Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-05 / 209. szám

PROLETÁR! AI EGY ESÜLJETEK! VILÁG XIII. év) or s ARA: 50 FILLER Szerda, 1956. szeptember 5. A Nagybajomi Gépállomás az őszi tervteljesítésért A Nagybajomá Gépállomás 28 fez­ben, 17. községben végez munkát. Nyári kampánytervüket befejezték. Most már a 13 000 nommáihold őszi terv teljesítésén fáradoznak. Jelen­leg 32 erőgép végez keverő- és bíbor- here alá mélyszántást. Október 20-ig 3240 holdat készíte­nek elő ősziek alá. Ezenkívül végez­nek 4000 hold őszi mélyszántást. E feladatok teljesítésére biztosíték a gépállomás fizikai és műszaki dol­gozóinalt kötefességtudása, összefo­gása. A hét (brigád két műszakban dolgozik. A hedrebelyi brigád a Búzakalász és az Uj Élet Tsz-ben 210 holdon vé­gez keverőszántást. A talaj száraz, ezért naponta három-négyszer cse­rédnek ekevasat. Vizgázűó József bri­gádvezető mintaszerű munkafegyel­met tart. Nem restell éjfélkor, meg hajnali négykor sem ellenőrző kör­útra indulni. A tsz-ekikel mindig megbeszéli a feladatokat, ott van a munkaeiosztásukon is. így érd el, hogy nincs fennakadás a tervtelje­sítésben. Egyébként ő ebben is pél­dát mutat: e hó 21-én már jövő évi tervén dolgozik majd! A marcali járás tartja első helyét, a barcsi megelőzte a csurgói járást az adófizetésben A Megyei Tanács Pénzügyi Osztályának szeptember 4-i jelentése: Együttes Járás: Globális: százalék: Biztosítás: Pü. o. vez.: 1. marcali 61,6 61,9 40,5 Szolga András 2. siófoki 58,9 61,6 42,3 Horváth József 3. tahi 58,3 64,9 32,7 Vörös Lajos 4. fomyódd 56,8 60.3 55 Lantos János 5. kaposvári 54,9 54,9 23,2 Szentes József 6. barcsi 45.1 48,7 42,8 Vincze Géza 7. csurgói 44,5 51 27,4 Navracsics László 8. nagyatádi 42,2 44 39,7 Fodor Gyula TOVÁBBI JÓ MUNKÁT, BÁLÁTONI HAJÓSOK! A MAHART siófoki kirendeltségé­nek dolgozói, hét nappal a határidő előtt, augusztus 23-án teljesítették augusztus havi tervüket. A hajófor­galom Á>55-höz viszonyítva 153 szá­zaléka volt az előző évinek. Naponta mintegy 10 ezer utast, vasárnap és más ünnepeken 20—30 ezer utast is száüítottak. E számokból kitűnik, 1955-höz viszonyítva idén lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítottak le a hajózás dolgozói, s új járatok, jár­művek beállításával pontosabbá, ké­nyelmesebbé, szebbé tették munkás- társaik üdülését. A hajókon foglal­koztatott vezetődhet, kormányosokat, matrózokat külön dicséret Életi a balesetmentes közlekedés biztosítá­sáért, az utazóközönség iránt tanúsí­tott udvarias, figyelmes munkáju­kért. De a pontos, jó közlekedés sokban függött a karbantartó részleg dolgo­zóitól is. A műihedytervet 106 száza­lékra teljesítették. A lakatosműhely­ben Bánáti János esztergályos három hónapig kiváló dolgozó szinten tel­jesített. Kiemelkedett jó munkájával Mogyorósi Imre, Vörös Gyula hegesz­tő, mindketten 120 százalékos telje­Az Országos Mező- gazdasági Kiállítás hírei Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás tartama alatt a kiállítás melletti lóversenypályán naponta tapasztalat­cserét rendeznek. * * * Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­táson nagy számiban keresik fel a dolgozó parasztok a ME2ÖSZÖV kisgépiki!állítását. Az első napon ösz- szesen 160 000 forint értékű kisgép kelt el, lényegesen több, mint a műit éviben. ^ * * * Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás vendóglátóipari üzemei már az el­ső napon nagy forgalmat bonyolítót- . ták le. Elkelt 7000 kiló hús, 3000 kilőj hal, 6000 kiló fagylalt, 100 000 liter» sör és. 75 000 liter borr; I A Belga Szocialista Szakszervezeti Szövetség főtitkára a belga szénbányászat államosítását követelte Ranard azzal vádolta a munkálta­tókat, hogy meghagyták a bányákat a régi, elavult állapotban. »A bá­nyászok állandóan életveszélyben vannak — jelentette ki — és arra kényszerülnek, hogy amilyen gyor­san csak lehet, szenet termeljenek, anélkül, hogy mindig megtehetnék a szükséges biztonsági intézkedéseket. A munkáltatók tudják, hogy ez aljas dolog.« sítményt értek el. Az asztalosok kö­zül Isó Lajos brigádja elismerésre méltó munkát végzett. A hajózás dolgozói azonban nem állnak meg ezedcnél az eredmények­nél. Második ötéves tervünkben négy darab 150 személyes álumí- niumhajó beállításéval tovább akar­ják növelni a hajóforgalmat. 1957- ben a nehéz fizikai munka meg­könnyítése céljából gépesíteni fogják a sójateret (hajókihúzó berendezést). Tovább építik a keszthelyi kikötőt, a siófoki, (badacsonyi, tihanyi váró­csarnokot. Modernizálják a »Cson­gor« nevű hajót és más hajókat. A munkások számára 200 személyes mosdót, öltözőt építenek. j — Hajnal, Mici, Hímes, Piros, j Buksi. — zengi-zúgja sorra a kiállí- | tási mikrofon a somogyi fülnek már I olyan ismerős díjnyertes jószágok j nevét. Kétszeresen fokozott figyelem- jmel hallgatjuk a bemondót vagy fi­lzen, mi Somogy megyeiek. Miért? I Azért, mert január 3-án még csak a I Somogy Megyei Tanács dísztermében j zengett végig Magyari András mi- jniszterhel.yettes szava, amikor tehe- I neink, borjaink, bikáink értékéről 1 « beszélt. »Aranyszája« van a minisz­terhelyettesnek — gondoltuk akkor, íme e rövid néhány hónap alatt a -január 3-án megindult szarvasmar- j hatenyésztési verseny eredményei »már sajtárba szűrhetők. Most meg I ország-világ elismeri szűkebb hazánk j szemrevaló jószágait, j Már a díjkiosztás után vagyunk. | A somogyiakat olyan világhírű tu- ♦ dós kereste fel, mint Schandl Károly Í egyetemi tanár. Czeglédy Lajos, a Megyei Tanács főállattenyésztője, Nézer Nándor, a Kaposvári Járási j Tanács mezőgazdasági osztályvezető- fje, Kovács József párttitkár, Gyuri- ♦ sics Dániel tsz-elnök és sok tsz-tag |és egyéni gazda hallgatja Czeglédy »Lajos szavait. Az eladó lányról a la- Ikodalmi asztalnál nem tud olyan «szeretettel szólni az örömapa, mint ő a kiállítási dicsőségről. 1 tehén = 1 csorda — Most már az ünnepség tetőfo­kán túljutottunk. Tizenkét világre­korder tehén közül hatodik lett a Balatonújhelyi Állami Gazdaság Hajnal nevű tehene. Nem is csoda. Megérdemelte. 10 229 literes tejhoza­ma felér egy kisebb istenhátamegetti falucska egész csordájának tejével. Gyurisics elvtárs itt közbeszól. Né­hány tagadhatatlanul elismerő jó szót ejt a régi somogyi kisüzemi ál­lattenyésztésről. — Igaz, igaz — felel neki Czeglédy elvtárs —, én is sok jót mondhatok a régimódi kisparaszti állattenyész­tésről. Éppen itt a jó példa. A Haj­Híradás a tejtermelési versenyről A Somogy megyei Törzskönyvelési Felügyelőség jelenti: Az országos versenybe benevezett gazdaságok és egyéni gazdák közül augusztus 31-ig a megyében elsők: FEJŐK VERSENYE: Név: Állami gazdaság: Darab: Tej kg: Zsír százalék: Pulai József Balatonújhely 11 4479 3,9 Kocsis József Balatonújhely 11 4112 3,8 Szabó Vendel Marcali 12 4034 3,9 Termelőszövetkezetek: Név: Termelőszövetkezet: Darab: Tej kg: Zsírszázalék: Király Ferenc Somogymeggyes 9 4027 3,9 Szöilősi László Répáspuszta 10 3309 3,6 Gertner János Ráksi 10 3302 3,7 TEHENÉSZEK VERSENYE: 1 Állami gazdaság: Darab: Tej kg: Zsírszázalék: Balatonújhely 51 3878 3,8 Marcali 53 3870 3,8 Balatonnagybeirek 101 3136 3,8 Te rmelőszövetkezet: Első Ötéves Terv, Répáspuszta 35 2694 3,5 Uj Élet, Ráksi 27 2604 3.8 Búzakaűász, Magyaratád 24 2415 3,8 AZ ►ORSZÁG LEGJOBB TEHENE« CÍMÉRT: Állami gazdaságok: Tehén száma és neve: Tej kg: Balatonújhely 173 Hajnal 9242 Balatonújhely 101 Cidrus 6097 Balatonújhely 269 Pörge 4798 Terme lőszövetkezete k: Tsz neve és helye: Eilső ötéves Terv, Répáspuszta 13 Dajka 5233 Előre, Somogymeggyes 1 Eszti 4763 Uj Élet, Ráksi 6 Szeles 4142 Egyéni gazda: Book Mózes, Magyaregres 79 Füge 6291 Szendrai Antal, Zseiidkisiák 16 Zsemle 6178 Hartman József, Büssü 541 Virág 6015 Zsír kg 359,1 238,4 155 176,9 194.2 157.3 269,7 238,5 223,1 Még most is búg községünkben a cséplőgép Noha már szeptemberben járunk, községünk még ..lost is a cséplőgép zajától hangos. Minden esztendőiben kérdezgetik a dolgozó parasztok: mi­ért csak egy cséplőgépet ad a gép­állomás a két községnek: Hajmásnak és Kaposigyarmatnak? Úgy látjuk, hiába igyekszünk az aratással, beta­karítással, a gépállomás vezetői nem akarják meglátni lelkesedésünket. De ez az egyetlen gép sem dolgoz­hat állandóan, a posta a megmond­hatója, idén is hány esetben kellett a gépállomás szerelőinek segítségét hívni a hibás, rosszul kijavított gép­hez, Fájlaljuk, hogy a két község dolgozó parasztjai minden esztendő­ben csak egy gépet kapnak, de leg­alább jönne máshonnan segítség. Az idei elmaradáson már nem segíthe­tünk. Most csupán azt kérjük a gép­állomás vezetőitől, jövőre úgy osszák el a gépéket, hogy nekünk is jusson kettő. Sokkal inkább szeretnénk már a cséplés helyett a szántófölde­ken szorgoskodni — írja levelében Kozárd Vince, Hajmás-Kaposgyarmat tanácstitkára. Qlzezw LLtzws tehenek &fiLzáq,a tejz Beszámoló a díjnyertes tehenekről nalt kisparasztoktól_ vásárolta meg a gazdaság. Mikor először kötötték be nagyüzemi istállóba, már akkor meg­volt ebben a jószágban a benne rejlő termelési erő. De ezt csak a nagy­üzemi méretű állattenyésztés tárta fel igazán. Amikor megvették, előha- si üsző volt. Nem sokat ígért. Itt azonban olyan zootechnikai szabá­lyok szerint bántak vele, hogy a má­sodik borjazás után 30 liter volt a napi hozama, a harmadik után pedig 42 litert értek el vele. Mikor a har­madik borjú ellése közben bénulást kapott, az egész gazdaság egy ember­ként állt a Hajnal »betegágyánál«. Kalcium injekcióval segítettek rajta. A tízezresek közt a hatodik Az a megkülönböztetett bánásmód, az a gondos egyedi etetés, a gépesí­tett itatás olyan tulajdonságokat csalt ki belőle, hogy a tízezer literes tehenek országos versenyében ő lett a hatodik. Százharminchárom tehén kapja meg Balatonújhelyen a nagy­üzemi állattenyésztés minden elő­nyét. 51 közülük törzskönyvezett. De minden utódjukat úgy becsülik, hogy négy—öt épületsort húztak fel a gazdaság törekpusztai üzemegysé­gében: ott folyik a tudományos üsző­nevelés. Ezekből az utódokból lesz­nek a Hajnalhoz hasonló kiállításra való tehenek. Világhírű tudósunknak, Schandl professzornak is ez a véleménye: — Az odaadó munka, az állattal való bánnitudás Somogy megyében kisebb méretek között is mutat fel eredményeket — mondotta. — Itt van a 6250 literes Piros nevű tehén: első díjra futott be! Gazdája Johann József, zicsi egyéni dolgozó paraszt. Pedig versenytársa igen erősen nyo­mában járt. Ám a »Piros«-nak nem­csak a bő teje, hanem a szép küleme is lenyűgözte a bíráló bizottságot. A bedegkéri Uj Élet Mici nevű üszője második díjat, Hímes nevű üszője harmadik díjat kapott. Ismét egy másik — Matisa Lajos ráksi jószág­tartó gazda Buksi nevű bikaborja — szintén harmadik díjban részesült. — Mi ennek a tanulsága? „A szarvasmarhatenyésztés apostolai“ — Az — fejtegette Schandl Károly —, hogy a törzskönyvezéssel So- mogyországban a homokból aranyat tudtak kiszedni. Odalent a szarvas­marhatenyésztés apostolai országra- szólóan megváltoztatták a szarvas­marhatenyésztés egész hangulatát. Rájöttek a tsz-ekben, s az egyéniek istállójában: nem kell új fajta után áhítozni, a magyartarka szarvasmar­ha igen nagy érték! Az a fajta, ame­lyiktől 3500, 4000, 5000, 6000, 10 000 literes egyedek nevelhetők, ott nincs fajtahiba! Ez a mostani kiállítás minden hozzáértő előtt bebizonyítot­ta, hogy a 20—30, sőt 40 literes tehe­nekkel, a 15—20 ezer forintos bikák­kal érdemes törődni. A somogyi díj­nyertes teheneket, növendék állato­kat gyönyörűség nézni. Látszik, hogy odahaza nemcsak az istállókat tart­ják rendben, nemcsak az etetésre fordítanak gondot, hanem még a bőr­ápolással is törődnek. Hogyne, hi­szen a szarvasmarha roppant érzé­keny. Éjjel vihar vonul el az istálló felett? Reggelre csökken a tej. De a díjnyertes állatokkal ország-világ A TENGER Szép a Baletton, szépek a svájci tavak, szépeik a Tátra, hófödte csúcsai, megrendítőnek találtam a Mont Blanc hatalmas tömegét is, de könnyeket minden termé­szeti szépség közül egyedül a tenger tudott szemembe csalni. A víz, a beláthatatlan víz állt előttem! Az elem, amely fenn­tartja az emberi szervezetet, amely fenntartja a föld életét, s amely a végtelenség érzetét keltve feledteti a halált. Mert a tavaiknak és a hegyeknek látom a kontúrjait, de a tenger hori­zontja az égbe vész, joöbap, mondva a láthatatlan légkörbe, mely oly figyelmesen borul reánk, mint ajándékcsomagra a selyempapír. Nem, a tengernek nincs határa! A tenger más tengereknek nyújt­ja karjait és a kontinensek szin­te elvesznek ebben az ölelésben. Azt mondtam előbb, hogy a ten­ger feledteti a halált, furcsa, de valahogy így van, pedig nem ti­tok, hogy éppen a tenger a leg­nagyobb temető. Hiszen milliók koporsója lett a történelem fo­lyamán. Nem is említve azt a né­hány bátor fürdőzőt vagy búvárt, alá. örökre eltűnt habjaiban, de igenis említve az ókor népeitől kezdve azokat az embertömege­ket, amelyek pénzért, dicsősé­gért, vagy hatalomért, saját vak­merőségükből vagy felsőbb pa­rancs kényszeréből, gályákon, ha­dihajóikon vagy tengeralattjáró- tcon a sós habokba mentek utol­só útjukra. De ne, ne vádoljuk a tengert! Milyen is lett volna az emberi­ség története tenger nélkül? Mennyivel unalmasabb lett volna minden! Mennyi nagy felfedezés­sel lennénk szegényebbek! Meny­nyi csodálatos festmény hiányoz­nék a világ képtáraiból, mennyi költemény az irodalomból és mennyi nagy melódia a zenemű­vészetből! Nem lennének drága- gyöngyök és olajbapréseit ten­geri halak ! És nem lenne a nú szívünkben sem akkora vágy a végtelen szépség és nyugalom, nagy úgy is lehet mondani, hogy a szépség és nyugalom, végtelen­sége után! Es ma, mikor végre omlani kezdenek a bizalmatlanság fájó korlátjai s nyilam kezdenek az országhatárok sokáig lezárt so­rompói, valahogy elfog a vágy és szédület. Jólesik olvasni az új­ságokban, hogy újra vannak., akik látták a tengert, s szeretném hinni, hogy jövőre még többen tesznek! Jólesik olvasni a cikke­ket és riportokat, és jólesik ol­vasni, hogy ismét akadnak, akijei­nek a tenger látása könnyeiket csal szemükbe. Mert nem gyen­geség ez, dehogy, hanem az em­beri szív vallomása a szépség és nagyság szeretetéről! S. SZABÓ IBOLYA szeme előtt bebizonyították a somo­gyiak, hogy figyelmük mindenre ki­terjedt. A bedegkéri Uj Élet Tsz Mici és Hímes nevű üszője úgy nőtt fel, olyan gondos nevelésben része­sült, hogy az anyjuk 5000 és 4000 li­teren felüli tejhozamát a tőgy bökö- désével egy centiliterrel se csökken­tették! ... Czeglédy elv társ jelezte, hogy a januárban megindult szarvasmarha­tenyésztési versenymozgalom a má­sodik ötéves tervben fog igazán ki­bontakozni. Géppel fejt tehén — több első díj — Igen, én ismerem a szarvasmar­hatenyésztés mindennapi eredmé­nyeit Somogybán. A barcsi Vörös Csillag tavaly például 94 borjúból csak egyet vesztett el, 93 él és virul. Biztos, hogy hamarosan találkozunk velük valamelyik közeli kiállításon. Az üszőnevelés is új utakon halad odalent. A múltban három évig kel­lett várni, míg egy üsző leborjazott. Ma másfél év elég erre. Somogy me­gyében is belátták, hogy például a szénatermelés nagyrészt az időjárás kezén van. De a silókészítés ezt is olcsóvá teszi. Az istálló gépesítése is sokat segít a somogyi szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésében. A takar­mány behordás vagy a trágya kihor­dás gépesítése még csak most kez­dődik. Eddig a fejőgépeket külföld­ről hoztuk be, s az alkatrész-után­pótlással bajok voltak. Már egy éve gyártunk magyar fejőgépeket, tehát ezután az alkatrészekkel sem lesz baj. A somogyi fejőgulyások sem panaszkodnak majd, ha ezeket a bő- tejű teheneket kifejik, hogy megme­revedik a kezük feje. Biztos vagyok benne, hogy a következő kiállításon már géppel fejt tehenekkel több első díjat visznek el a somogyiak!... Erdős Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents