Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! yi AZ MDP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP)A XIII. évfolyam, 180. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1956. augusztus 1. Tettekkel válaszolunk a Központi Vezetőség határozatára Ezután sokkal jobban őrködünk a törvényesség betartásán Hittel, hizalommal tölt el berniünket, tanácsvezető­ket Gerő elvtársnak a Központi Vezetőség július 18— 21-i ülésén mondott beszámolója, különösen a beszámo­lónak az a része, hogy az államapparátus dolgozóinak túlnyomó többsége derék, becsületes ember. Erőt adott valamennyiünknek a Somogyi Néplap július 6-i szá­mában megjetent »-Nem engedjük megrágalmazni becsü­letes tanácsvezetőinket« című cikk is. Persze, a Köz­ponti Vezetőség ülése után még inkább látjuk köteles­ségeinket választóink, dolgozóink iránt. Munkánkban aura törekszünk, hogy sakkal inkább, mint eddlig, őrködjünk a törvényesség betartásán. Ugyanakkor ügyelünk arra is, hogy a köz rovására sen­ki ne bújhasson ki az állami kötelezettségek, a köz­teherviselés alól. Mert a mi falunkban is akadnak olyanok — igaz, a lakosságnak csak elenyésző kisebbsé­ge —, akik úgy gondolják, rájuk nem vonatkoznak a törvények, nékik csak követelnivalójuk van az állam­tól. Kovács Menyhért pl. évek óta notórius hátralékos. 1952 óta több mint 10 000 forint adója gyűlt össze. Vá­sározásra, kocsmára bezzeg van pénze, adóra azonban nincs. Természetesen az ilyen emberek nagymértékben hátráltatják a község terveinek teljesülését. Azon fára­dozunk, hogy törvényeink becsületét megóvjuk, hogy mind többen legyenek falunkban olyan példamutatók, mint Pépes István, Simon Lajos, Zsigó Lajos, akik ál­landóan késedelem nélkül rendezik kötelezettségeiket. ígérjük a Központi Vezetőségnek, hogy tovább szi­lárdítjuk kapcsolatunkat a falu dolgozóival, még jobban bevonjuk őket a hatalom helyi gyakorlásába, nagyobb tekintélyt, megbecsülést szerzünk a községi tanácsnak, a néni demokráciának. Sümegi János, Lulla tanácselnöke. Egyszerűsítjük a bank munkáját Régi gondunk a nehézkes, sokszor bürokratikus ügyintézés. Sokszor foglalkoztunk már azzal-, hogyan lehetne a pénzgazdálkodást egyszerűbbé tenni. Intéze­tünk, a Magyar Nemzeti Bank is sok olyan intézkedést alkalmazott, amelynek semmi gyakorlati értelme nem volt, csak megnehezítette a vállalatok munkáját, gaz­dálkodását, ahelyett, hogy segítettük volna. Gondolok elsősorban a pénztári tervezésre, a havi hitelterveikre. Ez utóbbit a vállalatok például még a negyedévi mérleg elkészülte előtt készítették, így a záró, illetve nyitó készleteiket pontosan nem tudták, azt találomra, hozzávetőlegesen készítették el. Ezeket a ter­veket hagyták jóvá a minisztériumban és a hiteligaz­gatóságon. Pár hét múlva pedig mi történt? Az, hogy az időközben elkészült mérlegből megállapítható lett a pontos készlet, ami természetesen sohasem egyezett a vállalat által előre elkészített adatokkal. így tehát min­den esetben nekünk kellett módosítani a negyedévi, il­letve havi hitelterveket. Mi szükség volt tehát arra, hogy a minisztériumok és a 'hiteligazgatóság pecséttel szentesítsen egy olyan papírt, amelyről előre tudta min­denki, hogy úgy sem lesz jó? Most már megkezdődött ezeknek a bürokratikus módszereknek az alapos felülvizsgálata és egyszerűsíté­se. Ez az egyszerűsítés sok felesleges munkától szabadít meg bennünket és a vállalatokat is, gazdaságosabbá te­szi a termelést. A júliusi párthatározat után biztos va­gyok abban, hogy ez az egyszerűsítési folyamat tovább fokozódik. Minket a határozat mindenesetre megerősít abban, hogy munkánkat még jobban végezzük, és to­vábbra is foglalkozzunk az egyszerűsítés lehetőségeivel. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank fiókvez. h. Öt kombájnos 1158 holdja Az egyiptomi nép örömmel fogadja az államosítási kormányhatározatot Kairó (TASZSZ). A Szuezi-csator- na Társaság államosításáról hozott egyiptomi határozat továbbra is az egyiptomi sajtó érdeklődésének kö­zéppontjában áll. A lapok megálla­pítják, hogy az államosítás híre or­szágszerte örömet keltett. Nasszer elnököt továbbra is üdvözlő távira­tokkal árasztják el más arab orszá­gok . különböző szervezetei, intézmé­nyei, politikusai és társadalmi sze­mélyiségei. Az egyiptomi kormány lépését az egész arab közvélemény és a többi békeszerető ország közvé­leménye egyaránt helyesli. Az állami gazdaságok öt legjobb kombájnosa mostanáig 1158 holdról takarította be a termést. Hétfőn Ki­Komtoájnos: Király János Csillagpuszta Mihalics Géza Marcali Vasvári Géza Kaposvár Varga Antal Nagybaráti Fenyvesi Ferenc Balatonújhely A kombájnosok élén Ifj. Vörös Ferenc, a gépállomási kombájnosok legjobbja a Nagybaráti Állami Gazdaságban takarítja be a kenyérgabonát. Hétfőn estig már 220 holdon végzett ezzel a munkával, így messze megelőzte a gépállomá­sok többi kombájnosát. rály János Csillagpusztán 16 holdat aratott le. Az állami gazdaságok legjobb kombájnosai: Béták, terület: Béták, termés: 354 kh. 3356 mázsa 214 kh. 2175 mázsa 210 kh. 2045 mázsa 230 kh. 1686 mázsa 150 kh. 2478 mázsa A siófoki járásban is befejeződött az aratás A siófoki járás termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjai a gabonafé­lék aratását július 30-án befejezték. Köszönet illeti a termelőszövetkezetek tagjait, a gépállomások dolgozóit és az egyéni gazdákat azért a példás szorga­lomért, amellyel sikerre vitték az idei kenyércsatát. MI A VÉLEMÉIÍIE»? í^ép javító Vállalat. Délután két óra. Perzselőn tűz a júliusi nap, forróságot lehel a zúgó, gépdübörgéstől hangos szerelőcsarnok­ba. Ambrus elvtárs, esztergályos befejezte műszakját, panyókára veti olajos kabátját, és vígan fütyörészve elindul az öltöző felé. Nemsokára otthon lesz, feleségénél, családjánál. De nem juthat el messze pár szó nélkül Lukács József szerelő jön, két esztergapad mellett nem is lehet elkerülni egymást. De ki akarja? Igazán csak pár szó az egész! Neked mennyit jelent? — kérdi Ambrus mosolyogva. — Havi százat. Ezret jegyeztem összesen. Es te? Hasonló. Egy jó ing kikerül belőle minden hónapban. 25 száza­lék is elő van irányozva második ötéves tervünkben. Bár ezt nem tu­dom, hogyan lesz? A bérem fog emelődni? .....— Nemcsak a béred. Árleszállítások is lesznek. Szóval, hogy össze­jöjjön a 25 százalék. Jó volt ez a határozat, jó az előirányzat. De az lap. Mert alap kell! Anélkül nem sikerül. Jobb munka, több olcsóbb. — Tudom. »Ráverek« a százalékra, meglátod. így segítek én. Tu­dom, levegőből nem lehet. Otthon is tervezünk. Feleségem mondja, most ez kellene, most az. Ha jól keresek, meglesz minden... csak anyag legyen... de most már... — Megjavult. Te... azóta megjavult. Még az is. Sokkal jobb az anyagellátás, nem állok semmit. Valahogy felkeltett mindenkiben va­lamit a Központi Vezetőség határozata. Keresünk, kutatunk, hol le­hetne javítani? Hát ami azt illeti... én tudnám. Miért nem javítják az üzemi konyhai ételek minőségét? Hisz ott étkezik a munkások legtöbbje. A kenyér pedig! Dühbe gurul az ember... miért süt egyes péküzem ugyan­olyan lisztből jó, a másik rossz kenyeret? ...A tanácsnak jobban meg kellene néznie... De, én megyek, mert sok dolgom van még... majd beszélgetünk... Ambrus elindul, dehát már igazán nem lehet megharagudni, ha úgy futtában Szöllősi elvtársba is belebotlik. — No, nézd csak ... még elmenne az ember mellett?! Nem, nem megy el. Megáll és szinte kibuggyan a másikból a kér­dés: — Mi a véleményed? — Hm. Nagyon kellett. — Mire gondolsz? — A gazdaságosságra. Az önköltségre. A bürokráciára, amely a leg­nagyobb pofont adja ennek a kettőnek. 110 munkással dolgozunk és a munlcánkat több mint 30 fő adminisztrálja. De hiába bocsátanunk el őket, mert az ügyvitel marad. Olyan ez, mint a polip. Levágjuk a lábait, újra kinő. A határozat pedig erre is szól. Mint mindenre. — Sok nehézség van, de megoldjuk, Szöllősi elvtárs! Abban van az erőnk, hogy egységesen kiállunk a határozat megvalósításáért. Egészséges vasgyúró született július 18-án, rajtuk áll, hogy embert fa­ragjunk belőle ... De most már tényleg megyek... viszontlátásra! — Viszontlátásra, Ambrus elvtárs! _Szüts__ R ekord a cséplésben A Marcali Gépállomásról Jelentik: Szvoboda Gyula és cséplőcsapata hét­főn rekordteljesítményt nyújtott: 1070- es gépével 260 mázsa gabonát csépelt el a somogyszentpáli egyéni gazdák portáin. A cséplőcsapat minden tagja ismeri feladatát így eqy-egy gépállítás 8 — 10 percnél nem tart tovább. Ez a titka annak, hogy a Szvoboda cséplő- csapat napi teljesítménye meghaladja a 200 mázsát, eddig összesen több mint 17 vagon gabonát csépelt el. ALKOTMÁNYUNK TISZTELETÉRE. Toponár adófizetési versenyre hívja a kaposvári járás községeit Toponár község termelőszövetkeze­ti és egyéni dolgozó parasztsága ne­vében a harmadik negyedévi adóbe­vételi terv teljesítésére, alkotmá­nyunk tiszteletére, versenyre hívjuk a kaposvári járás valamennyi közsé­gét, dolgozó parasztját és termelő- szövetkezetét. Vállaljuk, hogy har­madik negyedévi adóbevételi tervün­ket augusztus 20-ig 70 százalékra, szeptember 20-ig pedig 105 százalék­ra teljesítjük. Ezzel is elő kívánjuk segíteni pár­tunk és kormányunk helyes intézke­déseinek végrehajtását, s kifejezzük pártunk és kormányunk iránti ra­gaszkodásunkat, szilárd állásfoglalá­Í sunkat. Toponár, 1956. július 31-én. | Sallai Lajos | vb-elnök. ; Laposa György * népfront-elnök. Bendi Mihály MDP-titkár. Nagy László pénzügyi áb. el. Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden délelőtt a Minisztertanács elnökének beszá­molója feletti vitával folytatta munkáját. (Hegedűs elvtárs bes*édének első részét a 2. oldalon közöljük.) Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró An­tal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, He­gedűs András, Hidas István, Ko­vács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Miniszterta­nács tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy a Minisztertanács eliiö- kének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Achátz Imre, Földvári Rudolf, F. Kiss Imre, Molnár Er­nő és Urbán Ernő képviselő jelent­keztek felszólalásra. A vitában elsőnek Házi Árpád elvtárs, az állami ellenőrzés mi­nisztere szólalt fel. Házi Árpád elvtárs: „El kell érnünk, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz“ Házi Árpád bevezetőben hang­súlyozta, hogy Hegedűs elvtárs vá­zolta azokat a feladatokat, ame­lyek az állami munka további megjavítása érdekében pártunk Központi Vezetőségének útmutatá­sai alapján soron következnek. A tennivalók között igen jelentős he­lyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése. A szocialista demokrácia fejlő­désének meggyorsításában kiemel­kedő szerepük van a tanácsoknak — mondotta. A lakosság által de­mokratikusan megválasztott taná­csoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságai­nak úgy kell meigszerveznáök mun­kájukat, hogy állandó és élő kap­csolatot tartson fenn a széles dől;, gozó tömegekkel, s e kapcsolatot állandóan fejlesszék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása ér­dekében a tanácstagok és a tanácsok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanulmányozzák a la­kosság szükségleteit, és ezek kielégítésének lehetőségeit. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amely­hez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka további ja­vításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatásköröket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a la­kosság szükségleteinek jobb kielé­gítését szolgálja. A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányossá­gok vannak — hangsúlyozta ezu­tán, majd felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a hazafiasságból, álla­munk iránti szerétéiből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldo­zatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. Szá­mos példát sorolt fel ennek alátá- mosztására megyéjéből, Pest me­gyéből. Az így megoldott feladatok jelen­tősége — folytatta — nem korlá­tozódik csupán arra, hogy megépül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri színpad, orvosi rendelő vagy taní­tólakás — bár ezek önmagákban is jelentősek. A társadalmi akti­vitás felkeltésével a tanács arra neveli az állampolgárokat, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel megvalósíthat­juk azokat a célokat is, amelyeket szétszórtan, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. A tömegek társadalmi öntudata növekszik ezen az úton. Megerősödnek azok a feltéte­lek, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy a lakosság hasonló érdeklődést mutasson az ország vezetésének legnagyobb kérdé­sei iránt is. így lesz a jólvégzett községpoliti­ka az állami demokratizmus erősí­tésének fontos forrásává is. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem váli általános­sá, még sok ezen a téren is a hiá­nyosság, de a jó ^tapasztalatok fej­lesztésével, általánosításával el le­het és el kell érni a hibák gyors felszámolását. Nekünk, országgyű­lési képviselőknek ebben kell első­sorban tevékeny segítséget adnunk a tanácsok munkájához. A demokratizmus fejlesztésének útjából — amint pártunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távolítanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntet­nünk azokat a bürokratikus voná­sokat, amelyek qz. állami munká­ban még megtalálhatók — mon­dotta, majd hangsúlyozta: — az állami munkában el kell érnünk, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgozó tö­megekkel egybeforrva végezzék munkájukat. Nekünk, országgyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szo­cializmus építésének további sike­reiért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. (Taps.) (Az országgyűlés munkájáról hol­napi számunkban léözlünk további részleteket.) ÚJABB ÖSSZETŰZÉSEK ALGÉRIÁBAN Párizs (MTI). Hétfőn délutáni hír- ügynökségi és sajtójelentések sze­rint a legutóbbi 24 órában ismét he­ves összetűzések zajlottak le Algé­riában. Az összecsapásoknak 140 fel­fegyverzett algériai esett áldozatul, a francia erők veszteségeiről nincs részletes jelentés. A fővárosban ma­gában fegyveres algériaiak négy gép­kocsit felgyújtottak. BONN NEM FOGLAL ÁLLAST A SZUEZ ÜGYBEN Bonn (MTI). »A Szuezi-csatornával összefüggésben felmerült viszály nem érinti közvetlenül a német érde­keket, a szövetségi kormány tehát semmi okot sem lát hivatalos állás- foglalásra-« — közölték hétfőn bonni kormánykörökben. A szövetségi gyű­lés egyes pártcsoportjaiban szintén tartózkodnak nyilátkozattételtől Szu- ee ügyében — jelenti a DPA. A KERESKEDELEM KÉSZÜL AZ ISKOLAIDÉNYRE A ruházati boltokban készülnek gabb lesz az áruk választéka, mint az iskolaidényre. Már javában ren­dezik a raktárakat, ahová folyama­tosan érkeznek a gyermekholmik* ruhák, köténykék. Az idén — mivel az ipar idejében felkészült — gazda az elmúlt évben. A RÖLTEX-boltok a kislányoknak kézimunkához szükséges mintákat, előrajzolt anyagokat és fonalat is árulnak. )OOO00OOO©OOOOO0O©©O00OOOOOO0OOOOOO€XDO€XDOOOOO©©©GG 10 ÉVES A FORINT A szívünkhöz közelállók születés­napját mindig meleg örömmel, kö­szöntésekkel ünnepeljük. Most 10 éves a -magyar forint, s ezt a 10. szü­letésnapot a legkedvesebb évfordu­lók közé soroljuk. Tíz esztendeje, amikor kisepertük a millió és billió pengőket, adópen­gőket, velük az inflációt s az inflá­cióból élősködő szemeteket. Tíz esz­tendeje, hagy az örömmel együtt megcsillant szemünk előtt a forint fénye, hogy a csillagászati számok­kal vetekedő pengős-világra rákö- szöntött a jó magyar forint. Ke­zünkbe fogtuk, néztük hitetlenked­ve, s akkor még hittünk tán a jós­lásoknak is: úgy sincs rá fedezet, s félesztendőn belül már nem billió pengőkről, hanem billió forintokról kell beszélnünk. De a kezünkben volt, a mi pénzünk volt, s jött a félesztendő, esztendő, s immár 10 esztendeje az emlékeze­tes születésnapnak, 1946. augusztus elsejének, s íme, az annyiszor han­goztatott jóslások a forint romlásá­ról, lebélyegzéséről mind hazugnak bizonyultak. Rájuk cáfolt a 1Ö esz­tendő, a 10 esztendős forint nem romló, hanem emelkedő értéke. Köszöntjük a 10 esztendős forin­tot születésnapján, s köszöntjük a dolgozó embert, akinek munkája nyomán erősödik az infláción diadal­maskodó, épülő országunk, jó forin­tunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents