Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-28 / 229. szám

Péntek, 1956. szeptember 28. SOMOGYI NÉPLAP Saámadás a mezőgazdasági beruházásokról (V.) AZ EGYETEMES BÜROKRÁCIÁRÓL LÁNYOKNAK, ASSZONYOKNAK j A múlt 'héten — többhónapos késés után — került átadásra a mennyei víztorony. Avatatlan szem­lélő nyugodt lélekkel hűlhette volna, hogy futballmeccs, avagy lakodalom lesz ott. Mert az emberek csak gyűltek, gyülekeztek. Mikor már vol­tak egy tucattal, altkor Száraz elv- társ elégedetlenül nézett szét: Na, mi az, nem jönnek az illetékesek?« »■ÜNNEPI FELVONULÁS« Ebből azonban nem következik, hogy az ottlévők illetéktelenek vol­tak. Nem, ők csak felét képezték egy átadási gárdának. Mert köteles megjelenni: 1. az építtető, 2. a kivi­telező, 3. a tervező, 4. az I. fokú építtető (hatóság, 5. üzemeltető, 6. Beruházási Bank, 7. építtető fel­ügyeleti hatósága, 8. kivitelező fel­ügyeleti hatósága. Ezt kívánja a jegyzőkönyv. S ezután —■ »biztos, ami biztos« alapon — még 'hagy négy helyet. Talán arra az esetre, ha ennyi szerv nem erezné magát elégnek. Persze az éleit ezt a jegyző- könyvi előírást is — mint annyi sok mást — revidiálta. Ezen az átvéte­len megjelent az 1, 2, 3, 5-ös szerv..; í | ! I Ám, amint később kitűnt, ez is sok volt, mert... — No, de nézzük sorjában. Átnézték szépen, rendesen — már ahogy illik — a létesítmé­nyeket. Közben bugyogtak a tréfák, röpködtek a vidám csipkelődések. • Aztán mindenki komoly áhrázatot öltött, s elvonultak a szent szer­tartásra, a jegyzőkönyv megírására — hat példányban! Rutinnal töltöt­ték ki az íveket. Ä végén: az aláírá­sokra került sor. Mikor Tátrai elv- társnak, a gépállomás igazgatójának áhítattal kezébe nyomták a tollat, az egy darabig gondolkodott, majd na­gyot csapott: »Nem veszem át, nem és nem!« SOK A BABA A misehangulát megtört, s a sok ember felziúdult, mint tavasszal a méhkas. Tátrai elvtárs kitörésének lényege: a gépállomás területén te­reprendezést 'hajtanak majd végre. Kib. 80 centit lefaragnak a mostani szintből. A csövesek ezt nem vették figyelembe. Ami azt jelenti, hogy a lefaragás után alig 70—80 centi föld­réteg marad a nyomócsövön. A fagyihatár pedig 120 cm! Mindenki a maga igazát bizonyí­totta, s a másikra hivatkozott. Vé­gül kiderült: a tervező a hibás. Az egy nyomócsőhálózat tervrajzán nem tüntette fel a tereprendezést. A többin már igen! (Persze, a be­ruházási osztály is hibázott. Nekik nem lett volna szabad átadni a ki­vitelezőnek a tervrajzot addig, míg meg nem győződnek, ihogy helyes-e az. A kivitelezők pedig hanyagok voltak: hisz jól látták a többi raj­zokon feltüntetett tereprendezést.) Hosszú vita után tisztázódott ez, közben a sok bába között majdnem elveszett a gyerek. Mit mutat ez az egész eset? Rengeteg a szarv. A feüügyelők. ellenőrök, jóváhagyók, alrendelők, főtervezők stb. orgiája van itt. Első cikkünkben, tájékozódásképpen fel­vázoltuk, milyen utat jár be egy építési terv, míg a megvalósításhoz lehet fogni. SZAVAK UTÁN... A beruházási osztály, amely több­ször szerepelt a cikksorozatban, tu­lajdonképpen csak a mezőgazdasági építkezésekkel foglalkozik. Ezenkí­vül van még a Megyei Tanács maid minden osztályának beruházási elő­adója. Tehát azokon a helyeken mindez elölről!... Jellemző a siófoki példa. A nyár folyamán nem egy­szer találkozott ott négy-öt osztály­nak is az építési előadója, mert mindegyik osztály külön-külön épít­tet ott. Az a véleményünk, lehetne ezt sokkal egyszerűbben is csinálni. Valahogy így: A Megyei Tanácsnak legyen egyet­len beruházási osztálya. Az elkészí­ti az összes tanácsi 'beruházások tervét. A Megyei Tanács megtár-1 gyalja, elfogadja, .kér a Miniszter- tanácstól keretet. Miikor ez megvan, ^ a (beruházási osztály a megyei tar-7 vező irodánák kiadja a telepítésig terv elkészítését. Központi típuster-% veikkel dolgoznak, de joguk van. azon változtatni. S ha kivitelezésül közben valami 'baj akad, a tervező-? nek nem kell a fél országot beutaz-7 ni. (Erre egy érdekes példát: aki aj győri (tervező irodától kint volt? Mennyén a múlt héten, az a szom-7 széd faluból való. Miért nem dolgoz- <j hatna ő a kaposvári tervező irodán?)? ...TETTEK JÖNNEK! Rengeteget beszélünk mostanában a decentralizálásról. Gyakorlat köz­iben' azonban kiderül, hogy az egyes központi szervek, minisztériumok foggal, körömmel (harcolnak minden kezükben lévő jogkörért. Mintha lé­tüket féltenék. Épeszű ember nem vonja kétségbe például a Földműve­lésügyi Minisztérium létjogosultsá­gát. Azt azonban már igen, hogy egy tsz csak akkor építhet tyúkólat, ha azt ott jóváhagyják. Kedvenc téma a megyék nagyobb önállósága is. Tessék, itt a jó alkalom. A takaré­koság, az ésszerűség, a gyors építés szüksége azt követeli, hogy egy he­lyen, egyszerűen intézzék. Áldásos lenne a következő elv ki­mondása: minden megye legyen ön­ellátó. Építésekkel is, de az építő­anyagok nagy részével is! S az É. M. — vagy más tárca — ne foglalkoz­zon kétszáz-háromszázezres beruhá­zásokkal Somogybán. Akad neki munkája az olyan országos objektu­mok telepítésénél, mint pl. Tisza- paikonya. A szakembereknek s az építés­ügyekkel foglalkozóknak az a véle-' menyük: a kiiúttalan labirintusból csak így válhatna út. Amely ugyan nem lenne egyenes, de elkerülnénk rajta a körforgást, s az olyan buk­fenceket, mák közül néhányat be­mutattunk ebben a cikksorozatban. Kunszabó Ferenc Horvátkúti gondok a kövesútról és a cigánykérdésről A szeptemberi hideg szél néha- s néha arcomba csap és meg­megrázza svájcisapkám alól kikan­dikáló hajfürtjeimet, amikor tisz­tességben megöregült kerékpáromon bekarikázok, a faluba. Az első ház előtt, az út baloldalán jelzőtábla: Horvátkút község, marcali járás. Kik élnek itt? Emberek, mint má­sutt is, akik jobban, emberibb mó­don akarnak élni, s akiknek ki- sebb-nagyobb igényeik vannak, be­csületes, jódolgos parasztemberek akik megadják az államnak, ami az államé, sosem maradnak adósak. Mit kérnek? Az egész falunak kö­zös kívánsága: minél előbb kapjon bekötőutat, mert erre van a legna­gyobb szükség. Ugyanis az esős idő­szak beköszönte után Horvátkút szmte el van zárva a külvilágtól. Kocsival a községbe menni, vagy onnan kijönni nem lehet. Tanácsüléseken, vb-üléseken a fa­lu tanácstagjai rendszeresen elő­terjesztik ezt is, mint a lakosság kérelmét, panaszát. A vb ezeket a kérelmeket közvetíti is a felettes szervekhez, csak e kérelmek el­vesznek valahol. A horvátkútiak azonban tudvalévőén nyakas embe­rek. Elhatározták, hogy ha az írásra nem reagálnak a felsőbb szervek, majd reagálnak a szóra. Bizottságot választottak és elküldték a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztériumba. A küldöttségnek nem adtak konkrét választ, de »minél előbbre« ígérték a bekötőút megépítését. Kovács Kál­mán bácsi, aki egyéblcént vb-tag is, még most is emlegeti a jeles külde- ■ tésf, többször elkeseredetten mond­ja: — Ej, elvtársak, nem lesz abból már semmi! Pedig úgy kellene, mint egy falat kenyér! Igaza van. Ezt még csak súlyos­bítja, hogy a járási emberek se na­gyon szerencséltetik megjelenésük­kel a horvátkútiakat. Úgy érzem, szólnom kell pár szót « horvátkúti cigányokról is. Tudva­levő dolog, hogy a cigánykérdés je­lentős társadalmi probléma. A cigá­nyok társadalmi neveléséről és mun- kábaállításáról a jövőben sokkal jobban kell gondoskodni. Munkaerő- gazdálkodási szerveinknek meg kell találni ennek módját, hogy a cigá­nyok munkábaállítását elérjék. A horvátkúti cigánytelep lakói nagyrészben eljutottak odáig, hogy rendszeresen munkát vállalnak. A cserháti és szőcsényi erdőkben dol­goznak és fizetésükből tartják el családjaikat. Bogdán János pl. amellett, hogy családja megélheté­sét biztosítja, nemrég vett egy rádiót is Esténként már a cigánytelepen is i szól a zene, s a szürkülő félhomály­ban fel-felhangzik a fiatalság ön­feledt nevetése, s néha-néha táncra is perdülnek a telep lakói. Q a panaszuk? A községi tanács ^ vb-elnöke lezárta a cigány­telep felé vezető külső gyalogutát. Mindenki más nyugodtan járhat.- kelhet azon, csak a cigányok nem. Kuti György községi mezőőr a bo­korból les az útra, s ha netán egy fiatal cigánylány, vagy akár idősebb ember a faluba tart, vízért, elveszi tőle a vödröt, beviszi a tanácsházá­ra, s csak akkor adja vissza, -ha az általa kiszabott bírságot kifizeti, így történt meg már két alkalom­mal, hogy ahol más ember háborí- tás nélkül járhatott, ott a cigányt megbírságolták. Egy ízben a félkarú Bogdán Jánost 15 forintra (pedig fél­kézzel milyen nehéz volt tüsköt ha­sogatni azért a pénzért), másodíz­ben pedig egy fiatalembert 30 fo­rintra (egynapi kaszálásból eredő jövedelmére) bírságolták meg, me­lyet azonban a községi vezető em­berek nem fizettek be a vb letéti számlájára, hanem azt Kuti György mezőőr zsebelte be. A bírságolás ilyen fajtája véleményünk szerint jogtalan egyrészt, mert nem a bün­tetendő cselekményt, hanem a ci­gányt büntetilc, tehát különbséget tesznek ember és ember között, jog­talan másrészt azért is, mert a bün­tetéspénzeket a vb letéti számlájára nem fizették be. A cigányok nagy- része dolgozik, azonban még ebben is gátolják őket. Eddig minden év­ben dolgoztak a községben a cséplő­gép mellett, ez évben már oda sem osztották be őket. Bogdán Teri férje katona. Ez a fiatal menyecske ked­veskedve gügyögött pólyásgyermeké- nek, tapsolt, csettintett neki, miköz­ben biztos férjére, Bogdán Sándor­ra gondolt, aki talán éppen akkor politikai előadáson az emberek egyenlőségéről tanult. A katona Bog­dán Sándor anyja, középkorú meg­tört cigányasszony könnyezve hozta fia levelét, s kért, hogy olvassam fel. neki. A levélből aggódó szeretet csendült ki a »drága jó anyáért és apáért«. B\ ínjának a cigányokkal is em-i béri módon, s ne tegyenek; különbséget Horvátkúton sem emberh és ember között. Szüntessék meg ai faluvégi cigánytelepeket. Lakhassa-- nak a cigányak éppúgy a falvakban,\ mint a többi ember. HORVÁTH JÁNOS, a Marcali Járási Tanács szerv, előadója. Bűzt árasztó szemétláda áll nyitott oldallal s tetővé! a Városi Tanács udvarán. Talán ott nincs útjában senkiinek. Illatát másfelé sz órja... A Közgazdasági Technikum növendékei zárt ablak mögött tanulnák, s még szünetben sem nyithat­ják ki az ablakot, mert az üde, friss levegő helyett rothadt káposzta, oszladozó paprika és zöldségfélék egyéb szeméttel keveredett bűze áramlik felfelé. Hogy higiénia, egészségügyi szempont is van a világon? Az nem jutott eszébe senkinek! Azaz mégis csak eszébe jutott. Néhány gyermekéért aggódó szülő fordult kérésével a Városi Tisztiorvosi Hiva­talhoz: keressenek más helyet a szemétládának. Ez szeptember 20-án történt. S az intézkedés? A Tisztiorvosi Hivatal képviselője szólít a Vá­rosi Tanács gondnokának. Ezzel el-'ntéződött minden? Nem! A szemétláda most is ott áll a diákok ablaka alatt, s illattá könyörgőn kér bebocsá­tást a tantermekbe. • A szülők most megfogadták, hogy ha még egy napig ott lesz, testü­letileg, gyászkocsin kísérik ki a bom 1 adózó szemétládát, temetőjébe... K onyvespolc GÖMÖRI ENDRE: »A SZUEZI-ÜGY« A Hazafias Népfront külpolitikai füzetsorozatában megjelent Gömöri Endre: »A szuezi-ügy« című írása. A kiadványban a szerző a Szuezi- csatorna ügyében kirobbant válság­gal kapcsolatban ismerteti a csator­na történetét, fontosabb adatait, az államosítás körülményeit és az en­nek során kialakult helyzetet. A fényképekkel, térképekkel, művész' illusztrációkkal gazdagított füzet ko­moly segítséget nyújt a külpolitika J kérdések iránt érdeklődők tájékozó­dásához, de szórakoztató olvasmá-J nyúl szolgál a külpolitikai kérdések-J ben kevésbé jártas olvasók számára^ is. A füzet a helyi népfront-bizottsá­goknál, a pártalapszervezeteknél ési a hírlapárusoknál kapható 1,20 fo­rintos áron. HAJÁPOLÁS A nyári erős nap és a gyakori fürdőzés következtében a női haj kissé merevvé, törékennyé lett. Sok nő hajhullásról is panaszko­dik. Ezért most van az ideje a gon­dosabb hajápolásnak. Minden hajápolás alapja a rend­szeres kefélés és dörzsölés. A ha­jat néhány percig előre, hátra és mindkét oldalra kell kefélni. Ez­által a haj szép fényt kap és köny- nyen fésülhető. A keféléssel egy­idejűleg a hüvelykujjal és mutató­ujjal dörzsölni kell a fejbőrt. A naponta többször, néhány percig végzett dörzsölés a fejbőr vérellá­tását segíti elő. A kefélésnél és dörzsölésnél észlelt fájdalom annak a jele, hogy ez a kezelés szükséges. Egyébként néhányszori dörzsölés után megszűnik a fájdalom. Különösen jóhatású a hajnak a mosást megelőző este ricinusolaj­jal, bojtorjánolajjal, vagy nyírfa­olajjal való megkenése. A hajmo­sásnál legalkalmasabb erősen hab­zó szappan vagy sampon haszná­lata. A fejbőr viszketését vagy a korpásodást a kéntejszappannal történő mosás szünteti meg. Mo­sószóda és szappanpehely a hajat és fejbőrt érdessé, durvává teszi, -ezért kerülni kell ezek használatát. Nagyon fontos a haj gondos öblí­tése. Az utolsó öblítés vizéhez cseppentett ecet vagy citromlé a haj fényét és színhatását emeli. (Németből fordította: R. Gy.) DIVATÉRDEKESSÉGEK Nyomottmintás krepp-nylon ru­haanyagok nagyüzemi gyártását kezdték meg a Goldberger Textil­művekben. Előnye, hogy kevésbé átlátszó, mint az eddigi szintetikus műszálkelmék. Alumíniumból készült divaték- szereket hoz rövidesen forgalomba az Országos Kultúrcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat. Az ékszerek szinte pehelysúlyúak, igen szép ki­vitelűek, tetszetősek. Elkészítették a háztartási edény­mosogatógép kísérleti példányát az Erősáramú Gyártmányfejlesztő In­tézetben. Ha a gép beválik, hama­rosan megkezdik sorozatgyártását. Az újfajta háztartási gépnek, azt hisszük minden dolgozó nő, házi­asszony örül. Gyönyörű porcelánkészletek ér­keznek rövidesen a Német Demok­ratikus Köztársaságból és Lengyel- országból. ÜJ SZÖVETFAJTÁK kerülnek rövidesen az üzletekbe: a télika­bátnak való Izland elnevezéssel sötétkék, szürke és fekete színek­ben, az új kashák Tajka és Titusz néven kaphatók. Drágakő, salátástál, üvegfurulya — műanyagból, kapható a Külön­legességi Műanyag Ktsz üzletében, Budapesten. Ezeken a különleges­ségeken kívül még sok más, egé­szen hétköznapi használati tárgya­kat, edényeket, játékokat, orvosi műszereket is készítenek műanyag­ból. Anyatejet konzerváltak újfajta fagyasztó-szárító eljárással a Sehöpf-Merei Ágoston koraszülő és koraszülött kórházban, Tápérté­ke teljesen egyenrangú a friss anyatejjel. Életmentő párna. A fiatal ma­mák hálásak lehetnek dr. Roland Wardnak, az angol közegészség- ügyi intézet fiatal asszisztensének, aki különleges párnát talált ki a csecsemők részére. Előfordulhat, hogy a kisgyermek alvás közben arcára fordul, fejét nem tudja fel­emelni és megfullad. Az új párna szivacsos gumiból készült és sűrűn lyuggatott, úgyhogy átengedi a le­vegőt és még az arcraborult cse­csemők sem fulladhatnak meg. Két igen csinos és szép kuligánt mutatunk be olvasóinknak. Mindkettő a legdivatosabb fazon szerint készült. Mindkettő sálgallér-fazonú, gomb nélküli. Az egyik ujja bő, pongyolaujjszerű, a másiké szűk, patentos visszahajtós. Mindkettőn zseb van. ami igen jól mutat a kuligánon. A legdivatosabb színekben gyártják: csokoládébarna, mogyorószín, a szür­ke minden árnyalata, sötétzöld, szilvakék, fekete, lila és sárgás, zöldes, lilás árnyalatokban. ŐSZI BEFŐZÉS Szőlőlekvár. A leszemezett, meg­mosott, érett szőlőt cukor nélkül szétfőzzük, majd szitán átnyomkod­juk. Újra főzzük, míg lekvár-sűrű­ségű lesz. Üvegbe rakjuk s ha meg­keményedett, gőzölés nélkül leköt­jük. FOLTTISZTÍTÁS MegperzseJődött fehérneműn a foltot klóroldattal tisztítsuk. Fél­liter vízben félórán át oldjunk 4,5 gramm klórmeszet, s belemártott, tiszta ronggyal kissé megnyomkod­juk a porzsolt részt. Utána azonnal öblítjük hideg vízben. Gyümölcsfoltot egy napig nyers tejben áztatunk, majd kimossuk. Kávé- és vörösborfoltot is így tisz­títsunk. Sörfoltot meleg vízzel vehetünk ki. Vízfoltot a politúros bútorból táblaolaj és tiszta alkohol keveré­kével dörzsölhetjük ki. Friss fűfoltot fehér és világos anyagból citromlével és tejjel ve­hetjük ki. Zsírfoltot a padlóban égetett magnéziumpor és benzin pépjével keverünk be, s ha rászáradt, leke­féljük a magnéziumportól. Parkett­re cseppent zsírpecsétet benzinnel dörzsölünk ki, vagy — ha mélyeb­ben szívódott a fába — zsilettpen­gével kikaparjuk. Gyerekszáj Az óra Marika ismerkedik az órával. Egész ügyesen tájékozódik, tudja, hogy mikor van dél, hány ütés jel­zi az éjfélt, mennyi a fél és meny- tf. nyi az egész. Az egyik vasárnapi ® napon vendégek jönnek hozzájuk. §s Jól érzik magukat, sokáig ott időz- nek. A kislány vidáman kacará- " szik, tetszik neki, hogy ő is együtt lehet a nagyokkal. Egyszer csak .hallja, hogy a falióra éjjeli tizen­kettőt üt. Tágra nyitja szemecs- kéit és nagy okosan kijelenti: — Úgy látom, édesanya, máma már holnap van. * * * (Kérjük kedves olvasóinkat, hogy gyermekeik, unokáik egy-egy »aranymondását« küldjék be szer­kesztőségünkbe az Asszonyrovat­nak, és amennyiben az érdekes, közöljük.) — KORSZERŰSÍTETTÉK FO-C nyöd község Óvodáját, a? 17 000 forintos költséggel átépített? óvodában a 40—50 fonyódi kis óvó-? dás most mór sokkal kellemesebb^ körülmények között ismerkedhet? meg a versekkel, dalokkal, játékok­kal, s a közösségi élettel. >öö®>£3í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents