Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANACS LAP3& XIII. évfolyam, 179. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1956. július 31. Tettekkel válaszolunk a Központi Vezetőség határozatára A folyamatos anyagellátás histos alap less arra, hogy terveinket teljesítsük ] — Az Állami Építőipari Vállalat anyagosztályáraak vezetője vagyok — kezdi a beszélgetést Nattám Miklós elvtárs. — Ezért természetes, hogy engem második ötéves tervünk irányelveiből leginkább az anyagellátásra vonatkozó rész érdekel. Az építőipar anyaghiánya igen súlyos tényező. Persze, ehhez hozzájárult az idei nagy árvíz. Teljes mértékben azonban mégsem ez az ok. Mert például, amíg tavaly az ország minden cukorgyárának mészégetője üzemelt, ezek az idén érthetetlen módon nem működnek. Pedig égetően szükség volna mészre. Nemrégiben kértük az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatóságát, hogy helyezzék üzembe a cukorgyárak mészégetőit. A mi minisztériumunk az ehhez szükséges szenet, meszet és egyéb anyagot biztosította. A Cukoripari Igazgatóság azonban csak azzal a feltétellel volt hajlandó a gyártást megindítani, ha az Építésügyi Minisztérium 8000 hiillpallót (födémbéléstest) ad a Cukoripari Igazgatóságnak. Hogy a Cukoripari Igazgatóság hogyan tehet ilyen kikötéseket, amikor a mészre népgazdaságunknak sürgősen szüksége van, nem tudom. Az anyagellátás jelenlegi fő hibája a termelési tervek túlzott előirányzata. Olyan építkezéseket kezdtünk pl., amelyeknek anyagszükséglete teljes mértékben nem biztosított. A Húsüzem építkezése 20 mm-es betonvas hiánya miatt jelenleg áll. Éppen ezért örömmel üdvözlöm Hegedűs elvtárs bejelentését, hogy ipari termelésünket az eredetileg tervezett 50—52 százalék emelés helyett 47—50 százalékkal növeljük, s hogy ugyanakkor a nyersanyagok és alapanyagok termelését ennél gyorsabban, 57—58 százalékkal emeljük. A tervszerű anyagellátás egyben önköltségcsökkentést is jelent. Hogy miért? Mert csökkenti a száKMtás- kóltségeket. Most például, amikor igen nagy anyaghiánnyal küzdünk, kénytelenek vagyunk egyik építkezésről a másikra szállítani az anyagokat. Ez az ide-oda íuvaroztatás sok ezer forintot emészt föl, s a termelés is egyenlőtlenné válik. Bízom abban, hogy új ötéves tervünk reális, megalapozott volta, a nyersanyag- és alapanyaggyártó ipar termelésének nagyobb mértékű emelkedése lehetővé teszi, hogy tartalékainkat növeljük. Ez pedig biztos alap arra, hogy a következő évek terveit pontosan, ütem szerint teljesítsük, az önköltséget fokozottan csökkentsük, és biztosítsuk az életszínvonal terv szerinti emelését. Elcsépeltünk, beadtuk a kötelezőt A batetanőszödi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Bognár József elvtárs jelenti: Versenyvállalá- sunknak megfelelően a gabona cséplését július 28-én, szombaton teljes egészében befejeztük, és a tsz mindennemű gabonabeadási kötelezettségének eleget tett, a gabonaértékesítési szerződésikötésben vállaltakat is a cséplőgéptől teljesítette. II kaposvári Király cséplőcsapaf megfogadta: első lesz a megyében 930-as cséplőgéppel csaknem 20 vagon gabonát csépelt idén a toponári egyéni gazdák portáján a kaposvári Király cséplőcsapat. Király János vezető erősen bízik abban, hogy úgy, mint tavaly, idén1 is az ő cséplőcsapata kerül ki győztesen a megyei versenyből. Fontosán betartják a szemveszteségtervet. A munkások kora hajnaltól sötétedésig szorgalmasan dolgoznak á gép mellett. Példamutató és követésre méltó a Király-csapat harca a gabona gyors elcsépléséért. Mert hiszen a kalászosok .betakarítását csak akkor tekinthetjük befejezettnek, ha már zsákban, raktárban lesz az utolsó hold- nyi föld termése is. Az öregek szinte megfiatalodtak a tsz-ben Mire ez a cikk megjelenik, már bef-ejsződik az aratás a somi Béke Tsz-ben, mégsem tudom megállni, hogy ne írjak áriról a páratlan szorgalomról, amit itt láttam az aratásban részvevő tsz-tagoknát — írja levelében Jóna Lajos levelezőmik. — Kilenc arató-munkacsapat serénykedik a Béke Tsz búza- és rozstábláin, öregek, fiatalok egysonban. Az öreg Borza Józsi bácsin már jól eljárt az idő, 72 nyarat, telet tiport át, s most úgylátszik a tsz-iben visszanyerte fiatalságát, olyan fürgén, jókedvvel aratott végig. De jól megállta helyét a munkában Győri József, Szabó József és a többiek is. A Békében az aratással egyidőbem végzik — géppel — a ilen- myűvést. Molnár Lajos brigádveziető a 10 hold lenből kfo. 50 000 forint bevételre számít. fi nagyüzemi gazdálkodás előnyei belépésre agitálnak Új tss-tagok Bersencén »A legdöntőbb követelmény, hogy a szervezés során az önkéntesség elvének betartásával, és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek meggyőző bizonyításával jöjjenek létre életképes nagyüzemi gazdaságok, a régebbi tsz-ek fejlesztése pedig gazdasági alapjaik megszilárdításával, nagyüzemi szervezetük kiépítésével történjék.-« (Hegedűs elvtársnak az MDP KV július 18—21-i ülésén tartott beszámolójából.) Simon Imre, Méhes Imre, Tóth Vendel és Kovács Vendel beléptek a barzencei Uj Barázda Tsz-be. . Azokban a napokban történt ez, amikor a tsz 99 tagjának százíelé is kellett volna szakadnia, úgy tele voltaik munkával: szénabetakarítás, aralás, cséplés, a heterózis kukorica címerezése, igazoló kapálás. S nem nagyon jutott idejük, hogy az egyéni gazdákhoz járjanak, belépésre agitálják őket. Ezek az emberek önként jelentkeztek. Mi győzte meg őket ? Hallgassuk meg az egyik belépőt, a 8 ós fél holdas Kovács Vendelt: — Festetich herceg számtairtója, Hóli, nagy emberfaló volt. Sürgős munkáknál állandóan ott volt a cselédek nyakán. Felállt sárga kocsijában, kezében botot forgatott, s ordított,, mint egy vadoroszlán. De még Ő sem tudta a szénát olyan gyorsan behordatni, mint most az Uj Baráz- danbeliiek tették. Úgy égett a kezükben a munka, hogy örült az ember szíve, igazán mondom! Hát igen. Semmilyen botfegye’,mi nem lehet olyan erős, mint egy köb lektíva önkéntes akarata. S nem lehet olyan eredményes sem. Csak ómult a falu népe, mikor megtudták, hogy a tsz legutóbbi közgyűlésén teherautó vételét határozták el. Csóválták a fejüket a barzencei egyéni gazdák, s ha szerét tehették, elkaptak egy-egy tsz-tagot: »-Várjál már, komám, beszélgessünk egy kicsit...« így tudták meg, hogy az Uj Barázda jövőre öt hold öntözéses kertészetet létesít. S nem várják, míg a forint begurul az áruért portájukra, hanem elébe viszik — teherautóval! A Balaton partjára meg Pestre. Kinek hogy, de a berzenceiek számára van ebben valamit csodálatos. Hisz ők Csurgóra, legjobb esetben Pécsre vagy Kanizsába viszik el áruikat. S most itt ez a tsz, amelyik a pesti Vásárcsarnoknál nem is adja alább. Aranyira új dolog ez, hogy még a tagok egyrésze sem értette először. Túli merész vállalkozásnak tűnt szemükben. Ám Cseh András elvtárs, az elnök, nem olyan ember, hogy aranyiban hagyja a dolgot. Jópárszor elmondta okos érveit: — Három lófogaitot adhatunk el, ha az autó megérkezik. A pénzen törzskönyvezett teheneket veszünk. A három fegatos fizetéséből, a takar- mánymegtaikarításlbói kijön a vezető fizetése, a karbantartás és a benzin. Azonkívül kevesebb Zetor-vontatóst kell igénybevennünk, mert az autó a fahordásitól a betakarításon keresztül a tráigyáhordásiig mindenben' segít! S aztán a mérhetetlen lehetőség: Losomczi elvtársék helyet adnak standjukon. S ha tízmillió darab paprikát vinnénk fel, az is elkelne. Dinnyét is termelünk. Évek óta kevés ez Pesten. S ha megtudják, hogy olyan árut kapnak, amelyik előző este még a földjén édesedett, hogy kapnak majd rajta! Nem tartják azonban az Uj Barázda-beliek csodaszernek a kertészetet. Tudják, hogy most minden tsz ezt fejleszti. E tavasszal jelölték őket minta-áMátitenyésztő tsz-nek. Már eddig tíz törzskönyvezett fejőstehenük van. Egy éven belül megduplázzák. Húsz darab törzskönyvezett anyakocát is vásárodnak. S Cseh elvtársnak felcsillan a szeme, ha kimaradja: — Tudjátok-e, hogy a (barcsi Vörös Csillag egyetlen kiló húsbeadást sem teljesít?! Mert szerződéses tenyészállatokat adnak el az államnak. A hasított sertést pedig autóval viszik Pestre. Szabad áron adják el. Kocsink pedig nekünk is lesz. Ezért fejlesztjük minél gyorsabban az állatállományt. Ezért léptek hát be új tagok a berzencei tsz-fbe, mintegy aláhúzva a KV határozatának helyességét. Vannak, akik szeretik a parasztot feltüntetni valami olyat lénynek, aki nem lét mást, mint saját pár holdját, két lovát. S felfordulhat tőle a világ, ő csak megmarad »ősi egyszerűségében«. Rettentő nagy tévedés! Mint az emberi lelket általában, így a dolgozó parasztét is megfogja az új, szeme rácsodálkozik a felnyíló távlatra és... — Én nem vagyok önmagam ellensége — mondja Kovács János. — Tizenkét holdon gazdálkodom, lassan megöregszem, a fiam katonasonba jut, de csak most tudtam ezeket a falakat felhuzatni —■ mutat a friss tető alatt szellőzködő házra. — Ezt is csak azért, mert most nincs balettás búza, barakteher. Hanem a népi demokrácia szerződésekkel, kedvezményekkel segít. De mikor érnék el "én — vagy bármelyik gazadtársam — ojyam eredményeket, mint az Uj Barázda? Most is rozs- és búzatermésük átlaga legalább egy mázsával tesz magasabb az enyéménél... Pedig Kovács János jó gazda. Az elsők közé tartozik Berzencén. A falu hallgat ró, vezetőjének ismeri el. Ezért választották a helyi népfront- bizottság elnökévé. S Kovács János most azt mondja: — Most már lesz házam. Remdbe- teszem a portómat. Megnézem, milyen lesz a tsz őszi zárszámadása, s akkor — belépek! A tsz tagjai «pedig már készülnek, hogy a még bizonytalankodó gazdáknak — a tények agitációja után — okos szóval is segítsenek. Kunszabó Ferenc Megkezdte munkáját az országgyűlés áj ülésszaka Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a Ház folyosóin a csengők,. a terembe szólítva a nép képviselőit. Az ország- gyűlés sorrendben huszonnyolcadik ülése kezdődött meg hétfőn délelőtt, de bízvást mondhatjuk, hogy ez az ülésszak — már előkészítésében is — jelentős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmúlt években végzett munkájától. Ezekben a napokban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülésen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. A parlament új ülésszakának jelentőségét emeli, hogy részt vesz rajta a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége is. Tizenegy óra után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs L.ajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla és a Miniszter- tanács tagjai. A képviselők nagy tapssal fogadták a párt és a kor mány vezetőit. Jelen voltak az ülésen a külföldi képviseletek vezetői, illetve képri selői. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőül elmondotta, hogy az országgyűlés határozata alapján az országgyűlés elnöksége meghívta hazánkba baráti látogatásra Lengyel Népköztársaság Szejmje küldöttségét. Üdvözölte a lengyel küldöttséget, majd bejelentette, hogy a Lengyel Népköztársaság Szejmje parlamenti küldöttségének vezetője, Stanislaw Kulczynski elvtárs, a Szejm elnökhelyettese üdvözölni kívánja az országgyűlést. Stanislaw Kulczynski bevezetőül köszöntötte a képviselőket, köszönetét mondott a lengyel Szejm küldöttségének meghívásáért. Beszélt arról, hogy népeinket a mesz- sze történelmi múltban gyökerező testvéri barátság szálai fűzik ösz- sze. Barátságunk a nagy nemzeti célokért vívott sok közös harcban és sok közös történelmi tettben fejlődött. Átszervezik a Szénbányászati, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumot A nagy tapssal fogadott üdvözlő szavak után Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a Szénbányászati Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslatot, s kérte a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását és bizottság elé utalása helyett előadó kijelölését. Az országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásához, s a törvéryjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvény- javaslat tárgyalása. Gosztonyi János el átadói beszédében hangsúlyozta, hogy iparunk, különösen nehéziparunk jobb, gazdaságosabb vezetése érdekében szükséges a szénbányászati, valamint a vegyipari és energiaügyi minisztérium átszervezése. Amint az előterjesztett