Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-17 / 142. szám
VILÁG PROLETARJ.il EGY” TEK! AZ M D IP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 142. szám. _____________________________________V*A 5« HI.I H Vasárnap, 1956. június 17. Tíz ezer hold növényápolást Xgeztek el «éíállomásaink |Anőkvi|ágkonferenciájénakS i St Qn íy-í-i í j t/^___________ ti Eg y hét múlva megkexdődik ax ősxi árpa aratása megyénkben Az utóbbi hetek időjárása rgen kedvez a növényápolásnak, s ezt a Somogy megyei gépállomások trak torosai igyekeznek jól 'kihasználni. Június 15-ém délig a 16 gépáűílömás körzetében 10 ezer holdon végeztek gépi művelést a termelőszövetkezetek kukoricatábláin. Először, másodszor, harmadszor.. Balatonnagybereki jelentés a gépi kapálásról A Zetor, ez .a láng.: »minden-.-*;« nagyon sokat segít olyan nagyüzemi mezőgazdaságban, mint Baűator.nagy- berek — különösen a gépi növényápolás idején. Persze, nemcsak a gépen, az emberen is sok múlik. Tilleszti r György, a mi neves zetor ősünk összenőtt a gépével, úgy bánik vele, mint a kezes jószággal. Meg ás adja neki, amennyi üzemanyag a leggazdaságosabb működéséhez kell. A jó kezelésnek és szorgalmának köszönhető, hogy június 15-ig Zetorával 635 hold gépi kapálását végezte el Dömyei László a másik elismert ze- torosunk: ő sem maradt nagyon mögötte Tu leszúr elvtársinak. Kis híján 500 hold .kapásnövénynek adta meg a gépi művelés jó és gyors munká ját. Nem kelt restelkednünk a többi gépi munkásaink miatt sem. Június 15-ig egész gazdaságunkban ^ 1207 beiden végeztéié el a gépi növény- ápdlást. ti03 held területen befejezték a második, 353 iholdon pedig a harmadik gépi kapálást. Nagy becsben tartjuk a szénánkat is, szárítására komoly gondot fordítunk. Minden eszközt igénybe is veszünk a sok eső esetleges kárainak elhárítására. Rendsodró géppel 896 hold levágott füveit gyorsabban szárítjuk meg, s megvédj ük a szártöréstől és levélhullástcl. Dávid Tibor gyakornok, Balatonnagybereki ÁG 30 küldötte Kaposvárra látogat A Szakszervezetek Megyei Tanácsának meghívására június 19-én, kedden a nők világkonferenciájának küldöttei közül mintegy harmincán: osztrák, bolgár, francia, indonéz és más nemzetiségű asszonyok és leányok városunkba látogatnak. Délután két órai kezdettel a Vörös Csillag Filmszínházban találkoznak Kaposvár dolgozóival. A gabonaértelő meleg hatására í szépen sárgulnak már az ősziárpa- táblák állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink földjein. A homokos vidékeken és a melegebb talajú területeken, ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, egyt hét múlva meg lehet kezdeni az ara-f tást. A Lábodi és a BatetonikiMti. Ál-f lami Gazdaságban igen jó termésre f van kilátás, holdamként 16—18 má-j zsás átlagra számítanak. Az első turistacsoport- a Balatonon! Szombaton este kedves vendégek érkeztek Balatonföldvárra. 25 tagú svájci turistacsoport látogatott el a Magyar Tenger partjára. A vendégek w nyári szabadságuk egy részét a Ba- laton mellett töltik. A hazánkba érkező külföldi turistacsoportok közül Marx essméi — hanglemezen Párizsban mikrobarázdás hanglemezre vették Marx eszméit. A csaknem egyórás hanglemezes előadás a marxizmus leglényegesebb gondolatait tartalmazza, lkizárólag idézetekben, kommentár nélkül. A Paul Meier líceumi tanár kezdeményezésére készült hanglemez a legjobb bevezető a marxizmus tanulmányozásához. A nagy gonddal és hozzáértéssel kiválasztott idézeteket a közismert Gérard Philipe mondja. a svájciak keresték fel első ízben a Balatont, a következő napokban több más országból is érkeznek turista-1 csoportok, amelyek ugyancsak Bala-i tonföldváron tartózkodnak majd. A külföldi nyaralók részére két új szál-' lót létesítettek. Az újonnan berendezett szállókban 1, 2 és 3 szobás lak- f részek várják a vendégeket. r A szállókban a különféle nemzeti# szokásoknak megfelelően készített ételeket és italokat szolgálnak fel. Eisenhower választón inda Zuikov marsallnak Moszkva (TASZSZ). Eisenhower elnök a következő választáviratot küldte Zsukov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének: Igen hálás vagyok szívélyes üzenetéért. Köszönetemet tolmácsolom Önnek és családja tagjainak mielőbbi meggyógyulásomért kifejezett jókívánságukért. D. EISENHOWER Készülődés a kaposvári mezőgazdasági kiállításra Fogorvosok vándorgyűlése Siófokon Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete fogorvos szakcsoportja a kétévenként megrendezésre kerülő Árkövy Tudományos Vándor- gyűlés V. tanácskozása pénteken délelőtt kezdődött Siófokon. A vándorgyűlésen a budapesti, pécsi, debreceni. szegedi stomatológiai klinikák, a Budapesti Központi Stomatológiai Intézet professzorai, munkatársai, valamint a fővárosi és a vidéki fogorvosok küldöttei vettek részt. A megnyitó alkalmával Oravecz Pál. a Pécsi Stcmatoi1ó°iai Klinika professzora emléktoeszédben ismertette Árkövy József munkássáaát, vak» mint a vándorgyűlés célkitűzéseit. Árkövy József — aki 1922-iben hunyt eí — világviszonylatban elsőként határozta meg és tanította a stomatclógiát. Ezzel az addig mechanikus fogászatot komoly kórtani es kórbonctani alapra épülő orvosi szakmává formálta át. Árkövy József irányításával és vezetésével 1909-iben alakult meg Budapesten a világ első önálló egyetemi stomato- lógiai klinikája. A vándorgyűlés részvevői a nagy orvos-tudós tanítasa/i alapján a háromnapos tanácskozáson szabadon választott témaköriben, elméleti alapon felépített, fogászati vonatkozású laboratóriumi és Mimikái kutató munkásságról számoltak be. A tanácskozáson több tudományos kérdést is megvitattak. Az első napon többek között igen értékes előadást tartott Balogh Károly, a Budapesti Stomatológiai Klinika .professzora. A tanácskozáson elhangzott előadásokat a fogorvosi kar nagy érdeklődéssel fogadta. — ÜJ MŰVELŐDÉS HÁZA ÉPÜL SZOROSADON. Az építési költségek nagyrészét, 31 400 forintot a közseg- fejUesztési alapból biztosítják. Július 1-én nyílik meg Kaposvárott a járási mezőgazdasági kiállítás. A járás .megvénkbep mindig a legjobb kenyérgabonatenméssel dicsekedhetett, s a KaposvöCievében és a Zselicségben országos hírre tett szert az állattenyésztés. A járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói megkezdték a kiállítási előkészületeket. A raezőcso- kenyai és kaposhomoki legjobb búza- és ősziáxpatermést ígérő területeken tartottak szemlét. Onnan kis kalászkévét hoznak majd be. Alá írják a taiajmumkára vonatkozó adatokat, a trágyázás, a várható termés körülményeit, az agrotechnika alkalmazását, hogy világosan követhető legyen ezekből az adatokból a termelés legjobb útja. A Hanosvölfc i • .sö részében, a kö .- ponthoz közeli területeken — Mező- csokonya, Kapcshcmok, Juta és Rák- si tsz-eiben és egyéni gazdáinál kiválogatták a legmagasabb, kiállításra méltó tejhozamú szarvasmarhákat, s az üszőik legjobbjait. Az eddig kiválogatott tehenek tejhozama 3500 —4500 liter között van, s toülemi pontszámúk is jó. A ráksi Uj Élet két üszőjének ikütemi pontja 90—92. A következő napokban a Kapós- völgy távolabbi részét és a ZseJicsé- get járják be a mezőgazdasági osztály küldöttei, hogy a kiállításra leg- arravalóbb eredményeket kutassák fel. KÜLÖNÖS ÚJÍTÁSSAL KÍSÉRLETEZIK a Kaposfüredi Községi Tanács. Lényege: hogyan tehetne a kukoricát egyszer vetni, s kétszer tömi róla? Mert csak ez Qlehet az oka, hegy egy holdon még mindig 'lábon ált a tavalyi kukorícaszár. Keszthelyi László Pécsre ment dolgozni és lakni, de a tanács nem gondoskodott a föld hasznosításáról. Parlagon hever Ambrus József éjjeliőr hárem hold földje is. Az öreg job- f ban szeret a pohár fenekére nézni, mint a földre kimenni. Nem rossz dolog ilyen nagy melegben a hús kocsmában üflni, de a tanács azért őt rs figyelmeztethette volna, hogy művelje meg földjét. A májusi nem állapították meg, vagy • ha «igen, hát nem intézkedtek. Ezért kéri a községi MDP-vezetőség, hogy a jövőben tőlük is vonjanak be egy tagot a szemlebizottságba — jelenti Miklós György községi párttitkár. * * # Megjegyzésünk: Helyes a párt- szervezet bírálata, de azért ők is előbb utána nézhettek volna a dolognak. A jövőben próhéüiják meg, talán mégis közelebb van a párt- szervezet a tanácsihoz ott helyben, mint rajtunk keresztül1. MÁSFÉL KILÓ ZSÍR Szombat délután. A húsbolt pultjai előtt nagy tömeg kavarog. Vasárnapra vásárolnak a háziasszonyok, kezükben szatyor. Ám akad jócskán férj is, aki feleségét menti fel a bevásárlástól. A nagy kocka zsírnál férfi áll, feltűrt ujjú, fehér köpenyben. Illetve, dehogy áll! Két keze jár, mint a motolla. Szeli, vágja, tépi, csapkodja a félkiló, kiló, kétkiló zsírokat. Beszed 3 — 4 blokkot, utána kiméri. Lassan cserélődnek előtte az arcok. Uj blokkot nyújtogató kezek iorlódnai<. Egy arc azonban marad. Hosszú, fülére hulló fekete haj, kreol arcából hófehér fogsor villan elő, ahogy sűrűn mondogatja: — . Tessék már nekem Is kiadni .. tessék már .. . A fehérköpenyes egy darabig teszi magát, hogy nem hallja. Végül megáll a két keze, s úgy néz az előtte álló férfira, mintha az a Marsról pottyant volna ide: — Maga mit akar?! Annak egy pillanatra eláll a szava ekkora szemtelenségre. Hisz az előbb adta oda másfél kiló zsírról a blokkot. A fehérköpenyes rácsapta a blokkszögre, s azt mondta: — Rögtön, kérem. — Na mi az, mit áll Itt! — riad rá most még jobban páciensére az eladó. Az még mindig zavart a támadástól: A zsíromat. Másfél kiló zsírt vettem .. . — Na_ ne beszéljenl — harsogja f fröcskölő szájjal az eladó, s nagy, f szőrös karjait összefonja mellén. — J Volt arra magának pénze?! — S \ tele szájjal, kéjelegve röhög. Várja, \ hogy most mér végképp eltűnjön f ez a — cigány. A barnabőrű férfi A azonban marad. Zsebéből nyitott bo- x rítékot vesz ki, amilyenben a fize- J tést szoktuk kapni. Piros, kék, zöld f papírok villannak elő: — Van! Adja } ide a zsírt, mert a blokkot elvette, f most ne akarjon rajtam keresni. $ A szőröskarúnak egy kicsit leesik a az álla. A pénztől is meg a hangtól J is. Nyúl a kés után, méri a másfe- f let. Mogorván csapja a pultra. A Á férfi még rápillant, mondani akar * valamit, de aztán csak felveszi a J zsírt. S kimenőben köszön: — Jó- y, napot kívánok. ^ Az ajtóban alacsony, szuroksze- \ mű, hollófekete hajú asszonyka \ várja. Felső teste kicsit mereven f hátrahajlik, bokáig érő, tarka, bő # szoknyája elől kidudorodik: terhes. a Két mezítlábjának fejét kifordítva \ tipeg férje után. Elhaladnak a f templom mellett, egyenesen a Ru- í) házati Bolt felé. Elöl a férfi ba- a kanosban, utána az asszony mezit- . láb .. . Felelőtlenség és gőg nem f venni észre, hogy a régi forma, a f kreol bőr alatt új tulajdonságok, uj ^ emberek fejlődnek. i — Kúszó — \ h atá<rszemlén mindezt - J Egyénidnek is megéri a lucerna és värßshere niagfogás Megyénk termelőszövetkezetei többségükben már megértették, milyen nagy jelen,tősége van annak, ha lucerna, vöröshere magfegásra szerződnék. Az egyéni parasztok közül azonban még kevesen ismerkedtek meg a szerződéskötés felité teleivel, előnyeivel, mert a Magtermeltető Vállalat dolgozói még nem jutottak el minden községbe, hogy ezt megmagyarázzák. Egyedüli község Somogybabed, ahol már egyéni parasztok is kötőitek szerződést. Györki László. Sneiker Imre, Nyikos István egy-egy holdra szerződtek. A községben összesen 12 held lucernát és vörösherét termelnek a gazdák magfegásra. Szorgalomra intenek a sárguló halászok Sárgul az őszi árpa, szűkül a rozs a ságváad határban is. A kiadós esőket követő meleg napsütés gyorsan érleli a kövér 'kalászokat. Közeleg az aratás! Nagy öröme a szántó-vető embernek, hogy betakaríthatja évi munkája gyümölcsének egy részét, de sok gonddal és fáradsággal is jár ez a munka. Hoigy készülnek e munkára a ság- vániak? — A ságvári gazdák mint mindig, most is igyekeznek — mondja Mogyorósi György községi agronómus. — Most is azért szorítják a kapálást meg a szénabetakarítást, hogy mire kasza alá éráik a gabona, teljes erővel arathassanak. aratásra rendben lesz a szénájuk — Hogy állnak a növényápolással? és a szénabetakarítással1? — A szénakaszálás már befejeződött, a pillangósokat be is hordták, még a réti szénából van kint valami. A növényápolás is jól halad. A kukoricát másodszor kapálják. Aratásig végeznek minden egyéb munkával. összefogva, egymást segítve, ha kell, éjszaka is dolgoznak az emberek. A rokonok, jószomszédok együtt dolgoznák általaiban. Ez már régi szokás itt. Például: Part Lászlóéit és Kovács Gyuláéit tízen vannak egy kis csoportban. Kovács azt mondta a legutóbbi tanácsülésen: »Jobb így közösen dolgozni, mert vígabban megy a munka, s többre megyünk, mint egyedül.« — No és az aratást is így együtt végzik? — A tanácsülésen mi ezt javasoltuk a gazdáiknak. A tanácstagok segítségével már most megszervezzük, hogy kaláflikában arassanak. Mert eddig csak úgy, szervezés nélkül, maguktól álltak össze dolgozni a gazdák. Azért: is fontos, hogy szervezzük a kalálkás aratást, mert itt még mindenki kisparceHán gazdálkodóit, s az aratást kézierővel kell elvégezni, nem tud segíteni a gép. Meg különben is tudott dolog, hogy összefogva többet bírnak az emberek ... Segítik a rászorulókat az aratásban — Ezenkívül még milyen intézkedéseket tesznek, hogy az aratásban ne legyen fennakadás? — Még a legutóbbi tanácsülés előtt felmértük, hogy mennyi erő szükséges és mennyi van biztosítva az aratáshoz. Számbavettük az olyan termelőket is, akik segítségre szorulnak. Ezeknél részben szerződött részes aratókkal, részben társadalmi munkával biztosítjuk gabonájuk .betakarítását. Most vasárnapra gazda- gyűlést. hívtunk össze, s ott a szerződést is megköttetjük azokkal a termelőkkel, a.lo-'k nem tudják saját erejükkel learatni időben a gabonát,, de módjukban áll,.hogy részért arattas- sanak. Akik pedig .társadalmi segítségre szorulnak, megmondjuk nekik, hogy számíthatnak rá... Még a tanácsülésen elhatároztuk. hogy a DlSZ-fiatatekból és a községi tanács dolgozóiból alakítunk aratóbrigádot és segítünk, ahol fontos. ahol érett a Halász, ott azonnal vágják... — A figyelő szolgálatot megszer- vezték-e7 — A taffiácstöiés határozata alapján most választottunk három mezőőrt (az utóbbi néhány évben nem volt itt mezőőr), a dűfőfeleOősöket megbíztuk, hogy melyikük melyik határ- részért felelős. Vagyis ők kötelesek állandóan figyelni és naponta a tanácsot értesíteni, hogy hol, miikor lehet vágni a gabonát. Persze én is állandóan kint járok a mezőn, meg gyakran Qdmniegy Krály elvtársnő, a tanácselnök is, úgyhogy mi is látjuk, hova kell mozgósítani az aratókat. Mindenesetre vigyázunk arra, hogy éretlen gabonát ne arassanak te, de arra is, nehogy túlérjen a mag. Mert mind a kettőből1 kára származik mind a termelőnek, mind a népgazdaságnak. Vigyázunk a tűzre... — És a tűzkészültség? ... — Erről is ugyancsak a tanácsülésen határoztunk. Beosztottuk a községet aszerint is, hagy melyik utcáiból hogyan következnek itűzkészült- séget adni... Sőt, akiknek az efeő időiben kell tűzőrséget adni, azokat a gazdákat hamarosan értesítjük. Ezenkívül a tűzrendészet! szabályok figyelembevételével felül vizsgáltuk a szérűket, s akinél nincs meg a meg- fete’ő távolság a szérű és a lakás, valamint a gazdasági épületek 'között, azoknak a gazdáknak megmondtuk, hogy hova takarodhatnak. Két közös szérűt 'kijelöltünk, s azon leszünk, hogy minél többen hordják össze ezekre a gabonát, mert különben sokáig tart a csépié®. Hogy ne ötven napig tartson a cséplés ... — Mégis mennyi időt számítanak — Nehéz erre választ adni. Mert ha csak azt a két cséplőgépet kapjuk, amit ígért a Bafatonktfíti Géo- állcmás, aildkor még ötven nap sem elég. De számoljunk csak! A községben kb. 1300 hold kalászos van. Ennek holdja szerényen számítva is megadja átlagosan a tíz mázsát. Egy csép'őgép naponta — az eddigi tapasztaltok szerint — 130 mázsát tud elcséipélInL így a két gépnek ötven napig tart a községben a cséplés. Persze helytelenítik is ezt a gazdák, s mi most a járási« tanácshoz fordulunk; mert a «gépállomás csali annyit ígért, hegy majd jön ide egy harmadik gép ás. ha végzett a csópléseci Nyimiben. Ez pedig nem elégséges, mert tavaly három, gép csépelt itt. s bár később negyedik is jött, mégis későn került zsákba a gabona Sárváron. Reméljük, a járási tanács kft;> benjárásával több cséplőgépet kapunk. Ment munkaerő van itt hozzá bőven. Már az ígért két géphez ósz- sze is állítottuk a munkacsapatokat, sőt másik községekbe ás adunk cséplőcsapatokat. A taríóhántáshoz is szükség volna jelentős segítségre a gépállomástól, mert különben nem látjuk biztosítva, he©' időiben cávé- «gezze azt a község. Igen. A tények magukról beszélnek. Arról, hogy a ságvártak szorgalmasan készülnek a nagy kenyércsatára. S ha a gépállomás is megadja nekik a szükséges segítséget, bizonyára nem vész kárba munkájuk gyümölcse. S ez minden«*él fontosabb ... Szűcs Ferenc
