Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

Fjyir .—G"rT7^nr?7: X III. évfolyam, 154. szám. ABA: 50 FILLÉR Vasárnap, 1856. július 1. A diadalmas szövetkezeti eszme nemzetközi ünnepén a szovjet, kínai, a népi demokrati­kus országok, az olasz, francia, né­met, skandináv szövetkezők sorába ott ünnepelt a magyar földműves­szövetkezeti mozgalom másfélmillió tagja is. S kell-e szebben, messze- hangzőbban kifejezésre juttatni, bogy a világ sokmíiiió szövetkezői­hez hasonlóan mi is a békés egymás­melleit élés, a népek közötti barátság, a szövetkezeti mozgalmak közötti jó együttműködés hívei vagyunk. Ahhoz azonban, hogy a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége a jövőben még jobban dolgozhasson, be kell kapcso­lódnunk a Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetségének munkájába. Jo­gunk van ehhez? Kétségtelenül jo­gunk van, hisz a magyar földműves- szövetkezetek másfélmiíliós tagsága is egyenrangú félként képviselheti a békeszerető népek barátságának gondolatát, a szövetkezeti mozgal­mak nemzetközi szervezeteiben. A Somogy megyei föídműveszö- vetkezetek odaadó, áldozatos mun­kát folytatnak, hogy ők is segítsék a magyar falu boldog jelenét s biztos jövőjének megteremtését. Sokat fel­sorolhatnánk a somogyi földműves- szövetkezetek tízéves múltjából, hi­szen ma már 83 090 tagot számlálha­tunk soraikban. Ezek az ízig-vérig népi szövetkezet igazi harcosai. A párt politikájához tartják magukat, s a szorgos-dolgos, termékeny So- mogyország falvaiban nemcsak bol­tosokként működnek, hanem a leni­ni szövetkezeti eszmét is szolgálják. A földműveszövetkezetek megtették a magukét falvaink áruellátásában, s egyben teljes arccal fordultak az új, többet és jobbat termelő falu kiala­kítása felé. Ez ünnepi alkalommal is érdemes felemlíteni azokat a dicsérete'’, tö­rekvéseket, hogy a falut sokhelyt már naposcsibével, gyümölcsoltvánj - nj al, mezőgazdasági kisgépekkel, mezőgazdasági szakkönyvekkel is el­látták. A bizományi értékesítéssel is melléálltak a termelőszövetkeze­teknek. A szakcsoportok életrehívá- sával szintén jó szolgálatot tettek: ezekben ízeli tették meg a lassabban fejlődő falvak népével a közös gaz­dálkodást. Van olyan földművesszövetkezet, amely már szőlővesszőket is szerzett be vásárlóinak, nem zárkózik a pult­ja mögé, kinéz a mezőkre, számon- tartja a falu szocialista szektorának és egyéni gazdáinak mindenféle ter­melési és értékesítési ügyét-baját. Nem véletlen tehát, hogy a föld­művesszövetkezeti tagság jórészét ott látjuk a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének az élén. Már többen érzik, s tudják, hogy az fmsz hivatásának kereskedelmi tevékeny­séggé szűkítése megkötné kezüket. Egyre inkább előtérbe hozzák a po­litikai munkát. Hiszen a saját erő­vel, önkéntes társulással hasznosan dolgozó fmsz-ek ízig-vérig népi szö­vetkezetté válnak, s ha a parasztem­ber látja, hogy az fmsz-nél, a ter­melési szakcsoportoknál különbül ő sem boldogul, a következő lépése már a termelőszövetkezetbe vezet. Földművesszövetkezeteink belső élete is megerősödött ez alatt a tíz év alatt. A helyi termeléspolitikai, kereskedelmi feladatok tüzetes feÍ7 mérésében a pártra támaszkodva, egyre szorosabbra fűzik munkájukat a falu dolgozó tömegeihez. Biztosab­bá vált a vezetés, felelőssé az admi­nisztráció. A tagok döntő többsége részjegyeiből kívánja megvalósítani a falu kultúrált kereskedelmével együtt a falu színvonalas szórakozá­sát is. Erejükből most már arra is jut, hogy az újonnan alakult tsz-eket üzemszervezési ügyekben jobban tá­mogassák, a könyvelésben rendszere­sebben segítsék. Ahol a szükség úgy kívánja, nemcsak könyvelőik ceru­zájával adnak segítséget, hanem ka­pával, ásóval, kaszával sietnek a szo­cialista mezőgazdaság megsegítésére a nyári munkák nagy csatájában. Ez a lelkes segítségadás nincs ha­nyatlóban, sőt egyre fokozódik. A politikailag helyesen felismert, igen sokrétű feladatot jól elvégző fmsz-ek így lehetnek egyre hívebb szolgálói a lenini szövetkezeti eszmének. Tolna megelőzött bennünket A legközelebbi versenyértékelésre sokkal jobban fel kell készülnünk Pénteken, június 29-én értékelték Pécsett Somogy, Baranya és Tolna megye versenyeredményeit. E me­gyék tanácsi, pénzügyi és begyűjtési képviselői azt vizsgálták meg: me­lyik megye dolgozott legjobban, ért el legjobb eredményt. Az értékelés szerint a mezőgazdasági munkákban első Baranya, második Tolna, har­madik Somogy. Ez a sorrend a há­rom megye gépállomásainak verse­nyében is, ezt azonban nem vették fi­gyelembe az összesített értékelésnél. A pénzügyi tervek teljesítésében 1. Tolna, 2. Somogy, 3. Baranya. Ha­sonló a sorrend a begyűjtésben is. Az összesített értékelés szerint 1. Tolna, 2. Somogy, 3. Baranya. Igen dicséretre méltó a tolnaiak el­sősége, hiszen az árvíz miatt nekik sokkal nehezebb feladatuk volt, mint a másik két megyének. Sajgó Ferenc elvtárs, a Tolna me­gyei tanács elnökhelyettese köszöne­tét fejezte ki a Somogy megyeiek­nek, amiért rendszeresen tájékoztat­ták őket a munkák állásáról, eredmé­nyeiről. Ez igen sokat segített nekik a feladatok megoldásában. A legkö­zelebbi értékelésre — amelyre szep­tember 15-én kerül sor — jobban fel kell készülnie mind a három megyé­nek. Javasok a Sajgó elvtárs, hogy a verseny értékelésére hívjanak meg járási vezetőket, termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat is. Éz volt a véleményük a többi vezetőknek is. Varga elvtárs­nak, a Somogy megyei Népfront-bi­zottság elnökének javaslatára elha­tározták, hogy a jövőben jobban be­vonják a verseny szervezésébe a nép­front-bizottságokat is. Elhatározták azt is, hogy tapasztalatcsere-látoga­tásokat szerveznek a három megye között. Az értekezlet részvevői meg­fogadták: tovább erősítik kapcsola­taikat, s elevenítik a versenyt a há­rom megye között. Mostanáig csaknem 2G00 hold őszi árpát arattak le megyénkben Megnyitotta a Kapáit a kaposvári mezőgazdasági kiállítás A Kaposvári Járási Tanács mezőgaz­dasági kiállítást rendez. A Cseri úti is­kolában és a Traktor-sportpályán lát­hatók a kaposvári járás tsz-einek, egyé­ni gazdáinak, állami gazdaságainak leg­szebb növényei és állatai. A kiállítás ma reggel nyitja meg kapuit. NYITOTT SZEM — KISEBB KÁR A szakemberek becslése szerint ed­dig csaknem 2000 holdon aratták le, illetve takarították be az őszi árpát a tsz-ek, egyéni gazdák és állami gazdaságok. Mivel az eső meg-meg- szakította az aratást, sokhelyütt áll még lábon őszi árpa. A barcsi Vörös Csillag őszi árpa tábláin kombájn takarít be. A tábla szélén azonnal tisztítják, majd teher­gépkocsikkal szállítják szárításra, raktározásra az új termést. A Böhönyei Sertéstenyésztő gaz­daságában aratógéppel és kézierővel 30 holdról vágták le az őszi árpát. A kadarkúti Szabadság Tsz tagjai ké­zierővel aratnak. A fonyódi járásban péntek estig körülbelül 120 holdnyi őszi árpa te­rületet takarítottak le. A szombati napsütés megörvendeztette a dolgozó parasztokat, s már mindenütt bele­eresztették a kaszát az érett gaboná­ba. Mesyeszerte aratnak ma is min­denütt, ahol az idő sürget. Melyik lesz a legjobb cséplicsapat? A bolhái DISZ cséplőesapat versenyfelhívása Tóth Istvánnak, a Nagybajomi Nö­vényvédő Állomás gépkocsivezetőjének gondatlanságából Pécsről visszajövet a rábízott 5—87. Jeep csapágya kiolvadt a múlt héten. Igaz, azóta már kijaví­tották, rendbehozták a gépkocsit, a ki- oivasztott csapágyat újjal pótolták, még- pediq az állam pénzéből. Eddig rend­ben is volna a dolog. De az már nincs rendjén, hogy a gépkocsivezetőnek haja szála sem görbült emiatt, az okozott kárt nem téríttették meg vele. Miért húnynak szemet efölött a gépállomás vezetői? És miért engedik, hogy leve­gyék az üzemen kívül álló gépekről a gumikat, sőt drága anyagok, pótalkat­részek is nyomtalanul eltűnjenek a Nö­vényvédő Állomásról? A bolhói DISZ cséplőcsapat EMAG 1070-es cséplőgépével csatlakozott a cséplőcsapatok országos versenyéhez. Vállalják, hogy a szem veszteség ki­sebb lesz a megengedett egy száza­léknál. Gondot fordítanak a baleset- elhárítási és tűzvédelmi oktatásra. Meggyőző szóval biztosítják, hogy a gazdák a cséplőgéptől teljesítsék be­adási kötelezettségüket, s eladják fe­lesleges gabonájukat az államnak. A bolhóiak versenyre hívják a megye összes cséplőcsapatát, párosverseny­re pedig a babócsai DISZ-brigádot. A vörsi gazdák learatták az őszi árpát Moldosi Rudolf vörsi tanácstitkár örömmel jelentette, hogy községének egyénileg gazdálkodó termelői ma be­fejezték az őszi árpa aratását. Ha az idő kedvez, hétfőn, kedden megkez­dődik a rozs aratása is. í i I É % Sthftéíel Tanai Imrét megkö­vették ... — Elégtételt kaptam — mondja — csak mé g... Álljunk meg egy ki­csit, Tanai bácsi, hagy­juk ezt egyelőre, szól­junk inkább az előzmé­nyekről. Zselickisfaludon min­denki tudja, hogy Tanai Imrét 30 hold földje és 221 aranykorona jövedel­me után — ami tulaj­donképpen nem is az övé volt, hanem anyjáé, Ta­nai Istvánnéé — kutak­nak sorolták. — De hiszen ez még nem ok arra, hogy tulaj­donosát kukáknak mond­ják ki. — Ez még nem, ám Tanai Imrének volt egy fél rész cséplőgépe is, és ezzel együtt már igen. — Kizsákmányolt? — Cselédje nem volt, csak napszámost tartott, azt is csak úgy, hogy Ta­nai Imre elment nekik fogattal, azok meg visz- szajöttek gyalogosnak. Cséplőmunkásai ellenben voltak, de azokat rende­sen megfizette, mind­egyik megkapta a részét, amiért megdolgozott... — Hogy vélekedtek róla a faluban? — Dolgos embernek tartották, amolyan jó­módú középparasztnak. — És most? — Most megkövet­ték ... * * * Bekopogunk portáján, maga nyit ajtót, s mi­közben beljebb tessékel, az időjárásra panaszko­dik: éppen a legnagyobb munkaidőben szorítja az embert lakásba az eső, pedig ugyancsak akadna most tennivaló. Megmondjuk, mijárat­ban vagyunk. Nem tud­ja hirtelen, mit vála­szoljon, az az érzésünk, nem szívesen beszél er­ről. — Jól vagyok, a ter­melőszövetkezetben dol­gozom — ezt mondja ki­csit tartózkodóan és mintegy magát igazolva: ez csak elég bizonyíték arra, hogy nem vagyok kulák. Aztán mégis megindul a beszélgetés, s mire a végére érünk, semmi gyanakvást nem érzünk hangjában. Nem vádas­kodik, nem hibáztat sze­mély szerint senkit, sem a községi tanácsot, sem a járásit, csupán egyért neheztel: hogy anyagilag megérezte ezeket az éve­ket, még most is emiatt van 9500 forint adóhát­raléka. — Csak azt tudnám, hogy mikor fizetem ki. Jelenleg nincs semmi el- adnivalóm, hogy pénz­hez juthatnék. Az 1952- es esztendő igen megpró­bált: 16 000 forint adót és 3000 forint büntetést fizettemi ki: két ló, egy tehén és eay üsző ára ment rá. Megbüntettek, mert egy körülbelül 100 négyszögöles lapos, vi­zes területen két nap­pal a határidő után vág­tam le a gabonát. Aztán utána meg már nem igen volt miből fizetnem, így adódott 1954. és 1955. évi adótartozásomból ez a hátralék, amely még ma is szégyenít. — Arról nem volt szó a tanácsnál, hogy ezen valahogy segítenek, csak behívtak és megmond­ták, hogy ők téveditek és elégtételt szolgáltatnak nekem. Meg is kaptam, különösen, mikor Lóki István, a termelőszövet­kezet elnöke a közgyű­lésen kijelentette: közép- parasztnak számítok, s hogy a vezetőség java­solja: vegyenek be a tsz- be. Egyhangúlag megsza­vaztak, és ez elégtétel volt nekem, meg hogy visszamehettem a há­zamba ... — ?? — Ugyanis, amikor a Gárdonyi Termelőszövet­kezet: tavaly ősszel meg­alakult.. vem volt meg­felelő épülete, így az én házamat igényelték ki a. szövetkezet központjá­nak. Én pedig — más megoldás nem lévén — a sógoromhoz költöztem Simonjára. Tessék meg­gondolni, milyen nehéz volt olyan messziről a ■földet megművelni, mely itt fekszik Zselickisfalud hadárában.. -. — És hogyan kapott elégtételt? — Felvettek a terme­lőszövetkezetbe és visz- szaadták a lakás nagyob­bik részét, csupán a gaz­dasági épületeket — melyeket én amúgy sem használok ki — tartja meg a szövetkezet magá­nak. — Es a szövetkezetben hogy érzi magát? — Nem volna itt sem­mi baj, ha mindenki be­látná, hogy nem másnak dolgozik, mert ezt még nem érzik eléggé itt mi- nálunk, különben már rég túl volnánk a kuko­ricakapáláson. Meg kell bizony még magyarázni, hogy ez a szövetkezet a miénk, ez adja jövedel­münket. — Hány munkaegysé­get szerzett mostanáig? — Még nem tudom, a napokban összegezik majd, itt van ni az én irkám — mutatja —, eb­be szoktam feljegyezni, mikor mit dolgozom. Valóban, a kis lilafe- deles füzetben ott sora­koznak egymás után a bejegyzések: m,elyik nap hol szántott vagy ka­szált. Es minden jel arra mutat, hogy Tanai Imre a feleségével, leányával és nejével ma már a Gárdonyi Termelőszövet­kezet egyenjogú tagja. Csak még... Csak még azt nem tud­ta. hoay az 1954—55. esztendőből fennmaradt kvlákteherként rárótt adótartozását miitől fi­zeti ki, VUCSÁK MAGIJA \ Tanítványok munkáját! ■ mesterek szakértő tanítását di- ; ■ csérik a kiállított munkák az j S MTH ipari tanuló-iskola két tér- í ■ méhen. Kaposvár és a megye ipa- ; | rí tanulóinak év közben készített < ; legjobb munkáiból rendezték j ■ meg az egy hétig tartó kiállítást, ■ jj amelyet száz és száz kaposvári \ \ és vidéki dolgozó tekintett meg. j * Cipőfelsőrész-készítő, cipész, ; jj fodrász, női szabó tanulók murt- ■ ; káin pihen meg elismerő tekin- jj ; tettel a látogatók szeme. De a ■ I sokféle szakma között legtovább f ; időzik mindenki az asztalosipari > ■ tanulók miniatűr készítményei- • jj nél. A Faipari Vállalat tanulói- * ; nak szépen elkészített kombinált- jj * szoba berendezésénei, az Aszta- ; I losipari Ktsz tanulói által re- ; : mekbekészült apró bútorok, re- jj > kamiék, asztalok, fotelok előtt. ; ! Sok nevet kellene felsorolni, ha j : az elismerésre méltó munkák ké- | ■ szííőit mind megemlítenénk. Az g j egyik ácrtanuló egy tetőszerkezet ■ ; mását készítette el, a fodrász- 5 ; tanulók jólsikerült munkáik * > fényképét állították ki. A fény- » ! képeket a fényképész-tanulók ké- | • szítették. I ’ A másik teremben a Finomme- j : cbanikai Vállalat, a Vaskombinát jj \ és a vasas szakma, a vasipari ; * kts7-ek tanulóinak munkáiban * : gyönyörködhetünk. A villamossá- » ; gi-radiótechnikai berendezések, l • a motorok, a Vaskombinát tanú- ; S lóinak öntvényei, a falakon a | * műszaki rajzok mind-mind szak- : ! májuk jövő mestereitől ígérnek » : kiváló készítményeket. ■ A kiállítás vendégkönyvében : jj dicsérő, elismerő sorok és száz » j és száz aláírás. Nemcsaí a fiata- | ; 1c,kát, a remekek készítőit dicsé- | • rik a bejegyzések, de dicsérik az. » j MTH-iskola tanárait, a különbö- ; ; ző szakmák mestereit, akiknek 5 ■ vezetése, tanítása mellett jó szak- ; " emberekké, szakmájuk meste- ; • reivé válnak fiataljaink. S EíntazoíS tosjitváfcé! n anpi kassai rB^ülfiKilSilBitség Moszkva (TASZSZ). Június 29-éa Comet—2. típusú lökhajtásos ' utas- szállító gépen elindult Moszkvából Londonba N. Birch légügyi rhinisz- ter, a brit katonai repülőküldöttség vezetője, R. Chapman légügyi mar­sall, az angol légierők vezérkari fő­nökének helyettese és a küldöttség többi tagja. Az angol vendegek r. Szovjetunió honvédelmi miniszté­riumának meghívására érkeztek a Szovjetunióba a légiflotta napjának ünnepségeire. N. Birch-et és R. Chapmant a vnukovoi repülőtéren P. F. Zsigarjov légügyi főmarsall, M. Sz. Malinyin hadseregtábornok, szovjet és külföldi újságírók búcsúztatták. Üresjárat — önköltségemelkedés Szerdán délután a Kossuth térre bekanyarodott egy Zetor-vontatő, rajta a felírás: Felsőbogátpusztai Ál­lami Gazdaság. A Zetor megállt, az. utasok és a vezető leugráltak a gé­pekről, s betértek a Népbüfébe. El­telt 10 perc, 20 perc, félóra, de az utasok és a vezető csak nem akartak kijönni a büféből. A motor pedig járt, zakatolt az arra járók, de leg­főképpen a Kossuth téri fodrászszö­vetkezetben dolgozók és dolgoztatok bosszúságára. Vajon miért nem állítják le ilyen­kor a motort a traktorosok, nem tud­ják, hogy az üresjárat nemcsak az embereket zavarja, hanem növeli az önköltséget is? Elnyerte méltó büntetésé! a barcsi üzérkedők fejedelme Szombaton délelőtt hirdetett ítéle­tet a Megyei Bíróság Horváth István és bűnszövetkezete, a barcsi feketé­zők és üzérkedők ügyében. A 30 vád­lott közül Horváth István és többen már többszörösen büntetett előéle­tinek. A bíró a vád ismertetésekor részletesen kitért a 30 vádlott bűn- cselekményeire. Horváth István csak egymaga háromnegyedmillió forint értékű áruval üzéikedett, s több mint 200 000 forint nyereségre tett szert. A többi vádlott is kisebb-nagyobb összegeket — általában 10 ezer forin­tokat •— vágott zsebre a dolgozók becsapásával, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésével. Különösen súlyos része a vádnak a fával való üzérke­désük: Horváth István a fa osztályon felüli besorolásával a köbméteren- kint 140 forintért vásárolt fát 1050 forintért adta tovább. A barcsi üzérkedők fejedelmét, a bűnszövetkezet vezetőjét, Horváth Istvánt 12 évi börtönbüntetésre ítél­te a bíróság. A többi vádlottat 3 hó­naptól 10 hónapig terjedő börtönbün­tetéssel sújtották, illetve egy részü­ket a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítékok hiányában felmentettek. Az ítélet indokolására lapunkban később visszatérünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents