Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-06 / 158. szám

Péntek, 19S6. július & SOMOGYI NÉPLAP Nem engedjük megrágalmazni becsületes tanácsi vezetőinket! EGY LULLAI LEVÉL NYOMÁBAN »Tisztelt szerkesztőség! Bűnös dol­gokra hívom fel figyelmüket. A ta­nácselnök atyaistennek képzeli ma­gát, mindenki fél tőle. Olyan jó vi­szonyban él egy 50 holdas kulákkal és Kszellman István mezőőrrel, hogy még a beadást, az adót sem követeli meg tőlük ... « — Egy levél a sok közül. Több mint három oldalon so­rakoznak különböző vádak, gyanúsügatások jogtalan favágásról, különféle tör­vénytelenségről és egyébről. Hogy állítólag a tanácselnök is kulák. Az­tán csak a falu módosabb gazdáival (a középparasztokat érti ezalatt) tartja a szoros barátságot, a szegény- parasztoknak nem sok becsületük van előtte. Vádolja a járási tanácsot is, mert ugyan kivizsgálta az ügyet, de a »bűnösöket megpártolták«. A le­vél féladója: Szabó István lullai la­kos. Rendkívül súlyos vádak ezek egy községi vezetőre. Ha ez így áll, nem kétséges, ilyen embernek semmi ke­resnivalója a. tanácselnöki székben. A Tabi Járási Tanácson ismerik az ügyet, mert Szabó István nekik és a Szabad Földhöz is elküldte levelét. A járási végrehajtó bizottság e cél­ból külön bizottságot küldött a köz­ségbe, majd vb-ülésen napirendi pontként szerepelt a kivizsgálás eredménye. Mit mendanak a járásnál? Tengerdi Imre elvtárs, a járási ta­nács elnöke a legjobb véleménnyel van Sümegi el\társról; szerinte ren­des, becsületes ember. Feladatait a leglelkiismeretesebben látja el, bár igen sok nehézséggel küzd. Ha kell, éjszaka is dolgozik, és sokat tanul. Márkus Gyuláné, a járási tanács személyzeti osztályvezetője és párt­titkára ezt mondja: »Sümegi elvtárs igen osztályharcos, párthű és áldo­zatkész ember, az életét is kész len­ne feláldozni a népért, a pártért«. Tehát éppen ellenkezőjét hallja az ember annak, mint amiről a levélíró írt. De hátha a járási vezetők té­vednek, hiszen ők is emberek, talán nem nézték mag alaposan a lullai helyzetet? Vagy az alulról jövő bírá­lat elfojtásáról van szó? Aggasztó kérdések ezek. Hiszen éppen a XX. kongresszus után tapasztaljuk, hogy az egyszerű emberek felszabadultab­ban vesznek kezükbe tollat, hogy megírják a hibákat, az őket bántó gondolatokat a párthoz, a felsőbb szervekhez. öntsünk hát tiszta vizet a pohárba, irány: Lulla. Gondolomformán be­tértünk az egyik házhoz, Zsigó Lajos portájára. Esős idő van, otthon ta­láljuk az egész családot. Zsigó gazda 15 holdon gazdálkodik. Rendes, be­csületes embernek tartja Sümegi elvtársat. — Aki megteszi kötelessé­gét, annak nincs baja a tanácsnál — mondja. — Mindenkivel szépen be­szél. Persze, nagyon nehéz minden­kinek a szájaíze szerint cselekedni Tegnap éppen bent voltam a taná­cson passzust csináltatni, amikor oda jön egy asszony, Kaveczkiné valami­lyen csirke-ügyben — elvesztek a csirkéi. Hát furcsa hangon kezdte az elnökkel. Ha azt nekem mondja, én biztos nem tűröm el. A mi elnökünk azonban nagy higgadtan beszélt, s megbékéltette az ideges asszonyt. Tehát mégsem kiskirály az elnök, mégsem félnek tőle az emberek? SZabó Istvánnal, a levél írójával me­gyünk együtt ezután. Kérem, vi­gyen olyan házhoz, olyan emberhez, akit sérelem ért az elnök részéről. összetalálkozunk egy idős bácsi­val. Vaskó Józsefnek hívják. Két esztendővel ezelőtt állítólag kiküldte őt az elnök az irodából. Kérem, mondja el, hogyan történt az eset. — Eh, semmi az egész, én voltam ak­kor a bűnös — vág közbe Vaskó bé­csi —, mert akkor boros voltam, megfeledkeztem masamról és arról, hogy a tanácsházán vagyok. Azóta sincs semmi baj. Ha összetalálkozunk, még meg is kérdezi tőlem az elnök elvtárs: »Na, hogy van, Vaskó bá­csi?« — És ezt hallja Szabó István is, a levélíró. Nem szól, de látszik rajta, nem tetszik neki a vélt »áldozat« őszinte vallomása. S nem is nyug­szik. Hiába magyarázza neki az em­ber: nézze, Szabó elvtárs, ebben meg abban nincs igaza, de ő váltig amel­lett kardoskodik, hogy Sümegi elv­társnak nem lehet maradása a köz­ségben. Pedig láthatja, hogy ebben egyedül áll, hiszen senki sem tart vele. Pavelka Márton tanácstag azt mondja Sümegi elvtárs rovására, hegy kissé önfejű, néha szeret egye­dül intézkedni. Szabó József, a falu volt tanácselnöke, Sümegi elvtárs elődje — kezdetben volt köztük né­mi ellentét — semmi rosszat sem tud mondani róla. S akivel csak be­szél az ember, mindenki tisztelettel szól Sümegi János tanácselnökről. Szerény ember, szorgalmas, ha a köz érdeke úgy kívánja, éjszaka is felkel az ágyból — ez az általános vélemény járja róla a faluban. Kü­lönösen melegen beszélnek róla az Uj Élet Tsz-ben. Ez érthető is, hi­szen ő maga a somogyacsai tsz-ből jött, nagyon jól ismeri a közös gon­dokat, bajokat, s ahogy tud, segít is. Tehát Sümegi János hibátlan ember? A levélíró mindenben tévedett? Nem. Lullán az előző években tör­téntek hibák, s ezekért felelős Sü­megi elvtárs is. Vegyük sorjában. Tavaly több hold gazdátlanul ha­gyott, parlagon heverő földet kény­szerhasznosított a tanács, de ezek után elmulasztotta a beadási köte­lezettség kivetését. így volt ez Kszell­man Istvánnal is. A dolgozó parasz­tok ezt természetesen igazságtalan­nak tartják. Sümegi elvtárs a múlt években szabálytalanul, költségveté­sen felül gazdálkodott. Hecker János tsz-tag a télig szü­leinél lakott. Köztük a viszony meg­romlott, s az ifjú Hecker-házaspár- nak lakást kellett adni, nehogy a házastársi életközösség felboruljon. Bár a tanácselnök törvényesen in­tézkedett a lakáskiutalásban, eljárá­sa mégsem volt szabályszerű. Hibát követett el azzal is, hogy különböző szerződések megszerkesztéséért ki- sebb-nagyobb pénzösszeget fogadott el dolgozó parasztoktól. Mindezt Sza­bó István felnagyította. A hibákat mérlegelte a járási ta­nács végrehajtó bizottsága. A vb minden tagja keményen ostorozta hi­bái miatt Sümegi elvtá'rsat, de fel­vetették a járási vb felelősségét is, és valamennyien síkraszálltak Sü­megi János mellett. Elvtársiasan, megalkuvásmentesen döntöttek Sü­megi Jánosról: szóbeli figyelmezte­tést kapott. És itt vetődik fel igazán a járási tanács felelőssége: keveset törődtek Bullával, ezt maga Tengerdi elvtárs is elismeri. Most látják csak, milyen súlyos mulasztás volt ez. Pedig Sü­megi János sem kész vezetőként ke­rült a tanácselnöki funkcióba, neki is munka közben kell tanulnia a he­lyes vezetési módszereket. Amikor tanácselnök kellett a járás egyik legeldugottabb, kövesúttól, villanytól elzárt falvába, Lullára, Sümegi elv­társ szívesen vállalkozott erre, mert tudta: a párt küldi. Bár a járástól kevés segítséget kapott, a tanácsel­nöki teendőket hamar elsajátította. Mégpedig hogyan? 13 hónapig telje­sen egyedül, titkár nélkül volt. Je­lenleg Sincs begyűjtési megbízott, a titkár iskolán van. Reá hárul az ősz-« szes irodai adminisztráció. S jól dol-^ gczik, a falu népe hízik benne. Ha gyakrabban ellátogatnak hozzál a járástól, ha figyellneztetik munka? közben, a hibák nem ismétlődnek^ pseg. Segíteni kell a községi vezető-í két nap mint nap — ezt vonhatja le? tanulságként a járási tanács. Mi indította Szabó Istvánt, hogy: több valótlan adatot tartalmazó le-c velet írjon a felsőbb szervekhez?! Közrejátszott itt több indokolatlan! személyes sérelem ás nem utolsó sor-? ban a bosszú. A harag, az indulat pe­dig rossz tanácsadó. Levelének nagy­része rém helytálló, hamis. Teljesen! alaptalan pl. a levélnek az az állítá­sa, hogy Sümegi elvtárs szoros kap-! csclatban van az egyik kulákkal, Keller Jánossal. Egyébként Keller! Jánost a tsz tagjai, a falusiak nem! tartják kuláknak, a télen a tsz-be is! felvették. Kszellmant sem a tanács-! elnök tette meg mezőőrnek, ahogy! Szabó állítja, hanem a gazdagyűlés! szavazattöbbséggel választotta meg,! bizalomból. Szabó István azért ha~! ragszik Kszellman mezőőrre, mert az! egyik tanácsülésen szóvátette, hogy; Szabó lopott fát hord haza a mező»! ről. Szabó Istvánt többen izgága em-f bernek tartják a faluban, ahogy! Zsigó Lajos mondja: »kicsit kehesí ember«. Azóta pedig mindenben! csak rosszat keres, amióta a tilosban! való legeltetés miatt tehenét behaj-! tották a tanácsházhoz. Nem riadt! vissza a tanácselnök rágalmazásától! sem, s hogy állításait igazolja, né­hány fegyelmezetlen, kötelességét el-! mulasztó emberrel veszi körül ma-! gát. Segíti bírálatét rágalmazás helyett! Nagyra beesüljük a hibákat őszin­tén feltáró embereket. Támogatni,1 pártolni kell mindenkit, aki őszintén segíteni igyekszik új, szocialista tár­sadalmunk építésében, hadd lássa mindenki: az ország számít bírála­tára, javaslatára, tanácsára. De el­lene vagyunk a rágalmazóknak, akik csak rosszindulatúan fecsegnek a hi­bákról, felnagyítják azokat, de ók maguk semmit se tesznek a hibák1 kijavításáért. A párt, az állam ha kell, keményen fellép a súlyos hi­bákat elkövető, törvénysértő veze­tőkkel szemben. De ugyanakkor meg­védi a becsületes tanácsi vezetőket' a rágalmazóktól, azoktól, akik te­kintélyük lerombolására, becsületük, a nép előtti bizalom lejáratására tö­rekszenek. Ebben nyugodt lehet minden tanácsi vezető. Varga József A Sewwgyí Qlépíap. A SOMOGYI ASSZONYOKNAK A CSECSEMŐ HELYES TÁPLÁLÁSA Bár a csecsemő részére az amyatej a legtökéletesebb táp­lálóik, arra mégsem alkalmas, hogy állandó és kizárólagos táptáilék maradjon. Egy bizo­nyos kar uitán a csecsemőnek az anyatejen kívül más táplá­lékra is szüksége van. Például gyümölcslére. A smelléktáp- láJást gyümölcslével kezdjük, általában minden olyan gyü­mölcslét felhasználhatunk, amelyből lé sajtolható, amel­lett könnyen tisztítható. Télen a citromon kívül csak az alma jöhet számításiba. Nyáron a gyümölcsö­kön kívül' sárgarépa, karalábé, pa­radicsom is felhasználható. A gyü­mölcsöt kéthónapos kor utáni kezd« jük adni. Ha a baba elmúl öthónapos, be­vezethetjük a főzeléket. Az első főzelékféle a burgonyapüré. Ebből naponta egy-egy kávéskanállal emelkedőén adjunk. Egy kávés­kanál kb. 5 gramm, a csecsemő te­Csatlakozunk a balhéi diszisták versenyfelhívásához Mi, babócsaá DISZ-fiatalak, cséplö- hrigád-tagok, olvastuk a vasárnapi Somogyi Néplapban a boEUhói DISZ cséplőcsaipat versenyfelhívását. A felhívásiban foglalt feltételeket elfo­gadjuk, s szívesen leszünk verseny­társai a boljhóiakmak. A versenyt naponta a körzeti brigádvezető segít­ségével értékeljük, s az eredménye­ket mind a két cséplőcsapatnál a dol­gozók tudomására hozzuk. A végle-1 ges versenyértékelést pedig a csépi és befejezését követő napon ejtjük meg. Azon leszünk, hogy mi kerüljünk ki elsőnek a versenyből, s hogy mi­előbb zsákokba kerüljön a termés. VILLÁMVIZSGA Vizsgázók: a Memyei Gépállomás aratógépe s annak kezelői. »Súgók«: a szerelők. Valamint a korszerű gépi munka. Vizsgabizottság: a memyei Petőfi Tsz tagjai. Valamint az ősparaszti gyanakvás minden újjal szemben. Jelen vannak még: a régen várt jó idő, s tíz hold őszi árpa. Valamint a mindig bajt keverő, incselkedő ördög. ördög 4/magában dörmög): Ahá, :fjf;ígJa'‘Zetor, s az első kalá­szok már rajta is vannak a -pony­ván. A traktorosok elégedették, a tsz-tagok ámuinak. Na, majd ón el­rontom a kedveteket. (Elrontja.) Szerelők (ordítva szaladnak a gép után): Álljatok meg, álljatok: meg! Nem köti be a kévét, szétszórja a kalászokat. Traktorosok: megállnak. Tsz-tagok (ki magában, ki hango­san): Na, tessék, Megmondtam ón, hogy nem kell ide aratógép. Egy kévét dobott ki, be se kötötte, s máris leállt. Sokkal jobb lett volna kézzel vágná, ahogy apánk, nagy­apánk tette. Szerelők, traktorosok: együttes erővel dögönyözik az aratógépet, mely (békésen tűrd. Kis idő múlva jókedvűen újra indulnak. Tsz-tagok: elSzomarodnak: mégse a nagyapának lesz igaza? Arátógép: (buzgón köpködi a kévé­ket. Ördög: Lóm, lám. A kis ravaszok tffl akarnak járni az eszemen. No majd... Szerelők: ismét rohannak. Traktorosok: két kezüket merőle­gesen felfelé rázzák. Tsz-tagok: félderülnek: mégis rossz a gép! Elindulnak a levágott tarlón. A meghagyott szárak elég magasak, de a talaj egyenetlensége miatt nem engedhették lejjebb a késeket. Gondosabb talajmunka kell tehát. A kévék szépen bekötve sor­jáznak egymásután. A gép tíz pere alatt egy kaszás három órai munká­ját végezte el. Mennyi karmozdu­lat, derékhajlítás, homloktörilés ma­radt el csak ezen a kis területen .;: S mire a géphez érnek, már komo­rak. Hát nem indul él? (Először van náluk aratógép, s bizony rossz len­ne, ha becsapná őket!) A Zetor újra kiabálni kezd, a Knotek békésen dorombol, s a ké­vék nem győznek kibukni a gépből. Az ördög kezét-iábát megeszi mér­gében. A tsz tagjai mind buzgób­ban követik a gépet, mintegy meg­idézve: ni, már körül is járta a táblát! A sarkon megállnak, s vidá­man néznek a széles rendre. Korsze­rű gépi munka diadalmaskodik, ős­paraszti gyanakvás foszladozik. A jó ídő pedig kitartóan óllomósoz a Petőfi egyre fogyó árpatáblája fe­lett. — Kúszó — hát tíz nap alatt 100 grammot kap, majd ismét néhány nap múl­va teljes adagot, aaaz 180—200 grammot adhatunk. Vannak, akik főzelék helyett in­kább leveséket szeretnek adni. Híg, alapos főzés és lehűtés utón lezsírozott csont- vagy húslevesbe sárgarépát, burgonyát főzünk, az­után áttörjük, s így híg pépet nye­rünk, A leves nyári zöldségfélék­ből is készíthető, csak szintén tör­jük ót és ne fűszerezzük. KIRAKATOK Kandi kirakatok Mint kíváncsi szemek Lesnek a házakból, S egyik-másik remek, ízléses meq finom, De néhány csak szunnyad. S pordunyhája alatt Majd hoqy meg nem fullad. Egyhangúan veri Sarkam a vén Járdát, Unatkozó szemem Kérve keres támlát Mire rádőlhetne, S üdülhetne véqre. A megszokott helyett Vágyik újabb képre. Megvan! — szemem villan —, Előttem egy lányka. Húsz évét sudáran Viszi mint a pálma. Haja fénylő bársony Csalogató tinccsel, Éjfekete szeme Felér gyémánt kinccsel, Kívánatos szája Iveit, vörös, nedves S hogy csábítóbb legyen. Segített a kedves Pár dekányi rúzzsal, Mit azért hord bőre, Hogy illatszerboltunk Ne zuhanjon csődbe. I Ujruhás derekát Gyenqéd ívben rázva, Tipeq szép cipője óvatos-vigyázva ... Kirakatot fürkész Mohón, haladtában S mosoly csücsül mindiq Gödröcskés arcában, — Elégedett emberi — Kacag fel a szívem. Minden kirakatot Hűségesen, híven Megtekint, és tetszik A szövet, a váza, Kombiné, zsebkendő. Nagy fazék zománca. Mosolyog ha ekét Lát az üveg mögött. Tetszik a töltőtoll Aktatáska fölött. Boldogan bámulja A,mozsarat, tálat, Kövér gombolyagot. Karcsú hímzőszálat. ,, Ballagok utána. De örömöm megfagy, Ajkam pontyként tátog, Lélegzetem elhagy Mert e bájos kislány Ott, az utcavégen A zord koporsókat Mosolyogja éppen! Gyanú sarjad bennem, S elburjánzik ága, Mert már tisztán látom. Hogy e szende, drága. Elégedett képpel, Keccsel tetszelegve Maqát nézte folyvást Mindenik üvegbe'! TÖRÖK LÁSZLÓNÉ D ivat KI HOGYAN ÖLTÖZKÖDJÉK ? Az ízléses öltözködés már a ruha vagy anyag megvételénél kezdődik. Itt ugyanis azt kell figyelembe vennünk, hogy alakunkhoz, arcunk­hoz. egyéniségünkhöz, korunkhoz jól illik-e a megvásárolandó hol­mi. lllik-e ruhatárunk többi darab­jához. tudjuk-e használni hozzá meglévő kalapunkat, táskánkat stb. Fontos azt is eldönteni, hogy mi­lyen célból, milyen alkalomra vesz- szük az új holmit. A sovány nők inkább világosabb színű ruhát hordjanak. A kereszt­ben csíkozott anyag teltebbnek mu­tatja az alakot. Rajtuk csinosan fes­tenek a bő, húzott vagy rakott szoknyák. Kövér nőknek a hosszában le­futó szabásvonalak vagy a hosszá-' ban csíkozott anyag előnyös, mert »soványít«. Széles csípőjű nőn a legszebb szűk szoknya is visszata- színóam hat; a divatos kulikabát, az alj-, blúzviselet megosztja, még zö- mökebbnek mutatja alakjukat. A sötét színek, az egybeszabott ru­hák harángszabású aljjal, karcsú­sító, lefelé futó szabásvonalakkal, vagy az elöl végig gombolt ruhák Illenek hozzájuk. Alacsony nő még alacsonyabb­nak tűnik szokryában, blúzban, mint egyberuhában. derekán övvel összeszorított vagy övnélküli ka­bátban. Japánszabású rózsaszín, feliiércsíkos selyempiké blúz, újvonalú nyakmeg­oldással. A blúz japánszabású ujjat az anyaqból ellentétesen szabott kes­keny pánt díszíti. Gyógyítható-e a gyermekparalízis ? Az Országos Reuma- és Fürdő­ügyi Intézet Heine-Medin osztályá­nak egyik kórtermében vagyunk. Dr. Keresztes Ida adjunktus vezet bennünket. Közben rövid tájékozta­tót ad a betegség okozójáról, tüne­teiről. a gyógyítás módjáról. A betegség régóta ismert. 1840-' ben Írták le először, de csak jóval később sikerült kimutatni kóroko­zóit is. Megállapították, hogy víru­sok okozzák. Méghozzá nem is egy, hanem többféle 'virus, amelyeket eddig három nagy csoportra osz­tottak. Legújabban a Szovjetunió­ban sikerült negyedik törzset is ki­tenyészteni. A vírusok az ürülék és vizelet útján jutnak ki a szervezet­ből, ígv például a légy is terjeszti. Mindenki átmehet kisebb-nagyobb gyermekparalízises fertőzésen, de nem mindenki betegszik bele. A legtöbben olyan gyengén fertőződ­nek, hogy észre sem veszik. A be-' tegség elmúlik és a szervezet el­lenállóvá lesz egy későbbi, esetleg nagyobb fertőzéssel szemben. Ä komoly megbetegedések száma jár­ványok esetén is terjed. De a tü­netek ijesztőek és a betegség híre ma ipar alaptalanul olyan rossz, hogy sokkal nagyobb pánikot kelt, mint amit megérdemelne. A betegséget leginkább gyerme­kek kapják meg. de felnőtteknél is előfordul paralízis. A betegség tulajdonképpeni gyó-' gyltása a gyulladásos időszak után kezdődik. Erre a célra szerte a vi­lágon különleges intézetek vannak. Hazánkban 1947-ben létesült az el­ső. ötvenágyas kórház volt. dr. Szívós Anna vezetésével. Azóta az intézet megnagyobbodott, új épü­letet. korszerű felszerelést kapott. Az évek folyamán komoly ered­ményt értünk el a gyógyítás terü­letén. Az eredmények nem mutat­koznak egyszerre, mert a kezelés lényege az esetleg évekig tartó kü­lönleges gyógytorna. Ezenkívül aB kalmaznak physlcoterápíás keze­lést. für lót. masszázst stb. Hosszú, türelmes és odaadó ke­zeléssel érhető el az eredmény. A gyermek gyenge Izmai felerősöd­nek. a sértetlenül maradt mozgató- idegek működni kezdenek, újból beidegződik a mozgás. <gaga(<»egcí<®o§af<s<3gcí<^oicS<gcgc£<scgaK8<igcJK§^^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents