Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-04 / 208. szám

r*lAG PROLETÁRJAI EGYE SÜL JET EK! 4 wgyi Néplap Károly János cséplő­csapata as ország legjobbjai között Károly János, a Kaposvári Gépál­lomás felelős cséplőgépvezetője s a gépéhez beosztott cséplőcsapat az ország legjobbjai közé küzdöttek fel magukat. 930-as gépükkel 4468 má­zsa gabonát csépeltek, s így a cséplő­csapatok országos versenyében a harmadik helyet vívták ki maguk­nak. Tettekre van szükség! Közeledik szeptember 10-e, az al­kotmányünnepi begyűjtési verseny­szakasz utolsó napja. Sok függ e hátralévő hat naptól: megyénk be­csülete, elsősége. A járási begyűjtési hivatalok és vállalatok csak a szé­leskörű nyilvánosság, a dolgozó pa­rasztok tömegeinek akaratával vív­hatják ki Somogy első helyezését, hozhatjuk el a Minisztertanács ván­dorzászlaját. A múlt héten Somogy a legtöbbet begyűjtő megyék között volt, harmadik a megyék közti sor­rendben. Mik a teendők? Legelső- sorban is fel kell számolni a begyűj­tési hátralékokat. A dolgozó parasz­tokkal egyetértésben el kell érni, hogy a szeptemberre 1 beütemezett hízottsertés beadást szeptember 10-ig leszállítsák. Meg kell győzni a ter­melőket arról is, hogy a szerződéses hízottsertésüket e néhány napon be­lül átadják. Fel kell vásárolni — le­hetőleg beadásra — a továbbtenyész- té;,re alkalmatlan vágómarhákat. Szabadon is vásároljanak fel minél több tojást, baromfit. A gabonahát­ralékokat — ahol nem termett Uicg a kötelező mennyiség — hízottsertés­sel is lehet teljesíteni, sőt több gazda is társulhat erre. Megkezdődött a bab begyűjtése is. Teljesítsük az esedékes tervet szeptember 10-ig! Ahol nincs napraforgó, helyette sertést lehet be­adni. Jócskán akad tennivaló. Arra van szükség, hogy minden begyűjté­si, tanácsi ember dolgozzék becsület­tel. Tettekre van szükség! Kaposvári földművesszövetkezeti dolgozók a Sztálin Vasműben Aki korán vet, vetőmagot takarít meg Szeptember 1-én délelőtt 10/ óra tájt egy Ikarusz autóbusz állt meg a Sztalánvárosi Vasmű főbejárata előtt, melyből vagy Ötvenen száll­tak ki, hogy bebocsátásukat kér­jék az üzemibe. A Sztálin' Vasmű vezetői már várták az érkezőket, akik hosszú hónapok óta készülőd­tek erre az útra. Igen, a történet ott kezdődik, hogy a Kaposvár és Vidéke Körze­ti Földművesszövetkezet kéllektív szerződésének elkészítésekor a «szerződés egyik pontja kikötötte azt. hogy a földiművesszövetkezet kiváló dolgozói, a ikörzetvezetősé- gek igazgatósági és felügyelőbizott­sági tagjai látogatást tesznek majd szocialista iparunk eme büszkesé­gében, A Sztálin Vasmű látogatói között sokféle ember megfordult már. Ar­ra azonban még nem sokszor volt példa, hogy a földművesszövetkeze­tek képviselői kopogtassanak be a Vasmű kapuján. Most pedig ez tör­tént. Fűzi Ferenc ügyvezető, s a szövetkezet ötven dolgozója ott áll­tak az üzemben, s megértek be­telni a 12 000 holdnyi területen el­terülő Vasmű egy-agy hatalmas részlegével. A fejkendős Vörös Jó­zsefeié, kaposvári parasztasszony két szemével győződhetett meg ar­ról, hogy nemcsák az aratás-csép- lés munkája jár verejtékkel. A dolgozó parasztság hű szövetsége­sei, a munkások a Martin-kemen­céknél, az olvasztóiknál bizony ugi'ancsak gyöngyöző homlokkal végezték munkájukat. S milyen szaporáin mozgott a ke­zük, amikor a jelzőcsengő adago­lásra szólította őket. Haraszti Jó­zsef tsz-elnök Zselicikisfailud föld­művesszövetkezeti küldötte volt. Élete legszebb élményének emlege­ti azt, hogy láthatta, miként vá­lik a vas az izzó tűzben acéllá. Mindenegyes szemlélő megért {betelni az élményekkel. Voltak, akiknek a hatalmas horizont esz­tergapadok és marógépek tetszet­tek legjobiban. Mások a kokszoló működését elevenítették fel oly sokszor még útban hazafelé is. Is­mét mások arról beszélgettek a ha­zafelé vezető úton, hogy nemcsak a mezőgazdasági dolgozók életét könnyíti meg ma mór a gép, ha­nem az iparét is. A Sztálin Vasmű­ben pl. minden nehezebb mozza­natot, még a 20—30 kilogrammos darabok emelését is gép végzi. Első ötéves tervünk legnagyobb alkotását, a Sztálin Vasiművet és Sztáluwárost két nap alatt legfel­jebb megcsodálni lehet, de meg­ismerni nem. A kaposvári földmű­vesszövetkezeti dolgozók mégis so­kat láttak, tanultak s tapasztal­tak kétnapos sztálinvárosi tamul- mányútjukon. Egyúttal ismét egy lépést tetteik a munkás-paraszt szö­vetség megerősítése érdekében, melyet ez a helyesen megszerve­zett kirándulás is segített. Az őszi árpát lehetőség szerint szeptember első felében el kell vet- íi ni. A rozs vetését is e hó közepéig 'lfejezzük be. A vetőmag tisztítására [-■mindenütt nagy gondot kell fordíta- l{ni. Főként azokon a helyeken, ahol :űa vetőmag gyomos táblából szár- ymazik és a cséplőgép nem tudta a fi € ifi gyommagvakat jól kiválasztani, őszi árpából folyóméterenként 55—60, rozsból 50—60 szemet kell vetni. A rozsvetést szeptember első napjaiban kát. holdanként 80—85 kg-mal kezd­jük és fokozatosan, 90—95 kg-ra, szeptember végére pedig 100 kg-ra növeljük. Érdemes tehát korán vetni. Beruházási jutalom a jó begyűjtésért MŰVELŐDÉSI TEREMAVATÁS A MEQYEI BÍRÓSÁQ ÉPÜLETÉBEN A versenyjutalmakon kívül azokat ,na községeket, amelyek beadási köte- Mlezettségükei éveken keresztül példa- ifimutaitóan teljesítik, a következő . .'éveikben nagyobb összegű beruházási ;{* Kedves esemény színhelye volt i {szombat este a Megyei Bíróság szék- (í'házának nagyterme. Az újjáalakított, Jszinte a szó szoros értelmében újjá- l'varázsolt termet ez alkalommal adta a Közalkalmazottak Szakszerve- íljzete a Megyei Bíróság dolgozóinak, a ti-Somogy megyei Népi Együttesnek. Az új művelődési terem — melyet ^Berzsenyi Dánielről neveztek el — ifi díszére válik városunknak, ugyanis SjKaposvárnak elismerten ez a legízlé- Ksesebib, legstílszerűbb és egyben a ifilegkorszerűbb művelődési terme. A előnyben részesítik. Öreglak község pl. 1957—58-ban Idény bölcsődére 400 ezer, nevelőd lakásra 80 ezer fo­rint beruházást, Buzsók község pedig nevelőd lakásra 80 ezer forintot kap. nyár József vette át a szakszervezet­től a bíróságok dolgozói és a Népi Együttes nevében. Már hosszú ideje hiányát éreztük egy ilyen, a Somogy megyei Népi Együttes céljait szolgáló kamara- pódiumnak. Igen nagy örömmel üd­vözöljük ezért a művelődési terem megvalósítását. Az avatóünnepség méltó volt a szép teremhez. A színvonalas műso1 ron közremykcdtek a színház és vá­rosunk zenei kiválóságai. A műsort reggelig tartó, igen kedélyes, jó han­gulatú családias táncmulatság követ­te. AZ NDP SOMOGY NEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS k NEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 208. szám. ÁRA: 50 FILLfiR Kedd, 1956. szeptember 4. TE Majdnem ráléptem a fűre, ami­kor nagy piros betűvel, felkiáltójel­lel rámkiáltott egy tábla: Ne lépj a fűre! Nem léptem rá, megriadtam a parkban elhelyezett tiltó táblától. De aztán gondolkodni kezdtem: va­jon, ki írhatta, ki festhette a táb­lát, s mikor tegeződttink mi össze, én és a tábla írója. Nem tudtam' honnét ismerjük egymást, honnét ez a bizalmaskodás. Később egy vasúti átjárónál szó­lított fel ismét egy tábla zordon és megint tegezve: »Vigyázz, ha jön a vonat«. Hm, hát már ez is tegez? Aztán letegezett az egyik vendéglő a:taiára kifüggesztett papírlap: »Tedd be az ajtót!« Ez már jobban bosszantott. Nemcsak a bizalmasko­dás, hanem a magyartalanság is. Tegyem be az ajtót? Hova és ho­gyan? Csakazért sem »tettem be« az ajtót. • És lépten-nyomon újabban min­denki mindenkit letegez. »Ne sze­metelj«, »ügyelj a tisztaságra« kiabálnak az emberekre a váróter­mek feliratai. Az Arany utcában az egyik kerítésre nagy betűkkel meszelte valaki: Termelj többet, jobban élsz!« A többet csak így, egy bé-vel írva. És ráadásul még ez is tegez ... És tegeződnek az áruházak reklámfeliratai is: Vásá­rolj a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalatnál. De hogy mi magunk se maradiunk ki, így agitálunk a Somogyi Néplap mellett a Május 1 utcában: »Olvasd, terjeszd a Somo­gyi Néplapot!« Nem tudom ki hogy van vele, de az ember általában nem tegez le mindenkit, s nem s veszi szíve­sen, ha ismeretlen felíratbűnözok csak úgy hirtelen per-tu rákiabál­nak az emberre tábláikról. Soha nem láttuk egymást, soha nem volt alkalmunk még a magázásra sem, nemhogy a közelebbi kapcsolatok­ra, a tegezödésre. Vajon nincs a magyar nyelvnek más kifejezési eszköze az emberek közti érintke­zésre, mint a TE? Dehogy nincs! Legyünk udvariasak egymással! Azt hiszem jogosan várhatjuk, hogy engem, más embereket, a táblák, feliratok olvasóit ismeretlen em­berek ne tegezzenek le. Persze, nem nagy ügy tudjuk, az ilyen til­tó és felszólító táblákat már álta­lában így szokták, tegeződve. De ha szokás is, rossz szokás, és ha rossz, miért ne szakíthatnánk vele? Miért ne lehetnénk udvariasak még ebben is egymáshoz, emberek? — ys — Betörő cigányokat fogtak ei Augusztus 14-én az éjszakai órákban három ismeretlen személy megtámadta és leütötte Bíró Ferencet, a kapospulai MÁV megállóhely jegykiadó pályaőrét, majd a pénztárban lévő pénzt elrabol­ták. A rendőrség széleskörű nyomozást indított az ismeretlen tettesek kézreke- rítéséire. A nyomozás eredményeként augusztus 24-cn a rendőrség őrizetbe vette Horváth József értényi. Borsos József és Kolompár Adolf sárbogárdi lakosokat, akik a terhelő bizonyítékok súlya alatt beismerték a bűncselek­mény elkövetését. Kihallgatásuk során előadták, hogy Horváth József már hónapokkal ezelőtt járt a kapospulai állomáson és akkor elhatározta, hogy a pénztárt kirabolja. A pénzszerzési lehetőséget megbeszélte két társával is. Augusztus 14-én a dél­utáni órákban indultak el Értényből. A rablást megelőző órákban a kaposszek- csői szőlőhegyen öt pincébe törtek be és a pincékben talált vasvillákka! és karókkal felfegyverezve indultak a vasútállomásra, ahol a rablást elkövet­ték. A nyomozás tovább folyik a letar­tóztatottak egyéb bűncselekményeinek kiderítése érdekében. A tsz-építkezésekről, a Megyei Tanács költségvetéséről, a déli határsávba való visszatelepítésről A Megyei Tanács elnökének sajtófogadása Uj és örvendetes eseményről szá- mollhatuník be olvasóinknak. László István elvtárs, a Megyei Tanács el­nöke a napokban sajtófogadást tar­tott, melyet a jövőben rendszeresít. Ez a tény is életünk demokratizáló­dását mutatja. Mód nyílik arra, hogy az eddigieknél jobban tájékoztassuk a közvéleményt. A Somogyi Néplap az alábbi kér­déseket tette fel, s kapta rá a vála­szokat: Erdei Ferenc elvtárs a legutóbbi nagygyűlésen választ adott arra a kérdésre, hogy ha a belépő tsz- tag az egyéni szükségletét megha­ladó épületet átadja a tsz-nek, ak­kor azért térítés jár. De még min­dig vitás maradt, hogy mi legyen, ha csak egy részét adta át az épületnek, tehát pl. egy istálló fe­lét. Van-e joga a tsz-nek az ilyen átadott épülethez hozzáépíteni? Az eddigi tapasztalatok azt mulat­ják, hogy tsz-be belépő dolgozó pa­rasztok a szükségletüket meghaladó épületeket szívesen bocsátják a tsz rendelkezésére. Sok példa van arra megyénkben, hogy a pajtából istállót építettek a közös megegyezés alap­ján. Az helyes, hogy a tsz erre a te­lekre épül. Helyesnek látjuk azt is, hogy ahol major kialakítására nincs léhetöség, ott az istállót 'bővítsék, akár új épülettel is. Az új épületek után, véleményem szerint, a gazdának a tsz-szel szemben követelése nem lehet. Ha a szövetkezet annyira meg­erősödik, hogy új majorságot tud kialakítani, ezt az épületet lebonthat­ja. Megesik, hogy egyes földterüle­tek bérlője, vagy haszonélvezője belép a tsz-be, s a föld eredeti tu­lajdonosai követelik vissza ma­guknak a földet. Mi az eljárás? A fennálló rendelkezések és a tsz­alapszabály értelmében a belépő tsz- tag közösbe viszi mindazon területét, amelyen a belépés idején gazdálko­dik. A tag halála esetén a földtulaj­donosnak jogában áll, hogy a községi tartalékterületből őt a földtulajdon erejéig kárpótolják. Amennyiben nincs tartalékterület a községben, a tulajdonos (örökös) kérheti a tsz- közgyűléstől földjének a tábla bizo­nyos sarkán való kiadását. A kiadás elhelyezésére vonatkozóan minden esetben a tsz közgyűlése határoz. Az egész megyében probléma a legelők elvizesedése, elromlása a csatornák eltömődése. Január 4-én volt egy állattenyésztési ankét a Megyei Tanácson. Mi történt azóta7 Valóiban, megyénk legelői az árkok és csatornák eltömődése folytán igen leromlottak. Ez nagy kihatással van állattenyésztésünk fejlődésére. A ja­nuár hóiban megtartott állattenyész­tési ankét után ezideig Osztopán, Kaposszendaihely, Szenna, Igái, An- docs, Somogyacsa és még több köz­ségben végeztek a tanácsok társadal­mi munkával, a Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetésével ároktisztítást. Ebben az évben mintegy 200 km ároktisztítás történt részben állami, részben társadalmi munkával. Az Or­szágos Tervhivatal vízügyi főosztály- vezetője ígéretet tett arra, hogy eb­ben az évben mintegy 15—20 millió forintot tudna rendelkezésünkre bo­csátani. Azonban ezt a tételt a me­gye részben az árvíz miatt, részben pedig ismeretlen körülmények foly­tán nem kapta meg. Pedig a Megyei Tanács kezdeményezésére szervezett ároktisztítást terveztünk a Kapcs- völigyében, ahol a községek azt öröm­mel fogadták és vállalták is. Szó le­lhet arról is a jövőben, hogy az árok­tisztítást részben állami segítség, részben társadalmi munka és a köz­ségi tanácsiok által megállapított hoz­zájárulási összegekből tudjuk végre­hajtani. A Vízügyi Igazgatóság szak­emberei mindenkor szívesen és lel­kesen segítenék a társadalmi mun­kásokat a tervek elkészítéséiben és a műszaki vezetésben. Hétezer hold föld van községi kezelésben a megyében. Homok- szentgyörgyön s a környező köz­ségekben meggyőződtünk arról, hogy a községi tartalékterületeket a tanács nem ismeri, s ezek egy- részét a parasztok fekete földként használják. Mit tesz a Megyei Ta­nács ennek megszüntetése érde­kében? 4853 hold földnek sem művelésé­ről, sem arról nem tudnak a községi tanácsok, hogy ezeket kik használ­ják. A föilidnyilvántartók járásonként és községenként állandóan vizsgál­ják az ismeretlen területek felkuta­tását. A begyűjtési dolgozók állan­dóan figyelik, különösen most, a ter­méseredmények felülvizsgálatánál, kik azok a gazdák, akik feketén használnak földet. Amennyiben rá­jönnek, úgy a törvény érteiméiben pótlólag megterhelik. A KÖZELBIZ nem engedi meg, hogy a vállalatoktól elveqye a Me­gyei vagy a Városi Tanács a laká­sokat. Úgy tudjuk, László elvtárs járt fenn Pesten ebben az ügyben. Milyen eredménye lett a tárgyalás­nak? A Megyei és a Városi Tanács fe­lülvizsgálta a Kaposvár városban lé­vő városi, megyei és járási hivatalo­kat. A normafelesiegeket lakások céljára vettük igénybe. Egyes válla­latok azonban, arra való hivatkozás­sal, hogy a megye nagyobbodik, és . több létszámot kap a vállalat, ellen­állnak a felesleges terület igénybe­vételének. Sajnos, ezt az álláspontot az illetékes minisztéráumok is támo­gatják. Ezért húzódik a KÖZELBIZ- mél lévő fellebbezések .eldöntése. El­intézésük csak a területrendezés után történik meg. A Megyei Tanács milyen üzem­ágakat kap a szakminisztériumok­tól? A Megyei Tanács számibavette mindazon vállalatokat, amelyek a helyi szükségleteket elégítik ki és a fennálló rendelet érteiméiben tanácsi vállalatoknak kellene lenniük. Ta­pasztalatunk az, hogy a minisztériu­mok még mindig elzárkóznak a vál­lalatok átadásától. Ennek következté­ben sem a Közlekedés- és Postaiügyi Minisztérium, sem a Belkereskedelmi Minisztérium kiküldöttjével nem tu­dunk teljes egészében megegyezni. Ugyanis a nagyobb és jövedelmezőbb vállalatokat továbbra is vissza akar­ják tartani magúiknak. Az eddigi eredmény az, hogy a KPM hajlandó leadni a RÁ VÉL Vállalatot, amelyet a Finommechanikai Vállalatba ’kí­vánunk beolvasztani. Az egyéb köz­lekedési vállalatokat, mint-’ pl. a BELSPED, AKÖV stb. nem hajlan­dók leadni. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium hajlandó leadni a Szivár­vány Áruházát, egy csemegeboltot, a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállala­tot, a Balatonkdskereskedélmi Vál­lalat mintegy 30—40 egységét, a gom­bák kivételével. Azonban nem haj­landó leadni az Öra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalatot, az OFOTÉRT-et, a Balatoni Üdülőellátó Vállalatot, a Balatoni Vendéglátóipari Vállalatot.- így tehát ezen vállalatok leadásának ügyében, a Megyei Tanács VB-nek a Minisztertanácshoz kell fordulnia. A Megyei Tanács milyen hatás­köröket tud átadni a járásoknak és községeknek és mit tett már ebben az ügyben? A Megyei Tanács VB most dolgoz­ta ki az átfogó hatáskörök leadásá­nak tervét a járási, helyi tanácsok­nak. A közeljövőiben dönt véglege­sen. A Statisztikai Hivatal Megyei Ki- rendeltsége és a Megyei Tanács il­letékes osztálya ugyanazokat az adatokat jelenti a KSH-nak, illetve a Minisztertanácsnak. Miért van erre szükség? A párhuzamos statisztikai adat­gyűjtést a Megyei Tanács VB is el­ítéli. Véleményünk szerint meg kel­lene szüntetni a KISH járási, megyei szerveit, hisz ezt a munkát mi úgyis elvégezzük. Tavaly a Megyei Tanács egymil­lió forintot takarított meg. Mi történt ezzel az egymillió forint­tal? A Megyei Tanács a költségvetési tárgyalás sorén az egymillió forint­ból 500 000 fonintet az állami házak tatarozására, 500 000 forintot pedig a községi utak, hidak javítására szava­zott meg. A Pénzügyminisztérium viszont, a megyei tanácsülés határo­zatának _ figyelembevétele nélkül, egymillió forinttal kevesebb össizeg- foen állapította meg költségvetésün­ket. Ezért örülünk a legújabb minisz­tertanácsi határozatnak, amely sze­rint a helyi tanácsok szabják meg a rendelkezésükre bocsátott költségve­tési összegek hovafordítását. Acs elvtárs beszélt arról, hogy akiket kitelepítettek, azok vissza­mehetnek korábbi lakóhelyükre, s lehetőség szerint visszakapják há­tukat is. Vizsgálta-e már ezt a Megyei Tanács és milyen ered­ményre jutott? Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a visszatelepítés a lehetőségek keretein -belül történhet csak. Mert a kitelepí­tettek lakásának visszaadása tekinte­tében — amennyiben azokban tsz vagy közület van elhelyezve — csak az elkövetkező időiben nyílik mód. Legjobb tudomásom szerint a tsz-efc kezelésében lévő ingó és ingatlano­kért a kitelepítették 5000—10 000 fo­rint kártérítést kaphatnak a minisz­tertanácsi rendelet megjelenése után*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents