Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-15 / 166. szám
Vasárnap, 1956. július 15. SOMOGYI NÉPLAP 7 i J í* REMBRANDT HARMENS VAN RDN (1604—1669) TTollandia legnagyobb festője és minden idők egyik legkiemel kedőbb művészi lángelméje, 350 esztendővel ezelőtt született Leidenben, paraszti eredetű iparos családból. Atyja, a jómódú molnármester tudományos pályára szánta, de amikor fia a művészet kedvéért megszakította a leideni egyetemen folytatott tanulmányait, nem állta útját. Az ifjú előbb Jacob van Swanenburgh leideni, majd Pieter Lastmann amsterdami festő tanítványa lett, de hamarosan, alig húszesztendős korában önállósította magát. Megszerzett technikai tudása birtokában a festőművészetnek csaknem minden műfajában dolgozni kezdett, de főcéljául már ekkor az ember valósághű ábrázolását tűzte ki. Művészetének első korszakát kisméretű, csodálatos finomsággal kidolgozott és újszerű fényhatásokkal kísérletező festmények s máris művészi tökélyről tanúskodó rézkarcok jellemzik. 1 f.Q~l -ben Rembrandt véglegesen Amsterdamba költözik, s meg- kezdődik művészi pályájának legtermékenyebb, leggondo- latlanabb korszaka, amit Saskia van Uylenburgh oldalán bearanyoz a családi boldogság verőfénye is. E) korszakának képeit fokozódóó erő, páratlan színgazdagság jellemzi. Mind tökéletesebben érvényesül az árnyékos fény alkalmazása, mindinkább elmélyül jellemző ereje. Rembrandt a realista művészet útján Hollandia legünnepeltebb festőjévé emelkedik. Tanítványok sereglenek köré, özönlenek hozzá a megrendelések. Alig tud eleget tenni a portrérendeléseknek, de közben szorgalmasan dolgozik a bibliai tárgyú kompozícióin is. Két csoportképmás jelzi e korszak határait. Ám míg az elsőt (Tulp doktor anatómiai leckéje) osztatlan elismerés fogadta, a mester érett művészetéről tanúskodó »Éjjeli őrjárat« a maga őszinte realizmusával nem elégítette ki a holland közönség időközben elsekélyesedett ízlését. A siker elmaradásánál azonban végzetesebb csapós volt Rembrandt számára Saskia halála. A megrendelések számának csökkenése, valamint gyűjtőszenvedélyének elhatalmasodása hamarosan anyagi zavarokat idézett elő a művész életében, de bármennyire gyötörték is az anyagi gondok, Rembrandt nem hódolt meg az átlagközönség ízlése előtt, hanem hűségesen kitartott a maga elé tűzött cél: az embernek és természetnek a valósághoz hű művészi megörökítése mellett. Művészi fejlődésének útja életének ebben a korszakában is — egészen haláláig — töretlen emelkedést mutat. (A Rembrandt életéről Korda Sándor rendezésében készült angol filmet a Szabad Ifjf^szi^nhá^Jétssza hó ^9-^22-igQ^ ^ ^ Hogy ismét örömmel, frissen táncolhassanak a buzsáki táncosok . . . Zách János a kaposvári Csiky Gergely Színház új igazgatója A Népművelési Minisztérium és a megye vezetői Zách Jánost, a Néphadsereg Színháza ismert színművészét kérte meg, vállalja a kaposvári Csiky Gergely Színháznál az igazgatói teendők ellátását. Zách János csütörtökön reggel megérkezett Kaposvárra, s a megfelelő tájékoztatás után elvállalta a színház igazgatását. Színházunk új igazgatója Kaposvárott már többek előtt ismert, hiszen az 1943—44-es évadban mint a Pécsi Nemzeti Színház művésze a »Csongor és Tünde«, a »Tacskó« és még több darabban vendégszerepeit Kaposvárott. Kaposvárott az igazgatói teendők ellátása mellett nemcsak mint színész, hanem mind diplomás rendező, rendezőként is tevékenykedni fog. Hamarosan hírt adunk majd arról is lapunkban, hogy a jövő évad műsortervében milyen darabok szerepelnek, s kik azok a színészek, akik Kaposvárott maradnak, s milyen új erőkkel bővül szín- társulatunk. A felfedezések és találmányok útja a íüzlöl az aíomeröíg AZ ÜVEG OZ A# KO a kaposvári színjátszás múltjából D égen volt már, 15 éve, hogy Frais Olga Buzsákra került. Még ebben az évben meghívták egy lakodalomba. Szíves-örömest tett eleget a hívásnak, és jól is érezte magát Schifterék házában. Már elmúlt éjfél, és arra gondolt, hogy haza kellene meiini, amikor egy idős buzsáki házaspár lépett a muzsikusok elé, s egy öreg dalra táncolni kezdett valami nagyon régi táncot. Az azóta már híressé lett buzsáki táncot----— Olyan szép volt, hogy nem hagyott nyugodni, — meséli Frais Olga tanítónő. Megkérdezte a diákokat, hogy ki ismeri azt a táncot. Mutatta a tánclépéseket a mozgást, dúdolta a dalt, amire táncolták. De nem ismerték a legények, lányok, még a felnőtt embereknek nagyrésze is csak hallott róla. Így talált még Frais Olga egy már-már elfelejtett táncot. Nem tudott belenyugodni abba, hogy elvesszen ez a szép, de lebecsült öröksége a buzsákiaknak. Hosszú estéken át tartó beszélgetéssel, könyörgéssel sikerült elérnie, hogy Proity bácsi elciterázza néki a dalt, majd eltáncolja azt a régi táncot. Es Frais Olga megtanulta a ■dalt, a táncot. De megtanítani szerette volna a falu lányaival, legényeivel. Nagy fába vágta a fejszéjét a buzsáki tanítónő, amikor táncot akart tanítani a háború idején. Ki törődött akkor a régi buzsáki tánccal? Csak 1947-ben lett ismét kedvük a tánchoz a buzsákiaknak, és akkor sem mindjárt. Minden lelkesedésére szüksége volt Frais Olgának, hogy Buzsák legjobb táncosaiból és énekeseiből kultúrgárdát tudjon szervezni. És sikerült. 32 táncos, dalos buzsáki ember tanulta meg azt a régi táncot, amelyre már csak a legöregebb emberek emlékeztek. S nem maradt el a siker sem. Először otthon, aztán a környező falvakban, majd Kaposvárott, Pécsett, Pesten, Szegeden tapsolták őket örömmel. Gyulán, az országos versenyen elsők lettek. Nagy volt a boldogság. Táncoltak, daloltak Buzsákon ez emberek. És ma? Csak panaszt lehet hallani. — Már tavaly nagyon nehéz volt •— mondja Frais Olga. — Nagy a mi Csoportunk. Harminckét ember utaztatásához sok pénz kell. Bala- tonlellére még eljutottunk, de hogyan? Egy ismerős gépkocsivezető jószántából. De úgylátszik, hogy hattyúdalunk volt a leilei szereplés, mert azóta nem voltunk vidéken. Nem tudtunk résztvenni a járási versenyen, a megyei versenyt lemondatták velünk, mert sokba került volna az útiköltség. Így jártunk most nemrég is a táskái vas- útavatáskor. Pedig szeretnek táncolni a buzsákiak. Négy táncosunkat, Bogdán Józsefet és feleségét, Varga Ferencet és feleségét az Állami Népi Együttesbe is hívták, de ők nem mentek el. A buzsáki népiegyüttesben szeretünk táncolni — mondják. És ma is szeretnének és szeretne a Csizmadia-házaspár, Proity János és Panni, Benkő Rózsi, Mizeta Panni és még egypár, aki a sorozatos mellőzés ellenére még mindig őriz egy kis lelkesedést szívében. Meg kellene adni a módját, hogy táncolhassanak a buzsáki táncosok olyan örömmel és frissen, mint nemrég. Azt hisszük, nem látná kárát senki, ha a népművelési szervek több segítséget adnának a buzsáki népi együttesnek.'De az is hasznára lenne a buzsákiaknak, ha nemcsak országos turnékra érdemesítenék magukat, hanem az otthoni és a környező falvakban rendezett előadásaikkal szereznének erkölcsi és anyagi alapot távolabbi nagy szerepléseikhez. KOSA ISTVÁN A XIX. század elején a mintegy háromezer lakost számláló falusias jellegű Kaposvár Újutcájának sarkán állt — a mostani épület helyén — az akkor még földszintes Korona szálló. Néhanapján vándorszínészek ekhós szekere gördült a szálló udvarára, és a magyar kultúra akkori egyedüli apostolai s nagyteremben színielőadásokat rendeztek a csekélyszámú, de lelkes kaposvári közönségnek. • * * A század harmincas éveiben alakult első kaposvári műkedvelő egylet ugyancsak a Korona szálló nagytermében adta elő 1843. augusztus 4-én a »Míveltség és természet-« c. színdarabot. * * * A hatvanas években a Szarvas vendéglő kertjében színkör épült. Ettől kezdve a műkedvelő egvlet itt tartotta előadásait és 1863-tól 1866-ig — Offenbach operetteken kívül — a következő színművekkel lépett a közönség elé: Peleskei nótárius, Női harc vagy Párbaj a szerelemben. Falu rossza, Két pisztoly. Vén bakancsos fia a huszár, Szökött katona, II. Rákóczi Ferenc fogsága, Bánk Bán Eljegyzés lámpafénynél, Szerelmi bájital. * * * A műkedvelő egylet meghívására 1878-ban a nemzet csalogánya, Blaha Lujza vendégszerepeit a kaposvári színkörben. Egy más alkalommal a hírneves Ptielle Kornélia lépett fel. • * * 1882-ben létesült a kaposvári sétatéri színkör, ahol nyáron és ősszel nagyváradi, pozsonyi és soproni színészek tartottak előadásokat. * * * A kaposvári színjátszás történetében fordulópontot jelentett 1911. szeptember 2-a. Ekkor nyitották meg az új gyönyörű kaposvári színházat a vasútállomás mellett. R. Gy. Mwarorszáp is részt vesz az edinburghi nemzetközi iilrnfesztiválon Augusztus második felében Edinburghban nemzetközi filmfesztivált rendeznek, amelyen Magyarország ezúttal is részt vesz. A fesztivál nem versenyszerű, így bármely más nemzetközi fesztiválon szerepelt filmeket is bemutathatnak. Magyarország a 9-es kórterem és a Gá- zolási című filméin kívül az úgynevezett televízió-kategóriáiban még négy új, színes rövid filmmel vesz részt az edinburghi fesztiválon. A takácsok Heinrich Heine (1797 — 1856) Parázsló szemükben sötét tűz villog, Ülnek elszántan és foguk csikorog: »Germania, szemfödejed készítjük, Háromszoros átkunk a lepelbe szőjük — Szövünk átkot szövünk!« »Átok a Bálványra, sújtsa az átok, Kiért éhezve, fázva szánk kiáltott! Hiába vártunk, hiába reméltünk, Hiába kérleltük, nem segített nékünk — Szövünk, átkot szövünk!« »Urak királyát is büntesse átkunk. Ki nem enyhítette nyomorúságunk! Elvette tőlünk utolsó fillérünk És közénk lövetett, mikor enni kértünk — Szövünk, átkot szövünk!« »Foganjon átkunk sújtsa ál-hazánkat, Hol pusztít a szenny, a piszkos gyalázat! Hol a virágot már korán letörik, De rajtunk naplopók egész hada hízik — Szövünk, átkot szövünk!« A vetélő forog, jajdul a borda... Csak szőnek, szőnek, vászonra hajolva: »Germánia, szemfödeled készítjük, Háromszoros átkunk a lepelbe szőjük — Szövünk, átkot szövünk!« A legelső üvegből készült tárgy egy l e. 1400 évvel élt egyiptomi királynő nyakékének gyöngyszeme volt. Az egyiptomiak már tudtak fehér és színes üveget fújni. Üvegből készítettek szobrocskákat, virágokat, sőt koporsókat is. A PAPIROS A papiros feltalálása előtt az emberek kőtáblákra, az egyiptomi nád rostájából készült papiruszra és állatbőrből készült pergamentre írtak. A papirost Kínában találták fel i. u. 105-ben. Az arabok kínai foglyoktól tanulták a papiros gyártását és az elfoglalt Spanyolországban papírgyárakat létesítettek. A középkorban a papiros használata egész Európában elterjedt. AZ IRÁNYTŰ RUH GYÖRGY fordítása. Kölcsön sportszerek a Balatonnál Mert a gumipárnától a vitorlást Nyílegyenesen száguldó, vakító fehér vitorlásokat repít a magyar tenger változó szele, a hullámok piros, szürke, sárga, kék gumimatracokon pihenő für- dőzőket ringatnak, a magyar ipar leg; újabb sportszerújdonsága: a vizibicikli siklik a vízen nagy gyorsasággal. Esténként nők. férfiak kerékpáron látogatnak át egyik fürdőhelyről a másikra. A júliusi, bőségesebb napsugárral egyidejűleg éledt fel a Balaton is! Idén megtetőzi a balatoni üdülés szépségeit az a lehetőség, hogy majdnem mindenfajta sporteszközt kölcsön lehet venni. Nem kell hát vonaton lecipelni a nyugágyat, itthon maradhat a kerékpár, a gyermekroller, sátrat üthetünk bárhol, anélkül, hogy a sátor megvásárlásával kiadásba vernénk magunkat. g 14 balatoni üdülőhelyen kölcsönzőt létesített a Belkereskedelmi Minisztérium. Egy gumimatrac kölcsöndíja napi 5, gumitutajé napi 15 (órára 3), gumipárnáé napi 1,20, hevederes nyugágyé napi 3 (félnapra 2), férfi és női kerékpáré napi 20 (órára 3), robogó gyermekkerékpáré napi 14 (órára 2), rolleré'napi 6 (órára 1), két- és negyszemélyes sátoré napi 8, illetve 12, egy- és kéteve- zős csópaké óránként 3, illetve 6 forint. Vitorláshajót napi 27, óránként 5 forintért bérelhetünk. Egy hónappal ezelőtt nyíltak meg _a Balaton partján a kölcsönzők. Népszerűségükre mi sem jellemzőbb, mint hogy a gumimatracok számát ötszázról kétezerre kellett felemelni. Időszámításunk előtt már ezer évvel ismerték a kínaiak a mágneses tű tulajdonságait, de azt csak iu. 200. körül kezdték használni a hajózásnál, tájékozódás céljából. Az arabok a kínaiaktól eltanulták az iránytű használatát és továbbadták az európaiaknak. Az iránytű ismerete előtt a hajók csak a partok mentén haladhattak. Az iránytű használatba vétele után kezdődtek a portugálok és spanyolok nagy tengeri utazásai. AZ ÓRASZERKEZET Ke onyvespolc Broda: A világmindenség erői. (Művelt Nép Kiadó.) A könyv közérthető tanulmányok gyűjteménye, amelyek a modem természettudományok kiválasztott problémáival foglalkoznak. A tartalom, hat fejezetre oszlik, ezek témaköre különböző. Azonban minden cikk önmagában lenért egész és ezért megérthető akkor Is, ha külön olvassák. NEVESSÜNK EGYÜTT Villamosmegállónál (Bár Kaposvárott az autóbuszmegállóra is ráillik. A Széchenyi térire.) — Ne tolakodjunk, kérem. Megtelt. A következő kocsi üresen jön mögöttünk. —: Az előbbi kocsi vezetője is ezt mondta. — Na látja... Biztos szer — Mi hír az újságban? — íme, épp olvasom, hogy egy férj azért indított válópert a felesége elten, mert mindig 'belenyúlt a pénztárcájába. — Semmi különös, — Hogy-hogy semmi. Barátocskám, ezt a cikket én kivágom és a — pénztárcámba teszem. Külvárosi idill — Kivel beszélgettél három óra hosszat a kapuban? — Máriával. Nem volt ideje feljönni. Orvosi tanács — Minden reggel egy piros tablettát, este pedig egy zöldet vegyen be fél- pehár vízzel. Nyolc nap után cserélje fel a pirosat sárgával. A piros tablettái egy órával a zöld előtt, negyedórával később pedig a kéket vegye be ... Négy nap múlva minden órában vegyen be egy-egy fekete, háromóránként egy piros, minden negyedik órában pedig kék tablettát és így sorjában... Ez kitűnő orvosság lesz emlékezőképessége visszaállítására. Bíróságon Bíró: Ez a két ember székkel verekedett. Miért nem kísérelte meg szétválasztaná őket? Tanú: Nem volt kőzetemben több szék. Csak őszintén — Melyik öcsédet szereted jobban, Pistát vagy Palkóit? — Nem merem megmondani, mert akkor Pista megver, Biztató válasz Péter szégyenlős fiú lévén, sehogyan sem tudta rászánni magát, hogy megkérje az imádott lány kezét. Végül is elhatározta, hogy telefonál neki. — Halló, ott Rózsika beszél? — Igen. — Rózsika ... izé ... hozzám jönne feleségül? — Oh, hogyne. Ki van a telefonnál? Jó ügyvéd Egy járókelőt megharap a kutya, eltépi nadrágját, mire az illető dühösen a rendőrségre megy, és feljelenti a tulajdonost. Néhány nap múlva találkozik egy ismerősével. — Na, hogy volt a tárgyaláson? — kérdi ez. — Ne is kérdezd. A vádlott védőügyvédje bebizonyította, hogy én haraptam meg a kutyát. indiszkréció —r Anyuka, milyen az indiszkrét kérdés? — Olyan fiacskám, amelyre nem lehet válaszolni. — Látod, a tanító bácsi minduntalan indiszkrét kérdésekkel zaklat. Felháborító (Ügyvéd a vádlotthoz a börtönbe»:) Ügyvéd: A károsult hajlandó visszavonni feljelentését, ha megmondja, hova (rejtette el az ellopott pénzt. Tolvaj: Ide figyeljen, ez közönséges' zsarolás. Takarékos ember — Az új autóm 200 kilométert tett meg anélkül, hogy egy csepp benzint elfogyasztott volna. — Hát ez hogy lehetséges? — Egyszerű: Vonaton szállították. Könyvkereskedésben — Könyvet szeretnék venni. A X. században négyféle órát ismertek: a vízórát, amelynél egy tartályból egy kis nyíláson át víz folyik és a medencében lévő vízfelület magassága mutatja az órát, a homokórát, ahol a vizet finom homok helyettesíti, a gyertyaórát, amely egy hosszú és vastag gyertya volt órabeosztással és ahol a láng magassága jelezte az időt, végül a napórát, amilyent ma is láthatunk igen régi házak falán, amelyen egy kis rúd árnyéka mutatja az órák múlását. 966-ban egy Ger- bert nevű szerzetesnek az az ötlete támadt, hogy zsinegre akasztott súlyok segítségével forgat tűket egy órabeosztású számlalapon, amelynél egymásba kapaszkodó fogaskerekek csökkentik a súlyok esését. Ez volt az első óraszerkezet. A SZEMÜVEG jA pápaszemet 1280-ban találták fel. | A szemüveg is a nagy feltalálások Valami könnyeb- | közé sorolható, mert nélküle hány bet? —> Mindegy — kocsival vágyók. embernek nem volna munkája, hány feltalálás, híres festmény vagy irodalmi remekmű nem léteznék.