Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-28 / 229. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Néplap AZ S n.OGY HEGYEI BÍZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TAKÁCS LAPJA XIII. Ävf0lya , 229. szám ARA 50 FILLÉR Péntek, 1956. szeptember 28. Megyénk második lett a begyűjtési versenyben Mindössze 1 százalékkal lett megyénk második az országos versenyben. Ez az egy százalék azonban bármilyen kevésnek is tűnik, valójában mást mutat. Az értékelésnél ugyanis 1300, búza értékű vagon jelent egy százalékot. Az eredmény így alakult: 1. Tolna 107% 2. Somogy 106% 3. Fejér 103% A legutolsó értékelés szerint még a negyedik helyen volt a fonyódi járás, míg most, a szeptember 26-i értékelés szerint a 90,5 százalékos eredményével a második. Megelőzte az eddigi második hely tulajdonosát, a siófoki járást. Igaz, a különbség mindössze 0,5 százalék. Továbbra is a marcali járás vezet: 92,4 százalékA megyén belüli járási verseny végeredménye a következő: 1. siófoki 111,1 % 2. fonyódi 109,74% 3. kaposvári 107,05% 4. marcali 103,5 % 5. csurgói 103,4 % 6. tabi 101,75% 7. nagyatádi 99,4 % 8. barcsi 99,29% kai. Az elsőségért tehát még nyílt a verseny, ebbe a jelenlegi negyedik, a kaposvári járás is beleszólhat. Úgy látszik, az utolsó három helyen megosztozott már a nagyatádi, csurgói és a barcsi járás. Beadásba szállítja a kaposvári dolgozó parasztok. Igali György elvtárs, a begyűjtési hivatal vezetője szerint jól fizet a kukorica, a holdankénti átlagtermés eléri a 30 mázsát. Az első napon 15—20 mázsá- nyi kukoricát vittek a begyűjtőhelyre a kaposvári gazdák. Az értékesítési szerződésben előirányzott köteZöldell az őszi vetés A törökkoppányi Rákóczi Tsz 42 holdas tábláján már zöldell a rozs. Korán felszántották a földeket, jó magádat készítettek és holdanként egy mázsa szuperfoszfátot dolgoztak be szántás előtt a talajba. Ugyancsak szépen sorol már a tsz 25 holdas tábláján az őszi árpa is. Az egyéniek most szemrehányóan mondogatják maguknak: kár, hogy nem álltak neki ők is a vetésnek. Nagyobbak a lehetőségek. Változott a sorrend az adófizetési versenyben k az első kukoricát leaettségét hízósertésben akarja teljesíteni a legtöbb gazda. Sokan azt mondják: inkább disznót hizlalok, mert úgy jobban járok. A begyűjtési hivatal dolgozói a vállalati emberekkel együtt megkezdik a szerződéskötést a dolgozó parasztokkal — mondotta Igali elvtárs. T»s-tagok találkoznak vasárnap Somogy gesztiben Kedves vendégeket várnak vasárnapra a somogygeszti Uj Barázda tagjai: a szomszédos Visz községbeli tsz-parasztok látogatásra jönnek hozzájuk, az idősebb, gazdagabb testvérhez. Megtekintik a vendégek az Uj Barázda állatállományát, tekintélyes birtokát, ellesik az itteni jót, s az itt szerzett tapasztalatokat otthon hasznosítják. Kívánjuk, hogy a tsz-látogatás minél több segítséget, tapasztalatot adjon a viszi fiatalabb testvér-szövetkezetbelieknek. KAPOSFÜREDRÖL JELENTJÜK, hogy mi is csatlakozunk a toponá- riak adófizetési felhívásához. 