Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-26 / 227. szám

VILÁG PROLET ÁR J Ál EGY ESV L J ET EK 1 mogyi Néplap jP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 227. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1956. szeptember 26. HÍRADÁS a földekről GÉPPEL — OLCSÓN - GYORSAN Vetik a búzát a csurgói Zrínyiben Ceruzával, papíron számolnak a csurgói Zrínyi Tsz vezetői. Úgy mint más emberek, de talán mégis job­ban. Nem adják ki kezükből egy­könnyen a forintokat. Mert gazdál­kodni — méghozzá okosan, jól, úgy, hogy a tagságnak is minél több jö­vedelem jusson — nem könnyű do­log. Előrelátó, szakszerű vezetéssel, leleményességgel egy-egy nap alatt, vagy egy-egy munka során száz és száz forintokat lehet megtakarítani a közös kasszának. Persze a jó gaz­dálkodást meg kell tanulni minden vezetőnek. Nos, a csurgói Zrínyi Tsz vezetői, tagjai — ha saját kárukon is — megtanulták fogukhoz verni a garasokat, kiokoskodták: érdemes az emberi erőt gépekkel helyettesíteni. Tavaly pl. még féltették a géptől a munkaegységet, mindent kézzel akar­tak csinálni, s az eredmény az lett, hogy több vagon burgonyájuk ve­szett kárba a késedelmes betakarítás miatt. Az idén másként rendelkez­tek. Mind a 23 hold burgonyát gép szedte ki. Azon is gondolkodtak: mi­vel vessenek: gépi- vagy fogaterővel. A ceruza és papír itt is helyes dön­tésre vezette őket. Kiszámították, pl. ha öt pár lovat állítanak a vetésre, ez naponta nyolc embert köt le, még­is jó, ha az öt pár lóval 12 holdat be tudnak vetni. A fogatok és embe­rek költsége így napi 600—700 fo­rintra rúg. És a gép? Egy Zetor-von- tatású vetőgép naponta 15 holdat vet be s a tsz-nek mindössze egy embert kell a gép mellé állítani. Ä 15 hold vetési költségért — magtakarózás­sal együtt — 450 forintot fizetnek a gépállomásnak. Ezek után azon sem kell csodálkozni, hogy a Zrínyi 100 holdján már földbe került az őszi ár­pa, rozs és takarmánykeverék mag­ja, hétfőn pedig a búzavetést is megkezdték; Kukoricagárékat építenek a balatonkiliti Dózsában Vidám ősz: sürgés-forgás van a balatonkiliti Dózsa Tsz földjein és portáján. Nehezen lehetne ezekben a napokban otthonülő munkabíró embert találni. Vetés, talajelőkészí­tés, krumpliszedés, napraforgóbeta­karítás, egyszóval mindén munka összejött. Az őszi árpát, rozsot, ta­karmánykeveréket már földbe tet­ték, de itt a búzavetés ideje is. S a Dózsa tagjai nem várnak az esőre — mint az egyéniek közül sokan —, a megszántott földet gyűrűshenger­rel, boronával járatják, törik, zúz­zák a hantokat. A morzsalékosabb magágyban hamarabb indul kelés­nek a mag, s majd, ha zöldell a tsz búza- és rozstáblája, akkor látják az egyéniek, kár, hogy nem hallgattak a jó tanácsra. Pár nap alatt befejeződik a bur­gonya és a napraforgó betakarítása ; a tsz-ben. Nem tétlenkednek az állattenyésztők sem. Eddig 410 köb­métert silóztak a gyenge, zöldleveles kukoricából. Ezt majd a tehenek kö­szönik meg a télen, s tele sajtárral fizetnek a gondoskodásért. Ne le­gyünk hűtlenek az építőbrigádba be­osztott tagokhoz sem, annál is in­kább, mivel ők sem restek, sőt. Par­'s? József kőműves irányításával hozzáfogtak két, egyenként 30 mé­teres kukoricagóré építéséhez. Az anyagot a tsz adja. Mindenki meg­teszi a maga kötelességét a Dózsá­ban, dicséret ezért nekik. (Dudás Ká­roly brigádvezető levele nyomán.) 472 család lépett az idén a barcsi járás termelőszövetkezeteibe Ez évben a .arcsi járásban 472 család 866 taggal, 4030 kh. terület­tel választotta a közös gazdálkodás útját. Két új termelőszövetkezet ala­kult 148 családdal, 202 taggal, 1154 kh. földterülettel. Megindult a belé­pés a patosfai Törekvő Tsz-be, ahol aratás óta két család kérte felvé­telét. Most még jobban kidomborodik a tsz fölénye a terméseredmények­ben. Ahol jó a vezetés és jó a munkafegyelem, biztos jövedelemre szá­míthat a tagság. A szuloki Sallaiban, a kálmáncsai Búzakalászban, a liomokszentgyörgyi Kossuthban, a somogytarnócai Szorgalom Tsz-ben négy kiló kenyérgabonára számítanak munkaegységenként. A homokszentgyörgyi Kossuth Tsz-ben Balogh Béla családjával 440 munkaegységet teljesített, az év végére elérik a hatszázat. A Balogh- család év végén kenyérgabonából 24 mázsát visz baza. Előlegként 13 má­zsa 20 kg kenyérgabonát mértek nekik. Ebben a tsz-ben egy-egy mun­kaegység az év végén 45 forintot ér. A Balogh-család előzetes számítás szerint a háztáji gazdaságból származó jövedelemmel együtt 34 000 fo­rint jövedelemre tesz szert. EGYMILLIÓ NAPOSCSIBE A Somogybán működő keltető ál­lomások nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek és egyéni gaz­dák baromfiállományának feljavítá­sához. Ebben az évben már egymil­lió naposcsibével látták el az igény­lőket. Az állomások közül legjobb eredményt a fonyódi keltető állomás ért el, ahol Biacs János vezetésével a berakott tojásoknak több mint 80 százalékából egészséges kiscsibe jött napvilágra. Ez az eredmény annál inkább is figyelemre méltó, mert az elmúlt évben ezen az állomáson még az 50 százalékos keltetési eredményt sem tudták elérni. A fonyódi keltető állomás eddig több mint 150 000 na­poscsibét juttatott a gazdáknak. Színházunk BARÁTAIHOZ A pesti sajtó — Magyar Nem­zet, Színház — Mozi, Szabad Nép — színházunk újjászületé­séről ír. Akik látták, és sokan láttákba Csongor és Tünde nap­ról napra tökéletesedő előadá­sát, bizonyítják, hogy a kritika nem túloz. Ez az előadás igazi színház. »A nemzet tiszta lelke« szól a színpadról hozzánk és; a közönség megérti, mit mond. Van valami megindító szépség abban az estéről estére megújuló találkozásban, ahogy Vörös­marty gyémárvtpatak csőbogású verssorai utat találnák a. klasz- szikustól elszoktatott kaposvári közönség szívéhez. Klasszikus — magyar, és imégis közönségsiker! Csak az tudja, mit jelent ez. aki évekig senyvedt az »eszi, nem eszi, nem kap mást« műsorpolitika szellemi rabkosztján. A merész kézzel leütött kezdő­akkord hatalmas visszhangja azokat igazolja, akik a színházat vezetik. A vasfüggönyös taps előadásról előadásra történő is­métlődése szerintem kevés an­nak bizonyítására, hogy mit érez a város kultúrált színhá­zat köszöntő közönsége. Ehhez nem elég az öröm és a szeretet kettős kútjában tisztára fürösz- tött szó: »Köszönjük-». Tett kell ehhez. Felvetek ezzel kapcso­latban egy ötletet azzal, hogy vitassuk meg. Alapítsuk meg a Csiky Ger­gely Színház barátainak körét. Kérem, nyilatkozzanak) az érde­keltiek: a közönség és a színház. DR. PATAKI ZOLTÁN] A kaposhomokiak értékes kezdeményezése állattenyésztésük fellendítéséért A rétek megjavítására is gondol­tak. Apró trágyát és trágyalevet hor­danak ki a. rétekre, hogy jövőre még több és jobb minőségű rétiszénát ta­karíthassanak be. A kaposhomoki dolgozó parasztok és tsz-tagok megértették: Kaposvöl- gye állattenyésztésének fellendítésé­hez nekik is hozzá kell járulniok. ők már azt is megbeszélték tanács­ülésen, hogy mit tesznek állataik fel­javítása érdekében. Az első és leg­fontosabb feladat most a legelők ♦ Minden ember tudja, hogy milyen gondozása és a jó takarmány bizto-ijó bizalomban élni. Mit ér az olyan sítása. _ | házasélét, ahol a házastársak között A jó legelőt gondozni kell, hogy j nincs meg a kellő egyetértés, s dús, tápláló fű nőhessen rajta. Ezért ♦ mennyire mérgezi a légkört a csa- elhatározták a gazdák, hogy az őszi | iádban a bizalom hiánya. S ha a legelőápolást, gyomirtást november:; 5iza]olrij a megértés fontos eleme a KÉSZÍTSÜNK MINÉL TÖBB SILÓT! A kukoricatörés és a cukorrépa­felszedés megkezdésével nagyobb lendülettel kell végezni a silózást is. A kukoricaszárból akkor lesz igazán értékes silótakarmány, ha a törés után azonnal, zöldleveles állapotban levágjuk és be is silózzuk. A gép­állomásokon az idei őszre is több kombájnt alakítottak át kukorica- szárvágásra. A termelőszövetkeze­teknek és a gépállomásoknak arra kell törekedniük, hogy vegyék igény­be és gazdaságosan használják] ki az átalakított kombájnokat, állítsák üzembe az összes silótöltőgépet. A kukoricaszár mellett silózzanak be minden silózásra alkalmas zöldnö­vényt. A cukorrépakorona és levél, a kertészetből származó zöldségfé­lék hulladékai, levelei, silózva job­ban hasznosíthatók, mint zölden fel­etetve, mert ezek a zöld növényi ré­szek hosszabb ideig nem tárolhatók. Az élüzem címért küzdenek a Nagymalom dolgozói A Kaposvári Nagymalom dolgozói vállalták, hogy éves termelési ter­vüket 101,5 százalékra teljesítik. Az év első nyolc hónapjában máris 109,1 százalékot értek el, s ezzel mintegy két és félmillió forinttal termeltek többet az előirányzottnál. Vállalták, hogy a termelékenységet 5 százalékkal emelik. Augusztus 31-ig már 5,1 százalékot teljesítet­tek nyolchónapos viszonylatban. Június 12-én egy évre párosver­sen yszerződést kötöttek a Dombóvári Malommal, s megállapodtak, hogy az első értékelést októberben tartják. Vállalásaik között szerepel 16 újítás beadása is, amit mér csaknem meg is valósítottak: eddig 13 újítást nyújtottak be. Jó lenne azonban, ha az újítások bevezetése is helyet kapna a versenypontok között. Megfogadták a kaposváriak hogy a negyedik negyedévben elérik az élüzem szántét. Ennek értékelésére csak a negyedév végén kerül sor, viszont a jó teljesítés előfeltételeit már most biztosítják. Az egyéni vállalások teljesítésében a minőség javítása és a tisztaság fo­kozása terén a Kovács-brigád, az üzemzavarok csökkentésében a Mol­nár-brigád, a munkafegyelem ’betar­tásában a Vigh-brigád mutat pél­dát. A kap tat ősök párosversenyében Somogyvári János vezet. A karban­tartók az év első nyolc hónapjában 6208 forintot takarítottak imég. A gabonaraktár dolgozóinak versenyé­ben Balogh János brigádja lett első. Dicséret illeti a zsákraktári munká­sokat is, mert a malomba selejt- mentes zsákokat küldtek. A Kaposvári Nagymalom dolgozói eddig jól teljesítették vállalásaikat, s szeretnék elnyerni az élüzem cí­met. Minden jel arra mutat, hogy ezt az óhajukat valóra váltják. ERŐSÖDŐ BIZALOM 7-ig elvégzik. Azt is határozatba foglalták, hogy minden gazda a ki­hajtott számosállatai után egy kocsi apró trágyát visz a legelőre. így az ősz folyamán 15 hold legelőt meg­trágyáznak, műtrágyával pedig ugyancsak 15 holdat szórnak be, hol­danként 50 kiló műtrágyát számítva. Az állatállomány jó átteleltetésé- nek biztosításáért számosállatonként 5—6 köbméter silót készítenek a gazdák répafejből, kukoricaszárból és rosszabb minőségű sarjú széná­iból. 15 hold lóheremag, 90000 forint bevétel, 135 mázsa abrakjuttatás Pontosan ennyi hasznot hozott az igali II. Pártkongresszus Tsz-nek a magfogásra meghagyott 15 hold ló­here termése. Bő termést, 45 mázsa magot csépeltek el a 15 holdról. Va­lamennyit át is adták a vállalatnak. 90 ezer forint készpénzt kapott érte a tsz. Ha szükségük van abrakra, azt is kapnak, minden mázsa aprómag után 3 mázsa abrakot, hivatalos áron. A II. Pártkongresszus Tsz 135 mázsa 25 darab nyolcvan kilós sül-»---------------------------­d ónek 180 kilósra való meghízlalá-1 ♦ * ,MegJ6Í . ... . , . , , iPártbizottság titkára tart fogadó­sához elegendő abrakot kaphat. Vajon hányán, hányféle gond­Ez újabb pénzforráshoz juttatja aídal problémával jönnek s jönnek-e? tagságot. Ezenkívül előnyös a vető-f— őzen morfondírozunk. Nem sokat magvisszajuttatás is. Vagyis a tszfk*^ azonban várni, nyílik az ajtó, ugyanazért az árért, amennyiért az*s egy be­államnak eladta, 9 mázsa teljesen tiszta, fémzárolt, gyommentes vető­magot kaphat vissza. Sokszorosan. jól jár tehát a szövetkezet, érdemes í~ ^o^ja, s máris vonszolja »félre« volt az aprómagtermesztéssel foglal kozni. családi életnek], mennyivel fonto­sabb ez az egyes emberekből, csalá­dokból összetevődő nagyobb család­ban: a társadalomban. *A bizalom éltet, karokat, szíveket duzzaszt, jobb munkára serkent, a haza sorsa iránti nagyobb felelősségvállalásra lelkesít. Még csak alig két hónap telt el a Központi Vezetőség ismert, mondhatjuk történelmi jelentőségű júliusi határozata óta. s azóta lép- ten-nyomon érezzük), tapasztaljuk, az emberek feloldottabban, felsza­badultan tárják ki a párt, s a veze­tők előtt szívük búját, bánatát, mert bíznak a párt erejében, tud­ják, hogy ma már nem maradhat kájavítatlan sérelem Népünk a megmondhatója, hogy két hónap alatt mennyit haladtunk előre a köz:- és állami élet demokratizálása útján. Az emberek nagyra becsülik, sokra értékelik, hogy ma már gyak­rabban találkozhatnak választott tanácstagjaikkal — kezdve a köz­ségiektől a megyei tanácsbeliekig — országgyűlési képviselőjükkel, a pártszervek vezetőivel. Itt vagyunk Szöllőskislakon, eb­ben az alig 7—800 lelket számláló faluban. Pankász Ferenc elvtárs, a a A megyei tanácstag elvtársat keresem Pankász elvtársat. Szőke József a panaszos, de az, amiért jött, nem csupán magánügye, az egész falut, sokakat érint — Rossz a falu ke­nyérellátása. A kislakiak ugyanis így gondolkodnak: minek pazarol­jam én a tüzelőt a kenyérsütéshez, amikor a szövetkezetben mindennap friss^ kenyeret kaphatok cserébe lisztért? Nálunk azonban így megy: délután háromra odaállunk a szö­vetkezeti bolt elé, lessük, mikor hozzák a kenyeret, de biz az sok­szor este tizenegyig is késik. Pedig Balatonboglár — ahol a kenyeret sütik — itt van a szomszédban — mondja Szőke József. — Hét ezen bizony lehetne segí­teni, jobban kell megszervezni a szállítást. Majd délután intézke­dünk a sütőipari vállalatnál — vá­laszol Pankász elvtárs, — De más panaszom is volna. Másfél esztendővel ezelőtt építettem új házat. Tudtommal erre több évig adómentesség jár. Tőlem azonban követelik a házadót. Hiába írom a kérvényeket, leveleket a járáshoz, nem intézkednek, valamilyen késésre hivatkoznak. A panasz bekerül a noteszbe, rövidesen érdemleges intézkedés történik Szőke József ügyében. Uj panaszos érkezik. Szélesvállú, izmos fiatalember, ovenállban, So­mogyi Lajos. Hellyel kínáljuk. Ha­mar szóba kezd, elfogulatlanul be­szél. — Súlyos igazságtalanság tör­tént velem — kezdi — az ügy már másfél éves. Hiába megyek egyik szervtől a másikhoz, meghallgatnak, s azzal engednek el: nyugodjak bele a megváltozhatatlanba. Hogyan is kezdődött a dolog? Özv. MülIemétőJ egy romos kőépületet vettünk, a házépítéshez alapnak szántuk a kö­vet. Megvettük, Bíró János meg le­bontotta, s elhordta az anyagot. Amikor megkérdeztük, milyen jo­gon bontja le a mi tulajdonunkat, rámtámadt, mi közöm hozzá, neki Járfás János — az akikori fal» felelős rendőr — megengedte. A bontásiból nyert kőanyag felét mun­kadíj f ejében Bíró János vitte el, az anyag másik felét pedig Járfás Já­nos eladta Felde Gyulának. Nekünk, mint jogos tulajdonosoknak semmi sem maradt. Járfás János falufelelős rendőr egyszer elismerte, hogy tör­vénytelenül járt el, szóban meg is ígérte, hogy a követ visszakapjuk, csak a munkadijat fizessem ki Bíró Jánosnak, Igenám, de Bíró János sem engedett. Hiába mentem, hozzá, nem használt a szép szó, a követ csak nem adták vissza. Ezután elmentem a balatonbog- lári rendőrőrsre, hogy feljelentést tegyek. Ott nem fogadták el. — Menjen a fonyódi őrsre — mondta egy őrmester. — Ha már itt van Fonyódon, keresse fel inkább a ka­pitányságot, órájuk jobban tartozik az ügy — mondták a fonyódi őrsön. Ott meghallgattak, jegyzőkönyvet vettek fel, Kévés alhadnagy elvtárs elkérte tőlem a kőépület tulajdon­jogáról szóló papírt és megígérte, hogy hamarosan pontot tesznek az ügy végére. Eltelt azonban egy hét, két hét, semmi sem történt. A pa­pírt sem kaptam, vissza, azt mond­ják: elveszett. Járfás János viszont fülem hallatára kijelentette a kocsmában Bíró Jánosnak: »ne fél­jen, ha vissza is kell adni a követ, én duplán beveszem azt Somogyin. Legfeljebb házkutatást tartok ná­la.« — Újra bementem igazamat keresni a járási kapitányságra. Koz­ma hadnagy elvtárs azzal fogadott: »Idefigyeljen, 'hagyja abba már ezt az ügyet, mert hasbarúgom,...« Szóval így vagyok a kővel, s az igazsággal: most se pénz, se posztó. Nagyon kérem Pankász elvtársat, segítsen most már végleg elintézni ezt az ügyet, elvégre nálunk senki se élvezhet külön jogokat a törvé­nyek szempontjából A mi szocialista törvényünk előtt minden ember egyenlő. S bekerül­nek az adatok a noteszba. Elinté­zendő. Legyen nyugodt, Somogyi elvtárs, hamarosan kivizsgálják pa­naszát és döntést hoznak ügyéhen az illetékes szervek. Köszönöm. Sokszor hangzott el a szó e napon Szöllőskislakon, Balaton,bogláron: »köszönöm« és »kérem, nézzen utá­na«, vagy »segítsen rajtam«. Biza­lom ez a tanácstaghoz, az áHasmhoz, a párthoz. Mert bizony tapasztal­hattuk mindkét községben a fogadó­órákon, hogy a különböző kéréssel, panasszal, sérelemmel jövő dolgozók legtöbb panasza, kérése, sérelme jo­gos, olyan, amelyet már el kellett volna intézni, korrigálni, segíteni. A panasztevők csekély hányada vitt csak indokolatlan, jogtalan és telje­síthetetlen kéréssel. BalatonibogXárcn például — hogy csak néhány esetet említsünk — Plehel Ernőnek téve­sen több községfejlesztési járulékot vetettek ki özv. Kaposvári László- nenak nem adták meg az öregség címén járó adókedvezményt, György Farkas Rózsától több mint két évig jogtalanul fogták a gyermektelensé- gi adót, özv. Dobos Istvánnét be­adás szempontjából helytelenül összevonták lányával, így magasabb lett a beadása stb. Apró dolgok ezek? Ne gondolja senki, hiszen sok­szor az ilyen apró dolgok, szabály­talanságok keserítik meg az embe­rek „életét, s az apró dolgokból össze­tevődő panaszok, ügyek mutatják: mi bántja a falu népét, min 'feli változtatni, segíteni. Nem lesz ki­sebb a tekintélye egyetlen községi vezetőnek sem, ha- beismeri hibáját és orvosolja is azt. Sőt! Ez mind előfeltételé a bizalomnak. Hadd érezzék, mondják büszkén, boldog kebellel az emberek: ez az én tanács­tagom. Hadd izmosodjon tovább a nép és a párt közötti bizalom. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents