Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-06 / 236. szám

Szombat, 1956. október 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 ŐSZI MOZAIK ősz van. A nyitott szerkesztőségi ablakon egy s sárga, összegörbült levelet sodort be a szél a fá- §g ról. Az asztalra tettem, elém, naptárul. Hadd le- g gyen ez az én asztaldíszem... __ j= A nyitott ablak keretes mozaikot ad az ősz- = bői: fakó-fényes bérház-részletet, krétás falat. És g az utcát... Vajon az utca élete is őszt jelez? Egy jg öreg házaspár topog el az én ablak-kaleidoszkó- n pom) előtt. Naponta mennek erre, talán a szokásos || feketére. Hivatalok népe rohan át előttem. Néha = egy-két baktató diák. g Mint két vitorlás szélcsendben, jön tanácsta- jH lanul két lány. Az egyiknél nylonszatyor, ebben M könyvek és egy összehajtottan is árulkodó kék- H sárga csikós diáksapka. A másiknál semmi. Meg- § állnak a keret jobbszélénél. A szatyros néha nemet ff int fejével, ilyenkor ugrándozik a hátán szőke || copfja. Lemaradozik. Aztán elindul visszafelé. A I§ barna tétova léptekkel elindul. Hátra-hátra néz, g nevetgél. A bérház sarkánál oldalról melléfordul p egy fiú. Köszön és a kislány mellett ballag szót- §f lanul, szigorúan betartva az első randevú legalább p egyméteres távolságát. Válóban ősz van? K. E. §§ 1lll!lll!llllllilillllllllllllll]|IUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llili!IIIIIWl!llllllllll A NÉVTELEN LEVELEKRŐL Számtalan levél érkezik naponta szerkesztősé­günkbe. Levelezőink községük, üzemük, tsz-íik ered­ményeiről, hibáiról számolnak be, sok levélíró egyéni, vagy közösséget érintő visszaélésekről, panaszokról ír. A szerkesztőségbe érkező leveleit között sok a névtelen levél is. A névtelen levélírók talán óvatosságból, vagy a megtorlástól félve nem írják meg nevüket, de elő­fordul olyan is, hogy a levélíró becsületes dolgozót, állami, vagy pántfunkcionáriust rágalmaz ártatlanul. Ilyen levél most már egyre kevesebb érkezik szerkesz­tőségünkbe, annál több azonban az olyan névtelen le­vél, amelyik társadalmi, vagy ..egyéni problémát, jogos panaszt, sérelmet tartalmaz. A névtelen levelek egy részénél lehetséges az eredményes intézkedés. Például nemrégiben kaptunk egy ilyent Nagykorpádról, a Lábo- dd Állami Gazdaság egyik dolgozójától, aki panaszolja, hogy a nagykorpád! üzemegység dolgozóinak nincs egy helyiségük, amit ebédlőnek használhatnának, kint a szabad ég alatt fogyasztják el ebédjüket. — Nyáron ez még csak kibírható — írja —, de télen hova húzó­dunk be, akkor nem ülhetünk ki az udvarra. — Pa­nasza jogos és mégsem írta alá a nevét. Félt a felelős- ségrevonástói, vagy attól tartott, hogy bántódása lesz, ha aláírja nevét? Nem tudjuk, mi késztette arra, hogy névtelenül küldje be levélét, pedig semmi bántódása nem lett volna, hiszen igazat írt, lehetséges az intéz­kedés és levélírónkat bármikor megvédj ük bárkivel szemben. Abban az esetben viszont, amikor a levél­írót éri valamilyen sérelem és nevét (nem írja ki, ügyében nehezen vagy csak körülményesen tudunk se­gíteni. Előfordul az is, hogy egy dolgozó nem akarja, hogy levele alá odaírjuk a nevét, vagy csak neve kezdőbetűinek közlését kéri. Kérésének szívesen eleget teszünk, diszkréciót vállalunk levélíróinkért. Bátran fordulhatnak hozzánk ezzel a kéréssel. Levélíróinknak tehát nincs okuk a féléire. Azt az embert, aki szerkesztőségünknek őszintén megírja a tapasztalt visszaéléseket, esetleg államunkat károsító cselekedeteket — bárkire is vonatkozzék az — azt megvédjük a basáskodóktóL a megtorlástól. EGY NAP A BÍRÓSÁGON o HÍREK o OLASZ FILM Az Egy nap a bíróságon azok közé a újrealista olasz filmek közé tartozik, melyek nem markolnak so­kait, s nem birkóznak az élet alapproblémáival, de a kicsiny ügyekben, melyeket elénk sziporkáztatnak, mégis meg tudják csillantani az egész valóságnak, az egész társadalmi szerkezetnek szétszórt tükröződéseit. Az Egy nap a bíróságon bemutat egy napot a bírósá­gon. Se többet, se kevesebbet. A film több, különálló történetet fűz össze azzal az egyetlen laza szállal, hogy e történetek mindegyike a bíróság termétoen ér vég- jefenetéhez. A valóságábrázblás következetes igénylése kihat a film formai megoldására is: nehéz volna eldön­teni ugyanis, hogy ez a vidám jelenetsor vajon szatíra, bohózat, vígjáték, vagy más műfaj-e: mindegyikből akad benne, mint áhogy az élet végtelen számú szituá­ció is elegyítik a burleszktől a tragédiáig minden mű­faj és minden jellem ezer változatát. Embereket és tör­téneteket sodor az élet a bírósági emelvény partjára, s ott a komikusán szigorú ítélkező testület (mely szintén embereket és történeteket jelent) dönt az ember sorsá­ról, a történet folytatásáról. Filmünk főszereplője, s e színdarablánc »»rezonőrje« Del Russo bíró (Peppino de Filippo) valóban bíráskodik — még a filmbeli kereszt­neve: Salomone is találó tréfa —, de lehet-e valaki, mondja a film, a mai olasz világban bölcs Salamon? A játék kezdetén a bíró hivatali szobájában mérges mo­nológot mond az emberek rosszaságáról, törvénysérté­seiről; beszélgető partnere mozdulatlan márvány arccal hallgatja, hideg arcvonásai egyetértést mutatnak. A játék végén ugyané partner előtt újabb monológot mond a bíró: nem is az emberek tehetnek róla, a világ, a rend, a társadalom, a rossz; íme, ő is, a bíró milyen éhlbérért ül s dolgozik napestig, míg fia, a futballista, fényes fizetséget élvez rúgásaiért. S a beszélgető partner ezt is mozdulatlan, márvány arccal, hideg kifejezéssel ajkán hallgatja: Cicero szobra. De Filippo kitűnő színész, mert a komikus helyzetekben is érezteti a fájdalmasan em­berit, s innen fakad játékának mély humora. S kik kerülnek elébe? Macskatolvaj, hamistanú, házasságtörő asszony, tolvaj, utcalány, verekedésbe keveredett pa- pocska, unott ügyvéd és nagyszájú vagány. Ahány kis moziak-törtónet, annyi műfaj. Az egyik' rekeszizom-remegtető burleszk egy amerikai-mániás, mulatságosan karikirozott római naplopóról, akinek fürdés közben ellopta a rendőr a ruháját, s ezért kény­telen volt meztelen besétálni a városiba, s belekeveredni a felső ötszázak egy fényűző estélyébe. Hasonló burleszk a gyanakvó férj története, aki vidéki utazása idejére film- és hangfelvevő masinákat raj tett el félesége ágya körül, hogy a házasságtörést technikai dokumentumokkal bizonyítsa. A pap, aki ve­rekedésbe keveredett, már gunyoros, friss társadalmi szatírát képvisel, még élesebb a szatíra az ügyvédek, s a fizetett tanú esetében. Kitűnően jellemzett, s hami­sítatlan olasz szereplők tarka seregét vonultatja fel a film, amely mulaságos, s itt-ott elkomolyodó mondani­valóinak művészi hitelét főként a rendezés (Steno) és az Várható időjárás szomba­ton estig: erősen felhős idő. sokfelé eső. Mérsé­kelt, időnként kissé élén- kebb déli, délnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legma- gasabb nappali hőmér­séklet szombaton 15-—18 fók között. A Dunántúlon egyes helye­ken 15 fok alatt. M Ü1 E L Ö 0 É g z g R a K Q z É s Színház: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Este 7-kor, Móricz-bérlet. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19-ig. TTIT KÍJb: Kötetlen klubest 24 óráig. Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulás 9—13-ig. Rippl-Rónai Múzeum: Osrégészeti, Ka­posvár város történeti, somogyi pász- t'orművészeti kiállítások. ÉDOSZ Művelődés Háza: Táncest 8 órá­tól. MOZIK: Vörös Csillag: Egy nap a bíróságon. Szabad ifjúság: Holnap már késő. Csurgó; ünnepi vacsora. Barcs: Egy szép lány férjet keres. Marcali: Füst az erdőben. Tab: A papa, a .mama. a feleségem meg én. Lengyeltóti: A papa, a mama, a fele­ségem meg én. Igái: Gábor diák. Siófok: Tigrisszelidítő. Balatonföldvár: Körhinta. Balatonboglár; Páncélos dandár. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Gyarmati Károly fia Ká­roly, Markó László fia László, Hum­mel Lajos leánya Márta, Nagy László fia Zoltán. Halálozás: Dr. Bogdán Barna 66 éves, Orbán Mária 7 éves. — Országos állat- és kirakodóvásár lesz október 28-án Kaposvárott, 29-én pedig Kéthelyen és Pusztakovácsi­ban. — Áramszünet. Az Áramszolgálta­tó Vállalat értesíti a lakosságot, hogy október 7-én, vasárnap reggel 6 órá­tól 9 óráig áramszünet lesz. — Az első, személyzettel ellátott, mesterséges bolygót amerikai szak­értő szerint még 1970 előtt kilövik a világűrbe. A rakéta utasai felszállá­suk előtt kétéves' kiképzésben része­sülnek, hogy megszokják a 100 C fok hőmérsékletű pilótafülkét. — Dante Isteni színjátékát szán­dékozik megfilmesíteni 1959-ben Di- no de Laurentis. — Október elsején életbelépett Csehszlovákiában az az új törvény, amely 46 órára, a fiatalkorú dolgo­zóknál pedig 36 órára csökkenti a munkahetet munkabércsökkenés nél­kül. Október 6 Szombat Brúnó — Újdonságok a kaposvári piacon. A sütőtököt 80 fillér és 1,20 forint között, a birsalmát pedig 2,80 és 4,20 forint között árusítják kg-onként. — Ankét a Városi Tanács nagyter­mében. A Somogy megyei Művészeti Tanács és a Hazafias Népfront Vá­rosi Bizottsága október 8-án este 7 órakor városrendezési ankétot tart. Előadó: Szigetvári György főmérnök. — Klubest a TTIT-ben. Szovjet emberek — szovjet városok címmel kedden este fél 8 órakor a TTIT ren­dezésében klubest lesz a TTIT-ben. Előadó: Endrédi Lajos, az MSZT megyei titkára. —I Tsz-látogatás Pusztakovácsiban. A környező községek dolgozó pa­rasztjai a közelmúltban ellátogattak, a pusztakovácsi Dimitrov Tsz-be. A tsz elnökének beszámolója után a marcali honvédség művészegyüttese szórakoztatta a vendégeket. — Szüreti bál Boronkán. A község DISZ-fiataljai nagyszabású szüreti bált rendeztek Boronkán. A szüreti bált jelmezes felvonulás előzte meg. — Megérkezett a Május 1 utcai Csemegeboltba a kitűnő minőségű, export Zsiráf-sör. A 6 fok szesztar- tíümú palackozott sört eddig csak a fővárosban árusították. — Budapesten a Párttörténeti In­tézetben bemutatták a Nemzetközi Múzeumi Hét alkalmával megnyíló japán politikai plakátkiállítást. A ki­állítást október 7-én nyitják me^ írjunk magyarul] Csak az a jó írás, vagy beszéd, melyet első olvasásra a parasztem- bértől a miniszterig mindenki meg- ért. Az utóbbi időben a helyi sajtó­ban, de egyes beszédekben, felszó­lalásokban is túl sok idegen szót, sőt egész mondatot hasznainak egyesek: »ad acta«., _ »ad hoc«, »monstruózu.s« stb. Mikor Berlin­ben éltem, azt mondotta nekem egy nagyképű, soviniszta német: »Aki velem akar beszélni, az tanuljon meg németül«. Az idegen szavak használói bizonyára ezt gondolják: aki meg akar engem érteni, tanulja meg az idegen szavakat. Vagy azt, akik értik az idegen szavakat, azok megértenek, a többi nem fontos. Persze ez helytelen, hisz a mi la­punkat túlnyomó részben egyszerű emberek, parasztok, munkások ol­vassák. Ezek legtöbbje pedig nem érti az ideqen szavakat. Senkinek nem ejt csorbát a tekintélyén, ha egyszerűen, világosan, magyarul beszél vagy ír. Sőt »csak az lehet nagyszerű, ami egyszerű«. Hát hogy mindenki megértsen r bennünket, írjunk és beszéljünk magyarul. operatőri munka (Marco Scarpélli) ötletességével, ízlé­sével és tempójával szerzi meg. Csobádi Péter INGADOZÓ ELEM Kamdostfa... Kaxdosfa. Araszosporú földúton dö­cög a gépkocsi a régi pusztai felé. És körül-kö- rül a végeláthatatlan, mintegy tizennyolcezer hold erdő bámuló lomb- temgerén hentereg a szél, hogy szinte elönti a dombtetőre ragasztott egypár házat. Itt, az őszi fambör- vényben kerestük meg Németh Lászlót, a 22 éves erdőmémököt, aki tavaly végezte az erdé­szeti főiskolát. Éppen jelentéstételre készült... Ennyi a kitermelt fa­mennyiség, ennyi elszál­lítva, ennyi vár sürgős elszállításra. Itt és itt kezdődik a kitermelés, munkaerő biztosítása, ro- vancsolás stb. Fáradtan nyújtózva dől hátra, de mosolyog. —• Nehéz pá­lya ez, nehéz. Szeretni kell az erdőt, az erdei gondokat, embereket, hogy ki lehessen bír­ni... Ö szereti. Szereti a favágók fűrész-zenéjét, a növekvő csemetét, a százéves tölgyet, a sza- lonnaszagú favágókat, mindent, ami az erdőnek sajátja. Tehát kibírja? Nem is olyan nagy erő kell ahhoz, de jobb vol­na. ha egyáltalán nem kellene szót ejteni a »«bí­rásról-«. Hogyan kellene ezt? — Nagyok a kerületek. Egy-egy kerület 1000— 1200 hold. Nekem hét ilyen kerületet kell el­lenőriznem, irányítanom. Ez azt jelenti, hogy jó pár ezer holdon kell ba­rangolnom. Ha csak mennék egész nap, ak­kor sem tudnék a végé­re érni területemnek. De hol van akkor még a munka megszervezése, ellenőrzése? Kellene egy ERDEI QONDOK, . - EMBEREK hátasló, amelyen köny- nyen és gyorsan lehetne mozogni. Ló kellene és máris ki­sebb súlyú lenne a »«bír­ja« szó. De talán még a kerületek is kisebbek le­hetnének, ami nemcsak a mérnöknek jelentene könnyehséget, de az er­dészeknek is. Mert ezer­kétszáz holdon, amikor hat-nyolc féle munkafo­lyamatot végeznek (ki­termelés, közelítés, szál­lítás, csemeteültetés, ápolás sitb.), egy ember képtelen mindenütt irá­nyítani, ellenőrizni. Ha kisebb lenne egy-egy ke­rület, vagy kisegítőt kap­na maga mellé minden erdész, akkor könnyebb lenne a munka és szak­szerűbb, termékenyebb. — A termékenyebb munkához még más is kellene — fűzi tovább a gondolatot Németh elv- társ. — Kicsit jelentő­sebb bér. Nem az erdé­szek alacsony fizetéséről ■beszélek. Sürgetőbb az idénymunkások bérezé­se. Csak egy-példát erre. Itt van az enyeszdii rész — térképen mutatja. — Száz évesnél idősebb er­dő ez. Vágni kellene. De ebben a gazdasági évben is csak nagyon kevés fát tudunk kiteirmeltethi itt, mert tíz kilométerre van az első falutól. A munkás oda-vissza 20 fcm-t gyalogol napról napra. Egész nap dolgo­zik és keres 17 forintot. Kevés az az ember, aki 17 forintért egész nap dolgozik, és ráadásul 20 km-t gyalogol. És Enyeszden büszkén suhogtatják ágaikat a száznál- több évet is megélt fák, de nem vág­ják őket, mert a munka mellé nem tud odacsim­paszkodni a -bér. A fa nagyon is kell, annyira, hogy nem kaphat hasáb­fát ibér fejében, vagy kedvezményes, úgyneve­zett tőmelletti áron az erdőmunkás. Pedig a vá­ros, az ipari munkás kap, csak aki vágja, nem — mondják. Ha kapna, örö- mesabb vágná, 20 km-t is gyalogolna. A lakással is baj van. A 18 000 hold erdő ad­minisztrációs centruma a régi kastélyban székel. Itt kapott egy szobát Né­meth László is, a fiatal erdőmérnök, miután -két hónapig az egyik iroda összetolt asztalain aludt. Németh László fiatal ember, nem lehet tőle eltiltani a szerelmet. Mi lesz, ha megnősül? Ke­serűen mosolyog. — »Ki­emelnek.« A -gyakorlat az, hogy a családos mérnököket valamilyen központi helyen alkal­mazzák. Kaposvárott, vagy másutt. Ott bérel az illető magának lakást és távolról, »előkelőén«, azaz körlevélben, tele­fon útján irányít, vagy elméletben... így eldobjuk magunk­tól azt a lehetőséget, hogy a helyszínen is, ke­vésbé adminisztratív módszerekkel irányítsa­nak erdészeti szakembe­reink. Pedig az lenne az ideális, hogy napról nap­ra találkozva a dolgo­zókkal, az erdészekkel, végezzék munkájukat. És azt gondoljuk, hogy talán az Állami Erdő- gazdaságok Főigazgató­sága megengedhetne ma­gának annyit — a .pon­tosabb, szakszerűbb munka és ebből eredő jobb erdőgazdálkodás és ennek drága gyermeke: a nagyobb jövedelem ér­dekében —, hogy nem kastélyt, de egy családi otthont kerítene a hely­színen (!) mérnökeinek. »»A bükkfa ágán lóg a csizma és a ruha« — mondta foghegyről na­gyon régen valaki ron­gyos erdészének. Ma a bükkfa ágán nem lóg efféle. Ez így van rend­jén. De azért érdemes lenne megnézni, hogy mi lesz azzal a ruhával, amit már egy éve meg­ígértek az erdészeknek, de ami úgylátszik, elko­pott a Zalaegerszegi Ru­hagyár varrógépei alatt. — Én kiteleltem' egy ballonban a főiskolán — mondja Németh László —, de szeretném látni azt az erdészt, mérnököt, aki eső, hó szakadásának idején képes ellátná fel­adatát ballonkabátban, félcipőben és gyalog ... M'ennyi, mennyi gyer­mekkori mesét, álmot ébreszt fel a bűbájos őszi erdő képe, melyek úgy elaltatták az embert, el­ragadták a fantázia messzi mezejére, hogy most szinte fáj a merész valóság. A harkály ko- pácsolásáig szelídített fejszezuhogás vissza­nyert keménységét jó volna a szív ritmusához hangolni, hogy az erdei gondok és az erdei em­berek élete a szép em­beriség varázsos maga­sára emelkeldjlen1. Kosa István Sztanyiszlav Korzsinyek ingado­zó elemnek tartotta a nőket, s úgy vélte, hogy az embernek ébernek és óvatosnak kell lennie velük szemben. Meg volt győződve to­vábbá arról, hogy ő, az ifjúsági szervezet aktivistája vagy a) soha­sem nősül meg, vagy b) csak ideo­lógiailag felkészült lányt vesz el feleségül. Ha egy lány rá mert mosolyogni, azonnal meg is kérdezte tőle: is- meri-e az imperializmus öt alap­vető jellemző vonását, mit tud a sangháji boxer-lázadás elfojtásá­ról, s mi a különbség az értéktöbb­let és a túltermelési válság között. Olyan lánnyal pedig, aki mindezek­re a kérdésekre felelt volna, vala­hogy nem találkozott... Korzsinyek így még inkább meg­erősödött abban a hitében, hogy a nő alapjában véve — ingadozó elem, a szerelem pedig az esetek nsgy többségében —1 politikai kom­promisszum. Egy szép tavaszi napon azonban szörnyű dolog történt Sztanyisz- lávval. A villamoson utazva, most is, mint rendesen, újságot olvasott. S egyszer, amikor felvetette szemét az újságról, elállt a lélegzete. Aranyló hajfürtű, gyönyörű, barna­szemű ingadozó elem állott előtte. Sztanyiszlav Korzsinyeknek abban a pillanatban a gyűlésre előkészí­tett határozati javaslat negyven pontja közül egyetlenegy sem ju­tott eszébe. A villamos elindult, s most Szta- njiszlav maga bizonyult ingadozó elemnek. Megingott, s ezzel a moz­dulattal kilökte a pénzt a gyönyörű teremtés kezéből. Sztanyiszláv térdre ereszkedve szedte össze a szétgurult apró­pénzt. Elbájoló mosoly volt a ju­talma. S annak ellenére, hogy az ismeretlen lánynak nem volt egyetlen jelvénye sem, amely arra engedett volna következtetni, hogy valamely tömegszervezet tagja, mégsem tudta levenni róla a sze­mét. — Nem tudja hol kell leszállnom, ha a kereskedelmi ügyosztályra akarok menni? — kérdezte a lány feléje fordulva. Sztanyiszláv készségesen felelte, hogy ugyanott száll le. Természete­sen hazudott: egészen más irányba kellett volna mennie. Korzsinyek szivdobogva ment a szép ismeretlen oldalán. Az inga­dozó elem kedves közvetlenséggel megélte el, hogy apja üzletében dolgozott, mint kiszolgálólány. Sztanyiszlávnak elborult a tekin­tete arra a gondolatra, hogy a kis­polgárság egy képviselője megy mellette. Csak akkor könnyebbült meg némileg, amikor megtudta, ho«v a lány édesapja belép a szö­vetkezetbe, szép útitársa pedig va­lamelyik más üzletben fog dolgoz­ni. Sztanyiszláv Korzsinyek nagyon szenvedett. Józan esze azt követel­te: »»Kérdezd meg, Sztanyiszláv, tőle az imperializmus öt alapvető jellemző vonását. Kérdezd meg, Sztanyiszláv, légy férfi!« Szíve pe­dig ezt dobogta: »»Ha megkérded, minden elveszett«. Teljesen magánkívül volt. Hang­ját, aligha ismerték volna meg azok, akik előadásait hallgatják a gyűlé­seken. Különösen akkor nem, ami­kor találkát beszélt meg a lánnyal. Van-e egyáltalán értelme annak — kérdezte önmagától Sztanyiszláv a találka napján —, hogy1 ilyesmire vesztegessem időmet? Hiszen a lánynak nincs 1 egyetlen jelvénye sem, s a rabszolgatartó társadalom­ról pedig bizonyára csak igen ho­mályos fogalmai vannak. Igaz ugyan,, hogy gyönyörű barna szeme van, de biztosan nem tett egyetlen ver­senyvállalást sem. Korzsinyek végül is elhatározta, hogy nem megy el a találkára. He­lyette inkább elkészíti soronlévő előadását: Hogyan tartsuk a kap­csolatot a tömegekkel. Hazament s azonnal munkához látott. Tekintete az előtte fekvő pa­pírlapra szegeződött, de gondolatai minduntalan elkalandoztak. Egy egész óra alatt csak • egyetlenegy mondatot írt: »Elvtársak! Már elöljáróban el kell mondanom, hogy gyönyörű bar­na szeme és szőke haja van«. Többet egy szót sem írt. Képte­len volt rá. Ilyen állapotban találta az édesanyja, aki elolvasta a papi­rosra írt egyetlen mondatot, végig­hallgatta a fiát, majd rövid előadást, tartott neki: Hogyan tartsuk a kap­csolatot a tömegekkel. Sztanyiszláv ezután, anélkül, hogy munkavállalást vagy határozatot ho­zott volna, felvette kabátját s futva indult el a! park felé. Szerencsére még idejében érke­zett. Jaroslav Diet!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents