Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-27 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Qiogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 228. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1956. szeptember 27. A Néphadsereg Napja elé Néphadseregünk szeptember 29-én hatodszor ünnepli születésének napját. Fiatal ez az ünnep, mint ahogy a felszabadulással együtt született néphadseregünk maga is fiatal, de az évforduló megünneplése már szorosan hozzá tartozik új, szabad életünkhöz. Hagyományossá vált az is, hogy ezen a napon, amikor dolgozó népünk katonafiait köszönti, s amikor mi, katonák ismételten hitet teszünk népünk, pártunk és kormányunk iránti hűségünkről, az első gondolatok a múltba szállnak, a 108 esztendővel ezelőtti szeptember 29- re emlékezünk. Arra a történelmi napra, amikor első csatáját vívta és első győzelmét aratta a szabadság- harc honvédserege. Ez az első győzelmes ütközet a márciusi vívmányok megsemmisítésére, a magyar szabadságharc eltiprására törő túlerejű ellenség feletti pákozdi csata diadala, döntő szerepet játszott az 1818—49-es forradalom és szabadság- harc további menetében. Ezért írja a minisztertanácsi határozat, mely szeptember 29-ét a Néphadsereg Napjává nyilvánítja: »Történelmünk e dicső napja méltó arra, hogy néphadseregünk, mely szabadságharcaink forradalmi hagyományai örökösének tekinti magát, büszkeséggel gondoljon rá és épülő szocialista hazánk, függetlenségünk, dolgozó népünk védelmére lelkesítse, buzdítsa néphadseregünket«. A határozat idézett szavai igazolják a pákozdi győzelem tanulságának legfontosabb okát, azt, hogy legyőzhetetlen az a hadsereg, mely a nép fiaiból áll és a néppel összeforrott, mely a nép ügyéért küzd és an- "■> nak tárbogatásáf élvezi. Ez a tanul- f ság különösen fontos a mi számunkra. mert néphadseregünk a magyar történelem minden eddigi hadseregénél jobban összeforrott dolgozó népünkkel. Dolgozó népünk repülő fiataljait meleg érzések töltik el, mikor felszállnak hazánk szabad, tiszta kék egére, hogy eleget tegyenek esküben vállalt kötelességüknek. Szeptember 29-e megünneplésére való felkészülésben e nagyszerű érzések egyre inkább kibontakoznak minden egyes harcosban, tiszthelyettesben és tisztben, amikor arról számolhat be, hogy az elmúlt évben ismét fejlődött, erősödött légierőnk és biztos támasza tud lenni dolgozó népünk alkotó munkájának. Katonafiaink nagy megbecsüléssel figyelik és tanulmányozzák a megye dolgozóinak nagyszerű eredményeit, hosszú, szívós, áldozatkész munkájuk gyümölcsét. Nap mint nap értesülnek katonáink a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeiről, az ipari és kereskedelmi dolgozók hősies munkájáról, s felemelő érzés töltötte el katonáinkat, amikor tudomást szereztek arról, hogy a Kaposvári Textilművek ötödször él- üzem lett és elnyert a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. E nagyszerű eredményekből repülőfiaink tudják azt, hogy még fokozottabb feladatokat kell végrehajtaniuk a harci és politikai kiképzésben, hogy bizton számíthasson ránk dolgozó népünk. A nehéz, fáradságos kiképzésből öntudatosan veszik ki részüket repülővezetőink, műszaki állományunk és minden egyes katona, aki odaadó munkát végez, sokszor kora hajnaltól késő éjszakáig. Mikor a szorgos munkásemberek és játszadozó gyermekek álomra hajt- ' jók fejüket, népünk bizalmától meg- erősödött bátor repülőink boldogan, fáradságot nem ismerve hajtják végre éjjel feladatukat, hogy minden időben biztonságban érezhesse magát dolgozó népünk. Ez a tudat hatja át katonáinkat, amikor arra készülnek, hogy 29-én közösen ünnepeljék hadseregünk méltó születésnapját. Katonáink együtt ünnepelnek e nagyszerű napon az iskolák diákjaival, az üzemek dolgozóival, a termelőszövetkezeti tagokkal és az egész város dolgozó népével. Együtt emlékeznek nagyszerű elődeink harcaira,. együtt örülnek a jelen eredményeinek. E közös ünnepünkre készülve ígérjük dolgozó népünknek, hogy mindig hűek leszünk katonai eskünkhöz, a dolgozó nép bizalmához, s megvédjük népünk hatalmát. RÖTH JÓZSEF százados Pénzjutalmai kaptak az aratásban, tarlóhántásban első traktoristák Az idei gabonaaratásban, betakarításban és tarlóhántásban legtöbb teljesítményt elért traktorosok jutalomban részesültek. A gépi aratásért, Aratógépkezelők: illetve betakarításért hat, a tarlóbuktatásért három gépállomási traktoros kapott jutalmat. A jutalmazottak a következők: Traktoros: Gépállomás: Learatott tér.: Pénzjutalom: 1. Krista Ferenc Karád 243 hold 500 Ft 2. Sásik István Tab 240 hold 400 Ft 3. Elekes János Csokonyavisonta 237 hold 300 Ft Kombájnosok: 1. Ifj. Vörös Ferenc Marcali 304,5 hold 1200 Ft 2. Borbély József Balatonkiliti 236 hold 1000 Ft 3. Miklós József Segesd 216 hold 800 Ft Tarlóhántók: 1. Milei Ferenc Balatonkiliti 561 hold 500 Ft 2. Séta László Csokonyavisonta 503 hold 400 Ft 3. Abrahám József Balatonkiliti 453 hold 300 Ft A jutalmakat azok kapták, akik a vezetőt, 25 százaléka a segédveze Gépállomások Megyei Igazgatóságának júniusi versenyfelhívása, nyomán a legjobb teljesítményt érték el. A kombájnosok részére kiadott jutalomból az összeg fele a kombájn25 százaléka pedig a szalmalehúzó traktorost illeti meg. Jó egészséget, kívánunk a megjutalmazott traktorosoknak a további munkákhoz. Érdemes cukorrépát termelni majd ápolást, kapálást kíván. Ezzel jó és gyommentes termőföldet biztosítunk nemcsak a répának, hanem a vetésforgó szerint utána következő búzának, tavaszi árpának, lucernának vagy .lóherének is. A jó tárperő- ban lévő, gyommentes talajban pedig az utónövény is magasabb termést ad. Aki cukorrépát akar termelni, igyekezzék mielőbb megkötni a szerződést, hogy a termelésre jól felkészülhessen. Közepes — 120 mázsás — répa- termést feltételezve, az elDenérték- prémiummal, cukorral együtt 3744 forint, ezenkívül jogosult a termelő 360 kg szárított szelet és 60 kg melasz kedvezményes áron való vásárlására. Visiszaimariad a . leveles répafej, ami kitűnő szarvasmarha- takarmány, frissen is, silózva is. Jó termés esetén1 ennél sokkal kedvezőbben alakul az ár. A múlt évben ipl. a gyékényest Győzelem Tsz 3 kát. holdról 672 mázsa répát szállított és ezért 22 632 forint készpénzt, 1344 kg cukrot kapott, összesen 36 878 forint értékben. A tsz egy kát. holdra jutó jövedelme tehát 12 292 forint volt. Kedvezményes áron, vásárolhatott 20,16 mázsa szárazszeletet és 336 kg szörplét. A toponári Pulai Ferenc 800 négyszögölről 149,90 mázsa répát szállított. Kapott készpénzben 3303,77 forintot, 300 kg cukrot, összes pénzérték: 6483,77 forint. Egy kát. holdra átszámítva 12 967 forint volt a’ jövedelme. Ezek a cukorrépa közvetlen hasznai. A pénzben külön ki ne<m fejezhető, közvetett mellékhaszon is jelentős. A cukorrépa gondos tál aj előkészítést, istálló- és műtrágyázást, NEMCSAK VÁLLALTÁK... Jó hír érkezett Toponárról, az alkotmány ünnepi verseny elindítójától. Sallai Lajos elvtárs, a község tanácselnöke telefonon közölte szerkesztőségünkkel, hogy vállalásukat a vállalt határidő előtt egy nappal teljesítették. Szilágyi József adófelügyelő és a körzeti adókönyvelö 24-én felülvizsgálták a község adókönyvét és megállapították, hogy Toponár e hó 24-én rendezte harmadik negyedéves adóbevételi tervét. Mit szólnak ehhez a versenytárs községek? Nagy fejffittos a legfontosabb aprémagvak termeJéséSjen Az aprómagvak termelésében — amely a felszabadulás után erősen visszaesett — ebben az évben az el1 múlt esztendőhöz viszonyítva jelentős javulás mutatkozik. Ez elsősorban a szerződéses termelésben részvevő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók jobb njunkájának eredménye. Különösen örvendetes a herefélék magtermelésében bekövetkezett határozott javulás. Fehér-heréből például az idén országosan mintegy 100—110 vagon termésre (nyers áru) lehet számítani, ami a múltévinek csaknem háromszorosa. Még biztatóbbak a vörösheremag terméskilátásai. Ebből mintegy 300 vagon begyűjtésére lehet számítani. A lucer- ní magtermésben nem ennyire kedvező a helyzet, de az elmúlt évekhez viszonyítva itt is jelentős a fejlődés. Az időjárás r.em nagyon kedvezett a bükkönyfélék termesztésének. A legfontosabb bükkönyfélékből csak a hazai vetőmagszükségletet tudjuk kielégíteni. A hüvelyesek közül jónak mondható a csillagfürt és a borsó termése. Igen jól volt a termés az idén a különböző fűfélékből s jelentős meny- nyiséget gyűjtöttek be. Nem következett be még fejlődés a köles- és a muharmag termelésében. Kölesből és muharból az idén is vetőmaghiány lesz; MIRŐL ÍRJON az Irodalmi Uisáq? címen rendezett ankétot a TTIT irodalmi szakosztálya a múlt hét végén. A Megyei Bíróság kultúrterme zsúfolásig megtelt. Az Irodalmi Újságszerkesztősége részéről Tamási Lajos, Máriássy Judit és Vaád Ferenc elvtársak jelentek meg. A rendezés kissé színpadias volt, de ez nem zavarta a közvetlen hangú beszélgetés kialakulását. Kezdetben az Irodalmi Újság tartalmáról volt szó. Egyesek kevesen-1 ték a novellákat, mások viszont I minden, nem kimondottan irodalrgi jellegű közlemény mellőzését javasolták. A magunk véleménye szerint az a helyes, ha az Irodalmi Uj-‘ ság minden kulturális kérdésben határozottan állást foglal és az országos nem irodaimi problémákat illetően is kifejti véleményét. Ehhez nagyon hozzásegít az újfajta »személyi kultusz«, amikor kultuszt csinálunk abból, hogy az író és olvasói személyesen is megismerjék egymást. A későbbiekben holtvágányra futott a beszélgetés. Ennek oka nyilván a »genius loci«, a hely szelleme volt, mely a »mit mondott Déry Tibor« kérdés aprólékos, ha nem is írói, de jogászi megtárgyalására vezetett. Olyan volt a helyzet, mint Herczegh Ferenc Kék róka c. darabjában. amikor hangosan és némán egy kérdés gyötört mindenkit: »járt-e Cecil a Törck utcában?!« Feleletet ők sem kaptak. Véleményünk szerint erre is határozott választ adott a KV határozata, majd az írók közgyűlése és a kérdés az üggyel együtt »ad acta« való. Sajnos, a fenti, nagyrészt egyoldalú beszélgetés igen soká húzódott és így sokak felszólalása elmaradt. Lehetséges azonban, hogy még nem oldódtak fel mindenkiben a gátlások és talán egyesekben lassabban Jut érvényre a XX. kongresszus szabad szelleme. Nagyon hiányzott az írók és költők és főleg a hírlapírók hozzászólása hiszen főleg az ö szakmai véleményük érdekelte volna legjobban pesti vendégeinket. Nem szólaltak fel kellő számban városunk egyébként aktív és felfogásuknak gyakran hangot adó műkedvelő, azaz nem fémjelzett irodalmárai sem. Kevés szó esett az írói szabadságról, s a költészet is éppen csak említést nyert. Az Irodalmi Újság, mint egyik hozzászóló helyesen állapította meg, egyelőre az írók politikai hetilapja, s csak a politikai ügyek tisztázása után lesz a dolgozók irodalmi folyóirata. Az azonban kétségtelen, hogy a hasonló ankétok újszerű kapcsolatokat teremtenek az írók és olvasók között, ami a demokratizmust nagy mértékben fejleszti. E tekintetben tehát az ankét pozitív eredményű volt. M. i. Tde húzunk, egy választófalat, beállítunk egy kályhát és nem kell fagyoskodni. Az építési anyag még nincs meg hiánytalanul, de a tanács megígérte a segítséget. Azonkívül én is adok bele készpénzt ... — Egy istállóban hallottam ezt a tervismertetést, Somogyiadon. Az előadója mem használt jegyzeteket, előre megírt szöveget, hanem egyszerűen elmagyarázta, hogy ő így akarja megcsináltatni, mert ez így helyes. Az istálló két részre oszlik. Az fuvar ennyi és ennyi. Mert naplót írni iEgyed Lajos munkájáról nem ilyen kis fuzetecskébe kellene ... Be kellene írni a reggeli rendeléseket és a piros motor szaladezását a sáros, poros utakon és utalni kellene a múltra is, arm, hogy milyen alapokon nyugszik, amit kimondanak rá naponta az istállóból kijö, , , vet, hogy: »Isten áldja meg, dokegyik feleben keskeny korlat, amely- tor úr!« be a vizsgálatkor a jószágot be ’ * * * szokták kötni, a másik oldalon asztal, pad, mellette székek. Tisztálkodásihoz való mosdótál. Ez a rendelő. Naponta 7-től 9-ig vizsgálja itt »lábadozó« betegeit Egyed Lajos kör- állatorvos. lesett beszélgetést. Az állatorvos lakásán vagyunk. Nyílik az előszobaajtó. Valaki bejön. Kívülről beszélgetés \ hallatszik. Bar kint erőlködik a szeptemberi Hangjáról ítélve fehércseléd, aki nap, hogy levettesse a kabátot, itt keresi az állatorvost, ö kimegy, hent, a négy fal között, ahol sokszor — Te, Lajos, a disznó nem eszik derékig meztelenül kell dolgozni, semmit — kezdi a jövevény, jólesik összehúzni a felöltőt. Hűvös — Úgy kezeltétek, ahogy mondván. Ezért kell minél előbb megcsi- tam? válni azt a falat, mellyel kis szoba, — Úgy. Most mondd meg, mit csi- olyan melegedőféle lesz itt. De nem- váljak vele? — Megmondja, hogy csak az ember egészsége parancsol- csak kamillateával erőltessék, ja ezt, hanem szükségessé teszi a Nem azért, hogy utólag döntsük Lesz-e elegendő burpnvavetőguiiié a jövő tavaszra? Ezt kérdeztük Stágli Józseftől, a Magtermeltető yállalat íöagronő- musátcl. — Igen, a jövő évi vetőburgonya-szükségletről most kell gondoskodni — mondta Stágli elvtárs —, hiszen a vetőgumót itt termeljük a megyében, s minden attól függ, mennyi vetőmagot termelünk. A megyében idén 2000 holdon termelnek nemesített burgonyavetőgumót a tsz-ek és állami gazdaságok — folytatta, t- A Magtermeltető Vállalat az idén időben megengedte a burgonyaszedés megkezdését. Több burgonyabetakarítógép is rendelkezésre áll. Eddigi határjárásunk szerint mintegy 1600 holdon szedték fel a vetőburgonyát. — Milyenek a terméseredmények? _ Az idei — különösen a nyárvégi — száraz időjáráshoz mérten j ók, általában 80—90 mázsa lesz a megyei termésátlag. Minden holdról átlagosan 40 mázsa vetőgumót tudnak átadni a tsz-ek és állami gazdaságok továbbszaporításra. Csupán a vetőgumó 8 ezer forint holdankénti bevételhez juttatja a termelőket. — Biztosítva lesz a jövő évi vetőmagszükséglet? _ Ha mindenütt vigyáznak rá, akkor jövőre már sok helyre eljut a n emesített vetőburgonya. Ajánlatos, bogy a tsz-ek, tekintettel az éjszakai nagyfokú lehűlésre, óvják meg a burgonyát a talajmenti fagyoktól. A napközben idforgatott burgonyát ne hagyják a fold tetején, hanem szedjék össze, s a tábla végén, v^gy portájukon szalmával jól takarják be. ja elő a szabály. Ö másképpen vélekedik: — Az ember arra jár, bemegy. — így lesz a havi előírásos kettő helyett 10, vagy akár huszonöt látogatás. Nagy szakértelemmel beszél tsz-ei gazdálkodásáról, látszik, ismeri munkájukat. Kerékpáros fordul be az udvarra. Egy osztopáni gazda hozza a panaszát a beteg csikója felől. Délután megindul a piros Csepel, nyergében a gyógyítóval Osztopánba. (Nem az ő körzetéhez tartozik, hanem a. kolléga szabadságon van.) Amíg kimossa a fecskendőt, s kezetmos, jut idő a nénivel elbeszélgetni az egészségről, a világ folyásáról — szóval amiről az ember ismerőseivel beszélgetni szokott. S ha már itt van* nincs messze a Győzelem Tsz sem, Ott a malacokat nézi meg. Hiába, nem a legegészségesebb ez a mostani malacnevelő. Magyarázza a ser__^ tésgondozónak, hogy milyennek kelr ül a járása, s munkája elismeréséül tenc lennie. Aztán kitölti a költség- az Elnöki Tanács Munkaérdemérem- i^ffVZéket, amely tanúsítja, hogy ití- mel tünteti ki Egyed Lajos állator- 3artvost. Ö dolgozott és hazakívánkozott l&D telnek napjai. Szaladgál, doj.^ a somogyi emberek közé, haza a bozifc, gyógyít és beszél. Vagy mA rn unka érd era érmes állatorvos jának 23 és fél hold földje volt, 185 aranykoronával. 1951 nyarán ku- lákot csináltak belőlé. Miért? Ma sem tudja. Ö csak azt mondja, hogy »piszkáltak«. Mégis töretlenül dolgozott. Ezer forintot és miniszteri elismerést kapott munkájáért. — Elmentem... El kellett mennem. — Felettesei fogukat csikorgatva engedték ki a jó munkaerőt a megyéből, de ki kellett engedni n , _ , , , , . az embert. Dombóvárra kerül 51 okEmiSd Laíos ^kepének mégis- toberében_ jlárási alorvosnak, ereséhez idejegyzek egy el- Decemberben 1500 forint jutalmat kap az akciómunkák mintaszerű lebonyolításáért. Azután Paks a következő állomás. Itt is járási állatorvos. Ez a járás azelőtt utolsó volt az állategészségügyben. 1952 júniusától 55 januárig az első helyre ke komolyabb munka is: Jódon meddőségi kezelőállomás is van Egyed Lajos vezetése alatt. Ez pedig rendszeres, pontos munkát igényel. A szobában beszélgetünk erről az állomásról, mely egy éve alakult csak, s máris legalább 30 szóéi. vajon helyes-e ez a gyógymód a bélgyulladásos disznónak, hanem azért írtam ezt le, mert itt a »te« alapnál kell keresni Egyed, Lajos népszerűségét. Ha ki is került az Egyed-ház homlokzatára, a tábla, hogy állatorvos, ő csak a régi maszülőfalujába. TTőzben itthon is megváltozott az élet. Enyhült. A párttitkár maga javasolta Egyedék kulákságá- nak felülvizsgálását. Keresztülhúzták a megbélyegző szót. Egyed Lajos hazajött. — Mennyit dolgozik? — Sokat. Csak azt a 3679 tételt kellene szókább beszélget az emberekkel. Ha kell, keményen, hivatali ember, hangján. — Ha nem értenek a szép szóból, megüzenem, hogy Zsófi néni, hozza el a kutyát oltásra, mert különben agyonlövetem a Bodrit! De legtöbbször csak szép szóval. Hiszen lehet- az emberekkel szépen beszélni. Különösen annak, aki nem hidegítette el magától őket, s ezzel együtt a bizalmat is. Mert Somogyiadon, Várdán és Magyareigtd^crn rabírni. mely a beteg állatokhoz ^ es bíznak Egyed Lajosban. zalékos javulás észlelhető: De ez radt, a falubeli, csőiké a. ^ kezdet, merta rendszeres így mondja: — Itt születtem., eb- elenőrzéssel a meddőséget meg is ben a házban. — A falakra nézek, lehet akadályozni. Ez a cél. Az asz- ahol széleskeretes tükör őrzi az talon kis jegyzettömbnyi füzetek apa paraszt-emlékét. Aztán önkénte- «. ...... „ halomban a hivatalos nevén költ- lenül eszembe jut egy másik monda- való kiszállást foglalja magában — , .iff1' azért, mert nála nincs cégjegyzéknek nevezik. > !Azelőtt ------ - - • m unkanaplónak hívták. Én inkább munkajelzőnek nevezném, mert csak éppen jelezni képes, ‘ hogy mondjuk Zsinkó Pál csikója bizmucillin injekciót kapott, ára ennyi, megkezdődött a vesszőfutása. Az ap- látogatnia az állatorvosnak. így ír- sót. ta: egy év alatt. Ez átlag napi 10 ki- ember és állatorvos. A hiva— érte. tas es az elet kozott sehol nem húz mat... Piszkáltak ... Elmentem... »Majd benézek« — így válaszol. Ez vomda:tNemigen kerestem az igaza- szállást jelent. Ha jönnek — Mert ez is hozzátartozik Egyed azt jelenti, hogy hamarosan megy. Es amerre csak megy a piros mo- Lajos életéhez, az időszak, melyben A tsz-be minden kéthétben kell el- tor, mindenütt előre köszöntik uta »----- ------------------------------v— KIRÁLY ERNG>
