Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-20 / 144. szám
Saerda, 1956. június 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 Hogy leff egy istenhátamögötTi Lsz Le.g,eU3 a ae.raeitiibe.it? A gölle-heténypusztai Búzakalász Tsz 817 hold gazdag termőföldjét »Somogy lelkének« nevezik. Amikor tavaly ősszel ezen a területen 97 család elkezdte a közös gazdálkodást, nem ment minden könnyen. Az őszi vetések körül volt némi összezördülés. Ám a társas nagyüzemi gazdálkodásba azóta úgy belejöttek, úgy feltalálták magukat, hogy mint a Megyei Tanács főagronómusa jelentette, a tsz-ek versenyében ők lettek az elsők. Mi ennek a titka? Míg saját szalagszerűen keskeny földpásztáikon gazdálkodtak, állataikból nem láttak túl sok hasznot. A közösben már céltudatos, korszerű állattenyésztést folytatnak. Egyéni gazda korukban hat szarvasmarhájuk volt: ma már 63 tehén és borjú majszolja a jászolnál a szénát. S a tehenek nagy része bőven csorgatja a tejet. A Búzakalász annyira kedvet kapott az állattenyésztéshez, hogy egy régi szélmotort is megjavított. Ennek erejével nyomatják fel a vizet az istállójukba, Most rendeltek egy szép sertéstenyésztörzset is: akkorra szállítják le, amikorra az árpát lekaszálják, hogy jó takarmányt adhassanak jószágeleség- ként. »Somogy lelke« valóban a gölle- heténypusztai szövetkezet földje! Amikor a rövid idő alatt szép sikerekkel dicsekvő tsz-ről megemlékezünk, tegyünk hozzá a jelentéshez valami nagyon fontosat. Azt, hogy kissé »istenhátamögött« vannak. Téglaégetőjük is van. Már meg is kezdték volna a téglaégetést. De hogy szállítsák be oda az út tálán utakon a szükséges szénport? Vagy a termésüket hogy juttassák könnyen piacra? Hiszen ősszel már halastavuk is lesz — lenne mit vinni a közeli városok ellátására. Egy megoldás mégis kínálkozik. Ha az illetékesek a Dombóvár— Inám közti gazdasági vasúthoz egy kilométer hosszú ágat csatolnának onnan, ahol a mászlónyi elágazás van. Ezen át közel kerülne a világhoz a Búzakalász szorgalmának minden eredménye, teje, tojása, termése, hala egyaránt! Nem érné meg? A befizetett biztosítási díj — a tűz- és jégkár megtérítésének biztosítéka Bolgozó parasztságunk eleinte idegenkedve fogadta a biztosítás gondolatát. Azonban mindjobban meggyőződött arról, hogy a Minisztertanács intézkedése a termelés folyamatosságának biztosítására az ő érdekeit szolgálja. Megyénk minden községe részesült már olyan kártérítésben, mely lehetővé tette a tűz következtében elpusztult épületek felépítését, az elhullott állatok pótlását, vagy a jégverés okozta veszteség csökkentését. A múlt hónapban gl. a Boronka községben történt tűzeset után Tibol György 22 000 forint, Matók Ferenc 18 600 forint, Präger József 15 580 forint, Altner János 8120 forint kártérítést kapott. Az elmúlt hetekben villámcsapás következtében több gazda tehene pusztult el. Hencse községben Rédei József 1820 forint, Szaka István 4620 forint, Palka Imre 5020 fcrint kártérítést kapott elpusztult állataiért. A nyári viharok közben a megye 25 községét jégverés is érte. A károkat most mérik fel, a kártérítés kifizetése folyamatban van. Ma már az egyéni parasztgazdaságok számtalan területén ad hathatós segítséget az elemi károk bekövetkezése után kifizetett kártérítés. Dolgozó parasztságunk többsége már az első felhívásra befizeti a biztosítási díjakat. Még mindig vannak azonban, akik halogatják díjfizetési kötelezettségük teljesítését. Tanácsaink nem fordítanak elég gondot arra, hogy felvilágosítsák községük lakosságát, hogy a biztosítási díjak befizetése nemcsak törvényes kötelezettségük, hanem saját egyéni érdekük is, hiszen kár esetén a befizetett összeg többszöröse térül vissza. A jégverés pl. a gazda egész évi munkájának eredményét veszélyezteti. Gondoljanak arra dolgozó parasztjaink, hogy a befizetett biztosítási díjakkal gondoskodnak mind a maguk, mind többi gazdatársuk kártérítésének lehetőségéről. Tegyenek eleget tehát mielőbb ezirányú kötelezettségüknek is. Újabb lehetőségek az MSZI munkájának megjavítására A Magyar—Szovjet Társaság megyei szervezete június 17-én, vasárnap délelőtt választmányi értekezletet hívott egybe. Az értekezleten Endrédi Lajos elvtárs, az MSZT megyei titkára tartott beszámolót a Társaság előtt álló feladatokról. Többek között hangsúlyozta, hogy az idei barátsági hónap nagy sikerét sem az MSZT-alapszervezetek, sem pedig a járási, megyei titkárság nem hasznosította megfelelően ahhoz, hogy a barátsági hónap után is tovább mélyüljön a magyar—szovjet barátság. Most azonban a Népfront-mozgalom erősödése újabb lehetőségeket tár az MSZT-munka elé is. Ezért sokkal szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat a Népfronttal, mint az elmúlt időben; közös rendezvényekkel és sok más módon kívánjuk ezt elérni, a szovjet tapasztalatokat és általában a szovjet nép életét ismertetni. Tekintve Somogy megye mező- gazdasági jellegét, elsősorban az itt alkalmazható szovjet módszereket fogjuk népszerűsíteni. A beszámoló után több felszólaló tett értékes javaslatokat az MSZT- munka megjavítására. Valamennyien hangsúlyozták, hogy ugyanúgy, mint más területen, a tartalmi munkát kell előtérbe helyezni. Javasolták a felszólalók, hogy brigádvizsgálattal — melyben részt venne a Népfront egy tagja is — nézzék meg két járásban az MSZT-szerveze- tek tevékenységét, és ezek jó vagy rossz tapasztalataiból vonják le a tanulságot. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy az MSZT közbenjárásával szervezzenek levelezést magyar és szovjet dolgozók között, magyar és szovjet gyermekek között pedig indítsanak albumcserét. Ez utóbbiban magyar és szovjet tájak fényképeit cserélnék ki, ezzel is megismertetve egymással országaink szép tájait. Felvetődött még, hogy az MSZT és a megyei népművelési osztály kapcsolatának szorosabbá fűzésével kell odahatni, hogy a falusi és üzemi kul- túrcsoportok több szovjet témájú színdarabot és jelenetet tűzzenek műsorra. A járási MSZT-titkárok azt kérték: tájékoztassák őket pl. a Lengyel—Szovjet Társaság, a Román— Szovjet Társaság stb. munkájáról. Ezzel valószínűleg sok jó módszerről szereznének tudomást, melyeket sikerrel alkalmazhatnának. — KAPOSVÁR VÁROS ÚTIKALAUZA jelenik meg a közéltjö- vőiben, mely & város történetét, nevezetességeit ismerteti. Az év folyamán még egy hasonló füzet jelenik meg Fonyód ismertetésével. László István, a Megyei Tanács VB elnöke: Virágzó termelőszövetkezeteket Seaegykan A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének Somogy megyei tapasztalatai Segítsék a rb-li a leltározás munkáját A gazdálkodás kezdetén súlyos hibáknak lehet elejét venni, ha a vb a leltározó bizottságok munkáját tanácsadással is segíti, ha a tagok az alapszabályban előírt módon földjüket, állatállományukat és gazdasági felszerelésüket valóságos értékében a közös vagyonba adják. Nehézséget jelentett nemcsak az, hogy egyes tagok állatállományuk egy részét igyekeztek a leltározás alól kivonni, hanem az is, hogy a leltározott állatokat, felszereléseket reális értéküknél magasabban becsülték fel. Ez elsősorban a lovaknál fordult elő. Fokozta a nehézségeket, hogy a jogszabály lovak esetében maximális becséi téket nem állapít meg. A szarvas- marháknál van ugyan maximális határ, de ez alul van a jóminőségű szarvasmarhák árán. Ennek következménye, hogy pl. Fonó községben, ahol fejlett a szarvasmarhatenyésztés, az állatok bevitelét nem tudtuk előírásszerűén megvalósítani. Szüksége, hogy a Földművelésügyi Minisztérium ebben a kérdésben minél előbb hatékony segítséget adjon. Ügyelni kell arra is, hogy