Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-29 / 256. szám

SOMOGY MEGYE DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! írta: Tóth István, a Megyei Párt VB első titkára Ezekben az órákban, amikor e so­rokat írom, hangzott el Nagy Imre elvtórs beszéde. Ez a beszéd világo­san megmutatta, hogy az elmúlt na­pok eseményeit nem lehet ellenfor­radalmi, fasiszta puccskísérletnek minősíteni. Az események mind Bu­dapesten, mind Somogy megyében és Kaposvárott azt mutatják, hogy a budapesti, a Somogy megyei fia­talok és munkások, parasztok, értel­miségiek tüntetése helyes volt. Ifjú­ságunk a tüntetéssel egész népünk követeléseit adta tudtára pártunk­nak és kormányunknak. Sajnos, meg kell mondani, hogy ezek a kö­vetelések mindaddig, amíg nem ala­kult meg a széles nemzeti egységen alakuló kormány, süket fülekre ta­láltak. Elkerülhettük volna a véron­tást, ha azok a vezetők, akik a régi hibákért elsősorban felelősek, le­vonták volna a maguk személyére a konzekvenciát és utat adtak volna azoknak a haladó erőiknek, elsősor­ban a párton belül, melyek végül mégis győztek és élére álltak a nép helyes követelésének. Kaposvárott, Somogy megyében és mindenütt az országban a mozga­lomnak, a tüntetésnek a legnagyobb erejét, halált vállaló szenvedélyessé­gét az izzó hazaszeretet, a régi hi­bákkal szembeni mérhetetlen gyűlö­let adta meg. E harcok következtében született meg a demokratikus nemzeti egy­ség, a függetlenség és a szocializmus kormánya, mely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Már az első órák azt mutatták, hogy Nagy Imre elvtárs legutóbbi beszéde után ez a kormány, a nép erejére támaszkod­va bízik abban, hogy a nép bizal­mát megnyeri és a rend helyreállta után hozzákezd a nép jogos gazda­sági, politikai és kulturális követelé­seinek megvalósításához. Nehéz kö­rülmények között kezdi el a kor­mány munkáját. A ránkmaradt sú­lyos hibák még súlyosabbá váltak az elmúlt napok harcai következté­ben. Nyíltan meg kell mondani, hogy a következő hónapok nehezek lesznek. Tisztán látjuk munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk, értel­miségünk súlyos gazdasági helyzetét. Kormányunk dolgozó népünkre tá­maszkodva, a nép bizalmát élvezve, mindent el fog követni, hogy minél előbb könnyítsen a nép helyzetén. Nagy Imre elvtárs beszélt arról, hogy rendezni kívánjuk a nép jogos követeléseit és sérelmeit, többek kö­zött a bért és normát, figyelembe véve a munkában eltöltött éveket és családi pótlékot. Könnyíteni fogja a ■lakáshelyzetet. Nekünk, somogyiak­nak, kaposváriaknak is hallatni kell szavunkat, hogy több lakás épüljön és ezáltal enyhüljön a lakásínség, hogy több munkás kaphasson lakást. A Megyei Pártbizottság úgy érté­keli a Somogy megyében lezajlott eseményeket, hogy a tüntetések, kö­vetelések helyesek voltak, ezeket erejéhez mérten támogatta és a párthoz és kormányhoz terjesztette. A Somogy megyei Pártbizottság he­lyesli a munkástanácsok megalakí­tását. Feladat, hogy a munkástaná­csok minél előbb munkához lássa­nak és ezáltal ténylegesen az üze­mek gazdáivá váljanak. Somogy megyében a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztése terén súlyos hibákat követtünk el, melyért a Megyei Pártbizottságot súlyos fe­lelősség terheli. Ma már ezt világosan látjuk. Ezen úgy igyekszünk változ­tatni, hogy erélyes kézzel véget ve­tünk a tsz-mozgalom és a tagosítások során elkövetett súlyos törvénytelen­ségnek. Ezért elhatároztuk, hogy a tsz-ekből azok, akik nem találják meg számításukat és erőszakkal let­tek beszervezve, kiléphessenek és új­ra egyéni gazdák -legyenek. Termé­szetesen feladatunk a politikailag és gazdaságilag erős tsz-eket megvéde­ni. A Megyei Pártbizottság a Nemzeti Tanács bevonásával, szak­emberek közreműködésével nagysza­bású tervet dolgoz ki az elhanyagolt földek termelékenységének fellendí­tésére, a tsz- és egyéni gazdaságok felvirágoztatására. Egyszóval a ter­melési biztonság megteremtésére tö­rekszünk. A Somogy megyei Pttrtbizottság a hazafias erők összefogásán keresztül bátran épít a munkás-, paraszt- és diákifjúságra, rajta lesz, hogy az életbe kiinduló fiatalok minél előbb megfelelő helyre kerüljenek, tehetsé­güknek megfelelően. A Megyei Pártbizottság a rend és nyugalom helyreállítása után, fele­lősségét érezve, összeül és megvitat­ja a Nemzeti Tanács vé­leményének meghallgatása után a Megyei Pártbizottságon a járási pártbizottságoknál, megyei és járási tanácsoknál, tömegszervezeteknél mindazon funkcionáriusok felmenté­sét, illetve leváltását, akik túlhaj­tották az egyébként is helytelen köz­ponti párt- és kormányhatározatokat. Felvetődik a kérdés, hogy vajon csak a falusi, községi és járási, va­lamint megyei párt-, állami és tö­megszervezeti funkcionáriusok fele­lősek-e az elkövetett hibákért —, el­sősorban nem ők, hanem a Központi Vezetőség azon tagjai felelősek, akik kiadták a helytelen utasításokat, ha­tározatokat. Úgy gondolom, elsősorban ők a felelősek. Tévedés volna azonban azt mondani, hogy a közép- és alsóbb funkcionáriusoknál ezen a területen minden rendben volt. Voltak a me­gyénél, járási bizottságoknál, közsé­gi szerveknél is, akik a felsőbb szer­vek által elkövetett hibákat saját hibájukkal tetézték. Nem védjük a funkcionáriusok hibáit, de a Megyei Pártbizottságnak az az álláspontja, hpgy a becsületes funkcionáriusok mtellett ki kell állni. A rend helyreállitása után egysé­ges, új államrendőrséget szervezünk és az ÁVH-t megszüntetjük. A Me­gyei Pártbizottság elhatározta, hogy Somogy megyében az egységes ál­lamrendőrséget létrehozza és az ÁVH-t megszünteti. Persze az el­múlt évek hibáiért nem kizárólag a megyei, járási. ÁVH-sok a felelősek, nekik is meg kell találniuk he­lyüket a társadalomban. Egyetértünk Nagy Imre elvtársnak — és csak’ örömmel tudjuk üdvözölni — azzal a javaslatával, mely a legközelebbi országgyűlés elé terjeszti, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen és március 15-ét ismét nem­zeti ünneppé nyilvánítsa. Somogyország Népe! Ezekben az órákban csak a rosszat látjuk. Ez teljesen jogos is, hisz nagyon sok rosszat cselekedtünk. Az elmúlt 12 esztendőnek azonban megvannak a maga történelmi, maradandó, az em­berek emlékezetéből kitörölhetetlen eredményei, melyeket a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek a párt vezetésével, áldozatos munká­val hoztak létre. Most, amikor a ki­bontakozó demokratizmus szellemé­ben új ország építéséhez kezdünk, új otthon építését akarjuk megala­pozni, számítunk a Somogy megyei dolgozók erejére és önfeláldozására, melyről már annyiszor bizonyságot tettek, mely előrehaladásunk és fej­lődésünk legfőbb biztosítéka. A KV A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége 1956. október 28-án délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta a politikai helyzetet és a következő ha­tározatokat hozta: A Központi Vezetőség helyesli a Magyar Népköztársaság kormányá­nak mai nyilatkozatát. Felhívja a párt minden szervezetét és minden tagját, hogy segítsék elő a nyilatko­zatban foglaltak megvalósítását. A Központi Vezetőség az elkövetkező időkre a rendkívüli helyzetre való ülése tekintettel a III. Pártkongresszus ál­tal megválasztott pártvezetőség meg­bízatását egy 6 tagú elnökségre ru­házta át. Az elnökség elnöke: Kádár János elvtárs. Tagjai: Apró Antal, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Nagy Imre, Szántó Zoltán elvtársak. Ezen megbízatás a IV. Pártkong­resszusig érvényes. A párt munkája a Központi Vezetőségre és a Politi­kai Bizottságra támaszkodik. Budapest, 1956. október 28. Közlemény A DISZ Zrínyi Miklós Köre Intéző' Bizottsága kimondotta a kör feloszlatását A DISZ Zrínyi Miklós Köre, a szervezeti alapszabály szerint első­sorban társadalmi, politikai és gazdasági kérdések megvitatására ala­kult. A jelen eseményeket figyelembe véve — e feladatának a kör nem