Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
I SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. július 21. A A Külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatója A Külügyminisztérium tájékoztatási főosztályéin Rubin Péter rendkívüli [követ és meighatailmaizott miniszter, a Külügyminisztérium szóvivője péntekiem sajtóértekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit az időszerű magyar küi- pdTitiikaii kérdésekről. A Külügyminisztérium szóvivője a következő kérdésekre válaszolt: Kérdés: Hoqyan értékeli a magyar — görög diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozat aláírását? Válasz: A diplomáciai viszony felvétele jelentős lépés a két ország közötti -kapcsólíatok normalizálása útján, s ugyanakkor hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás miaüett élésének további kibontakozásához is. Ismeretes egyébként, hogy a magyar—görög kereskedelmi kapcsolatok már néhány éve fennállnak és szépen fejlődnek. A legutóbbi kereskedelmi tárgyalásokon az árucseréiorgailom 1956. évi volumenét a tavalyinak szinte háromszorosában állapították meg A cáai íkapcsdlatok felvételét egyezmény, melyet 11 ország — köztük a Magyar Népköztársaság — kormánya a közelmúltban írt alá, komoly jelentőséggel ibír az atomenergiának békés célokra történő, az egész emberiség javát szolgáló fel- használása szempontjából. Világos., hogy az atomenergia 'békés felhasználásával kapcsolatos bcnyoQiuilt kérdéseket egy oüiyam kis ország, mint hazánk, önállóan nem oldhatja meg. Amennyiben a szovjet kormánynak általános európai együttműködésre irányuló javaslatát az európai államok magukévá teszik, a magyar kormány, éppen a fenti okokból, örömmel csatlakoznék ez újabb, szé- lesebbkörű egyezményhez is. Kérdés: Magyarország milyen munkát folytatott 1956 első felében az UNESCO-ban? Válasz: Az elimúlít félévben az UNESCO-ban folytatott munkánkat egyes UNESCO-akciókba faló fokozott .bekapcsolódásunk és az UNESCO magyar nemzeti bizottsága ^ , ^tevékenységének megélénkülése jel_____^ n yomon lemezte. Bizonyos fékig fejlődtek az UNESCO tagállamainak nemzeti bizottságaival való kapcsolataink is. Résztvettünk megfigyelővel az UNESCO végrehajtó -tanácsa áprilisiban rendezett madridi ülésén, a rádiók kulturális programjaival foglalkozó párizsi értekezletén, továbbá az UNESCO szakértői értekezletén Genfiben, melyen a békés együttélés elve (tudományos vizsgálatának módszereit vitatták meg. Legutóbb az európai UNESCO-tag- államok nemzeti .bizottságainak franciaországi értekezletén fejtettünk ki hasznom tevékenységet. Jelenleg a novemberben sonraike- rülő UNESCO-közgyűlésen való magyar részvételt készítjük elő. A közgyűlés napirendjéhez Magyarország már eddig is számos jelentős javaslattal járult hozzá. Magyarország egyébként tagja annak a bizottságnak, amely a közgyűlésen az egyes tagállamok által benyújtott javaslatokat fogja feldolgozni. sági kérdések rendezése* Olyan görögj) MEGOLDÓDIK-E A 107 ÉVES PETŐFI-REJTÉLY? követelésekről van szó, amelyek há-y boirúelőtti .kereskedelmi adósságak-í* toól és görög áülaimpolgárök vagyonátn Magyarországon ért háborús károk-. 1 bál erednek és amelyek a két ar-ft. szag szakértőinek becslése szerintiit nem tesznek ki jelentős összeget. Bi-jJ zomyos vágyók benne, hogy a diplo-y máeiai -kapcsolatok felvétele iiehető-í* vé teszi a kulturális együttműködés^ -kialakátását is, annál inkább, miveljr Magyarországon (komoly hagyomá-í* nyal vámnak a hellén kultúra kutatásának. Kérdés: Mi a véleménye Eisenhower elnöknek Kós Péter maqyarj követ megbízólevele átadásakor, mondott beszédéről? Válasz: Eisenhower elnök (beszédéből kitűnik a vitás kérdésiek nendezé-j sére valló törekvés, örömmel; üdvöz-- löm ezt a kétségtelenül pozitív nyi-j lafkozaitot és emlékeztetek arra, hogy a magyar kormánynak az Egye-íj sült Államokkal szemben folytatottv poliiikäját hasonló törekvés jellemzi.K Kérdés: Mi a véleménye DullesiJ* amerikai külügyminiszternek a július 11-i sajtóértekezleten tett kijelentéséről a népi demokratikus országok »felszabadítását« illetően?»!. Válasz: Du llesnek ez a kijelentése * azt mutatja, hagy az amerikai kül-jj* ügymimmszter vonakodik tudomés-u1^ venni, hogy hazáinkban és a többiv népi demokratikus országban a szo-W ciailista rendszer szilárd és megim-ja gaithatatűlan. Egészen nyilvánvaló,,)' hogy a magyar nép, amely 1945-benij; végleg felszabadult és azóta bátran élM szabadságával, az ilyen nyii-at-kozato-jj Icát beavatkozásnak tekinti, amely-Jj, nek egyetlen cólija -bátorítást adni alj kiajpátalilista rendszer restaurálását kí-Ia vánó reakciós erőiknek. Jjj Kérdés: Mi a véleménye Magyar-íjország részvételéről az Egyesülte Atomkutató Intézetben és hogyanjj* értékeli a szovjet kormánynak az.ü atomenergia békés felhasználására 1- I irányuló általános európai együtt-ll működésről szóló javaslatát? a' Válasz: Az Egyesült Atomkutató. Intézet megszervezéséről szólói] Beszámoló a fehéregyházi kutatásokról A közeljövőben alighanem évszázados titok oldódik meg a Segesvár melletti Fehéregyházán: a Petőfi-rejtély, amely a magyar szabadságharc 1849. július 31-én lezajlott kegyetlen s szomorú ki menetelő, csatájával kezdődött. A harcmezőn Bem maroknyi honvédseregében ott volt a világszabadság lánglelkű költője is. Itt tűnt el. Itt látták utoljára. De vajon itt halt-e meg? Erről nem lehet tudni semmi biztosat, hiszen a vesztett csata után szemtanúk jelentkeztek, akik azt állították, hogy itt vagy amott látták, volt, aki haldokolva találta a csatamezőn, volt, aki azt állítatta, hogy elmenekült, mások szerint »magukkal vitték Scariatin orosz generális kozákjai«, sőt egyes polgári lapok odáig mentek, hogy a költő állítólagos szibériai sírjáról még fényképet is közöltek. Számos legenda fonódott az eltűnt Petőfi köré a nép képzeletében. A titok felderítésére, végső tisztázására, sajnos, eddig még nem került sor, habár kevés idővel a szomorú kimenetelű csata után az akkori Petőf^kutatóknak könnyen módjukban állott volna a rejtélyt megoldani. Ezt a hallatlanul nagy mulasztást igyekszik most pótolni, jóvátenni —■ amennyiben az lehetséges — a Román Tudományos Akadémia. Nemrégiben ugyanis egy antropológusokból, tudósokból álló hármas munkakollektívát nevezett ki, amely a Magyar Tudományos Akadémia megbízottaival együtt, a közeljövőben ásatásokat végez az egykori fehéregyházi csatatéren a költő tetemének felkutatására. A kutatók figyelme elsősorban Fehéregyháza héjjasfalvi végétől nem messzire, Cionta János egykori román jobbágy unokájának kertjében lévő tömegsír felé irányul, mert az öreg jobbágy többször elmesélte otthon a véres csatát és a másnapi temetés lefolyását, amelyen tudvalévőén ő is részt vett. Cionta-telek végében ásott közös sírba a falu jobbágyai 20—25 elesett névtelen szabadsághőst temettek el. Cionta János az egyikben Petőfi Sándort vélte felfedezni. A sírra emlékeztetőül 1888-ban fakeresztet és két régi ágyút állítottak, de egy évvel lcésőbb az akkori főszolgabíró rendeletére eltávolították. Cionta akkori leírása arról a szabadsághősről, akit sajátkezűleg helyezett a sírba, teljesen a nagy költőre vall. Török Aurél és Salamon orvos, valamint más kortársak feljegyzései szerint: »Petőfi bal felső szemfoga szinte agyarszerű, kiálló volt, annyira, hogy felső ajkát is egészen megduzzasztotta.« E ritka jel alapján, a csontvázak között még most is fel lehetne ismerni a költő koponyáját s maradványait. Vajon ott lesz-e Petőfi a Cionta-kerli közös sírban? Vajon megoldódik-e a százhét éves, s a világirodalomban eddig páratlanul álló rejtély? Erről most senki sem tudna biztosat mondani. A közös román—magyar kutatások — amelyek egyben a két nép barátságáról tesznek tanúságot — remélhetőleg megoldják a rejtélyt. Máthé András írása a bukaresti Előré-ben.) Érdekességek i!i!illlllllll!llll!lllllli!illll!llllllllil!l!l!lllillli!lillllll!llll!llllllllllllllllllllllllllllllllillll * _ . „ „ „ „ „ „ I mnen-onnan Újabb gyermekrablás az Néhány nappal ezelőtt az amerikai Westbury város egyik házának kertjében gyermekkocsiban aludt az egyhónapos Peter Weinberger. Édesanyja néhány percre bement a házba. Mikor visszatért. a gyermekkocsit üresen találta. A kocsiban a következő szövegű cédula volt: »Ezt azért tettem, mert sürgős szükségem van 2000 dollárra. Többet is kérhetnék. Ha a rendőrséget értesíti, vagy csütörtök reggel 10 óráig nem fizeti ki a pénzt, csecsemőjét megöljük«. A Weinberger-család titokban a rendőrséghez fordult. A kitűzött időpont előtt néhány perccel a kisbaba apja egy, a háztól harminc méternyire lévő fa alá borítékban elhelyezte a váltságdíjat. Polgári ruhás rendőrök lepték el a környéket és elzavarták az újságírókat és fényképészeket. Egy rendőrségi riporter és egy fényképész azonban a közelben elbújt. Senki sem jelentkezett a borítékért. A gyermek édesanyja a New York-i televízióban egy szívettépő közleményt olvasott fel; »Nem akarjuk Egyesült Államokban megbosszulni magunkat, csak gyermekünket akarjuk«. A csecsemő elrablója már többször telefonon érintkezésbe lépett a családdal. Azt állította, hogy a kis Péter jól érzi magát, és bejelentette, hogy a váltságdíjat 5000 dollárra emeli. New York környékének valamennyi templom- és zsinagóga-kapuját éjjel-nappal nyitva tartják, hogy a gyermekrabló a gyermeket bevihesse. Katolikus papok, protestáns lelkészek és zsidó rabbik kijelentették, hogy a rendőrséget nem értesítik, ha a gyermekrabló velük érintkezésbe lép. Közben múlik az idő és a szerencsétlen szülők, akik pillanatnyi szünet nélkül keresik gyet meküket, félnek, hogy a gyenge szervezetű csecsemő nem marad életben. Westbury-ben már egy év előtt hasonló gyermekrablás történt, amikor a hároméves Stephen Dammant rabolták el egy üzlet bejárata előtt. Ezt a gyermeket azóta sem találták meg. Ebben az amerikai városkában a szülők most állandó félelemben élnek. Műtét zsebkéssel Az aiusztráMiaii Sidney várasáinaik egyik kóriiázábarai egy 25 éves -nőn -műtétet hajtottak végre, amelynek sarán a tüdő egy részét edtávofltítottáik. Néhány nappal a műtét után egy ápolónő észrevette, hogy a meg- operált nő fulladási rohamot kapott. Azonnal orvosért futott, aki megállapította, hagy a szívműködés megszűnt. Hirtelen elhatározással az orvos elővette zsebkését és azzal felnyitotta a sebet, majd ujjaival masszírozni kezdte a nő szívét. Néhány -perc múlva a szív újiból dobogni kezdett. A beteg -nő állapotát súlyosnak, de nem kilátástalannak tartják. ötszáz földlökés május óta A középső Appemii- mak és az adriai terv gerpart -között fekvő Santa Sofia, Galeata és Rocca San Casoiaino községekben az elmúlt hetekben gyakori földlökések voltaik, amelyek következtében 20 épület megsérült. A lakosság rémületében az utcákra menekült. Olasz hivatalos tájékoztatás szerint ezen a vidékein május óta (több miint 500 földlökést észleltek. A nép féüielmében az éjszakáikat sátrakban- tölti. Tessék beszállni a vasúti szállodába Aki csak egy éjszakát tölt Béniimben, vagy néhány órát kell várnia éjszakai csatlakozásra, annak már nem kell szállodát keresnie a német fővárosban. A tniagy bartini pályaudvarok hcíJtvá- gámyaim áll a »•Mitropa-« hálókocsitársaság modem száiüodakocsi- ja. Sikkasztás — emberbaráti célból A virginiai- -Norfolk város (USA) bíróságát érdekes sikkasztási eset foglalkoztatta. Az 52 éves Minne Miam- gum, bank-pénztáros és könyvelőnő, akit felst- tesei »megbízható mumka-erő-x-n-ek ismeritek, 23 év alatt csaknem 3 millió dal'árt sikkasztott. Ebből a hatalmas összegből magára úgyszólván semmit sem -költött. Az elsikkasztott pénz ilegjl nagyobb részét barátainak és rokonainak adta. Ezek a pénzből házaikat, autókat és kelengyét vásároltak. Minnie barátnőit minden ünnepen gazdagon megajándékozta. Huszonhárom évem keresztül a sikkasztó ügyes manipulációival félrevezette feletteseit úgy, hogy magáról még a gyanú árnyékát is elterelte. A bíróság Minnie M-angu- mot 20 évi börtönre ítélte. Ha -börtönében nem írja meg önéletrajzát, sohasem, fog kiderülni, hogy miért követte el sorozatos sikkasztásait. Sikló a Semmeringen Augusztusban nyitják meg az ausztriai Semmering S-omm- wendsteán csúcsára vezető drótkötélpályát. Eddig a csúcs megmászása fáradságos volt. A sikló alsó áldomása Maria Schutz község Fő utcáján, felső óltamiása pedig a hegycsúcs közelében lévő vendéglőméi lesz. A drótkötélpálya hosz- sza 1600 méter, emelkedése 702 méter, menetideje 15 perc. Köny- nyen szédülő személyek számára a siklóra- plexiüvegből készült védőernyőt szerelmek. A technika csodája A Rhode Island-i Providence város stúdiójában a rádióbe- mondó, Mr. Bruce WiflHiiamsctns éppen hamg’eimezműsort magyarázott, araikor e-gy utcai telefonfülkéből felesége felhívta a stúdiót: »Nem tudok -bemenni a lakásba, a kicsi bezárta az ajtót« — mondta izgatottam. Valóban a két és féléve® Nancy belülről (bezárta az ajtót és sem csengetésre, sem kopogásra nem volt hajlandó kinyitni. Bizonyosam hallgatja a rádiót — gondolta a rádió- bemondó. Megszakította a zenét, udvariasan bocsánatot kért a hallgatóktól, majd egy rövid erkölcsi prédikációt tartott a mikrofon előtt: »Nancy, ha azonnal nem nyitod ki az ajtót...-« A VILLA TAVERNA RÓZSÁI Valóban alattomos mérgezés áldozata Luce asszony, az Egyesült Államok római nagykövete? Az olasz közvéleményben nagy feltűnést és érdeklődést váltott ki az úgynevezett Luce-ügy, amely szerint az olasz politikai életben sárgaregényekbe illő bűnügyek fordulnak elő. Nagy vonalakban a következőkről van szó. A Time című amerikai hetilap, amely Clara Luce asszony, az Egyesült Államok római nagykövete férjének tulajdonában van, szerdán »ARZÉN A NAGYKÖVETNEK« címmel cikket közölt, s abban meglehetősen regényes magyarázatot igyekszik adni arra a betegségre, amelynek következtében Luce asz- szony kénytelen volt római diplomáciai tevékenységét megszakítani és az Egyesült Államokba utazni gyógykezelés és pihenés végett. A Time megállapításai ironikus kommentárokat vált ittak ki az olasz közvéleményben, amely az egész ügyet meglehetős kétkedéssel íogadja, tudósok és szakemberek nyilatkozatokat adnak az ügyről és cáfolják az amerikai hetilap állításait. A Time cikke mindenesetre nagy szenzációt keltett és kíváncsivá tette az embereket. Amikor májusban Luce asszony elutazott Rómából, távozása különböző találgatásokra, feltételezésekre adott alkalmat. A legtöbben azt gondolták, hogy ez amerikai nagykövetnő távozása úgynevezett »diplomata«- betegséggel függ össze, mások viszont, bár nem tagadták Luce asz- szeny diplomáciai küldetésének számos kudarcát, azt állították, hogy a betegség sokkal súlyosabb természetű, mint ahogy azt a félhivatalos források feltüntették. Állítólag idegkimerültségről és májzavarokról volt szó. Ilyen találgatások után jelent meg a Time cikke, amely leleplezi az amerikai diplomáciának »egyik leggondosabban őrzött titkát«. Luce asszony betegségének oka — a Time szerint — fokozatos, ravaszul végrehajtott mérgezés. HALÁLOS MÉREG A FEHÉR RÓZSÁKBAN? A színhely, ahol ezt a mérgezést folyamatosan elkövették, a Borgiák legszebb napjaira emlékeztet: gyönyörű, régi stílusú szoba a Villa Ta- verna-ban, az Egyesült Államok nagykövetének római rezidenciájában. A nagykövetnő hálószobájának mennyezetét csodás faragások, színes intarziák borítják, amelyek között kisebb-nagyobb fehérre festett majolika rózsák láthatók. A Time szerint a rózsák fehér festékében van a halálos méreg. Az amerikai hetilap szerint éppen e szoba csodás szépségére való tekintettél Luce asz- szony idejének legnagyobb részét itt töltötte. Luce asszony a Villa Taverna-ban eltöltött első esztendeje után nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy rendkívül nagy erőfeszítésekkel tudja csak fenntartani azt a munkaütemet, amelyet magára vállalt. Napról napra gyengébbnek érezte magát és betegnek, ideges és egyéb természetű zavarok léptek fel nála. Egy alkalommal bálon vett részt és megdöbbenve tapasztalta, hogy képtelen táncolni, ami számára különösen súlyos csapást jelent, hiszen fiatal éveit a Broadway színpadain töltötte. Állapota javult, amikor hosszabb- rövidebb időre az Egyesült Államokba utazott, de Rómába visszatérve ismét rosszabbodás állott be: haja elvesztette régi szőkeségét, körme a legkisebb ütődésre is berepedezett és letört, fogai kihullottak. Nápolyba utazott tehát, ahol az amerikaiaknak saját nagy katonai kórházuk van. A kórház egyik szakorvosa megkérdezte Luce asszonyt, hogy használt-e valaha arzénes gyógyszereket. A nagykövetnő a kérdésre nem-mel válaszolt. MUNKÁBAN A NYOMOZOK A kérdés mindenesetre felkeltette Luce asszony gyanakvását, s erről a gyanújáról néhány héttel később említést tett egy barátjának, aki a Central Intelligence Agency, az amerikai titkosszolgálat nyomozója. A beszélgetés után a nyomozó azonnal munkához látott, Nápolyba utazott és szakvéleményt kért az amerikai katonai kórház orvosaitól. így kezdődött meg a legnagyobb titokban a Luce-ügy, amelynek »Jones tengerész« ügye fedőnevet adták. Az ösz- szegyűjtött adatokat és anyagokat elküldték a washingtoni vegyészeti laboratóriumoknak és onnan azt a választ kapták, hogy »Jones tengerész« arzénes mérgezés áldozata. Az amerikai rendőrségi gépezet erre a közlésre még nagyobb apparátussal folytatta a nyomozást. Az Egyesült Államokból különleges nyomozók érkeztek Rómába és a helyszínen vizsgálatot folytattak. Ellenőrizték és megfigyelték a Villa Taverna olasz és amerikai személyzetét, de náluk nem találtak semmi gyanús körülményt. Több jel viszont arra mutatott, hogy a mérgezés összefügg a nagykövetnő hálószobájának meny- nyezetét díszítő fehérre festett rózsákkal. Megállapították, hogy amikor a hálószoba fölötti emeleten dolgoztak a szobalányok, a hálószoba mennyezetéről apró festékszemcsék hullottak le. A reggeli kávénak, amelyet a nagykövetnő részére a hálószobában szolgáltak fel, kesernyés, fémes íze volt. Megállapították még azt is, hogy Luce asszony különösen reggel felébredése után szokta magát rosszabbul érezni. A nyomozók gyanúját egy másik körülmény is alátámasztotta. A nagykövetnő hálószobájában volt egy gramofon. Ez a gramofon elromlott és a javítását végző műszerész közölte, hogy a bajt a gramofonba hullott fehér festékpor okozta. Ezeknek az adatoknak az alapján az amerikai titkosszolgálat nyomozói a nagykövetnő hálószobájára összpontosították megfigyeléseiket. A fehér por nyomait felfedezték az ágyneműkön, a függönyökön, bútorokon, stb. Az ebből a porból vett mintán végzett vegyelemzés megállapította, hogy a por arzénes ólomvegyületet tartalmaz. Ezek szerint a halálos méreg a mennyezet rózsáiból hullott alá és Luce asszony húsz hónapon keresztül arzénes gőzöket lélegzett be, olyan ételeket evett, olyan kávét ivott, amelybe* halálos méreg volt. A TIME LELEPLEZÉSEI nagy port vertek fel és megütközést keltettek. Gerin professzor, a római Törvényszéki Orvostani Intézet vezetője megjegyezte, különösnek találja, hogy Luce asszony gyógyulása olyan hosszú időt vesz igénybe. A ntigykövetség alkalmazottai a maguk részéről azt állítják, nincs tudomásuk arról, hogy nyomozók megfigyeléseket végeztek volna a nagykövetnő hálószobájában. Egyesek felvetik a kérdést, hogy a mérgezés felfedezése után Luce asszony miért maradt továbbra is a Villa Taverna-ban? Az általános kételkedés hasonló kérdések egész sorában jut kifejezésre. A Time regényes és titokzatos szenzációja sok kérdőjelet állított fel, amelyekre majd a közeli napok remélhetőleg megadják a választ. Gino Pállotta
