Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. július 37. IRÁNYELVEK A MAGYAR NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Elfogadta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-i ülése) MEJSOGAZDASÁG A ímezőgazdaságlbain a másodok öt­éves terv során fő feladat: a mező­gazdasági termelés és terméshoza­mok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének előbbrevitele. E célokat min- deinekdLőtt a szocialista nagyüzemeik tertmeílésének fejlesztése és loiterjesz- tése, gazdálkodásuk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók tedmelésénefc fokozatos növelése út­ján kell elérni. Az 1956—60. éveikben a mezőgaz­daságnak az első ötéves terv idősza­kaihoz képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítani a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésé­nek megvalósítására. Ennek megfen ielően 1960-ban a kenyérgabona-ter­melés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról: 11 millióra, a tejter­melés 1,5 milliard literről 2 milliárd- ra, a tajásteimeflés 1,4 milliárd darab­ról 1,8 miülliárdra, a gyapjútermelés 58 090 mázsá­ról 85 000—90 000 mázsára emel­kedjék. A termelés e nagyarányú növelését a .mezőigazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének, gépesítésé­nek, villamosításának, valamint ke- m izáflfésának jelentős növelésével', a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényre juttatásával kell alátámasz­tani. Az átlagosnál' nagyobb mérték­ben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdasá­gokban úgy kell emelni a termelés szánvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget, hogy a dolgozó parasztság' mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi lgazdálko- dás fölényéről, 1960-ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára ét ezáltal a tervidőszak végére a me­zőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságban öt év alatt ál­lami eszközökből 13 milliárd forintot keM 'beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves' terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy egymil- liárd forintos 'beruházása. 1. A növénytermesztést belter­jes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari nö­vények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelé­sével. Meg keüüi teremteni a gyorsan fejlő­dő állattenyésztés szilárd takanmány- aiespját és ezzel a hús-, zsírtermelés növelésének legfontosabb föltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biz­tosítania kell az ország kenyérgabo­na-ellátását és megfelelő mennyiségű állítaná 'kenyéngabona-tiartailék képzé­sét. A növénytermelés fokozásét első­sorban a terméshozamok emelésével kell Ibaetosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956—60-(ban a kalászosok holdan­ként! terméshozamát mintegy 10—12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elter­jeszteni a nagyobb és jobb minősé­gű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-bam a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidőszak vé­gére az ország szántóterületét leg­alább 150 000 Icát. holddal kell növel­ni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termőkópességű szikes, sava­nyú és homoktalaj javítását kell megoldani és további mintegy fa’imsl- lió holdon zöddtirágyázással kell a ta­laj termőerejét növelinii, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagok- toan szegény, kötött talajokra. A talajerózió további pusztításá­nak megakadályozására haté­kony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv időszaka .alatt a kukorica vetésterületét mint­egy 16 százalékkal, az évelő pillan­gósokét pedig 33 százalékkal kell nö­velni. Hatékonyabbá kell tenni a szerves­trágya és trágyalé kezelését és fel- használását, a tőzeget fokozatosan a mező- gazdaság részére kell felhasznál­ni a talajerő utánpótlására. A Duna—Tisza közén kitermelt tő­zeget teljes egészében a mezőgazda­ság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — egy kát. holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kilo­gramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén-műtrágyából pedig 1,7 'kilo­gramm helyett 9 kilogrammot keli felhasználni. A növényi kártevők és .betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell' al­kalmazni. 1960-tban több mint 800 ezer kát. hdd szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szem­ben-. Ki kell kísérletezni és fokozato­san be kell vezetni a legelők vegyszeres gyomirtását. Rendibe kell hozni a meglévő ön- tözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területeit az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-bam 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizster- mesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezeté­sére. Tovább kell fejleszteni hazánk ha­gyományos kertészeti kultúráját. Nö­velni kell a nagyobb tápértékű zöld­ségfélék arányát, nagyobb mértékben kell- kihasználni a helyi energiafor­rásokat malegházi kertészetek létesí­tésére. Fejleszteni kell a hazai adottsá­gaink között igen jó eredménye­ket biztosító takarmány- és zöld- ségmagtermesztést, valamint a gyógyszeripar és az illóolaj-gyár­tás alapját képező gyógynövé­nyek, a kertészeti ipari növények termesztését. öt óv alatt mintegy kétszeresére kell mövelim a nagyüzemi gyümölcsö­sök területét és faállományát, emel­lett fejleszteni kell a háztáji gyümöl­csösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásá­nak fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása ér­dekében mintegy 36 000 kh. szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefaj ták arányát. Je­lentősen fokozni kell a szőlőoltvámy- tenmeüésit és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi bor­vidékeinken —• elsősomban a Tokaj- Hegyaiján és Badacsonyban — a sző­lő korszerű felújítását. A magyar bor minőségének ja­vítása érdekében a szőlőterme­lés fejlesztésével együtt a borá­szatot is korszerűsíteni kell. A zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és 'bortermelés árutermelésének növelé­se, a minőség megjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szük­séges tárolóhelyeket, berendezé­seket és különféle eszközöket. A rétele és legelők terméshozamát 10—>15 százalékkal kéül' növelni. Nagy gondot kell' fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2. A népgazdasági szükségletek ki­elégítése, különösen a lakosság hús­ellátásának minél gyorsabb megjaví­tása szükségessé teszi az állattenyész­tés jelentős fejlesztését, mindenek­előtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízottserté- sét 25—30 százalékkal, a tejét 35—40 százalékkal, a tojásét pedig 20—25 százalékkal. Biztosítaná kéül, hogy a szarvasmar- ha-álltomány 1960-ra mintegy öt szá­zalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről' 1 000 000-ra emelked­jék. A bús- és zsírtermelés gazdaságos­ságának fokozása érdekében a sentés- állományt a második ötéves terv so­rán általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell' a hizlalás időtar­tamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kel növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével' összhangban 200 000 darabbal kel csökkenteni a lóállo­mányt. Az állattenyésztés minőségi szín­vonalát a mesterséges megter­mékenyítés széleskörű elterjesz­tésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 műlió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazda­ságokban a napos,baromfinkei tetőst 1960-íbam 30 mólllló fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben a baromfi­tartás gazdaságosságának növe­lése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándor-ólaztatását. Az állattenyésztés, az állati ter­mék-termelés szemes és szálas­takarmány szükségletét a má­sodik ötéves terv folyamán évről évre biztosítani kell. Ehhez elsősorban a takarmányterme- íést kell fokozni, a takarmánygabona vetésterületét az 1055. évihez képest 1960-ra 350—400 ezer kát. holddal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 60—70 000 kát. holddal, ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A taíkarmánygalbona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsá­val. A lucemaitetmelést — vetéste­rületének kereken, 40 százalékos nö­velése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. To­vább kell fokozni a siílózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmány- snyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter siiótakanmányt kell 'készíteni. Elő keil mozdítani a takarmányok jolbb értékesítését, az ipar által ter­melt antthiotikumok és különféle féhérjepótió anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. Törekedni kell arra, hogy takar­mányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett techni­kai célokra fokozatosan ipari ter­mékeket használj?.nak fel. Mind­ezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősor­ban fehérjében gazdag abrakta­karmányok importja útján szi­lárd takarmányalapot kell létre­hozni az állati termékek terme­lésének növelésére és igyekezni kell takarmánytartalékot képez­ni. Biztosítani kell, hogy a má­sodik ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszere­sére növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztermelést több mint másfélszeresére kell fokozni. Továbbfejlesztve az állategészség­ügy területén elért kiemelkedő ered­ményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedések­kel és szervezett védekező munká­val gyorsabb ütemben kell felszámol­ni a ibrucéliózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az állat­tenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lé­nyegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítaná a mezőgazdaság ré­szére, mint az eüső ötéves terv idő­szakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alap­vető erőgéptípust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, uni­verzális traktort és a magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyár­tási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fo­kozottabb alkalmazásával a gé­pek súlyát csökkenteni kell. Fo­kozottabban kell ellátni a mező- gazdaság erő- és munkagépeit, gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósí­tani a hazai dieselmotorok cse­redarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell me­zőgazdasági gépeik beszerzésére for­dítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 mcMöárd forinttal A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítaná egyes 'kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak tel­jes gépesítését. Nagymértékben kell élőrevinini a kapásinövények — első­sorban a kukorica —, valamint a szálas tak armányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A trak- tarálEomány (15 lóerős traktorra át­számítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktaregységire jutó szántóterületet 404 kait. holdról mintegy 230 kát. hatóra kell csökkenteni. A növényápoíási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalé­kos gépesítéséhez a traktorállomá­nyon belül 21 százalékról 43 száza­lékra kell emelni az univerzális trak­torok részarányát és ezeket mintegy 25—30-féle hordo­zott és félig hordozott munkagép­pel kell ellátni. A kalászosok 'betakarítását az álla­mi gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezeteklben 70 százalék­ra kefll gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 ké^ vekötő-arató'gépet, több mint 6000 kukomicakombájmt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kom­bájnt, jelentős számú burgcnyaültető és 'bumgonyaibetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsá­tani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell ol­dani a szervestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára bizto­sítani. Fokozni kell a villamosenergia fel- használását a mezőgazdaságban. A második ötéves1 terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazda­ságnak és gépállomásnak az orszá­gos villamoshálózatba való bekap- csdlósót. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajművelés és növény- védelem gépesítésével. Ennek érde­kében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagé­peiket, csörlőket, valamint .porozó-, permetező-, osztályozó- és csomagoló­gépeket. A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében a lehetősé­gekhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fo­kozott építéséről. 4. A második ötéves terv idősza­kában tovább kell fejleszteni a gép­állomásokat. Bővíteni kell felszere­lésüket, mintegy 100 új gépállomás! javítóműhelyt kell létesíteni. A gép­állomások céljaira öt év alatt hoz­závetőlegesen 3,5 milliárd forint be­ruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az ed­diginél nagyobb arányú és sokolda­lúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszerve­zésük megjavítása végett. Tevékeny­ségüket fokozatosan ki kell terjesz­teniük a termelőszövetkezetek állat- tenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955- höz viszonyítva mintegy 70 százalék­kal kell növelniök az egyéni parasz­tok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A ta- Irjmunkán kívül nyújtsanak segít­séget az egyéni parasztoknak a szál­lítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználá­sát. Az egy műszakra eső traktortel­jesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülmé­nyeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kikovácsolód- jék az állandó, szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándor­lása. 5. A meglévő mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteket úgy kell fejleszte­ni, hogy állandóan erősödjék a kö­zös gazdaság, megjavuljon üzemszer­vezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetke­zetek alakításánál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság lét­rehozására kell törekedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazdasági termelő­szövetkezeti típus előnyeinek kihang­súlyozása mellett, minden megkötés nélkül lehetővé kell tenni, sőt az ed­diginél nagyobb mértékben kell se­gíteni az alacsonyabb típusú terme­lőszövetkezeti csoportok megalakulá­sát, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodós útján. Hatéko­nyan kell támogatni a földművesszö­vetkezeti mozgalmat és ennek kere­tében az egyszerű termelési társulá­sok, szakcsoportok működését, ame­lyek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollek­tív munka, a szövetkezéssel járó elő­nyök megismerésének iskolái. A ter­melőszövetkezeti mozgalom fejleszté­se során a legkövetkezetesebben biz­tosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszaká­ban el kell érni, hogy a már létre­jött több éves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelé­sük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kez­deti nehézségeik leküzdéséhez és gaz­dálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos terme­lési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4,1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a ter­melőszövetkezetekben többek között mintegy 190 000 szarvasmarha-férő­helyet és 1—1,2 millió köbméter be­fogadóképességű silót. A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forint hosszúlejáratú hi­telt kell nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb meg­oldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbe- tonváz-szerkezetű épületek épí­tését is. A termelőszövetkezetek anyagellátását lényegesen egysze­rűsíteni kell. Hitelekkel, vala­mint a szükséges gépi berendezé­sek eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek kü- lön-külön, vacv összefogva saját építőanyag-előállító (tégla, cse­rép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek le­hetővé kell tenni, hogy vásárol­janak az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egjr kát. holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágya-mennyiséget — ható­anyagban kifejezve — az 1955. évi tíz kilogrammról 1960-ban közel 25 ki­logrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésé­nek fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszö­vetkezetekben a szövetkezeti demok­rácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetke­zet gazdái, maguk a tagok döntse­nek, maguk alakítsák ki a minlaalan- szabály figyelembevételével sa­ját alapszabályukat is. A terme­lőszövetkezetekben gyors ütem­ben kell fejleszteni a közös állattenyész­tést és az ehhez szükséges nagyüze­mi elhelyezést lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejleszté­sének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövő­ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekbe belépő dolgozó pa­rasztok a háztáji kereteket meg­haladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az el­helyezés lehetőségét és a közös gazdaságban szükséges takar­mányalapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehe­nek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor ta­karmánnyal együtt be kell vinni a közös gazdaságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határo­zata alapján a tagok személye­sen is eladhatják az alapszabály­nak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növe­lésében. Lehetővé kell tenni, hogy beadá­si kötelezettségek teljesítésére szolgáló mennyiségeken felül ter­mékeiket előnyösebben értékesít­hessék (előnyös termelési szerző­dések, földművesszövetkezeti bi­zományi értékesítés, a szabadpia­con és közvetlenül az állami kis­kereskedelmi vállalatoknak, üzemeknek, kórházaknak, intéz­ményeknek történő eladás) és ez­zel is fokozhassák jövedelmüket. El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Állami­lag is támogatni kell a termelő- szövetkezeteket abban, hogy he­lyi jelentőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinkafőző, seprű­kötő, gyümölcs- és zöldségasza­ló, konzerváló, nádpallókészitö (Folytatás a következő oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents