Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-12 / 137. szám

Kedd, 1956. június 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 A MŰSZERKIÁLLÍTÁS SEGÍTI A TECHNIKA FEJLESZTÉSÉT Szerkesztőségünk postájából »A varázscső megmutatja, hol a radioaktiv anyag, a csodalámpa meg­állítja a forgó tárgyakat, a nagyító lencse alatt a tükörsima terület is hegyes-völgyes birodalommá válto­zik, a rádió zenéje, de saját hangod is láthatóvá válik, lemérhető lesz a papírlapra írt betű súlya, a befőttes üvegben láthatóvá válik a törést oko­zó egyenlőtlenség« — hirdeti a tábla a műszerkiállítás bejáratánál. És va­lóban, a kiállítás látogatói sokszor szinte csodaszámba menő műszerek­kel, berendezésekkel találkoznak, amelyek a tudósok kutatómunkáinak eredményeit, egyre fejlődő műszer­iparunk korszerű gyártmányait mu­tatják be. Igen nagy sikere van a fotócellás relének, amely minden belépő érke­zését csengővel jelzi. Ez a berende­zés a betörés ellen véd, de automa­tikus leáll ítóberendezésnek is hasz­nálják. A kiállítás egyik legszebb és leg­értékesebb tárgya a (alajlabora- tórium, vagyis a hordozható talajvizsgáló la­boratórium, amely lehetővé teszi a gyors talajvizsgálást, megállapítja, melyik föld mire alkalmas, milyen és mennyi műtrágyára van szüksége. A gépkocsira szerelhető berendezés kü­lönösen gépállomásaink, agronómu- srink részére igen hasznos. A »varázscsőnek« írt Geiger--Mül- ler-cső mellett állandóan sok az ér­deklődő. Ez a készülék a rádióaktív sugárzást mutatja, és egyben szám­láló szerkezettel számolja annak erősségét. Ugyancsak sok a nézője a »csodalámpának«, vagyis a sztrobosz- lcópnak. Ez a Glimm-féle lámpa pe­riodikusan tud világítani, és így le­hetővé teszi, hogy a motorok fordu- lotszámát anélkül mérjék, hogy a géphez hozzányúlnának. Sokan kíváncsiak arra is, hogy le­het látni a hangot? Az oszcilloszkóp nevű készülék minden elektromos rezgést, tehát az elektromos rezgéssé átalakí­tott hangot is láthatóvá teszi. Különösen a rádiótechnikában nél­külözhetetlen. Ebből a készülékből fejlődött ki a televíziós cső és a ra­dar-berendezések csöve. A legpontosabb analitikai mérő­műszerrel a gramm ezredrésze is mérhető, vagyis helyesen írja a bejá­ratnál lévő tábla, hogy a papírlapra írt betű súlya is lemérhető. A mér­legen megmért 10 filléres súlya pon­tosan 0,8001 gramm. Igen érdekesek a Textilművek kü­lönböző műszerei, így a fonalegyen- lótlenség-vizsgáló, keménység-vizsgá­ló, vagy a Cukorgyár PH-mérőjc, amely elektronikusan méri az olda­tok savas vagy lúgos kémhatását. De talán az összes műszerek kö­zött legnagyobb sikere az elektromos védőberendezéseknek van. Ezeket állandóan a szakemberek tö­mege veszi körül, annyira érdeke­sek, hasznosak. A kiállítást azonban nemcsak szak­emberek látogatják. Megtalálható ott minden foglalkozási ág a mérnöktől a háziasszonyig. A szombat délutáni ünnepélyes megnyitótól vasárnap es­tig több mint háromezren tekintet­ték meg a kiállítást, és szereztek ma­guknak élményt, értékes tapasztala­tot. Máris igen sokan érdeklődnek a külön­böző műszerek használhatóságá­ról és arról, hol lehet ezeket a készülé­keket beszerezni. Az érdeklődőknek ott a helyszínen a szakemberek meg­adják a választ. Mindent egybevetve: a kiállítás igen szép, hasznos, segíti a technika fejlesztését, a műszerek megkedve­lését. Köszönet és elismerés jár érte a rendezőknek, a műszaki tanácsnak, a szakszervezetnek, a TTIT-nek ás mindazoknak az üzemeknek, gyá­raknak, a Magyar Tudományos Aka­démia Mérésügyi Intézetének, ame­lyek a kiállított műszereket rendel­kezésre bocsátották. Úttörőink a leglelkesebb vasgyüjtők A MÉH barcsi telepének dolgozói búsakén jelentik, hogy 299 mázsás vakgyűjtési tervüket már több mint 240 mázsára teljesítették és csak­nem 150 mázsa összegyűjtött vas- anyag várja ezt, hogy a teherkocsik a pályaudvarra szállítsák. Ugyanak­kor a MÉH dolgozói hálával emlé­keznek meg a járás lelkes úttörőiről. Elsősorban a fiatalok érdeme, hogy a sok kicsiből ez a nagymennyiségű nyersanyag összegyűlt. Persze, vannak ügyes fiatalok más járásban is. A nagyatádi járásban a háromfai általános Iskola pajtásai 43 mázsát, a segesdibogát-pusztai is­kola tanulói pedig 36 mázsát gyűjtöt­tek és adtak át. így van ez Csurgón is, ahol a II. Rákóczi Ferenc iskola úttörői 21 mázsát gyűjtöttek össze és ebben nagy érdeme volt Horváth István VII. osztályos tanulónak. Gyé­kényesen 26 mázsánál tartanak az úttörők, ebből a szép gyűjtésből Horváth Miklós V. osztályos úttörő 4,5 mázsát maga gyűjtött házról ház­ra járva. Zákánytelepen Tóth Sándor és Geszti Gyula vezetésével 31 má­zsa várja az elszállítást. Könyvespolc Foster: A III. Internacionálé. (Szikra Könyvkiadó.) Foster elvtárs 1955-ben megjelent könyvében a III. Internaeionálé meg­alakulásának körülményeivel és e történelmi fontosságú szerv műkö­désével foglalkozik. Ennek során fel­öleli az első világháborút követő több mint két évtized történetét és elemzi a nemzetközi munkásmozga­lom fejlődését. Könnyen teljesíthető kívánság A Berzsenyi utcáról, illetve annak forgalmáról sok szó esett az utóbbi időben. A 25. számú ház lakói most egy könnyen megoldható kéréssel fordultak a Somogyi Néplapon ke­resztül az illetékes szervekhez: »Udvarunkban ugyanis két válla­lat van. A MÉH kádár-részlege és a Műkőüzem több részlege dolgozik itt. Nap mint nap 40—50 különböző jármű (autó, traktor, lovaskocsi) ha­lad át az amúgy is szűk udvaron. Több család lakik itt, hat gyermek­kel (1-től 7 éves korig). Gyermekein­ket nem zárhatjuk be a lakásba, kü­lönösen nyáron. Az udvaron utcai forgalom van, s emiatt állandóan ret­tegésben élünk, hogy mikor éri baj gyermekeinket. A napokban kétízben is kis híja, hogy el nem ütötte az udvaron keresztül robogó teherautó D. Papp Zsuzsa és Mészáros Kati 4, illetve 3 éves kislányokat. De nem­csak a forgalom veszélyes, hanem a sek por, piszok és bűz is indokolttá teszi kérésünket. Csak egy fakerítést kellene lebontani és az udvarban szabadon, tiszta levegőn játszhatná­nak a gyermekek. Ugyanis a TÜZÉP telepe a Műkőüzem területével hatá­ros. Ezt a nagy forgalmat a TÜZÉP- udvaron keresztül le lehetne bonyolí­tani, csak egy kis megértés kellene hozzá. Ennek elintézését kérjük az illetékes elvtársaktól, hogy ne kell­jen minduntalan rettegni gyerme­keink testi épségéért. Mészáros Ferencné, D. Papp Jenőné, Virág Lajosné, Iléri Józsefné, Szabó István, Stad­ler István«. Tartsák be a KRESZ szabályait Gépkocsivezetőkhöz, traktorosok­hoz, motorosokhoz írom e levelet. Községünkben, Somogyszobon elég kanyargós az út. Megfigyeltem, hogy sok gépkocsivezető, akár az iskola, akár óvoda, tanács vagy földműves­szövetkezet előtt hajt el, nem veszi figyelembe, hogy ezeken a helyeken sokan járnak, felnőttek, gyermekek. Sokszor 30—40, sőt 50 km-es sebes­séggel robognak el az iskola előtt. Pedig ilyen esetben fordul elő a leg­több baleset. Mi, szülők féltjük gyermekeinket. A gépkocsivezetőknek, traktorosok­nak és motorosoknak is figyelemmel kellene lenniük minderre, s a KRESZ szabályai értelmében vezethetnék járművüket. Hisz nem csupán a mi gyermekeink, de az ő életükről is szó van. Kérem őket, ne könnyelmüsköd- jenek. Kovili Lajos, a Somogyszobi Fmsz. elnöke s .'•4 n 'dO'/a&Zíl/ít »Jókai: A kőszívű em­er fiai című regényének melyik hősét választa­nám példaképemnek?« Ez van felírva a nagy­korpád! általános iskola ama tantermének táb­lájára, melyben a nyol­cadikosok írásbeli vizs­gadolgozatukat készítik. Heten vannak: három fiú és négy lány. Telnek a fehér lapok, formáló­dik Ödön és Riehárd alakja a falusi gyermek- lelkek nyersanyagából olyanra, amit ha össze is zsugorít az idő — nem lehet elveszíteni... A padok között Loson- czi Endre igazgató jár fel s alá gondterhelt arc­cal. Érdemes ellesni, mi forrong, lázad belsejé­ben. »Nyolc éve tanítok itt. Ismerem a falu életét, embereit. Tudok minden babonát, népszokást. Tu­dom, hogy évtizedeken át két ember tanult to­vább a faluból, az egyik a pap fia, a másik az igazgató-tanító fia. 45 után hat diákom ment középiskolába. Sok ez? Nagyon kevés. Annyira. kevés, hogy nem látom magamat bennük. Nem látom, hogy az én ke­zemmel lerakott alapo­kon valami nagy folyta­tás épülne. Rudolf Má­tyás jó gimnazista, Bucz- kó József se hoz szé­gyent rám. De jövőre senki sem megy tőlem, középiskolába. Pedig hárman mehetnének, kü­lönösen Erzsi. Értelmileg messze kimagaslik a hét közül. Lehetne tanító, tanár, hát miért nem? Másutt szöknek a falusi fiatalok a földtől, itt, akinek mennie kellene, az is marad ...« A vizsgázó diákok kö­zül távozva Nagy Lász­lót a »boglya hűvösében« kerestem meg. Szövetke­zeti felvásárló és a szö­vetkezet sertéshizlaldájá­nak gondozója. — Én négy polgárit tudtam csak elvégezni — mondja Erzsi apja —, mindig kitűnő voltam. Erzsi az én lányom. Na­gyon szeretném, ha to­vább tanulna, folytatná azt, ami nékem nem si­került. Amíg a pécsi bá­nyában dolgoztam, lá­nyom Pécsett járt isko­lába. Ott mindig kitűnő volt. Idekerültünk Nagy­korpádra, itt pedig min­dig négyes. Nem tud? Hogy merjem így gim­náziumba adni? Meg egy kicsit sokat kellene fizet­ni is ... Egy megtorpantott élet gondjai viaskodnak ben­nem, amikor az apától a tanítóhoz siettem vissza, hogy mit mond ő Erzsi­ről. — Már régen nem fo­gott el olyan követelő ér­zés, mint most, amikor Erzsi sorsáról van szó. ügy érzem, vele büszké­vé tudnám tenni tanító­ságomat. Hogy nálam né­gyes? Lehetne ötös is, igaz, de menjen el né­gyessel a gimnáziumba és ott legyen ötös. Ak­kor én nyugodt vagyok, elégedett, hogy alapot adtam. De úgy tudom, nem megy Erzsi. . — és remeg a keze Losonczi Endrének, amikor elve­szi Erzsi dolgozatát. Nagy Erzsi tudja, hogy valami megmozdult kö­rülötte, tudja, hogy apja fél az ő négyeseitől és sokallja a pénzt, amit fizetnie kellene őérte. Tudja, hogy a tanítója szeretné, ha tovább ta­nulna. Apján nem meri biztatni gimnáziumi ötö­sökkel, nem mer köve­telni egy kis áldozatot. Csak megírta — minde- nik közül a legjobban és helyesírási hiba nélkül ■— dolgozatát, s még el­mondja, hogy legjobban a magyar irodalmat, nyelvet és történelmet szereti, de arra a kér­désre, hogy mit fog csi­nálni, csak felhúzza kes­keny vállát és sokára fe­lel: — Lehet, hogy az erdőgazdaságnál kapá­lok ... — és olyan szo­morúan mosolyog, hogy nem merek tőle többet kérdezni, félek, sírva fa­kad ... Pedig oly kevés kelle­ne ahhoz, hogy arcát a boldog bizalom derűje ragyogja be. És az a nagy szeretet, amivel Erzsit szeretik, képes megoldani azt a keve­set .. i — K.— &am&£y,l psátámiuikái&k a fLÍeii fiáMik&LáfL FOKT GYULA SURI GYÖRGY Közvetlen modorú, jókedvű em­ber. Aligha lehetne kihozni a sod­rából. Türelmes, s ha rákerül a sor, lassan, megfontoltan beszél. Ala­posan megrágja a szavakat, mielőtt kimondaná, de amit mond, azzal segíteni akar- és segít is, hirdetve a párt politikáját. Hat évi eredményes pártmunkára tekinthet vissza, s ez idő alatt nagy gyakorlatot szerzett, megtanulta a falusi pártmunka minden csínját- bínját. Odahaza sokat dolgozott és lel­kesen. Terveket szőtt, tanácsokat osztogatott. Energiája, akarata ki­meríthetetlen. Ha kiment egy fa­luiba, magáénak érezte azt, s 'la­kói szívéhez nőttek. Azt mondják róla, nyugodt, higgadt természeté­vel, közvetlenségével nyeri meg az embereket, s azok szívesen hall­gatnak rá. Hány és hány éjszakába nyúló estén, s napközben a földeken hallgatták okos, megfontolt érvelé­sét. Bátran követték szavát, bíztak benne, a párt harcosában ... De munkájáról talán a varászlói, ne- mesdédi, szenyéri és a többi ter­melőszövetkezeti tag tudna a leg­többet mondani. Azck, akiiekéi ma már együtt örvend a falu lakói­nak új, boldogabb élete láttán ... Fokt elvtárs a Marcali Járási Pártbizottság egyik titkára. Most itt van a pártiskolán, készül az újabb csatákra ... Hiába no, nem elég a gyakorlati tapasztalat, ezt már otthon is érezte. Igaz, 1951- ben végzett már Iháromhónaipos pártiskeiát, de azóta rohamosan változott az élet, egyre nagyobb feladatokat kellett megoldania. Tanult már politikai gazdaság­tant, vezetett politikai iskolát Bö- hönyén, de éppen itt érezte leg­jobban, jjogy felkészültsége nem elég alapos. Valahogy érthetőbben, sokoldalúbban szerette volna meg­magyarázni az anyagot hallgatói­nak. Erre gondol most itt az iskolán is s a tsz-szervezésre. Hogy nem lehet könnyen meggyőzni őt, az bizonyos. Ha magyarázatot kér, többször közbe kérdez, s nem nyug­szik azonnal bele a tanárok állí­tásaiba. Hevesen érdeklődik, vi­tatkozik, elmondja otthoni tapasz­talatait, s csak kézzelfogható bizo­nyításokat hajlandó elfogadni. So­kan talán, türelmetlenül hallgatják érdeklődését, pedig ez nem hiba nála, inkább erény ... Úgy mondja, legjobban a ma­gyar párttörténetet szerette meg az iskolán. Igen, a párt hős harco­sadnak, mártírjainak példáját alkarja követni otthon a pártszer- vező, nevelőmunkában. Mert nagy feladat vár rá otthon. Ott kell majd tanítania, nevelnie a párt régi és új tagjait a falvakban, a termelő- szövetkezetekben, ahol a múlt év­ben még a közös gazdaságok meg­alakulásáért küzdött. Most is oda húz a szíve, rájuk gondol tanulás közben, és ha szabad ideje van, tervezget... Fokt elvtárs megelégedéssel be­szél a pártiskoláról: — Sokkal többet ad ez a pártis- kola, mint az 1951-es. Itt 'bátran kérdezhetünk, vitatkozhatunk, a ta­nár elv társak közvetlenek, segíte- niakarók, s úgy érzem, az iskola végére nem lesz cdyan elméleti kérdés, amit nem értenék, ami ne­hézséget okozna otthoni munkám­ban. Mi azt kívánjuk Fokt elvtársnak, tanuljon továbbra is szorgalmasan, és használja fel az iskola adta le­hetőségeket, hogy augusztusban újult erővel kezdhessen munkához a falusi pártszervezetekben. »Elméleti ember« — ezzel a név­vel illetik őt, ha elméleti kérdé­seiéről, vitáiról beszélnek a párt­iskolán, és »magános ember«-nek nevezik, ha egyéniségéről, zárkó­zott természetéről esik szó. Mind­két elnevezés külön természetet takar: egy mindenkivel közvetlen, vitatkozó és egy hallgatag, félre­húzódó természetet. Csaknem hat éves pártmunkás- tapasztalattal rendelkezik Sun György elv társ, az alig 26 éves, nyurga fiatalember, akiből — mondjuk meg úgy, ahogy van — hiányzik egy Icicsit a vidámság, a fiatalos lendület. Azt mondja, sok oka van erre. A múlt, a nélkülözés, a megnem- értés, a sanyarú gyermekkor ... Suri elvtárs megtalálta helyét az új társadalomban. Szereti — mond­hatnánk gyermeki rajongással sze­reti —• munkakörét, tanul, képezi magát, s jövő áll előtte, boldog jö­vő ... S ennek tudata el kéne hogy űzze a múlt visszataszító emlé­keit .; : Olvasott, széleslátókörű és minden új iránt érdeklődő pártmunkás. A Nagyatádi Járási Pártbizottság ok­tatási felelőse, s már munkaköre is megkívánta, hogy rendszeresen képezze magát, örömmel jött a pártiskolára. Igaz, kevés olyan anyaggal találkozik, amit még nem »nézegetett« meg, de éppen az a vágya, hogy rendszerezettebben rögzíthesse ezeket magában, s ma­gyarázatot kapjon olyan elvi kérdé­sekre, melyek eddig kevésbé vol­tak érthetőek számára. Mennyit küszködött otthon a po­litikai gazdaságtannal! Tankönyve nem volt, s Marx Tőkéje elég bo­nyolultan tárta elé a legfőbb dol­gokat. Csak itt az iskolán tudta meg, hogy az elvont munka hasz­nálati értéket, a konkrét munka értéket hoz létre. És örült ennek a »felfedezésnek«. Otthon még szel­lemi munkának gondolta az elvont munkát és fizikainak a konkrétet. Sőt, helytelenül így is magyarázta ezt a propagandista-konferencián. De most elhatározta, ha hazamegy, kijavítja tévedését. Suri elvtárs nagy érdeklődéssel tanulmányozta a pártépítés, a munkásegység kérdéseit, de nem feledkezett el arról sem, hogy ott­hon ő is oktat, tanítja, neveli a pánt tagjait, s ebhez tapasztalatok­ra van szüksége. Nagy érdeklődés­sel. mehón lesi a tanár elvtársak módszerét, munkastílusát, s ahogy mondja, égen sokat tanult tőlük. Az a szabad vitavezetési módszer, amit osztálytanára, Kovács elvtárs alkalmazott a XX. kongresszus ta­nulmányozás án ál, rendkívül tet­szett Suri elvtársinak és követni akarja a jó példát De már arra is .gondolt, hogyan tudná majd sok­kal rendszerezetebben, érthetőbben összeállítani a prepagandista-ken- ferenoiák előadásait. Tanul lelkesen, szorgalmasan, s készül az otthoni harcra. És este, amikor a többiek szórakoznak, ját­szanak, sportolnak, ő könyveibe mélyed. Felvételi vizsgára ké­szül a párt főiskolára. S a napi munka után felüdülést jelent szá­mára a gazdaságpolitikai földrajz, a magyar nyelvtan. Hogy mit vár Suri elvtárstól az iskola, a tanár elvtársak s a hall­gatók? Mindenekelőtt azt, hogy több egyéni véleménnyel igazolja állításait a klasszikus irodalomból vett idézetek mellett. Segítse to­vábbra is tanulótársait, és mele­gedjen fel közöttük. Próbálja meg: a kollektíva egyéniséget átformáló ereje segíti majd levetkőzni a tár­sadalmi életében tapasztalható kisebbségi érzést;:: J. B. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents