Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

Vasárnap, 1956. július 15. SOMOGYI NÉPLAP 7 i J í* REMBRANDT HARMENS VAN RDN (1604—1669) TTollandia legnagyobb festője és minden idők egyik legkiemel kedőbb művészi lángelméje, 350 esztendővel ezelőtt született Leidenben, paraszti eredetű iparos családból. Atyja, a jómódú mol­nármester tudományos pályára szánta, de amikor fia a művészet kedvéért megszakította a leideni egyetemen folytatott tanulmányait, nem állta útját. Az ifjú előbb Jacob van Swanenburgh leideni, majd Pieter Lastmann amsterdami festő tanítványa lett, de hamarosan, alig húszesztendős korában önállósította magát. Megszerzett technikai tudása birtokában a festőművészetnek csaknem minden műfajában dolgozni kezdett, de főcéljául már ekkor az ember valósághű ábrá­zolását tűzte ki. Művészetének első korszakát kisméretű, csodálatos finomsággal kidolgozott és újszerű fényhatásokkal kísérletező fest­mények s máris művészi tökélyről tanúskodó rézkarcok jellemzik. 1 f.Q~l -ben Rembrandt véglegesen Amsterdamba költözik, s meg- kezdődik művészi pályájának legtermékenyebb, leggondo- latlanabb korszaka, amit Saskia van Uylenburgh oldalán bearanyoz a családi boldogság verőfénye is. E) korszakának képeit fokozódóó erő, páratlan színgazdagság jellemzi. Mind tökéletesebben érvényesül az árnyékos fény alkalmazása, mindinkább elmélyül jellemző ereje. Rembrandt a realista művészet útján Hollandia legünnepeltebb fes­tőjévé emelkedik. Tanítványok sereglenek köré, özönlenek hozzá a megrendelések. Alig tud eleget tenni a portrérendeléseknek, de köz­ben szorgalmasan dolgozik a bibliai tárgyú kompozícióin is. Két cso­portképmás jelzi e korszak határait. Ám míg az elsőt (Tulp doktor anatómiai leckéje) osztatlan elismerés fogadta, a mester érett művé­szetéről tanúskodó »Éjjeli őrjárat« a maga őszinte realizmusával nem elégítette ki a holland közönség időközben elsekélyesedett ízlé­sét. A siker elmaradásánál azonban végzetesebb csapós volt Remb­randt számára Saskia halála. A megrendelések számának csökkenése, valamint gyűjtőszen­vedélyének elhatalmasodása hamarosan anyagi zavarokat idézett elő a művész életében, de bármennyire gyötörték is az anyagi gondok, Rembrandt nem hódolt meg az átlagközönség ízlése előtt, hanem hűségesen kitartott a maga elé tűzött cél: az ember­nek és természetnek a valósághoz hű művészi megörökítése mellett. Művészi fejlődésének útja életének ebben a korszakában is — egé­szen haláláig — töretlen emelkedést mutat. (A Rembrandt életéről Korda Sándor rendezésében készült angol filmet a Szabad Ifjf^szi^nhá^Jétssza hó ^9-^22-igQ^ ^ ^ Hogy ismét örömmel, frissen táncolhassanak a buzsáki táncosok . . . Zách János a kaposvári Csiky Gergely Színház új igazgatója A Népművelési Minisztérium és a megye vezetői Zách Jánost, a Nép­hadsereg Színháza ismert színművé­szét kérte meg, vállalja a kaposvári Csiky Gergely Színháznál az igaz­gatói teendők ellátását. Zách János csütörtökön reggel megérkezett Kaposvárra, s a megfelelő tájékozta­tás után elvállalta a színház igazga­tását. Színházunk új igazgatója Kapos­várott már többek előtt ismert, hi­szen az 1943—44-es évadban mint a Pécsi Nemzeti Színház művésze a »Csongor és Tünde«, a »Tacskó« és még több darabban vendégszerepeit