Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-04 / 234. szám
Csütörtök, 1S58. »ktober 4. SOMQGY1 NÉPLAP 3 KÜLÖNBÖZŐ MUNKÁÉRT KÜLÖNBÖZŐ BÉRT Nádor utca 1. Emeletes épület, szokásos üzemi munkazaj. Előcsarnokában kedvesarcú nő nyújtja kezét. — Farkasné vagyok, a részlegvezető! — Az üzemet szeretném megnézni. — Mennék is, de a részlegvezető •elém áll, kitárva karjait. — Csak az igazgató elvtárs engedélyével. Megtiltották, hogy bárkit is beereszthessek. Hm. Baj van. Az igazgató jó három kilométerre székel a központban. Most mit tegyek? ... Telefonálnak ... de az igazgató nincs az irodájában ... Elment valahová... Keresik . .. talán az udvaron? .. . Az épület árnyékában elnéző tekintetek kereszttüzébe kerülök. Mi lesz? ... Beengednek, nem engednek? ... Menjek vissza talán írásos engedélyért, s újra jöjjek vissza a város végébe? No, majd csak lesz valahogy! Aki azt hinné, hogy a fenti beszélgetés egy lőszergyár előcsarnokában hangzott el, mélységesen tévedne. A Rendeltszabóság Nádor utcai kirendeltségéről (kézműrésziegéről) _ van szó, ahol szorgos női kezek alsónadrágokat, munkaköpenyeket, női »aljakat-« varrnak. D titkok ajtaja feltárul Megérkezik, a várva várt engedély, három kísérővel felmegyünk a munkaterembe. Sok nő és kevés férfi varr, szab, vasal itt. Tizenegy motoros, négy lábbalhajtós géppel dolgoznak. A motoros gépeken jóval többet lehet keresni, jóval több darabot lehet előállítani. Mégis a lábbalhajtós gépeknél nincs tekintetbe véve a technikai hátrány, a csökkent teljesítőkéDesség. A Városi Tanács Ipari Osztálya utasította is a vállalatot új normamérések elvégzésére. Itt azonban hónapok óta nem mértek normát, maradt minden a régiben. A rendelkezés üres papír maradt csupán. De nézzük a gyakorla- totj Zókáné. Gálné, Tollasné teljesítményei a legmagasabbak. (Ügyes .asszonyok.) Villanyhajtású gépeik segítségével 1200 forint körül keresnek havonta. Péter Mária kb. 50 éves asszony, két éve dolgozik lábhajtású gépen. Havi keresete 633 forint. A vállalat megbízottai azt mondják, őhozzá nem lehet mérni a normát, a gépek közötti különbözetet, mert Péter Máriának gyermekkorából származó lábbénulása van. f ppsn ezért kgilene viSíanvIisUású gépen dolgoznia! Ez logikus, emberséges elintézés lenne. Ám Péter Mária meghökkentő •választ ad. Fél a villanyhajtású varrógéptől, nem tudja még kezelni, hátha nem tudná teljesíteni egy ideig a normát stb. Az üzem ebben nem segíti? Vagy társai?? ... A sok asszony között bizony nem a legjobb a hangulat, a munkatársi viszony. Rontja a kollektív szellemet a vállalat egyes helytelen intézkedése is. Zókáné és brigádja például hazavitte a munkát, ami befolyásolta teljesítményüket, keresetüket. Ez a pótmunka kétségtelen szorgalomra vall, viszont teljesen hibás gyakorlat. A vállalat kötbér elkerülése végett szemet huny efelett. Mint ahogy szemet hunyt afölött is, hogy Berki Imre műszaki vezető felesége munka könyv nélkül, nem a saját nevén dolgozott. Nem igazságos mindig a munkaelosztás, a »rátartiak« jobb kereseti lehetőséghez jutnak. A sok asszonynak — anyának, feleségnek, lánynak — sok problémája van. Igaz, nem létfontosságú cikket gyártanak, nem nehézipari üzemben dolgoznak. Azonban el lehet-e egy percig is vitatni tőlük annak jogát, hogy legyen szerv, amely közvetlenül foglalkozik gondjaikkal, összefogja őket, amely serkenti jobb munkára, s létezésénél fogva is gátja az ilyen hibaforrásoknak, s munkájuk közben megcsillogtatja előttük a munka értelmét, a cél szépségét! A Rendeltszabóság 216 dolgozója közül mindössze 9 párttag van. ü Hääoy utcai feéiműrészlepö! egy párttag sincs! Fersze a gazdasági hiányosságokat a vállalat vezetői kijavítják (ki kell, hogy javítsák), de az űr még mindig fennmarad, betöltésre vár. Mily szép feladata lenne itt egy nőtanácsnak, egy szakszervezeti aktívahálózatnak. De nincs hajtóerő, amely mozgásba hozza a máshol oly jól működő szerveket. Biztosan kevesebb nehézség, kevesebb assznnypanasz hallatszana a munkateremben, ha a termelési kérdéseken túl is néznének. A Rendeltszabóságnak új, nagy épület készül, lehetővé válik a sokfajta részleg egy helyre költöztetése, amikor is még sürgetőbben fog fellépni a jó munkaszellem kialakításának fontossága. Fokozott felelősség hárul tehát a vállalat kommunistáira. A vállalat vezetőire pedig az a feladat, hogy hamarosan végrehajtsák az ipari osztály utasításait, biztosítva a dolgozók egyenletes kereseti lehetőségeit, munkakörülményeinek javítását, a meglévő hibák kijavítását. Akkor az újságírót is örömmel fogják beengedni üzemükbe. — Sz. I. — Köszönöm, Vasutas Elvtársak! Vonattávirattal levettek a vonatról. Bizony így jártam. Hogyan tör- tenc? Llmontiűm sorjában. Kedaen a délutáni személyvonattal Pestre indultam, oda szólított hivatali Kötelességem. Döbrököz után arra lettem figyelmes, hogy nevemet hallom a jegy vizsgáló szájából. Tudtommal semmi rossz fát nem tettem a tűzre, mégis meglepődtem. Aztán átnyújtott egy kis kézírásos cédulát, Döbrököz állomás bélyegzőjével ellátva. (Ez a vonat-távirat.) Erről tuutam meg: az értekezlet Pesten elmarad, s utazzak vissza szolgálati ugyoen. c.gy Kijelentő és egy felszólító mondat — valóban távirati stílus. Am, hogyan és mikor jutok vissza lakhelyemre? — kérdeztem önmagámtól. (A választ nem tartalmazta a kis cédula.) Tétovázásra, habozásra, a felelet megadására nem volt időm, fékezett a vonat, s megállt Kurd-Csibrákon. Leszálltam. Kétkedve baktattam az áilomás irodája felé, mert a SVJÁv- ról eddig az a cseppet sem elismerő előítélet élt bennem, hogy nem megy szomszédba a szóért, ha azt keli mondani: »Kérem, a szabály az szabály«. Ezúttal kellemesen csalódtam. Som.ai elvtars, szolgálattevő szívesen és gyorsan segítségemre sietett. igazolást irt arról, hogy Kelenföldig örvényes jegyemmel Kurd- Cslbrákig utaztam. Aztán minden kt-res n-lkul - telefonkagylóhoz nyűit, s megérdeklődte, hogy az »j2«-esnek van-e csatlakozása Dombóváron Kaposvár felé. Igenlő vaiaszt Kapott, majd menetjegyet aoott lakhelyemig. Arról a buonyoá »52«-esről tudni kell, hogy nein menetrendszerint közlekedő személyvonat, hanem te- *“szerei vony, n-hany személykor csival, amely szaoály szerint csak vasúti dolgozókat szállíthat. Somlai elvtársban azonban a meleg emberiesség szaoálya legyőzte a rideg, hivatalos előírást, mégpedig minden harc nélkül, már amennyire ezt külsőleg megállapíthattam. így erkeztem haza szerda hajnali 4 óra helyett kedaen este 19 óra 55 perckor. És így lettem gazaagabo néhány lelkiismeretes vasúti dolgozó ismeretségével. — kj — Gondosabban szállítsák a cukorrépát! Egy katona sokfelé jár, sok mindent észrevesz. A legutóbb a topo- Dári gazdasági vasút mellett jártam. Elmondhatom, rengeteg cukorrépát láttam a vasút mentén elszórva. Gondolkodtam: ha ezen a rövid kis szakaszon ennyi — több mázsa — elvesz, akkor a vasút egész hosszúiban mennyi cukorrépa megy veszendőbe? Úgy gondolom, sok száz forinttá károsodik meg államunk a gondat lan, figyelmetlen szállítók miatt. J. lenne, ha az illetékesek figyeknez tetnék a rakodó-, szállitómunkáso kát: gondosabban szállítsák a cukor répát a gyárba. Tátrai Albert hadnagj Kaposvár. levelezőink írják Ebben am évben 14 családdal gyarapodott a darányi Árpád Tsm tagsága >+Ki mint vet, úgy arat« — tartja a közmondás, de ehhez tartják magukat a darányi Árpád Tsz szorgalmas tagjai is. Az elmúlt évek tapasztalataiból — helyesen — levonták a tanulságokat, ez évben ezek kiküszöbölésével kezdtek munkához. Megírhatjuk róluk, nagy igyekezettel, szeretettel végzik a közös munkát. Tudják — saját bőrükön megtanulták —, ha késlekedés nélkül végzik el az időszerű mezőgazdasági munkákat, nagyobb lesz a jövedelmük is. Igen örvendetes — amint a tsz tagjai elmondják —, amióta Balázs elvtárs került a tsz élére, jobb lett a közösségi szellem. Ez a végzett munkájukon iß meglátszik. A helyi három termelőszövetkezet párosversenyben van Ágymásai, közülük az Árpád Tsz-é az elsőség. Kialakították a jó munkaszervezeteket, kihasználnak minden alkalmas percet, elsőnek végeznek a legfontosabb munkákkal. Kapásnövényeik is szorgalmas munkájukat dicsérik. Szerződéses burgonyájuk 100 mázsás átlagtermést ígér, ebből 150 ezer forint bevételre számítanák. Kukoricájuk is közel 30 mázsát ad holdanként. Most, az őszi termények betakarítása idején minden épkézláb ember a határban szorgoskodik. Az őszi árpa és a rozs vetését máris befejezték, a búza alá készítik a vetőágyat. Nagy gazdasági eredményeik mellett érdemes megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet nagy családja ez évben újabb 14 családdal szaporodott. Nem kis büszkeséggel beszélnek arról, hogy a Pécsi Kokszművek dolgozója, Mihádák Imre is visszajött közibük. Amint mondja, nem is bánta meg lépését. Közel 300 munkaegységet teljesít év végére. Ki is számolta: havonta 1S00 forintot keresett a tsz-ben. Az Árpád Tsz eredményei szépek, ha továbbra is így dolgoznak, még szebbek is lehetnek. JEKI IMRE, i tsz-csoportvezető, Barcs. Több gondol fordít a politechnikai nevelésre a Táncsics Gimnázium Az elmúlt napokban tartotta a Táncsics FMigimnázium az első szülői értekezletet, ahol több mint száz szülő jelent meg. Ezen az értekezleten választották újjá a szülői munkaközösséget. Merő Béla, az iskola igazgatója az értekezleten ismertette az iskola új feladatait, célkitűzéseit. Helyes kezdeményezés volt, hogy az elkövetkezendő szülői értekezleteken nevelési előadások lesznek, a helyes pályaválasztásról, a serdülőkor problémáiról, az erkölcs- politikai magatartásról stb. A szülők segítségével az idén a gimnázium nagyobi* gondot fordít a politechnikai oktatásra is. A megjelent szülők igen helyeselték a célkitűzéseket, ígérték, megvalósításán ők is rajta leszpek. Marschall Lajos levelező, Kaposgyarmat. VÁLASZT ... a Kaposvári Állami Gazdaság vezetőitől, miikor döntik el, hogy Szvisztuni László csermajor! éjjeliőrnek jár-e szabadnap, vagy nem? Már több mint egy éve húzódik ez az ügy, ideje lenne, ha választ kapna kérdésére, és illetményföld-panaszát is elintéznék. ... a Mezőcsokonyai Községi Ta nácstól, miikor készül el a már két éve ígért autóbusz-váróterem? A tél közeledik, úgy látszik, ismét kénytelenek lesznek az utazók a nagy hidegben a szabadban várakozni az autóbuszra. ... a mezőcsokonyai italbolt vezetőjétől, hogy mikor vásárol korsókat a sörivók részére? Az ugyanis nem férfiszeszély. hegy korsóból is szeretnének sört inni — mint ahogy a 'boltvezető mondja —, hanem a vevők jogos kérése. A megyében egyébként minden italboltban lehet VÁR UNK... korsó sört kapni, csak a Mezőcsoko- nyai Földművesszövetkezetben nem, mivel a boltvezető azt' tartja, akinek nem tetszik a pohár, az ne igyék sört. TOVÁBB TART A SÜTŐIPARI SZTRÁJK AUSZTRIÁBAN Bécs (MTI) Egész Ausztriában szervezetten és fegyelmezetten folyik a sütőipari munkások béremeléséért indított sztrájkja. Kenyér és péksütemény az egész országban nem kapható. Raab kancellár kedden este magához kérette a sztrájkoló munkások és a kenyérgyárosok képviselőit és megegyezésre szólította tel őket. A kiadott közlemény szerint közeledés jött létre a sztrájkolok és a vállalkozók állásportja között. A tárgyalásokat folytatni fogják. tói lüktető élettel találkoztunk. Épülő városokat és falvakat láttunk. Különösen a mezőgazdaság fejlődésének üteme ragadott el bennünket. A Zsuki Állattenyésztési Kutatóintézet borzderes szarvasmarhatenyésztésének eddigi eredményei igen biztatóak. Az 5—6000 literes tehenek tömegtenyészete ez. Az egyévestől hároméves korig abrak nélkül, zöldtakarmányon és zöldsilón nevelt, szépen fejlett üszők megvetik e vidék állattenyésztésének alapját és irányát. A radnóti mezőgazdasági iskola 326 éves öreg falai közt tanuló magyar fiatalok, a tanárok irányításával, új paradicsom-hibrideket állítanak elő a kollektív gazdaságok kertészetei számára. Olyan egyedieket, melyek a phytopíhose infes- tánsszel szemben ellenállók. Vendéglátóink négy kollektív gazdaságot ■mutatták meg, jókat és gyengébbeket. A radnóti Augusztus 23 Kollek- tív Gazdaság 1950-ben alakult 216 családdal, 421 hektár földdel. Ekkor az állatállományuk mindössze 4 telién, 2 ló és 4 ökör, álló- alap-értékük 108 ezer lei volt — ma 1,5 millió lei. A kezdeti időben igen sok nehézséggel Izellett megküzdeniük. Szokatlan, ismeretlen volt a nagyüzemi gazdálkodás. Nem talállak maguk között megfelelő tudással rendelkező vezetőt. Nevetve mesélték, hogy milyen szű-klátókörűek voltak akkor. Az első években nem tartották be az alapszabályt. Később saját maguk érezték ennek kárát. Nem fordítottak gondot a nagyüzemi épületek kialakítására az első években, és ez most a fejlődésben kissé visszatartja őket. Gazdaságuk életében az 1954/55-ös esztendőben gyökeres változás leövetkezett be. Kialakították a belső szabályzatot. Nyolcéves távlati tervet készítettek a szakemberek segíségével. A területet brigádokra osztották fel. A munkaversenyt hetenként értékelik és a vándorzászló gyakran cserél gazdát. Akkor Trombitás János, a II. sz. brigád vezetője büszkélkedett vele. Azóta a tagok is jobban kiveszik részülcet a közös munkából. A családanyák gondját megoldja a gazdaság által fenntartott napközi otthon. A -nagy fejlődésnek indult gazdaság eredményeit látva, ebben az évben 46 családkérte felvételét. Ma a kollektív gazdaság 950 hektár földjét 312 szorgalmas család műveli. Nyolcéves vetésforgójukban a növények megoszlása a következő: 33 százalék búza, 25 százalék kukorica, 13 százalék takarmánygabona, 14 százalék pillangóstakarmány, 5 százalék cukorrépa, 10 százalék egyéb kapás és zöldségkor lé szét. Állatállományuk jelenleg 76 szarvasmarha, 26 ló. 42 anyakoca, 26G vegyes sertés, 240 anyajuh. Egy munkaegységre 1955-ben 32,70 lei értéket osztottak. Ebben az évben előreláthatólag 40 lei érték esik egy-egy munkaegységre. Körenden 1950-ben Nagy Károly és Nagy Dénes elsőknek írták alá a belépési nyilatkozatot. Példájukat még abban az évben 31 család, 100 hektár földdel követte. Elmondták, hogy az alapításkor Petőfinek, a szabadság lánglelkű hirdetőjének és harcos katonájának a nevét választották. Jelenleg 146 család a tagja,, 400 hektár földterülettel. Az idén 10 családot vett fel taggyűlésük, Igen jó a kapcsolatuk az egyéniekkel. Elhívják gyűléseikre, meghallgatják tanácsaikat. Gyakran segítenek a kívülállókon gépek kölcsönadásával, vagy fogattal. JUT unkaszervezetük hasonló a 1 mieinkhez, azzal a, különbséggel, hogy a területet csak munkacsapatra bontják le. Nagyon tetszett a tagoknak a nálunk bevált módszer: a terület tagok közti felosztása. Évről évre növekvő termés- ered menyeikre méltán lehettek büszkék. Az alábbi termésátlagokat érték el hektáronként: búzából 1954ben 19 mázsa, 1955-ben 22,5 mázsa, kukoricából 1954-ben 56 mázsa, 1955- ben 63 mázsa, burgonyából 1954-ben 130 mázsa, 1955-ben 190 mázsa, napraforgóból 1954-ben 18 mázsa, 1955- ben 21 mázsa. Állatállományuk: 75 szarvasmarha, 50 ló, 80 sertés, 290 juh, 58 család méh, 120 izlandi vörös tyúk. A gazdasági épületek kialakítására nagy gondot fordítottak. 1953-ban 60 vagonos magtárat, 1954-ben 25 férőhelyes sertésfiaztatót, 1955-ben bognár-, kovács- és lakatosmű helyt, 1956- ban 10 vagonos sílót és 500 férőhelyes baromfiólat építettek. Az építkezéseket 60 százalékban saját erőből oldották meg. 1955-ben három hektár területen szőlőoltvány-iskolát és hat hektár zöldségkertészetet létesítettek. Ezzel akarják fokozni készpénzbevételüket. hogy a következő években havonta oszthassanak előleget a tagoknak. Az elmúlt gazdasági évben egy munkanapegységre (így értékelik náluk a munkát) a következő osztalék jutott: búza 4,30 kg, kukorica 6 kg, árpa. zab 0,95 kg, burgonya 3 kg, bor 0,5 liter, széna 4 kg. készpénz 5 lei, összesen: 40 lei érték. Egy tag átlag munkanapegysége 153 volt, egy tag átlagkeresete 6120 lei. Egri Máté családja 890 munkanapegységet teljesített, ezért a következő osztalékot kapta: búza 381,64 mázsa, kukorica 49,43 mázsa, árpa, zab 8,54 mázsa, krumpli 27 mázsa, bor 368 liter, pálinka 7,6 liter, olaj 36 liter, cukor 39,5 kg, alma 136 kg, gyapjú 2,3 kg, takarmányrépa 21,55 mázsa, széna 23,37 mázsa, szalma 40 mázsa, készpénz 4495 lei. Sok szó hangzott el eddigi eredményeikről, hibáikról. Elmondták, hogy 1953-ban, amikor termelőszövetkezeteink egy része feloszlott és ennek a hírét meghallották, ők is 33 családtól váltak meg. De a megtéri edteknek fáradhatatlanul magyarázták, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről Magyarország se mondott le, s egy hét alatt 12 család visszatért. Ma már szilárd a kollektívájuk, Nem tudja semmi megingatni, mert megteremtették a jó gazdasági alapot. A kollektív gazdaságot a taggyűlések között, a jóváhagyott havi munkaterv alapján a héttagú vezető- tanács irányítja. Az ellenőrző bizottság hatásköre azonos a mienkkel, de munkáját rendszeresebben végzi. A zárszámadás kihirdetése nem történhet meg az ellenőrző bizottság jegyzőkönyve nélkül. Az ellenőrző bizottságot hatáskörében a rajoni (járási) néptanács vb-je erősíti meg. A min- taalapszabályt figyelembe véve, belső szabályzatot dolgozott ki minden kollektív gazdaság, melytől nem térnek el. A tagok áltál bevitt javak (állat, leltár és egyebek) értékének 25—50 százalékát a gazdaság álló- alapjához adják hozzá. Ezt a százalékot a közgyűlés állapítja meg, a belépő minden egyes parasztgazdaság anyagi helyzetéhez mérten. Az egyéni gazdaság által a kollektívába hozott javak teljes értékéből fennmaradó rész az illető gazdaság társulási részének tekintendő. A belépő család 25—50 lei beiratkozási díjat fizet. Kilépő tagnak a társulási részt év végén kifizetik, az állóalapból ráeső részt nem térítik vissza. A tag kizárását véglegesen a rajoni nép- tanács vb dönti el, az illetékesek meghallgatásával. Igen érdekes és az évvégi mérleg aktívan való zárását segíti elő az, hogy a termés- eredmények megállapításáig, a betervezett kiadás 70 százalékát költhetik el. A fennmaradó 30 százalék csak a termés helyzetének végleges megismerése és a tagok gyűlésének határozata után költhető el. Véleményem szerint szövetkezeteink eladósodásának a meggátlását, valamint a zár- számadási aktív mérlegek biztosítása érdekében célszerű lenne bevezetni ezt a szabályt nálunk is. Általános tapasztalatom az volt, hogy a kollektív gazdaságok sokkal nagyobbak szövetkezeteinknél. A felettes szervek, termeltető vállalatok lényegesen kisebb patronáló és ellenőrző hálózattal rendelkeznek. Énnek ellenére sokkal szilárdabb gazdaságokkal találkoztunk, mint nálunk. A Kolozsvári Tartomány parasztgazdaságainak kb. 25 százaléka dolgozik szövetkezetben. Romániában nagy súlyt helyezlek az alacsonyabb típusú társulások létrehozására. A szocialista szektorok kétharmada társulás. A minisztertanács határozata alapján alakulhatnak magyar mintára termelőszövetkezetek is. Azzal a különbséggel, hogy a belépő csaló,dnak hektáronlcént a közgyűlés által meghatározott (300—500 lei) állatot és gazdasági felszerelést kell a közösbe bevinni. Értékének 50 százalékát álló-, 50 százalékát forgóalapba helyezik. Ha több értéket visz be, kifizetik, ha kevesebbet, pénzben kell pótolnia. Mindkét szövetkezeti formánál a háztáji terület 20—30 ár (555—833 négyszögöl), a belépettek földterületét már két-há- rom család esetén, minden korlátozás nélkül tagosítliatják, hogy a szétszórtság ne akadályozza a nagyüzemi földművelést. /összegezve elmondhatom, hogy a Kolozsvári Tartományban tett látogatásunk igen hasznos volt. Termelőszövetkezeteink gazdálkodási formája, eredményei felől legalább olyan érdeklődést tapasztaltunk a kollektívád részéről, mint amilyen kíváncsian mi tanulmányoztuk gazdaságaik életét. Ahol jártunk,, mindenütt virággal, gazdagon terített asztallal vártak, s szives, marasztaló szóval se szűkölködtek. Udvariasságuk, vendégszeretetük példaképe lehet minden népnek. Befejezésül engedjék meg. hogy ezúton továbbítsam a meglátogatott kollektivisták üdvözletét szövetkezeteink tagságának: testvéri üdvözletüket küldik és sok sikert kívánnak a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. CSEH JENŐ, a Csurgói Járási Tanács tsz-csoportvezetője.
