Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-09 / 187. szám

VILÁG PROLET ÁR J Ál EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A1 MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á HEGYEI TANÁCS LAP3Á XIII. évíolyam, 187. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1956. augusztus 9. Somogy megye felmentésének 400. évfordulója Biztató kezdet Interjú Zách Jánossal, a Csiky Gergely Színház terveiről Az NB II. Nyugati Csoportjának sorsolása Idejében kezdjük a földrendezési! A Megyei Tanács Megyénk mezőgazdasági termelő- szövetkezetei, az állami gazdaságok és egyéb célgazdaságok kérik e na­pokban, hogy sok száz darabban lévő földjeiket — a nagyüzemi gazdálko­dás és a többtermelés biztosítására — rendezzék, illetve tagosítsák. A táblás gazdálkodás előnyeinek ismertetése ismétlés volna. Megyénk termelőszövetkezeteinek nagyobb ré­sze bebizonyította, hogy összefüggő területen már az első esztendőben 2—3 métermázsával többet tud ter­melni holdanként. A gépek jobb kihasználása, továb­bá a műtrágyázás a nagyüzemi par­cellákon szakszerűbb, jövedelme­zőbb. A talaj táperejének pótlása is jelentősen megkönnyebbül. A Megyei Tanács VB keddi ülésén a 15/1956. számú törvényerejű ren­delet értelmében tárgyalt és ennek alapján egyelőre 15 községben 28 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 1 termelőszövetkezeti csoport, 3 állami gazdaság, 2 célgazdaság, illetve vál­lalat részére engedélyezte a tagosí- tási munkálatok és Rinyaújlak köz­ségben a földrendezés végrehajtását. Ez alkalommal a 15 községben kö­VB határozatából zel 10 000 kh. elaprózott kisparcella kerül egybe, ahol a táblákat ezután ki lehet alakítani. Elkészíthető a he­lyes vetésforgó, és alapot lehet te­remteni a takarmánytermelésnek is. Nagy az öröm különösen a kapos- fői Kossuth Termelőszövetkezetben, mert 401 kh. közös területe 987 da­rabban van! De hasonló a helyzet a nagybajomi Petőfi Tsz-ben, ahol 403 kh. 600 darabban, a nagybajomi Zöldmező Tszcs-ben (I. típusu), ahol 245 kh. 180, vagy a gálosfai Vörös Csillagban, ahol 404 kh. 400 és az igali II. Pártkongresszus Tsz-ben, ahol 463 kh. még most is 93 darab­ban van. A tagosítési munkák augusztus 10-én indulnak meg, azért, hogy a jövő évi kenyerünk biztosítva legyen és a többtermelést is teljesíthessük. A tagosító bizottságok munkájától igen sok függ. Ez a munka csak ak­kor lesz teljes, ha gyorsan történik és úgy, hogy az érintett községek termelőszövetkezeti és egyéni pa­rasztjai is meg lesznek elégedve. 1956. augusztus hó 7-én. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A somi tsx-ek tudják kötelességüket A Béke Tsz búzából 11 mázsa 60 kilót tervezett. Kombájn aratott 7 holdat, s annak átlaga 13 mázsa! A cséplést még nem kezdték meg, de a TV-vel már 150 mázsa kenyérgabo­na szabad eladására kötöttek szerző­dést. Az Uj Gazda Tsz tavaly ősszel 10,6 mázsa búzatermést irányzott elő. A kombájn aratta 20 holdon 11 mázsa lett az átlag. A tervezett 50 mázsa szabadfelvásárlási gabonát már ők is lekötötték. Az Előre Tsz-ben 15 hold búzát aratott a kombájn. Ezen a területen — mely gyengébb volt a többi ve­tésnél — 12 mázsa lett az átlag, szemben a tervezett 11-gyel. 100 má­zsa >'É« gabonát kötöttek le. Mindhárom tsz megkapta az ár 50 százalékát. Nem ilyen jól áll azonban a má- sedvetés ügye náluk. Mindhárom tsz az előirányzatnak csak mintegy 30 —40 százalékát teljesítette. Azért fogják fel könnyen a dolgot, mert az idén jól fk.fctett a szálastakarmány. Silózni több száz mázsát szándékoz­nak. Abba pedig elsőrendű zöldkeve­réknek a silónak vetett kukorica és egyéb másodnövény. Sürgősen pótol­ják mulasztásukat! Burgonyatermelésünk megjavításáért Tizenegy év óta egy színvonalon áll megyénk burgonyatermelése. Sőt, az elmúlt években minőségileg, de mennyiségileg is romlott. Ezt változ­tatja most meg a Megyei Mezőgaz­dasági Igazgatóság gondos, tervszerű munkával. Évenként kétezer holdon cserélik ki a régi, elkorcsosult ma­gokat külföldről behozott, elsőfokú tenyésztésű Mercur, Aranyalma, Ackerseger és a hazai Boldogító ne­mesített vetőmaggal. Az importált vetőgumóval egy hol­don 180—240 mázsa termést érhe­tünk el, szemben a szokványminősé- gű 60—80 mázsával. A nemes fajta ezenkívül jobban bírja az időjárás viszontagságait, ellenállóbb a beteg­ségekkel szemben. Jól tudják ezt tsz-eink, ezért fogadják szívesen a vetőmagot, s részesítik gondos ápo­lásban, előírásszerű kezelésben. Elsőfokú tenyésztésre a burgonya­termelésben kitűnt tsz-ek és állami gazdaságok kapnak gumót, ök adják tovább másodfokú vetőmagként. A Mezőgazdasági Igazgatóság gondos­kodik arról, hogy a harmad-, negyed- fokú burgonya más vidékre kerüljön át. Ilyen módon a második ötéves tervben jelentősen megjavul me­gyénk burgonyatermelése. Görgeteg sem akar kimaradni a Toponár indította versenyből Somogyi Néplap Szerkesztőségének, Kaposvár. Örömmel értesítjük az elvtársaket, hogy Görgeteg dolgozó paraszt­sága is csatlakozik a toponári versenyfelhíváshoz: 1. A községben két cséplőgép dolgozik, s azok párosversenyben van­nak egymással. A munkát augusztus 15-re befejezik. 2. A cséplő-munkacsapatok vállalták, hogy a megengedett szemvesz- teséeet nem haladják túl. Ezt a tanács ellenőrzi. 3. A tarlóhántást augusztus 10-re befejezzük. (A másodvetési tervet már teljesítettük.) 4. Bevételi tervünket szintén ütemterv szerint teljesítjük. így évi tojás- és baromfibeadásunk augusztus 20-ra kész lesz. Ulrich Károly vb-elnök, Kovács József párttitkár, Böndi József, a népfrontbizottság elnöke. Nemesített vetőmag = jobb minőség, nagyobb termés! Másodfokú nemesített gabonavető­magvakat termelnek állami gazda­ságaink és a legjobb tsz-ek. A magok tisztítása, minősítése, csíraképessé­gük megvizsgálása most folyik. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tervszerű munkát végez a nemesített vetőmagellátás céljából. A jövő gaz­dasági évre minden járásban 5—6 tsz kap másodfokú vetőmagot. Ezenkívül minden tsz kap vetésterületének 15 —20 százalékára. Ez biztosítja a. töb­bi tsz, sőt az egyéni gazdák nagyré­szének ellátását harmadfokú vető­maggal az 57—58-as gazdasági év­ben. Idén a kaposvári járás északi részében és a tabi járásban az ösz- szes egyéni gazdákat ellátjuk har­madfokú vetőmaggal' Felhívjuk az itteni gazdák figyel­mét, hogy e'ljenek a lehetőséggel, mert csak 4—5 év múlva kerül rá­juk a sor ismét. A nemesített vető­mag jobban ellenáll a rozsdának, jól bekrosedik s természetesen fajta­tiszta, tehát terméstöbbletet is aú. Fi jsúlya 6—7 kg-mal nagyobb a szokványminőségűnél. Az említett területen a csereakciót a Terményforgalmi Vállalat raktá­rai bonyolítják le a jövő héttől kezd­ve. Kg-ért kg-ot adnak. A gazdák már most kezdjék meg a föld előké­szítését: lehetőleg len, vöröshere, bí­borhere, lucerna után tarlóhántás, később keverőszántás vagy kultivá- tor, tárcsa — szükség szerint. Molnár Imre, a Mezőgazdasági Igazgatóság főmezőgazdásza. Előre a Központi Vezetőség1 mutatta taton Tóth István elvtárs felsxólalása a megyei kommunista nagyaktíván A kommunista nagyakiíva-iilés távirata a Központi Vezetőséghez Az aktíva-ülés részvevői egyhangú helyesléssel az alábbi szö­vegű táviratot küldték a Központi Vezetőséghez: »A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK BUDAPEST. A Somogy megyei kommunisták 1956. augusztus 4-én tartott pártaktívája lelkes helyesléssel vette tudomásul a KV július 18—21-i ülésének határozatát. A pártaktíva, de Somogy megye minden párt­tagja, minden becsületes dolgozója biztosítja a KV-t, hogy erejét nem kímélve fog azon munkálkodni, hogy a KV július 18—21-i ülé­sének határozatait népi demokráciánk megerősítésére, szocialista épí­tésünk győzelmére maradéktalanul megvalósítja. SOMOGY MEGYEI PÁRTAKTÍVA RÉSZVEVŐI-«. TÓTH ISTVÁN: Megvalósítjuk a KV történelmi jelentőségű határoxatát A megyei kommunista nagyaktíva- ülésen felszólalt Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára is. Bevezetőben a Megyei Pártbi­zottság vezetési stílusát, s főleg an­nak fogyatékosságait elemezte. Be­szélt a megye politikai életében ko­rábban elkövetett hibákról, amelyek­re a Központi Vezetőség legutóbbi határozata élesen rávilágít. Ezzel kapcsolatban részletesen taglalta me­gyénk tsz-mozgalmának fejlődését. — Igaz-e az — tette fel a kér­dést Tóth elvtárs —, hogy So­mogy megye példát mutatott az országnak a tsz-szervezésben? Én bátran kimondom, hogy igaz. De azt is el kell ismernünk, hogy eb­ben a nagy munkában egyes helye­ken követtünk el hibákat is, ame­lyekkel szemben a Megyei Pártbi­zottság az első időben nem lépett fel kellő határozottsággal. Később azon­ban elítéltük és különösen most mondunk határozott nemet a tsz- szervezésben elkövetett minden túl­kapásra. A párt politikájának meg­sértésével nem lehet nekünk sem most, sem a jövőben tsz-t szervez­nünk. Miért? Azért, mert azok a dol­gozó parasztok, akik meggyőzés és meggyőződés nélkül lépnek be a ter­melőszövetkezetbe, nem, vagy csak nehezen válnak erős akaratú tsz-ta- gokká, a tsz-mozgalom szilárd hívei­vé. Világosan látjuk eredményein­ket, amelyeket tovább kell fej­lesztenünk, de látjuk hibáinkat is, amelyektől a jövőben óva­kodnunk kell. A Központi Vezetőség határozata ér­telmében előbbre kell mennünk a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sében. Tsz-mozgalmunkat azonban a párt politikájának torzítás nélküli megvalósításával kell fejlesztenünk. Ha nehezebben is, de sokkal többre megyünk, ha okos, jó szóval agitá­lunk, mint ha más eszközöket hasz­nálunk, mert az önkéntesség elvének bármilyen megsértésével csak lát­szatsikereket érhetünk el. Megyénk kommunistáinak zöme eddig is — egy-két kivétellel — becsületesen küzdött a tsz-mozgalom fejlesztésé­ért. A mintegy 350 termelőszövetke­zetünk között mindössze 5—6 van olyan, amelyeknél a szervezésbe csúsztak be hibák. Ebből is látni, hogy becsületesen dolgoztunk, a jö­vőben pedig úgy kell dolgoznunk, hogy sehol, egyetlen tsz szervezésé­ben se sértsük meg az önkéntesség elvét. Mindnyájan nagy várakozással te­kintettünk a Központi Vezetőség jú­liusi ülése elé. Most a KV-ülés után már meggyőződéssel mondhatjuk, hogy pártunknak megvan az igazi plattformja, s minden becsüle­tes, hazáját szerető magyar em­ber harcolhat e célkitűzések ma­radéktalan végrehajtásáért. Ebben nagy szerep vár pártunk tag­jaira, akik a múltban az általános politika következtében a sok jó mel­lett hibákat is vétettek. Nem lenne helyes, ha ezeket az elvtársakat ja- v ihatatlanoknak bélvegeznénk meg és elmarasztalnánk őket. Nekem az a véleményem, hogy hozzá kell se­gítenünk falusi elvtársainkat ahhoz, hogy hibáikat kijavítsák. Jól tudjuk, hogy nem könnyű ezeknek az elv- társaknak a falu népe elé állni és megmondani, hogy egyes középpa­rasztokat az ő hibájukból soroltak a kulákok közé. De ezt meg kell tenni és nekünk segítenünk kell a községi funkcionáriusokat hibáik kijavításá­ban. Sok szó esik mostanában a fel­sőbb szervek felelősségéről. Ha ez jogos, az ilyen észrevételeknek helyt kell adni. De gyakran előfordul az is, hogy egyes gazdasági vezetők saját tehetetlenségüket a felsőbb szer­vek felelősségére való hivatko­zással akarják kendőzni. Itt van például Kaposvár vízellátása. Másfél évvel ezelőtt kapott a Víz­művek két búvárszivattyút azzal az utasítással, hogy próbálják ki és mű­ködéséről mondják el a véleményü­ket. Ezek a szivattyúk másfél évig a raktárban hevertek, és most a Víz­művek vezetői mossák a kezüket, mondván, ők mindent megcsináltak a vá^os vízellátásának megjavításá­ért — csak éppen elegendő víz nincs. Nyilván ebben az esetben nem vala­milyen felső szerv a hibás, hanem a i Vízműveknek kellett volna intézked- I s erre a Megyei és a Városi Pártbizottságnak is korábban fel kellett volna a figyelmüket hívni. Vagy vegyünk egy másik példát. A na,pókban László elv társsal, a Megyei Tanács elnökével és Hajdú elvtárssal', a Megyei Tanács1 Keres­kedelmi Osztályának vezetőjével megnézitünk néhány élelmiszerüzle­tet, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogyan áll Kaposvár város és a vi­dék hús- és húsárueliátása. A leg­több üzletben csak pákkszalámi voll kapható, de egyéb felvágott nem állt a vásárlók rendelkezésére. A Hús­üzemben viszont azt láttuk, hogy ott van húsáíTuféle. Meggyőződtünk ar­ról ás, hogy a város külső részein lévő élelmiszerüzletek nem rendéi­nek kellő mennyiségű hentesárut, e az ott lakó embereknek be kell jönniük a városba, ilyen élelmezési cikkek vásárlása céljából. Ebből is kitűnik, hogy a kereskedelem veze­tőinek munkája hagy kívánnivalót maga után. Elvt ársak! Véleményünk szerint nincs szégyenkezni valónk a KV. jú­lius 18—21-i ülése alapján. A beszá­moló említette megyénk eredmé­nyeit, hogy termelőszövetkezeteink mindem hibájuk ellenére erősödnek, szilárdulnak, s begyűjtési tervünket teljesítettük. Az a legfontosabb, hogy pártunknak megvan a határozott vonala, amely megfelel népünk érdekeinek. Az eszmei-politikai egység kezd mind erősebbé vélni pártunkban. Ez az alapja annak, hogy ingadozás nél­kül, töretlenül előremenjünk. Most az a feladatunk, hogy minden fel­sőbb utasításra való várás nélkül hozzákezdjünk pártunk célkitűzései­nek megvalósításához. Ne rágódjunk a múlton, hanem tekintetünket sze­gezzük előre. Befejezésül pár kérdésre szeret­ném felhívni az aktíva részvevőinek figyelmét. Itt van a gabonaibegyűjtés, "amely életszínvonalunk emelésének fontos előfeltétele. Ezért feladatunk, hogy jelenlegi lemaradásunkat fel­számoljuk. Adva van a kommunisták kötelessége az adófizetés területén ia A termelőszövetkezetek fejlesztését szintén a kommunistáknak és a tsz- tagoknak kell! a kezükbe venmiök. Tovább kell folytatni állami és párt- életünk demokratizálását, az igazr ságtalanul kulákká minősített közép- parasztok ügyeinek elrendezését, s a hátéribe szorított régi párttagok jo­gainak visszaadását. Ha az illető elvtárs nem kéri, akkor nekünk kell kezdeményezni mindazon kommunis­ták becsületén esett sérelmek orvos­lását, akiket megbántottunk. Akkor tudunk előremenni, ha bátran szembenézünk saját mnn- kánk fogyatékosságaival is, mert ez az első lépés hibáink felisme­réséhez és kijavításához. Meggyőződésem, hogy a mai aktíva- ülés hozzásegít ehhez bennünket. Biztos, hogy a Somogy megyei kom­munisták, akik eddig is számtalan­szor megmutatták erejüket, lelkese­désüket, odaadásukat a párt iránt, most is egységesen felzárkóznak pár­tunk Központi Vezetősége mögé és teljes erővel küzdenek a KV törté­nelmi jelentőségű határozatának végreihaj tásáért. GÉPHASZNÁLATI TÁRSULÁS szágszerte eddig több mint ötven ilyen társulás alakult, amelyek több száz hold föld művelésére kötöttek szerződést a gépállomásokkal. A gépállomások fölös kapacitásá­nak kihasználására a vidéki földmű­vesszövetkezetek az egyénileg dolgo­zó parasztsággal együtt géphaszná­lati társulásokat hoznak létre. Or­Mégegyszer a szabadgabona felvásárlásáról Darázs elvtárs, Balatonőszöd ta­nácselnöke kérdezi: A csősznek, pásztóinak és éjjeliőrnek járó termé­szetbeni járandóságot hová soroljuk? Hornyák elvtárs, a Begyűjtési Hi­vatal vezetője a következő felvilá­gosítást adta: Csépléskor a termelő teljesíti állam iránti kötelezettségét, kifizeti a gépállomásnak, aratóknak, cséplőknek járó részt. Visszatartja a vetőmagot és a családnak szükséges mennyiséget. Ezután számítják ki a felesleget, a már többször ismertetett módon. A csősznek, pásztornak, éj­jeliőrnek, stb. járó természetbeni fi­zetéssel tehát nem lehet a szabad­felvásárlás mennyiségét csökkenteni. Ezt minden termelő a megmaradó egy mázsából, illetve a 20 százalék­ból egyenlíti ki. Újabb 1000 vagon kiváló (minőségű csere-vetűburpnya A Földművelésügyi Minisztérium ősszel újabb ezer vagon kiváló mi­nőségű vetőburgonyát bocsát csere formájában^ a termelők rendelkezé­sére. Az igényléseket a községi ta­nácsok írják össze a földművesszö­vetkezetek bevonásával. Elsősorban a termelőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti lesöpörtök — főleg az újonnan alakultak —* igényeit elégí­tik ki. A kedvezményes vetőbungo- nyát a termelőszövetkezetek a já­rási mezőgazdasági osztályokon, az egyéni gazdák pedig a községi taná­csoknál augusztus 31-ig igényelhe­tik.

Next

/
Thumbnails
Contents