a tagok földterületük arányában a szükséges vetőmagvakat is a közösbe adják. A szarvasmarhák és sertések leltározásánál nagy gonddal vigyázzunk arra, hogy a belépett tagok maguk adják össze a közös állattörzsek kialakításához szükséges teheneket, kocákat, így kezdettől fogva biztosítható a termelőszövetkezetek állam iránti kötelezettségének teljesítése. Fontos ez azért is, mert az első bevételeket az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha- és sertéstenyésztés adja.; Fel kell használni a helyi lehetőségeket Nehéz feladat az új termelőszövetkezetek közös állatállományának, irodájának, terményeinek elhelyezése is. Máris olyan nézettel találkozunk, hogy az ehhez szükséges helyiségeket csak állami hitelből lehet biztosítani. Ezért az elhelyezésnél figyelembe kell venni a belépő tagok tulajdonában lévő gazdasági épületeket, vagy a községben kihasználatlanul álló, e célra alkalmas épületeket, elfekvő építési anyagokat. Az újonnan alakult tsz-eknek az épületek átalakításával jelentkező igényei általában kevés költséggel kielégíthetők. Jó példát mutatott Kutas község vb-elnöke: a községben alakult termelőszövetkezetek elhelyezését messzemenően segítette. A tanácsok és végrehajtó bizottságok rendkívül fontos feladata, hog.v a legszorosabb, leggyümölcsözőbb viszonyt teremtsék meg az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni dolgozó parasztok között. Az egyéni gazdákban a holnap tsz-tagjait kell látniuk. Mindehhez a tanácsok türelmes nevelő munkájára van szükség. De meg kell szervezni a községben működő különböző szervek, földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, régebben működő termelőszövetkezetek segítő munkáját is az új tsz-ek kezdeti nehézségeinek leküzdéséhez. A szervezés és megszilárdítás során éberen ügyeljünk, hogy az ellenséges, destruktív elemeket mindenütt elszigeteljük. E feladatokat a községi tanácsok végrehajtó bizottságai csak akkor valósíthatják meg eredményesen, ha a végrehajtó bizottságok, a tsz-ek vezetősége és tagsága között jó kapcsolat épül ki. Helyes, ha a községi tanácsok vb-üléseire a tsz elnökét meghívják, s esetenként beszámoltatják az időszerű munkák állásáról. A községi tanácsok vb-vezetői pedig rendszeresen vegyenek részt a termelőszövetkezetek vezetőségi ülésein, közgyűlésein. Igen hasznos, ha a tsz-ek vezetőit a végrehajtó bizottság időnként tapasztalatcserére, megbeszélésre hívja össze. Nem érhetünk el azonban megfelelő eredményt, ha a járási végrehajtó bizottságok és szakigazgatási szervek szakszerű gazdasági és politikai irányítása nem érvényesül. A járási végrehajtó bizottságok — megfelelő szakemberekkel rendelkezvén — a termelőszövetkezeteknek mesz- S7emenő segítséget adhatnak. Ezért igen nagy jelentősége van az irányító, ellenőrző, főként koordináló munkának. Rendkívül fontos a közvetlen kapcsolat a járási vb-ok és a tsz-ek között is. Nem fordulhat elő többé olyan eset, mint amilyen a marcali és a nagyatádi járásban történt, hogy a tsz-eket megalakulásuk után magukra hagyták, emiatt a közös gazdálkodás késve indult meg. A Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának példáját kell követni, amely kezdettől fogva igen nagy gondot fordított a közös gazdálkodás megszervezésére. Miben segíthetnek a járási tanácsok szakigazgatási szervei ? Fontos, hogy járási tanácsaink, végrehajtó bizottságaink ellenőrizzék PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS -fc A KOLLEKTÍV VEZETÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÚTJÁN ... újjáválasztották. Első teendőnek azt A Marcali Községi Pártbizottság munkájában ds a gyakorlati, politikád és gazdasági élet követelményei mutatták meg, hogy szükséges a kollektív vezetés lenini elvének megvalósítása. De mi szükséges ahhoz, hogy a kollektív vezetés meghonosodjék? Elsősorban az, hogy a pártbizottság minden tagja neesak hangoztassa, hanem, tevékenyen részt is vegyen a község politikai irányításában. Szükséges tisztában lenni azzal ds, hegy a kollektív vezetés nem moshatja el a személyi felelősséget. Végül meg keCl értenie a 'kollektíva minden tagjának, hogy sajátmagára nézve is kötelező a párthatározatok végrehajtása. Maga az élei sürgette a kollektív vezetést A községi pártbizottságom kollektív vezetés 1953-dig, de még azután is egy Ideiig nem volt. Az akkori párt- bizottság rendszertelenül, terv nélkül dolgozott, többször határozott cél nélkül ülésezett, sok általánosságról, kevés konkrét dologról beszélt. Nem érvényesült a pártdemokrácia, a kezdeményezés. Állásfoglalást és végrehajtást mdindeniki a párttitkár- tó'l várt. Ennek következtében sok kérdésben csak egyes személyek (intézkedtek, a párttitkár és néhány elvtárs. A mindennapi élet igazolta, hogy ez nem volt helyes. Egyre lanyhábbá vált a pártáiét, nem volt tag- jelöltfel vétel, megfeneklett a politikai oktatás, felszínen mozgott a népnevedőmumka, mindez kihatott a párt tömegkapcsolatára is. íme néhány példa: a téglagyár pártszervezeténél 1955-dg igazi párt életről nem is lehetett beszélni, egyetlen elvtársat nem veitek M tagjelölnek. Gyó- ta-pusztám — amely teljesen paraszti település — 1955-ig mindössze négy párttag volt, s a pártszervezetet csak 1955-ben sikerült létrehozni. Kettő kivételével nem volt olyan ai’Japszervezetünk, ahd többéves tagjelölt ne lett volna. 1954. második feiébem ugyan javult a helyzet, de jelentősebb változás csak az 1,155-ös márciusi határozat után következett be. Sajnos, a jobboldali elhajlás politikája a mi párt- bizottságunk (nyűnk áj án is nyomot hagyott, egyes elvtársakat visszavetett a tevékeny politikai munkától. Hz első lépések 1955. márciusában a pártbizottságot és a végrehajtóbizottságot is a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti gazdálkodását. Feladatuk gondoskodni arról is, hogy a járási tanácsok szakigazgatási szervei megadják a termelőszövetkezeteknek a szükséges segítséget. Például a város- és községgazdálkodási osztály a romos építkezési anyagok felkutatásával és juttatásával; az oktatási osztály a pedagógusok bevonásával a munkaegység számításában; a pénzügyi osztály a kivitel munkájában; a népművelési osztály a kulturális igények kielégítésében segíthet a termelőszövetkezeteknek. De segítsék a gazdálkodási és pénzügyi tervek elkészítését is. Gondos előrelátással fel kell mérni a tenyésztörzs-igényt, az állatállomány kialakításához szükséges építkezések, átalakítások anyag- és pénzszükségleteit, a tagok bevitte vetőmagvak kicserélését nemesített magvakra. A terv készítésekor a szakemberek segítségével hosszabb időre határozzék meg a gazdálkodás irányát a növénytermelésben és állattenyésztésben egyaránt. E tervek keretében a vb már jóelőre gondoskodjék a közösbe vitt állatok és felszerelések árának kifizetéséről, a várható kiadások hitelkeretének biztosításáról. Ezzel egyidőben mérjék fel a gépi szükségletet, a nemesített vetőmag- és műtrágya-igényt. Az építkezésekhez szükséges anyagokat főleg a helyi anyaglehetőségek felkutatásával biztosítsák. A vb adjon segítséget, hogy a tsz-ek szervezzék meg a tégla házi előállítását, a járásban más- helyütt elfekvő építkezési anyagok vagy romos épületek bontását — előzetes engedély alapján. A gépállomások a termelőszövetkezetek megalakulásától kezdve biztosítsák a megfelelő mezőgazdászt. Itt említem meg: ideje volna, ha a Minisztertanács szabályozná a járási tanácsok hatáskörét ebben a dologban, mert ez sok nem kívánatos vitára vezet. (Folytatjuk.) tartottuk, hogy a község politikai életének irányítását a pártbizottság egészének kezében összpontosítsuk. Azonban ezt nem sikerült következetesen megvalósítani, a pártbizottsági ülést is csak két alkalommal tudtuk összehívni. A pártbizottság tagjai még ekkor sem érezték feladatuk jelentőségét, s a tevékeny pártmuinkát a végrehajtó .bizottság reszortjának tekintették. A végrehajtó bizottság — mely üléseit rendszeresen megtartotta — kezdte tagjai között megosztani a munkát, ami helyes volt, de végeredményben még elekor sem a pártbizottság veit a község életének politikai irányítója, hanem a héttagú végrehajtó (bizottság. A végrehajtó bizottság munkát érvvel dolgozott ugyan, de nem tudta mindig végrehajtani, mert nem támaszkodott a pártbizottság tagjaira, így az a látszat (keletkezett, mintha a keffektív vezetés csupán a végrehajtó bizottság feladata volna. Ennek ellenére sikerült bizonyos eredményeket elérnünk a pártmun- kában. Létrejött a gyóta-pusztal pártszervezet, s létszámban is növekedett. A téglagyárban öt tagjelöltet, az egész községben pedig 48 tagjelöltet vettünk fel. Rendszeresebben tartanak taggyűléseket, pártvezetőségi üléseiket az alapszervezetekben; a nyári és őszi tsz-agitációs munkában a népnevelőié többségét mozgósítani tudtuk. A tömegszervezetek munkájában azonban nem sikerült még megfelelő javulást elérni. A legnagyobb hiba mégis az vdit, hogy a kritika gyenge lábon állt, éppen hogy csalt megindult, de előfordult az is, hagy személyi kérdések vitájává fajult. Hogyan fejlődött a vezetés kollektivitása ? Amikor megjelent a vezet őségvá- lasztásrói szóló párthatározat, sikerült a pártbizottság valamennyi tagját összehívni, majd közös felelősséggel megtárgyaltuk a vezetőségvá- lasztás liebcnyoMtaeänak feladatait. Ezután indult a kollektiv vezetés igazán fejlődésnek. A pártbizottság miunkatervet készített, medyiben pontról pontra megfogalmazta a község politikai és igazdaséigi életének irányítására vonatkozó tennivalókat. Kiemelkedett ezek közül a tavaszi mezőgazdasági munkák gondos előkészítése. Evégből elősegítettük gazdagyűlések megtartását. A községi tanács elnöke, mezőgazdasági előadója, a mezőgazdász és a párt-vb egy tagja határszemlét tartott. Ennek tapasztaltait közöltük a népnevelőkkel, s kértük további segítségüket a mezőgazdasági munkák meggyorsításához. Általuk tudatosítottuk elsősorban a 3 százalékos termésnöve- kedés fontosságát is. Sikerült biztosítani azt is, hogy az üzemek és vállalatok vezetői feladataik megoldásához segítséget kapjanak. Sikerült olyan légkört teremteni, hogy a községi, gazdasági vezetők többször és közvetlenebbül tárják fel1 nehézségeiket és kérjenek segítséget, s hogy sokkal (bátrabban bírálják mind a pártbizottságot, mind o. végrehajtó bizottságot. A XX. pártkongresszus óta még- inkább javult a kollektiv vezetés nálunk. Sckkal önállóbban dolgozunk, s ma már a pártbizottság is egyre jobban él a kollektív vezetés jogával'. A gyakorlati munka elősegítésére a .pártbizottság rendszeresen ülésezik; a XX. kongresszus szellemében érvényesítjük a pártdemokráciát. Egyetlen példa emre: a végrehajtó bizottság a (pártbizottság elé terjesztette munkaterv-javaslatáfj melyen a pártbizottság alaposan változtatott. Sdknak találta a gyűlések számát, s a dolgozó parasztokkal való foglalkozásról több pontot iktatott be. A kollektív vezetés érvén yrejutt áfásában tenmészetesen még sok tanulni és javítanivalónk van. A tömegekkel való kapcsolatunkat kell még szorosabbra kovácsolnunk, ez a feltétele, hogy a politikai és gazdasági élet minden területén sikereket érjünk eL Darázs Lajos, Marcali Községi VB-titkár. 'COOOOO000O0OO00GOOOOO00C — ÖREGLAKON 650 méterrel bővítik a község villanyhálózatát. A költségek nagy részét — mintegy 8000 forintot — a községfejlesztési alapból fedezik. A község lakossága 2000 forint értékű társadalmi munkát ajánlott feL
