Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! R francia követ bemutatkozó látogatása az országgyűlés elnökénél Jean Paul-Bcncour, a Francia Köztársaság magyarországi rendkí­vüli követe és meghatalmazott mi­nisztere szerdán bemutatkozó láto­gatást tett Rónai Sándor elvtársnál, az országgyűlés elnökénél. AZ * ;v y ■ ■ " ÍEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIII. évfolyam, 145. szám. ÁBLA 5« PILLÉK Csütörtök, 195G. június 21. Ember és gép készen az aratásra Honvédségi alakulatok segítsége a kenyércsatában Az aratás előtti utolsó tanácskozás­ra gyűltek össze kedden délután a Balatonkiliti Gépállomás dolgozói. A termelési értekezleten minden dolgo­zó megtudta, hogy az aratás, cséplés idején milyen beosztásban,, kinek a brigádjában fog dolgozni, egyben megismerték nyári tervüket is, s hogy annak végrehajtására milyen kapa­citású gépek állnak majd rendelke­zésükre. A gépállomás dolgozói az elmúlt években is rr,indent megtettek, hogy a kenyérgabonát időben betakarítsák. A felszólalók megfogadták, hogy az idén még jobban dolgoznak. Céljuk, hogy megszerezzék az élüzem-jel- vényt. És erre minden lehetőségük megvan. Ezért hangzottak el olyan felajánlások, hogy augusztus 6-ra a cséplést és tarlóhántást befejezik, egyszóval az egész nyári tervet telje­sítik. Néhány nap múlva Somogy me­gyében is megkezdődik az év legna­gyobb mezőgazdasági munkája, az aratás. A megfeszített munkában a földek művelőinek nagy könnyebbsé­get jelent majd az ipari munkások és a honvédségi alakulatok katonái­nak baráti segítése. A Marcali és Segesdi Gépállomáson a páncélosok műhelyautója járja majd a földeket, hogy az elromlott kombájnt, traktort vagy aratógépet a helyszínen azonnal kijavítsák. De a többi gépállomás körzetében is kato­nai szerelőkocsi segít majd a bajba­jutott gépkezelőknek. A Megyei Pártbizottság javaslatára több kombájn mellett rádiós irányító szolgálat lesz-. így a legnagyobb mun­kaidőben az esetleges hiba bejelenté­se, vagy a gép diszponálása mindösz- sze néhány percet vesz igénybe. ARATJAK A KÁPOSZTAREPCÉT A péterhidai Dolgozó Nép Alkot­mánya Tsz szerdán reggel megkezd­te a káposztarepce aratását. A tsz aratóbrigádja estig 5 holdat vágott le. Ha az időjárás engedi, még a hé­ten megkezdik az őszi árpa aratását is. Mindkettő bő termést ígér. Külföldön is üdülnek az idén pedagógusok A népszerű hazai üdülési lehetősé­gek mellett idén teljesül a pedagó­gusoknak az a kívánsága is, hogy le­hetőség nyílik számukra külföldi uta­zásokra. Augusztusban 15 nevelő uta­zik Lengyelországba, ugyanakkor len­gyel tanítók, tanárok látogatnak hoz­zánk. Kirándulás Pécsre A TTIT, az MSZT, a Hazafias Nép­front és a népművelési osztály 195G. június 24-én reggel 6 órai indulással autóbusz-kirándulást szervez Pécsre. Jelentkezni lehet a rendező szervek­nél 38 forintos részvételi díj lefize­tése mellett pénteken este 5 óráig. TITO ELVTÁRS AJÁNDÉKA A MOSZKVAI GYERMEKEKNEK Moszkva (TANJUG). Tito elnök teljes berendezést ajándékozott a Moszkva leningrádi kerületében lévő egyik új gyermekotthonnak. Az aján­dékot a moszkvai gyermekeknek Tito elnök felesége, Jovanka Broz adta át. , Nagy hasznot lát a ráksi Új Élet Tsz a borsóból, babból, retekből, paprikából ÉftDEHIÉS SERTÉSHÍZLAlASI SZERZŐDÉST KÖTNI Se vegyszer, se gép, se pénz nem kell ahhoz, hogy kerti magvaink kül­földi piacokon kelendőségnek örvend­jenek! — jöttek rá a ráksi Uj Élet Tsz-ben. Hát