26-ával háromnegyedévi adótervünket 101 százalékra teljesítettük. VB-elnök A „Kaposvölgye Hónapok“-rol, ennek kedvező fogadtatásáról beszélgettünk Gajdy Imrével, a Somogy megyei. Törzsállattenyésztő Állomás szakvezetőjével. Jó előjelnek tekinti ő is ezt a széleskörű törekvést, és ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Megállapítható, hogy megyénkben az utóbbi években volt némi javulás a szarvasmarhatenyésztésben, de ez nem volt olyan nagymérvű, mint ahogy kívánatos lett volna. Magasabb eredményeket kell elérnünk, mind a minőség, mind a termelékenység terén. — Hogy mi úton lehet szarvas- marhaállományunkat — ezen belül teheneink termelékenységét — fokozni, a tenyésztés szintjét és a jövedelmezőséget emelni, azt röviden 10 pontban állapíthatjuk meg: 1. A legkiválóbb apaállatokkal történő pároztatás. 2. Fejlettebb állattenyésztési eljárások bevezetése, illetve azok alkalmazása (tőgymasszázs, napi többszöri fejés, egyedi takarmányozás, itatásos borjúnevelés, természetszerű tartás stb.). 3. A szükséges takarmánybázis biztosítása, különös tekintettel a pillangós és vizenyős takarmányokra (kettős termelés, másodvetés, köztes-termelés). 4. A szálastakarmányok időben való begyűjtése, gondos tárolása és helyes beosztása. 5. Szarvasmarha számosállatonként lehetőleg 10 köbméter silótakarmány készítése. 6. Rétek és legelők karbantartása, trágyázása. A szakaszos legeltetés és a fektetéses trágyázás alkalmazása. 7. Szabványszerinti takarmányozás betartása. 8. A borjúk tenyészállatokká való szakszerű felnevelése. 9. A szabadtej feldolgozása és a nyert lefölözött tejnek borjakkal, sertésekkel való hasznosítása. 10. Az istállókban rend, tisztaság legyen mindenkor. Az állatokat rendesen kell gondozni, ápolni és jó bánásmódot kell adni nekik. — Ezek figyelembe vételével és a lehetőségek alkalmazásával elérjük a kitűzött célt. Javul a tenyésztők anyagi helyzete és javul az ország ellátása is. Zahoránszki József — KÉTSZÁZ DOLGOZÖ PARASZT jelentkezett ezüstkalászos tanfolyamra. A múlt évben működő ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói csoportos kirándulásokat szerveztek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A kiállításom látott állattenyésztési és növénytermelési módok megismerése után' visszatérve otthonaikba, 200 dolgozó paraszt jelentkezett az idei ezüstkalászos tanfolyamokra. Van egy új termelőszövetkezet Szabáson, a Győzelem. Igaz, hogy inkább csak megszokásból mondják rá, hogy új, mert igaziból nem az, hiszen harmincnégy ember már pontosan egy éve ízlelgeti benne a közös munkát. Lám, most is ott, a kerítés mellett milyen jókedvűen kacagnak a leányok, asszonyok — hajuk tarka kendővel leszorítva — versenyben verik a napraforgót. Éppen az elnök tart feléjük egykét barátságos szóval, hadd lássuk, keze vagy a nyelve jár-e jobban az asszonynépnek? Mind a kettő — kacagják! rá a választ. S míg incselkednek, az újságíró komolyra fordítja a szót: — Mit várnak az első zárszámadástól? (Láttak már arcokat hirtelen felragyogni? Nos, én láttam, itt a Győzelemben olyan melegen, hogy az őszi nap egy parányi bárányfelhő mögé bújt szégyenében.) — Harminckilenc forint és hatvan fillért egy munkaegységre. — Ez aztán igen, egy év alatt ilyen szép eredményt! — Hja, mi megfogtuk ám a dolog végét, időben összehordtuk az állatokat, igénybevettük az állami támogatást, az újonnan vásárolt anyakocáink már meg is ellettek. Nem törődtünk a szóbeszéddel, hanem szántottunk, vetettünk, kapáltunk, mikor minek az ideje volt. S tudja, mi lett az eredmény? _ 7 — Mindenből több termett a tervezettnél. Osztottunk is előleget, búzát, zabot, rozsot, mákot és pénzt is. — Hát akkor ... — Hát akkor minden rendben, jövőre még többet akarunk. Mert tudja, így közösen jobban lehet ám dolgozni, nagyobbak a lehetőségek. Elhiszi? Elhittem. V. M. Sorozatban gyártják az M—25-ös univerzál traktort A Vörös Csillag Traktorgyárban az év első felében készült el az M- 25-ös univerzál traktor öt mintapéldánya, amelyet állami gazdaságaink próbáltak ki. Javaslataik alapján a tervrajzokat tökéletesítették és a napokban megkezdték a »mindentudó-« traktor sorozatgyártását. Jelenleg a forgácsoláson dolgoznak, októberben már húsz, az év végéig pedig száz újtípusij traktort ad a gyár a mező- gazdaságnak. __________ — ELKÉSZÜLT Szántódon a megye két óriáshordója, A betonfalú tárolókban 900 hektoliter bort lehet elhelyezni. — Kutin. — Ez volt az első szava a vendégnek, Paul Heinemanndk, amikor kiszállt autójából, mellyel két nap alatt tette meg az utat Düsseldorftól Ropolyig. — Kutin... — és nézte a sárguló lombokkal körülölelt Eszterházi- fészekből lett vadászlakot, a völgy alján végignyúló keskeny töltést, melyről már régen felszedték a talpfákat, síneket, melyeket az olasz hadifoglyok raktak le hajdan, nézte az »olasz temetőt-'-', a régi tömegsírt, a ma csendes bozótosát, melyből őzet riaszt ki a pórázról engedett kuvasz, a szárnycsapás nélkül köröző karvalypár ágszín tollán csillanó alkonyi bíbort ... — Vilma — ölelte át felesége vállát és a halkan mondott német szavakat a tolmács adta tovább, tovább. — Szerelmes diáknak érzem magam... Hiábavaló lenne minden szürke szó a büszkeségről, a százszor és ismét megszeretett tájról. Erre inni kellett egyet. Német snapsz, francia likőr, angol konyak csillogott a poharakban. Micsoda internacionalizmus! A vendég nevetett. — Valamennyinek a magyar bor az alapja. En megveszem a magyar bort, de adok is el belőle az angoloknak, franciáknak ... Egészségünkre! — És a hold friss-ezüst fényporát szórta, a rezgő levelekre, amikor távolról felzengett erdeink királyi vadjának vágytól merész basszusa. A gímszarvas ... Bent JcicsoV adászvendégekről és másról Nagy Jóska bácsi táncoltatta a könnyű brics- kába fogott pejkókat a kanyargós erdei utakon végig. Jáger Sándor erdész az átkozottulnye- kergő vadászbakancsát is lehúzta, hogy zaj nélkül közelíthessen a rez- gőcimpájú vad rejtekhelye felé. Bálint Tibor vadászati kerületvezető oly bejárata fölé Paul Heinemann, mint a hétfői búcsúzáskor a vadászkalap zsinórja alá a nagy vad elejtőinek kijáró drága emblémát: a bevérzett őszi falevelet ... Ez volt a szép. Volt nem szép is? Igaz, hogy Paul Heinemann Ropo- lyon hagyta a félig ürült mesterien utánozta tülökszarvon a bikák hangját, hogy még vadásztársait is becsapta. Vagy ő is szerelmes volt? ... Olyan szép volt az a német asszony ... így ment ez öt nap, öt éjen át. Tizenkét szarvasbika ugrott el a puskacső elől, de vasárnap ünnep volt. Két vad rogyott az avarba. A harmadik is meg lett volna, de hiányzott a szív, erő a ravasz meghúzásához. Hogy is volt? A tisztáson átrohanó pár büszke hímje testével védte karcsú asszonyát. De azért volt ok a »temetési ünnepélyre«, amikor az öreg bükk lehajtó száraz ágán két trófea száradt, »Egy golyóérett nyolcas és egy selejt bika.. .« Selejt? A német erdők satnya szarvasainak fejbütykei csak alig közelítik meg azt, ami nálunk selejt. Azt is büszkén akasztpálinkáskorsókat, hogy jövő ilyenkor ismét teletölti, azokat. Igaz, hogy Jágerné főztjétől a tájig mindent, mindent csak dicsért, de a zöldpoharak snapszában éreztünk valami idegen ízt, valami bálnaolajfélét. Azt, hogy: hál’ istennek, vége — sóhajtott fel valaki. Hogy-hogy, nem szeretjük a vendégeket? — Dehogynem, elvtárs, nem arról van szó. Mi igazán örülünk a vendegeknek, legyen az német, indiai, francia, vagy bármilyen nemzetű. Bár ne kettő jött volna most sem, hanem húsz, száz! Csák azok a szavak ne hallatszanának el megszámlálhatatlanul, hogy \}ia a vendég nem tud lőni szarvast, akkor megnézhetik magukat.. .*> Az erdésztől, az újságírótól a miniszterig mindenki tudja, hogy drága valutát jelent nékünk a nekünk a külföldi venH; magolták a fegyvereket.hatja a düsseldorfi ház dégek által lelőtt szarvasbika (egyenként kb. 35 000 forintot). De ez ne jelentse azt, hogy a vendégvárás, a vendéglátás ideje alatt és még utána is kínzó idegizgalmak gyötörjék azokat, kiknek a vadlelőhelyeket kell megmutatni a vendégeknek. Jó az, ha az erdészek minden erejükkel segítik a. vendégek vadászszerencséjét, de erre nem fenyegetéssel kellene buzdítani. Megteszik ezt ők anélkül is. De ha a fenyegetés helyett jutalmat. tűznének ki a legeredményesebb segítőnek, akkor még jobban. Az előbbi zárójeles pénzöszegből talán jutna erre is... Egy másik mellékzön- ge arról duruzsol, hogy a szeretettel várt és nagyon megbecsült vendégeink hazai kísérői hamar ... hogy is mondjam ... egy kicsit la- kállyá válnak. — Újságíró? Rögtön bejelentem és megkérdem, hogy fogadják-e ... Persze, hogy fogadnak, mindenkivel szívesen, örömmel beszélnek, hát akkor miért akarják bepalackozni őket? Inkább azon kellene lenni, hogy a mi új, emberséges életünkkel minél jobban megismerkedjenek. Hogy még egy likőrgyáros is találjon olyan színt, tüzet bennünk, törekvéseinkben, amit nagyon tud becsülni. így talán szívesebben jönnének hozzánk vendégek. Szívesebben is fogadnánk őket, talán még a ropolyi rengeteg is büszkébben dülleszte- né vöröspikkelyű lombmellényét ... KOSA ISTVÁN Az egyik belépő Tobak Mihály világéletében földben dolgozott. Csakhogy 45 előtt többnyire a máséban. Hol üt, hol ott próbált Szent György- navkor szerencsét cselédkönyvével. 47-ben, aztán, mikor fogságból hazakerült Memyére, már dolgozhatott a magáéban. Elölről kezdett mindent. — Négyen kaptunk egy ökröt. De miihaszna, az is nemsokára megdöglött, nem bírta a sok munkát. Aztán szereztem egy lovait. így lassacskán szereztünk be mást is, de annak magunktól vontuk el az árát. Nem mondom, kellett volna a ló mellé még egy, dehát adóra is kellett a pénz. Nem jutott. Pedig 10 hold föld megkívánta ® két lovat. Meg aztán csapás is ért: a múlt ősszel egy szép bikám, meg egy üszőm hullott el vérhasban. Hát ez aztán nagyon hátráltatott, hiszen körülbelül 6000 forintot vitt el tőlem a járvány. Nehéz volt az élet. A családom nagy — hatan vagyunk — és vett zsíron élni már évek óta... Szóval ezen változtatni kell valahogyan. Láttam, hogy a Petőfi Tsz tagjai könnyebben vannak, mini én. Mert az úgy van, amit nem bír elvégezni egy ember, kettő könnyen megcsinálja. Ha pedig három ember van, minek emelje mondjuk kettő a terhet... így vám. ez a közösben. Miért ne próbálnám meg köztük én is? A dologtól nem félek, ákárhová is küldenek, az állatokkal is szeretek bánni — szóval nekem mindegy lesz, mit) csinálok. Figyeltem, szépen kaptak terményt is előlegül. Szóval nem panaszkodhatnak. Mert tudom, hogy úgy kapják, meg úgy kapom én is majd a keresetet, ahogyan dolgozunk. Tulajdonképpen van nekem egy másik munkám is, temetőőr vagyok, de úgy beszéltük meg a vezetőséggel, hogy ne hagyjam ott, s ha a pénzt beadom, megkapom a munkaidő után az egységet. Majd ahogy megegyezünk. A lóra azt mondták, nincs szükség a tsz-ben. Úgy gondoltam, eladom, s az árából rendezem az adómat. Van egy bikám is, annak az árán meg malacokat akarok venni. Muszáj hizlalni, mert nagy a család. Hát így gondoltaim a dolgot ebben a nyárban. Változtatok az életen. A tagság is elfogadott. Az elnök azt mondta, hogy csak dolgozgassak még itthon, takarítsam le a földjeimet, s aztán menjek közéjük. Október elejétől talán már a Petőfiben dolgozunk. Mert nemcsak egyedül én léptem most be, vagyunk, néhányon új belépők. Azt hiszem, lesz itt még több belépő is. Határidfi elölt teljesítették tervüket A Vaskombinát dolgozói örömmel tudatták, hogy szeptember 22- ., re teljesítették III. negyedévi tervüket. A forgácsoló-, lakatos- és asztalosműhely már a jelzett határidő előtt túlteljesítette tervéh Az öntöde 100 százalék körül jár; Ezt az eredményt a munka jobb megszervezésével érték el. Kielégítő volt a munka biztosítása is; 1957-re már 10 millió forint értékben vállaltak megrendelést mező- gazdasági gépekre. « » * A Finommechanikai Vállalat szintén szeptember 22-re teljesítette III. negyedévi tervét. A vállalat dolgozói a gazdasági mutatók lényeges javulását is várják, mert a hátralévő napokban már a túlteljesítés növelésén dolgoznak. Az üzem új profilokkal bővült: a kórházi, orvosi műszerek javításával is foglalkoznak. Rövidesen rátérnek a hűtőgépek és csőbútorok javítására is. 1957-ben már csőbútorok gyártását is megkezdik. * * * Tegnap délben befejezte éves tervét a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Nagy szó, nagy eredmény ez, különösen az év eleji rossz munka, nagy tervlemaradás után. A jobb szervezés, a munkások, értelmiségiek összefogása, a párt és szakszervezet segítsége legyőzte a nehézségeket. Ma már az üzem termelése mindjobban növekszik és a munka minősége is egyre javul. Sok új gyártmányt vezettek be, köztük a szarufát helyettesítő CSRB-t is. Ebből négy hónap alatt 500 ház építéséhez szükséges meny- nyiséget gyártottak. A jó eredmények még jobb munkára lelkesítik a dolgozókat; Az utolsó negyedben annyit akarnak terven felül termelni, mint amennyi az 1955-ös év egész termelése volt; ) 3201020101010101015302000000000000530101010101010101020101530101010202230200000200000000000200000200020001530000020202000002020000000102020200020232010000010102000000010048000100010001020000
