Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-14 / 243. szám

V ILA 5 KJAI EGYESÜLJETEK! igyi Néplap Ősszel a parkban síi AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 243. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. október 14. A MEGYE ELSŐSÉGÉÉRT GYŐZELMI JELENTÉS Nem is olyan régen hirdették ki, hogy Somogy második lett megye- csoportjában az alkotmányüninep tiszteletére indított versenyszakasz­ban. Nosza, megindultak a fogadko­zások: majd most!... majd ezután! Azóta két. versenybizottsági ülést tartottak a Megyei Tanácson, me­lyen a járási elnökhelyetteseknek — mint a járási versenybizottság elnö­keinek — kellett részt venni. Már akinek kellett. Mert például első esetben négy, 12-én pedig két járás képviselője hiányzott. A marcali já­rásból például mindkét esetben hiányzott a versenybizottság elnöke. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a verseny megyeszerte pang. Ä megyei versenybizottság el­lenőrizte a siófoki járás versenybi­zottságainak munkáját, és megál’apí­tctta, hogy a verseny a mostani for­májában csupán adminisztráció. Nem foglalkoznak kellően az agitácáóval. A legjobb községnek vélt Szólódon Nagy József vb-elnök szerint 122 dol­gozó tett vállalást. Papíron pedig csak 54 gazda van nyilvántartva. Van olyan tanácstag is, aki nem is tud arról, hogy pl. »vállalási űrlap« is van. Még nem értékelték az au­gusztus 20-i versenyszakaszt, tehát az eredményeket nem közölték a gaz­dákkal. , A megyei versenybizottság a me­zőgazdasági beadási munkák és az adófizetés összevetése alapján, az október 10-i állapotnak megfelelően a következő járási sorrendet állapí­totta meg: 1. barcsi, 2. tabi, 3. csurgói. 4. siófoki, 5. kaposvári-, 6. nagyatádi 7. marcali, 8. fcnyódi járás. Gépállomás* dolgozóinkon a lain szeme Végérvényesen beköszö-ntött az ősz — ezt a gépállomások udvarainak ki* haltságából is meg lehet állapítani. Egyetlen traktort, vétőgépet, tárcsát, bo­ronát nem lehet találni sem műhelyben, sem gépszínben. Kint dolgoznak a ha­tárban, segítenek a jövő évi kenyér el­vetésében. Nekik, a gépállomások dol­gozóinak is érdekük, hogy őszi tervü­ket teljesítsék, ezért igyekeznek. A Fo­nói. a Mernyei, a Darányi Gépállomás dolgozói helytállásukért dicséretet ér­demelnek. A fonóiak 53,8, a mernyeiek 52.4, a darányiak 49,5 százalékra tel­jesítették őszi idénytervüket. Természe­tes, a körzetükhöz tartozó termelőszö­vetkezetekben jól is halad az őszi mun­ka. Ellenben nem dicsekedhet ilyen eredménnyel a Segesdi, a Nagybajom» és a Lengyeltóti Gépállomás. Őszi ter­vük teljesítésének még az 50 százalé­kánál sem tartanak. Ősziek alá való szántásban élenjár­nak: 1. Csokonyavisontai Gépállomás 76 2 százalékos, 2. Nagybajomi Gépáj!^- más 73,1 százalékos, 3. Mernyei Gépál­lomás 63,4 százalékos teljesítéssel. Akik még a szántással sem igyekez­nek: 14. Marcali Gépállomás 34,1 szá­zalékos, 15. Karádi Gépállomás 30.2 százalékos, 16. Lengyeltóti Gépállomás 22,5 százalékos teljesítéssel. Az őszi gabonavetésterv teljesítésében elsők: 1. Segesdi Gépállomás 146,5 szá­zalékos, 2. Marcali Gépállomás 109,6 százalékos, 3. Csurgói Gépállomás 80,5 százalékos teljesítéssel. Utolsók: 14. Mernyei Gépállomás 26,2 százalékos, 15. Kaposvári Gépállomás 15.8 százalékos, 16. Lengyeltóti Gépállo­más 12,6 százalékos teljesítéssel. Traktorosok, akik hősiesen harcolnak az őszi idér.yterv teljesítéséért: 1. Bu­80.9, 2. Kovács Béla (Karádi Gépállo­más) 72,3, 3. Pécsi Lajos (iharosberényi Gépállomás) 66,1 műszaknorma. Legjobb brigádok; 1. Szőke János (Mernyei Gépállomás) 44,1, 2. Bences László (Iharosberényi Gépállomás) 37,1, 3. Szenes Imre (Kaposvári Gépállomás) 37,1 műszaknorma. B bonnvai Béke Tsz példát mutat az őszi munkákban A ibonnyai Béke Tsz-ből jelentette Frank József tsz-elnök: Termelőszövetkezetünk október 12- ig elvetett 105 hold búzát, 40 hold őszi árpát, 17 hold rozsot, 12 hold őszi takarmánykeveréket és 5 hold bíbort. Ezenkívül a múlt héten már lesilóztunk 200 köbméter silót csála- mádéból, pelyvából, nyersszeletbcl. A vetéssel egyíidőben a betakarí­táshoz is hozzáláttunk. Betakarítot­tunk 10 hold napraforgót, 12 hold burgonyát, 70 hold kukoricát már be is hordtumk. 80 holdon vetett Övári 5-ös kukoricafajtánk igen jól fizetett: holdanként 25 mázsás termést adott. Bőségesem jut a közös állatoknak, tagjainknak is már 4 kg -kukoricát osztottunk ki munkaegységenként — fejezte be levelét Frank elvtárs. A tsz tagjainak szorgalmas mun­A Megyei Gépállomási Igazgatóság jelenti: A megye tizenihat gépállomásán dolgozó traktorvezetők közül 226-an teljesítették éves tervüket. A brigá­dok közül 14 már jövő évi tervének teljesítésén dolgozik. A -hős traktoris- ták dicséretet érdemelnek példamu­tatásukért. Mire várnak, miért nem vetnek? A kaposvári járás -termelőszövetke­zeteinek f. hó 10-i jelentését összesí­tette tegnap a járási taúács. Több tsz-ben, mint a hedrehelyi Búzaka- lászban, a zímányi Békében, a büssüi Zalka Máiéban, a somogyjádi Arany­kalászban már befejezéshez közele­dik az őszi kenyérgabona vetése, azonban sok tsz-ben még meg sem kezdték a kenyérgabonavetést. Nem tudjuk mire vélni hanyagságukat. Kenyerükről van szó, de mégis kés­lekednek a vetéssel a répáspusztai Első ötéves Terv, a somogyaszalói Március 15, az eddei Második ötéves Terv, a csomtaárdi November 7 Tsz tagjai, ahol még egy holdon sem ve­tettek kenyérgabonát! A kaposfüre- di December 21 Tsz-ben csak 2 hol­dat, az attalai Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-ben 5 holdat, a polányi II. Pártkongresszus Tsz-ben szintén csak 5 holdat vetettek. Igen kevés- ez. Hogyan járult hozzá megyénk a dolgozók élelmiszerellátásához? Az elmúlt napokban értékelte a Megyei Begyűjtési Hivatal járásaink tsz-einek és egyénileg dolgozó pa­rasztjainak húrcm’.K}gyedéves beadási tervteljesítését. Sertésbeadási tervét a megye 100,9 százalékra teljesítette. Legjobb a fo- nyódi járás, ahol 10° százalékot ér­tek el. Vágómarhából viszont 94,9 százalék csak a ínegyei teljesítés; azért csak ennyi, mert mindössze két járás: a siófoki (108) és a nagyatádi járás (101) és Kaposvár város (108) teljesítette tervét 100 százalék felett. Tejből sem értük el a 100 százalékos teljesítést, szeptember végéig csak 09-ig jutottunk. A legjobb járás-k: siófoki 104, tabi 103. kaposvári 101 és a város 102 százalékkal. A tojás­nál jó az eredmény. A megye 110,8 százalékos eredményt ért el, minden járásunk 100 százalék felelt teljesí­tett. Legjobb a csurgói járás 127 szá­zalékos eredményével. Viszont ba­romfiból az egyik leggyengébb ered­ményt érték el a csurgói járásiban: MEGHAL A HIT CSELEKEDET NÉLKÜL BESZÉLGETÉS KOMÁROMI IMRE REFORMÁTUS LELKÉSSZEL A világon minden új eszmét a fejlődő élet tárgyi feltételei szültek — kezdi szavait Komáromi Imre, a kisbajomi népfrontbizottság elnöke. — Ezért keletkezett Buddha vagy Krisztus, Kant vagy Marx ta­nítása. S mind azért terjedt el mil­liók és százmilliók között, azért lett irányadó egész társadalmak számá­ra, mert a fejlődés által felvetett kérdésekre adtak többé vagy kevés­bé jó választ. S mert az alapjuk egy: a világ megjavítása — azért éreztem s érzem én úgy 45 után, hogy hitem­mel, hivatásommal része vagyok a szocialista fejlődésnek. — Hogyan is lehetne ez másként? Hisz a szocializmus milliók, a nem­zet hitvallása kell legyen. S az új­hitű papok sorsa évszázadok óta egy a nép sorsával. Bocskay, Rákóczi vagy Kossuth korában együtt har­coltak a százezrekkel. Majd együtt bujdostak a tragikus bukások után. A nagy: példákról ezután áttér sa­ját életére. Érdekes ez az életrajz. Egyéni sorsot mutat, de minden szál. minden rezdülés az egyházközség­hez, a faluhoz kapcsolja. — Szűk, levegőtlen volt nekem az úri Magyarország — mondja s el­hallgat. Kinéz a nyitott ablakon, me­lyen becsap a levélhullajtó őszi hű­vös. Mikor újra megszólal, szinte bo- csánatkérően cseng a hangja: — És ... most sem érzek magam körül elég oxigént... "CLrgatom a szót erre, arra, sze- retném megtalálni a »miért«-et. Végül kialakul a kép: 46—47-ben érték egyéni sérelmek. Akkor még Nemeskisfaludon volt lelkész, s az ottani kommunista párt­titkárnő többször üzente neki: csak húzza meg magát, örüljön, hogy él. Fájt ez, nagyon fájt. Ám tudta, hogy csak egyedi eset. Nem is ezért húzó­dott vissza a falu közéletétől. Ha­nem: látta, hogy a falusi kommunis­ták. ba nem is ellenük, de nélkülük szándékoznak építeni a jövőt. Fé­nyes deklarációkban ugyan az ellen­kezője hangzott el ennek, de a való­ság talmi csillogássá változtatta a kijelentéseket. S még ez sem volt elég. Látta, hogy a parasztságban, de az egész népben szunnyadó évszá­zados erőket nem hagyják felizmo- sodni, hanem sokszor avatatlan kéz­zel nyúlnak hozzá. Ez fájt hát elsősorban annyira, hogy elnyomta az egyéni sérelme­ket. S ezért állt teljes mellel a cse­lekvő emberek sorába, mikor erre mód nyílt: 54 őszén a Kisbajomban is megalakult népfrontbizottság el­nöke lett. — Eleinte igen látogatottak voltak gyűléseink — mondja. — örömmel láttam, hogy a hévvel vagy bátorta­lanul elmondott kis egyéni bajokból hogy tevődik össze egy egész: a falu népe alakítani, formálni igyekszik jövőjét... Később aztán elmaradtak az emberek, majd a bizottsági tagok is. v°gül maradtam egyszál-egyedül. TT ogy miért, arra elmond pár ■*-*- példát. 1. A felszabadulás után 16 tanító váltotta már egymást a faluban. Két évvel ezelőtt volt ott egy igen jó há­zaspár. Nézeteltérésük támadt a já­rási oktatási osztállyal, amiért is át­helyezték őket. S hiába küldözött kérvényt a népfrontbizottség a ta­náccsal, a pártszervezettel együtt, még csak nem is válaszoltak rá! 2. Tavaly ősszel volt a faluban a nagy tsz-szervezés. Ö felállt a gyű­lésen, s azt mondta: »Emberek, a közösségi együttélés evangéliumi pa­rancs. S ha igaz lélekkel csináljá­tok, rossz dolog nem lehet belőle«. Utána 32 család írta alá a belénési nyilatkozatot... örült akkor, boldog volt. Úgy látta, valami kicsit, gyarló ereiéhez képest ő is lendített az idő kerekén. Annál keserűbb volt a csa­lódás, mikor pár hónap múlva azt mondták hívei: »Még a tiszteletes úr is rábeszélt bennünket, s látja, mi lett belőle?!« Ő megnézte: kínlód­nak, gyötrődnek. De hát miért? Nem gazdasági szakember, ő a lelkek ismerője, ápo­lója. Ezért mondja: »Az ember lelke lassabban alakul, mint ahogy a ke­zében lévő szerszám, a gazdálkodás fejlődik. S nem lehet a teljes fejlő­dési lépcsővel elmaradt embereket chenauer Henrich (Karádi Gépállomás) j kájáért köszönetét mondunk vagy szervezet legyen-e a népfront. Én azt mondom: ez álprobléma. Fé­lő, hogy ezzel ismét elsiklunk a nép­front sorsát — s bizonyos mértékig az egész szocialista haladás ügyét érintő lényeges dolgok mellett. Mi­ről is van szó? Hogy néz most ki a népfrontmunka nálunk, de gondolom, másutt is? Az őszi vetésterv teljesí­tését megbeszéli a tanács, a pártszer­vezet. S utána mondják, hogy mi is tűzzük napirendre ugyanazt. De ha már arról van szó, hogy a befolyt adóból mennyi maradjon a község­fejlesztési alapban, s azt mire íordít- si^k, akkor már nincs népfront. Va­lami lehetetlen állapot, hogy mun­kánk lényegét a különböző ünnepé­lyeken elmondott beszédek jelentik. Csakis akkor válik a népfrontból élő, ható szervezet, ha vele a nép beleszólási jogot kap kis és nagy dol­gokba. És itt elmondja azt is: a bizalom lefagyott az emberekben, s lassan, nagyon lassan oldódik. Nem elgon­dolkodtató-e az, hogy fönt Pesten pezseg az élet, egyik eredményt a másik után érik el az új, helyes úton. De mindezt néhány ezren csi­nálják. Mert a milliók hallgatnak, fülelnek. Hozzá kell tenni: kétkedve fülelnek. Uj március 4-től félnek. Sokan, nagyon sokan fülelték Rajk Lászlóék temetését is. (Majdnem annyian, mint egy jugoszláv—magyar futballmeccset — s ez nagy szó!) Hallották, amikor Apró Antal azt mondta; a párt a biztosíték arra, hogy a jövőben nem fordulnak elő hasonló esetek. »Dehát — vetődött fel a kérdés a lelkekben —, nem a párt követte-e el ezt a dolgot? S nem hallottunk-e már felső fórumok­ról hasonló kijelentést 12 év alatt?« Tj1 nép vezető ereje, a párt — mondja befejezésül. — De egvszer és mindenkorra ki kellene már jelenteni, hogy a haladás, a he­lyes fejlődés biztosítéka a nemzet! Mely erejében és — reméljük — bi­zalmában is egyre növekedvén, nem marad néma, mozdulatlan fék, ha­nem cselekvő tízmillióvá válik saját jövőjének építésében. Hisz végered­ményben őt szolgáljuk mindnyájan, kiknek adatott, hogy kisebb vagy na­olyan viszonyok közé dobni, melye­ket csak bizonyos idő múltán, az őket körülvevő gazdasági élet fokon­kénti fejlődésével értenek meg. Igen, a párt a vezető erő, a tanító. De a tanítónak első és legfontosabb tu­lajdonsága a türelem«. 3. S itt a harmadik, a kisbajomi népfrontbizottság tengődését magya­rázó ok. Egészen friss eset. Tehát mindjárt választ ad arra is, hogy miért nem változott meg jelentősen a helyzet a XX. kongresszus, a jú­liusi határozat után sem náluk. Most nyáron történt. Hittan-beíratáskor kihirdették, hogy 8-tól 12-ig történik. A nép összegyűlt. Ám egy-egy szü­lőt félóráig is benntartottak. így az­tán a túlnyomó többség be sem ju­tott. —- Én elkarikáztam a szomszéd fa­luba — meséli bánatos mosollyal. — Nehogy azt mondják: én búzdítom őket, S mikor délután jöttem haza, hát tanúja voltam olyan felháboro­dásnak, a népi demokráciát, a pár­tot ért szidalmaknak, amit én az ál­lam helyében akkor sem vállalnék magamra, ha minden gyerek hittanra járna. "IW ért azt mondták ott az embe­rek: »Úgy, szóval nem tartják be a törvényt? Hát akkor az sem tör­vény, hogy minekünk a tsz-ben kell maradni!« A tanítót, aki csinálta, el­helyezték, vagy azért, vagy másért. De a törvénysértést nem orvosolják. Ö pedig, a lelkész, a népfrontbizott­ság elnöke nem emelhet szót, mert attól fél: megvádolják, hogy a maga malmára hajtja a vizet. — Egyházunk fő tétele — mondja elgondolkodva —. hogy: meghal a hit, ha tételei csak papíron s csak az ajkakon élnek, de a cselekvésben nem uralkodnak ... Mert valószínű, hogy az a tanító egy túlbuzgó em­ber. De meg kell szüntetni a felté­teleket, melyek a feltűnni vágyókat ilyen cselekedetekre serkentik. — Ezen fordul meg az egész — folytatja a gondolatsort. Majd az asztalon fekvő újsághalmazra teszi a kezét: — Mostanában országos gyobb közösséget vezessünk, szinten arról vitatkoznak: mozgalom Kunszabó Ferenc 83,2 százalékot. Ennél már csak a barcsi járásiban adtak be kevesebbet, a tervnek 78,2 százalékát. A megyei átlag 94,7 százalék. Ezek az adatok az egyénileg dolgozókra vonatkoz­nak. A termelőszövetkezetei? eredmé­nyei a következők: sertésből a ka­posvári járásiban adták fce a legke­vesebbet, 58 százalékot, a csurgói­ban pedig a legtöbbet: a tervezett­nek 137,7 százalékát. Marhából vi­szont többet adtak be a kaposvári járásban is a tervnél, 126 százalékot. 83 százalékos eredményükkel a barcsi járás itsz-ei adták a legkevesebbet vágómarhából. Tejből a sliótfoki járás 111 százalé­kot mint a legtöbbet, a fonyódi járás pedig 74 százalékot— a legkeveseb­bet adta Nemcsak az egyéniek, de a tsz-ek is kitettek magukért a tojásbeadaa- ban a csurgói járásiban, mert három- negyedéves tervüket 154 százalékra teljesítették. Viszont nagyon rossz a helyzet a baromfinál, mert egyetlen járás tsz-ei sem teljesítették a tervei! SEGÍTI A VERSENYT A marcali dolgozó parasztok jó ver­senyzők hírében állnak. Minden ver­senyszakaszban tesznek vállalást, s adott szavukat mindig valóra váltják. Erről tanúskodik az is, hogy a leg­utóbbi begyűjtési tervüket tíz száza­lékkal megtetőzték. Szítja versenyked- vüket, hogy vetélkedésüket állandóan értékelik. Mátrai László vb-titkár, Mates János adóügyi megbízott és Horváth László begyűjtési csoportve­zető nap mint nap felírják a példa­mutatók, no meg a lemaradók nevét is a versenytáblára.

Next

/
Thumbnails
Contents