mi kell hozzá? Az, ami megyénk majd minden tsz-ében meg­található: jól művelt föld, meleg ég­hajlat, víz, no meg: kertészkedésben örömét találó ember. Ezért indult el1 már évekkel ezelőtt ez a szövetkezet a belterjes gazdálkodás útján. Ta­valy például 10 hold fajtaborsó és fcokorbab vetésből — a vetőmag ér­tékének levonása után — 151 000 fo­rint ütötte a markukat. És az idén? Kétszer akkora terüle­ten folytatják ezt. S mivel a meleg, páratelt levegőben most is pompásan fejlődik ez a két növény, ismét szá­mítanak — a mostani becslés alap­ján — 302 000 forint bevételre. Ha lúd, legyen kövér! — tartja a közmondás. S a ráksi Uj Élet Tsz minden ízében megismerte a magter­melés előnyeit. Ezért szerződtek az idén 10 holdon retek-, paprika- és tökmag termelésre is. De a jó hír csakugyan szárnyon jár! Az Agrimpex Vállalattal hamaro­san angol és német exportőrök ér­keznek Somogyországba. A nemzet­közi kapcsolatok megjavulása, a bé­kés termelés, a jó munka becsülete, a híres somogyi kerti magvak iránti világpiaci érdeklődés szép jele: me­gyénkben a ráksi jó példa nyomán 20 százalékkal teljesítettük túl az első félév export-céltermelési tervét. A Minisztertanács határozata ér­telmében — az állattenyésztési és sertéshizlalási kedv további fokozá­sa céljából — az 1956—57. évi sertés­hizlalási és bacon (hússertés) neve­lési szerződéses akció kötéseit meg­kezdte a Sompgy megyei Állatforgal­GYOMOS HATÁR = ÜRES RAKTÁR A hedrehelyi Búzakalász Tsz-ben nagyon elhanyagolják a növényápo­lást. Még a kukorica első kapálásá­val sem végeztek. A tsz határa csupa gaz. Noha pillangós takar­mányaikat lekaszálták, azonban a kint felejtett takarmányt az eső áz­tatja. A rétifü kaszálását éppen hogy megkezdték, az elsőrendű ré­tifűből így rosszminőségű (ha nem használhatatlan) széna lesz. Készít­hettek volna zőldsilót, de a tagok nem tartották szükségesnek. A Bú­zakalász tagjai a közössel mitsem törődve a háztájiban dolgoznak egész nap. Az elnök hiába kéri, uta­sítja a tagságot. Mit gondolnak a búzakalászbe- liek? Úgyis megtelik a raktár, a padlás, ha elhanyagolják a közös munkát7 Bizony nem. Crak ha hall­gatnak elnökükre, s szívvel-lélekkel dolgoznak a közösben a közösért. Lássanak munkához, míg nem késő. Statisztikai zsebkönyv jelenik meg A Központi Statisztikai Hivatal a ma­gyar népgazdaság legfontosabb adatait tartalmazó Statisztikai Zsebkönyv-et ad ki. A zsebkönyv elsősorban az 1955. évi adatokat tartalmazza, ezeken kívül közli az 1949—1954. évek — az első ötéves terv időszakának — főbb adatait. mi Vállalat. Termelőszövetkezetek, egyéni termelők kamatmentes előle­get, magas átvételi árat, takarmány­beadási kedvezményt és külön meny- nyiségi prémiumot kapnak szerződé­sileg leszállított állataik után. Ötnél több sertés szállítása esetén 0,80 fo­rintot, 20 sertésen felüli szállítás ese- 'tén pedig kg-ként 1 forint mennyisé­gi prémiumot fizet a vállalat. Több sertés szállítására társulni is lehet. A szerződéses sertéshizlalási akció célja, hogy a dolgozók hús- és zsírel­látását a jövőben még jobban emel­jük. A termelők a lekötött állataikat tehát magasabb súlyra hizlalják, a hússertés akcióban pedig a 90—110 kg közötti állatok megtartják minő­ségi húsjellegüket. A jól meghízlalt, időben átadott magas súlyú sertések nevelése és hizlalása a tsz-ek, egyéni termelők és sertéshízlalók jövedel­mét oly mértékben gyarapítja, hogy ezzel további hízlalási és tenyésztési kedvük is növekedik. A múlt év nagyszámú szerződéskötése is bizo­nyítja, hogy a hizlalás jó jövedelmet biztosított a tsz-eknek és egyéni ter­melőknek. Az árak és a kedvező fel­tételek ugyanazok, mint a múlt évi akcióban. Használják ki Somogy me­gye tsz-ei és egyéni állathízlalói az új hízlalási akciót, és hizlalásra al­kalmas süldőiket minél nagyobb számban kössék le a vállalat körzeti, községi felvásárlóival. Bővebb felvilágosítást a szerződé­ses akció feltételeix’ől és árairól a já­rási kirendeltségek és a körzeti fel­vásárlók adnak. Június 29-én lesz a III. Békekölcsön sorsolása A III. Békekölcsön hatodik húzá­sát június 29-én, délután 4—6 óra kö­zött Gyöngyösön rendezi az Országos Takarékpénztár. A sorsolást a Dimit­rov Népkert szabadtéri színpadán, rossz idő esetén a járási művelődési ház nagytermében tartják. Ezen a sorsoláson 187 850 egész kötvény szá­mát húzzák ki a szerencsekerekek­ből 59 613 400 forint nyereménnyel. 13 forint előleget osztottak munkaegységenként az igali II. Párt- kongresszus Tsz-ben. A lelkes, szor­galmas tsz-tagok nagy örömére a tsz vezetősége úgy határozott, hogy 132 ezer forint előleget oszt. E pénzcsz- szeghez megérdemelten jutottak a 11. Pártkongresszus tagjai. Állattartá­suk gyönyörű, tenyészállataik híresek az egész megyében, s mint a falat kenyér, úgy elkel tenyészállatuk. A melléküzemágakból is szép bevétel­hez jutottak. Egy-egy tag több ezer forinttal a zsebében jött vásárolni Kaposvárra, Igalba. Mogyorósi Ger­gely, akinek 245 munkaegysége van, 3183 forintot, Molnár István 210 mun­kaegysége után 2739, Gyugyi János 234 munkaegysége után 3045 forintot kapott. Ök a tsz legszorgalmasabb dolgozói, mögöttük azonban nem sok­kal maradnak el a többiek sem. Szorgalmas munkájáért dicséret il­leti meg a II. Pártkongresszus Tsz minden tagját. A TÁNCZENE GYÖNGYSZEMEI Hétfőn este fél 7 és 9 órakor ismét Kaposvárott szerepel a közkedvelt Ho- léczy-együttes. A tánczene-esten közre­működik Nicolette Darrieux és Myrna Bell. Myrna Bellt még nem ismeri a ka­posvári közönség. A magyar származású énekesnő nemrégiben jött haza Kana­dából. Nicolette Darrieux már szemé­lyes ismerőse a tánczene kaposvári ked­velőinek. Fellép még Ács Marietta és Kardos Magda. A tánczene gyöngyszemei című tánc- zene-est műsorában a C'est magnifigue és az Ez Párizs francia sanzon-egyve­leg című számokat Nicolette Darrieux adja elő, Myrna Bell magyar tánedgjo- kat énekel. A műsoron vidám paródiák­kal szerepel Ács Marietta és Kardos Magda. A Holéczy-együttes előadja töb­bek között a Harlem Szerenádot az Is- tambul paródiát és a Caravánt. A Holéczy-együttes a közeljövőben Csehszlovákiába megy vendegszereples: re. Külföldi körútja előtt ez az utolsó magyarországi vendégszereplése. Senki sem álmodik egyelőre arról, hogy a Zselicség ősi tájait holnap autóutak szürke betonszalagjai sze­lik keresztül. De arra is várnak még egy ideig, hogy az erre vágtató autók­kal egyszerre az országúttal párhu­zamosan futó vasúti síneken a termés száz és ezer tonnáit vihessék a vago­nok közeli és távoli piacokra. A mi­nap maguk a szennaiak — törzsökös bennszülöttek — emlékeztek őseikre, akik itt még ridegpásztorkodással ke­resték meg kenyerüket. Földet csak annyit műveltek meg, amennyiből a saját házuknépe betevő falat kenyér­hez jutott. De ez már a múlté. Ha autóutak és vasútvonalak egyelőre még nem is cikáznak át e tájon: meg­változtak maguk az emberek! Két karjukkal, eszükkel kultúrtájat for­máltak az őserdők borította szennai határból. Ma már nyolchónapos múlt­ra visszatekintő szövetkezetük van. S ha hiányzik is e táj képéből a gyár­kémény, ha Szennának most még egy az élete, egy a kincse: az anyaföld termőereje, a föld, az erdő, a patak; s ha terményeit még nem is dolgoz­hatja fel, a gép itt is megjelent! A Kaposvári Gépállomás traktorosai­nak erőgépei, kultivátorai a meredek domboldalakon még sosem lógtak az űrben! Életveszedelem sose kísérte próbálkozásukat, hogy a közösben egyre többet csikarjanak ki a föld­ből, s a jó gépi művelésre megsok­szorozódják a termés! „Nem ördöngős mesterség a munkaegységbeírás !“ De mit tesz az új helyzetben maga az ember? Mikor a tájon már rajta van az ősszel indult tsz szorgalmá­nak és a gépi vetésnek a nyoma, a 18 mázsás termést ígérő őszi árpa táblákban? S itt a burgonyaföldek végében — munkájukra büszkén — olyan parázs jókedvvel kötődnek ve­lünk a Hajnal Tsz kapásasszonyai?! — Nem találnak rögtön magukra Nyári az emberek úgy, mintha a bölcsőben is tsz-tagok lettek volna! — fordítja a dolgot igen komolyra Kovács elv­társ, a járási tanács dolgozója. Az asszonyok, leányok szintén igen komolyra fogva a dolgot, közrevesz­nek bennünket, s minden szavunkat erősen figyelik. — Például a munkaegységbeírással bajlódnak, mintha az valami ördön­gős mesterség volna! Pedig igazán nem az! Asszony nép, férfinép igazán megtanulhatja. Beretnyeiné néném is tudhatná: a pici baba sem lesz a pó­lyában futóbajnok. Előbb mászni kezd, majd lépeget, aztán feláll s vé­gül vígan fut. A munkacsapatvezető­nek itt Szennán is megvan a munka­csapatvezetői könyve. Estére, ahogy lelépnek a táblákról, foghatja plajbá- szát és szépen beírhatja, mire men­tek aznap. Hisz ott van a hely a könyvben, olt van a növényféleség neve, nem nehéz eligazodni a rubri­kák közt. A személyre kiosztott bur­gonyaföld úgy terem, ahogy az illető megművelte. Az a földdarab az őszi burgonyaszüretig el nem tűnik! Kü­lönben is ott a cövek. Az jelzi, leinek hol van a területe. S hogy milyen mélyre ment a kapája kinek-kinek, azt majd a terméshozam úgyis bebi­zonyítja. Egy nóta — sok torokkal — Nohát, jó, akkor ebbe se ha­lunk bele! Ezt is megtanuljuk! — szól közbe egyikük. De a tréfa-kedv csak úgy fröcsköl belőlük, mert a másik ezzel toldja meg: — Megértjük mi egymást. Nem ve­szekedünk. Mikor néha este haza­menet a viharlámpát kellett meggyúj­tani, olyan rossz volt az idő, mi még napok S z II. akkor is rágyújtottunk egy nótára. Hogy ki milyen torokkal fújja azt a nótát, azt már nem vesszük sokba. De vajon milyen torokkal fújják egy ütemre a nótát az állatok bevi­tele körül? Mert bizony Szennán — nem hiába annyira szeretik az állatokat, hogy a szemüknél is jobban féltik az eset­leg szilajabb jószágot attól, hogy a közös istállóban a kiscsikót oldalba- rúgja az idegen kanca — csak teg­nap vitték be a lovakat a közösbe. Idestova nyolc hónapig húzták-ha- lasztották a dclgot, mint a szennai menyecske a lakodalmi rétestésztát. Miért s hogy volt ez a húzózkodás? — erről kérdezzük meg bent a falu­ban a tsz vezetőségét. — Azt hitték idáig a Hajnal tagjai, az is ördöngős ügyességet követel, hogy a 12 istállóból négy közös istál­lóban összeszektassák a 21 lovat. Pe­dig Magyaregresen még több ló volt, s a Petőfi Tsz két éjszaka összeszok­tatta őket. S méghozzá: az egész gye­rekek kezén ment végbe. — Hogy-hogy? — Igen egyszerűen! A legénykék egy sarokban kis szalmaágyat vetet­tek. Rá a pokrócot, s leültek kártyáz­ni, alsózni, csak úgy kukoricaszem­re! — No és? Mi lett az összehordott ménessel ? A kis legénykék megoldják a gordiuszi csomót — Az, hogy ha az egyik nyihogó- sabb, finnyásabb ló rúgott egyet a mellé kötött idegen társa felé, elő az ennán ostorral! Jól rácsördítettek. Ismétel­te? Akkor újra elő az ostorral! A má­sodik éjszaka már hajnalra eltűnt minden idegenkedés, rugdosódás. Az állatok összeszoktak. Úgy álltak egy­más mellett, mint a földbe vert cö­vek. A liártyázgetó legénykék össze­szedték a kártyalapokat meg az egy­mástól nyert kukoricaszemeket, s még hajnalig sem kellett tovább szó- rakozgatniuk a harapósabb kancák lecsillapításáért. Egy-kettőre megol­dották a gordiuszi csomót!... Tánczos István most lép ki a kö­zös istálló ajtaján. 16-ból 100 zsírosbödön — Itt is megtörtént a nagy eset — mondja —, sem csikót nem gázoltak agyon, sem kanca nem rúgta oldalba a másikat. Csak két méncsikót vi­szünk holnap kivágásra. Nem jó apa­állatnak egyik se. Szerszámot, min­denféle eszközt behoztak a tagok. 12 háztáji istálló helyett négy közös is­tállóba hordani a takarmányt sokkal jobb. ÍJyolc hónapig csak az elcsur­gatott szénából megtakaríthattunk volna egy kazalnyit... Node, nem megy minden zeneszóra a közösben! Hiszen hát nem a világ kezdetétől van ez, ahogy mi csináljuk. Árpád apánk nem termelőszövetkezettel kezdte a honfoglaláskor. Volt ezen a tájon jobbágyföld is 48 előtt... Meg földesúri robot... Aztán amikor nagynehezen földhöz jutottak elő­deink, rettenetesen hozzászoktak, hozzátapadtak az egyéni barázdák­hoz. Még ma is van nyoma ennek a visszahúzó egyéni örökségnek. Las­sanként csak rájövünk, mi a közös. Nyolc hónap rém a világ! Dehát azért most már mi is alakulunk, vál­tozunk . ; : Az elnök előkerül a végszóra: Nem hagyjuk a napokat csak úgy múlni egyre-másra, mert akkor nem megyünk előbbre! •— vág közbe, -p- Nemcsak ezen a közös istállón rá­gódtunk annyit. De nehezen ment az is, hogy a régimódi állattartás he­lyett ráálljunk a forintot hozó állat- tenyésztésre. Itt is jó a gép! Ott van az a darálónk. Csak egy hónap alatt meghozza a vámkeresményből a har­minc mázsa darát. Van mit adni a nagyberki Győzőtől vett 16, bolgár fajtával keresztezett fehér hússertés­nek. Azt mondta akkor az egyik tag: — Hosszú az orruk, hé, akár a farkasé, phű, de csúnya! Erre én: — Oda se neki! De hízik, mint a parancsolat! Es decemberre a szaporulatból száz malacot várunk. Azokból tele lesz a zsírosbödön. — Igen, de több tej is kéne — vissza ő nekem. -— Jó — mondom —, a gyatra lovakat úgyis eladjuk, virslinek. Csak a java kell. Abból a befolyt pénzből jó teheneket veszünk... * * * Néhány foszlány a pezsdítő, ko­moly erőfeszítésekre késztető szennai új világról. Nagy forradalom megy végbe az emberek lelkében. Legyőzik régi magukat, sorra levetkezik a múlt csökevényeit. A minap is láttuk, még a kalapács is másképp cseng a tsz k.ovácsműhelyében. A kovács testét- 1 el két beleadja a közös munkába. Az izzó vasért, az idejében formálandó tárgyért így szólt egyik tagjuk, hogy buzdítsa mesterüket: — Most piros, most húzz oda neki! Mi meg a kívülmaradó, szorgos, tehetséges szennai gazdáknak mond­juk: — Most izzik az új, tüzét fokozzá­tok, álljatok be ti is a közösbe! Erdős Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents