Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-18 / 220. szám

VILÁG PROLETÁR]AlEGYEStL]ET EK 1 Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 220. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1956. szeptember 18. Mire ügyeljünk az üsziek vetésénél? APRÖMAGVAKNÁL Az aprómagvakat csak 1,5—2 cm mélyre juttassuk a jól ülepedett, porhanyó« talajba. Az ilyen talaj­szerkezetet, ha kell, mesterségesen, sima vagy gyűrűs hengerezéssel is biztosítsuk. Somogybán sikeres a lu­cerna nyárvégi vetése. Az ilyenkor vetett lucerna a következő évben már teljes termést ad. Gyommentes, táp­anyagban gazdag, kertiföld-szerűen megművelt talajba tehát érdemes a lucernát ősszel elvetni. az őszi Árpánál Legnagyobb tömegű, legtöbb táp­anyagot tartalmazó takarmánygabo­nánk az őszi árpa. Még szárazabb viszonyok között is nagy mennyisé­gű, közepes fehérjetartalmú abrak­takarmányt ad. Termésátlaga orszá­gosan is 10 mázsa fölött van, sőt nem egy termelőszövetkezet és egyé­ni gazda takarított be már 20 má­zsán felüli termést is. Termőképes­ségét azonban csak korai vetéssel használhatjuk ki. Mivel rendszerint burgonya vagy napraforgó után ke­rül földbe, csak egy vetőszántásra van idő. A friss szántást hengerrel tömörítsük és a korai időpontot tart­suk elsődlegesen szem előtt. A ROZSNÁL Ülepedett talajba végzett egyenle­tes vetés esetén a kelés jól beállott. Bosszul munkált talajban csak hiá­nyos kelést, egyenetlen fejlődésű ga bonát kapunk. A rozs vetésideje szeptember második fele. A rozsot úgy ismerjük, hogy az őszi kalászo­sok közül a legigénytelenebb növény. Vetőágyigénye azonban mindegyik­nél kényesebb. Rosszul ülepedett, rö­gös vagy nem beérett talajon ritkán kel és cserevész marad. »Élelmes növény lévén, ritkán kerül jó talaj­ba, vagy jó elővetemény után, ezért e kedvezőtlen körülményeket is jó talajmunkával ellensúlyozzuk. A rendszerirt homokon termesz­tett rozsnál, ha előveteménye korai pillangós, vagy gabona, a tarlóhán­táson kívül adott keverőszántás egy­úttal a vetőszántás is. A szántás után mindig fogast és hengert, majd a ho- mc-khordás megakadályozására ismét fogast alkalmazzunk. A szántás meg- ülepedésére a rozs igényeihez képest 3—4 hét szükséges. Ha közben ki- gazosodik, akkor is csak nehéz fo­gassal, esetleg kultivátorral járassuk meg a talajt, de vetés előtt még egy­szer ne szántsunk. Az tette jól, aki rozsvetése alá már elvégezte a szán­tást, de most már feltétlen minden­hol készítsük el a magágyat. Más a helyzet, ha későn lekerülő növény után vetünk rozsot. Itt a ve­tőszántás után nincs 3—4 hét idő a talaj ülepedésére. Ezért a szántás után alkalmazott hengeren kívül ve­tés után is hengerezzünk, ami még esős időjárás esetén is célszerű. Minél lazább, homokosabb a tala­junk, annál korábban vethetünk. Szervezzük meg gondosan és végezzük el idejében az üszi betakarítást MIKOR TÖRJÜK A KUKORICÁT? Égetően fontos a betakarítást úgy megszervezni, hogy egyetlen kuko­ricacső se menjen veszendőbe s min­den szál kukoricatő levelesen, lehe­tőleg zölden kerüljön silóba. De nem­csak a kukoricára, hanem a többi őszi betskarítású növényre is foko­zott mértékben kell vigyáznunk. Azaz úgy kell a betakarítást meg­szerveznünk, hogy mire az őszi esők megerednek, s a téleleji fagyok elér­keznek, ne légyen töretlen kukorica, szedetlen répa, vagy burgonya a ha­tárban. A kukoricát akkor kezdjük el tör­ni. amikor a csöveket borító csuhéj már fehéredéi kezd s a csöveken lé­vő kukoricaszemek körömmel már nem nyomhatok szét. Persze, azt nem lehet megvárni, hogy minden egyes cső beérjen. Inkább úgy segítsünk §| magunkon, hogy a be nem érett te- §f jes csöveket tereskor válogassuk kü- g lön és azokat etessük fel a betakarí- = tást követő hetekben a jószággal. Helyes, ha a kukoricatöréskor gon­dolunk a jövő évi vetőmagra is. En­nek érdekében a legszebben fejlett, teljesen benőtt csöveket válogassuk külön és szellős helyen tároljuk. A töréssel egyidőben vágjuk le és silózzuk be a kukoricaszárat. A zöl­den lesilózott kukoricaszár ugyanis annyit ér, mint a közepes minőségű széna. Ha nincs is valamennyi kuko­ricaszár silózására lehetőségünk, a szár letakarítását akkor se halasz- szuk későbbi időre, mert a lábon ál­ló kukoricaszárról a szél letördeli a levélzetet. a nap és az eső’ fjedig ki­szívja. kimossa a kukoricaszárban lévő értékes tápanyagokat. De azért is fontos, hogy a kukoricaszárat ide­iében betakarítsuk, mert úgy jóval a téli fapvok előtt elvégezhető az őszi mélyszántás. BURGONYA, RÉPA És nemcsak a- kukorica, hanem a gumós és gyöknövények is azt köve­telik a eazdáktól. hogy idejében vé­gezzenek betakarításukkal. A burgonya, ha már megérett — azaz, ha a gumók héja már nem foszlik — nem bírja ki sokáig a ned­ves talajban. Rothad, feketedik és ezenfelül a különféle kártevők is napról napra dézsmálják. Egy kát. hold burgonyából — ha azt érés után a termőhelyen hagyjuk szedet- lenül — naponta átlagosan 80 kilót pusztítanak el a betegségek és a ro­varkártevők. Aki tehát 10 napig szedetlenül hagyja a már beérett bur­gonyát, az kát. holdanként 8 mázsa termést veszít el. Márpedig ettől a 8 mázsa burgonyától, ha csak a te­henekkel ■ etettük volna fel, legalább 300 liter tejjel jutott volna több a fe­jőbe. A répafélék betakarítása sem tűr halasztást. Először a cukorrépa sze­dését végezzük eí, a Cukorgyár ál­tal megadott ütemterv szerint. Utána szedhetjük a takarmányrépát és a sárgarépát. Ezeknek a növényeknek a betakarításánál arra kell ügyelni, hogy a gyökértermést ne hagyjuk huzamosabb ideig takaratlanul, mert a beszáradás, különösen a cukorrépá­nál, jelentős súlyveszteséggel jár. A répa levelét se hagyjuk veszendőbe menni. Silózzuk le, vagy amit zöl­den fel tudunk etetni, etessük fel. De vigyázzunk: ne földesen rakjuk a répaíevelet a jószág elé, mert ettől hasmenést kapnak az állatok. Kitüntetik a nyári idényben legjobban dolgozó gépállomási munkásokat A gépállomások igazgatói és szak- szervezetei egyéni elbírálás alapján döntöttek a nyári idényben gépi ka­pálásban, aratásban, cséplésben leg­jobb eredményt felmutató traktoro­sok, szerelők és műszaki ellenőrök kitüntetéséről. A nyári munkákban legtöbbet teljesítő dolgozók »kiváló dolgozó« oklevelet kapnak, azok pe­dig, akik már a tavaszi idényben »kiváló dolgozó«-k lettek, most meg­kapják a »kiváló dolgozó« oklevél­hez a jelvényt is. Megyénk gépállo­másain 111-en »kiváló dolgozó« ok­levelet, hatvanhatan »kiváló dolgozó« oklevelet és jelvényt, tizen pedig a »szakma kiváló dolgozója« oklevelet és jelvényt kapják. A kitüntetésre felterjesztettek között van a Darányi Gépállomás 3 brigád vezető je és 18 traktorosa, köztük Valusek József, Varga Ferenc, Ecker Ferenc, Hama- rics János, Tolnai István. A Nagy­bajomi Gépállomáson »kiváló dolgo­zó« oklevelet kap Bodó Ferenc mű­szaki ellenőr és Kaiser István sze­relő. Oklevelet kap az idei gabona- cséplésben élenjáró id. Patocsi Géza is, a Mernyei Gépállomás traktorosa. A borbeadásról és a forgalmi korlátozásról hozott rendeletet a begyűjtési mi­niszter. Eszarír.t a borbeadásba járó. must átvételét 1956. november 30-ig, a borét 1957. január 31-ig kell lebo­nyolítani. Azok a termelők, akik di- rekttermő szőlőt is termelnek, bor­beadási kötelezettségüket a beadási könyv hivatalos feljegyzések rovatá­ban feltüntetett arányban teljesíthe­tik hazai (oltvány), illetve direktter- mő borszőlővel, musttal vagy borral. A termelők borbeadási kötelezett­ségük teljesítése után fennmaradó must- és borfeleslegűket a borforgal­mi adó kifizetése után,, s a borkimé- rési engedélyről kiadott rendelkezé­sek megtartásával az ország egész te­rületén szabadon értékesíthetik és szabadon szállíthatják. Azokat a községeket és városokat, ahol a borbegyűjtési tervek teljesíté­se nem kielégítő, a begyűjtési mi­niszter — a megyei tanács vb és a megyei begyűjtési hivatal javaslata alapján — a must és bor szabad for­galmából kizárhatja. Továbbeladásra mustot és bort kizárólag a borfor­galmi vállalatok, földművesszövetke­zetek és vendéglátóipari vállalatok vásárolhatnak. Új gyártmányok a húsiparban A Délsomoigyi Húsipari Vállalat évről évre bővíti a felvágottak vá­lasztékát. Tavaly 34 fajta árut gyár­tottak. Az idén ez a szám már 46-ra növekedett. Ebben az évben még két új töltelék gyártását kezdik meg. Az egyik a közkedvelt vékony, száraz kolbász, a másik pedig a szákmnakockákkai telített mortadel- la. Mindkettő rövidesen megjelenik az üzletekben. Búcsú o bölcsődéföl Hiába, szaladnak az évek, öreg­szik az ember. Kár, hogy még nem tudok írni, s így csak Apunak dik­tálhatom le, hogyan lettem nagy­lány, s Apu biztosan nem tudja úgy leírni, ahogy én elmesélném. Úgy el­szaladt ez a harminchat hónap a születésemtől, hogy alig vettem észre. Harmincat töltöttem ebből a bölcsődében, a Rippl-Rónai utcai­ban, s most, máról holnapra kine­veztek nagylánynak, s azt mondták: Rózsa, neked pedig már az óvo­dában van a helyed. S ez bizony, nekem nem kis dolog. Az óvodából rwár az iskolába küldenek s most már joggal számíthatom magam a nagylányok közé. Szóval eljött a hétfő reggel, és én már nem a bölcsődébe, hanem az óvodába mentem. Ti, felnőttek, biz­tosan tudjátok, milyen nehéz el­válni a helyről, amit megszeret­tünk, pajtikáktól, akikkel együtt nőt­tem ilyen nagyra, nővérektől, aki­ket szerettünk. A különbség csak az, hogy mi őszintébben, jobban tudunk sajnálni elmúlt dolgokat mint ti, felnőttek. Én bizony sajná­lom a szeretett Ungár nénit, akit csak úgy hívtunk: Nusi nővél. Ne nevessenek ki, nem megy máról holnapra az r betű kimondása, s az ö-t is néha még o-nak mondjuk. No, de majd az óvodában megtanuljuk ezt is. Nusi nővél még sírt is, any- nyira szeretett bennünket. A Rózsi és a Margit nővért is nagyon sajná­lom. Olyan sok szép versre, da­locskára tanítottak. Még mind tu­dom ám, nem is fogom elfelejteni őket. A »Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak«, az »Erdő végén de magos«, a »Postás bácsi« meg a »Rentibetesszük a szobát« és a töb­bi kis verset Rózsa nem felejti el soha. A kis pajtikáktól is nagyon fájt a búcsú. A Dömötör Pityutól, Évitől, Csöpítől meg a többiektől. De azért velük még találkozom, hiszen nem­sokára ők is átballagnak majd az óvodába, ahol ismét együtt leszünk, A Biró doktor bácsit is üdvözlöm. Azért őrá néha haragudtam, ami­kor megszúrta a lábom., Akármeny- nyire hasznos volt, én azért nem nagyon szerettem ezeket a szúráso­kat. De azért most már nem harag­szom, elhiszem, hogy a doktor bá­csi csak jót akart. Haj-haj! De fájó is a búcsú. Még egyszer visszaintek a nővéreknek, a doktor bácsinak, a pajtikáknak, a játékoknak a szép, vidám hónapok­nak, s remélem, a bölcsőde sem fe­lejti el NAGY RÓZSA óvodást. 40 HOLD APRÓMAG ÁRÁBÓL — EGY TEHERAUTÓ Hat cséplőgép csépeli a Mernyei Gépállomás körzetében az aprómag­vakat. Ezenkívül 2 cséplőgéppel ba­bot, eggyel pedig napraforgót csé­pelnek. Az eddigi eredmények alap­ján 1,5—2 mázsás átlagtermésre szá­mítanak a vörösheréből. Itt ismétel­ten bebizonyosodik, hogy érdemes volt aprómagvakat termelni. Például III! a somogyszili Kossuth Tsz-nek is megnyomja jövedelmét az a pénz, melyet a 40 kh-on termelt vöröshe­réért kapnak. Ez mázsánként 2000 fo­rinttal — 1,5 mázsás átlagtermést számítva is — 120 000 forintot tesz ki — a teherautónak az árát, me­lyet nemrégen vásároltak. ,5V. Nyilvános tanácsülés. A Városi Tanács Végrehajtó Bf—, zottsága értesíti a város lakosságát, hogy a Városi Tanács szeptember 20-án délután fél 3 órakor a Városi- Tanács nagytermében nyilvános ta­nácsülést tart, melyre az érdeklődő lakosságot ezúton is meghívja. Napi­rend: az IKV munkájának és az il­lat tartási, piaci szabályrendelet megtárgyalása. | Vendégvárás — boldog készülődés J Nyár volt. A siófoki gimnázium ajtajúit nem a diákok, hanem az Or­szágos Pedagógus Szak­szervezet üdülői nyito- igatták, amikor Láng Vilma tanárnő özvegy édesanyjával a mólón sétálgatva — a külföl­diek idegen beszédének hallatára — messze táj­ra gondolt. Oda. ahol született, ahol élt, ját­szott, talán szeretett is, álról rokonok, ismerősök élnek — Zágrábba ... Este levelet írt nagy­néniének. A hosszú vá- iaszlevé’lben siók min­denről szó volt, még ar­ról is, hogy a zágrábi gimnazisták * is olyanok, mint mindenütt a fiata­lok : vidámak, tudnivá- gyák, kicsit bohók, mm- dent szeretnének látni, a Balatont, a magyar tengert is ... Arról nincs feljegyzés, nem beszél róla senki, hogy milyen érzést vál­tottak ki ezek a szavak Láng tanárnőből. Csak az események enged­nek következtetni erre. — Ha a sok külföldi turista jól érzi magát itt, tetszik nekik a táj, az életünk, akkor a ba­ráti jugoszláv diákok­nak. tanároknak is bi­zonyára tetszenék váro­sunk, gimnáziumunk és a Balaton — mondta g tanári kar. És postára adták a szívélyes szavú meghívó levelet. De nem jött válasz. Láng tanár­nő személyesen is ké­szült Zágrábba, rokoni látogatásra. Amikor a budapesti jugoszláv kö­vetségen járt az útlevé­lért, panaszkodott, hogy nem kap választ gim­náziumuk Zágrábból. Akkor a jugoszláv követ segített. És jött a válasz a zágrábi IX. számú gimnáziumból: örömmel teszünk eleget a meghí­vásnak. .. . Aztán meg­érkezett Láng tanárnő, (beszélt a Siófokra ké­szülő jugoszláv diákok­kal, tanárokkal. A leg­jobbak jönnek, és vára­kozással, örömmel! — Elég lesz látni Sió­fokot, a Balatont ahhoz, hogy elmélyüljön a ba­rátság, szeretet, tiszte­let? Nem. Sokat, ameny- nyit csak lehet, meg kell mutatnunk orszá­gunkból, életünkből, munkánkból — valahogy így gondolkodtak Siófo­kon, amikor leveleket írtak, kértek, magyaráz­tak. A Hajózási Válla­lat egy napra egy ha­jót ingyen a rendelkezé­sükre bocsát. Tihany ... Balatonfüred .. . Bada­csony ... A megyei oktatási osztály kétezer, a járási tanács ezer, a Pedagógus Szakszervezet ezer és minden vállalat három­négyszáz forintot aján­lott fel a költségek fe­dezésére. Minden ven­dégnek még száz forint zsebpénz is jut. A Me­gyei Pártbizottság autó­buszt ad. Autóbuszt! Hurrá! Fel­visszük őket Budapest­re. — Budapestet úgy ismerem, mint a tenye­remet, és úgy szeretem, mint az életemet. Min­dent megmutatok, meg­magyarázok nekik — mondta Honora Gizella tanárnő. Levél ment az Operáháznak, a Nemzeti Színháznak, hogy vár­ják őket. — De ha már Pesten vagyunk és van autónk, mutassuk meg nekik Miskolcot, Lilla­füredet — hangzott az ajánlat. Ellenvetés sem­mi, sőt visszafelé jövet látni kell Sztálinváros kohóit és vidám, szor­gos embereit is. — Gye­rekek, 25-én érkezünk vissza a vendégekkel "Siófokra. Tartsuk akkor gimnáziumunk névadó ünnepségét — ajánlotta valaki. Elfogadták és az­óta százszoros (gonddal készülnek a szónokok, szereplők, de arra is szá­mítanak, hogy a vendé­gek is hozzájárulnak az ünnephez kevés ünnepi szóval, szavalattal, ének­kel. Még azt is tervezik, hogy egy, a jugoszláv— magyar diákokkal közös fizikaórát tartanak. Szeptember 19-ig pedig az orosz tanárok min­den szabad idejükben órákat adnak, hogy mi­nél több diák tudjon ba­rátkozni Láng tanárnő tolmácsolása nélküL Na és 26-án? Az lesz az igazi — dörzsöli ke» zét a 29 siófoki gimna­zista. — Elkísérjük a vendégeket Zágrábba. Ott leszünk egy nao, majd Fiúméba megyünk, onnét Opatijába, a régi Abbáziában töltünk há­rom napot, Hajókázunk az Adriai-tengeren ... Farkas Sándor utolsó­éves gimnazista arra büszke, hogy neki, mint a gimnázium oroszul leg­jobban tudó diákjának nem lesz szüksége tol­mácsra. Risár Zoltán el­merengve kutat emlé­kek után. Ö Zágrábban született. Lesz utca, tér, mely ismerősnek tet­szik? ... Egy hét óta már csak szerbül beszél szüleivel, hogy megta­nulja az elfelejtett sza­vakat. Szíves magyar ven­dégszeretet igazságát érezzük minden szóban és mindenben, ami a jugoszláv vendégek 19-i fogadására történiü Sió­fokon. Kosa István Javul a megye úthálózata A Közlekedés» és Postaügyi Mi­nisztérium kaposvári közúti kiren- deltsége szerint a második ötéves tervben nagyszabású átrendezésre és építésre kerül sor megyénkben. Elkészül a Kaposvár—iBaíatonlelle közötti műút aszfaltburkolattal; mely nagy segítséiget nyújt a Kapos ­vár—Budapest között, valamint a Kaposvár és a Balaton között köz­lekedőknek. 1957-ben a Mernye— kátrány közötti makadámburkolaíot szélesítik ki, és kiépítik a Kapos- füred—Mernye közötti, makadám­úim. Sor kerül -1958-ban a Lát- rány—Balatonszemes közötti út H kiépítésére is. Ugyanakkor a ^ 7-es műútnak Balatonszemesnél lé- Ü vő veszélyes kanyarjai is ’kiigazítás» j| ra kerülnek. A Boglár—Kaposvár Ü közötti makadámutat bizonyos ré- Ü szén portalanítják. Tervbe van véve H a kaposvár—toponári útszakasz, a H kaposvár—szántód! útszakasz egyes gp részeinek portalanítása is. 24-én kezdődik a cukorgyári-kampán;y Ü Gópbúgóstól hangosak már a Cu­ll korgyár termei. Megkezdődött a pró- Ü baüzemelés. Mindenütt lázas készü­li lődés folyik az új kampány beind-i- s fáséra. A gyártás- 24-én indul és a ^ jó termés. miatt előreláthatólag elég j|| hosszú lesz. A répa cukortartalma {§ ílz 'dén sokkal nagyobb a tavalyinál, H és így a gyár vezetői szép eredmé- = nyékét várnak a kampánytól. Kondi Péterné fanácselsiiffc jelenti Ráfesifeóf: M Örömmel jelentjük, hogy közsé- H günk a háromnegyedévi adófizetési §§ kötelezettségét már szeptember 15- Ü én 102 százalékra teljesítette. Ezzel M is bizonyítékát adták Ráksi község =} dolgozó parasztjai, hogy méltóan, az M állami .fegyelem pontos ’betartásá­ul val segítik a második ötéves terv Ü megvalósítását. Különösen dicséretet H érdemelnek községünk dolgozó pa­li rasztjai között: Cimszik János;, Fa- M Pics György. Morvái Dezső, özv. ü Haszonics Bertalanná, akik már = egész évi adójukat befizették. De = köszönetét mondunk tanácsíagjaink- H nak is, akik segítségére vannak a Ü községi tanács vezetőinek a felvilá- III gosító munkában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents