Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-13 / 164. szám

Péntek, 1956. július 13. SOMOGYI NÉPLAP > PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS _______* A Városi Pártbizottság tömegkapcsolatáról tanácskozott a Megyei Pártbizottság Lapunk tegnapi számában hirt ad­tunk arról, hogy a Megyei Pártbi­zottság július 10-i, keddi ülése meg­vitatta a Városi Pártbizottság tömeg- kapcsolatát. Az alábbiakban kivona­tosan közöljük Hortobágyi István elvtársnak, a pártbizottság első tit­kárának beszámolóját. Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időben még alig tudtuk fel­mérni a kongresszus nagy jelentő­ségét és alkalmazni tanulságait saját viszonyainkra, munkánkra. Egy azon­ban biztos: a kongresszus után. ki­alakult kritikai szellemben nagy erő rejlik, amelyet okvetlenül fel kei! használnunk munkánk megjavításá­ra. Nem elég a kongresszus tanulsá­gait hangoztatnunk, itt az ideje, hogy egy lépéssel tovább menjünk, és ne csak mások munkáját vizsgál­juk a kongresszus tanulságai alap­ján, hanem saját területünkön is vonjuk le a következtetéseket. Vannak eredményeink a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatá­sában. A második ötéves terv irány­elveinek vitájához háromszáz javas­lat érkezett, köztük nem egy orszá­gos jelentőségű indítványokat is tar­talmaz. Hatékonyabb segítség ax üxemi alapszervezeteknek A városi pártértekezlet bírálta a pártbizottság tagjait, hogy keveset tartózkodnak az üzemekben. Próbál­tunk ezen változtatni. Alaposabban megvizsgáltuk munkánkat. Megálla­pításunk: nem is az az elsődleges kérdés, hogy mennyit tartózkodunk az üzemekben, hanem hogy elég ha­tékony segítséget adunk-e az alap­szervezeteknek. Az alapszervezetek hathatósabb segítése céljából meg­erősítettük a pártbizottságot mérnö­kökkel és olyan elvtársakkal, akik mind a pártmunkában, mind a gaz­dasági vezetésben gyakorlottak. A pártértekezlet bírálata óta alakítot­tuk meg a műszaki fejlesztési taná­csot, amely a technika fejlesztéséről szóló KV-határozat megvalósításához ad segítséget. Ezen túlmenően ipar­áganként olyan komplex-brigádokat hozunk létre, amelyekben helyet fog­lalnak üzemi munkások, gazdasági vezetők és tudományos szakemberek. Sokat beszélünk arról, hogy na­gyobb önállóságra kell nevelnünk pártalapszervezeteinket. Ehhez azon­ban szükséges, hogy ne csak a párt- bizottság tagjainak, hanem az alap­szervezetek vezetőinek is növekedjék a politikai és szakmai képzettségük. Miután üzemi párttitkáraink — egy- kettő kivétellel — elvégezték a há­romhónapos pártiskolát, most azt kell biztosítanunk, hogy az iparágak­nak megfelelő szakmai képzettséggel is rendelkezzenek. A dolgozók bizalommal fordulnak a párthoz A párt és tömegek kapcsolatának erősítésében nagy szerepe van a bí­rálatnak, különösen az alulról jövő bírálatnak. A dolgozó tömegek akti­vitását a legszemléltetőbben azok a levelek bizonyítják, melyekkel a dol­gozók felkeresik a pártbizottságot, hogy jelentést tegyenek különböző szervek munkájáról. Nem egy levél­lel vagy szóbeli bejelentéssel segítet­tek a dolgozók olyan cselekmények leleplezésében, mint a Dénes-, a Tol­las-, vagy a Selymes-ügy. Sok dol­gozó arról tesz bejelentést, hogy vál­lalatuknál megszegik a tervfegyel­met vagy éppen tervcsalást követnek el. Ilyen volt például legutóbb a cu­korgyári dolgozók bejelentése, hogj a gyár gazdasági vezetősége a mi­nisztériumnak valótlan adatokat küld, s prémiumot vesz fel jogtala­nul. A pártbizottság megvizsgálta a bejelentéseket, s megállapította, hogy megfelelnek a valóságnak, és mind gazdasági, mind pártvonalon megtet­te a szükséges intézkedéseket. A XX. kongresszus óta különösen megszaporodott a bejelentések szá­ma. Míg 1955-ben egész évben 108 bejelentést küldtek a Városi Pártbi­zottságra, 1956 első negyedében mint­egy 40 írásbeli és 76 olyan szóbeli bejelentés érkezett, amelynek elinté­zése hosszabb időt vesz igénybe. De még ennél is több azoknak a kérel­meknek, bejelentéseknek a száma, amelyeket azonnal el lehetett intéz­ni. vagy tanácskérés jellegűek vol­tak. Minden erővel segítjük a lakásínség enyhítését A pártbizottsághoz több szóbeli be­jelentés érkezik, mint levél. Ezeket a lakosság legkülönbözőbb rétegei­hez tartozók mondják el, következés­képpen a bejelentések és panaszok is rendkívül sokrétűek és bonyolultak. A szóbeli bejelentések, kérelmek zö­me lakásproblémákra vonatkoznak. Ezek a kérelmek néhány kivételével jogosak. S éppen ez az a terület, ahol nem tudtunk jelentősen előre halad­ni. Ez pedig arra kötelez bennünket, hogy a város lakásproblémáját a kü­lönböző hivatali szervek összevoná­sával, minden rendelkezésre álló erével a lehetőségekhez mérten meg­oldjuk. Persze, a hivatalok összevo­nása nem szünteti meg teljesen a la­káshiányt. A város lakosságának a száma öt év alatt kb. 12 ezerrel emel­kedett. Ezzel szemben a lakások szá­ma mindössze 699-cel szaporodott. Viszont jelentős azoknak a lakások­nak a száma is, amelyek használha­tatlanná váltak. Az utóbbi időkig nem folyt elég határozottsággal a hi­vatalok fölösleges helyiségeinek la­kás céljára történő igénybevétele. A felülvizsgáló bizottság most fejezte be munkáját és megállapította, hogy 47 szoba-konyhás lakásnak megfelelő helyiséget lehet felszabadítani. A hi­vatalok azonban rendkívül nagy el­lenállást tanúsítanak. Igényeljük a bírálatot, de visszautasítjuk a demagógiát A párt és a tömegek közötti kap­csolat alakulásában nagy szerepe van a párttagság tájékoztatásának. A Központi Vezetőség felhívása a kom­munistákhoz megerősített bennünket abban, hogy amikor a bírálatot és önbírálatot a legteljesebb mértékben fejlesztjük, ugyanakkor nem vagyunk kötelesek, sőt, nincs jogunk eltűrni, hogy egyesek demagóg módon ki­sebbítsék pártunk eredményeit, s a bírálat ürügyén a párt egységének, ezen keresztül a szocialista rendszer egységének megbontására törekedje­nek. A párt tömegkapcsolatának fej­lesztésében jelentős része van a tö­megszervezeteknek, a tömegszerveze­tek pártirányításának is. Ezzel azon­ban keveset foglalkoztunk. Többet kell törődni a szakszervezetekkel Különösen a szakszervezetek pártirá- nyítása volt tisztázatlan, mivel a szakszervezetek megyei jellegűek. Felmerült a kérdés: a Városi Pártbi­zottságnak van-e joga őket ellenőriz­ni. Ez már tisztázódott. Azonban még mindig nehezíti munkánkat, hogy a szakszervezetek felépítése megyei jellegű, hogy megyei és városi irá­nyítás alatt vannak. Ez nemcsak a szakszervezet helyes tevékenységé­nek a kibontakozását, hanem a mi munkánkat is akadályozza. Követ­kezménye, hogy a Városi Pártbizott­ság főleg a helyiipari szakszervezeti bizottsággal foglalkozik, azt számol­tatja be, ugyanakkor olyan fontos szakszervezeti, területi bizottság, mint például a pedagógus, vagy a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezete, kiesik látóköréből. Ezeket a szerveket főleg a Megyei Pártbizottság irányítja, s mivel mun­kánkat nem hangoljuk össze megfe­lelően, intézkedéseink gyakran ke­resztezik egymást. Ez természetesen zavarja nemcsak a szakszervezetek munkáját, hanem a miénket is. Jobban támaszkodunk ezután a Hazafias Népfront munkájára A Hazafias Népfrontnál különösen 0OOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOO0OOOO 0 * 0 O O a Központi Vezetőség márciusi ha­tározatáig voltak komoly fogyaté­kosságok. A hibák egyrésze még ma is fennáll. Az a tendencia, amely 1954-ben mutatkozott meg, hogy ti. a Elazafias Népfrontot szembe akar­ták helyezni a párttal, oda vezetett, hegy bizalmatlanul néztük a nép­front munkáját, nem segítettük meg­felelően, amint ezt Rákosi elvtárs a budapesti pártaktíván mondott be­számolójában is megállapította. A Hazafias Népfronttal való fokozot­tabb foglalkozást most már megkö­veteli az is, hogy egyesült vele az MNDSZ és a békemozgalom. Minden erőnkkel biztosítjuk, hogy a Haza­fias Népfrontban dolgozó kommunis­ták segítségével megfelelően érvé­nyesüljön a párt politikája. A Haza­fias Népfrontot ezentúl jobban be­vonjuk a város politikai, kulturális és gazdasági problémáinak megoldá­sába. Közüggyé tesszük az ifjúság nevelését A tömegszervezetek közül a DISZ- szel foglalkozik legtöbbet a párt-vb. Értünk is el eredményt: jelentéke­nyen megnőtt a DISZ taglétszáma, javult a DISZ-fiatalok termelőmun­kája. Fejlődésről tanúskodik az is, hogy a városban ma már több ifjú­sági brigád dolgozik, így a Barnevál- nál, a Cukorgyárban, a Vaskombinát­ban, a Textilművekben stb. Ezek a brigádok kitűnnek a termelésben, a brigádtagok közül többen elérték a »■■kiváló dolgozó« szintet. Többször tapasztaljuk azonban, hegy pártszervezeteink nem ellenőr­zik a DISZ-be küldött kommunisták munkáját, némelyik gazdasági veze­tőnk pedig csak abban látja a DISZ segítését, hogy különböző ünnepi al­kalmakkor anyagi juttatásokat ad az ifjúsági szervezetnek. Sokhelyütt bi­zalmatlanok és türelmetlenek a fia­talokkal szemben, nem akarják meg­bízni őket nagyobb feladattal. Egyik legfontosabb teendőnk — ezt a párt­értekezlet is felvetette —, hogy te­gyük közüggyé az ifjúság nevelését, sokkal nagyobb teret adva a peda­gógusoknak, az értelmiségieknek és az idősebb szakmunkásoknak. A tanácson is ez legyen a jelszó: közelebb az emberhez A tanács mint államigazgatási szerv különösen az állampolgári fe­gyelem megszilárdításában, a begyűj­tésben és adófizetésben ért el ered­ményeket. Helyes intézkedéseket tett a város kereskedelmének megjavítá­sára, és nem kis része van a város kulturális eredményeiben: a színház, bábszínház stb. területén. Azonban a tanácsnak, mint tömegszervezetnek a politikai nevelőmunkában még nem sikerült jelentősen előremennie, bár tett lépéseket, hogy a tanácsüléseket rendszeresen összehívja, hogy egyes osztályok jobban támaszkodjanak az állandó bizottságokra, s tudomásunk szerint nem sértik meg a tanácsde­mokráciát sem. Az azonban előfor­dul, hogy a politikai felvilágosítás, meggyőzés helyett rideg paragrafu­sokkal dolgoznak, a panaszok, kérel­mek mögött nem látják meg az em­bert gondjaival, bajával együtt. A Minisztertanács határozata a tanácsi és a mezőgazdasági tervezés egyszerűsítéséről (A beszámolóval kapcsolatos vitát lapunk holnapi számában fogjuk is­mertetni.) A Minisztertanács keddi ülésén a tanácsi és a mezőgazdasági tervezés egyszerűsítéséről tárgyalt. A Minisztertanács megállapította, hogy a tanácsi tervek kidolgozásá­ban és végrehajtásában csak korlá­tozott mértékben érvényesült a taná­csok kezdeményező szerepe, a tervek kevéssé épültek a helyi szükségletek­re és adottságokra. Ezért a Minisz­tertanács határozatában jelentősen növelte a tanácsok és a tanácsi végrehajtó bizottságok hatáskörét a tervezési és a gaz­dálkodási kérdésekben. Már az 1957. évi tervjavaslat kidol­gozásához a tanácsok részére köz­pontilag csak a legfontosabb tervfel­adatokat hagyják jóvá. A tervjavas­latot a tanácsi gazdaság minden ága­zatára és minden tervfejezetére — az alsóbb fokú tanácsok javaslatai­nak figyelembe vételével ■— a me­gyei, a fővárosi és a megyei jogú vá­rosi tanácsok végrehajtó bizottságai készítik el. A tanács által kidolgo­zott tervjavaslatot a végrehajtó bi­zottság közvetlenül a Miniszterta­nácshoz nyújtja be. Lényegesen egyszerűsítette a Mi­nisztertanács a mezőgazdasági terve­zés rendszerét. Az állami gazdaságok a tervezés eddigi kötöttségének csök­kentése érdekében a jövőben csak értékesítési terveket kapnak és mun­kaügyi terv helyett összbéralapot ál­lapítanak meg számukra. A határo­zat értelmében a termelőszövetkezetek és a köz­ségek a kenyérgabona vetésterü­letének kivételével csak értékesí­tési tervet kapnak. A terv például nem az elérendő te­hén-létszámot írja elő, hanem az ál­lam részére átadandó tej mennyisé­gét. Az új tervezési rendszer továb­bá lehetővé teszi, hogy a termelőszö­vetkezetek és a községek dolgozói sokkal inkább a helyi sajátosságok­nak megfelelően fejlesszék gazdasá­gukat. A Minisztertanács a tervezés egy­szerűsítésének egyes kérdésein kívül megvitatta a munkavédelem helyzetét az iparban és a mező- gazdasági üzemekben. Megállapította, hogy a munkavédel­mi helyzet alakulása — bár egyes te­rületeken javulás mutatkozik — még mindig kedvezőtlen. Ezért megbízta a Bér- és Munkaügyi Tanácsot s fel­kérte a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, hogy a munkavédelem to­vább ja vitására készítsenek javaslatot. Egyesült erővel munkálkodik szép terveinek megvalósításán a hetesi népfront-bizottság Július 7-én tartották meg Hetesen a Hazafias Népfront, az MNDSZ és a Békebizottság egyesítő ülését. Az ülésrőt mar napokkal előbb érdeklő­déssel beszéltek az egyesítendő szer­vezetek tagjai, s a jó előkészítés ered­ményeképp 89-en vettek részt az ülé­sen. Márkus Sámdomé. a községi nép­front-bizottság elnöke a Népfront alakuló kongresszusétól napjainkig ismertette a hetesi községi népfront­bizottság s általában a népfront-moz­galom eredményeit. Beszélt a kezdeti nehézségekről is, de örömmel adott számot arról, hogy Hetesen az el­követett hibák eülienóre a népfront mint kezdeményező vagy segítő, min­denütt ott veit, ahol az ország, a nép érdekeit kellett szolgálni. Részletesen foglalkozott a beszá­moló a 'Hazafias Népfront előtt álló feladatokkal, az aratás-cséplés meg­szervezésével és a begyűjtési felada­tok megoldásával. A népfront Hete­sen is sok segítséget adhat és kell ■hogy adjon e munkák sikeres elvég­zéséhez. Szó voltt arról is a beszá­molóban — s a bizottság tagjai öröm­mel fogadták —, hogy a télen nép­művelési előadássorozatot indítanak a községiben. Az előadások a község lakosságának problémáival is foglal­koznak, s elsősorban a falusi dol­gozókat érdeklő tudnivalókról tájé­koztatják az előadás részvevőit. Egy- egy fontosabb kormányhatározatot, rendeletet is részletesen ismertetnek, megvitatnak. Segítséget 'kíván adná a hetesi népfront-bizottság a DISZ- szervezetnek is: támogatja a fia­talok tanulási és szórakozási törekvé­seit. i ') } Trefeli József párttitkár és több felszólaló párttag arról biztosította az egyesített szervezetet, hogy a községi pártszervezet minden segít­séget megad a népfront-bizottság szép tervei megvalósításához. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a hetesi népfront-bizottság nemcsak tervez, de ígéreteit valóra is váltja. Ehhez kívánunk sok sikert. Megkezdődött a szerződéskötés a jövő évi cikóriatermelésre MENNYIRE IDŐSZERŰ © problémát vetettek fel a hazánk­ban tartózkodó argentin orvosok! x-Nincs idegen nyelvű magyar or­vosi szaklap, tehát odahaza csak nehezen, szinte véletlenül szerez­hetünk tudomást a magyar orvos­tudomány eredményeiről« — mon­dották. Ez a megállapítás termé­szetesen nemcsak az idézett orvos- tudományra, hanem kultúránk és művészetünk minden ágára ráillik. Patópálos lenne állásfoglalásunk, ha egy kézlegyintéssel intéznénk el az egész kérdést, vagy annak ki­jelentésével, hogy Dél-Amerika burzsoá állam és a Föld másik fe­lén fekszik. Először is a XX. kong­resszus megtanított bennünket is arra, hogy higgyünk a szocializ­mus győzelmében az egész föld­kerekségen, így pl. Argentínában is, még ha más úton fognak is el­jutni oda, mint mi. Másodszor pe­dig a telefon, a rádió, s nem utol­só sorban a TU—104-es repülőgé­pek idejében nincsen e földön ér­demleges távolság, legfeljebb a le­hetőségünk kicsiny — egyelőre — egymás gyakoribb felkeresésére. Célszerű lenne tehát, ha az illeté­kes kulturális és művészeti körök az egyetemek bevonásával, mi­előbb gondoskodnának arról, hogy a magyar szellem és tudás szép és általános eredményeit — kezdet­ben kivonatosan, később részle­teiben is — még Argentínában is megismerhessék az ottani dolgo­zók. M. i. OOO0OOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOG Senki sem bánta meg az idén, hogy cikóriára szerződött. A cikóriából mindenütt bő termés ígérkezik. A jutád Úttörő idén még csak két hóin dón termeli ezt a növényt, s az ed­digi kilátások szerint kb. 320 mázsa — mintegy 22 000 forint ára — ter­mést takarítanak be a két holdról. Már megkötötték a jövő évre is a szerződést, az ideinek duplájánál is többre: öt holdra. A fészerlaki Sza­bad Föld 4 holdon, az igalii II. Párt- kongresszus 6 ihcütíon termel jövőre cikóriát. A szerződések megyeszerte megkezdődtök. Milyen érdekeltség fűzi a termelő­ket a cikória termeléséhez? Milyen kedvezményeket, árakat biztosít a Kávészeripari Vállalat? Elsősorban a leszerződött terület másfélszerese a tenmónybeadós áléi, a terület 50 szá­zaléka pedig az állat- és állati ter- mékbeadás alól mentesül. A termelők kérésére műtrágyát, vetőmagot, kész­pénz- és művelési előleget biztosít a vállalat. Elszámolási és átvételi ár, premizálási feltételek a következők: 1. A cikória átvételi ára mázsán­ként 36 forint. 2. A vállalat többtermelési pré­miumot fizet, Iha a cikória holdan­ként a 70 mázsát meghaladja, és­pedig: 80 mázsa átlagtermésig a többtenmés minden mázsája után 10,80 forintot, 81—100 mázsa átlag­termésig a többtenmés minden má­zsája után 21,60 forintot, 101 mázsa felett a többtermés minden mázsája után az átvételi ár 100 százalékát, vagyis 36 forintot A termelőszövetkezeteket e pré­mium kétszerese illeti meg. 3. Kedvezményes természetbeni juttatások: a termelő jogosult min­den 100 kg leszállított cikóriagyökér után 9,30 forintos áron 1 kg kristály­cukrot és 3 kg száraz vagy 65 kg ren­des (normál) nedvességű répa-szeletet hatósági áron', további minden 100 mázsa beszállított gyökér után 4 kg kávépótlékot önköltségi áron vásé- rdllnh 4. A visszamaradó dús levóllzet ér­tékes sálótakarmány. Hogy a cikória termelése kifizetődő, bizonyítja az is, hogy 1955-ben az egy holdra eső termés értéke 7428 forint volt a me­gyében. Szerkesztőségünk postájából CSENDHÁBORÍTÓK 0 »Ki tanyája ez a nyárfás, Nem hallik be a kurjantás ... « Hej dehogynem — mondja bosszú­san a Sztálin utcai aludni szándéko­zó, aki már nemcsak a szabadság­parki vendéglőbél távozó társaságot szidja, hanem azt is, aki kitalálta az alvást. Mi is megy végbe szombat és va­sárnap éjszaka ebben az utcában? Nem, semmiesetre sem mondha­tom el élethűen a megszokott ese­ményeket, mert sem a jóízlés, sem a papiros nem bírná el. Csak any- nyit: ök, már mint az ittas egyének — vegyes nembéliek —, akiket nyu­godtan részegeknek is nevezhetnék, azt mondják, csak énekelnek. Mi úgy véljük, ordítoznak, ami ellen az ember füle tiltakozik elsősorban. A szöveges rész éUen pedig a jóér­zése lázad fel, bár ők ezt az ocs- mány beszédet társalgásnak, becé­zik. Közben leszedik az ablakpár­kányról a cserepes virágokat, per­sze a cserepeket odavágják a jár­dára, a kapualjakat bemocskolják, az útszegély virágait rombolják és rendületlenül ordítanak. »Vaqy alusznak vagy nem hallják, Vagy talán nem is akarják ... « Őszintén megmondjuk: nem al­szunk, és halljuk, habár nem akar­juk. Éppen ez a baj, de az még na­gyobb baj, hogy az illetékesek nem hallják meg. Feltétlenül kimerítik ezek az em­berek a csendháborítás tényét, ami büntetéssel jár. Csípje nyákon a rendőrség őket, s bírságolja meg, de minél jobban. Senki sem fog saj­nálkozni rajtuk. Bernáth Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents