Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-30 / 204. szám

Csütörtök, 1956. augusztus 30. SOMOGYI Hlrur 3 A megyei, városi, járási pártbizottságok azon lesznek, hogy méltóan képviseljék a Somogy megyei vasutas dolgozók érdekeit Nagyaktíva-értekezleten beszélték meg vasutasaink a KV júliusi határozatából a vasútra vonatkozó feladatokat Mintegy 200 vasutas dolgozó vett részt a pécsi vasútpolitikai osztály kezdeményezésére Kaposvárott a Pártoktatás Házába augusztus 27-re összehívott So­mogy megyei vasutas nagyaktíván. A gyűlésen meg­jelent és felszólalt Tóth István elvtárs, a Megyei Párt­végrehajtóbizottság első titkára, valamint Virágh elv­társ, főfelügyelő, a Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium megbízottja. Az aktívaértekezlet célul tűzte ki a Központi Vezetőség júliusi határozatában a vasútra vonatkozó feladatok megvitatását, feldolgozását, az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának kérdéseit és a vasútpolitikai osztályok megszűnésével kapcsola­tos előkészületeket. II vasút dolgozóinak további jó munkával kell elősegíteniük a második ötéves tervünk megvalósítását Választ várunk •. • ... a Zamárdi Erdőgazdaságtól, miért nem küldik meg Horváth István volt dolgozójuknak a csalá­di pótlék folyósításának igazolá­sát? Horváth Istvánnak ugyanis új munkahelyén szüksége volna erre az igazolásra, de hiába kérte már négyszer is, csak nem küldik el neki. Kérdezzük: miért kezelik ilyen felületesen Horváth István kérését? * * * ... a Terményforgalmi Vállalat kadarkúti telepétől: a gigei dolgo­zó parasztoknak miért nem szá­molják el megfelelően, igazságosan a beadott terményüket? Nevezete­sen: Dobos István szabad gaboná­ját miért nem vételi jegyezték és miért nem fizették ki; Bojtor Jó­zsef leadott 70 kg zabját miért csak 57 kg-nak számolták el? Remél­jük, bennünket nem utasítanak el azzal, mint őket: »Minden rendben van!« Úgy véljük, csak akkor lesz minden rendben, ha az említett hi­bákat kijavítják, s ha ilyen esetek a jövőben nem fordulnak elő. * * * ... a nagyatádi Dohánybeváltó Vállalattól: miért nem gondoskod­nak Horváth Imre ötvöskónyi ter­melőjük szárítópajtájáról? Több­ízben kapott ígéretet a szerződte­tőtői, azonban még mindig nem történt intézkedés. Már javában száradnia kellene a dohánynak, fé­lő, hogy a gondatlanság miatt sok kárba vész. Szerintünk ez nem lehet közömbös a vállalatnak. * * * ...a MÄV Pécsi Igazgatóságától: Csuka Albert hadnagy elvtárs 8-án elküldött levelére mikor küldenek választ? Vagy a MÁV egyes alkal­mazottai nem tartják fontosnak a dolgozók jogos panaszainak or­voslását? LEGIFJABB LEVELEZŐNK PANASZA Jaj, de magas, jaj, de magas . -. A Kossuth téren különféle hirdetőtáblák vannak, melyeknek ^ képei, feliratai tájékoztatják a dolgozókat városunk külön­böző eseményeiről. Ezek közé tartozik a Kossuth-szobor mögött lévő »Egészségügyi Hirdetmény« is. Érdekes, szép képeket láthatnának rajta a járókelők, ha nem volna olyan magasan. Én is kíváncsi va­gyok a képekre, mert vöröskeresztes tanfolyamot végeztem, de mivel igen kicsi vagyok még, nem bírom elolvasni, hiszen még a felnőttek is alig érik föl. Nem tudom, miért van olyan magasan; talán a bo­rítóüveget féltik, vagy nem akarják, hogy elolvassák az érdeklő­dők? Kérdezem, az illetékeseket: nem lehetne a táblát úgy elhelyez­ni, mint a tanácsház előtt lévő sporthíradót? Vegyék figyelembe, hogy felnőtteket és gyerekeket egyaránt érdekelnek az ismeretterjesz­tő képek, írások. KISS ZITA, VII. oszt. tanuló Megkapjuk, nem kapj uh? — Halló;:: 12-30? — Igen. Itt a Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés. Kit kér? — Az igazgató elvtárssal szeret­nék beszélni. — Nincs bent! —• Akkor a helyettesével. — Az sincs bent! — Akkor a főkönyvelő elvtárs­sal! — Nincs itthon! —;■ Akkor annak a helyettesével! — Kapcsolom. — No, ézer ördög, egy szeren­cse! Végre. A jegyzőkönyv végett kértem önöket. — Miféle jegyzőkönyv végett? — Ugyan, elvtársnő, már hatod­szor kérem. — Ne tessék mondani!? — De mondom! Ott voltam a vállalatuknál, a vidéki gyárvezetők is éppen jelen voltak, sok érdekes dolog hangzott el, bírálatok, pana­szok. Megállapodtam az igazgató elvtárssal, hogy elküldi a jegyző­könyvet a Somogyi Néplapnak. — De az igazgató elvtárs most nincs itthon. Nem írta még alá a jegyzőkönyvet, így nem küldhetem el. — Ezt mondta egy bájos női hang tegnap is, tegnapelőtt is, azelőtt is. — Sajnálom, én nem küldhe­tem ... Tizenöt napja hangzott el ez a beszélgetés. A jegyzőkönyvet az­óta sem kaptuk meg. Talán az igazgató elvtárs azóta sem ment vissza vállalatához, s még mindig nem írhatta alá ezt a fontos doku­mentumot? ... Dehogynem! Nem akarják elküldeni? Meggondolták a dolgot? Nem! Viszont akkor miért kellett a Bánya- és Építőanyagipari Egyesü­léstől felmenni a Megyei Tanács Ipari Osztályára azzal a kéréssel: »állítsák le« a Somogyi Néplapot, hogy ne kérje a jegyzőkönyvet. Kérdezzük: mi lehet ebben az iratban? Talán olyasmi, ami nem­igen tetszik a vállalat vezetőinek? Botlás a „gödröcskék" miatt Rózsás női arcot^ képzelsz most, te férfi, Hamvast, pírban égőt, hogy boldogság nézni. Es ha nedves ajka mosolyra vidámszik, Képe közepében két gödröcske látszik. De én asszony vagyok — pattanjon a titok — S ha már nekem nincsen, máséról sem írok: Csepp völgyről, mi bűvöl agglegényt és férjet, Még az enyémet is, hogyha félrenézek! Az én gödröcskéim nem az arcon laknak, De azért miatta éppúgy botolhatnak A vigyázatlanok — de fejvesztés helyett Itt a lábuk törik, ami súlyos eset. Oldódjon a rejtély! Az én gödröm gödör, Igazi, mély, gonosz, mely a járda tömör Szürke testén ül a Széchenyi tér sarkán. Bakáig lép bele, ki nem úr a talpán! Hosszú hetek óta leskel ott e verem, Én is arra járok, sajnos, jól ismerem. Imát mormol, akit arra visz a végzet, Ügyesen cifrázva áldást hörög, szépet. S ha már nem gyógyítják ezt a csúnya sebet, Szegény íróféle mi egyebet tehet, Mint az tanácsolja: — Hogyha arra haladsz, Nézz a lábad elé — akkor épen maradsz! TÖRÖK LÁSZLÓNÉ HÍREK INNEN- ON NA N — A vasútpolitikai osztályok betöl­tötték hivatásukat — mondotta be­beszámoló jában Dezső elvtárs, a pé­csi politikai osztály munkatársa —, eleget tettek feladatúiknak. Sikerrel hozzájárultak a vasutas pártszerve­zetek megerősítéséhez, a politikai élet fellendüléséhez. Több előnye volt, de most bizonyos1 foltig sok hát­ránya is mutatkozik, hogy a vasutas pártszervezetek nem az illetékes közséigi, járási, megyei pártszerveze­teidhez, pártbizottságokhoz tartoztak. Szó van itt a helyi pártmunkáról, az élettől való elszakadásról, ami ked­vezőtlen veit a vasutasok részére is. Sok vasutas dolgozó egyúttal tanács­tag is, de nem vett részt a falu és a város életében, a helyi problémák megvitatásában. Január elsejével a vasúti párt- szervezetek átkerülnek a helyi szervekhez, s ez lehetővé teszi a falu és a város politikai életébe való aktív bekapcsolódást. Ez az értekezlet ismeretségül is szol­gál a Megyei Párt-VB és a megjelent vasutas aktívák között; feltárja a vasutas dolgozók helyzetét, munká­juk hiányosságait, s utat mutat a jö­vőre. Ezután a vasút felszabadulás utáni fejlődésével foglalkozott Dezső elv~ táns. Szervezetileg a MÁV felépítése pél­dául szolgál ma a többi népi demok­ratikus országnak, s erre büszkék le­hetünk. Azonban, még mindig »ok hi- k toa és nehézség van a vasút munkájá­ban. Nem javult jelentékenyen a technikai felkészültség, kevés a kocsi és a mozdony. De tovább kell lépni. Feladat: harcolni az őszi szállí­tás zavartalan lebonyolításáért, az utazási sebesség fokozásáért, a szállítási költségek csökkenté­séért. Rövidíteni kell a tehervo­natok állomáson való tartózko­dási idejét. 1955-höz viszonyítva az ősszel 5,4 százalékkal több árut kell a vasútnak szállítania. A szénmegtakarításiban is sek a tennivaló. A vasút dolgozói országosan 150 ezer tonna szén meg­takarítását vállalták. Ebből Kapos­várra 1404 tonna jut. Azonban Ka­posvárott nem halad jó ütemben a széntakarékosság, erre jóval nagyobb gondot kell fordítani. Tovább kell növelni az egy teherkocsira jutó tel- ^ jesítmónyt. Mindezek megoldásához a vasutas dolgozók lelkes akarata kell. A vas­úton dolgozó kommunisták feladata elsősorban, hogy példát mutassanak a munkafegyelem megtartásában, a termelési tervek teljesítésében. A Központi Vezetőség határozata nagy segítséget adott pártszervezeteink­nek munkájuk megjavítására. Észre­vehetően növekszik a határozat, óta a bíráló kedv, javul a vasutas párt- szervezetek tájékoztatása. A határo­zat alapján felfedtük, hogy a szo­cialista törvényesség .gyakran csor­bát szenvedett a vasútnál is. Sok volt az indokolatlan elbocsátás, in­dokolatlan részkártérítés, ami sértet­te a dolgozók érdekeit. Szentiváni Győzőt például indokolatlanul kihe­lyeztük a határsávból, a volt szociál­demokratákat háttérbe szorítottuk. A rehabilitációk nagyrészben meg­történtek, egyrészük még folyamat­ban van. Pártunk és kormányzatunk szá­mos tanújelét adja a vasutas dolgozóki ól való gondoskodásá­nak. A bérrendezéskor mintegy 70 millió forinttal növekedett a kereset, és a békekölcsön megszüntetése, a zsír, a szalonna árának leszállítása szintén hozzájárult az életkörülmények ja­vuláséhoz. A vasút dolgozóinak to­vábbi jó munkával kell elősegíteniük második ötéves tervünk megvalósítá­sát. ló karbantartással az őszi csúcs­forgalom sikeréért Ifj. Hifner Ferenc elvtárs, moz­donyvezető szerint az őszi csúcsfor­galom lebonyolításához elsősorban jó karbantartás szükséges. A mozdo­nyok tisztítása azonban nehézkes a gyapothiány miatt. Sokszor hazulról kell a tisztításhoz ruhadarabokat hozni. A szénmagtakairítással kapcso­latban helyteleníti a megtakarítás ki­vetését. Nagy mozdonyoknál jelentő­sebb megtakarítást lehet elérni, mint a kis gépeknél. A jutalom elosztása is egyenlőtlen. Maróíi Béla elvtárs, belegi előmun- kás a pályafenntartásnál lévő mun­kaerőhiányról beszélt. Sajnos, olyan szűk a norma, különösen a talpfa- pántolásnál, hogy jól keresni képte­lenség. A munkások nem szívesen jönnek pályafenntartási munkára — s a helytelen norma miatti kapkodás szakszerűtlenséget szül. A pályafenn­tartás nagyon fontos munka, sürgős közbelépést kér. A jobb, igazságosabb bérezésért emelt szót Török Béla elvtárs, a Ka­posvári Fűtőház dolgozója. Elhanya­golt állapotban van az öltöző, mos­dó; a fölöttesek már három éve húz­zák, halasztják a rendbehozását. Egy­szer pénz nincs, máskor ember, har­madszor anyag hiányzik. A politikai osztály nem adott segítséget a mun­kakörülmények megjavításához. A politikai osztály nem foglalkozott eleget a dolgozók jogos panaszaival, reméli, a várcsi, illetve a megyei pártbizottság nagyobb segítséget fog nyújtani. Kösiörei a gvékényesi elviársaknait — mondta Felföldi Károly elvtárs, kaposvári kocsirendező — lelkiisme­retes munkájukért. A dombóváriak­nak viszont azt üzenem, hogy na­gyobb gondot fordítsanak szerelvé­nyeik összeállítására. Miért nehezí­tik munkánkat,? A kaposvári moz­donyvezetők sem szívesen tolatják a kocsikat. Nagyobb megértést, össze­fogást a közös munkában. A nevelőmunka szerepét hangsú­lyozta Kuminec János elvtárs, kö- zéprigóci forgalmista. A vasutas dol­gozókkal eddig keveset törődtek. Ha mu nkakörülményeiket meg javít j ák, jobb munkával válaszolnak erre. Az őszi forgalmi jutalék eltörlését hely­telenítik s kérik a minisztériumot, ha lehetséges, állítsa vissza. Nagy a bürokrácia. A fölösleges jelentése­ket el kell törölni. Ilyen például a rádióbejelentés, a vágányjelentés, a Végezetül Tóth István elvtárs, a Megyei Párt-VB első titkára felszó­lalásában a többi között ezeket mondta: — örülök, hogy megismerhettem az aktíva részvevőit, hallhattam a vasutasok munkájáról, munkakörül­ményeinek hiányosságairól, nehézsé­geiről. A politikai osztályok megszű­nésével közelebb kerülnek a vasutas pártszervezetek a megyei, városi, já­rási bizottságokhoz és a községi MDP-szervezetekhez. Ez hozzájárul a vasúton folyó politikai munka meg­javításához. A jelenlévők megbírál­ták a minisztériumot, a politikai osz­tályt. Élesen, bátran bíráltak, s ez nagyon jó jel. Ha a hibák meglátásá­nak készségé, bátor feltárása páro­sul a kijavításukra irányuló szándék­kal, a nehézségeket le lehet gyűrni. A politikai osztály munkájában sem szabad azonban csak a hibákat lát­ni, észre kell venni az eredményeket is. Eredmény pedig sok van. És ebbe kapcsolódik a megbecsülés kérdése, a bizalom kérdése is. Jobban kell bízni az alsó káde­rekben, de bízni kell a felső ve­zetőkben is. Egész tevékenysé­günket át kell hogy hassa a szo­cialista demokratizmus elmélyí­téséért folyó harc. A Központi Vezetőség határozatának alapja: Pártegységgel a szocialista demokráciáért! A demokratizmus ki- szélesítésének folyamatát elő kell se­gítenünk, s azon leszünk, hogy ez minél előbb, minél eredményeseb­ben megtörténhessék. A vasutasok nagy szolgálatot te­hetnek az országnak. Jó munkájuk­ra tehát nagy szükség van. Vannak nehézségek, bérkérdések, lakásgon­vonatkeresztezési jelentés. Tőke János elvtárs, kaposvári ál- lomásfőnök-helyettes a fürdő- és mosdóhelyiség, valamint a rendes vonatkísérő-helyiség hiányát tette szóvá. A dolgozók 70 százaléka kint­lakó, tehát nvomós indok van helyre- hozatalukra. Bírálta a politikai osz­tály munkáját, mert egyéni sérel­mekkel heteket foglalkozott, de a munkások körülményeivel keveset. Kérte, változtassanak ezen. Élénk helyesléssel fogadták a je­lenlévők Erdélyi János elvtárs, sió­foki állomásfőnök felszólalását, aki a vasutasok iránti bizalomró! beszélt. A KV határozata nyomán fc-lszabadultabb légkörben lehet az aktívát megtartani, s ez szókimon­dásra kötelez bennünket. Bizony be­szélni kell a törvénysértésekről, me­lyeknek sok régi vasutas szakember is áldozatul esett — mondotta Erdé­lyi elvtárs. —■ Ilyennek nem szabad többé előfordulnia. Beszélni kell a bérezés helytelenségéről, különösen a forgalomnál. Szüntessék meg a fölösleges hi­vatalokat a vasútnál, s akkor mód lesz a dolgozok fizetésének emelésére. Javítani kell a lakáshelyzeten, mert csak a kiegyensúlyozott családi éle­tet élő, rendes otthonban kipihent emberekkel lehet többet és jobbat termelni. A minisztérium munkatár­sai, a politikai osztály funkcionáriu­sai kerüljenek közelebb a tömegek­hez. Jobban foglalkozzanak problé­máikkal és fáradozzanak megoldásu­kon. Az őszi forgalom feladatairól szól­va Vastag Fajos elvtárs, párttitkár az ipari vállalatok, állami gazdasá­gok, a szállíttató felek segítségét kérte. Foglalkozott a tömegszerveze­tek munkájával a KV határozatai­nak megvalósításában. A pártélet fellendülőben van, a taggyűlések mozgalmasabbak. Fehér elvtárs, a szakszervezet te­rületi bizottságától válaszolt a fel­vetett bérpanaszokra és elmondta: szeptember 1-től létrejön a vas­úti területi egyeztető bizottság, ami komoly lépést jelent a dol­gozók jogainak bővítésében. A SZOT foglalkozik a bérrendezés­sel. A panaszokat megnyugtató mó­don elintézik. A lakásproblémákkal kapcsolatosan megvizsgálják a kis­lakás-akció létesítésének lehetőségét dók stb. Nem leküzdhetetlenek ezek. Nehéz a lakáskérdés, Kaposvárott különösen. Egyesek bizony a törvé­nyek kijátszásával, »szocialista ösz- szeköttetéssel« jobban hozzájutnak a lakáshoz. Azon kell lennünk, hogy megakadályozzuk ezeket a visszás­ságokat. A jó munka, kétségtelen, a jó élettől, a szép otthontól, a kultú­rált körülményektől függ. De mind­ezek természetesen kölcsönösen függ­nek a jó munkától is. Előbb termel­ni kell, jobban és többet termelni. Akkor meglesz mindaz, ami előfel­tétele a továbbjutásnak. Néhány szót a rehabilitációról, mely nem merülhet ki egyszerű kéz­szorításban. A rehabilitáció lelkiis­mereti kérdés. Azokat a hibákat, amelyeket elkövettünk — és meg kell mondani, nemcsak a felső szer­vek, hanem mi is elkövettünk —, csak úgy tudjuk kijavítani, ha mé­lyen meg vagyunk győződve kijaví­tásuk szükségességéről. Töretlenül el vagyunk szánva arra, hogy a Központi Vezetőség határozatait megvalósítsuk. A vasutas dolgozók szorgalmas, ál­dozatkész munkával építik országun­kat. Az aktívaértekezlet segített fel­tárni a nehézségeket. Sokat, min­dent nem ígérhetünk, de a megyei, \árosi, járási pártbizottságok szívvel- lélekkel azon lesznek, hogy méltóan képviseljék a Somogy megyei vas­utas dolgozók érdekeit, hozzásegítsék őket munkájuk még eredményesebb végzéséhez —- mondta befejezésül Tóth elvtárs. A nagyaktíva-értekezlet az elnök­lő Cigelédi József elvtárs zárószavai­val ért véget. Sz. I. — UJ KIÁLLÍTÁSOKRA KÉ­SZÜL A RIPPL-RÖNAI MÜZEUM. Elsőnek Mikus Gyula keszthelyi festőművész kiállítását rendezd meg a múzeum, majd a kaposvári képző­művészek 10 éves jubiláns kiállításá­ra és egy keramikus kiállításra ke­rül sor az ősz folyamán. — NÉPRAJZGYŰJTÉS. A Megyei Tanács Népművelési Osztályának munkatársai rövidesen befejezik néprajzi kutatásaikat, s még a tél elején megkezdik a néprajzgyűjtést. Erre a célra egy magnetofont és egy filmvevőgépet kapnak, melyekkel megörökítenek minden somogyi nép­szokást, vdseletet, táncot, babonát, mesét és balladát. — ÜNNEPRE KÉSZÜL NIKLA. Bensőséges ünnep színhelye lesz va­sárnap Niktla. Ezen a napon avatják emlékmúzeummá azt a házat, ahol Berzsenyi Dániel életének utolsó idő­szakában hosszabb időt töltött. — ÖTRENDBELI LOPÁS MIATT KÉT ÉS FÉLÉVI BÖRTÖN. Bárány Imre lullai lakos, aki már 11 eset­ben volt büntetve, a napokban ismét a bíróság előtt állt. Bárány kanizsai nyomozónak adta ki magát, s az így szerzett bizalmat lopásra használta fel. Ségváron lószerszámot, másutt nuhaneműeket lopott. A rendőrség elfogta a veszélyes tolvajt, ötrend­beli lopás miatt két és félévi börtön- büntetésre ítélte a Siófoki Járásbíró­ság. 1 ; . I i is. TÓTH ISTVÁN ELVTÄRS: a vasutasok jó munkájára nagy szüksége van az országnak

Next

/
Thumbnails
Contents