Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

A kaposvári járás tsz-elnökeínek tapasztalatcseréje Kisbérboltyáa-pusztán AZ HOP SOMOGY BEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAP?A i XIII. évfolyam, 148. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. június 24. II Nemzetközi Szövetkezeti Nap elé A virág békét akaró szövetke­zői az idén is július 1-én ünnepük a Nemzetközi Szövetkezeti Naipot. Me- ' gyeink szövetkezőinek százezres tábo- rójból a föidműivesszövetkezetek és kisipari szövetkezetek legjobbjai ds megyei seregszemlét tartanak ezen a napon. E je’es alkalomból érdemes fényt vetnünk aora a hatalmas erőre, amely a haladó szövetkezeti mozgal­makban rejlik. Fö!dművesszövetkeze­tő: illik pár év leforgása alatt. Somogy megyében is visszaszorították a ku­pénk ed és t, a haszonleső kapitalista kereskedelmet. A lakosság megnö­vekedett áirudgányeit hely.ben kielé­gítik, korszerű kereskedelmi és fel- vásárlási hálózatuk legyre nagyobb árukészletet visz ki falcainkba. Érdemes visszapillantani az el­múlt öt év számszerű fejlődésére is. A földmű vessző vetkezetek taglétszá­ma az 1950. évű 65 ezerről a mai na­pig 83 000 főre emelkedett. A lebo- nyolított forgalom az 1950. évit 343 százalékkal haladta meg. 1950-ben a szövetkezeteknél még veszteség is előfordult, de a múlt év végén egyet­len veszteséges termelőszövetkezet nem volt megyénkben. A nyereség meghaladta a 17 és félmillió forin­tot. A tagok látták a szövetkezetek gazdasági erősödését, s részjegyeiket az 1954. évi egymillió háromszázezer forintról a múlt év végéig több mint hárommillió forintra emelteik. Földmű vessző vetkezeteiinket segí­tette a dolgozók állama, nőtt az áru­bőség, s a földművesszövetkezetek most már a lakosság termelvényeit is felvásárolják. Az állami termény- begyűjtést kivéve a föl dm ű vessző vet- kezeteimk veszik meg a tsz-ek és egyéni dolgozók termelvényeit. Földművesszöveíkezeteink a fal­vak egyik legnagyobb temegszerve- zeteként nemcsak a szövetkezett tag­sággal, hanem a falu egész lakossá­gával egyre gyümölcsözőbbé teszik kapcsolatukat. A parasztságnak a föitdművesszövetkezetekben való tö­mörülése a szövetkezés fokozatossá­gának lenini útjában egy igen határozott lépcsőfokot jelent. Ha ez a lépcső megszilárdul, parasztsásunk is biztosabban léphet magasabbra. Az fmsz-ek tagságának magyrésze ed­dig is példát mutatott a termelőszö­vetkezetek él et rehívá sálban. 1949-ben hatvanháromezer fmsz-tagból még csak ezerháromszáz, a jelenlegi nyolc­van háromezer fmsz-tagból már 14 600 választotta a társas nagyüze­mi gazdálkodás útját. De fö 1dm ű vessző ve tkezetemik az újonnan alakuló tsz-eknek ,is hónuk alá nyúlnák, gazdasági vezetésük­ben ds segítséget adnak. A nagy­atádi fmsz— például —szoros kap­csolatot tart a nagyatádi Béke Tsz- el. A bedegkéri föidművesszövetke- zet könyvelője rendszeresen elvégzi a 'bedegkóri Vcrös Zászló Tsz köny­velését. A toa.bócsaii fmsz. könyvelője a bclhói tsz-nek segít. Földműves- szövetkezeteink már nemcsak a pul­tok mögött nyújtják át az árukat ve­vőiknek, hanem termelőmunkájuk­ban is segítik a farusi embereket. Az új falu új könyveket kíván, na- gvobb műveltséget, 'a korszerű me­zőgazdasághoz újabb és újabb szak­munkákat. A földiművesszövetkezet.i boltok tehát nemcsak gazdasási, hanem kulturális cikkek fangalcmibaihozata- lára is nagy gondot fordítanak. Aki löbbet olvas, művelődik, annak a szórakozása is -igényesebbé válik. Azért szerveznek egyre tcfcb művé­szeti csoportot is az fmsz-ek, hogy a népi énekek és tánchaigycimán.vok, népművészetek, népdalok felkutatá­sával, élvezetes előadásával kielégít­sék a dolgozó parasztság kulturális igényeit. Szabad hazánk, felszabadult né púnk gazdasági és kulturális fejlődé sét előmozdító földművesszövetkeze­teink nemes céljuk maradéktalan teljesítésével ünnepelhetik igazán a világ szövetkezőinek nagy ünnepét, a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Bene Géza, a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője. Nagyobb nyilvánosságot a Somogy—Baranya közti párosversenynek A megyei versenybizottság minapi ülésén tárgyalta a Somogy—Baranya megyék közti párosverseny nyilváno­sabbá tételét s a verseny kölcsönös értékelésének módját. Úgy döntöttek, hogy e héten a mezőgazdasági szer­vekből, a termelőszövetkezeti tagok­ból, egyéni dolgozó parasztokból álló mintegy 30 tagú versenybizott­ság látogat él Baranyába, s ott köl­csönösen kicserélik tapasztalataikat, s azt ás megállapítják: ki a győz­tes. Reméljük, ily módon rövidesen tudomást, szerez Somogy dolgozó pa­rasztsága a Semegy—Baranya közti párosverseny eredményeiről, s ele­venebbé válik a verseny. Takács III. Gyulai kombájsios Sióidról iák a rí tja be a gabonát Takács III. Gyula, a Tabi Gépállo­más kombájnvezetője felkészülten várja a nyári betakarítást. Állandó­an figyeli az őszi árpák érési fokát, s mihelyt lehet, azonnal hozzálát az aratásihoz. Termelési értekezleten vállalta, hogy idén 300 holdról ta­karítja be az őszi és tavaszi kalá­szosok termését. Egyúttal versenyre szólította a gépállomás valamennyi kambájnosát: vetélkedjenek, id taka­rít be nagyobb területről, több ga­bonát a hombárokba. A múlt vasárnap kora hajnaliban motorbúgás zavarta meg az alvó város csendjét. A Kaposvári Járási Pártbizottság székháza eüől robo­gott az autóbusz a járás tsz-elnök eível a Komárom megyei Kisbér- bottyém-pusztára, hogy megtekintsék: hogyan virágzik az országos hírű Virágzó Tsz. Sokat tanultak a járás tsz-ed; énről majd külön számolunk ibe. Különösen a rend, a fegyelmezett munka, a jól gon­dozott földek, a gazdag állatállomány nyerte meg a tsz-tagok tetszé­sét. A havi 2200 forintos jövedelem is csábító minden tsz számára, s hogy ez elérhető, arról saját szemükkel győződtek meg a somogyi tsz-elmökök. A látogatás természetesen határszemlével, gazdag tapasz­talatcserével végződött. Képünk a halúrszel.nBisrőli készült, amin ti a küldöttek és a tsz-tagok az ikersoros búza- és a szépen gondozott dohányföldek megtekintése után cserélik ki tapasztalataikat. Készüljünk fel a rendkívüli Mijárásra! Jegyzetek a fonói körzetből Mintha tudná ez az eső, hogy ka­sza alá szőkülnek a kalászok, olyan pontosan érkezik! Igaz, gyakorlata van benne, hisz tavaly nyáron is ezt csinálta. fonó, gépállomás | Érthető hát, hogy a gépállomás vezetői rögtön összedugták a fejüket, miikor csütörtökön megérkezett a hí­vatlan vendég. Gondoskodni keli méltó fogadásáról: minden egyes kalászt megmentefnl az orsizágnak! A következőket határozták: Ha a rossz időjárás következtében a talaj túlságosan föllazul, megdől a gabo­na, vizes a kalász, akkor: "I Megváltoztatják a kombájnok és aratógépek menetirány ter­vét. O Fűkaszát állítanak be, s a kombájn az után járva, vagy a tábla szélén csépel? 3 Ha a kalászok nedvesek, vk- kor cséplőgép áll a (tábla sar­kára, s az veri ki a szemeket. A Ha már a fűkasza sem mehet •** rá a táblára, vagy nem győzi a munkát (csali kettő van a gépállo­másnak), akkor kéziexöt vesznek igényibe. C Ha a tsz-ek munkaereje nem kielégítő, akkor társadalmi munkát igényelnek. A kényszermegoldások siike- rénék titka: gyors elhatározás, intézkedés. Ezért a gépállomás veze­tői állandóan járják a körzetet, s irrimden helyen naponta legalább kétszer ímegftSBduílnialk. Ha jtzü|ksé- ges, a helyszínen intézkednek. A negyedók és ötödik pontban fog­laltakhoz csak végső esetben folya­modnak. A felsorolt hat ponthoz nem ragaszkodnak mereven. Eddigi 'tapasztalataik alapján készítettéit. Am, ha a gyakorlat úi helyzet elé állítja őket, bátrain nyúlnak új esz­közükhöz, mint például: tavaly a fűkaszával aratás. (Ezért tartanak majd esténként megbeszélést.) BATÉ KÖZSÉG A tanácsháza előtt motor hörken egvet-kettőt. majd leáll. Uram kavics elvtárs érkezik, a gépállomás párt- titkára. Nem hagyja nyugodni a gondolat: megtettek-e mindent Baté egyéni gazdái? Illés László elvtárs, községi tanács­elnök fogadja: — Itt van a cséplőgép rajonírozása. Drarlkovícs elvtárs. bólogat: — Nagyon helyes, de ez csak pá­nt. Miit csináltok, űrkor a Sztálin utcában van a gép és a Belső közön bel üllőd egy asztag? A.z e"nök .kicsit megsértődik: — Mintha nem lettél volna itt tavaly. Mikor Deák Lajosnak be­fülledt a kazla, azonnal átvittük a gépet... — KV-di-r-o’látok már? — Dohát . . . — Azt akarod mondani, hogv feles­leges. Ez sohasem felesleges! Én leg­szívesebben minden gazdának a fü­lébe Hágnám. — Jó, jó — mosolyog Egerszegi Lajos tanácstag, aki éppen bent van a tanácsházán. — Tudod, hogy megy ez nálunk. F<o, hajnalban összefo­gunk hárman, behordjuk az én ár­pámat, aztán a másik két társamét. Mire apám megkalapálja a kaszát, már indulhatunk is a búzába. A titkár nem hagyja magát: — Szép. De tudjátok már, hol lesz az idén közös szérű? — Igen. Az árpának a vásári éren csinálunk. Ott csépeli el az egész falu, hogy ne akadályozza a búza csóplését. — És a búzának hol lesz? — Hát azt lehet itt is, ott is ..: — Mikor hívtok össze gazda- gyűlést? — állítja le a tétovázást Drankovics elvtárs. — Hétfőre. — Jó, eljövök. — S már megy is tovább, irány: MOSDÓS, ALKOTMÁNY TSZ Horváth Gyula helyettes elnök, Borzavart Márton növénytermelési brigádvezető és Vidóczi Lajos kihe­lyezett mezőgazdász mcrcos képpel ül a tsz irpdájában. S ez érkezőnek elkezdik sorolná. — Tegnap kezdtük meg a kukori­ca fejtrágyázását, s most lemossa az eső. Csinálhatjuk elölről. A cukorré­pa harmadik kapálása is félben van. Drankovics leül: — Vagyis a növónyápolási munkák egybeesnek majd az aratással! — De úgy ám! — sóhajt Vidóczi elv társ. A titkár hozzáfordul: — No, hát akkor mutassa meg nekem a csép­iért lei-vet, — S olvasni kezdi: »Kom­bájnnal aratjuk a kalászosok 70 százalékát. Néev látogatót állítunk be, s így a szalmát azonnal lehord­juk. 89 holdra 25 kézikasza megy. Az aratást 10 nap alatt elvégezzük.^ — Drankovics felnéz a papírból: — De aztán az a 25 kasza nehogy a kombájn területére menjen, mint tavaly! Nevetnek. Borzavari szólal még: — Nem, nem! Tavaly is, amit a kombájn vágott, azzal nem volt baj, a kévékben meg kácsírázott a szem, az asztag is befülledt. Most aztán mái- nem vagyunk kombájn-ellene sek! Azért szerződtünk 160 holdra. — S mit csinálnak, ha vizes i szalma, s nem bírja a Zetor? — Kevesebbet fogunk ... — És akkor eltart a szalmahordás karácsonyig... Mi lenne, ha a fogat egyből a szalma mellé állna? így nem kell szalmalehúzó, meg egy át- pakolás. Kevesebb munkaerő, gyor­sabb munka. Több kéz jut a kapá­sokra. Aztán elmondja, amit a gépállo­más vezetősége határozott az eset­leges rendkívüli időjárás esetére. A többi 'bólogat, a mezőgazdász je-gvez. Ma lesz a közgyűlés, mindezt meg­beszélik a tagsággal. Drankovics elvtárs már búcsúzik is. Az ég változatlanul felhős. Nem tudni, mikor lesz ennek az es tnek vége. Ám neki — nekünk! — tudni kell, mit teszünk, ha az aratás ;de- je alatt is itt ül a nyakunkon! K. F Készítsünk minél több zöldsilót A pillangós takarmányokat a leg­több helyen kedvező időben betakarí­tották. Azonban még mindig nagy területen nincs a rét lekaszálva, de a lekaszált füvek nagyrésze is renden fekszik. A kedvezőtlen esős időjárás a réti füvek száradását nagymérték­ben akadályozza, a sok csapadék a rendre vágott szénát kilúgozza, táp- értékben csökkenést idéz elő és rossz minőségű szénát takarítunk be. A csapadékos időjárás okozta táp- anyagveszíescg megakadályozásának egyik lehetősége: a szálas takarmá­nyoknak zölden történő lesilózása. A silózást még akkor is tudjuk vé­gezni, ha a takarmányok akár ren­den, akár lábon megáztak, mert tud­valévő dolog, hogy a silóba tett ta­karmány tökéletes erjedéséhez 65— 70 százalékos víztartalomra van szük­ség. Indokolttá teszi jelenleg a zöld­siló készítését az is, hogy a rétek ka­szálásának ideje kitolódott, a füvek nagyrésze már elvénült, továbbá kö­zeledik az aratás ideje, és a munkák: akkor már úgy összetorlódnak, hogy a füvek lekaszálására és a széna be­takarítására kevés munkaidő jut. Igyekezzünk takarmányainkat a nagy tápanyagveszteségtől megmen­teni, ezért minden időt használjunk ki a zöldtakarmányok gyors Icsilózá- sára. Wéber Endre 4500 TENYÉSZÁLLAT, TELEVÍZIÓ ÉS 1250 NÖVÉNYTERMELŐ BEMUTATÓJA az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Országszerte folynak az előkészü­letek a szeptember 2-án megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A jelentkezők nagy száma is azt bi­zonyítja, hogy ez a nagy felvonulás valójában a dolgozó parasztság nagy tapasztalatcseréje lesz, amelyet pár­tunk és kormányunk évről évre nagy anyagi áldozatokkal, művészi 'kivitelezésben rendez dolgozó né­pünk és a külföldi látogatók gyö­nyörködtetésére, a termelés verseny- szerű fokozására. A már hagyományossá vált Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon szep­tember 2-től 16-i'g mutatják be a fej­lődő magyar mezőgazdaság legjobb mai eredményeit és a jövő útját, a második ötéves terv nagyszerű cél­jait, a jövő biztató képét. 6000 rózsa, 2300 cserje jA A JsiiStfííá-s területe 62 kát. hold. Már eddig Í800 fát, 2300 cserjét ül­tettek el. Szeptem^gab^i 6000 pom­pázó, illatos rógsSl V'garo)*yörködtetii majd a látogatókat. Az utak hossza meghaladja a 10 kilométert, a láto­gatók kényelmét több mint -ezer pad szolgálja. A növénytermelési bemu­tatóra több mint 800 állami gazda­ság és termelőszövetkezet és 450 egyénileg dolgozó paraszt jelentke­zett. Az ország legjobb állattenyésztő gazdaságai és gazdái pedig több mint 4500 különféle tenyészállattal jelentkeztek. Az állatokat a megyék szakembe­rei május 25-ig már kiválogatták. A második döntő bírálat június 20-ig zajlott le —• eúlymérés, tejhozam, stib. alapján. Lovasversenyek A legnagyobb érdeklődésre bizo­nyára a televízió pavilonja tanhat számot, ahol nemcsak bemutató lesz, hanem — a tervek szerint — már a helyszínen felvett műsort is sugároznak. Az idén is me.grendezrlik az elmúlt években nagy sikert ara­tott lovasversenyeket, kút yab emu ta­tokat., továbbá a ikiáriatáson díjat nyert állatok és fogatok bemutatását. A Rádió az elmúlt évekhez hason­lóan, az idén is közvetít üzeneteket az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tásról. Miután a belépődíjak a tavalyánál lényegesen olcsóbbak (elővételiben 4 Ft, honvédeknek és gyermekeknek 2 Ft), a rendezőség a tavalyinál is jóval nagyobb látogatottságra számít. A vidékről Budapestre utazók vas­úton és hajón 50 százalékos, autóbu­szon pedig 25 százalékos utazási kedvezményt élvezhetnek. Ez évben a kiállítás területén több helyen le­het majd lebélyegeztetni a vasúti jegyeket. így sehol sem lesz torló­dás. A vidékről felutazóknak szállodák­ban és 'Pihenőhelyekké átalaldtott is­kolákban olcsó szálláshelyeket biz­tosítanak. Az arra való jegyeket már a pályaudvarokon felállított szállás- kirendeltségek adják.. A 'gyermekkel érkezeiknek a kiállításon gyermek­megőrzőt állítanak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents