Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-14 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somnqyi Néplap thim———ea—■—5—aara———emimiif ^a-'Tr AZ HDP SOMOGY MEt VEI BÍZOTT*SAGA ÉS 4 MEGYEI TANÁCS LAPJA I Megyénk legjobb öntevékeny művészeti csoportjai í ■ Vili. A szentai román-cigány népi együttes l h t XIII. évfolyam, 139. szám. ARA 5t FILLÉR Csütörtök, 1956. június 11. Nagy gonddal, időben készüljünk fel a termények tárolására Sole gondot és nehézséget okozott begyfljtőszerveinknek a múlt évi ga i bonabegyűjtés idején az esős időjá “ rás. Ez főleg abból adódott, hogy sem a Megyei Begyűjtési Hivatal sem a Terményforgalmi Vállalat ve­zetői nem számoltak a rendkívüli idő­járással: kevés raktártérről gondos­kodtak, s a meglévő raktárakat sem készítették elő alaposan. így aztán a kevésbé száraz összegyűjtött ter­ményből — s hozzá kell tenni: a nem nagy gonddal kezelt raktárakban — jelentős mennyiségű termény- romlott meg, illetve veszített minőségéből. Ennek megismétlődését nyilván nem akarják begyűjtőszerveink sem. A múlt évi hibák arra figyelmeztet­nek, hogy az idén nagyobb gonddal készüljünk fel a termények begyűj­tésére, tárolására. De erre intik a Terményforgalmi Vállalat vezetőit, dolgozóit az idei időjáráskilátások is. A tapasztalatok azt bizonyítják, j hogy az idei terménybegyűjtésre, il- ( letve tárolásra általában nagyobb gonddal és előbb felkészül a Ter- ményforgalmi Vállalat, mint a múlt évben. A meglévő raktárépületek egy részénél növelték a teherbíróképessé­get úgy, hogy új, erősebb gerendá­kat húztak az emeletek és padlások alá, de számos eddig nem használt romos épületet újítanak s használnak fel termény-tárolásra. A karádi ter­ménybegyűjtő telepen például rak­tárfelújítással a múlt évi 36 helyett 130 vagon termény tárolása válik le­hetővé. Inkén egy régi épület rend­behozásával 20 vagon termény elhe­lyezésére alkalmas raktárteret nyer­tek. A jobb terménytárolást, illetve a termények minőségi romlásának el­kerülését segítik elő a raktárak be­rendezéseinek korszerűsítései, új gé­pek beállítása is. Az idén két új szárítógépet állíta­nak be a bonvyvai begyűjtőhelyen, s a megyében újabb három nagy rak­tárban helyeztek üzembe serleges felvonókészüléket. Ez utóbbival je­lentősen gyorsabban és könnyebben lehet mozgatni a terményt az eme­letes raktárakban. Örvendetes, hogy számos termény- begyűjtő telepen és körzetükben már­is teljes készenlétben várják az lij termést a raktárak. Nagybajomban Hujber László telepvezető büszkén mutatta meg a szépen kitakarított, kimeszelt és fertőtlenített raktárát, amelyben a tűzvédelmi berendezés is készen áll. De általában valamennyi telephelyen teljes ütemben folyik a raktárak takarítása, meszelése, fer­tőtlenítése, s mindenütt kilátás van arra, hogy e hó 20-ra teljesen készen­létben lesznek a raktárak. A Ter­ményforgalmi Vállalat vezetői, dol­gozói rendszeresen ellenőrzik a tele­peket, és segítenek, mozgósítanak az előkészületekben. Sáfár Sándor, a vállalat beruházási előadója ellenőr­zése során alaposan megvizsgálja a telephelyeken és raktáraknál, hogy még milyen berendezésekre van szük­ség és a lehetőség szerint segít. Mégis felmerül a kérdés: vajon nyugodtak Iehetiinl*-e most már afe­lől, hogy az esetleges esős időjárás során is el tudjuk helyezni és meg tudjuk menteni az idei gabonater­mést? Bizony nem. Nem, mert még az idén is kb. 6—700 vagon termény- elhelyezéséhez szükséges raktárakat kell beállítani. S bár tett intézkedé­seket a szükségraktárak biztosítása érdekében a Termény forgalmi Válla­lat, de még sokat kell tennie, hogy biztonságba tudjuk helyezni az idei termést. Sokkal jobb lesz, ha a szükségrak- tárakat is már most kijelölik, nehogy akkor kelljen kapkodni, amikor a be­gyűjtés már folyik s az időjárás köz­beszól. Ebben legyenek a Termény­forgalmi Vállalat segítségére községi tanácsaink is. Kutassanak fel, hasz­náljanak ki minden lehetőséget ah­hoz, hogy minél több tárolóhely áll­jon rendelkezésre megyénkben, s olt is lehetőség váljék a gabona szárítá­sára — ha szükséges —, ahol nincs a közelben szárítóberendezés. Csak így nézhetünk nyugodtan a gabona- begyűjtés elé. S.' e vény védő Állomás! ^ yyabogár van Somugyvámoson Szabó Katalin, a somogyvámosi Tö­rekvés Tsz aqronómusa arról panaszko­dott, hogy burgonyaboqarat találtak. Azonnal felhívták a Növényvédő Állo­mást, kértek segítséget, hogy megvéd- hessék burgonyatáblájukat. Félő, hogy már nagyon elhatalmasodik e kártevő rovar, azonban még a mai napig sem érkezett meg a segítség. Már háromszor is szóltak, személyesen beszéltek a dol­gozókkal, kérésük mégsem talált meg­hallgatásra. Már leszállították ugyan az anyagot, de a porozógép nem érkezett meg. 10 holdas burgonyatáblájuk egész termése forog veszélyben, erre gondol­janak a Növényvédő Állomáson. Lelki- ismeretesebben, gyorsabban siessenek a tsz segítségére. _____ A törökkoppányiak végeztek a répaegyeléssel A törökkoppányi tsz- és egyéni parasztok kedden az utolsó négy- szögöttmyi cukor- és takarmányrépát kiegyeiték és megkapálták. Több gazda már a második, illetve har­madik kapálást végzi. A községben eddig mintegy 100 hold kukoricát kapáltak meg. A Rákóczi Tsz 15 hold burgonyáját ibetöltögette, 15 hold napraforgóját megkapálta. Kukoricá­ból pedig 56 holdon az egyelést, 16 holdon az első kapálást végezték el. ‘ Az esőzések után a határ minden ré­szén hangyaszorgalommal dolgoznak az emberek, megtisztítják földjeiket a gyomtól ■ I föltimüvessziivetkezetek készüljenek fel az aratásra, a hordásra és a cséplésre A mezőgazdasági termelés egyik legjelentősebb szakasza az aratás, a hordás és a eséplés időszaka. A ke­nyér- és takarmánygabona -betaka­rításától nagyban függ országunk jö­vő évi kenyér- és húsellátása. A szövetkezeti kereskedelem jelen­tős mértékben elő tudja segíteni az ARATÁSRA KÉSZEN aratást, hordást és csépiést a szüksé­ges iparcikkek biztosításával. A föltl- művesszövetkezetek többsége már beszerezte a különböző árufélesége­ket. Elegendő kasza, kaszanyél, ka­szakő, kaszaíokmány, kalapács, ka­szakarika, sarló, zsák, kötéláru, ponyva, munkaruha és más fontos cikk várja a vásárlókat a szövetke­zeti üzletekben. Azonban még bőven akad tenni­való. Ne sajnálják a fáradságot a szövetkezeti bol (kezelők, nézzenek szét üzleteikben, vegyék számításba a keresletet és a hiányzó árucikkeket sürgősen rendeljék meg. A Segesdi Gépállomás dolgozói jól kijavított gépekkel várják a gabonabetakari- tást. Teljes késznlétben áll a kenyércsata nehézütege, a kombájnos brigád is. A tabi járás első gazdája, Lebovics Lénárd as aratásra készül Lebovics Lénárd 14 holdas sérsekszöl- lősi dolgozó paraszt a járás első gaz­dája. Falujában is legelsőként végzett a növényápolással. Cukor- és takarmány­répáját kukoricáját kétszer megkapálta, kiegyelte, burgonyáját betöltögette, már az aratásra készül. Addig is terve, ahányszor csak lehet, de kukoricáját még legalább egyszer-kétszer megkapál­ja. Burgonyáját még egyszer tölti. Igyekvése minden bizonnyal meghozza méltó gyümölcsét. Vegyszeres gyomirtás — „harmadából" c. június 5-i bíráló cikkünk nyomán illetékesek: a Megyei Tanács Mező- gazdasági Igazgatósága és a Nagy­bajomi Növényvédő Állomás szak­emberei megvizsgálták a buzsáki Munkaharcos Tsz panaszát. A szak­emberek megállapították, bogy a tsz sérelme jogos, mert a vegyszerrel gyomirtott táblán mintegy 6 hold te­rület nem kapott permetezést, s a gyomok ott életben maradtak. A megállapítás szerint a hiba a gép műszaki hiányosságából — tehát nem a traktoros hanyagságából — eredt. E 6 hold utáni munka és vegyszer költségét a tsz terheléséről a Növény­védő Állomás, mint el nem végzett munkát — leírta. Helyeseljük az illetékes szervek gyors és megfelelő intézkedését. ß bortnyai Békében másodszor kapálják a kukoricát A bonnyaiak most (látják igazán: kétszeresen kifizetődő a négyzetes vetés. 75 holdas négyzetesen vetett kukoricatáblájukon könnyűszerrel dolgozik a gép, kevés kézierőre vsa* szükség. Ez a titka annak, hogy az első kapálással végeztek, 16 holdat pedig már másodszor is megkapáltak; A jó növényápolás bő terméssel fi­zet? A tagság meghallgatása nélkül nem lehet jól vezetni IVEM MEHET EZ ÍGY TOVÁBB, ’ valamit tenni kell — ez volt a vélemény a járási pártbizottságon, a járási tanácson és az ecsenyi Előre Tsz-ben is. Aki egyszer is szóba ele­gyedett az ecsenyi tsz-tagokkal s meghallgatta panaszukat, csak egy döntésre juthatott: sürgős változta­tásra van szükség, különben a hi­báknak maga a tsz látja kárát. Mi történt tulajdonképpen? — Az elnökkel, Barta Ferenccel volt a hiba, nem hallgatta meg a tag­ság véleményét. De kezdjük az elején. Mivel a tsz állattartásra rendezke­dett be, szüksége volt nagy mennyi­ségű takarmányra. Ezért répát, lu­cernát, burgonyát vetettek. A tavalyi esős időjárás miatt a tagság tapadós, sáros földből volt kénytelen kiszedni a répát. Beszállítani a tárolóhelyisóg- be azonban helyszűke és az időjárás miatt nem tudták valamennyit. Lintz János akkor azt javasolta az elnök­nek, hogy a kintmaradt répát etessék fel először a közös állománnyal, és a tagoknak is ebből osszanak, leg­alább nem vész kárba. Barta elvtárs azonban anélkül, hogy meggondolta volna Lintz javaslatát, ezt válaszol­ta: »Maga ne parancsoljon nekem, tudom én, mit csinálok«. Ezzel elin- tézettnek vélte a dolgot. Hiába szól­tak később is a tagok a répa miatt. Az elnök nem hallgatta meg őket. Az eredmény? Kint rothadt három vagon répa a földön. Egy másik esetben pedig még a répaszedés megkezdése előtt — ami­kor az asszonyoknak nem volt mun­kájuk — a tagok javasolták: kezdjük meg a burgonyaszedést. Az elnök fél­vállról odavetette: nincs itt az enge­dély. (Kitől várta az engedélyt?) így aztán a burgonya még akkor is a D1 tőidben volt, amikor megjött a nagy betakarítások ideje. A munkák ösz- szetorlódtak, a burgonyát már fagyos földből, 30 százalékos veszteséggel ta­karították be, s a prizmában újabb 10 százalék rothadt el a fagyás miatt. Hiába igyekeztek tehát a szorgalmas tagok a vetésével, a növény ápolásá­val, gyümölcsét nem élvezhették. Eb­ből is jelentős kára származott a tsz- nek. Barta elvtárs ezt. is csak vállvo- nogatással vette tudomásul. E HOL VOLT A PÁRTSZER­VEZET, a párttagok ébersé­ge? Varga Sándor elvtárs, a tsz párt­titkára elkeseredetten mondja: — Az elnök annyiba veszi a párt- szervezetet, mint a kocsiban az ötö­dik kereket. Ha valamit mint párt­titkár javasolok vagy jobbnak látok, válaszként azt kapom az elnöktől: »Te akarsz engem tanítani?« A párt- szervezet tagjai érezték is ennek az ellentétnek káros hatását. Mert a tag­ságnak is elmegy a kedve, ha látja, hogy még az elnök és a párttitkár sem férnek össze. Beszélnek a tagok az építkezésről is. Most utólag már minden tag tud­ja, miért húzódik három éve a száz férőhelyes marhaistálló építése. Azért, mert Barta elvtárs a 75 ezer tégla ki­utalásáról szóló papírt nem vette át, mondván, arra nincs szükségük. Anélkül, hogy a tagokkal megbeszélte volna, a kiutalást az elnök vissza­küldte. Minek is vesződne ő ezzel? Vagy ahogy mondani szokta minden fontos dologra: »Magas ez nekem«. Ennek ismét a tagság vallotta kárát, mert jelenleg sincs közös istállójuk. Az állatállományt öt helyen kellett a faluban elhelyezni. TOGOSAN PANASZKODNAK a takarmányosok, hogy nem győznek egész nap elegendő takar­mányt szállítani. Panaszuk azonban máig sem talált meghallgatásra. Mil- kovics Lajos ellenőrző bizottsági tag nem egyszer javasolta, cseréljék ki a jelenlegi szarvasmarhaállományt törzskönyvezett állományra, mert ez jövedelmezőbb lenne. De hiába volt minden javaslat, az elnök még csak fülebotját se mozgatta. Varga Pál, Lammen Ferenc és a többiek is azt állítják: nem jól gazdálkodott Barta elvtárs, habár mindig ennek ellen­kezőjét hangoztatta. Vincze László intéző bizottsági tag gyakran kifogásolta, hogy a határoza­tokat nem valósítja meg az elnök. Kézlegyintéssel intézte el a dolgokat. A baromfitenyésztésnél is az volt a helyzet, hogy a tsz-nek volt ugyan baromfiállománya, de nem megfe­lelő. Ezért úgy határoztak az egyik közgyűlésen, hogy a meglévőt értéke­sítik, ugyanakkor az új állományból közös telepet létesítenek. A baromfia­kat el is adták, a korszerű baromfi­ház is megépült. Az új állományt azonban rnég a mai napig sem sze­rezték be. Ez is csak határozat ma­radt. Pedig hányszor szóltak miatta az elnöknek! Van 15 pulykája a tsz- nek, a tagok meg akarták hizlalni, hogy baromfibeadásukat teljesíthes­sék. Az elnök azt sem tartotta fon­tosnak. A pulykák közben kitojták magukat, a rengeteg tojás pedig ott maradt a nyakukon, mintegy 90 da­rab kárba is veszett. Hány száz fo­rintot takaríthattak volna meg a kö­zösnek, ha ebben is a tagság véle­ményére hallgat az elnök. COKAT BESZÉLNEK a tsz-ben ^ a korpaügyről is. Ugyanis utalványt kapott a tsz közel 100 má­zsa korpára. Az elnök azonban úgy vélekedett, hogy nincs rá szükség. Meg a fáradságot is sajnálta. Pedig decemberben a fejőstehenek csupán 7—8 deci tejet adtak, éppen a kor­pahiány miatt. Amikor a tagok er­ről tudomást szereztek, figyelmeztet­ték az elnököt. Végül is kerülőúton kellett megszerezni az utalványt, hogy valaki beszerezhesse még a szinte aranyat érő korpát az állatok­nak. Csak a jóindulaton múlott, hogy a korpát meg is kapták. Vagy egy másik eset: 520 kg me­laszt utaltak ki a tsz-nek a répa után. Csak el kellett volna hozni Ka­posvárról. Barta elvtárs szerint: töb­bet érne, ha rumot adnának helyet­te, a melaszt öntsék ki a műútra Ka­posvárott. És lehetne még tovább so­rfal ni: a kertészet létesítésének elve­tését, a csíros burgonyatermesztést, a cukorborsótermelést, amelyet nem valósíthattak meg. Barta elvtárs sze­rint mindez nem ér semmit, csak kézlegyintésre érdemesítette a ja­vaslatokat. Legutóbb a tsz kommunistái párt­taggyűlést hívtak össze. Napirendi ponton volt a növényápolás, a má­sodik ötéves terv mezőgazdasági irányelveinek megvitatása, a munka- fegyelem stb. Az elnök erről is tá­volmaradt, mondván: megfeledkezett róla. A taggyűlés azonban nem fe­ledkezett meg az elnök hanyagságá­val foglalkozni. E gyre jobban éíiett az ELPIATÁROZÁS a tsz-tagok- ban, s végül a közgyűlésen döntöttek: Barta elnököt leváltják, új elnököt jelölnek a tsz élére. A választás meg­történt. A tsz egyik alapító tagja, a volt agronómus, Pintér Ernő elvtárs lett az új elnök. Most újabb bizako­dással kezdenek munkához. Hiszen a munkakedv nagy az ecsenyi Előre Tsz-ben, nincs olyan nehézség, amit meg nem oldanának. Csak jól kell vezetni őket a szövetkezeti úton. Kelemen Rózsa ■ v I I Ki lesz a győztes a gépi I növényápolásban? ■ Jelenleg Szűcs József, a Fonói j Gépállomás traktorosa az első, áld j eddig 210 hold gépi növényápolást | végzett. Ha megtartja az elsőséget, ! övé lesz a Megyei Igazgatóság 800 j forintos céljutalma. Vannak azonban : más esélyesek is. Hencz Ferenc, a : Badatonkiliti Gépállomás traktorosa • csupán 3 holddal maradt el az első- \ tői, teljesítménye 207 hold. (Nem • tudni miért, a Mennyei Gépállomás : az előző tíz napiban kiemelkedő telje- : sítményt nyújtó Riba Jenőről, Czár ■ Istvánról semmi hírt nem adott.) A ■ legjobbak közé tartozik még Frikton • Mihály (Karád) 182, Rapai Pál (Tab) j 171, Szalai Lajos (Fonó) 156 hold nö- * vényápolással Hogy kik lesznek a ; győztesek, kik kapják az öt legjobb- » nak járó jutalmat, azt döntse el a í traktorosok lelkes versenye, győzni- : akarása. . » * ;A kulturális seregszemle Kaposvárott megrendezett döntőjén talán a legna­gyobb érdeklődést a szentai népi együttes bemutatkozása keltette. A cigány ■népi együttes a Leánykérő című ősi cigány népi játékot mutatta be nagy sf- ikerrel. Magyarul adták elő műsorukat, bár érdekesebb, eredetibb és hatáso­sabb lett volna saját nyelvükön. Témaválasztásuk igen jó, a cselekmény han- Sgulatos és az előadás is az. Hiányzott azonban a megfelelő rendező és a ze- !nei szakértő. A szentai népi együttes már hosszú ideje működik. Sajnos azon- ■ban, ritkán vendégszerepei más községekben, vagy akár városunkban is. Most •első alkalommal lépett fel. Igen érdemes lenne tovább fejleszteni az együttest {foglalkozni a tagjaival, hiszen tehetségesek és nagyon lelkesek. (MTI Fotó. Tormai Andor felvétele.) ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents