Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-28 / 202. szám
SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. augusztus 28. A Hazafi M 8 Népfront m o g y g* y ű l é s € Kaposvárott (Folytatás az előző oldalról.) md akarja és fogja a demokratikus jogokat. Bármilyen nemzetiségű legyen is valaki, nyugodt lehet afelől, hogy a jövőben semmiféle sérelem nem éri emiatt. Az elmúlt években előtordultak sérelmek, különösen a déli határsávban, ahonnan egyeseket kitelepítettek. A Politikai Bizottság azt javasolja kormányunknak, hogy mindazoknak, akiket a déli határsávból kitelepítettek, tegye lehetővé a visszatérést, nyújtsanak nekik ötezer forintig terjedhető egyszeri segélyt, s ha szrökA szocialista demokráciáról szólva Álas Lajos elvtárs kifejtette, hogy annak legfőképpen az üzemekben', temnelőszövetkezetelkibein, állami gazdaságokban kell érvényesülnie. A Központi Vezetőség határozatából az is következik, hogy a jövőben az üzemek, hivatalok, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói sokkal inkább résztvéhetnek üzemük tervének kialakításában, a beruházások ellenőrzésében; beleszólásuk lehet abba, hogy milyenek legyenek a munka- és bérviszonyok. így a dolgozók mindinkább magúik fogják igazgatni saját sorsukat. Ez nem jelenti azt, hogy feladjuk az egyszemélyi felelős vezetés elvét, mert a gyárakban az igazgatóik felelőssége továbbra is fennmarad. A szocialista demokrácia kiterjesztésével kapcsolatban azonban — folytatta — egyesek arra gondolnak: talán a nép ellenségei is szót kapnak, hogy szidják, gyalázzák népi demokráciánkat. Ezért világosan le kell szögeznem, hogy a szocialista demokrácia a nép demokráciája. Semmi szín alatt sem engedhetjük meg ezután sem, hogy a demokrácia ürügye alatt az egykori földbirtokosok, gyárosok, csendőrök vagy kulá- kok szót emelhessenek a nép ellen. séges, továbhi tízezer forint kölcsönt ás kapjanak gazdaságuk berendezésére. Ha házukat nem államosították, akkSy. 'vissza kell juttatni eredeti tulajdonosának, ha pedig laknának benne, a lakó tartozik bért fizetni ezért. A földet is vissza kell juttatni az ilyen kitelepítetteknek, ha pedig a föld valamelyik termelőszövetkezet vagy állami gazdaság tulajdonába került, akkor a tulajdonost csereingatlannal kell kárpótolni. Ha abban a községben, aihol a sérelmet szenvedett korábban lakott, nem lehet kártalanítani, más községben kell neki házat vagy csereingatlant adni. Mindezekből is látható, hogy kormányunk, mint .minden más kérdésiben, ezen a téren is jóvá akarja tenni a múlt hibáit. Tudjuk, hogy vannak még megoldatlan kérdések, s az utóbbi időben tapasztalhatók, hogy amikor a dolgozók ezeket a kérdéseket felvetik, az ellenség igyekszik őket befolyásolni: követeljék a népi hatalomtól ezek mindegyikének megoldását egyik- napról a másikra. Felhívok mindenkit, ne adjon hitelt az ellenség szavának. hanem a felmerülő kérdéseket a dolgozók és a nép vezetői egymással tárgyalják meg. s együttes munkával törekedjenek azok fokozatos megoldására. A nemzetközi helyzetről szólva rámutatott arra, hogy a Szovjetunió bölcs, következetes békepolitikája következtében az elmúlt hárem évben lényegesen csökkent a háború veszélye. Most a szuezi kérdés miatt egyes angol és francia körök megint fegyveres erőszakkal, sőt háborúval fenyegetőznek. Azt a meggyőződését fejezte ki azonban, hogy végül is tárgyalások útján, békés úton sikerül ezt a kérdést is megoldani. — Néhány szót szeretnék még szólni pártunkról — folytatta ezután Ács Lajos elvtárs. — Pártunk számtalanszor bebizonyította, hogy semmilyen más érdeket nem tart szem előtt, csak a nép érdekét, s ezért a legkényesebb kérdéseket is a nép érdekének megfelelően igyekszik megoldaná. A Központi Vezetőség legutóbbi üléerdes ferewc: són bebizonyosodott, hogy bármilyen akadály álljon fejlődésünk útjában, a párt képes arra, hogy elhárítsa azt, (Taps.) Ezért bízvást mondhatom: a párt és a kormány az elkövetkező években támogatni fog mindent, ami a nép javát szolgálja, magabiztosan viszi sikerre a dolgozó tömegek ügyét. Innen is felhívom a Somogy megyei dolgozókat, egyöntetűen támogassák a pártot, tömörüljenek annak Központi Vezetősége köré. Befejezésül a Hazafias Népfront- mozgalom jelentőségéről szólt. Pártunk Központi Vezetősége a leg- messzehbmenőleg támogatja a Hazafias Népfrontot, a nemzeti összefogás mozgalmát — hangsúlyozta. — Azt szeretnék, ha ebbe a mozgalomba minden becsületes, áldozatkész, hazáját szerető dolgozó magyar ember bekapcsolódnék. Jól tudjuk, sokan varrnak városokban és falvakban olyanok, akik korábban tevékenyen dolgoztak a demokratikus pártokban, a Kisgazda Pártban vagy a Nemzeti Parasztpártbain és más demokratikus pártokban a demokratikus, a szocialista Magyarországért. Pártunk Központi Vezetősége nevében is felhívok mindenkit, * aki a múltban az ország felemelkedéséért dolgozott, vegyen részt újra a politikai életben, kapcsolódjék be a Hazafias Népfront- mozgalomba. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy a mai helyzetben résztvehet az alkotó munkában, a kommunistáikkal együttműködve tömörüljön a Hazafias Népfront zászlaja alá. Ajzt akarjuk, hogy városban és falun mindenkinek módja nyíljék arra, hegy elmondhassa észrevételeit, javaslatait, bírálatait és segftőszámdékkal rószt- vehessan. az .előttünk álló feladatok megoldásúiban. Einre szolgál a nagy inemaetéipítő mozgalom, a Hazafias Népfront (Nagy taps.) Ezután Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. a szocialista demokrácia a nép demokráciája Az egyéni gazdák termelésének növelése mellett elsősorban a termelőszövetkezetek erősítésével fejlesztjük a mezőgazdaságot * Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Központi Vezetőség júliusi határozata nagyszabású munkaprogram, mely egyrészt lelkesítő, nagyszerű tettekre késztető feladatokat állít elénk, másrészt nagy erőfeszítéseket kíván népünktől. A határozat óta alig egy hónap telt el, s a kormány máris több intézkedést tett annak végrehajtására. Ezek közül Erdei Ferenc elvtárs két kérdéssel, a mezőgazdaság, illetve a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével és az állam- igazgatás néhány kérdésével foglalkozott részletesen. . — Mezőgazdaságunk fejlesztései illetően teljesen világosak és félre- érthetetlenek második ötéves tervünk célkitűzései — mondotta többi között. — Ezek egyrészt arra irányulnak, hogy a mezőgazdasági termelésben általános fellendülést érjünk el, másrészt helyes úton és módon előmozdítsuk a mezőgazdaság szocialista átalakulását. E kettőnek együttes célja az, hogy második ötéves tervünk teljesítésével mintegy 27 százalékkal emeljük a mezőgazdaság össz-termelését. — Ezzel kapcsolatban sokakat érint közelről a mezőgazdasági tervezés kérdése, ami korábbi időszakban nem kevés bosszúságot okozott. Aki csak keveset is ért a mezőgazdasághoz, jól tudja, hogy a mezőgazdaságban nagyon nehéz úgy tervezni, hogy egyszerűen előirányozzuk: a jövő esztendőben ennyi vagy annyi százalékkal legyen több valamiből. Ebbe beleszól az időjárás, a termelés viszonyai és sok más körülmény. Ezért második ötéves tervünkben a 27 százalékos termésemelkedés nem azt jelenti, hogy például 1960-ban 1954-hez képest 27 százalékkal lesz több a mezőgazdaság össz-termése, hanem az első ötéves terv egész termékmennyisége és a második ötéves terv egész termékmennyisége közötti különbséget fejezi ki a 27 százalék. Józanul számolunk azzal, hogy lesz év, amikor jobb lesz a termés és túlléphetjük a kitűzött százalékot. De lehet év, mikor a kedvezőtlen időjárás miatt gyengébb termést érünk el. De akárhogyan változik is az időjárás, öt éven át a munka javításával, a termelés feltételeinek megteremtésével mindenképpen reális az a cél, hogy öt év átlagában 27 százalékkal emelkedjék mezőgazdasági termelésünk. — Ennek a célnak elérése nemcsak a termelőszövetkezeteken, hanem a jelen időszakban jelentős részt az egyéni gazdákon múlik. Hogyan segíti a párt és a kormány az egyénileg gazdálkodók