Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1956. július 29.

2.

i NAGYATÁDI KÉPEK

Eqyik legnagyobb járási székhelyünk Nagyatád. Ismeretes, hogy ennek a külsőleg nem sokat eláruló nagyközségnek fejlett az ipara. Mai képes riportunk Nagyatádról szól. Főként a KonzervgyárA magas gyárkémény, az oly jellegzetes épülőt elárulja, hogy a Nagyatádi Konzervgyárról van szó. A gyárban most van a »kampány« ahogy az atádiak mondják. Igen, így gyümölcsérés idején különösen nagy a forgalom az üzemben. Három műszakban folyik a munka. Készül a népszerű nagyatádi vegyesíz, melyből csak ezévben 11 va- gonnyi mennyiség hagyta el a gyár területét. Ki győzné megszámolni azt a sok üveqet, amelyben a jóízű zöldborsó van tartósítva, hogy ez az idénycikk az év bármely szakában odakerülhessen a dolgozók asztalára. Szóval nem hiába füstölög a nagyatádi gyárkémény, éjjel-nappal serenyen folyik ott a munka.

íme, újabb bizonyíték a Nagyatádi

Konzervgyár korszerűsítése mellett. Az épülő kádárműhelynél a transzportőr már be is fejezte működését, mert az épület falait felhúzták. De nemcsak új műhelyeket, hanem új, korszerű mosdó-fürdőt is építenek. A konzervgyáriak remélik hogy 1957. január 1- től kezdve, amikor önálló üzemmé alakulnak s nem tartoznak majd a szigetvári központhoz, még hamarabb jut

pénz a további beruházásokra is.

Ki győzné megszámolni a gyárban található ép vagy törött befőttes üvegeket? Talán senki. Mindenesetre jó pár hétbe vagy hónapba kerülne, míg valaki túljutna az üvegek számolásán, mert hisz pl. csak zöldborsóból ebben az idényben 121 000 db 5/4-es üveggel tettek el. Ennek egyrészét már el is szállították, másik része a korszerű raktárban tárol. Persze, azért akad még üveg a zöldbabnak, az uborkának, a dzsemnek, egyszóval mindennek ami üvegbe kerül. Hogy olvasóink láthassák: Nagyatádon nincs hiány üvegben, íme, álljon példának az egyik »üveghegyről« készített felvételünk.

»Nem mind arany, ami fénylik« — tartja a közmondás. Áll ez a Nagyatádi Művelődés Házára is, melynek külső képe tetszetős. A Művelődés Háza frissen festett falai szinte csalogatják a kultúra után áhítozókat. Belépve azonban korántsem ily szemet gyönyörködtető a látvány. Korábban szóltunk már a tisztasággal hadilábon álló táncteremről a duhajkodók keze vagy lába nyomán elrepedt tükrökről, a törött ablakokról. El is határoztuk, ha legközelebb ismét Atádra vezet útunk, s e szomorú jelenségek még mindig jellemzői lesznek a Nagyatádi Művelődés Házának, le fogjuk fényképezni az árván, padló nélkül szomorkodó szabadtéri színpaddal együtt.

ban csattant sokszor fényképezőgépünk zárja. Az alábbiakban bemutatjuk, illetve elmondjuk, hogy mi érdekeset láttunk, hallottunk Nagyatádon.

Többízben szó esett már arról, hogy a gyár korszerűsítése nem halad elég gyors ütemben. Legutóbb pl. arról panaszkodott az egyik üzemi levelezőnk, még mindig »nincs keret« arra, hogy ebben az üzemben, ahol a tisztaság elenqedhetetlen feltétele a jcmincségű munkának az üzem udvarát portala- nítsák, aszfaltozzák vagy lekövezzék. Persze, azért lehet fejlődésről is beszélni. Mint képünk is mutatja: új, korszerű, a követelményeknek mindenben megfelelő raktárépületet kapott a Konzervgyár. Az emeletekre lift szállítja az árut. A raktár mellett elvonuló vasúti sín - közvetlen vasúti forgalomba is bekapcsolja az üzemet. Amikor fényképeztünk, épp egy qyümölcsíz-vagont raktak a konzervgyáriak.

Az »uborka-szezon«-nak más a jelentősége a Nagyatádi Konzervgyárban, mint mondjuk a cipész- vagy a szabó-kisipari szövetkezetnél. A savanyító-üzemben ugyanis most van a legnagyobb dologidő. Fehérköpenyes asszonyok, lányok sorakoznak a munkaasztalok mellett, válogatják, minőségileg osztályozzák a termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól átvett sok-sok száz mázsa uborkát. Gondos válogatás után derül ki, hogy melyik uborkát savanyítják meg s’ melyik kerül csemege-uborkaként, ugyancsak üvegekbe csomagolva a vásárlóközönséghez.

Nem szeretnénk, ha az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepének dolgozói megsértődnének, hogy az ő nyolcszoros élüzemükről ezúttal keveset mesél a krónika. Ennek oka, hogy amikor Nagyatádon jártunk, a Fonalgyárban éppen üzemi értekezlet volt. Hiába kerestük az igazgatót, a párttitkárt az üb-elnp- köt, a portás bácsi egyre csak azt válaszolta, hogy ő is az értekezleten van. Reméljük, nem gyakran ismétlődik ez a Fonalgyárban. De hogy elhiggyék, valóban ott jártunk náluk, lefényképeztük az üzem bejáratát s az üzem dolgozóinak példamutató munkáját jelző jelvényt és táblát.

Nagyatád egyik büszkesége a szép strandfürdő (nem a félbemaradt fürdő építkezéséről beszélünk). Ezt bizony joggal irigylik az atádiaktól a kaposváriak is, mert a nagyatádi strand medencéjében állandóan van víz. Ear a strand területén is láthatók az építkezés nyomai, fiatalok és idősebbek mégis szo^i számban keresik fel a nagy melegben felüdülést biztosító fürdőmedence hűs vizét. Mi a nagyatádi fiatalokat kértük meg, hogy álljanak gépünk lencséje elé.

Szívesen tették, s vidáman mosolyogtak is. Hja könnyű, nekik, hisz valameny- nyien derűs, jókedvű fiatalok, no és ők vidáman lubickolhatnak szép fürdőjük vizében, nem úgy, mint kaposvári pajtásaik.

KOVÁCS SÁNDOR.

I

i

Hogyan javíthatnánk meg Kaposvár közellátását?

A fagyasztott hús egészségesebb, mint a friss

A fagyasztott hús minőségével kapcsolatban több hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe. Nézzük, mit ír erről dr. Lőtrincz Ferenc, a Konzerv-, Hús- ósi Hűtőipari Kutatóintézet Húsosztályának vezetője?

A magyar nép táplálkozásában a húsfogyasztás lényeges szerepet játszik. Az utóbbi időben a városi lakosság, de általában az egész népesség húsfogyasztása örvendetesen fokozódott. Hús azonban nincs egész éven át egyforma bőséggel. Az óv utolsó negyede és a téli hónapok jelentik ae. úgynevezett vágási idényt. Vannak tehát szűikabb hónapok, amikor a lakosság igényeit csak úgy lehet zavartalanul kielógítérni, ha a bővebb bús- benmeűós időszakából ezekre a szűke bb hónapokra tartalékolunk. A nyers hús tárolása csak valamilyen tartósítási eljárással lehetséges. A tudomány és technika mai állása szerint. erre a célra a húsokat fagyasztják.

Felszabadulásunk óta államunk öt hatalmas, korszerű hűtőházat épített. A hűtőházakban a fagyasztás ideje annyira lerövidíthető, hogy az ily módon tartósított hús minősége visszamelegítési után alig különbözik a friss hústól. Ennek ellenére a háziasszonyok sokszor kedvezőtlenül fogadják a fagyasztott húst. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a régebbi, korszerűtlen eljárással fagyasztott hús minősége valóban: sok kifogásolni valót hagyott maga után. A jelenlegi fagyasztási technológia alkalmazásával azonban ezeket a régi hibákat teljesen kiküszöbölték. Vannak országok, ahol- friss hús egyáltalán nem Ikerül forgalomba. A közönség megszokta és szereti a fagyasztott húst, amelynek konyhai felhasználhatósága, ízletessége semmivel sem marad el a friss hús mögött.

Sőt, a fagyasztott húsnak előnyeiről is beszélhetünk. A friss húsban ugyanis vannak bizonyos szabadszemmel nem látható kártevők, amelyek a —40 C fokon történt fagyasztás és —20 fokon történő tárolás alatt biztosan elpusztulnak. Éppen ezért több külföldi államban az egészségügyi hatóságok kizárólag fagyasztott hús forgaiombahozatálát javasolják.

Nem lehet tehát arról szó, hogy a fagyasztott hűs egészségügyi szempontból hátrányosabb lenne a friss húsnál. Ellenkezőleg. Természetesen a nyári hónapokban minden élelmiszer, így a hús, sőt, a nem kellő gondossággal kezelt fagyasztott hús is gyorsabb romlásnak van kitéve. Ezért a kereskedelem és a háziasszonyok figyelmét külön felhívom a tisztaságra és a fagyasztott hús gondos feldolgozására.

Nyilvánvalóan tudatlanságból fakad az a híresztelés, hogy a fagyasztott hús kevesebbet ér, vagy éppenséggel egészségre káros.

Dr. Lőrmez Ferenc

Kiskereskedelmi dolgozóink ne vegyék át a fonnyadt zöldséget, a rothadt gyümölcsöt

Szó esett lapunkban a hiányos zöidségeüátásról, az üzletekben található fonnyadt zöldségekről, rothadt gyümölcsökről. Erre vonatkozóan a Somogy megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ a következőkét írja:

özvegy Vargáné a zöldség- és gyü- mölcselMtásről, a gyümölcsárusítással kapcsolatban sorol fel hibákat. Ezek általában megfelelnek a valóságnak. Miből adódnak ezek a hibák és hogyan lehetne őket megszüntetni?

Ismeretes, hogy a MEZŐÉRT-köz- pointnaik Kaposváron nincs megfelelő bolthálózata. A Kaposvári Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat fűszerboltjai tartanak zöldségféléket ott, ahol nekünk szaküzletünk nincs. Az Élel- miszerkiskereskedölmi Vállalat azonban e boltok áruszükségletét még a mai napig sem biztosította a harmadik negyedévre szóló szerződésben. Az elmúlt negyedre is csak minimális mennyiségre kötött a vállalattal szerződést. Szükségleteinek nagyrészét tsz-ektől igyekszik biztosítani.

Miért rosszabb az áruk minősége a külvárosokban?

A MEZŐÉRT fenti leveléhez közöljük egyik olvasónk, K. Gy. elvtárs a Nyomdaipari Vállalat dolgozójának időközben hozzánk érkezett panaszai: — Az Arany utcai MEZŐÉRT boltba állandóan csúnya, fonnyadt árut visznek. Ugyanez a helyzet a többi külvárosi zöldségboltnál is. Vajon miért kapnak rosszabb minőségű árut a külvárosok lakói? — teszi fel a kérdést olvasónk.

Ezekbe az üzletekbe pedig kizárólag a Somogy megyei Mezőgazdasági Termékeket értékesítő Szövetkezeti Központ küld árut. Nem áll fenn tehát a tsz-árukkal való keveredés lehetősége.

Mégis rossz az áru minősége.

Ez a kettős ellátás' kizárja annak megállapítását, hogy az áru tőlünk vagy pedig tsz-ektől származik-e, ha a boltvezető már átvette. Áruink sajátossága, hogy romlás és minőségi értékcsökkenés áll elő, ha azonnal nem kerül eladásra. A kisker.-boitok vezetői, ugyanígy a mi boltjaink vezetői is félnek a minőségi elváltozástól, illetve megsemmisítéstől, mert az — ha a megengedett százalékon felül van — csökkenti fizetésüket. Ezért fordul elő, hogy az üzletekben, a fonnyadt, romlott árut is rendes áron értékesítik.

Feladatunk és az Élelmiszerkiske- reskedelmi Vállalatnak is feladata, hogy a boltvezetőket felvilágosítsa: a nem megfelelő minőségű árut azonnal kifogásolná keil. Üzleteinkben ezenkívül nincs meg minden lehetőség az áru helyes, szakszerű tárolására.

A magunk részéről mindent elkövetünk, hogy az ellátást megfelelő mennyiségű és minőségű áruval biztosítsuk.

8 Bányásznapra új kutat fúrnak a Mélyfúró Vállalat dolgozói

A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói enyhíteni akarnak a kaposvári vízhiányon. Elhatározták, hogy a Cserben létesítendő új ikút fúrását a napokban megkezdik. Vállalták, hogy ezt a kutat szeptember 2-ára, a bányásznapra befejezik. — I-Ia kell, éjjel-nappal dolgozunk — mondják a dolgozók —, de megvalósítjuk adott szavunkat és a bányásznapot az új kút átadásával ünnepeljük.

HA LÚD, LEGYEN KÖVÉR

Két vagon III. osztályú fűrészárut kapott még június elején a TÜZÉP 1. számú telepe. A III osztályú fűrészáru hogyan, hogyan sem, mire ideért, IV. osztályúvá változott. Az ára azonban változatlan maradt. Látta ezt a telepvezető, kifogásolta is menten.

A kifogásolásnak meg is lett az eredménye. Méghozzá 1070 forintos eredménye. Június 29-én ugyanis megérkeztek azok, akiknek valami közük is van a fához, no meg azok, akiknek éppen kedvük szottyant egy kis nyári kirándulásra állam- költségen. A Lignimpextől két fő, a Szabványügyi Hivataltól egy osztályvezető és a FÜRFÁ-tól egy fő jött. Voltak, akik repülőgéppel, voltak, akik vonattal érkeztek. Kinek mi szimpatikusabb. Jöttek és egész nap értekeztek. (Valamit csak kellet csinálniuk.) Aztán megállapodtak abban, hogy — nem tudnak

megállapodni. Döntse el minta alapján a Szabványügyi Hivatal és a Minőségvizsgáló. (El is döntötte a FÜRFA legnagyobb szomorúságára)

Majd a jólvégzett munka határozottságával vonatra, illetve repülőgépre ültek. Hiszen útjuk kézzelfogható eredményeket hozott:

1. Államunk kifizetett két szejnély repülőgépköltségére 420 forintot;

2. két fő vasúti költségére 320 forintot;

3. négy fő napidíjáért 120 forintot;

4. négy dolgozó napi fizetéséért 200 forintot;

5. inter urban-telefonra 10 forintot, összesen tehát 1070 forintot. Ez mégis csak valami!

És azt még a Kaposvári TÜZÉP sem tagadhatja, hogy a FÜRFÁ-nak azért sikerült az 5000 forint minő- ségkülönbözetet megváltoztatnia. Most 6070 forintot fizet rá az »üzletre«.