törvényjavaslat indokolása is hangsúlyozza, népgazdaságunk jelenlegi energetikai helyzetét hátrányosan befolyásolja, hogy a széntermelés és a villa- mosenergia-termelés, s általában az energiagazdálkodás nem egy minisztérium hatáskörébe tartozik. Nálunk az energiabázis döntően a szénre épül s éppen energiabázisunkat a jövőben úgy kell fejlesztenünk, hogy a szenet gazdaságosabban használhassuk fel. Az átszervezett új minisztériumtól nem utolsósorban általában energiaellátásunk megjavítását is várjuk. Ugyancsak ismeretes, hogy vegyiparunk előtt a második ötéves tervben igen nagy feladatok állnak. Mindezek alánján javasolom a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot indokolása alapján fogadja el. Javasolom továbbá, hogy módosítsa népköztársaságunk alkotmányának 24. paragrafusát, amely a minisztériumok elnevezéséről és számáról intézkedik. A törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett szólásra s az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta azt, majd Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára kapott szót, aki beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1956. évi február 14-én berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről. Az Elnöki Tanács munkája a februári országgyűlés óta Különösen nagy jelentősébe van — mondotta — a Magyar Dolgozók Fártja Központi Vezetősége július 18-a és 21-e között megtartott ülésének, amelynek határozatai, az ország további demokratizálása, a törvényesség megszilárdítása, egész dolgozó népünk jólétének megvalósítása érdekében az élet minden területén előremutatóan meghatározták a legfontosabb tennivalókat. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének időszaka között 13 törvényerejű rendeletet alkotott. Több törvényerejű rendeletet sorolt fel, majd kérte, hogy az országgyűlés vegye tudomásul az elnöki tanács munkájáról szóló beszámolót. Miután az országgyűlés jóváhagyta a beszámolót, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságnak. Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke az országgyűlés ügyrendjéről szóló javaslatot, valamint az országgyűlés és az ország- gyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot terjesztette be. Az elnök ezután bejelentette, hogy a következő átirat érkezett az országgyűléshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsától: Távozó és új miniszterek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács összetételének megváltoztatására a következőket javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává történt megválasztása folytán a Minisztertanács első elnökhelyettesi, Boldoczki János külügyminisztert, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi minisztert, Altomáre Iván élelmiszeripari minisztert, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi minisztert tiszte alól mentse fel. Az országgyűlés Hidas Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré, Gzottner Sándor szénbányászati minisztert bánya és energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszeripari miniszterré, Kónya Albertet oktatásügyi miniszterré válassza meg. Az országgyűlés az egyes felmentések, illetve kinevezések tárgyában külön-külön szavazott s elfogadta a javasolt változtatásokat. Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Nezvál Ferenc országgyűlési képviselők felmentésüket kérték a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tisztségük alól. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd a Hazafias Népfrgnt Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasztotta. Végül bejelentette, hogy Farkas Mihály a Baranya megyei választó- kerület képviselői mandátumáról lemondott, s a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre pótképviselő behívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa intézkedik. Az elnök ezután 15 perces szünetet rendelt el. Szünet után Hegedűs András, a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. (Hegedűs András elvtárs beszédét technikai okok miatt a következő számunkban kezdjük közölni.)
