Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-22 / 224. szám

VILÁG PROLETÁR] AI EGYESÜLJETEK! .42 ____ 1EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA X III. évfolyam, 224. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1956. szeptember 22. IDŐSZERŰ SZflKTflHflCSOK fl GBZDDKNQK Csávázott vetőmagot vessünk! KAPOSVÖLGYE ÁLLATTENYÉSZTÉSÉÉRT En is csatlakosom ... Szeptember második felében az őszi árpa és rozs vetését mindenütt be kell fejezni. Széleskörű tapaszta­lat bizonyítja, hogy a szeptemberi vetés 2—3 mázsával több termést biztosít e növényeknél, mint az el­késett októberi vagy novemberi ve­tés. Emellett azért is fontos e növé­nyek vetésének szeptemberi befeje­zése, hogy októberben a teljes gépi és fogatkapacitást a betakarítás mel­Tetejezzük Azokon a területeken, ahol a ku­korica után búzát kell vetni és a ku­koricák még nem értek be, az érés meggyorsítására ajánlatos elvégez­ni a tetejezést, ami általában 6—8 nappal megrövidíti a beérést. A ku­korica betakarítását úgy kell meg­szervezni, hogy először azokon a lett a búza vetésére lehessen fordí­tani. Igen nagy gondot kell fordítani a vetőmagvak vetés előtti tisztítására és csá/ázására. Ebben az évben a nagyobb mérvű üszögfertőzés miatt különösen fontos az őszi árpa és a búza csávázása. A búzavetőmagot vetés előtt higanyos nedves csávázó­szerrel csávázzuk. a kukoricát táblákon kezdjék meg a betakarí­tást, amelyekbe búza kerül. Az idő jobb kihasználása érdekében helyes, ha a táblán a törés megkezdésével egyidőben a szárat is vágják és lehordják. így a vetés előtti talaj­előkészítés azonnal megkezdhető. Hogyan tároljuk a burgonyát? A korai érésű burgonyák szedését mielőbb fejezzük be, a középéré- sűek betakarítását pedig kezdjük meg. Ne várjuk meg a szár és le- vélzet teljes leszáradását, mert az őszi csapadék a betegségek kóroko­zóit lemossa, ami a gumók nagy­mérvű romlását okozza. A szedést lehetőség szerint minő­ségenként, osztályozva végezzük. A termelőszövetkezetek minél na­gyobb mértékben használják ki a gépállomásokon lévő burgonyaszedő gépeket. A szedést követően azon­nal fogasoljuk meg a burgonyatáb­lát és az így kikerülő gumókat szed­jük össze. Fordítsunk különös gon­dot a vetőgumó felszedésére és kü­lön tárolására. A felszedett burgo­nyát ideiglenesen prizmákban, szá­raz szalmstakaró alatt hagyjuk le­hűlni és a téli tárolást csak az első őszi fagyok beköszöntésével kezdjük meg. Földtakarót azonban mindad­dig ne rakjunk a prizmára, amíg a levegő hőmérséklete tartósan 0 fok­ra nem hűl le. Hordjuk ki az istállótrágyát Kaposvölgye szarvasmarhatenyésztésének fellendítése érdekében én, a 12 holdas szentgáloskéri egyénileg dolgozó paraszt támogatom a göl- leiek felhívását, s magam részéről vállalom, hogy: 1. Szántóterületem 34 százalékán szemestakarmányt termelek..A szá- lastakarmány-terület 20 százalékán lucernát, lóherét vetek. 2. 1 kh. őszi takarmánykeverék betakarítása után istállótrágyázom a földet, így egy holdról két termést takarítok be. 3. 2 tehenem és 2 növendékszarvasmarhám részére 20 köbméter jóminőségű silótakarmányt készítek. 4. Növendékszarvasmarháimat tenyészállatnak nevelem fel. 5. A borjakat itatásos módon nevelem, teheneimet háromszor fe­jem. 6. Teheneimet az ellésre úgy készítem elő, hogy azok 300 napos lak- tációs tejtermelése a 6000 kg-ot meghaladja. 7. A tehenek és a növendékek részére a természetszerű tartás ér­dekében karámot készítek. 8. A felgyülemlett istállótrágyát udvaromon idomba rakva, tipratva, körülárkolva kezelem, illetve szakaszos trágyakezelést folytatok. 9. A tengeri szárát október hó végére levágom, az őszi mélyszán­tást november 15-ig befejezem. Úgy érzem, mindennek valóra váltása elősegíti a Hazafias Népfront és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság célkitűzéseit, s csatlakozásra hívom fel Kaposvölgye egyénileg gazdálkodó tenyésztőit. Gelencsér János, 12 holdas szent­gáloskéri egyéni gazda Vállalták — túlteljesítették — Halló, itt a járási pénzügyi osz­tály. Szerkesztőség? — Igen. — Elvtársak, szeretnénk, ha meg­írnák: az igali körzeti adóügyiek tel­jesítették ígéretüket. — Mi volt az ígéret? — Az alkotmányi»nnepi verseny­ben vállalták, hogy a harmadik ne­gyedévi adóbevételi tervet szeptem­ber 25-ig teljesítik. Amit vállaltak, nemcsak megtartották, előbb is tel­jesítették. Szeptember 20-án már 102.5 százaléknál tartott az igali körzethez tartozó mindhárom köz­ség. A körzeti adókönyvelőt Gelen­csér Károlynak, az adóügyi megbí­zottat Peti Jánosnak hívják. Ha meg­dicsérik őket az újságban, még job­ban dolgoznak. Megtettük... Új Csongort, új Tündéi köszönjünk Immár egy hete játssza szín- házunk — és sikerrel — Vörös­marty remekművét, a Csongor és Tündét. Egy hét alatt meg­dőltek a félelmek, még a túl­zott óvatoskodók is meggyőződ- i hettek arról, hogy a kaposvári közönség szereti és igényli még az olyan klasszikus darabokat • is, mint a Csongor és Tünde. Németh Antal újszerű rendezői felfogása, a szereplő művészek - alakításai együttesen adták bi­zonyítékát annak, hogy a kaipos- vári színház az új évadban' új szellemben nagyobb művészi igényességgel lép a közönség elé. Most, a szombat és vasárnapi Csongor és Tünde előadására « színház igazgatósága meglepe-t tésről gondoskodott a közönség számára. Vendégszereplésre hív­ta ősi Jánost, az Állami Opera­ház művészét, aki péntek dél­után már az ifjúsági előadáson, s szombat, vasárnap az esti elő- i adásokon mutatkozik be Cson­gor szerepében. De más érde­kessége is van a szombat és va­sárnapi előadásnak. Ez alka­lommal inkább a fiatalok csil­logtatják meg tudásukat, a kö­zönség elé lép a második szerep- osztás is. Tünde szerepében Vé- csey Mária lép színpadra, aki­ben nemcsaJc a kaposvári szín­ház új művészét ismeri meg a közönség, de új színészt abban az értelemben is, hogy itt, a ka­posvári színházban kezdődött meg a Csongor és Tündével mű­vészi pályafutása. Akik már színpadon látták, tanúsíthatják, hogy nem volt sikertelen a szín­ház igazgatóságának kísérlete. Pálfalvy Éva a szombati és va­sárnapi előadáson Ledért alakít­ja. A kalmár szerepében Gyulai Károly, a fejedelem szerepé­ben Pólyák Zoltán, a tudós sze­repében Fillér István játszik a két előadáson. A kaposvári közönség érdeklő­déssel várja Ősi János — mint Csongor — vendégfelléptét szín­házunk évadnyitó darabjában. A rendelkezésre álló fogaterő, va­lamint a gépállomások vontatóinak legjobb kihasználásával valamennyi rendelkezésre álló istállótrágyát még az ősz folyamán ki kell hordani és alá kell szántani. A nyáron fel nem használt istállótrágyát elsősorban a kapás- és ipari növények alá, leg­később az őszi mélyszántással kell a talajba bemunkálni. Célszerű az Istállótrágyázást összekötni foszfát és kálium tartalmú műtrágyák együttes alászántásával. Különösen a szuperfoszfát eredményességét fo­kozhatjuk, ha istállótrágyával együt­tesen munkáljuk be a talajba. Az istállótrágya bemunkálásánál első­rendű követelmény, hogy a naponta kihordott és szétteregetett trágya még aznap alászántásra kerüljön. Tennivalók a gyümölcsösökben Időben szerezzük be a téli gyü­mölcs leszedéséhez szükséges eszkö­zöket és göngyölegeket, végezzük el a csomagoló, tároló helyiségek fer­tőtlenítését és tisztítását. Az almamoly összefogására a hernyóenyves öveket kéthetenként cserélni kell. A hónap végén felra­kott öveket azonban hagyjuk a fán, hogy telelésre más kártevők is alá­húzódjanak, mert így könnyen el­pusztíthatok. A férges és gombabe- tegségek által fertőzött, hullott gyü­mölcsöt naponként össze kell szedni, fel kell használni, vagy meg kell semmisíteni. Jó bor — jó egészség! Jóminőségű bort a szüret időpont­jának helyes mgválasztásával nye­rünk. Ezért a szőlőt legalább teljes érésben, de ha az időjárás azt lehe­tővé teszi, a túlérés kezdetén szüre­teljük. A feldolgozásnál gyors saj­tolással válasszuk el a mustot a tör­kölytől. A töppedt szemeket — a cukor intenzívebb kioldása érdeké­ben — a zúzás után és a sajtolás előtt 24—36 órán át a mustban áz­tassuk. A vörösbort adó fajtákat a héjukon erjesszük. A feldolgozásnál elengedhetetlen a termés lebogyózá- sa. Ügyeljünk arra, hogy a szőlő zú­zásánál a kocsáryok és magvak ne roncsolódjanak, mert ez a bor ízét hátrányosan befolyásolja. Az erjedés vezetésénél ügyelni kell arra, hogy ez lehetőleg gyors lefolyású legyen. Az erjedés megindulásához 18—20 C fok hőmérséklet szükséges. Az erje­désnél ügyelni kell arra, hogy túl- melegedés ne álljon elő, mert a 28 C fok feletti hőmérséklet mér az ecetbaktériumok elszaporodását se­gíti elő. Ilyenkor a mustot a pince, vagy erjesztő levegőjének hűtésével, a must szellőztető fejtésével stb. hű­teni kell. * A borkezelés, alaptörvénye a tisz­taság. A hordók, a pincében használt edények, eszközök mindig kifogásta­lan tiszták és állandóan rendben le­gyenek. Romlandó terményeket (burgonyát, répát, gyümölcsöt) nem szabad a pincében tartani, mert a ber az idegen szagokat felveszi és minősége nagymértékben leromlik. A pincét legalább kéthetenként ki kell takarítani, a hordókat le kell törölgetni. A pince levegőjét kén elégetésével sterilizálni kell. Az er­jedt új borokat fel kell töltögetni. Növényvédelem Az augusztusi vetésű fiatal lucer­násokat szemmel kell tartani, mert a mocskospajor ezeket előszeretettel keresi fel. Ha fertőzést észlelünk, a védekezést azonnal el kell végezni. A burgonya szedése alkalmával fekozottán kell figyelni a telelésre meghúzódó burgonyabogarakat, s előfordulásukat azonnal jelenteni kell a tanácsnak. Az amerikai fehér szövőlepke her­nyói ellen tovább kell folytatni a védekezést. A védekezéshez Holló 10, olajos DDT emulzió 1—1,5 százalé­kos oldatát használjuk. A kaliforniai pajzstetű rajzásának észlelése esetén a parathionos per­metezéseket, illetve káliszappanos nikotinos permetezéseket szükség szerint végezzük el, és egyidejűleg gondoskodjunk a sodrómolyok elleni védekezésről is. A parathionos per­metezéseket gyümölcsérés előtt két héttel be kell fejezni. Amennyiben indokolt, a leszedett termés nikoti- ncs füröszféséről is gondoskodjunk. A télre való szálastakarmány megóvása érdekében még az esős idők beállta előtt gondosan vizsgáljuk át a szé­na- és szalm? kazlakat, hogy azok megfelelően be vannak-e tetejezve. Különösen nagy gondot fordítsunk a szénakazlakra, s ha a tetején kevés a szalmaréteg, vastagítsuk meg. Már most el kell készíteni a kazlak körül a vízlevezető árkokat, hogy a szoká­sos őszi esőzések idején összegyűlt csapadékvízből a legkisebb mennyi­ség se kerüljön a kazlak, boglyák alá. cA iűüó eukúv- is idesipatd tecdinikusai käz&tt A különleges 'hőmérő végéről körmehegvével ka- pargatja le a barnás masszát. A keményre égett anyag belepotyog a tűzálló tálkába, a kvarctégelybe, aztán a kis fehér tálacskát elbűvölően kedves mosoly kísé­retében elém tolja. Megkínál. —• Tessék enni karaméllt! Ijedten tiltakozom. Zavaromban még tán el is pirulok. — Köszönöm, nem kérek. Éppen most ettem. Dehogyis vagyok éhes... Ez akkor történt, amikor már vagy negyedórája érdeklődéssel' figyeltem a diákok nagy munkáját, őszintén szólva, ekkor jártam először laboratórium­ban'. így még bizonyos fokú tiszteletet is éreztem a Cukor- és Édesipari Technikum huszonhárom növen­déke iránt, -akik otthonosan, biztonságérzettel mozog­tak a laboratóriumi asztalok körül, s meglepő hozzá­értéssel bántak a lombikokkal, pipettákkal, műszerek­kel, vegyszerekkel. A III/A leányosztálynak volt gyakorló órája. Két, egymással szemben lévő laboratóriumiban dolgoztait. Az egyik csoport cukoripari, a másik édesipari vizsgá­latokat végzett. Az édesipari gyakorlatot Kiss István László tanár vezette. A hátamögötti táblán már felírva a feladat: keménvítőszörp-vizsgálat. A lányok kettes-hármas brigádokra oszolnak, s míg az egyik asztalnál az elektromos kemence mel­lett Szakács Gabriella, Takács Klári és Széman Ibolya dolgozik, addig a 'másik asztalnál Nagy Magdolna Édesipari vizsgálatok előkészítése. — Takács Klára, Molnár Ilona, Varsányi Mária, Szekeres Jolán. brigádja a szárazanyag-tartalom meghatározását végzi. Egyik asztalnál a savfok meghatározása folyik, a má­siknál a szabadásványi savakat mutatják ki. És így tovább, mindenki dolgozik: vegyszereket öntözgetnek, vagy számításokba mélyednek. Fontos munkát végeznek, mert ha nem jó a nyers­anyag, nem tudnak finom cukorkát készíteni még a legjobb kristálycukor hozzáadásával sem. Persze, a cukorka készítésével nem. foglalkoznak. Majd a gyár­ban! Egyre inkább az az érzésem, hogy nem iskolában, hanem egy üzem igen jól felszerelt vegyészeti labo­ratóriumában vagyok. Igaz, hogy a munkaasztalok között sétáló Kiss István Lászlót nem mérnöknek saó- lítják a jelenlévők, hanem, tanár úrnak. Viszont a vizsgálat, mélyet ezek a J.7 éves diákok végeznek, pontosan olyan, mint a gyárak vegyészednek, munkája. Itt is az országos szabvány szerint kell dől-' gozni. A különbség »csupán« annyi, hogy ha itt nem sikerül a vizsgálat, nem százezer forintos érték megy veszendőbe, hanem egy rossz jegy csúszik he az Osz­tályozó naplóba... A cukor szárazanyag tartalmát vizsgálják refrakto­méterrel. — Ács Mária, Halász Gizella, Luki Mária.. A másik laboratóriumiban, a szemben lévő ajtó mögött a cukoripari vizsgálat folyik. Az osztály itt dol­gozó része a cukórgyári élőderített lé lúgosságát hatá­rozza meg. Papíron végeznek számításokat, elsőnek a mérőoldat elkészítésére, majd a vizsgálat várható eredményére. Csak azután kezdődik a tulajdonképpe­ni laboratóriumi munka. Kozma Gabriella, az egyik diák kissé iskolás hanglejtéssel ad választ arra. a kérdésre, hogy tulaj­donképpen. mi is az az előderített lé. — Amikor megkezdik a cukorrépából a cukor ki­vonását, a répánál kapott levet nyerslénék nevezzük. Ezt meg kell tisztítani a nem cukor anyagoktól. Ez a művelet mésztej hozzáadásával történik... A levet pipettával felszívják, s aztán egy edénybe- engedik. Phenophtalein oldatot adnak hozzá. A vegyü- let lilás-rózsaszínes lesz. Most a bürettából savat csepegtetnek a lombikba, egészen addig, amíg a ve­gyidet elveszti színét. A sav közömbösítette a lúgot: A bürettán leolvasák, mennyi sav kelett a közömbösjí- téshez, s ebből számítják ki az eredményt. Ebben a laboratóriumban Guseó Andor, mérnök­tanár vezeti a gyakorlatot. Elve, hogy a diák úgy dol­gozzék, mintha teljesen a saját tudására, csak a rraaga erejére támaszkodhatna. Mikor már mindenki elkészült a lúgosság meg­határozásával, befejeződték a végső számítások . isi összehasonlítják a kapott eredményeket. És milyen boldog az a kislány — Hrotkó Ildikó —, akinek a he­lyes eredmény jött ki. Büszkén mosolyog, szeme csil­log. S a siker felett érzett öröme sokkal több, mint az az érzés, amely általában egy-egy jó felelet után tölti él a diákot. Ez márt az alkotás öröme... Szántó Irtván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents