Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

Csütörtök, 1956. szeptember 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 Számadás a mezőgazdasági beruházásokról (IV.) Külön kell foglalkoznunk a tsz-ek anyagellátó vállalatával. Mind a mai napig nem kapták meg az esedékes, tsz-eknek lehívott anyag tetemes részét. így például 47 tonna cementet, 230 000 téglát. Mészből még nagyobb ez az arány. Erről nyil­vánvalóan nem tehet sem a megyei TÜZÉP, sem a járási telep. Arról sem, amiről annyi panasz érkezik hozzánk. Hogy hol itt van anyag, hol ott. Helyesebben: hol itt nincs anyag, hol ott nincs. Az anyagbújócska. oka, hogy az egyes telepek különböző ter­melő vállalatokhoz tartoznak, s ezek különböző időben szállítanak. Vannak viszont dolgok, ami rajtuk múlik, amin változtatniuk'kell. Ilyen például, hogy a kaposvári telep több esetben indokolatlanul kér tsz-ektől garancialevelet. A nagyatádi telep­vezető pedig nem vezette gondosan, hogy mit adott ki a tsz-eknek. Most aztán nem tud megegyezni a járási építési előadóval abban, hogy mi­ből, mennyi jár még. Több telepen előfordul, hogy a lakosság ellátására érkezett anyagból nem adnak a tsz-eknek. Pedig nyilvánvaló, hogyha az egyéni vásárlók nem veszik igénybe a keretet, akkor a tsz- nek ki lehet adni. TÜZÉP-gondok Előfordul viszont az is, hogy meg­érkezik az anyag, s a tsz nem jön ér­te. Az építési előadó pedig nem el­lenőrzi, hogy elszállították-e. Pedig ez «-zsebbevágó« érdekük, hisz a köt­bért ők fizetik meg. És semmiképpen sem az a megoldás, ahogy Bognár elvtárs csinálta Marcaliban. Augusz­tusban visszamondta az anyagot, mert félt, hogy a tsz-ek nem veszik át. Most pedig futkos fűhöz-fához, hogy nagy a hiánya! A jó anyagellátást igen elősegiti, ha az építési előadó és a telepvezető állandó kapcsolatot tart. Példaként lehet itt említeni Tabot. Ott az épí­tési előadó mindig tudja, mikor mi érkezik a telepre. S már előre el­osztja magában: mit hova küld, hol a legégetőbb a szükség. Ezért panasz­kodnak a tabi járás tsz-ei legkeve­sebbet az anyaghiány miatt. Mindent összevetve: a TÜZÉP-nek gondosabb, rugal­masabb, körültekintőbb munkát kell végeznie, hogy a nehéz anyaghiányt valahogy enyhítse. Reméljük, ehhez ösztönzést ad az a főigazgatósági rendelet, hogy a tervteljesítésbe — és a premizálás­ba! — ezután beleszámít az is, ho­gyan látták el az egyes telepek a tsz-eket. KI AZ ÚTVESZTŐBŐL ! Segíteni azon nem tudunk, amit az FM művelt az elmúlt hónapok alatt. Azt kérjük tőle, hogy változtassa meg munkamódszerét. Van azonban egy dolog, amin sürgősen segíteni kell! Már ez év tavaszán nehezen lehe­tett kapni tsz-építkezéshez magán­kisiparost, mert ha egyénieknek dol­gozik, többet keres. Májusban 10 százalékkal, s most ismét lényegesen leszállították a munkadíjakat. Az építkezésekkel foglalkozó szakembe­rek egyöntetűen azt mondják, hogy ezek után kötéllel sem lehet majd új szerződéshez kisiparost fogni. Csak egy példát a legutóbbi ársza­básokból: a tetőfedést. A normakönyv szerint egy négy­zetméter tető lefedéséhez hat darab pala kell. Holott a valóságban tíznél kevesebb nem elég! S ennek az ára most 2,48 forint. Ugyanakkor 4,50-en alul szóba sem állnak a tsz-szel a tetőfedők. Még nagyobb hiba, hogy sok munkánál a segédmunkás töb­bet keres, mint a mester. Ezért mondják az építési előadók, hogy »ez a tsz-építkezések nyílt szabotá- lása!« ■■■■ SEGÍTSÜNK magunkon A mészhiány azért volt ilyen nagy Somogybán, mert az FM úgy tudta, hogy önellátók vagyunk. Itt van ugyanis a Kaposvári Állami Gazda­ság nagyteljesítményű mészégetője. Igen ám, de közben az ő miniszté­riumuk úgy rendelkezett, hogy a ki­égetett meszet kizárólag saját gaz­daságaikba lehet szállítani. A gaz­daság viszont nem használta ki a kemence teljes kapacitását. A Me­gyei Pártbizottság közbelépésével jö­vőre emelik a termelést, s a több­letet átadják a tsz-eknek. Ugyanakkor Kadarkúton van még egy kisebb mészégető, amit az idén ősszel meg lehetne indítani. Itt a Kaposvári Járási Tanács Mezőgaz­dasági Osztályának kell fürgén moz­dulnia. Szénporos téglát elég sok tsz-ünk éget már. Az a baj azonban, hogy annak adják el, aki többet fizet. S az állami hitellel épülő tsz csak a hi­vatalos árat fizetheti. Ez pedig jóval kevesebb annál, amit az egyéni vevő megad. Itt csak két mód van. Vagy az építő tsz törvényen kívül odatesz még egy százast a hivatalos ár mel­lé, vagy az eladó tsz azt mondja: »Nekem is jó lett volna annak ide­jén, hát segítek rajtatok ... « Egyedül a kaposvári járásban nyolc-tíz tsz-nek van építőbrigádja. Kora tavasszal már dolgoztak volna is más tsz-ekben, de akkor az FM nem engedte. Azt mondta: egyik tsz kizsákmányolja így a másikat. A mi­nisztertanácsi határozat helyesen mutatta meg, hogy ennek épp az el­lenkezője igaz. A végrehajtási utasítás szerint a tsz építőbrigád fizetését közös megegyezéssel állapítsák meg. Alapul természetesen a brigád »anya tsz-ének«- munkaegység értékét kell venni. Hozzá jön még a különélés, ha a segítő brigád tagjai csak szom­baton járnak haza. S itt meg kell jegyeznünk, hogy a járási építési előadók, sőt a megyei beruházás is egy kicsit a fülén al­szik. Már több mint egy hete megje­lent a rendelet, de ők még mindig azon sírnak, hogy »tavasszal akar­tuk, nem engedték«. Tessék, most engedik! A megszervezéshez kérjék a tanácsok, pártbizottságok segítsé­gét. (Lassan végére kell érnünk a fo­nálnak. Egy cikkben azonban még foglalkozunk a témával. Főleg az egyetemes bürokrácia hatásáról sze­retnénk abban írni.) Kunszabó Ferenc ISMÉT KÉRDEZZÜK... ... a Nagyatádi Dohánybeváltó Válla­lattól: miért nem intézkednek Horváth Imre ötvöskónyi termelőjük szárítópaj­tájának és a szöllösgyörókl dolgozó pa­rasztok dohánytörési engedélykiadásá­nak ügyében. Egyízben már: augusztus 30-án illetve szeptember 18-án felhív­tuk figyelmüket e panaszokra. Vagy a Somogyi Néplap nem Jut el a Nagyatá­di Dohánybeváltó Vállalat dolgozóinak, vezetőinek kezéhez? A hallgatásból csak erre következtethetünk. ... a Segesdi Gépállomástól, miért vonták meg dolgozójuktól. Somogyi An­tal mezőgazdásztól — aki a belegi Vi­rágzó Föld Tsz-ben dolgozik — családi pótlékát? Ismételten, igen helytelennek tartjuk, hogy egy-kót hónapig kifizet­ték a családi pótlékot, utána pedig fi­zetéséből levonják. Vóqtére is: miért nem tudatják a dolgozóval a vele kap­csolatos minden eljárást? Nem teljesíti tervtót, rassz a tégla minősége, elégedetlenek a munkásai a Tanácsi Bánya- és Épátőanyagipari Egyesülésinek. Miért? Hát nézzük. Júliusban rendezték a téglaipari normákat. Ennél a válla­latnál azonban a narmairendezés nem az előírásnak megfelelően tör­tént. Rassz bérezés — tiavonta 120000 üaraíi lemaradás Sok helyütt a megengedettnél magasabb normákat állapítottak meg. A szállításról például'nem so­rolták egy kategóriáival feljebb a dolgozókat. Ezzel csak július hónap­ban 18 080 forinttal rövidítették meg a szállítási munkásokat. A szénki- íhcirdók is stesmélyeruként mintegy 120 forinttal kevesebbet kerestek a rossz normarendezés miatt. Különö­sen a marcali nyerstéglahordóknak állapítottak meg indokolatlanul ala-' csony bért. Balatanszentgyörgyöin a kazalozás normáját olyan magasra vették, hogy ezt a munkát een-ki sem akarja csinálni. Bérrendezés helyett itt a vállalat vezetői azt a megoldást választották, hogy , ha» vonta egy-két napra leállítják a nyerstéglagyártásit. Ilyenkor minden­ki kazaloz. Ez havonta 120 000 tég­la kiesést okoz. Általában a normás nem a törvényes előírásnak meg­felelően veszi fel a normákat. Nem készít munkanap-fényképezést, nem méri fel a munkahely kiszolgálási és ^technikai hiányosságokból eredő időkiesést. Ezek az idők az egyes telepeken teljesen eltérőek egymás» tói. A különbség azonban a darab­bérekben nem jut kifejezésre. A normás munkáját nem ellenőrizte megfelelően a vállalat vezetősége, de a Megyei Tanács Ipari Osztálya sem. Rossz műszaki felléfef — 1290 090-rel kesébb lénia Horváth Lajos műszaki vezető nem biztosítja a .gyáraknak a szük­séges műszaki feltételeket. A téli gépjavításokat rosszul végezték el, HOL A HIBA ? a p robajára tásokaft nem kellő ideig eszközölték, így a szerelési és konstrukciós hibák már csak üzemel­tetés közben mutatkoztak meg. Emiatt négy hónap alatt 720 óra •gépállás történt, ami 1 200 000 da­rab termelési kiesést okozott. A munkakiesés miatt 9000 forinttal rövidültek meg a dolgozók. Rendszeresen gátolja a munkát az is, hogy a gyárakban nincs elég szál­lító eszköz. így Csurgón és Jutóban olyan kevés az éthordó tragacs, hogy naponta több esetben is le kell állí­tani a nyarsgyártóst. Ha pedig nem állnak le, akkor az elhordóknak futniuk keld, hogy a téglát elszállít­hassák. Ezért Jutóban a nyerstégla nagyrésze deformálódott és sok el­törött. A saliejt ezen a telepen 15 százalék. Rossz munkakörülmény — nagyobb költség Túlzottan nagy az energiaköltsé­gük is. Ha savgyiantával kevernék a szenet, akkor csökkenne az energia­felhasználás. A dolgozók azonban nem hordják, fel a savgyantót, mert nem kapnak megfelelő védőitalt és védőruhát. A rossz műszaki feltéte­lek mellett még a munka szervezet­lensége is hátráltatja a termelésit. Az egyesülés kétmillió terven felüli tég­la készítésére tett vállalást, amely­nek teljesítéséhez 1 300 000 forintos beruházást kértek. A beruházást megkapták, ennek ellenére még a tervet sem teljesítik. A tervlemaradással szorosan ösz- szefüag a munkások rossz munka­körülménye, az, !ho,gy nem törődnek a dolgozókkal, engedik, hogy Jután és Kadarkúton a kemence-feljáró. Kéthelyen pedig a présház-feljáró életveszélyes állapotban legyen. A miunkésfürdők teljesen elhanyagol­tak. Népgazdaságunk jelentős össze­geket adott fürdők létesítésére, ők azonban ezeket nem üzemeltetik. A dolgozók az ilyen panaszokra mindig csak ígéretet kapnak. .Igaz ugyan, hogy az igazgató adott utasítást a fürdő üzembehelyezésére a műszála vezetőnek, ő azonban ezt nem haj­totta végre. Az igazgató .pedig nem vonta felelősségre miatta. Mindezeken felül elégtelen volt az tizemen .belüli ellenőrzés is. Nem fordítottak kellő gondot a .tégla osz­tályozására. Sokszor nem a megfe­lelő minősítésű téglát adták el. Hevesebb ígéretet — több teltet Ezért nem teljesíti tervét, ezért rossz a minőség és ezért elégedetle­nek a munkások a Bánya- és Építő- anyagipari Egyesülésnél. A tervle­maradás, a szervezetlenség, a rossz munkakörülmény, a helytelen bére­zés, a rendszertelen ellenőrzés nem választható ei egymástól. Dehót ho­gyan történhetett mindez? Hiszen nem most kezdődött a vállalatnál ez a rossz gazdálkodós. Régóta így dol­goznak. Felettes szervük, a Megyei Tanács Ipari Osztálya azonban csak most vette észre ezeket a súlyos hi­bákat. A vállalati igazgató, műszaki vezető és főkönyvelő mellett tehát az ipán osztály is felelős a súlyos mulasztásokért. Akkor, amikor nép­gazdaságunknak égető szüksége van az építőipar termékeire, amikor tég- lahiánnya! küzdünk, nem engedhető meg, hogy továbbra is ilyen állapo­tok uralkodjanak a tanácsi tégla­gyárakban, nem engedhető meg, •hogy a dolgozók munkakörülmé­nyeivel! most is olyan keveset törőd­jenek. A Somogy megyei Bánya- és Épí­tőanyagipari Egyesülésnél eddig ál­talában »ígéreteikkel javítottak« a hibákon. Most már tettekre kell át­térni. A Megyei Tanács Ipari Osz­tálya se elégedjék meg a hibák fel­tárásával, hanem intézkedjék, hogy ezek a hibák meg is szűnjenek. Kü­lönösen a műszaki vezetés, az ellen­őrzés színvonalát emeljék magasabb­ra. De változtassák meg a dolgozók munkakörülményeit is. Tegyék biz­tonságossá, könnyebbé a munkát, hogy a téglások jókedvűen, szívesen dolgozzanak és jó munka menjen az üzemekben. Ugye, ezt akarja az egyesülés és az Ipari osztály is? hanger károlyné A gépállomásokról jelentik: 28975 hold felszántva, 3791 hold bevetve Már e két szám is kérdést rejt ma­gában, mégpedig: hogyan lehet az, hogy a gépállomások a felszántott területnek alig több mint tized részét vetették csak be őszi gabonafélék­kel szeptember 20-ig. Hiszen a tsz-ek összes őszi árpa és rozs vetésterve is sokkal több ennél. Ehhez jön aztán még a búza. Csaknem egy hónappal ezelőtt felelős megyei vezetők kiszá­mították, ha a Somogy megyei gép­állomások 704 szántótraktora min­dennap legalább 4—4 holdat felszánt, a Zetorokat pedig a magágy előké­szítésére és vetésre használják, úgy a megye tsz-ei 21 nap alatt elvethe­tik az összes őszi kalászos magját. Azóta már több mint 21 nap telt el. A vetés még alighogy megkezdődött. Egy-egy szántótraktorra 2 hold szán­tás jut. Ki a felelős ezért? Kétségtelenül, közrejátszik a szárazság, ez megne­hezíti a traktorosok munkáját. De mégsem lehet mindent az időjárásra fogni. Hiszen vetni kell — akármi­lyen nehezen is. A jövő évi kenyér- ellátás parancsolja ezt. Nem szabad tovább várni. Igen nagy felelősség hárul a vetéstervek teljesítéséért a gépállomásokra, különösen a veze­tőkre és a mezőgazdászokra. Hiszen ha jó magágyat készítenek a trak­torosok, a tsz-ek sem vonakodnak a vetés megkezdésétől. Adjanak ele­gendő zetorvontatású vetőgépet a tsz-eknek, szervezzék az őszi vetést, s mozgósítsák erre a tsz-ek tagsá­gát. Meg kell érteni mindenütt, hogy nem érdemes további húzni-halasz- tani a vetés megkezdését. A tsz-eket követni fogják az egyéniek is. A vetésben legjobb gépállomások: Gépállomás: Teljesítés: 1. Segesdi 63,5% 2. Marcali 46,7% 3. Tapsonyi 32,7% Legrosszabbak: 1. Mernyei 4,3% 2. Csurgói 1,7% 3. Lengyeltóti 0,9% Igazgató: Wittmann József Takács András Biró Géza Tátrai János Csöndör Lajos Kangyalka Antal Az őszi vetőszántásban élenjár a Nagybajomi 52,1, a Csokonyavison- tai 47,4, a Mernyei Gépállomás 45,3 százalékkal. Utolsó a Nagyatádi 13,2, a Karádi 11,7, a Lengyeltóti Gépál­lomás 14,5 százalékkal. Mintegy hatmillió forintra tehető az idei jégkár Munkatársunk felkérte az ÁlCam: Biztosító Megyei Igazgatóságának vezetőjét, Frinan Géza elvtórsat, hoigy adjon félrrilágosstóst: milyen károk voltak az idén és hol tart az Állami Biztosító a károk felbecslé­sével és a kártérítésiek kifizetésével? Frimm elvtórs az alábbiakat vála­szolta: Az idei nyár bővelkedett zivata­rokban és nem volt ritka a jégeső sem. A nváreleji változékony idő­járás már májusiban jégesőt hozott. Különösen gyakori volt a jégverés az aratás előtt és közvetlen az ara­tás időszakában. Július végéig jtiz esetben 120 községből jelentettek jégkárt megyénkből. Bár á jégverés a tavalyinál nagyobb kalászos szán­tóterületet érintett, a kár értéke mégis kisebb volt. A legsürgősebb feladatunknak a kalásizosokat ért károk felbecslését tekintettük, mivel a jégkárosult termelők beadási kedvezményben az Állami Biztosító kárszakértői áltól megállapított százalékarányiban ré­szesülnek. Ezért ennek a munkának elhúzódása gátolta, volna az aratást, illetve a beszolgáltatást. Igazgató­ságunk dolgozói e feladatnak meg­feleltek. A kalászosok kárbecslését 8400 kát. hóid területen, 120 község­iben időre befejezték. 85 termelőszö­vetkezet és 4857 egyéni gazda részé­re köizel két és félmdlMó forint kár­térítést állapítottunk metg. Ezt nagy­részt már ki is fizettük. A somogy- jádi Augusztus 20 Tsz pl. több mint 240 000 forint kártérítést kapott. Rjnyaszentkirály község i pedig 47 798 forint kártérítésben részesült. A kapások a nyáreleji jégverést részben kiheverték, s augusztus vé­géig a kár nem volt jelentős. Az elő­becslések adatai alapján mintegy há­rom és félmillió forintra becsültük e károk összegét. Az augusztus 23-i jégverés azon­ban rontott ezen a helyzeten, mert további 38 községbő] jelentettek még kapás-, szőlő- és dahányfcámo- kat.. A károk szakszerű és gyors fel­méréséhez, továbbá a kártérítések mielőbbi kifizetéséhez hozzáfogtunk, úgyhogy október 10-ig a kárbecslést elvégezzük. Megyénk termelőitől azt kérjük, hogy munkáinkat a biztosítási díj pontos fizetésével viszonozzák. Ez saját érdekük és állampolgári köte­lességük, mert.a jég- és tűzkárokat a befizetett biztosítási díjakból tud­juk megtéríteni. CSEREE.fENEte MINDENÜTT NEMESÍTETT TÉTOMIGVAKIT Ezen az őszön sokkal több mint az előző években, 439 vagon nemesített őszi árpa-, rozs- és búzavetőmag áll a megye rendelkezésére. Az őszi ár­pa csere már befejeződött, a rozsve­tőmag a TV-telepeken várja a cse­rét. A búzavetőmagnak is több mint fele került eddig kiszállításra. Még­sem mondhatjuk, .hogy a rozs- és a búzavetőmagcsere kielégítő ütemben halad. Nemesített rozsvetőmagból pl. még mintegy 26 vagon, a TV-te­lepeken lévő Bánkúti Béta búzából 50 vagon kiosztatlan. A TV-telepek dolgozóitól és a tanácsok vezetőitől függ: mikorra cserélik ki e vetőma­gokat a dolgozó parasztokkal. De a dolgozó parasztok is megkönnyítik a vetőmagcsere-akció lebonyolítását, ha minél előbb elviszik a telepekről a nekik szükséges vetőmagokat. EGY ADÓÜGYI MEGBÍZOTTRÓL Általában az a véle­mény, hogy adóügyi megbízottnak lenni nem népszerű feladat. Hogy ez nem így van, ezt Fonyódon a közsé­gi tanács adóügyi meg­bízottjának, Hegedűs Lászlónak példája bi­zonyítja. Hegedűs László elv- társ négy éve adóügyi megbízottként dolgo­zik már a Fonyódi Községi Tanácsnál. Ennek ellenére egyik legnépszerűbb ember Fonyódon, akit min­denki ismer, s akinek csaknem az egész köz­ség barátja. De ő is is­mer mindenkit a falu­ban, így aztán ha va­lamelyik gazdánál ép­penséggel valami hát­ralék, vagy egyéb probléma adódna, ak­kor mint bátrát jelent­kezik a háznál, s be­szélget az elmaradás okairól, agitál az adó­fizetés, az állampolgá­ri kötelezettség teljesí­tésének fontosságáról. Jó beszédes ember — mondják Hegedűs Lászlóról a fonyódiak. A fiatal adóügyi meg­bízott valóban nem megy a szomszédba a szóén, de egy kis vi­dámságért sem. Az agitációs érvek között akad néha egy-egy jó tréfa is. Hegedűs Lász­ló ugyanis nagy barát­ja a humornak, s mint mondják, szeret vicce­lődni. Vidám beszélge­tés közben vezeti rá az adóhátralékos gaz­dát a beszéd igazi fo­nalára. S hogy ez a módszer helyesnek bi­zonyul, azt Fonyód község eredményei mutatják. A község minden évben 100 szá­zalék felett teljesítette az elmúlt négy év so­rán adóbevételi tervét. Transzferálásra, de még zálogolásra serp került ez idő alatt sor Fonyódon. A harma­dik tervnegyed adófi­zetése is ma már 100 százalék felett jár. s a jelek azt mutatják, hogy december elején Fonyód már ismét a 100 százalékosok kö­zött lesz. — Nem az enyém1 a dicsőség — hárítja el magáról az elismerést a fiatal adóügyi meg­bízott. — Én csak. be­szélgetek az adófize­tőkkel az állampolgári kötelességről. Az övék az érdem. Czár István (kardos) mintagazda tanácstagé, Lukács Ist­ván tanácstagé, Ko­vács Kálmáné, Kele­men Jánosé, Schaller Istváné és a többieké, akik már egész évi adójukat befizették — mondja. Aztán nem is zavar­juk tovább őt munká­jában. Uj ügyfelek ér­keznek, akik Hegedűs Lacit keresik. Felvilá­gosítást, tanácsot kér­nek tőle. Hegedűs László szinte fejből tud mindenkinek vá­laszolni, kívülről tud­ja, hogy ki hogyan áll az adóval. Nem csoda. Hegedűs László adóügyi megbí­zott szereti a munká­ját, ezért is övezi őt feletteseinek és a fo­nyódi adózóknak meg­becsülése. K S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents