Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

VILÁG PROLET ARJAI EGYESÜLJETEK! Néplap kl MDP S 'OGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 211. szám. ARA: 5* FILLÉR Péntek, 1956. szeptember 7. Gondos talajmunka Korai vetés Fejlett agrotechnika Bő termés Molnár Imre megyei főagronómus a gabonavetésről, talajelőkészítésről A nyári mezőgazdasági munkák befejeztével látjuk, hogy a múlt esz­tendőben sok hibát, mulasztást kö­vettünk el, a gabona terméseredmé­nyei sokhelyütt nem kielégítőek. A hibákat látjuk, most az a feladat, hogy elkerüljük azokat az idén. Ah­hoz, hogy jó terméseredményeket ér­jünk el, a korszerű növénytermelés munkáinak egymással összefüggő rendszerében első helyen áll a talaj­nak, a magágynak vetéshez történő megfelelő, idejekorán való előkészí­tése. Mivel Somogy országosan is a legnagyobb megyék egyike és az őszi vetések területe meghaladja a 200 ezer kh-t, népgazdaságunk és dolgo­zó parasztságunk egyéni érdeke szempontjából is rendkívüli jelentő­séggel bír a terméseredmények nö­velése. A legfontosabb a jó talajelőkésxítés Az őszi szántás-vetési munkák ide­je elérkezett. Minden termelőnek em­lékezetében van az elmúlt év őszi mezőgazdasági munkája és feltétle­nül tanulságként kell hogy szolgál­jon: az idei évben szervezettebben, korábban, jobb minőségben kell a talajelőkészítést és a vetést végezni. A legelső most a jó talajelökészi- tés. Igaz, hogy a jelenlegi szárazság­ra hajló időjárás sok esetben nehe­zíti és hátráltatja a talajmunkákat, de rendelkezünk megfelelő eszközök­kel ahhoz, hogy megfelelő vetőmag­ágyat biztosíthassunk és minden fel­tételét megteremtsük a korai vetés­nek. A jó magágy a jelenlegi viszo­nyok között is biztosítható az ekékre felszerelhető éles ekevas alkalmazá­sával és a felszántott terület elmun- kálását is biztosítani tudjuk a több­ször megismétlődő fogas és henger alkalmazásával. Helyes agrotechni­kai eljárás a mélyebb szántás, ezért a vetőszántást legalább 18—20 cm mélyen kell elvégezni. Ezáltal a ka­lászosok magvát a vetőgépekkel mé­lyebben tudjuk földbe tenni, így a gyökérzet fejlődését elősegítjük, s a növények kezdeti fejlődése gyorsabb lesz, jobban megerősödnek, a száraz­ságot jobban bírják és nagyobb az ellenállásuk az esetleges téli rendkí­vüli időjárással szemben is. Korai vetés — histos termés Termelőszövetkezeteink, valamint az egyéni dolgozó parasztok közül is sokan elvetették már az őszi takar­mánynövényeket, egyes helyeken pe­dig az őszi árpát és a rozsot is. Biz­tos termésre a mi időjárási viszonya­ink között ezeknél a növényeknél csak akkor számíthatunk, ha szep­tember első felében a földbe kerül­nek. Az aranyospusztai Béke Terme­lőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy ők minden évben az elsők kö­zött vannak a talajmunkák elvégzé­sében, az ősziek vetésében; ez a ma­gyarázata annak, hogy évről évre jó terméseredményeket érnek el. Az el­múlt évek gyakorlata is azt bizo­nyítja, hogy azok a termelők érnek el minden évben kimagasló termés- eredményeket, ahol nem késlekednek a talajmunkákkal és a vetést megfe­lelő időben végzik el. Számtalan pél­dával tudjuk igazolni (és nem a vé­letlen következménye), hogy az ádán- di Petőfi, a ráksi Uj Élet, a barcsi Vörös Csillag, az aranyospusztai Bé­ke Tsz, és sorolhatnánk tovább a termelőszövetkezeteket, az egyéni termelők százait — ahol az egyéb agrotechnikai feltételek biztosítása mellett, a korai vetés volt az egyik döntő tényezője a magasabb termés- eredményeknek. Szinte törvényszerű, hogy az elvetett növényt egész te- nyészidején végigkíséri a jó talaj- munkával és az időbeni vetéssel biz­tosított jobb fejlődési erély, a beteg­ségekkel való ellenállás és a korábbi beérés. Ki ne ismerné azokat a régi gyakorlati tapasztalatokon nyugvó közmondásokat, hogy »ősszel porba, tavasszal sáriba«, vagy »ősszel porba, hogy álljon a kereszt sorba«. Ezek a megállapítások, amelyeket az év­százados gyakorlat bebizonyított és a tudományos agrotechnika minden el­méletével alátámaszt, ma is érvénye­sek. As istállót r ágy ásás vissxatérül A megye mezőgazdasági gépesíté­se igen kedvezően halad és gépál­lomásaink mind a termelőszövetke­zeteknek, mind az egyéni termelők­nek hathatós segítséget nyújtanak. A traktorok százai dolgoznak már a megye földjein és segítik az őszi me­zőgazdasági munkákat. Nemcsak a talajmunkáknál, hanem az őszi be­takarításban és az istállótrágya ki­hordásában is sok segítséget nyújta­nak a gépek. A most kihordott és azonnal alászántott istállótrágya a legkedvezőbb biológiai értékű, ezért az őszi takarmánykeverékek és az őszi kenyérgabona alá is használjunk érett istállótrágyát. Az összes többi trágyát is hordjuk ki és a tavaszi vetésű növényeink alá szántsuk le. Igen nagy jelentőséggel bír ez a ta­lajerőgazdálkodás szempontjából, de azért is előnyös, mert a mostani ked­vező útviszonyokat kihasználva nagy teljesítményeket lehet elérni. A talajerőgazdálkodás irányelvei­nek betartása mellett az idejébe»" végzett talajmunka, korai vetés fee kozza terméseredményeinket, 'mg, emellett más egyéb feladatot s$tfT szabad figyelmen kívül hagyni: ügyelni kell arra is, hogy az őszi vetések megfelelő elővetemény után kerüljenek és feltétlenül tisztított és csávázott vetőmagot vessünk.' Vegyük igénybe a gépállomások szelektorait. Minden esetben meg kell vizsgálni a vetésre kerülő vető­magvak csíraképességét, hogy meg­felelő sűrűségű növényállományt biztosító mag kerüljön elvetésre. A központi készletből rendelkezésre bo­csátott minőségi vetőmagvakat az ál­talános cserére kijelölt területeken vegyék igénybe a termelők, mert en­nek tisztasága, csíraképessége, vala­mint belső értéke jobb, mint a köz­termesztésben használt fajtáké. Terméseredményeink fokozása szempontjából igen nagy jelentősége van a szuperfoszfát és a káli műtrá­gyák fokozottabb felhasználásának. Az előveteményektől függően szük­ségszerű a nitrogén műtrágyának is r.agyobbmérvű felhasználása. Ren­delkezünk megfelelő mennyiségű szu­perfoszfát és káli műtrágyával, me­lyeket a vetőszántás előtt kell kiszór­ni és alászántani. Nitrogén műtrá­gyából még az ősz folyamán ki tud­juk elégíteni nemcsak a termelőszö­vetkezetek, hanem az egyéni terme­lők igényeit is, és ezeknek felhasz­nálása hozzá fog járulni az őszi ga­bonák. terméseredményeinek fokozá­sához. Somogy megyében az őszi gabo­náknak mintegy 50 százaléka kapás elővetemény után következik, ezek azonban csak akkor képeznek meg­felelő, jó előveteményt, ha jó talaj­erőben vannak és ha a gazolókapá- lást a termelők a leggondosabban elvégezték. Az őszi mezőgazdasági munkák ko­rai elvégzésének megvannak a felté­telei Somogy megyében. Ha az eddi­ginél és a tavalyinál is sokkal na­gyobb gondot fordítunk a talajmun- kákra, a vetésnek megfelelő ‘időben történő elvégzésére, a vetés minősé­gére és a tudományosan megalapo­zott agrotechnikai módszerek minél szélesebb körű alkalmazására, a ter­mések emelkedésében bőségesen megmutatkozik az eredmény. MEGYÉNK BECSÜLETÉÉRT Jól dolgozik az Állatforgalmi Vállalat A hogy közeledik a szeptember 10-ig tartó versenyszaikasz utolsó napja, úgy javul napról napra az Állatforgalmi Vállalat munkája. Nem csoda, hisz az Állatforgalmi embereinek sem mindegy, első lesz-e vál­lalatuk, éLretör-e Somogy a begyűjtési versenyben. Meg aztán az él­üzem cím is sokra kötelez. t Harmadikam 344 hízottsertést gyűjtött be a vállalat, 4-én már 461-et és 229 szarvasmarhát. Az 5-i eredmény pedig: 489 hízottsertés. Remél­jük, a hátralévő napokban ezt az ütemet még tovább fokozzák, s hozzá­segítik Somogyot az elsőséghez. Jobb munkát várunk a Terményforgalmitól Megyeszerte akadozik a bab begyűjtése. Sok helyütt még mindig nem veszik át a babot, napraforgót a TV-raktárakban, s ez akadályoz­za a megyét abban, hogy több pontot szerezzen. Balatomkeresztúron pL Csikós TV-naktáros azért nem veszi át a babot, mert nincs adminisztrá­tora. Vajon ők csak ennyire becsülik a versenyt megnyerni akaró dolgozó parasztok lelkesedését? A siófoki járás változatlanul az élen balad, marcali az utolsó helyre került Vetélkednek a járások is az elsőségért. Az utóbbi néhány napban előrébb tört egy-egy hellyel a tabi, a kaposvári és a barcsi járás, a csurgói, nagyatádi, marcali járásban viszont visszaesés mutatkozik. A marcali járás leginkább sertéssel, marhával, tejjel adós. A három utol­só járás lassú munkája erősen veszélyezteti megyénk elsőségét. Javítani kell tehát a munkán. Az alkotmányünnepi versenysza koszban a járások sorrei Járás: Százalék: Begy. hiv. vez.: 1. siófoki 96.47 Gajdos László 2. fcnyódi 94,60 Győréi József 3. kaposvári 89.67 Balassa Tibor 4. csurgói 88.80 Horváth György 5. tabi 88,26 Üst Géza 6. nagyatádi 85,55 Kovács János 7. barcsi 81,97 Siszler István 8. marcali 80,89 Borbandi Ambrus A legutóbbi — július 31-től au­gusztus 4-ig — megtartott ország- gyűlésen Varga Károly, Somogy me­gye képviselője, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnö­ke interpellációjában a többi közt beszélt a megye vezetőit állandóan foglalkoztató problémáról: Kapós- völgye híres állattenyésztéséről. Mint említette, örülünk elért ered­ményeinknek, azonban új célkitűzé­seink is vannak, tovább akarjuk fej­leszteni az állattenyésztést. Ugyanis az utóbbi időben termelőszövetkeze­teink, híres állattenyésztő gazdáink felhagytak a virtussal, kevesebb szó esik a 8—10 ezer literes tejhozamú teheneikről, a 8—10 malacot ellő sertésekről. Hogy újból felélénkítsük a hasz­nos, jól jövedelmező állattartást, továbbtenyésztésre kialakított fajtáik nagy mennyiségű tartását, megyénk vezetői, állattenyésztő szakemberei ezt elsőrendű feladatuknak tartják. E célból a Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága kezdemé­nyezésére megbeszélésre gyűltek össze az elmúlt napokban, meghágy- ták-vetették az elkövetkező felada­tokat. Mindnyájan úgy látták, a legrö­videbb időn belül — az elkövetkező hónapokban — újból életre kell kelteni, magasabb színvonalra kell emelni országos hírű állattenyészté­sünket. Ezért több vezető elvtárs ja­vaslatára a Kaposvölgye legjobb ál­lattenyésztő községeiben: Szentgá- loskér, Kapospula, Magyaratád, Ráksi, Toponár, Kaposhcmok, Atta­la, Nagyiberki, Igái, Gölie és a töb­biekben ankétokat, tenyészállatvásá- rokat, állattenyésztési klub-rendez­vényeket stb. tartanak. Helyes kez­deményezés volt az is, hogy az állat- tenyésztés szempontjából jellegzetes községekben gyakorlati bemutatókat tartanak. A következő hónapok jó Szervező munkáján múlik, hogy si­kerül-e a terv végrehajtása. Úgy gondoljuk, e cél elérése minden so­mogyi embernek, de különösen ál­lattenyésztőinknek szívügyévé válik. HÉT LÁNY ÚTRAKEL... Azt szokták mondani, hogy az asszonynép ityíváncsibb, mint a férfi. En nem tudom, hogy ez- zel-e, vagy valami mással ma­gyarázható, hogy a »szomszéd­ba«, a Román Népköztársaságba ellátogató berzencei Uj Barázda tízes kis csapatának hét leány­tagja volt. Igaz viszont, hogy aki sok mindenre kíváncsi, az többet is tud,, mint akit semmi sem érdekel. — Itthon azt mondták, hagy együnk sok puliszkát — mondja Zsirai Mária. Es elindulták 15-én, egyelőre minden egyéb intelem nélkül. A vonat vitte őket, együtt egy len­gyel sportoló csapattál, de azért megértették egymást. Igaz, hogy a lengyelek fiúk voltak! Járták öt termelőszövetkezet­ben. — Ezt ott kollektív gazda­ságnak hívják — világosiit fel Bolha Zsófi. — Es ott nem munkaegységet, hanem munkanapot írnak — veszi át a szót ismét Zsirai Má­ria. — Az egyik leánynak csak 54 munkanapja volt, nekem meg már 180 van... Jártak Kolozsváron, ott voltak az augusztus 23-i ünnepély dísz­emelvényén, jártak az egyete­men, jártak a botanikuskertben, jártak ... járdák ... Sokfelé jártak, hiszen azért megy az ember külföldre... De hiába faggatom én őket, hogy még merre jártak — minduntalan Kövendre térnek vissza. No per­sze, Kövenden bálban is voltak! Magyar nótára táncolták a csár­dást a kövendi legényekkel: két lépést balra, két lépést jobbra — ahogyan itten szokás. <Leveleznek kövendi lányok­kal — mondják is: Kovács Ilonkával, Kerekes Emmával, Illán Annával meg még többel, de én nemigen hiszem, hogy csak lányok várják a levelet Berzencéről. A vitát egy másik lány dönti el, a javamra — ő vem volt kint —, hogy fiúk is vannak a dologban. De hiszen majd elválik az ősszel, hogyha megjönnek Erdélyből a látoga­tók, megnézni a berzencei Uj Barázdát — vagy a leányait? KIRÁLY ERNŐ Felsöbogáton 130 hold őszi­árpát, Somogytarnácán 71 hold rozsot vetettek el Noha az állami gazdaságokban a tavalyinál kedvezőbb körülmények között kezdődtek meg az őszi mun­kák, mégsem lehet azonban kielégí­tőnek mondani. Nagyon lassan sza­porodik a bevetett holdak száma. Az őszi árpát az előirányzott terület 18, a rozsot 2 százalékán tették földbe. Ebből 130 hold ősziárpa-vetés a fel- sőbogáti, 71 hold rozsvetés a So- mcgytarnócai Állami Gazdaságra jut. .A többiekben késlekednek a ve­téssel. A Vityapusztai és a Csillag­pusztái Állami Gazdaságban egyet­len holdat se vetettek még. (Igazga­tó: Fehér Imre, illetve Frajó Imre.) Vajon mi lesz abból az ígéretből, amit Henner elvtárs tett a Megyei Pártbizottságon, hogy szeptember 10- ig minden gazdaságban elvetik az őszi árpát? Reméljük nem marad csupán ígéret! Lehetne gyorsabban vetni, hiszen a kalászosokkal beve­tendő terület 43 százalékán elvégez­ték a vetőszántást, volna mibe vetni. § Szeptember 16-án sorsolják a IV. Békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár 9 nap múlva újabb sorsolást rendez, ezúttal szeptember 16-án Sátoralja­újhelyen a Negyedik Békekölcsön ötödik sorsolására kerül sor. Az egynapos húzáson 78 500 köt­vényszámot sorsolnak ki 24 913 800 forint nyereménnyel. $ $ Katt... katt... Robog a vonat, fehér füstcsí­kot húz maga után. Sö­tétedik. Szürkül a látha­tár, egybeolvadt fekete foltnak tűnik erdő és rét, kóbor fény csillan ezüstösen a patak vízén. Nemsokára állomásra érünk. A bejárattal szembeni pádon idős házaspár ül. A férfi görbehátú, lógó- 'bajuszú, csontoskezű pa­rasztember. Látszik, az élet országútjának vé­gét tapossa. Mellette tö­pörödött arcú anyóka, reszketős kezekkel. Ken­dője alól vékony, fehér - tincs bújik elő, amint kifordított tenyerével megtörli homlokát. Me­leg van. — Készülődjünk, ap­juk — mondja az öreg­nők — lassan megérke­zünk. Férje komótosan, nyu­godtan kel feL, vessző­kosarat helyez az ülésre, a csomagtartóról egyéb DCőteles sem miségi ?... & poggyászt. Az előtérbe kopott fabőröndöt visz, fakult felirattal egy név: Torma Sándor. Csattog a váltó, mindjárt meg­állunk. Készülődik, topog a két öreg. Sok a csomag, nehéz a leszállás. A se­gítség azonban hamar megérkezik, egy fiatal kalauznő személyében. Fürge, gyors mozgással, szolgálatkészen kapkod­ja lefelé a holmikat. Az öregek boldogan köszön- getik: — Hagyja csak, lelkem, jön már a Sán­dor. Tényleg jön, szalad, átugorja a vágányokat, már ott is terem, és csak összeborul anya és fia, drága, boldog ölelésben. Továbbmegy ünk. Fülkénkben megjele­nik a fiatal, szőkehajú kalauznő. végigsétál a kocsin. Alhorgy a lámpa alatt elhalad, látom, zubbonyán ötágú csillag fénylik. Kiváló dolgozó jelvény. Beszédbe ele­gyedünk. — Mikor kapta a ki­tüntetést? Miért? — Két éve — vála­szolja szerényen moso­lyogva. — Igyekeztem jól dolgozni. — Mióta van a vasút­nál? — öt éve. Nem akar­tam én ide jönni. Egy barátnőm rábeszélt! Ma már nem is tudnék más foglalkozást elképzelni. — Nem fárasztó a jegyvizsgálói szolgálat? Nem lenne könnyebb ál­lomáson? — Talán... De olyan örömmel csinálom ezt. Szeretek utazni. És a másik: édesapám régen meghalt, anyám 'beteg, idős asszony. Róla is kell gondoskodnom, s több jut neki is, ha többet ke­reshetek. Könnyen le­mondok egyes dolgokról, csak neki legyen meg mindene. Olyan jól meg» vagyunk ketten. Én úgy szeretem az öregeket, szívesen segítek nekik. Hát ki tegye, ha nem mi? ... Igen. Igazat adok né­ki, nem is tartam fel to­vább, visszaülök helyem­re. Kinézek az ablakon. A fák árnyéka gyorsan nő, majd még gyorsab­ban törpül, eltűnik. Mint az ennber élete. Oh Margitra gondolok, amint gyengéden segíti leszálíni az anyókát. Akárcsak otthon az édesanyját. Úgy tűnhet, köteles semmiség az egész. Pe­dig más is ... — Szűts — 1! i i I I I f I I é í I I i \í _________

Next

/
Thumbnails
Contents