfőn este megbeszélést tar­tott a kereskedelmi dolgozókkal ar­ról, hogyan javíthatnák meg a város áruellátását. Az ankéton részt vett a Megyei Párt-VB részéről Garami Béla elvtárs, a szakszervezettől a KPDSZ területi elnöke, Blénesi Béla elvtárs. A megbeszélés eredményes volt, mert nemcsak a kereskedelem vezetőit, hanem az eladókat is meg­hívták, akik a vevőkkel közvetlen, naponta foglalkoznak. így olyan problémák is felvetődtek, amikről eddig nem került szó. A széleskörű értekezlet felszólalóinak hangjából kicsendült a város áruellátásáért ér­zett felelősség. Elsősorban a zöldség- és gyümölcs­ellátás nehézségeiről beszéltek. Min­denki előtt világos — mondta Gara­mi elvtárs —, hogy a MEZŐÉRT raktáraiban nem lehet tárolni a város őszi, téli ellátásához szükséges összes áru- mennyiséget. A felhasználóknak kellene segíteniük és saját pin­céikben, raktáraikban kellene el­helyezniük téli szükségletüket. Rátkai elvtárs, a Béke Szállótól, bejelentette: szívesen segítene, el is tudna helyezni 300 mázsa burgonyát, de pincéjük meleg, hőmérséklete 9 fok fölött van, s így a tárolt zöldség­féle könnyen megromlik. Minden­esetre módot keresnek a tárolásra. A többi felszólaló a raktárhelyiségek hiányáról, illetve a meglévők elha­nyagoltságáról beszélt. Furcsának ta­lálták a jelenlévők, hogy a legjob­ban érdekelt MEZŐÉRT el sem küld­te képviselőit az ankétra. Fischer elvtárs, a Vendéglátótól, hiányolta a fűtőanyagot, és sürgős segítséget kért. Békési elvtárs, a Berzsenyi utcai vendéglő vezetője a burkolt áremelésekről beszélt. Miskó elvtárs a gőzfürdőnél élelmiszerrak­tár hiányát nehezményezte. Sokan megemlítették a húsellátás javulá­sát, de további intézkedésként jég­szekrények beszerzését kérték. Legtöbben a FÜSZÉRT munká­jára panaszkodtak. Pontatlanok az áruszállítások. Sokszor nem érkezik meg időben a FÜSZÉRT áruja — szállítóeszközök hiányára hivat­koznak — a közönség joggal áru­hiányra gondol, pedig csak a terv- szerűséget kellene megjavítani. A FÜSZÉRT nem egyszer olyan időben küldi ki az árut, amikor a bolt munkaideje lejárt, a dolgozóknak emiatt túlórázni kell. Ha nem tudja a FÜSZÉRT szállítóeszközök hiányá­ban a boltok ellátását biztosítani, ad­janak lehetőséget a boltvezetőknek BELSPED- vagy magánfuvaros igénjdoevételére. Szóba került a kenyér minősége, amely ellen az utóbbi időben újra sok a kifogásolnivaló. Több észrevé­telből kitűnt, hogy ezt a kérdést ál­landóan napirenden kell tartani, a Sütőipari Vállalat munkáját többször kell ellenőrizni. Örömmel értesült a hallgatóság arról, hogy 3 vagon rizs érkezett a városba, s további szállítmányok érkezését várják. A paprikaellátás megjavításának céljából Szegeddel lépnek kapcsolatba kereskedelmi szerveink. Juhász elvtárs, a Városi Párt-VB részéről az áruk minőségének meg­javítása céljából a szabványosnak megfelelő áruátvételt, a próbakósto­lás betartását, az üzletek tisztábban tartását kérte a kereskedelem dolgo­zóitól. A Megyei Pártbizottság már több­ízben foglalkozott városunk áruellá­tásával, többízben ellenőrizte az üz­leteket is, melynek eredményekép­pen jelentős javulás következett be különösen az élelmiszerellátás terén. A hétfői megbeszélés is biztató re­ményt nyújtott: kereskedelmi dolgo­zóink azon vannak, hogy több, jobb minőségű, tiszta árut adhassanak városunk lakóinak. ESőatlócsoporfok stekultak a nemzetközi helyzet ismertetésére a Hazafias Népfront kebelében. Kapos­várott 15, Nagyatádon 10, Barcson 10, Tabon 12, Marcaliban 17 tagú előadócsoport van, melyeknek ha­vonként egyszer a Hazafias Népfront Megyei Irodáján központi előadó tart tájékoztató előadást. Ennek alapján ismertetik majd városunk és a fal­vak dolgozóival a nemzetközi politi­kai helyzetet. Az 1956—57. évi fűtési idény 1956. október hó 15-én kezdődik. Állami szerveknél, vállalatoknál, intézmé­nyeknél és központi fűtésű házaknál október hó 15-től akkor lehet a fű­tést megkezdeni, amikor a szerv, vállalat, intézmény vezetője, illetve a lakóépület lakóbizottsága azt szük­ségesnek 'tartja. A fűtési idény 1957. április 15-ig tart. A kórházak, a rendelőintézetek vagy az ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények (egészségügyi intézmények), az óvodák, az iskolák, az egyetemek, a napközi otthonok, valamint az Állami Balett Intézet és az összes rendszeres előadást tartó Kisiintett*!« Róna Imre elvt£rsat, a Texlilműíek igazgatóját A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a könnyűipar számos dolgozójának kitüntetést adományozott a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándor- zászlajának elnyeréséért folyó ver­senyben elért kiemelkedő teljesítmé­nyeikért. Kormánykitüntetést kapott számos dolgozó a gyapjútermelés te­rén végzett kiváló munkája elisme­réséül. A Múnka Érdemrend kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács Róna Imrének, a Kaposvári Textilművek igazgatójának. Rajk Lászlóról nevezték el Mőzs egyik utcáját A Tolna megyei Mőzs község taná­csának végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy a község egyik utcájának, a Rákosi Mátyás utcának az elnevezését meg­változtatja. Az utcát a magyar mun­kásmozgalom nagy alakjáról, az 1949-ben hamis vádak alapján el­ítélt és kivégzett Rajk Lászlóról ne­vezték el. Hazaérkezett Várnából a magyar orvosküldöttség Pénteken reggel visszaérkezett Bulgáriából a magyar orvosküldött­ség, amely dr. Román József egész­ségügyi miniszter vezetésével részt vett a Várnában tartott nemzetközi értekezleten. színházak helyiségeiben 1957. április 15. után is lehet fűteni május 1-ig, ha a helyiségek hőmérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. A bölcső­dékben, csecsemőotthonokban és az egészségügyi inué&nények egyes részlegeiben (szülőszoba, műtő, cse­csemők kórtermei) a fűtést a szerv vezetője a fűtési idénytől függetlenül engedélyezheti, ha azokban a belső hőmérséklet 18 Celsius fok alá süly- lyed. A központilag fűtött helyiségeken a első hőmérséklet a külső hőmér­séklettől függően 8—14 órán át 18 Celsius fok hőmérsékleten tartható. Az egészségügyi intézmények és a napközi otthonok helyiségeit 18 Cel­sius foknál magasabb hőmérsékletre lehet felfűteni. A határozat alapján az egyes mi­nisztériumok és az országos hatás­körű szervek — az előző évi utasí­tásoknak megfelelően — a fűtéssel kapcsolatos egyes rendelkezéseket részletesen szabályozzák. A Minisztertanács a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége javaslatára elhatározta, hogy az or­szág igazgatási területének átszerve­zését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség, a Minisz­tertanács a következő években nem tartja célszerűnek a területátszerve­zés végrehajtását, mert ez megnehe­zítené, hogy minden erőnket a nép- gazdasági feladatok sikeres megoldá­sára, a szocialista demokratizmus fejlesztésére fordítsuk. Ugyanakkor azonban meg kell gyorsítani a hatás­körök átadását a helyi tanácsoknak és az ügyintézés egyszerűsítését. A Minisztertanács szerdai ülésén az igazságügyminiszter előterjeszté­se alapján megvitatta az államigazgatási eljárás szabá­lyozásáról, a büntető és a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvénytervezeteket, s megbíz­ta az igazságügyminisztert, hogy azokat az országgyűlés októberi ülés­szakán nyújtsa be. A törvénytervezetek részei azok­nak a nagyjelentőségű, a törvényes­ség megszilárdítását szolgáló intéz­kedéseknek, amelyekről a Központi Vezetőség július 18—21-i ülése hatá­rozott. Az államigazgatási eljárásról szóló törvényjavaslat az államigazgatási szervek és az ügyfelek eljárási kap­csolatait szabályozza. Részletesen A száraz, napos idők egyelőre még lehetővé teszik, hogy a legelőre jár­jon a kijáró jószág. És még mielőtt a rossz idő beállna, még a jószág- beteleltetés előtt kell elvégezni a le­gelőjavításokat. Megyénk több he­lyén rosszak a legelők. Például Kő­röshegyen, Kisiberényben elnyomják a füvet a szúrós növények: tövisek, bogáncsok. Ezeket kivagdosni, össze­előírja a határozatok meghozatalá­nak és közlésének módját: kötelezi az államigazgatási szer­veket, hogy a határozatokat ér- . «lemben megindokolják; nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfelek az ügyiratokba be­tekinthessenek: pontosan meghatá­rozza az állampolgárok fellebbezési jogát, kz eddiginél több lehetőséget ad az államigazgatási határozatok bíróságig felülvizsgálatára. A büntető perrendtartás módosítá­sával foglalkozó törvényjavaslat . jelentősen szűkíti a katonai bí­róságok hatáskörét: kiveszi a katonai bíráskodás hatálya alól a rendőrség, a büntetés-végre­hajtási szervek, az állami tűzoltóság, a pénzügyőrség és a vámőrség tag­jait. E személyek bűnügyeiben — a törvényjavaslat értelmében —a pol­gári bíróságok járnak el. A katonai bíróságok hatáskörében csak a hon­védelem érdekeit közvetlenül sértő bűntettek maradnak. A javaslat rész­letesen felsorolja azokat a bűncse­lekményeket, amelyeknek elkövetése esetén polgári személyekkel szemben is a katonai bíróság jár el, s ezzel törvényesen biztosítja, hogy egyéb bűncselekmények miatt polgári sze­mélyt katonai bíróság elé állítani ne lehessen. A törvényjavaslat értelmé­ben megszűnnek a közlekedési kü­lönbíróságok, helyettük a közlekedé­gyűjtemd és elégetni — most a legel­tetési bizottságok és a mezőgazdasági áb-k soranlévő feladatai. Úgyszintén ki kell tisztítani a vízlevezető árko­kat és meg kell tisztítani a kutak környékét is. Minden munka, amit most, idejében végzünk a legelőn, a jövő éviben sokszorosan kamatosok, azonkívül a jó legelő is eKfeetái i az állattenyésztés fellendítését. si bűnügyeket rendes bíróságok bí­rálják el. A törvényjavaslat biztosítja a tör­vényességi óvások tárgyában tartott legfelsőbb bírósági, ülések nyilvános­ságát; előírja, hogy az ülések határ­napjáról a feleket értesíteni kell, és biztosítja számukra, hogy az ülésen felszólalhatnak, illetőleg írásban ész­revételeket tehetnek. * A polgári perrendtartást érintő törvényjavaslat lényegében a követ­kező módosításokat tartalmazza: A megyei bíróságok hatásköré­ből a járásbíróságok hatáskörébe utalja a házassági bontópereket; megszünteti a házassági bontópe­rekkel kapcsolatos előkészítő el­járást; ezenkívül eltörli a külön illetéket. A javaslat elfogadása esetén tehát a házasság felbontására okot adó há­zasfelet nem lehet külön illeték fi­zetésére kötelezni. Az előkészítő el­járás megszüntetésével pedig lénye­gesen gyorsabbá válik az eljárás. A Minisztertanács tárgyalta a szabály­sértési eljárásról szóló rendeletter­vezetet, amely az 1956. évi IV. tv, általános rendelkezései alapján rész­letesen meghatározza a szabálysér­tési bizottságok működését és a sza­bálysértési ügyekben követendő el# járás szabályait. . B Központi Vezetőség és a Minisztertanács a kivetkező években nem tartja célszerűnek a területszervezés végrehajtását A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents