Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-14 / 165. szám

Szombat, 1956. július 14. SOMOGYI NÉPLAP I PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS * Vita a Városi Pártbizottság tömegkapcsolatáról Lapunk tegnapi számában közöltük Hortobágyi István elvtársnak a Me­gyei Pártbizottság ülésén elhangzott beszámolóját. Az alábbiakban a be­számoló feletti vitából közlünk rész­leteket. Horváth István elvtárs: A vízműtelepen a gépi berendezé­sek jók, mégis nagy vízhiány mutat­kozik a városban. Mi az oka ennek? Már több mint egy esztendeje, hogy kérünk kutakat, mert a meglévők kimerültek. Ez okozza elsősorban a város vízellátásának zavarait. Kapos­várott a vízhálózat 1905-ben létesült, mintegy 25—30 km-es csőhálózattal, amikor még csak 20—25 ezer lakosú várost kellett ellátni. Annak idején a városban vízhiány nem volt. A fel- szabadulás után megindult városunk ipari fejlődése, a vízhálózat azonban nem bővült ennek arányában. A 25 —30 km-es hálózattal szemben ma mindössze 50 km-es hálózatunk van. A kutak vízhozama állandóan csök­ken. Reméljük azonban, hogy rövi­desen sikerül a lehetőségekhez ké­pest a vízhiányt csökkenteni. Csepreghy Győző elvtárs: Kétségtelen, hogy a tömegkapcso­latot nem lehet csupán azon lemér­ni. hogy a Városi Párt-VB függetle­nített funkcionáriusai milyen gyak­ran járnak el az üzemekbe. Figye­lembe kell azt is venni, hogy a párt- bizottság nem függetlenített tagjai hogyan vesznek részt a város poli­tikai irányításában. Jó kezdeménye­zés vált a Megyei Párt-VB-n, hogy behívták és tájékoztatták a pártbi­zottsági tagokat. Ezt a módszert to­vábbra is alkalmazni kell, mert így tudjuk megoldani: ha a pártbizott­sági tag elmegy egy-egy üzembe, vá­laszt tudjon adni a felvetett kérdé­sekre. Jobban kellene ellenőrizni a la­kosságot kiszolgáló intézményeket, s törődni a felvetődött ügyes-bajos dolgokkal. Akár az IKV-röl, akar a kereskedelmi hálózatról van szó, sok még a panasz. Többen már úgy ve­tik fel, hogy az IKV csak azért van, hogy bosszantsa az embereket. Lét­rehoztak egy zöldségboltot is. Gyö­nyörű, mondhatnám, Budapesten sincs szebb, a háziasszonyok mégis bosszankodnak, mert nem tudják be­szerezni a gyümölcsöt és a zöldséget, mivel nincs belőle elegendő. Helyes volna, ha a párt jobban ellenőrizné a lakosság kiszolgálását akár a párt­bizottsági tagok, akár olyan elvtár­sakon keresztül, akiknek megfelelő szakképzettségük van. Szőke Pál elvtárs: A Városi Pártbizottság és a Váro­si Tanács tömegkapcsolatában tör­tént javulás, de van még javítani­való is. Nem ismerik eléggé a terü­letükön lévő problémákat, ebből adó­dik, hogy a pártbizottság tagjai sem vesznek részt megfelelően a munká­ban. Nem kielégítő a párttagokkal való politizálás sem, nem adunk szá­mukra rendszeresen tájékoztatást, pedig ezt megtehetnénk. Ezért vetőd­het fel többször is, hogy fontosabb kérdésekben elvtársaink nem látják tisztán a párt álláspontját. Beszélni kell arról is, hogy a Vá­rosi Pártbizottság munkájáról el­hangzott bírálatokat az elvtársak nem vizsgálták meg alaposan. Pedig a párt tomegkapcsolatának igen fon­tos része ez. Ha a jogos bírálatok nyomán nem változtatunk, ezek az elvtársak nem tesznek még egyszer javaslatot, nem tárják fel legköze­lebb az észrevett hibákat, mert lát­ják: hiába mondták el, semmi vál­tozás nem történt. Miltec János elvtárs: Elmondhatjuk, hogy a kollektív vezetés sokat javult a Városi Párt- bizottságon az utóbbi években. Nem­igen van olyan fontos kérdés, ame­lyet a pártbizottság függetlenített vezetői ne vinnének döntés végett a párt-vb vagy a pártbizottság tagjai elé. Azonban a végrehajtó bizottság függetlenített vezetői amikor új mód­szerek után kutatnak, egyes esetek­ben rosszul értelmezik a munka megjavításának módját. Sokszor olyan feladatkörbe is beavatkoznak, amellyel más elvtársak vannak meg­bízva, s a pártbizottságnak csak el­lenőriznie kellene őket, nem pedig helyettük megoldani a feladatot. Eb­ből is adódik, hogy erejük szétapró­zódik, nem tudnak mindenhová el­jutni. Dómján Sándorné elvtárs: A vb beszámolójában szó esett az operatív pártmunkáról, azonban er­ről is majd csak akkor lehet igazán beszélni, ha a pártmunkában is fel­számoljuk a bürokráciát, örömmel vettük tudomásul, hogy a termelési értekezleteket negyedévenként tart­hatjuk meg. Eddig havonta 14 volt. Nem tud az az alapszervezet megfe­lelő munkát végezni, ha tele van kö­telező gyűlésekkel. Többek között a műszaki konferenciát negyedéven­ként tartjuk meg. Ha a végrehajtó bizottságtól ki­jönnek az elvtársak a Textilművekbe, ne csak az irodában keressenek fel bennünket. Az a tapasztalat, hogy többet tudunk meg, ha az üzemben tíz emberrel beszélünk, mintha öt gyűlésen részt veszünk. És kívánják is a dolgozók, hogy a kommunisták menjenek közéjük. Ha a bürokra­tikus gyűléseket felszámoljuk, rá tu­dunk térni az operatív pártmunkára. * * # A Megyei Pártbizottság ezután má­sodik napirendi pontként a megye nemzetiségeinek helyzetét vitatta meg. két Árva kakas ÉS HÁROM ÁRVA TOJÓ, Avagy: miért maradt el megyénkben a nagyüzemi baromfitenyésztés? A somogyi falvak asszonynépe cséplésig a férfinép jövedelmét túlszárnyalja — szárnyasaival. Nagyon jól tudják minden köz­ségben a fehércselédek: miért jó a korai piacra vinni a rántani- való, nagy (keresletnek örvendő csirkét. De azt is tudják, hogy télvége felé miért a legjobb kot- lósnak való, hű természetű, jó csibenevelő tyúkanyót kell kivá­logatniuk az aprójószág-állo- mányból. A nemesített sárga­magyar tyúkjainkat ízletes, könnyű húsa miatt szívesen ve- ' szik meg a külföldi piacokon is. ' Sajnos, mindhiába ez a nagy export-kelendőség! Az apró jó­szágtenyésztésre még eziááig nem kaptak rá termelőszövetke­zeteink. Pedig a nagyudvarú so­mogyi falvakban különösebb (költség nélkül volna helye az aprójószágnak. Ennek ellenére Békés megye egymaga még né­hány évvel ezelőtt több apró­jószágot nevelt, mint az egész Dunántúl, noha Békésnek mesz- sze kell szállítania a pulykát, például egészen Londonig — a somogyi falvak aprójószágát ■pe­dig az utolsó csirkéig megvennék a helybenlévő balatoni munkás­üdülők. S a szomszédos Ausztria és Csehszlovákia háziasszonyai is ácsingóznak a tyúkhúsra. Ezt a tarthatatlan helyzetet nem menti, csak magyarázza, hogy a baromfitenyésztésnek még nem alakultak ki nálunk nagy­üzemi formái. Az aprójószággal való bánás jellegzetes kisüzemi aprómunka, asszonyi feladat volt. Ha a baromfivész elseperte g kis ólak egész állományát, a férfi­nép soha nem »pazarolt« újabb állomány megvételére pénzt, hiába szekálták őket az asszo- . nyolc. Megyénkben eddig csak az élenjáró barcsi Vörös Csillag Tsz adott példát a baromfite­nyésztés megkezdésére. Példája nyomán egyedül a kötcsei Előre Tsz fogott még hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a tojás­ból, a libamájból, a rántanivaló csirkék neveléséből állandó pénz­forrást nyisson a tagoknak. Ezt a próbálkozást méltatta az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tásra előkészítő bíráló bizottság, amúkor a barcsi Vörös Csillag és a kötcsei Előre Tsz tenyészetéből egy-egy sárgamagyar kakast és : három-három tojót kiválasztott. Remélhető, hogy a kiállításon felvonuló Békés megyei s más tiszántúli kacsák, libák, pulykák hada felébreszti a mi tsz-einket: érdemes hozzákezdeni a nagyüze­mi baromfitenyésztéshez! E. J. íiÉPÁLLOjflÁSI Ö 15 ,JÁRAT Mit csinál a tapsonyi gépállomás iobbkeze, s mit tesz a bal? A Tapsonyi Gépállo­más jobbkeze nem tudja, mit cselekszik a bál. A nemesdédi Dózsa Tsz földjein úgy dolgo­zik az aratási komplex­brigádjuk, mint a kari­kacsapás. A kombájn nyomában ott a tarló- hántó gép, s a szép aranyszínű tábla másnap fekete bakacsvnként tar­kítja a határt: abban már a másodnövény él­vezi a szépen megmun­kált magágyat! Mert a komplex-brigád tudja: a másodnövénynek, a kö­lesnek, muharnak, csala- mádénak is kell tenyész- idő, tehát a levágott tarlót nem hagyja szán- tatlanul egy percig sem. Ám a szenyéri Uj Élet Tsz búzatarlóját napokig, sőt hetekig szántatlanul hagyja a gépállomás ki­helyezett agronómusa, Vollák elvtársi ,lgaz, a barázdákon maradt né­hány szemért megtúrja a földet a ráhajtott kon- da. De amit nyernek a vámon — elvesztik a ré­ven! Mert ha későn ke­rül a talajba a másodnö­vény, (kevesebb ideje marad a kifejlődésre s a gyenge másodvetésből kevesebb jut a silóba! Amit jól elvetettek — takarítsák be jól és gyorsan! Miért maradt el a kombájnolásban a Balatonkiliti Gépállomás ? A réserulétet, az új iirániti fogékonyságot, a fürgesé­get az utóbbi időikben nem lehet eűmomidani a Balaton- kdllití Gépállomás agronómusaira, de igazgatójára és egész gárdájára sem! A szántás-vetésinél nem volt velük semmi baj. Szövetkezeteik és egyéni parasztjaik föld­jein idejében szántottak, vetettek. Annál több baj van a speciálisabb gépi munkák körül: a fciliti »vashad- oszlop« a négyzetes vetésiben sem járt élen, sőt a gépi kapálási tervében is lemaradt. Itt a nyári betakarítás, s eddig ebben nem vizsgáz­tak sok leleményről, a kombájnok, aratógépek forté- iyos, ©kosi, ügyQs felhasználásáról! Az országos kombájn-átlag az aratás eddigi szaka­szaiban 30 holdat tesz ki. Nem kell szégyenkezni me­gyénk kombájn-teljesítményei miatt sem. Az országos átlagnál 8 mázsával takarított be többet egy-egy csur­gói kombájn. Nem is szólva arról, hogy a Csurgói Gép­állomás legjobb ereje, Bogdán elVtárs 51 hóiddal dicse­kedhet: pompás gyorsaságával, félszázalékos szemvesiz- teségével a tsz-ek és a járási pártbizottság igen megelé­gedett. A csurgói Kossuth és a berzencei Uj Barázda Tsz-ben az aratással csaknem egyszerre folyt a tarííó- hámtás és a másodvetés. A bafláitonkilitiete azonban július 10-ig 9 kombájniukikal: 91 hold termését takarítot­ták be, s ez bizony messze elmarad a megyei átlagtól. Ám a nyári munkák dandárja még hátra van. A gépállomások ezekben a heteikben mutatják meg, kiben mi lakik, s melyikük ismeri fel igazán azt a (hi­vatását, hogy az évi fáradozás gyümölcslének gyors be­takarításával hasznára legyen az egész megyének, az egész országnak. Reméljük: a balatonkiliti igazgató, agronómusi és mechanikai vezérkarával együtt szem­fülesebben, gyorsabban és ’késlekedés nélkül1 rajta lesz, hogy az aratás alatt ne maradjon le a gépi növény­ápolás se, és hogy szemveszteség nélküli mielőbb hom­bárba kerüljön körzetének jó termése. Amit jól elve­tettek, azt jól kell betakarítaniuk! 34 új kombájn meggyorsítja az aratást! Az idei aratás megköny- nyítésére gépállomásaink­ra 34 AC —400-as EMAG kombájn érkezett — mond­ja Mendöl Béla elvtárs, a Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának főmérnöke. Az új kombájnokban die­selmotor van. A mosta­niaknak könnyű és jó az indulása. Ez után a gép után a szemveszteség a le­hető legkisebb, talán még fél százaléknyi sincs. Az új kombájnok kicsépelte árpaszemek majdnem olyan tiszták, mintha csép­lőgépből jöttek volna ki. Ha a kombájnos a szem nedvességéhez viszonyítva Jól állítja be a ventillátort, csaknem teljesen tiszta ga­bonát kapunk belőle. Ta­valy egy néqyzetméter te­rületen gyakran találtunk — szúrópróbaszerűen — t00 szemet. Ez volt az egy százaléknyi veszteséq. Most azonban egy négyzetméter területen csak elvétve ta­láltunk eav-ectv szemet. Az istvándi Petőfi Tsz árpa­tábláján még a fél száza­lékot sem érte el a szem- veszteséq. A darányiakról azt a jót is elmondhatom, milyen ügyesen kedvében jártak az istvándi Petőfi Tsz-nek. Mivel az árpaszal­mát amúgyis szeretik a tehenek és az itteni árpa szálaiban még sok volt a nedvesség kiterítették a szalmaggrüjtő kocsiból a tarlóra, és két-három nap múlva a neqyven hold után iqen értékes takqr- mányszalmához jutottak: rendsodró géppel gyűjtöt­ték össze. HÍREK-, 9 ZITÄS BERTALAN Várható időjárás szomba­ton estig: főképp nyuga­ton, felhőátvonulások. Legfeljebb néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt déli szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet szombaton 28—31 fok között. T6°\ művelődjünk, hol szórakozzunk^ Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulás 9—14 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Tornyai János képkiállítás, a Nagyberek átalakulásá­ról kiállítás. Textilművek Művelődés Háza: Vidám zenés hétvége. okleveles középiskolai tanár, okleveles színművész, az óvónőképző tanára 65 éves korában, aqyvérzés következtében Budapesten elhunyt. Temetése hétfőn 14 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. — ÁRAMSZÜNET. A DéidUnántúli Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy f. hó 15-én, vasárnap reggel 5—8 óráig áramszünet lesz. — EGÉSZSÉGESEN TÉRT VISZ- SZA OTTHONÁBA Árók József, akit a múlt héten baleset ént aratás köz­ben. Árök József életét a gyorsa* közbeavatkozó vöröskeresztes aktí­vák mentették meg. MOZIK: Vörös Csillaq: Csínytevő. Szabad Ifjúság: Idegen tollak. Csurgó: Három jóbarát. Barcs: Rigoletto. Marcali: Idegen utas. Lengyeltóti: A kapu bezárul. Tab: A 45-ös körzet nem válaszol. Igái: Apa lett a fiam. Nagyatád: Szakadék. Zamárdi: Balkezes újonc. Balatonföldvár; Gróf Monte Christo, II. rész. Balatonszemes; Scuderi kisasszony. Balatonlelle: Római lányok. Balatonbcglár: Döntő pillanat. Fonyód: Mexikói lány. Siófok: Vörös és fekete, II. rész. — KILENC SZÁRÍTÓGÉP KEZ­DI MEG MŰKÖDÉSÉT a napokban, amellyel a nedves gabonát szárítják majd. Egy-egy szárítógéppel napon­ta 20 vagon gabonát lehet megszárí- tami. — EMLÉKTÁBLÁVAL, jelölték meg a balatonszentgyörgyi úttörők a vasútállomás melletti 200 éves eper­fát, amely a megye legöregebb gyü­mölcstermő fája. Ezf is hallgassa meg... Kossuth-rádióban: Délután 6,15-kor: A Fővárosi Népi Zene­kar játszik, Remépyi Sándor énekel. Este 7,29-kor: Az utolsó kerti ünnepély Versaillesben. Gyöngyi László esemény­játéka a Bastille bevételének évforduló­ján. Petői i-rádióban: Délután 5,45-kor: Megemlékezés a ma­gyar operajátszás úttörőiről. — KAPOSVÁR ANYAKÖNYVI HÍREI: Születés: Gróf István fia István, Garabom Lajos fia József, Gergely Aladár fia Aladár, Németh István fia Ferenc, Kovács József leánya Zsuzsanna, Budai Jenő leá­nya Ágnes. Halálozás: Völgyi József- né 78 éves, Heppeniheimer János 74 éves, SvenMer Vendelné 81 éves. — HÁROM LITER RUMOT ITAT­TAK MEG a berlini állatkert egyik elefántjával, hogy »a megfelelő ró- saegségi állapot beállása után« ki­húzhassák a hatalmas állat egyik beteg fogát. — ORSZÁGOS állat- és kirakodó- vásár lesz 16-án Nagyatádom. Elvételben is lebet jegyet venni a Mezőgazdasági Kiállításra A szeptember 2-től 16-ig Budapes­ten megrendezendő Országos Mező­gazdasági Kiállítás olcsó elővételi jegyeinek árusítása mind Budapes­ten, mind vidéken július 20-ám kez­dődik. Az ország minden, vasútállo­másán, hajóáfflcmásán^ MÁVAUT- megállőjámál, postaifiók,jánál, OTP-, IB US ZddrondeMségénél, a dohány­boltokban, földművesszövetkezeti iboMokbam, utasellátóknál, továbbá a megyei, járási, községi tanácsóknál és az üzemi közönségszervezőknél kaphatók majd a négy forintos elő­vételi jegyek, a három forintos, kü­lönböző értékes nyereményekre jogo­sító kiállítási sorsjegyek, a nép­hadsereg tagjainak és a diákoknak két forintos elővételi jegyei. Minden elővételi jegyhez pályázati lapot meffiékelnek. Ezen a lapon három kérdésre kell fellelni. A legjobb vá­laszt a Magyar Divatcsiamók a kiállí­tás minden napján egy-egy Dongó segédmotorral jutalmazza. A pályá­zati lapot a 'kiállítás területén le kell .bélyegeztetni, s lebélyegezve leadni a Magyar Divatcsarnokban. Az anyakönyvi hivatal helyett — a börtönbe Besurranó tolvajt tett ártalmatlanná a rendőrség Június végén és július elején csak­nem. naponta érkeztek panaszok a rendőrségre Kaposvár különböző ré­szeiből, de főként a belvárosban la­kóktól, hogy fefsebb-nagyobb értékek­nek, ruhaféléknek lábakéit a lezárt, vagy a néhány percre üresen ha­gyott lakásból, Rendőrségünk erélyes nyomozást indított, amely hamarosan eredménnyel is járt. A nyomozók el­csípték a besurranó tolvajt Bódi Irén .büntetett előéletű, foglialkozasnélkülá ózdi lakos személyében. Amikor meg­kérdezték tőle, miért követte el talvajlásait, azt válaszolta, hogy férjhez akart menni, s ehhez stafi- rungna volt szüksége. Már annyi »stafirungnak« valót gyűjtött össze, hogy egész fényes »partit« csinál­hatott volna. Bódi Irén alig két hónapja jött lá­togatóba kaposvári rokonaihoz. Ide- érkezése után hamarosan »munká­ba« kezdett a .belvárosi utcákban. A kiszemelt házaikat előbb jól meg­figyelte, s amikor a lakók dolgozni mentek, a nyitva hagyott udvari ab­lakon át bemászott a lakásokba. Ha esetleg otthon volt vafaiki, azzal as ürüggyel állított ’be, hogy albérleti szobát keres. Amiig körülnézett « la- kásibani minden, ami. a keze ügyébe akadt és feltűnés; nélkül magával vihetett, szemében jó zsákmánynak számított. A rendőrségi házkutatás során há­rom bőröndnyi ruhaneműt, lábbelit, fehérneműt, «irány és ezüst ékszert, órát foglaltak le. Megtalálták mind­azt, amit Kaposvárott »gyűjtött«. Rendőrségünk jó munkája révén szétfoszdott a fényes »parti« lehetősé­ge, s így a hesurranó tolvaj Bódi Irénnek egyelőre nem az anyakönyvi hivataliba visz az útja. MIRE JÓ A DRÁVAPARTI HOMOK? Sok mindenre. De arra még senki sem gondolt, hogy éppen a magtárhiánnyal küsz­ködő termelőszövetkezeteknek is segítséget nyújt. Ez a segítségadás úgy történt, hogy van a drávaparti Vízváron egy kisipari termelőszövetkezet. Igen jól értenek ott a betonkészí­téshez. De van a közelben s kissé távolabb öt olyan tsz, amelyiknek maytárpadlás, tehénistálló egyszer­re kellene. A Megyei Tanács tsz-építési esi por ja gondolt nagyot és merészet, s a három — látszatta egymás­tól távoli — ügyes-bajos dolgot ösz- szefogta, s egyszerre oldotta meg. A somogymeggyesi Jó Gazda Tsz állattenyésztése egyre inkább fej­lődik. Szarvasmarhaistállóra van szüksége. Mégpedig egy 50 férő­helyesre. De termése is szépen vi­szonozta az idén a növénytermelési brigád jó munkáját, s a bő termés elraktározására is magtár szüksé­ges. A bedegkéri Uj Élet, a tahi Kossuth, a szenyéri B-ke Tsz-nél is összeesett ez a gyors megoldást egy­szerre követelő feladat. Ezért a Me­gyei Tanács tsz-építkezéseit párt­fogoló csoport a vízvári ktsz-nek közvetítette a magtárépítéshez szük­séges cementkészítési kérést, s a ktsz a rendelést elfogadta. Cement­je volt — s kéznél a drávaparti fi­nom homok! Olyan összeállításban, amilyet a cement éppen megkíván, tisztán szűrtet vagy kavicsosat — bármilyen mennyiségben. A magtárpadlásos istállókhoz így (kezdődött meg Vízváron a beton- kevorés. Az egész olcsóbba kerül, mintha a betont máshonnan szereznék meg. A Földművelésügyi Minisztérium betonkeverő gépet küld a ■napok­ban a megyének. S így a kormány­zat segítsége is meggyorsítja egy- néhányt tsz-ünk ama törekvését, hogy a betonvassal jól, tartósan megépített istállók padlásai magtár- padlásnak is megfeleljenek. A betonsáblonokat egyébként jú­lius végén már hazavihetik a fenti tsz-ek, hogy mielőbb felhúzzák ál­lataik — s nem utolsó sorban — tér* menyük fölé a védő hajlékot. ,

Next

/
Thumbnails
Contents