Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-07 / 211. szám
VILÁG PROLET ARJAI EGYESÜLJETEK! Néplap kl MDP S 'OGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 211. szám. ARA: 5* FILLÉR Péntek, 1956. szeptember 7. Gondos talajmunka Korai vetés Fejlett agrotechnika Bő termés Molnár Imre megyei főagronómus a gabonavetésről, talajelőkészítésről A nyári mezőgazdasági munkák befejeztével látjuk, hogy a múlt esztendőben sok hibát, mulasztást követtünk el, a gabona terméseredményei sokhelyütt nem kielégítőek. A hibákat látjuk, most az a feladat, hogy elkerüljük azokat az idén. Ahhoz, hogy jó terméseredményeket érjünk el, a korszerű növénytermelés munkáinak egymással összefüggő rendszerében első helyen áll a talajnak, a magágynak vetéshez történő megfelelő, idejekorán való előkészítése. Mivel Somogy országosan is a legnagyobb megyék egyike és az őszi vetések területe meghaladja a 200 ezer kh-t, népgazdaságunk és dolgozó parasztságunk egyéni érdeke szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bír a terméseredmények növelése. A legfontosabb a jó talajelőkésxítés Az őszi szántás-vetési munkák ideje elérkezett. Minden termelőnek emlékezetében van az elmúlt év őszi mezőgazdasági munkája és feltétlenül tanulságként kell hogy szolgáljon: az idei évben szervezettebben, korábban, jobb minőségben kell a talajelőkészítést és a vetést végezni. A legelső most a jó talajelökészi- tés. Igaz, hogy a jelenlegi szárazságra hajló időjárás sok esetben nehezíti és hátráltatja a talajmunkákat, de rendelkezünk megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy megfelelő vetőmagágyat biztosíthassunk és minden feltételét megteremtsük a korai vetésnek. A jó magágy a jelenlegi viszonyok között is biztosítható az ekékre felszerelhető éles ekevas alkalmazásával és a felszántott terület elmun- kálását is biztosítani tudjuk a többször megismétlődő fogas és henger alkalmazásával. Helyes agrotechnikai eljárás a mélyebb szántás, ezért a vetőszántást legalább 18—20 cm mélyen kell elvégezni. Ezáltal a kalászosok magvát a vetőgépekkel mélyebben tudjuk földbe tenni, így a gyökérzet fejlődését elősegítjük, s a növények kezdeti fejlődése gyorsabb lesz, jobban megerősödnek, a szárazságot jobban bírják és nagyobb az ellenállásuk az esetleges téli rendkívüli időjárással szemben is. Korai vetés — histos termés Termelőszövetkezeteink, valamint az egyéni dolgozó parasztok közül is sokan elvetették már az őszi takarmánynövényeket, egyes helyeken pedig az őszi árpát és a rozsot is. Biztos termésre a mi időjárási viszonyaink között ezeknél a növényeknél csak akkor számíthatunk, ha szeptember első felében a földbe kerülnek. Az aranyospusztai Béke Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy ők minden évben az elsők között vannak a talajmunkák elvégzésében, az ősziek vetésében; ez a magyarázata annak, hogy évről évre jó terméseredményeket érnek el. Az elmúlt évek gyakorlata is azt bizonyítja, hogy azok a termelők érnek el minden évben kimagasló termés- eredményeket, ahol nem késlekednek a talajmunkákkal és a vetést megfelelő időben végzik el. Számtalan példával tudjuk igazolni (és nem a véletlen következménye), hogy az ádán- di Petőfi, a ráksi Uj Élet, a barcsi Vörös Csillag, az aranyospusztai Béke Tsz, és sorolhatnánk tovább a termelőszövetkezeteket, az egyéni termelők százait — ahol az egyéb agrotechnikai feltételek biztosítása mellett, a korai vetés volt az egyik döntő tényezője a magasabb termés- eredményeknek. Szinte törvényszerű, hogy az elvetett növényt egész te- nyészidején végigkíséri a jó talaj- munkával és az időbeni vetéssel biztosított jobb fejlődési erély, a betegségekkel való ellenállás és a korábbi beérés. Ki ne ismerné azokat a régi gyakorlati tapasztalatokon nyugvó közmondásokat, hogy »ősszel porba, tavasszal sáriba«, vagy »ősszel porba, hogy álljon a kereszt sorba«. Ezek a megállapítások, amelyeket az évszázados gyakorlat bebizonyított és a tudományos agrotechnika minden elméletével alátámaszt, ma is érvényesek. As istállót r ágy ásás vissxatérül A megye mezőgazdasági gépesítése igen kedvezően halad és gépállomásaink mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyéni termelőknek hathatós segítséget nyújtanak. A traktorok százai dolgoznak már a megye földjein és segítik az őszi mezőgazdasági munkákat. Nemcsak a talajmunkáknál, hanem az őszi betakarításban és az istállótrágya kihordásában is sok segítséget nyújtanak a gépek. A most kihordott és azonnal alászántott istállótrágya a legkedvezőbb biológiai értékű, ezért az őszi takarmánykeverékek és az őszi kenyérgabona alá is használjunk érett istállótrágyát. Az összes többi trágyát is hordjuk ki és a tavaszi vetésű növényeink alá szántsuk le. Igen nagy jelentőséggel bír ez a talajerőgazdálkodás szempontjából, de azért is előnyös, mert a mostani kedvező útviszonyokat kihasználva nagy teljesítményeket lehet elérni. A talajerőgazdálkodás irányelveinek betartása mellett az idejébe»" végzett talajmunka, korai vetés fee kozza terméseredményeinket, 'mg, emellett más egyéb feladatot s$tfT szabad figyelmen kívül hagyni: ügyelni kell arra is, hogy az őszi vetések megfelelő elővetemény után kerüljenek és feltétlenül tisztított és csávázott vetőmagot vessünk.' Vegyük igénybe a gépállomások szelektorait. Minden esetben meg kell vizsgálni a vetésre kerülő vetőmagvak csíraképességét, hogy megfelelő sűrűségű növényállományt biztosító mag kerüljön elvetésre. A központi készletből rendelkezésre bocsátott minőségi vetőmagvakat az általános cserére kijelölt területeken vegyék igénybe a termelők, mert ennek tisztasága, csíraképessége, valamint belső értéke jobb, mint a köztermesztésben használt fajtáké. Terméseredményeink fokozása szempontjából igen nagy jelentősége van a szuperfoszfát és a káli műtrágyák fokozottabb felhasználásának. Az előveteményektől függően szükségszerű a nitrogén műtrágyának is r.agyobbmérvű felhasználása. Rendelkezünk megfelelő mennyiségű szuperfoszfát és káli műtrágyával, melyeket a vetőszántás előtt kell kiszórni és alászántani. Nitrogén műtrágyából még az ősz folyamán ki tudjuk elégíteni nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyéni termelők igényeit is, és ezeknek felhasználása hozzá fog járulni az őszi gabonák. terméseredményeinek fokozásához. Somogy megyében az őszi gabonáknak mintegy 50 százaléka kapás elővetemény után következik, ezek azonban csak akkor képeznek megfelelő, jó előveteményt, ha jó talajerőben vannak és ha a gazolókapá- lást a termelők a leggondosabban elvégezték. Az őszi mezőgazdasági munkák korai elvégzésének megvannak a feltételei Somogy megyében. Ha az eddiginél és a tavalyinál is sokkal nagyobb gondot fordítunk a talajmun- kákra, a vetésnek megfelelő ‘időben történő elvégzésére, a vetés minőségére és a tudományosan megalapozott agrotechnikai módszerek minél szélesebb körű alkalmazására, a termések emelkedésében bőségesen megmutatkozik az eredmény. MEGYÉNK BECSÜLETÉÉRT Jól dolgozik az Állatforgalmi Vállalat A hogy közeledik a szeptember 10-ig tartó versenyszaikasz utolsó napja, úgy javul napról napra az Állatforgalmi Vállalat munkája. Nem csoda, hisz az Állatforgalmi embereinek sem mindegy, első lesz-e vállalatuk, éLretör-e Somogy a begyűjtési versenyben. Meg aztán az élüzem cím is sokra kötelez. t Harmadikam 344 hízottsertést gyűjtött be a vállalat, 4-én már 461-et és 229 szarvasmarhát. Az 5-i eredmény pedig: 489 hízottsertés. Reméljük, a hátralévő napokban ezt az ütemet még tovább fokozzák, s hozzásegítik Somogyot az elsőséghez. Jobb munkát várunk a Terményforgalmitól Megyeszerte akadozik a bab begyűjtése. Sok helyütt még mindig nem veszik át a babot, napraforgót a TV-raktárakban, s ez akadályozza a megyét abban, hogy több pontot szerezzen. Balatomkeresztúron pL Csikós TV-naktáros azért nem veszi át a babot, mert nincs adminisztrátora. Vajon ők csak ennyire becsülik a versenyt megnyerni akaró dolgozó parasztok lelkesedését? A siófoki járás változatlanul az élen balad, marcali az utolsó helyre került Vetélkednek a járások is az elsőségért. Az utóbbi néhány napban előrébb tört egy-egy hellyel a tabi, a kaposvári és a barcsi járás, a csurgói, nagyatádi, marcali járásban viszont visszaesés mutatkozik. A marcali járás leginkább sertéssel, marhával, tejjel adós. A három utolsó járás lassú munkája erősen veszélyezteti megyénk elsőségét. Javítani kell tehát a munkán. Az alkotmányünnepi versenysza koszban a járások sorrei Járás: Százalék: Begy. hiv. vez.: 1. siófoki 96.47 Gajdos László 2. fcnyódi 94,60 Győréi József 3. kaposvári 89.67 Balassa Tibor 4. csurgói 88.80 Horváth György 5. tabi 88,26 Üst Géza 6. nagyatádi 85,55 Kovács János 7. barcsi 81,97 Siszler István 8. marcali 80,89 Borbandi Ambrus A legutóbbi — július 31-től augusztus 4-ig — megtartott ország- gyűlésen Varga Károly, Somogy megye képviselője, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke interpellációjában a többi közt beszélt a megye vezetőit állandóan foglalkoztató problémáról: Kapós- völgye híres állattenyésztéséről. Mint említette, örülünk elért eredményeinknek, azonban új célkitűzéseink is vannak, tovább akarjuk fejleszteni az állattenyésztést. Ugyanis az utóbbi időben termelőszövetkezeteink, híres állattenyésztő gazdáink felhagytak a virtussal, kevesebb szó esik a 8—10 ezer literes tejhozamú teheneikről, a 8—10 malacot ellő sertésekről. Hogy újból felélénkítsük a hasznos, jól jövedelmező állattartást, továbbtenyésztésre kialakított fajtáik nagy mennyiségű tartását, megyénk vezetői, állattenyésztő szakemberei ezt elsőrendű feladatuknak tartják. E célból a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága kezdeményezésére megbeszélésre gyűltek össze az elmúlt napokban, meghágy- ták-vetették az elkövetkező feladatokat. Mindnyájan úgy látták, a legrövidebb időn belül — az elkövetkező hónapokban — újból életre kell kelteni, magasabb színvonalra kell emelni országos hírű állattenyésztésünket. Ezért több vezető elvtárs javaslatára a Kaposvölgye legjobb állattenyésztő községeiben: Szentgá- loskér, Kapospula, Magyaratád, Ráksi, Toponár, Kaposhcmok, Attala, Nagyiberki, Igái, Gölie és a többiekben ankétokat, tenyészállatvásá- rokat, állattenyésztési klub-rendezvényeket stb. tartanak. Helyes kezdeményezés volt az is, hogy az állat- tenyésztés szempontjából jellegzetes községekben gyakorlati bemutatókat tartanak. A következő hónapok jó Szervező munkáján múlik, hogy sikerül-e a terv végrehajtása. Úgy gondoljuk, e cél elérése minden somogyi embernek, de különösen állattenyésztőinknek szívügyévé válik. HÉT LÁNY ÚTRAKEL... Azt szokták mondani, hogy az asszonynép ityíváncsibb, mint a férfi. En nem tudom, hogy ez- zel-e, vagy valami mással magyarázható, hogy a »szomszédba«, a Román Népköztársaságba ellátogató berzencei Uj Barázda tízes kis csapatának hét leánytagja volt. Igaz viszont, hogy aki sok mindenre kíváncsi, az többet is tud,, mint akit semmi sem érdekel. — Itthon azt mondták, hagy együnk sok puliszkát — mondja Zsirai Mária. Es elindulták 15-én, egyelőre minden egyéb intelem nélkül. A vonat vitte őket, együtt egy lengyel sportoló csapattál, de azért megértették egymást. Igaz, hogy a lengyelek fiúk voltak! Járták öt termelőszövetkezetben. — Ezt ott kollektív gazdaságnak hívják — világosiit fel Bolha Zsófi. — Es ott nem munkaegységet, hanem munkanapot írnak — veszi át a szót ismét Zsirai Mária. — Az egyik leánynak csak 54 munkanapja volt, nekem meg már 180 van... Jártak Kolozsváron, ott voltak az augusztus 23-i ünnepély díszemelvényén, jártak az egyetemen, jártak a botanikuskertben, jártak ... járdák ... Sokfelé jártak, hiszen azért megy az ember külföldre... De hiába faggatom én őket, hogy még merre jártak — minduntalan Kövendre térnek vissza. No persze, Kövenden bálban is voltak! Magyar nótára táncolták a csárdást a kövendi legényekkel: két lépést balra, két lépést jobbra — ahogyan itten szokás. <Leveleznek kövendi lányokkal — mondják is: Kovács Ilonkával, Kerekes Emmával, Illán Annával meg még többel, de én nemigen hiszem, hogy csak lányok várják a levelet Berzencéről. A vitát egy másik lány dönti el, a javamra — ő vem volt kint —, hogy fiúk is vannak a dologban. De hiszen majd elválik az ősszel, hogyha megjönnek Erdélyből a látogatók, megnézni a berzencei Uj Barázdát — vagy a leányait? KIRÁLY ERNŐ Felsöbogáton 130 hold ősziárpát, Somogytarnácán 71 hold rozsot vetettek el Noha az állami gazdaságokban a tavalyinál kedvezőbb körülmények között kezdődtek meg az őszi munkák, mégsem lehet azonban kielégítőnek mondani. Nagyon lassan szaporodik a bevetett holdak száma. Az őszi árpát az előirányzott terület 18, a rozsot 2 százalékán tették földbe. Ebből 130 hold ősziárpa-vetés a fel- sőbogáti, 71 hold rozsvetés a So- mcgytarnócai Állami Gazdaságra jut. .A többiekben késlekednek a vetéssel. A Vityapusztai és a Csillagpusztái Állami Gazdaságban egyetlen holdat se vetettek még. (Igazgató: Fehér Imre, illetve Frajó Imre.) Vajon mi lesz abból az ígéretből, amit Henner elvtárs tett a Megyei Pártbizottságon, hogy szeptember 10- ig minden gazdaságban elvetik az őszi árpát? Reméljük nem marad csupán ígéret! Lehetne gyorsabban vetni, hiszen a kalászosokkal bevetendő terület 43 százalékán elvégezték a vetőszántást, volna mibe vetni. § Szeptember 16-án sorsolják a IV. Békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár 9 nap múlva újabb sorsolást rendez, ezúttal szeptember 16-án Sátoraljaújhelyen a Negyedik Békekölcsön ötödik sorsolására kerül sor. Az egynapos húzáson 78 500 kötvényszámot sorsolnak ki 24 913 800 forint nyereménnyel. $ $ Katt... katt... Robog a vonat, fehér füstcsíkot húz maga után. Sötétedik. Szürkül a láthatár, egybeolvadt fekete foltnak tűnik erdő és rét, kóbor fény csillan ezüstösen a patak vízén. Nemsokára állomásra érünk. A bejárattal szembeni pádon idős házaspár ül. A férfi görbehátú, lógó- 'bajuszú, csontoskezű parasztember. Látszik, az élet országútjának végét tapossa. Mellette töpörödött arcú anyóka, reszketős kezekkel. Kendője alól vékony, fehér - tincs bújik elő, amint kifordított tenyerével megtörli homlokát. Meleg van. — Készülődjünk, apjuk — mondja az öregnők — lassan megérkezünk. Férje komótosan, nyugodtan kel feL, vesszőkosarat helyez az ülésre, a csomagtartóról egyéb DCőteles sem miségi ?... & poggyászt. Az előtérbe kopott fabőröndöt visz, fakult felirattal egy név: Torma Sándor. Csattog a váltó, mindjárt megállunk. Készülődik, topog a két öreg. Sok a csomag, nehéz a leszállás. A segítség azonban hamar megérkezik, egy fiatal kalauznő személyében. Fürge, gyors mozgással, szolgálatkészen kapkodja lefelé a holmikat. Az öregek boldogan köszön- getik: — Hagyja csak, lelkem, jön már a Sándor. Tényleg jön, szalad, átugorja a vágányokat, már ott is terem, és csak összeborul anya és fia, drága, boldog ölelésben. Továbbmegy ünk. Fülkénkben megjelenik a fiatal, szőkehajú kalauznő. végigsétál a kocsin. Alhorgy a lámpa alatt elhalad, látom, zubbonyán ötágú csillag fénylik. Kiváló dolgozó jelvény. Beszédbe elegyedünk. — Mikor kapta a kitüntetést? Miért? — Két éve — válaszolja szerényen mosolyogva. — Igyekeztem jól dolgozni. — Mióta van a vasútnál? — öt éve. Nem akartam én ide jönni. Egy barátnőm rábeszélt! Ma már nem is tudnék más foglalkozást elképzelni. — Nem fárasztó a jegyvizsgálói szolgálat? Nem lenne könnyebb állomáson? — Talán... De olyan örömmel csinálom ezt. Szeretek utazni. És a másik: édesapám régen meghalt, anyám 'beteg, idős asszony. Róla is kell gondoskodnom, s több jut neki is, ha többet kereshetek. Könnyen lemondok egyes dolgokról, csak neki legyen meg mindene. Olyan jól meg» vagyunk ketten. Én úgy szeretem az öregeket, szívesen segítek nekik. Hát ki tegye, ha nem mi? ... Igen. Igazat adok néki, nem is tartam fel tovább, visszaülök helyemre. Kinézek az ablakon. A fák árnyéka gyorsan nő, majd még gyorsabban törpül, eltűnik. Mint az ennber élete. Oh Margitra gondolok, amint gyengéden segíti leszálíni az anyókát. Akárcsak otthon az édesanyját. Úgy tűnhet, köteles semmiség az egész. Pedig más is ... — Szűts — 1! i i I I I f I I é í I I i \í _________