Kaposvárott. Kaposvárott az igazga­tói teendők ellátása mellett nemcsak mint színész, hanem mind diplomás rendező, rendezőként is tevékeny­kedni fog. Hamarosan hírt adunk majd arról is lapunkban, hogy a jövő évad műsortervében milyen da­rabok szerepelnek, s kik azok a színészek, akik Kaposvárott marad­nak, s milyen új erőkkel bővül szín- társulatunk. A felfedezések és találmányok útja a íüzlöl az aíomeröíg AZ ÜVEG OZ A# KO a kaposvári színjátszás múltjából D égen volt már, 15 éve, hogy Frais Olga Buzsákra ke­rült. Még ebben az évben meghív­ták egy lakodalomba. Szíves-örö­mest tett eleget a hívásnak, és jól is érezte magát Schifterék házában. Már elmúlt éjfél, és arra gondolt, hogy haza kellene meiini, amikor egy idős buzsáki házaspár lépett a muzsikusok elé, s egy öreg dalra táncolni kezdett valami nagyon ré­gi táncot. Az azóta már híressé lett buzsáki táncot----­— Olyan szép volt, hogy nem ha­gyott nyugodni, — meséli Frais Ol­ga tanítónő. Megkérdezte a diáko­kat, hogy ki ismeri azt a táncot. Mutatta a tánclépéseket a moz­gást, dúdolta a dalt, amire táncol­ták. De nem ismerték a legények, lányok, még a felnőtt embereknek nagyrésze is csak hallott róla. Így talált még Frais Olga egy már-már elfelejtett táncot. Nem tudott belenyugodni abba, hogy elvesszen ez a szép, de lebe­csült öröksége a buzsákiaknak. Hosszú estéken át tartó beszélgetés­sel, könyörgéssel sikerült elérnie, hogy Proity bácsi elciterázza néki a dalt, majd eltáncolja azt a régi táncot. Es Frais Olga megtanulta a ■dalt, a táncot. De megtanítani sze­rette volna a falu lányaival, legé­nyeivel. Nagy fába vágta a fejszéjét a buzsáki tanítónő, amikor táncot akart tanítani a háború idején. Ki törődött akkor a régi buzsáki tánc­cal? Csak 1947-ben lett ismét ked­vük a tánchoz a buzsákiaknak, és akkor sem mindjárt. Minden lelkesedésére szüksége volt Frais Olgának, hogy Buzsák legjobb táncosaiból és énekeseiből kultúrgárdát tudjon szervezni. És sikerült. 32 táncos, dalos buzsáki ember tanulta meg azt a régi tán­cot, amelyre már csak a legöregebb emberek emlékeztek. S nem ma­radt el a siker sem. Először otthon, aztán a környező falvakban, majd Kaposvárott, Pécsett, Pesten, Szege­den tapsolták őket örömmel. Gyu­lán, az országos versenyen elsők let­tek. Nagy volt a boldogság. Táncol­tak, daloltak Buzsákon ez emberek. És ma? Csak panaszt lehet hal­lani. — Már tavaly nagyon nehéz volt •— mondja Frais Olga. — Nagy a mi Csoportunk. Harminckét ember utaztatásához sok pénz kell. Bala- tonlellére még eljutottunk, de ho­gyan? Egy ismerős gépkocsivezető jószántából. De úgylátszik, hogy hattyúdalunk volt a leilei szereplés, mert azóta nem voltunk vidéken. Nem tudtunk résztvenni a járási versenyen, a megyei versenyt le­mondatták velünk, mert sokba ke­rült volna az útiköltség. Így jár­tunk most nemrég is a táskái vas- útavatáskor. Pedig szeretnek tán­colni a buzsákiak. Négy táncosun­kat, Bogdán Józsefet és feleségét, Varga Ferencet és feleségét az Ál­lami Népi Együttesbe is hívták, de ők nem mentek el. A buzsáki népi­együttesben szeretünk táncolni — mondják. És ma is szeretnének és szeretne a Csizmadia-házaspár, Pro­ity János és Panni, Benkő Rózsi, Mizeta Panni és még egypár, aki a sorozatos mellőzés ellenére még mindig őriz egy kis lelkesedést szí­vében. Meg kellene adni a módját, hogy táncolhassanak a buzsáki táncosok olyan örömmel és frissen, mint nem­rég. Azt hisszük, nem látná kárát senki, ha a népművelési szervek több segítséget adnának a buzsáki népi együttesnek.'De az is hasznára lenne a buzsákiaknak, ha nemcsak országos turnékra érdemesítenék magukat, hanem az otthoni és a környező falvakban rendezett elő­adásaikkal szereznének erkölcsi és anyagi alapot távolabbi nagy sze­repléseikhez. KOSA ISTVÁN A XIX. század elején a mintegy há­romezer lakost számláló falusias jel­legű Kaposvár Újutcájának sarkán állt — a mostani épület helyén — az akkor még földszintes Korona szálló. Néhanapján vándorszínészek ekhós szekere gördült a szálló udvarára, és a magyar kultúra akkori egyedüli apostolai s nagyteremben színielőadá­sokat rendeztek a csekélyszámú, de lelkes kaposvári közönségnek. • * * A század harmincas éveiben ala­kult első kaposvári műkedvelő egy­let ugyancsak a Korona szálló nagy­termében adta elő 1843. augusztus 4-én a »Míveltség és természet-« c. színdarabot. * * * A hatvanas években a Szarvas ven­déglő kertjében színkör épült. Ettől kezdve a műkedvelő egvlet itt tar­totta előadásait és 1863-tól 1866-ig — Offenbach operetteken kívül — a kö­vetkező színművekkel lépett a közön­ség elé: Peleskei nótárius, Női harc vagy Párbaj a szerelemben. Falu rossza, Két pisztoly. Vén bakancsos fia a huszár, Szökött katona, II. Rá­kóczi Ferenc fogsága, Bánk Bán El­jegyzés lámpafénynél, Szerelmi báj­ital. * * * A műkedvelő egylet meghívására 1878-ban a nemzet csalogánya, Blaha Lujza vendégszerepeit a kaposvári színkörben. Egy más alkalommal a hírneves Ptielle Kornélia lépett fel. • * * 1882-ben létesült a kaposvári séta­téri színkör, ahol nyáron és ősszel nagyváradi, pozsonyi és soproni szí­nészek tartottak előadásokat. * * * A kaposvári színjátszás történeté­ben fordulópontot jelentett 1911. szeptember 2-a. Ekkor nyitották meg az új gyönyörű kaposvári színházat a vasútállomás mellett. R. Gy. Mwarorszáp is részt vesz az edinburghi nemzetközi iilrnfesztiválon Augusztus második fe­lében Edinburghban nemzetközi filmfeszti­vált rendeznek, amelyen Magyarország ezúttal is részt vesz. A fesztivál nem versenyszerű, így bármely más nemzetkö­zi fesztiválon szerepelt filmeket is bemutathat­nak. Magyarország a 9-es kórterem és a Gá- zolási című filméin kí­vül az úgynevezett tele­vízió-kategóriáiban még négy új, színes rövid filmmel vesz részt az edinburghi fesztiválon. A takácsok Heinrich Heine (1797 — 1856) Parázsló szemükben sötét tűz villog, Ülnek elszántan és foguk csikorog: »Germania, szemfödejed készítjük, Háromszoros átkunk a lepelbe szőjük — Szövünk átkot szövünk!« »Átok a Bálványra, sújtsa az átok, Kiért éhezve, fázva szánk kiáltott! Hiába vártunk, hiába reméltünk, Hiába kérleltük, nem segített nékünk — Szövünk, átkot szövünk!« »Urak királyát is büntesse átkunk. Ki nem enyhítette nyomorúságunk! Elvette tőlünk utolsó fillérünk És közénk lövetett, mikor enni kértünk — Szövünk, átkot szövünk!« »Foganjon átkunk sújtsa ál-hazánkat, Hol pusztít a szenny, a piszkos gyalázat! Hol a virágot már korán letörik, De rajtunk naplopók egész hada hízik — Szövünk, átkot szövünk!« A vetélő forog, jajdul a borda... Csak szőnek, szőnek, vászonra hajolva: »Germánia, szemfödeled készítjük, Háromszoros átkunk a lepelbe szőjük — Szövünk, átkot szövünk!« A legelső üvegből készült tárgy egy l e. 1400 évvel élt egyiptomi ki­rálynő nyakékének gyöngyszeme volt. Az egyiptomiak már tudtak fe­hér és színes üveget fújni. Üvegből készítettek szobrocskákat, virágokat, sőt koporsókat is. A PAPIROS A papiros feltalálása előtt az embe­rek kőtáblákra, az egyiptomi nád rostájából készült papiruszra és ál­latbőrből készült pergamentre írtak. A papirost Kínában találták fel i. u. 105-ben. Az arabok kínai foglyoktól tanulták a papiros gyártását és az elfoglalt Spanyolországban papírgyá­rakat létesítettek. A középkorban a papiros használata egész Európában elterjedt. AZ IRÁNYTŰ RUH GYÖRGY fordítása. Kölcsön sportszerek a Balatonnál Mert a gumipárnától a vitorlást Nyílegyenesen száguldó, vakító fehér vitorlásokat repít a magyar tenger vál­tozó szele, a hullámok piros, szürke, sárga, kék gumimatracokon pihenő für- dőzőket ringatnak, a magyar ipar leg; újabb sportszerújdonsága: a vizibicikli siklik a vízen nagy gyorsasággal. Es­ténként nők. férfiak kerékpáron láto­gatnak át egyik fürdőhelyről a másikra. A júliusi, bőségesebb napsugárral egyidejűleg éledt fel a Balaton is! Idén megtetőzi a balatoni üdülés szép­ségeit az a lehetőség, hogy majdnem mindenfajta sporteszközt kölcsön lehet venni. Nem kell hát vonaton lecipelni a nyugágyat, itthon maradhat a kerék­pár, a gyermekroller, sátrat üthetünk bárhol, anélkül, hogy a sátor megvásár­lásával kiadásba vernénk magunkat. g 14 ba­latoni üdülőhelyen kölcsönzőt létesített a Belkereskedelmi Minisztérium. Egy gumimatrac kölcsöndíja napi 5, gumitutajé napi 15 (órára 3), gumipár­náé napi 1,20, hevederes nyugágyé napi 3 (félnapra 2), férfi és női kerékpáré napi 20 (órára 3), robogó gyermek­kerékpáré napi 14 (órára 2), rolleré'na­pi 6 (órára 1), két- és negyszemélyes sátoré napi 8, illetve 12, egy- és kéteve- zős csópaké óránként 3, illetve 6 forint. Vitorláshajót napi 27, óránként 5 forin­tért bérelhetünk. Egy hónappal ezelőtt nyíltak meg _a Balaton partján a kölcsönzők. Népszerű­ségükre mi sem jellemzőbb, mint hogy a gumimatracok számát ötszázról két­ezerre kellett felemelni. Időszámításunk előtt már ezer évvel ismerték a kínaiak a mágneses tű tulajdonságait, de azt csak iu. 200. körül kezdték használni a hajózás­nál, tájékozódás céljából. Az arabok a kínaiaktól eltanulták az iránytű használatát és továbbadták az euró­paiaknak. Az iránytű ismerete előtt a hajók csak a partok mentén halad­hattak. Az iránytű használatba véte­le után kezdődtek a portugálok és spanyolok nagy tengeri utazásai. AZ ÓRASZERKEZET Ke onyvespolc Broda: A világmindenség erői. (Művelt Nép Kiadó.) A könyv köz­érthető tanulmányok gyűjteménye, amelyek a modem természettudomá­nyok kiválasztott problémáival fog­lalkoznak. A tartalom, hat fejezetre oszlik, ezek témaköre különböző. Azonban minden cikk önmagában le­nért egész és ezért megérthető akkor Is, ha külön olvassák. NEVESSÜNK EGYÜTT Villamosmegállónál (Bár Kaposvárott az autóbuszmegállóra is rá­illik. A Széchenyi téri­re.) — Ne tolakodjunk, kérem. Megtelt. A kö­vetkező kocsi üresen jön mögöttünk. —: Az előbbi kocsi ve­zetője is ezt mondta. — Na látja... Biztos szer — Mi hír az újság­ban? — íme, épp olvasom, hogy egy férj azért in­dított válópert a felesé­ge elten, mert mindig 'belenyúlt a pénztárcá­jába. — Semmi különös, — Hogy-hogy semmi. Barátocskám, ezt a cik­ket én kivágom és a — pénztárcámba teszem. Külvárosi idill — Kivel beszélgettél három óra hosszat a kapuban? — Máriával. Nem volt ideje feljönni. Orvosi tanács — Minden reggel egy piros tablettát, este pedig egy zöldet vegyen be fél- pehár vízzel. Nyolc nap után cserélje fel a pirosat sárgával. A piros tablettái egy órával a zöld előtt, ne­gyedórával később pedig a kéket vegye be ... Négy nap múlva minden órában vegyen be egy-egy fekete, háromóránként egy piros, minden negyedik órában pedig kék tablettát és így sorjában... Ez kitűnő or­vosság lesz emlékezőké­pessége visszaállítására. Bíróságon Bíró: Ez a két ember székkel verekedett. Mi­ért nem kísérelte meg szétválasztaná őket? Tanú: Nem volt kő­zetemben több szék. Csak őszintén — Melyik öcsédet sze­reted jobban, Pistát vagy Palkóit? — Nem merem meg­mondani, mert akkor Pista megver, Biztató válasz Péter szégyenlős fiú lé­vén, sehogyan sem tudta rászánni magát, hogy meg­kérje az imádott lány kezét. Végül is elhatározta, hogy telefonál neki. — Halló, ott Rózsika beszél? — Igen. — Rózsika ... izé ... hozzám jönne feleségül? — Oh, hogyne. Ki van a telefonnál? Jó ügyvéd Egy járókelőt megharap a kutya, eltépi nadrágját, mire az illető dühösen a rendőrségre megy, és fel­jelenti a tulajdonost. Né­hány nap múlva találkozik egy ismerősével. — Na, hogy volt a tár­gyaláson? — kérdi ez. — Ne is kérdezd. A vádlott védőügyvédje be­bizonyította, hogy én ha­raptam meg a kutyát. indiszkréció —r Anyuka, milyen az indiszkrét kérdés? — Olyan fiacskám, amelyre nem lehet vá­laszolni. — Látod, a tanító bá­csi minduntalan indiszk­rét kérdésekkel zaklat. Felháborító (Ügyvéd a vádlotthoz a börtönbe»:) Ügyvéd: A károsult hajlandó visszavonni feljelentését, ha meg­mondja, hova (rejtette el az ellopott pénzt. Tolvaj: Ide figyeljen, ez közönséges' zsarolás. Takarékos ember — Az új autóm 200 kilométert tett meg anélkül, hogy egy csepp benzint elfogyasztott volna. — Hát ez hogy lehet­séges? — Egyszerű: Vonaton szállították. Könyvkereskedésben — Könyvet szeretnék venni. A X. században négyféle órát ismer­tek: a vízórát, amelynél egy tartály­ból egy kis nyíláson át víz folyik és a medencében lévő vízfelület magas­sága mutatja az órát, a homokórát, ahol a vizet finom homok helyettesí­ti, a gyertyaórát, amely egy hosszú és vastag gyertya volt órabeosztással és ahol a láng magassága jelezte az időt, végül a napórát, amilyent ma is láthatunk igen régi házak falán, amelyen egy kis rúd árnyéka mutat­ja az órák múlását. 966-ban egy Ger- bert nevű szerzetesnek az az ötlete támadt, hogy zsinegre akasztott sú­lyok segítségével forgat tűket egy órabeosztású számlalapon, amelynél egymásba kapaszkodó fogaskerekek csökkentik a súlyok esését. Ez volt az első óraszerkezet. A SZEMÜVEG jA pápaszemet 1280-ban találták fel. | A szemüveg is a nagy feltalálások Valami könnyeb- | közé sorolható, mert nélküle hány bet? —> Mindegy — kocsi­val vágyók. embernek nem volna munkája, hány feltalálás, híres festmény vagy irodalmi remekmű nem léteznék.

Next

/
Thumbnails
Contents