termelését? Az anyagi érdekeltség kérdése nyilván a legfontosabb e tekintetben, főképpen ebben az évben, mivel a termés — legalább is gabonából — a vártnál gyengébbnek mutatkozik, s mind az egyéni gazdálkodóknak, mind a termelőszövetkezeteknek, de az államnak is komoly gondot okoz a begyűjtés teljesítése. Az egyénileg gazdálkodóknak is, a termelőszövetkezeteknek is természetesen a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséből kell kiindulni, de ahol valami különleges nehézség van — ideértve az elemi károkat is — az állami vezetésnek természetesen foglalkoznia kell a kérdéssel. Gazdasági adottságaink azonban nemigen teszik lehetővé, hogy itt valami különleges bőkezűséggel keressünk kiutat. A jövőre nézve félreérthetetlenül leszögezhetjük, hogy állami tevékenységgel is fokozottan előmozdítjuk a termés növekedését, a termelés színvonalának emelését. Ugyanakkor nincs szó arról, hogy a várható többlettsrmék arányában növelni akarjuk akár a beadási, akár az adóterheket. Ellenkezőleg, mindazt a többletterméket, amit erőfeszítéseink nyomán elérünk, az állami felvásárlás rendes árain vásároljuk meg, ami lényegében a szabadpiaci árnak felel meg. Ez egyik biztosítéka annak, hogy a bérből és fizetésből élő munkások és értelmiségiek életszínvonalemelkedésének megfelelően legalább 25 százalékos életszínvonal-emelkedést érjenek el a mezőgazdaságban foglalkoztatottak is. — Mindezek alapján sem állíthatjuk azonban — folytatta beszédét Erdei Ferenc —, hogy az egyéni gazdálkodás útján teljes mértékben megvalósíthatjuk második ötéves tervünk mezőgazdasági vonatkozású célkitűzéseit. Teljesen világos, s minden tapasztalat világszerte azt mutatja, hogy a mezőgazdaság igazán nagyarányú fejlődését, egész termelésének áthelyezését a fejlett technika alapjára, az ember munkájának könnyítését csak nagyüzemi keretek — s nyugodtan hozzátehetjük —, csak a szocialista nagyüzemi gazdaság keretei között lehet elérni. Éppen ezért semmiféle kétséget nem hagyunk atekintetben, hogy az egyéni gazdálkodók termelésének növelése melleit elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodásban látjuk a mezőgazda- sági termelés fejlesztésére irá- i njuló céljaink elérését. H kormány intézkedései a fsldjáradék fizetésére!, a t$z-ek szállítási nehézségeinek megcidásárél — Az elmúlt héten foglalkozott a Minisztertanács a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kérdéseivel, beleértve az országban többhelyütt alakult egyszerű termelői társulásokat, szakcsoportokat is. Ebben a kérdésben igen nagy jelentőségű lesz az a rövidesen nyilvánosságra kerülő minisztertanácsi határozat, amely a termelőszövetkezetekről, a földművesszövetkezeti mozgalomról s az ennek keretében fejlesztendő egyszerű termelői társulásokról szól. — Ez a határozat mindenekelőtt igyekszik megoldani a termelőszövetkezetekbe lépő tagok vagyoni kérdéseit. Tehát az elszámolásra, a térítésre egyszerűbb szabályokat állapít meg, külön gondot fordít arra, hogy a belépő tagnak a bevitt épületet, szőlőt stb. megtérítsék. Intézkedik ez a határozat a földjáradékról is. Ekörül többhelyütt vita van a szövetkezetekben. Egyes tsz-ekben nem nagy figyelmet fordítanak a földjá- radékra, s úgy kezelik, mint valami kapitalista csökevényt, amelyről legjobb mielőbb elfeledkezni. Természetesen nem ez a véleményük azoknak, akik kisebb-nagyobb földdel lépnek a szövetkezetbe. Ezért az eddigi alapszabályoktól eltérően — a Központi Vezetőség határozatában megadott irányelvet követve — most kimondjuk, hogy a földjáradékot nemcsak általában kell fizetni, hanem a földadó levonása nélkül kell kifizetni. — A termelőszövetkezeti építkezéseket eddig különösen az anyaghiány gátolta. Az' elkövetkező hetekben azonban e téren lényeges változást hoz a Minisztertanács határozata. A termelőszövetkezetek erdőterületi és erdőhasználati jogai körül kialakult viták megoldását is elősegíti a határozat. Több helyen helyesen panaszolták, hogy a földreformtörvény szerint minden egyéni gazdálkodó egyéni tulajdonként visszatarthatja 10 holdon aluli különálló erdejét, s az nem kerül állami tulajdonba. Ezek ma is az egyéni gazdálkodók birtokában vannak. Viszont, akik a szövetkezetbe léptek, azoknak ügyében az állami szerveknek az volt a véleményük, hogy ha már beléptek, akkor nincs szükségük egyéni erdőre, s így a belépőnek sem maradt meg az erdeje, sem a szövetkezeté nem lett. Ezt a helyzetet most félreérthetetlenül megváltoztatjuk — folytatta —, s kimondjuk, hogy ilyen esetben az erdőt vissza kell adni a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül arra is módot keres a határozat, hogy kötelezze az erdő- gazdasági és földművelési szerveket: a termelőszövetkezeteknek mindenütt nyújtsanak különböző erdő- és fahasználati juttatásokat, ahol erre megvan a lehetőség, természetesen az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények megtartásával. — A termelőszövetkezetek szállítási nehézségeinek kiküszöbölésére az eddigi teherautó-mennyiségen felül körülbelül mégegyszer annyit vásárolhatnak a tsz-ek, továbbá beszerezhetnek majd univerzál-traktoro- kat a hozzávaló pótkocsikkal. Ilyen vásárlásokra a következő hónapokban már lehetőségük lesz. Megoldódik a szállítási korlátozások kérdése is. Általában 50 kilométeres körzeten belüli korlátozás nélküli szállítási jogot kapnak a szövetkezetek, sőt távolabbi, saját elárusítóhelyre is lehetővé teszik a szállítást. Hz országgyűlés elé kerül az idős tsz-tagek biztosítása és az úi tsz-törvény — Szinte egész dolgozó parasztságunkat érinti a termelőszövetkezeti öregségi biztosítás — mondotta Erdei elvtárs a továbbiakban. —• Biztosítási szakembereink, intézményeink kidolgozzák annak a módját, hogyan lehet a leggazdaságosabban minél jelentősebb összeget biztosítani az idős szövetkezeti tagoknak. A Minisztertanács munkaterve szerint ezt a kérdést még ebben az évben az országgyűlés elé terjesztjük. Megemlítette azt is, hogy készül a termelőszövetkezeti törvény, ami rendkívül fontos mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából, mert a ma is érvényben lévő mintaalapszabály meggátolta azt, hogy a helyi gazdálkodás kialakításában a tagok saját akarata érvényesüljön, másrészt több területen nem állapítottuk meg, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásába kinek milyen jogon és milyen mértékig lehet beleszólása. A szövetkezetek jogosan panaszkodnak amiatt, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, járási tanácsok, vagy akár a községi tanácsok is olyan mértékben szólnak bele gazdálkodásukba, amely meghaladja a törvényes igazgatási jogok gyakorlását. Az új törvényt ez év végéig szándékozik a Minisztertanács az országgyűlés elé terjeszteni. — A termelőszövetkezetek mellett — s ez szintén új vonása mezőgazdasági politikánknak —1 sokkal nagyobb gondot akarunk fordítani a földművesszövetkezeti mozgalomra és a szövetkezetek különböző alacsonyabb formáira — mondotta a továbbiakban!. — Segítsük elő tenmelőszövetkezeti csoportok szervezését olyan helyeken, aihol a magasabb fokú közös gazdálkodás feltételei még nem értek meg. A Központi Vezetőség határozatai utalnak arra, hogy az egész földimű- vesszövetkezeti mozgalmat tegyük életteljesebbé, erősebbé. A határozat mögött az a törekvés áll, hogy változtatva azon, amit az elmúlt években tettünk — tudóilldk a föl dműves- szövetkezeteket fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezeteikké korlátoztuk —, most bátran engedjük kiterjeszkedni a földiművesszövetkeze- tefcet a mezőgazdasági termelés legkülönbözőbb területedre olyan irányban is, ho«y az eddigi szakcsoportok, termelői társulások tapasztalatát továbbfejlesztve, hasonló termelő társulásokat hozzanak létre. Természetesen az ilyen társulások formáját nem lennie helyes mereven megkötni. A kiadásra kerülő határozat itt 's világos, utalt mutat. Kimondja például, hogy a legegyszerűbb alkalmi társulásokat is — például a cukor- répatenmelői szerződések lebonyolításéira, a gépállomósi gépek használatára, vagy csemeték megtermelésére — támogatjuk és segítjük, mint a földművesszövetkezet szerves részét. A társulások erősebb formáját is a legmesszebbmenőkig támogatjuk, például az olyan állandó társulásokat, mint amilyenek lényegében a szakcsoportok, és fejlesztjük, hogy szélesítsék feldolgozó, termelői tevékenységüket. A Miniszter tanács elhatározása kiterjed arra is, hogy a földművesiszövetikezetelk szervezetében önálló szakszövetkezetek is létesüljenek, éppen olyan tagjaiként a SZÖVOSZ-nak, mint amilyen egy fakiterjedése nem ellentétes a tsz-ekre vonatkozó tevékenységgel, mert egy- egy ilyen szakcsoport vagy alkalmi társulás jó út lesz a közös gazdálkodáshoz. A továbbiakban Erdei Ferenc elvtárs az államigazgatás néhány kérdéséről szélit. Hangsúlyozta: az államigazgatási munka ész- szerűsítésének, egyszerűsítésének az a lényege, hogy a szocialista demokráciát fejlesszük, erősítsük, kibontakoztassuk az egész államigazgatásban. Tehát jobbá, egyszerűbbé tegyük államigazgatásunkat, ezzel is lenyes- sük róla a bürokratikus vonásokat. Az egyszerűsítés lényeges forrása a túlzott központosítás megszüntetése, amit a területi átszervezés is elősegít. A területrendezés természetesen csak a megyéket és a járásokat érinti, a községeket nem. Resró’t még a tanácsok önállóságának fejlesztéséről, és hangsúlyozta: minden vonalon érvényesíteni kell a tanácsok önállóságét. Befejezésül a Hazafias Népfront- mozgalcmmal foglalkozott Erdei Ferenc elvtárs. Rámutatott arra, hegy az előttünk álló program és a szocialista demokrácia tág keretei mondén alkotó erő számára helyet biztosítanak. Lehetővé teszik, hegy dolgozó népünk egységesen felsorakozzék a népfront zászlaja alá. (Nagy taps.) * * * Ezután Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára szólt a nagygyűlés részvevőihez. Beszélt azokról a feladatokról, melyek a Központi Vezetőség határozatából Somogy megye kommunistáira, a népfrontban tömörült dolgozókra várnak. A Megyei Népfront-bizottság nevében e munkákhoz sok sikert és jó egészséget kívánt Somogy megye szorgos népének. A nagygyűlés az Intennacionálé -hangjaival ért véget. lusi földművesszövetkezet. A föld- / művesszövetkezeti mozgalom ilyen RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK NICOSIA (MTI) Vasárnap több ciprusi városban olyan röplapokat terjesztettek, amelyeket egy új földalatti szervezet bocsátott ki. Az AP jelentése szerint az új szervezet PEKA-nak nevezi magát, amely rövidítése a »ciprusi harc politikai bizottsága« elnevezés kezdőbetűiből tevődik ösz- sze. A röplapok szerint a PEKA Ciprus lakosságának minden rétegét képviseli. »A ciprusi nép sohasem nyugszik bele abba, hogy a PEKA hős harcosai letegyék a fegyvert« — mondja a röplap. NEW YORK (TASZSZ) Mint a United Press hírügynökség jelenti, az Egyesült Államokban, az Alabama állambeli Montgomeryben bombát dobtak Robert Gretz lelkész házára. Gretz tevékenyen részt vett a Montgomery-i autóbusztársaság elleni bojkottban, amelyet a város néger lakossága indított amiatt, hogy az autóbusztársaság vonalain faji megkülönböztetést léptetett életbe. A United Press közli, hogy a vétkeseket nem tartóztatták le. PEKING (TASZSZ). A japán rádió jelentése szerint az amerikai csapatok szolgálatában álló több mint százezer japán munkás vasárnap sztrájkot indított, tiltakozásul az 'amerikai parancsnokság által bevezetett új munkaügyi rendszabályok ellen. A japán munkások ezenkívül új kollektív szerződés megkötését követelik. LONDON (TASZSZ) A Reuter-iroda isztan- tuli jelentése szerint a Malatja tartományban lévő Adijaman városban felhőszakadás következtében keletkezett árvíz során 79 ember vesztette életét. * * * Berlin (MTI). A wiirzburgi amerikai katonai törvényszék pénteken hirdetett ítéletet hét amerikai megszálló katona fölött, akik a közelmúltban erőszakot követtek el egy 15 éves német iskoláslányon. A bíróság négy katonát életfogytiglani börtönbüntetésre, három katonát pedig 14 évi fegyházra ítélt. r (
