Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-18 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MS GYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 168. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szerda, 1956. július 18. flratás-cséplési GYORSHÍRADÓ Napi jelentés a gépállomások munkájáról A gépállomások keddig 7620 holdról aratták le, illetve takarítot­ták be a gabonatermést. Egy arató­cséplőgépre 32, egy kévekötő arató­gépre 34 hold teljesítmény jut. Di- cséretreméltó módon vette ki részét a munkából a darányi, segesdi, nagy- bajomi, balatonkiliti és marcali gép- LEGJOBB GÉPÁLLOMÁSOK: Gépállomás: 1. Segesdi 2. Nagybajomi 3. Darányi 4. Marcali 5. Balatonkiliti LEGROSSZABBAK: Gépállomás: Eqy 1. Karádi 2. Iharcsberény 3. Kaposvári 4. Tapscnyi 5. Tabi Eqy kombájnra eső teljesítmény: 57,5 kh. 50 kh. Eqy aratóqéprc eső teljesítmény: 76 kh. 65 kh. 61 kh. kombájnra eső teljesítmény: 21 kh. 21 kh. 22 kh. 24 kh. 26 kh. állomás. Ellenben nagyon vontatot­tan halad a gépi aratás a karádi, ka­posvári, tapsonyi és tabi gépállomá­son. Az alábbi táblázat ékesen bizo­nyítja, hogy ott, ahol a vezetők jól megszervezték a munkát, az egy gép­re eső megyei átlagnál is többet vé­geztek. Iqazqató: Wittmann József Molnár Sándor Gadanecz György Takács András Illyés Sándor Iqazqató: Pásztor János Alsecz Sándor h. Kodó Kálmán Biró Géza Ferencz József A KOMBÁJN VEZETŐK VERSENYÉBEN: Kombájnos: Gépállomás: Betakarított terület: 1. Istvánfi József Nagybajom 92 kh. 2. Ifj. Vörös Ferenc Marcali 89 kh. 3. Somogyi Jenő Balatonkiliti 80 kh. 4. Rózsa László Lengyeltóti 75 kh. ARATÓGÉPVEZETŐK VERSENYÉBEN: 1. Szeitz Pál Darány 104 kh. 2. Bunyevácz József Darány 103 kh. 3. Krista Ferenc Karád 96 kh. 4. Elekes János Csokonyavisonta 26 kh. 5. Szunomár Gábor Balatonkiliti 90 kh. 6. Szabó János Marcali 79 kh. 7. Balogh György Nagyatád 75 kh. LRAKTOROSOK VERSENYÉBEN: Traktoros: Gépállomás: Tarlóhánt3s: 1. Pemmer László Marcali 75 kh. 2. Boda Gyula Fonó 57 kh. 3. Embersics József Csokonyavisonta 54 kh. Élenjáró áltatni gaiüasőíji äiüzista iiambáfnasGk Varga Antal Nagybaráti ÁG 96 hold, Lovranesik Ferenc Háromfai ÁG 78 hold, Mihalics Géza Marcali ÁG 71 hold, Herczeg István Marcali ÁG 65 hold. Ezt a teljesítményt hétfő estig ér­ték el ezek a kombájnosok, akiknek példája követésre méltó az ifi kom­ba jnosok, de az idősebbek előtt is. ÜZEMI KONYHA A BOLHÓI SÁGVÁRI TSZ-BEN Az aratás teljes embert, jó étkezte­tést, jó erőnlétet kíván. A bolhói Ságvári Tsz tagjai egy akarattal úgy döntöttek: az aratás idejére közös üzemi konyhát állítanak fel. így több kézierőt tudnak az aratásra is állítani: felszabadulnak a főzés alól az aratás fontos segítői- az asszonyok. A szövetkezet (óelőre szá­molt az üzemi konyha felállítással, s e célból sertéseket fogott hízóba. Egy kö­vér disznót már levágtak. így a'zsír- es hússzükségletet folyamatosan bizto­sítják. Gépállomási diszpécserek, figyelem! A tavasszal nagy szorgalommal szervezték megyénk gépállomásain a diszpécser-szolgálatot. S meg kell hagyni, hogy a tavaszi kampányban biztató eredménnyel dolgoztak is a gépállcmásd diszpécserek. Minden jel arra mutatott, hogy a nyári nagy munkáik idején is -betöltik, illetve még jobban elvégzik feladatukat. Sajnos, a tapasztaljatok nem ezt mutatják. Igaz ugyan, hogy ott a diszpécser asztalán a zászlókkal tűz­delt körzeti térkép, s általában ott ül a diszpécser meg az üzemgazdász is a térkép mellett, csak éppen arról nem tudnak sok esetben számotadni, ami a feladatúik: melyik igép, hol, merre és mit -dolgozik, vagy dcigo- ziik-e egyáltalán. Már pedig ha vala­mikor, akkor most, a kenyércsata idején igen fontos a jó diszpécser­szolgálat. Rendszeresen- tájékozód­niuk kell a gépálfcmás vezetőinek az arató-, cséplőgépek, szántótraktorok munkájáról. Igen fontos feltétele ez annak, hogy időben, veszteség nélkül zsákba kerüljön a kenyérmag, fel­szántsák a tarlót, földbe kerüljön a másodvetésű növények magja. Csak így tovább, imremajoriak! Határszemle a Balatonnagybereki A. G.-ban A múlt napokban határszemlét tartottak a Balatonnagybereki Álla­mi Gazdaságban. A szemlebizottság megállapította, hogy az imremajeri üzemegységben érték el a legjobb eredményeket. A 150 hold cukorré­pát úgy ápolják, hogy a tervezett 170 mázsás holdankénti átlagtermés he­lyett 200 mázsás termést takaríthas­sanak be. A takarmányrépából 400 mázsás holdankénti átlagtermésre számítanak a tervezett 300 mázsával szemben. Jól kihasználják a gépeket a nö­vényápolásban. Dicséret illeti Tuk- szár György, Dörnyei László zetorost és Csendes Lajos, Cirák János mun­kagépkezelőket, akik 1100—1100 hol­don végeztek növényápolást. De el­ismerés jár Tóth László DISZ-mun- kacsapatának és Szőke Irén munka­csapatának, amelyek átlagosan 200, illetve 220 százalékra teljesítették napi tervüket. Kiválóan dolgoznak az üzemegység asszonyai is, akik a háztartási munkákon kívül megka­pálták a 41 hold Kolbei-féle ikerso­ros kukoricát. A silókukorica kapá­lásában is részt vesznek. Az üzem­egységben időben betakarították a 35 vagon szénát. E munkában külö­nösen jól dolgozott Berta László fo- gatos brigádja. Gyorsan haladnak az aratással és a csépléssel is az imremajoriak. Az őszi árpa csépléséből már nem sok van hátra, a rozs aratása is teljes ütemben halad. E lelkes munka alap­ja a jó szervezés, irányítás és a ver- senynyilvánosság. László Anna ver­senyfelelős naponta tudatja hangos bemondón az eredményeket a dolgo­zókkal. Schtromajer elvtárs, üzem­egységvezető és Kertész elvtárs, párt­titkár karöltve biztosítják a lelkes munka feltételeit. Ök is dicséretet érdemelnek Ha továbbra is így dol­goznak, bizonyára elsők lesznek az üzemegységek versenyében. — DUNÁNTÜLI NÉPMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA lesz július végén Fo­nyódon. A július 29-én- megnyíló ki­állításon Kapoli Antal és Nagy Fe­renc somogyi faragóművészek is be­mutatják alkotásaikat. HAJTÓVADÁSZAT egy vidracsalád ufón Az osztopáni Győzelem Tsz-nek a nyári kenyércsata kellős kö­zepén nem mindennapi küzdel­me van a halastava körül. A kenyér mellett másra is gon­dolt a tsz, amikor a 95 000 forin­tos beruházásból felépítette a 13 holdas halastavát, melynek az egész megye csodájára jár. Most azonban különös fordulat történt. Eddig egészen jól kövéredtek a halastóban a pontyok és a kesze­gek. Április óta nagy izgalommal tartja szemmel a vízbe potyogta- tott tíz nemes tükörponty-anyát is a halőrjük. Azonban a múlt hét egyik nap­ján a halastó partján ott vil­logott egy kora hajnalban az egyik tükörponty feje. A húsábek csak néhány foszlány maradt. Jön a másik hajnali razzia, vajon ki a tettes, aki a halastó mélyé­ből ilyen ragadozó szándékkal kiemeli és tönkreteszi a jövő évi haltenyésztés alapját, a szapora pontyanyákat? Ismét egy másik halroncsot találnak a parton. Harmadnapra már a tagok do­rongot fogva állnak lesen vágy öten. Rablónak nyoma sincs, de egy kopoltyú ismét tátogatja ré- juk a száját. Negyednap egészen korán, napkelte előtt jó idővel cirkálnalc a. parton a lesenálló tagok a halőrrel együtt. Ekkor derül ki: ki a rabló. Egy egész vidracsalád jön elő a sás tövéből. Nagy hujjogatás, dorongdobálás — de a vidrák, mint a villám, tűnnek el a szem elől. Dorong és hujjogatás sem segí­tett: kölcsönkértek tehát a va­dásztársaságtól egy puskát. Ek­kor meg mintha nyomaveszett volna a vidracsaládnak. Fel sem tűntek, s egyelőre szünetel a pontyanyák pusztítása, csak 50 dekás halakat csemegéznek. Ám a szívességnek is van határa. Mint a paraszti mondás tarfja, asszonyt, puskát, ilyesmit senki sem ad kölcsön. De ha így tart a vidracsalád pusztítása a halas­tóban — nem lesz semmi hasz­na ősszel a haltenyésztésbe bele­kezdett szövetkezetnek. Ki tanácsol valami gyors segít­séget az Osztopáni Győzelem Tsz- nek, hogy kifogjon a vidraesalá- don? E. J. ÖNTÖZŐI!A.JÓK KÖNNYÍTIK MEG A KERTÉSZEK MUNKÁJÁT A Nagy bei eki Állami Gazdaságba rövidesan megérkeznek az első öntö­zőhajók. S attól kezdve hajókról ön­tözik a kertészetet és az egyéb öntö­zésre szoruló növényeket. Ezt a mun­kát mindeddig kézi erővel, kannával végezték. A gépesítés nagyon meg fogja könnyíteni a kertészeti dolgo­zók munkáját. Hét-három év alatt befejezhető a bolgár mezőgazdaság kollektivizálása AMIRŐL A SZAMOK BESZÉLNEK A statisztikai jelentés valamikor ismeretlen fogalom volt. A statisztikai hivatal szám­oszlopait, jelentéseit teljes egészében soha sem tár­ták a nyilvánosság elé. De minek is? Kit érdekelt az adófizetés alakulása, a virilisek száma, a háztulaj­donosok építkezése? Ami pedig a népet érintette, a népet érdekelte volna, azt nem siettek nyilvánosságra hozni. Mert ugyan miért dicsekedtek volna a tbc-s halálozások egyre növekvő számával, az öngyilkosok tömegével, a munkanélküliek hatalmas sokaságával, a prostituáltak hadával, a népkonyhákon szorongó éhesek egyre növekvő seregével? Jobb volt hallgatni minderről. Es ők hallgattak is. Csak néha, esetenként jelent meg az újságokban egy-egy statisztikai adat. Nem mutatták meg a lakosság életkörülményeinek igazi alakulásál, nem beszéltek arról, hogy a luxus­lakások építésével párhuzamosan hányszorosára nőtt a kilukoltatottak, a nyomortanyákon élők száma; hogy az egy főre jutó cukor- és húsfogyasztás kétségbe- ejtően alacsony; hogy egyre csökken a születések szá­ma. Ezekről nem beszéltek. Csak néha érdekes hír­eként, szenzációként közölték, hogy például »•a múlt évben 10 százalékkal nőtt a gyilkosságok száma«. Ilyenformán szerzett tudomást az ország lakossága egy-egy statisztikai adatról. fis ma? A Köponti Statisztikai Hivatal jelen- tése nyitott könyv az ország gazdasági, kul­turális és szociális helyzetéről. Számai dolgozó né­pünk életének alakulását mutatják. Olyan számok, amelyeknek megjelenését mindenki kíváncsian várja. Vajon kit nem érdekel egy-egy tervidőszak eredmé­nye? Vajon kit nem érdekel az ország, a mi orszá­gunk építése? Kit nem érint személyében is az, ho­gyan teljesítjük terveinket, hogyan valósítottuk meg második ötéves tervünk első félévének feladatait, milyen eredményeket értünk el az utolsó negyedben, hogyan alakult életszínvonalunk, milyen lehetőségek­kel kezdjük a következő tervidőszakot? A Statisztikai Hivatal tegnap kiadott jelentése az 1956. évi nép- gazdasági terv második negyedének teljesítéséről is­mét dolgozóink alkotókészségének, munkakedvének kézzelfogható bizonyítéka. Jelentés arról, hogy szo­cialista iparunk második negyedéves tervét 102,6 szá­zalékra, első féléves tervét 102,2 százalékra teljesí­tette; hogy a termelés növekedését elsősorban a ter­melékenység növelésével éne el; hogy az egy főre jutó termelés a második negyedben 6,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. És ha részleteiben nézzük az eredményeket, azt lát­juk: egyre erősödik, egyre bővül az a bázis, amelyre jövőnket építjük. Egyre több és jobb iparcikket ter­melünk, egyre szélesebb körben alkalmazzuk a fejlet­tebb technikai eljárásokat. De látjuk azt is, hol van még fennakadás a termelésben, hogy nem kielégítő a kooperáció egyes vállalatók között, hogy az építő­anyagok minősége még nem megfelelő. D eszámol a jelentés a mezőgazdaság fejlődésé- ről, arról, hogy 1956. első felében 264 mező- gazdasági termelőszövetkezet alakult; hogy az új tsz-ekbe 8200 család lépett be mintegy 63 000 holdnyi földdel; hogy a növényápolás túlnyomó részét már géppel végezték és a gépi kapálás aránya az előző évi 27 százalékról 60 százalékra nőtt; hogf/ 1956 jú­niusában 4300 darabbal több traktor állt a népgazda­ság rendelkezésére, mint az előző év közepén. De megmutatja a jelentés közlekedésünk fejlődését, áru- és utasforgalmunk növekedését is. Megmutatja dol­gozó népünk életszínvonalának alakulását, szociális, kulturális helyzetének újabb javulását. Beszámol ar­ról, hogy 1956. első felében kereskedelmünk 8 száza­lékkal több árut adott el, mint az előző év hasonló időszakában; hogy a választék az iparcikkekben, élel­miszerekben bővült, az áruellátás javult; hogy a piaci árak átlagosan 8—9 százalékkal voltak alacso­nyabbak a tavalyinál. Megmutatja, hogy 1956. máso­dik negyedében 4500 új lakás építését fejezték be; hogy 950-nel nőtt a bölcsődei, 1500-zal az óvodai férő­helyek száma; hogy a második negyedben mintegy 34 százalékkal több könyvet adtak ki, mint tavaly ebben az időszakban; hogy a filmszínházak látoga­tóinak száma a második negyedben meghaladta a 32 milliót és így mintegy 19 százalékkal volt maga­sabb, mint 1955. második negyedében. J?z a statisztikai jelentés a ma jelentése. Épülő, fejlődő hazánk 1956. második negyedének, illetve első félévének adatai. Számok, amelyeket or­szág-világ elé tárunk, hogy okuljunk, tanuljunk a hi­bákból, erőt, bizakodást, szilárd hitet merítsünk az eredményekből további feladataink megoldásdhoz. A Bolgár Kcmimuinista Párt Köz­ponti Bizottsága és a minisztertanács július 6-án és 7-én együttes ülést tartott. Az ülésen Tcdor Zsi-v-kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tartott be­számolót »A teranellőszöveitkezetek további megszilárdításéról és- kiter- j osztáséról, a mezőgazdasági termelés fokozásáról és olcsóbbá tételéről, va­lamint a termelőszövetkezetek és tagjaik anyagi érdekeltségének foko­zásáról« címmel. A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a minisztertanács a -beszámoló alapján hozott határo­zata -közli, hogy a termelőszövetkeze­tek ez idő szerint a parasztgazdasá­gok 77 százalékát és a megművelt 1955-iben és 1956 első hónapjaiban az új tagok tömeges belépése kezdődött me-g a termelőszövetkezetekbe. A fen-ti időszak,b-an 405 új termelőszö­vetkezet alakult és a termelőszövet­kezetekbe 307 000 új .gazdaság lépett be. A határozat konkrét intézkedése­ket tűz ki a mezőgazdaság fejleszté­sében mutatkozó hiányosságok kikü­szöbölésére. A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a minisztertanács úgy véli, hogy a létrejött konkrét feltétetek között a -bolgár mezőgaz­daság szövetkezetekbe szervezését az önkéntesség elvének szigorú tisz- teletibentartásóval, a legközelebbi két-jhárcm évben teljesen- befejezhe­tik. földterület 75 százalékát egyesítik. ©oogoggoooooooooooogogqoggggogooooooooogooooG'ívx» 36600 mázsáért = 8 millió 784 ezer forint" A felszabadulás óta nem volt me­gyénknek ilyen -nagysikerű újiburgo- nya-exportja, mint az idén. Mosta­náig 36 600 mázsa újiburgonyát rak­tak vagonba s indítottak e-1- külföld­re megyénkből a termelők — má­zsámként 240 forintjával. Ennek összértéke 8 millió 784 ezer forintot tesz ki. Nem számolva ebbe az ipari igócpcm-tj-acinknak, s a fővárosinak kül­dött -belföldi mennyiséget, sem a ki­sebb gumókat, amelyet a háztartás- ham értékesítenek a termelők. Kadarkút határában érték el- a leg­nagyobb újfoungenya-rekerdtermést. A Szabadság Tsz dolgozói két nap alatt 5 vagánnyá exportképes újibur- gcmyát szedtek föl és indítottak út­nak. A betakarított területre azonnal másednövényt vetették. A termelési bizottság az egyéni dolgozókat is megmozgatta. Mihóka Jánossal és Kozák Miklóssal az éten — azok is ■lagas terméshozamokat értek el — megyénk burgonya-exportjának egy- harmada Kadarkút határából telt ki. Homokszemtgyörgy határában is megfordultak az egyéni gazdák a Kossuth Tsz -burgcnyatá-blóinál-: -húsz holdat vetettek be csíráztatott Gül- babéval dit-t ás. Új-burgonyájuk azért került oly korán a vagonba, mert nagy szalkérteieimimel idejében csí­ráztatták. Az iroda melletti szobáiban ládákba ralitóik a gumóikat, a nem élés napfénynél- még a hőmérséklet szabá­lyozáséra is vigyáztak: de vetőgumó- ik egészséges, vastag, zömök csírá­kat vetettek és Ikiüiltetés után gyor­san -kifejlődtek a talajban. A gumók szépen fejlettek, volt miiből válogat­niuk az exportra! Külön elismerő szót érdemelnek a csökölyiek. Itt tavasszal alakult meg a termelőszövetkezet fellé vezető lépcsőként a 120 tagú ibupgonyaterme- lésd szakcsoport. Abba a piros színű export-zsákba ők isi föld mentes, 40 mólliméteresnéL nagyobb, rothadás- mentes gumókat raktak, őszre min­den jel szerint ők is megkezdik "a közös gazdálkodást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents