Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-31 / 205. szám

Péntek, 1956. augusztus 31. SOMOGYI NÉPLAP PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS _______★ E z idő s a tradíció is tettekre kötelez M arcali régi nagyközség. Történelme van! Több mint tízezer ember otthona — többségében parasztoké. Járási székhely... Évek óta alakítgatják a termelőszövetkezetet — még mindig nincs! Miért? Talán hagyomány Marcaliban a hátul kullogás? Nem hiszem! A Munkásmoz­galmi Intézet sztrájkokat, tüntetéseket mutató térképein kevés kivétel­lel; Marcalit is megtalálod. Rákóczi kurucait élelemmel támogatta... A »Hadi és más nevezetes történetek« (a legelső magyar nyelvű lapok egyike) somogyi, zalai elosztó központja... 48-ban 300 kaszát egyenesí­tett zsellér .Jellasich hordáit háborgatta itt... Nézz az épülő mozi mel­lett magasodó szoborra: 19-es vértanúk emlékét őrzi. Az illegális kom­munista párt egyik vidéki góca ... Most mégis lemaradt. Az ország szocialista átalakulásának nincs az elsői között. Hol a hiba? Talán nem akarja meggyőzni a párt a dolgozó parasztokat? Dehogynem! Hónapokig jártak tavaly is a népnevelők, ta­nítók meg alkalmazottak. Számtalanszor mellüknek szögezték: könnyen beszélsz — neked nincs földed... Miért nem küldtek dolgozó paraszto­kat, miért mellőzték a rétegagitáció százszor bevált módszerét? Mert nincs dolgozó paraszt népnevelő és a dolgozó paraszt párttag is kevés. A fejlődés hajtóereje Marcaliban gyenge. Ezért a hátul kullogás. A területi pártalapszervezetnek 132 tagja van. 60 százaléka postán, járásbíróságon, népboltban, községi tanácsnál meg a bankban alkalmazott. A 132 közül 25 tiszti asszony, néhány a Mezőgazdasági Ktsz Vagy a Cipész Szövetkezet munkása'... És öt dolgozó paraszt! Évek óta ilyen az arány. Rossz! Évek óta problémája ez a területi szervezetnek. Tudják a vezetők: legalább is Darázs Lajos, a községi párttitkár. Negyed­évi munkatervében megtalálhatod, hogy havonta legalább egy dolgozó parasztot javasolni kell a pártba... A munkaterv írott szó marad. A te­rületi szervezet vezetői (akik között egyetlen dolgozó paraszt sincs!) nem foglalkoznak parasztemberrel. Nem lehet velük, úgyis hiába, nem érünk rá — okolással. Helytelen! Az újraválasztásnál arra ügyeltek: olyan párttagok kerüljenek az új vezetőségbe, akiket tisztelnek... »Még na­gyobb gondot fordítunk, hogy régi tapasztalt pártharcosokat, lehetőség szerint minél nagyobb számban régi vezetőségi tagokat, akik becsülete­sen megállták a helyüket, válasszanak meg«. (A községi párttitkár ne­gyedévi munkatervéből.) Mind helyes. De egy szóval sem említi a terv: dolgozó parasztokkal akarjuk frissíteni a vezetőséget. Mulasztások ezek. ; Nemtörődömség jellemző a marcali területi pártszervezet egész pa­rasztpolitikájára. Hónapok óta nincs helyisége a gazdakörnek. A régit, amit annak idején Dögéi elvtárs úgy adott át: »Többet senki nem veheti el a gazdáktól« — elvették. Szükség volt rá. Akkor a marcali gimnázium léte függött tőle. A gazdák megértették, ideiglenesen átadták. Ideiglene­sen! ... A pártszervek nem verekednek következetesen azért, hogy meg­felelő helye legyen a gazdakörnek. Pedig tudják, hogy hasznos. (Ezüst- kalászos tanfolyam, esti beszélgetések, mulatságok.) Nem küzdenek eréllyel a szakcsoportok alakításáért. A marcali dolgozó parasztok hasz­nára lenne. Egy lépéssel közelebb a tsz-hez... A földszöv. akadékosko­dik. ök annyiba hagyják... A marcali párttagoké, a területi pártszervezeté a feladat, hogy Marcali — mint a történelem folyamán számtalanszor — most .is az élre kerüljön. A legelsők közé!... A dolgozó parasztnak, a mun­kás leghűbb segítőjének helye van a pártban. Meg kell szüntetni Marca­liban is a szektáns elzárkózottságot, a struccpolitikát! Be kell látniuk, a dolgozó paraszt nem áll szemben velünk, még csak nem is útitárs — a hatalom részese. A marcali területi szervezet törődjön a parasztság prob­lémáival — az aprónak látszókkal is. Türelemmel, nagyobb megértés­sel. Ha ez valósággá válik, könnyebb lesz a most még lehetetlennek lát­szó termelőszövetkezet megalakítása is. Munkára fel! Az idő sürget, a tradíció is tettekre kötelez. Molnár József Megjelent az Anyag- és Adatszolgáltatás új számai Az Anyag- és Adatszolgáltatás au­gusztusi száma a Marxizmus—leni-Jj nizmus kérdései rovatban közli: Tel-5 jesen küzdjük le a személyi kultusz!} maradványait c. cikkét. A Kommunista és munkáspártoki életéből c. rovatban ismerteti, a fo-a lyóirat Maurice Thorez elvtárs beszá-o mólóját a Francia Kommunista Párt^ XIV. kongresszusán. Edward Ochab- A politikai és gazdasági helyzetről,a s a párt legfőbb feladatairól, beszá-> móló LEMP KB. VII. teljes ülésén. A Német Szocialista Egységpárt\ munkája az SZKP XX. kongresszusa \ után, és a III. pártértekezlet hatá-f rozatainak eddigi végrehajtása címv^ Walter Ulbricht elvtárs beszámolója.' Eugéne Dennis: Lehetséges-e egy\ szocialista tömegpárt létrehozása az% Egyesült Államokban? c. beszámoló-? ját közli az Anyag- és Adat szolgált a-? tás új száma. K önyvespolc VERGA: A MALAVOGLIA-C5ALÄD (Új Magyar Kiadó) A regény élesmajzú képet ad azl olasz parasztok és halászok nyomcrú- ' ságos életéről, a gyönyörű tájról, ahol csodálatos szépen telhetnének j az emberek napjai, ha a társadalmi* rend igazságtalansága nem okozna j minduntalan végzetes szerencsétlen-; ségeket. A történet a múlt század* vége felé játszódik le egy szegényc szicíliai halászfaluban. Illusztráció Veraa „A Malavaolia-család“ C; kötetéből: i A KAPOSVÁRI CUKORGYÁRBAN ] Második ötéves tervünkben külö­nösen előtérbe került a régi létesít­mények felújítása, korszerűsítése. A Kaposvári Cukorgyár is egyike leg­régibb üzemeinknek. A felszabadu­lás óta a gyár teljesítménye közel négyszeresére emelkedett. Az állan­dóan növekvő termelés biztosítására és a cukor minőségének további ja­vítására az üzem több mint 22 millió forintot fordít a második ötéves terv­ben gépekre, átépítésre. Elsősorban az erőtelepet korszerűsítik. Növelik kapacitását. Teljesen átépítik az úsz- tatóbereijjdezést, két új répavágót szerelnek be. A cukorfőzési kapaci­tás emelésére két új vacuum készülé­ket helyeznek üzembe. A gyár eddig csak egy felvonóval dolgozott. így ha a felvonóval valamilyen hiba tör­tént, az egész üzem leállt, mint pl. a tavalyi kampányban. Ezért a máso­dik ötéves terviben még egy serleges répaíelvonót állítanak üzemibe. Az új berendezések üzemeltetéséhez szükséges a tetőszerkezet felemelése. A felemelt tetőszerkezet egyúttal vi­lágosabbá, Jevegcsehbé teszi az üze­met. A tervek szerint cukorhűtő és osztályozó készüléket is beállítanak, amely azelőtt a magyar cukoriparban alig volt található. Ez a készülék a kristálycukrot szemcsenagyság sze­rint osztályozza. Megépítik a cukor- malmot is, úgyhogy a jövőben a me­gye pcrcukerszükségletét nem kell máshonnan szállítani. A dolgozók munkakörülményeinek megjavítására a fürdőépületre eme­letet húznak. Itt teljesen korszerű fürdő és öltöző várja majd a cukor­gyár munkásait. y Még számos kisebb-nagyobb terv vár megvalósításra. így a vasúti há­lózatot az üzem területén átépítik, az eddig rosszlevegőjű salakpincét egészséges munkahellyé alakítják. Több fontos munkavédelmi beruhá­zással teszik biztonságosabbá, jobbá a dolgozók munkakörülményeit. [a TEXTILMÜVEKBEN 1 Bővíteni kívánják 18 gyűrűs- géppel, 6912 orsóval az üzem ka­pacitását. 23 kártológép, 4 szalag- egyesítő gép beállítását tervezik. Felújítják a vegypapírgyár készí­tette papírcsévéket, hogy 3—4 for­dulót is elbírjanak. A kazánházi fűtőolajadagolás szénmegtakarí­tást eredményez majd. Bővíteni akarják a kazánházat is. Az áram zavarok kiküszöbölésére egy feszültségszabályzó transz­formátort helyeznek üzembe. A gépek megóvása végett 16,5 mil­lió forintos költséggel felújítják a termelő gépeket. Az építkezési felújításokat ás szeretnék elkezdeni: az épületek renoválását, a környék csinosí­tását. Sor kerül a jóléti intéz­mények fejlesztésére is. Tervez­nek újabb bölcsődét, a leányott­honban fodrászhelyiséget. Az üzemben kozmetikai szalont kí­vánnak nyitni. A munkásszállá­sok berendezésének korszerűsí­tése, a felszerelés szaporítása szintén a második ötéves terv­iben megvalósítandó feladat. Társadalmi munkával bővítik a sportpályát, a meglévő labdarú­gópálya mellé atlétikai pályát építenél-:. De sorolhatnánk még tovább a létesítményeket. így terveznek -boldogan a Texitilművek dolgo­zói. De nemcsak azt tervezik, hogy mit kapnak államunktól, hanem azt is, amit adni kíván­nak: jobb minőségű munkát. 1956-hoz viszonyítva 1960-ban 18 millióval több lesz az üzem ter­melési értéke. Az önköltségcsök­kentésben öt év alatt, 1955-től 60- ig — úgy tervezik — 32 millió forint megtakarítást érnek el. Remélik, tervezetüket fölöttes hatóságaik jóváhagyják, s akkor lelkes munkával hozzálátnak célkitűzéseik megvalósításához. A HELYI IPARI ÜZEMEKBEN LÁNYOKNAK, ASSZONYOKNAK1 Megengedhető-e 12 éves korban a dauerolt haj? A bécsi Stimme der Frau című hetilap Paula Wimmer bécsi édes­anya következő levelét közli: »Férjem, most tizenkét éves kis­lányom és én mindig szép családi életet éltünk. De amióta Erika kö­zépiskolába jár, napirenden van a veszekedés. Régebben kedves, sze­rény gyermek volt, de most gyer­mekekhez nem illő igényekkel és kívánságokkal lép fel az öltözkö­dést illetőleg. Mi, őt — természete­sen körülményeinkhez képest — mindig csinosan és korszerűen öl­töztettük, és ő elégedett is volt. Ma semmi sem elég jó neki, és állan­dóan azt hajtogatja: Minden lány­nak van már az osztályban ez vagy az. És mi nem is hibáztatjuk mindenben Erikát, mert osztályá­ban hihetetlen fényűzés uralkodik, és Erika sem akar elmaradni a többi leánytól. A leányok többsége naponta más divatos ruhában jön az iskolába. Sok anya mondta ne­kem, hogy ez más iskolában is így van. Férjem és én nem értjük, hogy a szülők honnan vesznek any- nyi pénzt, és nem találjuk helyes­nek, hogy egy gyermeket ilyen mértékben nevelnek hiúságra. A legnagyobb veszekedés abból ke­letkezett, hogy Erika mindenáron dauerolt hajat követelt. Férjem igen energikusan nemet mondott, mert véleménye szerint egy tizen­két éves leány még gyermek, és külsejében is gyermek legyen, ne divathölgy. Én minden igyekeze­temmel azon fáradoztam, hogy is­mét béke legyen a családban. Leá­nyomat arról akartam meggyőzni, hogy sima hajjal sokkal csinosabb, és a hajnak is jobb, ha még vár a dauerolással. De Erika nincs belá­tással és azt hiszi, hogy nem aka- xunk költeni rá. Tudom, mindez csak kicsiség, de engem boldogta­lanná tesz az emiatt nálunk állan­dósult perpatvar. Tudni szeretném, hogy más szülők — akik valószí­nűleg szintén hasonló problémák­kal kerülnek szembe —, hogyan vélekednek, és hogy gyermekünk­kel igazságtalanok vagyunk-e?« Eddig a levél. Most lássuk a Stimme der Frau szerkesztőségé­nek válaszát. »Természetesen igaza van Paula W.-nek és férjének. Bárcsak min­den szülő ilyen okos volna! Egy sokat dolgozó családapát nagyon elkeseríthet az, ha egy kedves ott­hon megteremtése érdekében vég­zett erőfeszítéseit egy korábban szerény leány divat-kisiklásai sem­mivé teszik. De a kisebb jövedel­mű rétegek számára már évtize­dekkel ezelőtt is nyomasztó volt a nagy luxus. Persze egy 12 éves gyermeket nehéz meggyőzni egyes dolgok szükségtelenségéről, és ezekben tényleg nemcsak a gyer­meket kell hibáztatni. Talán meg- éiti Erika, hogy jövendő hivatása és esetleges házassága érdekében most egyedül a tudás megszerzése és a mértékletes takarékosság dön­tő, nem pedig az annyira kívánt dauerolt haj, a luxus öltözködés és a »kikészítés«, ami egyáltalán nem teszi vonzóvá a fiatal leányokat. De a régebben harmonikus éle­tet élő családok ilyenféle veszeke­dései miatt mi mindnyájan hibásak vagyunk, mert nem állítunk gátat a divatőrületnek kicsiny dolgokban is. A felnőttek rossz példáját követi az ifjúság, és ha a sajtó egyszer bátran kiállna a divat bálványimá­dásának kigúnyolásával, akkor sok szülő és jobb belátású fiatal volna hálás. Mert más értékek is vannak a világon«. (Fordította: Ruh György.) * * * Véleményünk szerint sok kapos­vári és vidéki szülő is megszívlel­hetné a levelet és a szerkesztőség válaszát, mert ilyen tünet nálunk is mutatkozik. Vannak diáklányok, akik többet törődnek a divattal, mint a tanulással. Mit akarnak megvalósítani a második ötéves tervben?! A Megyei Tanács Ipari Osztálya is elkészítette azokat a terveiket, ame­lyeket üzemei a következő öt évben saját erőből fognak megvalósítani, így az építőanyagiparban meg akar­ják valósítani az előregyártott épü­letelemek készítését. A Vas- és Fémipari Kombinát és a Finommechanikai Vállalat elavult, régi gépeit részben felújítják, rész­ben teljesen új, precíziós 'gépekkel látják el. A Vaskombiinátnak ezen­kívül teljesen új öntőcsairnokot ké­szítenek. Olyan profilt kívánnak en­nél a vállalatnál kialakítani, hogy más, továitabfeldolgozó üzemtől füg­getlenül, önállóan tudjon a megyei szükségletre készterméket előállíta­ni. Nagymértékben fejleszteni kí­vánják a megye faiparát is. A Somogy megyei Fai,pari Vállalat telephelyén üzemelő jéggyárat és sörpalacikozó üzemet elköltöztetik, a felszabadult helyiségeket átalakítják és az épületet új raktárak építésivel bővítik. A teljesen fényezett és fes­tett bútorok készítésé,re állítják át. A következő ötéves tervben ez a vál­lalat termelését kétszeresére fogja növelni. Nagyobb összegeket kíván­nak itt kulturális és jóléti beruházá­sokra is fordítani. ^ A Csurgói Faipari Vállalat rossz® hatásfokkal működő szárítókamráitv átépítik. A folyamatos 'bútorgyártás-S hoz új gépi berendezéseket vásárol-S nak. A válla,lat önmaga állat elő —V igen drágán villamcsenengíát. Ezért $ sürgősen megterveztetik a jövő év-4 ben kivitelezésre kerülő villamos táv- £, vezetéket és transzfcinnátorá'lcmásit. I,gy olcsóbb vcllamosetnerigia áll majd rendelkezéséi-e a vállalatnak és lehe­tővé válik két újabb műszak beáll"* tása. A Kefeanyagkikészítő Vállalatnak 50 százalékkal kell növelnie terme* lését a második ötéves terv folya­mán. Ezt az emelkedést túlnyomó- részt a hazai alapanyagok, sertésszár felhasználásával készítendő export­árukból akarják elérni. A növekvő termdlés biztosítására nagyteljesít­ményű gőzkazánt és kazánházat épí­tenek. Teljesen új létesítményt terveznek a Somogy megyei Nyomdaipari V. ré­szére. Fürdővel, öltözővel ellátott § korszerű épületben, világos, egészsé­ges helyen dolgozhatnak itt a nyom­dászok. E tervek megvalósításán fá­radoznak most az ipari osztály dol­gozód. ?f FEHÉFCt > ' HÍMZÉS MINTÁK Ágyneműszegélyre, tálcakendőre, kcs ab­roszra stib. való mintá­kat közlünk itt. A két elsőt készíthetjük lyu- kazott megoldással, de úgy is, hogy lyukak helyett (ahol a rajz sö­tét) a mintán töltést alkalmazunk. Az első két mintát fehérnemű, a harmadikat cnkábfo asztalterítő, konyha- garnitúrák szélének díszítésére ajánljuk. Házikozmetika Gyümölcspakolás A gyüonölcsszezcnt nemcsak a befőzésben, hanem az arc,ápolás­ban ás kihasználhatjuk. Az ú. n. gyümcücspafcolások tisztítják, fris­sítik az arcbőrt. A gyümölcspako- iás előtt le kell tisztítani az arcot. A zsírosibőrűek meleg vízzé’, a szárazberűek pedig langyos vízzel mossák le arcukat. A pakolást min­denfajta nem színező gyümölcsből, sőt uborkából, paradicsomból is el­készíthetjük Megmossuk, meghá­mozzuk, szeletekre vágjuk és át­törjük a gyümölcsöt vagy a zöld­séget. bekenjük a pépnél az arcot. 10—15 percig rajta hagyjuk. Pako­lás után langyos vízzel leöblítjük, bekrémezzük arcunkat. Hasznos tanács Sok nő bosszankodik, hogy szan­dált hordva feltöredezik, csúnya, kemény lesz a sarka. Hiába mossa, kénytelen zoknit húzni. Megvan ennek is az orvossága. Bármelyik háztartási boltban kapható egész olcsón egy darab habkő. Lábmosás közben ezzel kell néhányszor át- dörzsölni a sarkat és nemsokára már nyoma sincs a bőrkeményedés- nek. tőport keverünk hozzá. A tésztából kis csókokat rakunk vajazott tep­siibe és sütés előtt 3—4 óráig pi­hentetjük. Mit tegyünk el télire? Tültsni »aid paprika paara^icst?mlÉben A paprikát megtisztítjuk, mint rendesen, egy nagy tálba rakjuk . és erősein forró vízzel leforrázzuk. Ha kihűlt, szedjük ki, hogy a víz lecsorogjon róla, aztán rakjuk üvegekbe és már 'kész, főzött, át­tört paradicsommal öntsük tele, aztán, kössük le hólyagpaipárral. és főzzük ki gőzben 20—25 percig. Mit süssünk? Bóbitás csók Két egész tojást, 12 deka por­cukrot fél csomag vanűiáscukor- ral habosra keverünk. Azután 14 deka sima lisztet és fél csomag sü­Gy erek száj Kis unokámnak -s anyukájának munkáhamenet megígértem, hogy a vállalat vezetőségétől megkérde­zem: töltf-etnénk-e pár napot a za- márdi üdülőben. De ők nem tudták kivárni, míg este hazaérek, hanem nagy kíváncsiságukban már előbb felhívtak telefonon, és érdeklődtek az eredmény felől. Beszélgetés köz­ben két és féléves unokám is ott volt. Anyukája a kislány fülére tette a kagylót, hogy üdvözölhessem. — Szervusz, édesem, hogy vagy? — kérdeztem, de az én kis Editkém egy hangot sem adott, hiába biz- tatgatta anyuka az egyébként bá­tor és cserfes kislányt. Végül nagy aggodalmak közepette rémült han­gon beleszólt a telefonba! »Édes nagymamika! Hogyan fértél abba bele?« Zs. K.-ne

Next

/
Thumbnails
Contents