tud eleget tenni, s mivel egyesek máris megszegték a kör alapszabályai­ban lefektetett pontokat, ezért az intézőbizottság kimondja a kör ideig­lenes feloszlatását. A kör intézőbizottsága kijelenti, hogy minden idejét a rend és fe­gyelem fenntartására fordította, ugyanakkor teljesen elszigeteli magát azoktól, akik a kör nevében bujtogatásokat és zavargásokat idéztek elő. Teljesen egyetért a Nemzeti Tanács kiáltványával és követelésével. Egyben kérjük a kört támogató barátainkat, hogy az ország rendjé­nek és fegyelmének helyreállítása után továbbra is támogassák munkán­kat, amellyel elő kivánjuk segíteni követeléseink maradéktalan teljesíté­DISZj Zrínyi Miklós Kör .. ________i Intézőbizottsága V ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 256. szám. ÁRA 50 FILLÉR Hétfő, 1956. október 29. Nagy Imre elvtárs beszéde Magyarország népe! A múlt héten tragikus gyorsaság­gal peregtek a véres események. Az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei tárulnak elénk azokban az esemé­nyekben, amelyeknek szemtanúi és részvevői vagyunk. Ilyen nagy meg­rázkódtatásoknak hazánk még soha nem volt kitéve. A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint e hatalmas népi mozgalom ellenfor­radalom volna. Kétségtelen, hogy nem szabad lett volna ennek meg­történni, legnagyobb hiba az volt, hogy erélyes beleavatkozásunk hiá­nyában az elmúlt napokat is fel­használták kártékony elemek kö­zönséges bűncselekmények elköveté­sére. Tény az is, hogy reakciós ele­mek a népi demokratikus rendszer megdöntésére mentek. De meg kell állapítani, hogy ezekben a megmoz­dulásokban elemi erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyéforrasztó nemzeti mozgalom. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítja a népjólétet, kibontakoz­tassa társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban. Ezt a nagy megmozdulást az el­múlt történelmi korszak súlyos bű­nei robbantották ki. Hiba volt, hogy a vezetés szinte a legutóbbi időkig nem szánta rá magát arra, hogy megfelelő, határozott intézkedése­ket tegyen a nép régóta fájó problé­máinak megoldására és főleg ez ve­zetett a tragikus kimenetelű testvér­harchoz. E harcok közepette megszületett a demokratikus nemzeti egység, füg­getlenség és szocializmus kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd. A kormány a nép erejére támaszkod­va, abban a reményben, hogy a nép teljes bizalmát megnyeri, a rend helyreállta után hozzákezd a nép jogos követeléseinek megvalósításá­hoz. A kormány munkáját hallatla­nul nehéz körülmények között kez­di el. A ráhkmaradt, igen komoly gazdasági helyzet még súlyosabbá vált az elmúlt napok harcai követ­keztében. Nagyon nehezek lesznek az előttünk álló hónapok is. A kormány tisztán látja munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségünk súlyos gazdasági helyzetét. A kormány el­sősorban a harcos magyar munkás- osztályra kíván támaszkodni, de ter­mészetesen támaszkodni kíván az egész dolgozó népre. A kormány nemzeti porgram ki­dolgozását határozta el, amelynek keretében a munkásság megelégedé­sére, rendezni kívánjuk a nép jogos követeléseit és sérelmeit, többek kö­zött a bér- és normakérdést, figye­lembe véve a munkában eltöltött éveket és a családi pótlékot. A kor­mány, hogy a rendkívül súlyos la­káshelyzeten segítsen, a legmesz- szebbmenőkig támogatni fogja mind az állami szervek, mind a magáno­Nem lesz Vasárnap délelőtt. A szürke felhő- gomolyagok közül néha előtör a REpsugár. Az útról jól látni a fekete­salakos labdarúgópályát. A bejárat­nál lévő két kis téglaoszlopon leng a piros-fehér-zcld zászló. Pereg, röp- dös a szélben. A pálya üres, a kör­nyék néma, elhagyatott. Zárva az öl­tözők ajtaja, a lelátók kihaltak. Az egyik oszlopon egy régi plakát sápad ázott, fekete betűkkel. Buda­pesti Szikra—Kaposvári Kinizsi. Kez­dés fél 3-kcr. Hát persze. Tomboló közönség, lelkes szurkolók, gójok, csatárok, bosszankodások a veszté­sen, öröm győzelem esetén — hol vannak már? Mintha egy szakadék túlsó oldaláról tekintgetnénk vissza arra az időié, amikor még mérkőzé­sekre jártunk. Az országos gondok, összetűzések, a véres öt nap úgy elvitte a kis örö­möket, a kis bánatokat. Elsodorta, mint Capri öblében a sziklát vagdo­só hullám. Ki gondol ma ilyesmire, ki foglalkozhat ma ilyen gondolatok­kal, amikor az ország keserve, búja, könnye, vére csordul? Szürke kalapos alacsony emberke áll á régi, fakult plakát előtt. Sze­me csodálkozó, homlokát ráncolja. Afféle kispolgár. Kabátját felesége porolta ki reggel, miután ő megitta kávéját, megette vajaskiflijét. Elbú­csúzott gyerekeitől, megcsókolta őket, sok javaslatait, hogy ezek kezdemé­nyezéséből minél több lakást építse­nek. A kormány üdvözli az üzemi dol­gozók kezdeményezését az üzemi de­mokrácia kiszélesítésére. Helyesli a munkástanácsok megalakítását. A- kormány erélyes kézzel véget vet a tsz-mozgalom és a tagosítások so­rán elkövetett súlyos törvénytelen­ségnek, nagyszabású tervet dolgoz ki az elhanyagolt és fejlődésben el­maradott mezőgazdasági termelé­sünk fellendítésére, a tsz- és egyéni gazdaságok felvirágoztatására, a ter­melési kedv helyreállítására. A kor­mány bátran épít a munkás-, pa­raszt- és diákif jóságra, az egyetemis­tákra, és rajta lesz, hogy az életbe induló fiatalok minél jobb anyagi körülmények közé kerüljenek. A kormány felkarolja a nép kezde­ményezésére létrejött új, demokra­tikus önkormányzó formákat. A kor­mány a további vérontás megszün­tetésére és a békés kibontakozás ér­dekében elrendelte az általános, azonnali tűzszünetet. Utasította a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha megtámadják őket. Ugyanakkor felhívja mindazokat, akik fegyvert fogtak, hogy tartóz­kodjanak minden fegyverhasználat­tól és fegyverüket haladéktalanul szolgáltassák be. A rend védelmére és a közbizton­ság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a rend­őrség, a honvédség alakulataiból. A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szov­jet csapatok azonnal megkezdik a kivonulást Budapestről, s elhagyják a város területét, az új karhatalom megalakításával egyidejűleg. A magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötti kap­csolatokról, többek között a Magyar- országon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról, a magyar—szovjet barátság szellemében a nemzeti füg­getlenség alapján. A rend helyreállítása után egysé­ges, új államrendőrséget szervezünk és az ÁVH-t megszüntetjük. Senki­nek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt vett. A kormány javaslatot ter­jeszt az országgyűlés elé, hogy az or­szág címere ismét a Kossuth-címer legyen és március 15-ét ismét nem­zeti ünneppé nyilvánítsa. Magyarország népe! A keserűség és a harc óráiban az elmúlt 11 eszten­dőnek csak a sötét oldalait látják. Ennek a 11 esztendőnek vannak tör­ténelmi jelentőségű, maradandó, el- törölhetetlen eredményei, amelyeket a magyar munkások, parasztok, ér­telmiségiek a párt vezetésével, ke­mény és áldozatos munkátokkal hoz­tatok létre. A népköztársaság számít arra az erőre és önfeláldozásra, me­lyet ti már az alkotó munkátokkal megmutattatok, mely hazánk jobb jövőjének legfőbb biztosítéka. Budapest, 1956. október 28. mérkőzés... s mint máskor vasárnap délelőtt, most is kiment az utcára sétálni. Eszébe jutott a sok vasárnap dél­után, amikor labdarúgómérkőzésro járt. Most áll némán, kicsit csügged­ten és csak nézi a feliratokat. Nem tudom, mi lehet a foglalko­zása, tisztviselő, kereskedő, alkalma­zott? Mindegy. Egy polgár, egy »em­ber« a sok közül. Élte a kis életét, rendben, nyugodtan, csendes beosz­tással. Az események most megra­gadták, kitépték szokott életének langyos iszapjából és most szorong­va vár, haragosan pislog a világba. Áll, csak áll az oszlop előtt, nézi a bezárt kaput, az üres pályát, a le­látót és nem akarja megérteni, mi történt. Észreveszi, hogy figyelem, zavar­tan megfordul. Félmosolyt küld fe­lém. Hümment egyet, majd csendesen megszólal. — Nem jönnek ma a »Szállítók«! — Nem — felelem —, nem jönnek, nem lesz mérkőzés. Határozatlanul, szomorúan fel­emeli a karját, megfordul és köszö­nés nélkül elindul. Végigkísérem sze­memmel, ahogy lépked a főutca felé. Cinőjén stoppol ás látszik és a friss taHalás nyoma. De fényesre tisztí­totta, mert vasárnap van. Úgy meg tudom érteni! Somogy megye népe! A közrend helyreállt! Legfontosabb politikai követelé­seink megvalósultak. A szovjet csapatok kivonása meg­kezdődött. Az államvédelmi hatóságot felosz­latták. A magyar mezőkön új élet kezdő­dik. Egyenlő lehetőséget kapott a termeléshez mind az egyéni, mind a termelőszövetkezeti gazda. Mind­egyik jövője egyformán biztosítva van. Vége a szégyenteljes falusi osz­tályharcnak is. A parasztság szaba­don létesíthet érdekképviseleti szer­veket. A begyűjtés és a termelőszövetke­zetből való kilépés törvényesen ren­dezett módját a kormány a közeli napokban közölni fogja. Legfontosabb feladatunk most a termelés minden vonalon való azon­nali megindítása és biztosítása. Ennek érdekében tartózkodjunk mindenféle önkényeskedéstől mind személyekkel, mind a közvagyonnal szemben. A vitás személyi kérdéseket a Nemzeti Tanács a parasztság kíván­ságának megfelelően rendeztetni fog­ja. Bízzatok a Somogy megyei Nem­zeti Tanácsban. Kaposvár, 1956. október 28. SOMOGY MEGYEI NEMZETI TANÁCS A TANK félelmetes fegyver. S bizony nem volt valami szívderítő látvány, ami­kor \a vasútállomás {felől .Végigdü- börgött az utcán, hogy végül meg­állapodjék a Kossuth-téren, a Kos- suth-szobor előtt. Megérkezése után ( pillanatnyi csend keletkezett a téren. Pedig ez­rek és ezrek szorongtak, várták, hogy most mi lesz. Egy őrnagy lépett a mikrofonhoz. Beszélni kezdett arról a széttéphe- tetlén kapcsolatról, amely néphadse­regünk s a magyar nép között fenn­állt s fennáll mindörökké, mert a néphadsereg tisztjei és katonái mind-mind a nép fiai, akik a dolgozó nép biztonságáért fogták kezükbe a fegyvert, ültek harckocsikra, roham- lövegekre, hogy megvédjék a kapos­vári dolgozók békés otthonait is. Dübörgő taps fogadta a magyar honvédtiszt szavait. S a következő pillanatban meggyőződtünk arról, hogy ez a Kossuth-téren álló, félel­metesnek látszó f egyver nem is olyan félelmetes, ha jó kezekben van. Alig hangzottak el a honvédőmagy sza­vai, máris az emberek sokasága lepte el a Kossuth-téren álló tankot. Nyolc-tíz éves gyerekek, nemzeti kokárdás diákfiatalok, felnőttek ug­rottak a tank tetejére. Egy pöttöm­nyi kis fiúcska még az égnek mere­dő ágyúcsőre is fel akart kapaszkod­ni. s csak akkor tett le ebbeli szán­dékáról, amikor a honvédek meg­magyarázták neki, hogy ez a tank nem olyan játékszer, mint amit ő a boltok kirakatában látott. lAttam ezt a tankot, mint a béke hírnökét is. Az egyik kaposvári munkás ugrott fel a tankra, s onnan emelte fel szavát Kaposvár dolgozói­hoz, hogy akarnak-e a kaposváriak békét, el akarják-e kerülni a test­vér harcot, a felesleges vérontást. — Békét akarunk! — hangzott a válasz. — No akkor énekeljük el a Him­nuszt s menjünk a dolgunkra — mondta az előbb felszólaló. A következő pillanatban fennen szárnyaltak a legszentebb magyar imádság akkordjai. Majd a tömeg elénekelte Vörösmarty Szózatát. Még egy harsány kiáltás: Éljen a magyar hadsereg! S a tömeg, amilyen hirte­len összeverődött, oly hirtelen szét­oszlott. A tank pedig most már sen­kitől sem kísérve, elgördült a, Kos- suth-iérről, vissza állomáshelyére. Megalakult a Somogy megyei Nemzeti Tanács Október 27-én Kaposvárott az üze­mek küldöttsége megválasztotta a Nemzeti Tanácsot. Célja: a rend és és a termelés folyamatosságának biz­tosítása. Hivatásához méltóan át­vette a politikai és gazdasági élet el­lenőrzését a megyében a megfelelő szervekkel karöltve,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents