Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-06 / 236. szám

Új mozif építenek Marcaliban VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 236. szám.________ ___________Szombat. 1956. október 6. N yílt beszédet, határozott tetteket! Az ország hírei Néhány új termelőszövetkezetünk­ben bajok vannak. Itt akadozik az ősziek betakarítása, ott a vetést ha­logatják, amott az állatok gondozása hagy kívánnivalót maga után. Azt is tapasztalhatjuk, hogy egyes tsz-ekből a tagok egy része kifelé tekinget, vagy éppen a közösbe adott állatait akarja ismét magántulajdonba venni, gondolván, hogy az új gazdasági évet egyénileg kezdi. Ez a valóság, néz­zünk hát szembe vele, hogy megta­lálhassuk a kiutat. Mit mondanak gyenge tsz-eink tag­jai? Egyrészt: nem látják világosan mezőgazdaságunk útját, másrészt a szervezésnél elkövetett hibákat sora­koztatják fel, harmadszor pedig a tervezettnél alacsonyabb jövedelemre panaszkodnak. Vegyük sorra e né­zeteket! Ami a mezőgazdaság jövő­jét illeti, pártunk határozottan meg­mondta és megmondja: a dolgozó pa­rasztság csakis a termelőszövetkeze­tek útján jut el a szocializmusba, csakis a szocialista nagyüzemű ter­melés biztosítja dolgozó népünk jobb ellátását mindenféle mezőgazdasági eredetű terménnyel és termékkel. Erről az útról nem mondunk le, ezt az utat továbbra is javasoljuk a falu népének. Beszéljünk a szervezésben elkövetett hibákról is. Nem takargat­juk, s nem tagadjuk, hogy a tsz-fej- lesztésben megsértettük a lenini el­veket. Azt sem most mondjuk ki elő­ször, hogy a jövőben semmi esetre sem nyúlunk a tsz-szervezésnek azokhoz a rossz módszereihez, ame­lyekre elmarasztaló ítéletet mondott a történelem. De azt határozottan ál­lítjuk, hogy nem engedjük lerombol­ni senkinek sem azt, amit jóhisze­műen bár, de hibákkal vegyesen épí­tettünk. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy hibáinktól meg­szabadulva eredményeinket megszi­lárdítsuk. A jövedelemre vonatko­zóan pedig annyit: a párt és a kor­mány eddig is, most is azon fárado­zik, hogy minél eredményesebbé te­gye a szövetkezetek gazdálkodását. Am egy-egy párthatározat vagy kor­mányrendelet nem csodaszer, önma­gában nem hozza meg a kívánt si­kert. Ehhez tsz-tagságunk dolgos két kezének szorgalmas munkájára van szükség. A szövetkezetek vezetőin és tagjain áll, hogy a párt és az állam által biztosított lehetőségeket való­sággá változtassák. Mi hát a teendő? Az, hogy minden egyes tsz-taggal megértessük a párt és az állam szövetkezeti politikáját. Értsék meg mindnyájan, hogy a párt és aí kormány teljes mellel a szövet­kezeti gazdálkodás mellett áll. Eb­ben a munkában az első szó a meg­győzésé, a türelmes felvilágosításé, az okos érvelésé, a mindennapos és szakadatlan magyarázásé. Érvelé­sünkben ne hallgassunk a törvényes­ségről sem. Mondjuk meg nyíltan, minden köntörfalazás nélkül, hogy törvényeink védik a szövetkezeteket, hogy a tsz elleni izgatás törvénybe­ütköző bűncselekmény, s aki törvé­nyeinket áthágja, vállalnia kell tet­tének következményeit. Nagyatádon a Kossuth Tsz-ben néhányan izgat­tak a szövetkezet ellen. Amikor a bíróság felelősségre vonta őket, ma­guk mondták el: nem hittek abban, hogy a mai politikai légkörben szá- monkérjük cselekedetüket. De azt is bevallották, hogy megtévedtek, s kérték, hogy jóvátehessék hibájukat. Termelőszövetkezeteink megszilár­dításában nagy szerepe van az or­szágos politikának, az egész mozga­lomra érvényes rendelkezéseknek. Joggal sürgetik tsz-eink a rendele­tek megvalósítását, elsősorban az egyes minisztériumoknak a feladata a megfelelő végrehajtási utasítások kiadása. A legutóbbi minisztertaná­csi határozat alapján szeretnének pl. mielőbb erdőhöz jutni. Sokat tehetnek a megyében lévő szervek és vállalatok is a szövetke­zetek talpraállításáért. Főleg az épí­tőanyagellátás és elosztás körül kel­lene rendet teremteni. Tarthatatlan az az állapot, hogy pl. a gyékényesi Szabad Ifjúság Tsz kutrica-építkezé- se néhány mázsányi cement hiányán elbukjon. Az sem rendjénvaló, hogy az iharosberényi Dózsa Tsz-nél hó­napokig húzták-halasztották a da­ráló villamosítását, amelyre egyéb­ként meg volt a lehetőség. A csur­gói Zrínyi Tsz tagjai is joggal sérel­mezik. hogy pár száz méteres veze­ték híján nem kötik be a villanyt ú.i kislakásaikba. , A szövetkezetek erőre kapásának biztosítéka a tsz vezetőségének és tagságának kezében van. Azzal tud­ják megalapozni jövőjüket, ha hall­gatnak az okos szóra és véget vet­nek mindenféle széthúzásnak. A he­lyes munkaszervezés, a szilárd fe­gyelem az előfeltétele annak, hogy mindkét kezükkel és teljes szívük­kel szövetkezetük sorsának jobbra- fordításán fáradozzanak. Rajtuk áll, hogy jövőre milyen eredménnyel zárják az évet. Rajtuk áll, hogy kö­zös alapjukat fejlesztve növeljék egyéni részesedésüket. Ehhez már ma fogjanak hozzá! Becsülettel vé­gezzék el a betakarítást s jó mag­ágyba tegyék az őszieket. Lelkiisme­retes munkájuknak maguk látják a hasznát. AZ "ÍZEK KARNEVÁLJA-« Januárban rendezik meg az orszá­gos szakács- és cukrászművészeti ki­állítást és versenyt. Ez az esemény tíz napot vesz igénybe, ebből négy napot a kiállításra, hatot pedig a szakácsok versenyére szánnak. A Ro- yal-szálló nagytermében bonyolítják majd le az »ízek karneválját«, ame­lyet a pincérek terítési bemutatója vezet be. A hazai verseny tapasztalatai alap­ján a tervek szerint 1957-ben meg­rendezik a nemzetközi szakácsver­senyt is Budapesten. BŐVEN LESZ SZŐLŐPRÉS AZ IDÉN Az idei szüretre 6554 különféle nagyságú szőlőprést készítettek a szombathelyi Mezőgazdasági Gép­gyár dolgozói. A 12 literes háztartási szőlőprésből például 1214, a 60 lite­resből 2491 darabot bocsátottak a vásárlók rendelkezésére. Szeptember 18-án ismét 20 prés hagyta el a gyá­rat. Még az idén 500-at készítenek el az üzem dolgozói. A KÜLFÖLDI TÁRSASUTAZÁSOKRÓL Idegenforgalmunk az elmúlt hóna­pokban gyors ütemben növekedett. A baráti és a nyugati országokból egyaránt sok ezer látogató kereste fel hazánkat, s a magyar turisták ez­rei utaztak a Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába és a többi baráti ország­ba. Az idén megindult az idegenfor­galom a nyugati országok felé is. Az utóbbi időben igen sok üzem, intézmény, hivatal szervezett társas- utazást. Gyakran felmerült azonban a panasz, hogy ezeket az utazásokat rosszul szervezték meg, s a részve­vők ellátása nem volt megfelelő. A jövőben ezért kizárólag az IBUSZ rendez ilyen társasutazásokat. Az új megnövekedett feladatok megoldására az IBUSZ megkezdte az előkészületeket, é társasutazások ke­retének növelésével a közönség kí­vánságainak legjobban megfelelő új útirányokat, úttípusokat vesznek programba. Arra törekszenek, hogy a részvevők kényelmesen utazzanak, jó szállodai elhelyezést és ellátást kapianak. Az IBUSZ ezenkívül fel­adatának tekinti a társasutazások ol­csóbbá tételét is. — Frederic Joliot-Curie-t, a világ­hírű békeharcos, Nobel-díjas tudóst a francia kormány magas kitünte­tésben részesítette: az »akadémiai pálmaág« parancsnoki fokozatát kapta meg. A nagy tudósnak évek óta ez az első hivatalos kitüntetése. Egy évvel ezelőtt nagy vállalkozásba kezdtek a marcaliak: másfél­milliós értékű mozi létesítéséhez fogtak. Az 500 férőhelyes épületet nagy­részt társadalmi munkával és a lakosság által befizetett községfejlesz­tési alap felhasználásával hozták tető alá. Most 106 000 forint támogatást kaptak a Megyei Tanácstól, amellyel rövidesen befejezik az építkezést, _s tervük szerint november 7-én megtartják az első filmelőadást az új mozi­ban. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL A gépállomások versenye Hogy őszi kenyérgabonánk a leg­gyorsabban a földbe kerüljön, az gép­állomásaink lelkiismeretes, áldozat­kész munkájától is függ. A gépállo­más dolgozóinak is elsőrendű köte­lességük most, hogy biztosítsák a Vetőszántásban elsők: 1. Csokonyavisontai Gépállomás 2. Nagybajomi Gépállomás 3. Mernyei Gépállomás 4. Fonói Gépállomás Akik e munkában lemaradtak: 13. Darányi Gépállomás 14. Segesdi Gépállomás 15. Marcali Gépállomás 16. Lengyeltóti Gépállomás szántás, a vetés gyors befejezését. A gépállomások őszi idényterv tel­jesítésében elért eredményekről a Gépállomások Megyei Igazgatósága a következő jelentést adta: 64.1 százalék teljesítéssel 63.2 százalék teljesítéssel 55,0 százalék teljesítéssel 49,8 százalék teljesítéssel 28,0 százalék teljesítéssel 27,5 százalék teljesítéssel 27.4 százalék teljesítéssel 16.5 százalék teljesítéssel Őszi gabonavetésben legjobb eredményt elérő gépállomások: 1. Segesdi Gépállomás 98,1 százalék teljesítéssel 2. Marcali Gépállomás 93,6 százalék teljesítéssel 3. Tapsonyi Gépállomás 62,8 százalék teljesítéssel 4. Csurgói Gépállomás 62,8 százalék teljesítéssel Legrosszabb eredményt elérő gépállomások: 13. Mernyei Gépállomás 16,3 százalék teljesítéssel 14. Balatonkiliti Gépállomás 15,6 százalék teljesítéssel 15. Kaposvári Gépállomás 13,5 százalék teljesítéssel 16. Lengyeltóti Gépállomás 5,4 százalék teljesítéssel Az őszi idény legjobb talajmunkás traktorosai: 1. Benkő Ferenc, Fonó, 70,1 műszaknormával, 2. Kisignácz János, Csokonyavisonta, 57,1 műszaknormával, 3. Pécsi Lajos, Iharosberény, 51 műszaknormával. Legjobb brigádok: 1. Szőke János, Mernye, egy erőgépre 33,1 műszaknorma jut, 2. Vizgázló József, Nagybajom, egy erőgépre 31 műszaknorma jut, 3. Somogyvári M., Fonó, egy erőgépre 29 műszaknorma jut. Híradás a silózásról A gondos gazda még a tél előtt biztosítja állatainak a takarmányt. Jó takarmányt lehet előállítani siló- zással. Ezt már a gyakorlat bebizo­nyította. Most a kukoricaszár, cu­korrépafej, nyersrépaszelet, napra­forgótányér silózásán a sor. Sajnos, igen lassan halad ez a munka me­gyénkben. Mindössze 26 százalékra teljesítette a megye a silózási tervét. A tsz-ek silózási eredménye jobb, mint az egyéni termelőké, de nem kielégítő. A járások sorrendje a silózási ver­senyben a következő (járás, tervtel­jesítés): 1. csurgói 36,8, 2. barcsi 34,1, 3. siófoki 32,7, 4. kaposvári 32,5, 5. tabi 23,7, 6. nagyatádi 17, 7. marcali 14,7, 8. fonyódi 13 százalék. AMI NEM PATYOLATTISZTA A PATYOLATNÁL Három érve is elmúlt annak, hogy kijelölték az újonnan építendő Pa­tyolat Vállalat telephelyét. Azután az építő vállalat (Iparterv) megkezd­te egy típusmosoda tervezését. A Mi­nisztertanács részletes tervdokumen­táció alapján a végleges terv elké­szülése előtt engedélyt adott az épít­kezésre. Ez aztán alapos tervtúlteljesítés ! így kezdte meg 1954 nyarán a Patyolat építését a 3-as számú Mélyépítő Vállalat. így épül azóta a Patyolat rendületlenül. Nem zavar­tatva magát sem határidővel, sem megfelelő kivitelezéssel. Az építő­brigádok mellett megjelentek a javí­tó-brigádok is, akik javítják azt, amit az építők építenek. És hogy ez a módszer milyen sikeres, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az eredeti beruházási összeget már több mint háromszorosára feltornászták. Az üzem meg még mindig nincs ké­szen! Pedig már 1955 december 2-től üzemel. Azóta tart próbaüzemelést. Meg kell hagyni, elég hosszú próba, és eléggé próbára teszi az építtető és a benn dolgozó vállalat idegeit, no meg azokét is, akik végre időben szeretnének tisztításra, festésre be­adott holmijukhoz jutni. Csakhogy ez nem olyan egyszerű dolog a Pa­tyolatnál. Egy-két csodabogár Mert az igaz, hogy a mosoda, fes­töde, szárazvegytisztító, vasaló el­készült. Azonban a kazánház beren­dezését még most készítik. A gőzt pedig öt darab ócska lokomobil szolgáltatja. Mégpedig úgy, hogy hol az egyik, hol a másik romlik el. Egy biztos csak: mind az öt egyszerre nem működik. Ezért aztán kevés a gőz a mosógépekben, és a festőüs­tökben kicsi a nyomás, a ruha csíkos lesz. Azonkívül a festődét kicsire tervezték, utólag kellett megnagyob­bítani (most sem elég nagy), s vasa­lóban a vezetékek folynak, a szerelés az egész épületben rossz. Rossz a víz­lágyító berendezés, így nem tudnak a mosáshoz lágy vizet adni. A vízbe­rendezés tervezésénél és kivitelezésé­nél elfeledkeztek a visszacsapó szele­pekről, ezért az üzem visszanyom- hatja a városi hálózatba a meleg vi­zet. Mint ahogyan ez vagy két ízben a lakosság legnagyobb örömére meg is történt. Az sem utolsó, hogy a munkatermekben egy ablak kinyitá­sához, vagy becsukásához viszik a létrákat. Ugyanis csak a legfelső ab­lakok nyithatók, távnyitóról pedig nem gondoskodtak. Igaz viszont, hogy vannak olyan ablakok is, ame­lyekhez nem kell létrát cipelni. Ezek tudniillik egyáltalán nem nyit­hatók és nem csukhatok. Vagy ott van a Patyolat-építkezés egyik kü­lönlegessége, a gőzfűtés kondenz- vezetékeinek kontra esése. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy a gőz- és vízvezetékcsövek nincse­nek lefestve, a falak repedezettek, a tető átázott, a WC-k folynak, a jár­dák máris rosszak, kerítés nincs, és így tovább. Arról azonban szólni kell, hogy a biológiai derítő billenő vályú­ja. hiányzik és ezért mérgezett anya­gokkal telített víz kerül a Deseda- patakba. Rossz a központi fűtés, a. hidrofor nyomásfokozója, folynak a hőközpont csövei. Ezért a szigetelést már le kellett a csövekről szedni, hogy a csövezést végző 26/3. Sztá- linvárosi Szakipari Vállalat azokat kijavítsa. A csövek azonban tovább­ra is folynak és az ugyancsak Sztá- linvárosból ideérkezett szakipari vállalat dolgavégezetlenül volt kény­telen elvonulni. És hogy a fel- és el- vonulgatás még szélesebbkörű le­gyen, arról gondoskodik a generál kivitelező felettes szerve, a 3-as szá­mú Mélyépítő Tröszt. Ök jelölik ki az alvállalkozókat, méghozzá úgy, hogy a szerelőmunka egy részét el­végeztették a 26/3. Épületszerelő Vállalattal, a többi szerelési munká­ra azonban már más vállalatot akarnak kijelölni, aminek az lenne az »előnye«, hogy ez a vállalat el- hurcolkodhat, egy másik meg ide­jöhet. Mossák — keseiket Ki a felelős mindezért? Én nem — mondja az Iparterv, a tervek készí­tője. — Én most készítettem először típusmosoda-iervet. Hogy nem ké­szült el időben a kazánház és fel­szerelésének terve? Hát ha nem volt meg a kazán, hogyan tervezhettem volna hozzá épületet és vezetéket’ — Én sem — mondja az építtető, a Megyei Tanács Tervosztálya. — Hiszen én eleget jártam utána, sür­gettem, értekeztem ebben az ügyben. Különben sincs gépészmérnökünk, aki a terveket és szereléseket ellen­őrizhette volna.. Mi meg különös­képpen nem felelünk —- mondja a kivitelező, a 3-as számú Mélyépítő Vállalat. — A terveket a Miniszter- tanács külön engedélye alapján rész­letenként kaptuk. Amit ideadtak, azt megépítettük. Honnan tudhattuk volna, mit fog tartalmazni a követke­ző részletterv? Mi csak alvállalko­zók vagyunk — mondják kórusban az egyes szakvállalatok. — Mi azt csináljuk, amit nekünk mondanak. Olyan anyagból dolgozunk, amit és amikor adnak. Marad még a vállalat, amely ebben az új üzemben kény­szerül dolgozni, amely sír-rí, veszek­szik, kifogásol. Rossz a munka. jó az értekezlet! És mi a reklamációk eredménye? 18 jegyzőkönyvezett értekezlet, szám­talan egyéb ellenőrzés, vizsgálat. Rengeteg napidíj, kiküldetési költ­ség, rengeteg elpocsékolt munkaidő. Csak a július 10-i értekezleten 35 fő vett részt. Itt volt a Sztálinvárosi Épületszerelő, a Szakipari Építő Vál­lalat, az É. M. I. Igazgatósága, a Mélyépítő Vállalat, a Patyolat ÉS 8-as telepe, a VKG Minisztérium, a HIUKV (Helyiipari Újításokat kivi­telező Vállalat), a megyei tervosztály, az ipari osztály, a Beruházási Bank, az Iparterv, az Országos Tervhiva­tal, a Könnyűipari Minisztérium, a HVDSZ egy vagy több tagú küldöt­te, a kerületi kazánvizsgáló biztos és még néhány helyi szerv. A hosz- szú tanácskozás után újabb értekez­letben és újabb határidőben állapod­tak meg. így megy ez értekezletről értekezletre, a határidőket azonban senki nem tartja be és ezért senkit sem vonnak felelősségre. így készül, illetve így nem készül a Patyolat üzeme. így szaporodnak a befektetett■ milliók és így növek­szik a beruházási költséggel együtt a vállalat önköltsége is. Mert a pró­baüzemelés eredményeként évente 400 ezer forinttal magasabb a szén­felhasználás (az ócska lokomobilok ennyivel többet fogyasztanak, de na­gyobb a munkabér, a karbantartási költség is. A gőz mennyisége viszont kevés. Ezért pedig évente körülbelül egymillió forinttal kisebb a termelési érték. Amit asért nem lehet lemosni Nem tehet tehát senki semmiről, senkisem felel mindezért? De igen. Az alapvető hiba az indulásban volt, amikor kellő körültekintés és gondos­ság nélkül kezdtek hozzá ehhez a nagy munkához. Felelős a tervező iroda, amely rosszául tervezett, a ki­vitelező vállalat, amely hanyagul dolgozott, a vállalat trösztje, amely bürokratikus közbeékelődésével hát­ráltatja a munkát, a Megyei Tanács Tervosztálya, amely nem elég eré­lyes ebben az ügyben, az alvállalko­zók, amelyek rossz, selejtes munkát végeznek, a szállító vállalatok, ame­lyek későn szállítják az anyagot. De felelősek azok a szervek is, amelyek nem biztosítanak a megye beruházásait végző tervosztálynak létszámot és béralapot egy-két mér­nök számára, és engedik, hogy az így megtakarított párezer forint, sokszor milliókba kerüljön. Plogy aztán mikor lesz rend vég­re ennél a vállalatnál, hogy még meddig szaporodnak a be nem ter­vezett milliók, azt senki sem tudja. Ez a kérdés még nem patyolat­tiszta a Patyolatnál. LANCER KÁROLYNK

Next

/
Thumbnails
Contents