Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-08 / 134. szám
Fentebb 1956. június 8. SOMOGY NÉPLAP S Mit kell tudói a pótbeporzásról? A beporzás a növény életében, szaporodásában elengedhetetlen folyamat. Ennek során kerül a hímpor a porzóból a női ivarszervre, a bibére. A bibe természeténél fogva bizonyos kiválogató képességgel rendelkezik. A rákerült virágporszemcsék közül a legéletképesebbekkel termékenyíti meg a magkezdeményeket. Ha azonban a bibének nincs miből válogatnia, azaz kevés vagy egyáltalán semmi virágpor nem hullott rá, a mag- kezdemények elsorvadnak és a termés nem fejlődik ki. Termesztett növényeinknek ezen a téren is segítségére kell sietnünk. A segítségnyújtás eszköze a pótbeporzás Ennek során igyekszünk minél több virágport juttatni a bibére, elősegíteni a megtermékenyítést. Persze, nem minden esetben van mód rá. Gabonaféléink közül a búza például önbeporzó, vagyis saját porától tcrmékenyül meg minden kalászka. Sőt az árpánál az sem ritkaság, hogy. a kalász már megtermékenyülve bújik ki a »hasból«. Az idegenbeporzó növényeken azonban, amelyeket csak más növény virágpora termékenyíthet meg, hathatósan segít az emberi beavatkozás. Legnagyobb jelentőségű a pótbeporzás gabonáink közül a rozs és a kukorica esetében. Különösen viharos, esős időjárásnál fordul elő, hogy a szélhordta rczs-virágpor nem jut el a hajladozó kalászok bibéire. Ha pedig tartós a teljes szélcsend virágzás idején, ugyancsak nincs, ami közvetítse a megtermékenyítést. A virágpor a kora reggeli órákban képződik a legbővebben, s ugyancsak reggel a leghatékonyabb is. Ha néhány napon át a virágzó rozstáblán reggelente, harmat után kötelet húzunk végig, valósággal felhőzik nyomában a hímpor. így valamennyi virág bibéjére kerül belőle bőven, és nemcsak a kalászok telnek ki, hanem a szemek is fejlettebbek lesznek a tökéletesebb megtermékenyülés eredményeképpen. Ha az egyéb körülmények is kedveznek, pusztán a pótbeporzás nyomán jelentékeny terméstöbblettel fizet a rozs az aránylag kis fáradságért. Még sokkal fontosabb a kukorica pótbeporzása. Nemcsak a csövek foghíjasságát küszöbölhetjük ki vele, hanem egyenletesebbé tehetjük a beérést is. Az pedig köztudomású, hogy az érett teimés közé keveredő tejes csövek nagyon sok kárnak, betegségnek lehetnek kiindulói. A hiányos beporzáskor jelentkező foghíjasság ugyanis a szemek úgynevezett »elzsíroso- dásához« vezet. Az ilyen szemek sohasem teljes értékűek. De ugyancsak a szórványos, hézagos megtermékenyülés következménye, hogy a szemek egy része léha, más része csö- kött marad. A pótbeporzás valamivel körülményesebb ea esetben. Érett virágport kell gyűjtenünk. A legegyszerűbb, ha a kora reggeli órákban minden sor negyedik-ötödik növényéről be- fóttes üvegbe rázzuk a java hímport. Az összegyűjtött port ecsettel vihetjük rá a bibére, a kukoricacső »bajuszára«. Egy menetben jobbra-balra két soron végezhetjük a pótbeporzást. Ha nagyon felsüt a nap, a munkát abba kell hagynunk. Kényes, meleg időben ugyanis veszít a hímpor élet- képességéből. Még alkalmasabb, ha a virágport házilag elkészíthető kis kartontölcsérbe gyűjtjük. A kúpalakú tölcsér alsó részére szitaszevetet, géet kötünk. A vastagabb végébe rázzuk bele a virágport, amelyet a szitán — mintegy szűrve — juttatunk a bajuszszálakra. Ha tölcsérünkből fogytán volna a por, újra pótoljuk menetközben. Ezzel a módszerrel egy személy minden megerőltetés nélkül 3U—1 holdon végezhet pótbeporzást a nap hűvös óráiban. Csekély erővel érhetjük el, hogy ne maradjon elzsírosodott, foghíjas vagy meddő cső a kukoricánkban. Különös jelentősége van a módszernek a heterózis kukoricatáblákon, amelyek anyasorairól a címert levágtuk, és a beporzás még nehezebben megy végbe. Ezeken a területeken célszerű két-háromszor megismételni a munkát. A pótbeporzás lényeges terméstöbblettel hálálja meg a fáradozást. Természetesen azonban csak olyan földön, amelyet egyébként is megfelelően gondoztunk. Nyilván nem helyettesítheti a talajerőt, a művelést, a kapálást, stb. De ezek a munkák éppen a pótbeporzással kiegészítve segítenek hozzá a b®' termés eléréséhez. Miért nincs iható víz a Textilmüvehben ? Pedig minden üzemrészben ott van a vízcsap. Sőt, ha megengedjük, folyik is. A víz azonban meleg. Ihatatlan. Miért? Mert a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat még a mai napig sem készítette el a hűtőberendezést. Már tavaly május 1-én kellett volna üzembe helyezni a berendezést, de az még mindig nincs készen. Most már a gyár dolgozói maguk vették kézbe a munkát és teszik üzemképessé a berendezést. Vajon gondolt-e arra az Építőipari Vállalat, hogy hanyag, felületes munkájával mennyi nehézséget okoz 1500 dolgozónak? Vajon tudja-e, hogy az ő rossz munkája miatt a fonónők kis üvegekben, termoszokban visznek magukkal vizet, s ott, a meleg helyiségben cseppenként kóstolgatják, spórolgatják a vizet, vagy pedig az 1,20-as bambit kénytelenek vásárolni. Nagyobb gondosságot várnak a dolgozók a Somogy megyei Építőipari Vállalattól is! Kiesinyeshedéa A Somogyi OlífttafL A SOMOGYI ASSZONYOKNAK Minden dolgos asszonykézre szükség van most falun Öröm nézni megyénk fürgekezü, dolgozó parasztasszonyait, amint csatasorba állva szorgoskodnak e napokban, hetekben kint a mezőn. Lelkes munkájukban füti őket az a tudat, hogy kezük nyomán elpusztul a gyom, szebben zöldeknek, fejlődnek a kapásnövények. S milyen jó hallani a dicsérő szavakat a í'alu férfinépétől, amely az asszonyoknak szól. A darányi Győzelem, a lakőcsai Kossuth, a komiósdi Terv Tsz vezetői is nagy elismeréssel beszélnek asszonyaik szorgalmáról, amit most a sürgős munkák idején tanúsítanak. Bizonyítsák be megyénk dolgozó parasztasszonyai ezután is, hogy férjük, fiaik mellett becsülettel helytállnak a nyári mezőgazdasági munkákban, a bő termésért, a jólétért folyó harcban. ORVOSI TANÁCSADÓ AJci ismerős Csurgón, tudja, hogy a gépállomás és a tejüzem szomszédosok egumással. Két szocialista üzem egymás mellett — ebből csak az következhet, hogy mindenben támogatják egymást. A csurgói esetben azonban másként van ez. Csendőr elvtárs, a gépállomás igazgatója és Kovács elvtárs, a tejüzem igazgatója valami oknál fogva haragszanak egymásra, s úgylátszik, náluk az a természetes, hogy ezt a haragot jó, ha megérzik az üzem dolgozói, jelen esetben a Csurgói Gépállomás dolgozói. Történt a következő eset: A tejüzemnek van, a gépállomásnak nincs jó folyóvize. Következésképp a gépállomás üzemi konyháján főzésre, ivóvíznek a rossz, meszes kútvizet használják. Mivel a gépállomás területén is átvezet a szomszéd vízvezetéke, gondolták, megkérik őket, hogy saját költségükön beköthessék a konyhára a vizet, és természetesen a fogyasztást sem kívánják ingyen. Bátorkodtak e kéréssel azért is, mert a tejüzem ad vizet a Zrínyi Tsz-nek, Cédli Ferenc és Foki László kertészeknek is. A kérést tolmácsoló főkönyvelőt azonban a tejüzem elutasította, mondván: fennáll a tejfertőzés veszélye, ha ők is használnák a vizet. (Ugye, ez okos érvelés?) Most aztán törhetik a fejüket a gépállomás dolgozói — akik kénytelenek továbbra is az egészségre ártalmas kúti vizet inni —, hogy vajon ha az egyik idegen csap fertőzhet, miért nem fertőz a tsz, a kertészek loesolás- ra használt vezetéke? Mindeddig nem bukkantak a rejtély nyomára. Többen azt mondják, a fertőzés veszélyét kizárólag a két vezető szeviélyi ellentéte okozza. Érdemes lenne felszámolni ezt a veszélyt nemcsak a vízkérdés megoldása, de egyéb okok miatt is. Megengedhetetlen, hogy két szocialista üzem kommunista vezetői ilyen kicsinyesek legyenek, és úgy igyekezzenek egymás orra alá borsot tömi, hogy ebből számos dolgozónak kára származzék! Két új gazdasági vasútvonal épül A Gazdasági Vasutak Igazgatósága^ több új vasútvonal építésével javítjaö a közutaktól távolesö községek szä-$j lítási lehetőségeit. Többek között p Táska községig 3 kilométeres kis-g! vasút épül. A több mint egymillióéi forintos beruházással készülő új vo-a nalat június végén adják át rendel-íf tetésének. Somogyszentpálnál 4 kmf hosszú kisvasúti vonalat építenek, ezt szeptemberben helyezik üzembe. BETEGSÉG-E AZ ALACSONY VÉRNYOMÁS? Az alacsony vérnyomás önmagában nem tekinthető betegségnek. Alacsony vómyomású egyének igen munkabírók lehetnek, nincs szükségük se életmódjuk, se étrendjük korlátozására és gyógyszeres kezelésre sem szorulnak. Előfordul az is, hegy fáradékonyságról, aiuszékonyságról, kedvetlenségről, fejfájásról és szédülésről panaszkodnak alacsony vérnyomású egyének. Ilyenkor sem lehet a panaszokat az alacsony vérnyomásnak tulajdonítani. Az alacsony vérnyomás és a többi tünet oka rendszerint az idegrendszer kifáradása, zavart működése. Ennek gyógyítása hálás feladat az orvosok számára. BETEGSÉG-E A NŐKNÉL A VÁLTOZÁS (KLIMAX) IDŐSZAKA? Sok idősebb nőt foglalkoztat ez a kérdés. A klimax élettani folyamat és igen sokszor egyáltalán nem jelentkeznek tünetek: fáradságérzés, hőhullámok, szívdobogás, ingerlékenység. Ilyenkor nem lehet betegségről beszélni és kezelésre sincs szükség. A klimax csak akkor (betegség, ha valóban jelentkeznek bizonyos kellemetlenségek. A hormonkezelés ilyen esetben a gyógyításnak nem egyetlen és kizárólagos módszere. Sokszor vitaminok, vagy az idegrendszerre ha- ' tó különböző nyugtatok a hatásosak. A kezelés szükségességét el- ^ bírálni és módszerét megválasztani minden esetben csak gondos orvosi vizsgálat alapján lehet. Terítő tükör elé, könyvespolcra Tükör elé vagy könyvespolcra horgolhatjuk ezt a 43x79 kockából álló térítőt. Főicentis kockákból körülbelül 24x40 cm nagyságú lesz. A szélére körül rövid pálcákat horgoljunk. Hogyan mossuk a nylon-holmit? Meddig hevernek parlagon a homokssentgyörgyi határ elhagyott földjei? — Hcl a földem, elnök elvtárs? — kérdezi a hemokszentgyörgyi gazda. Az elnök fúj egyet, haját marko- lássza, majd előszedi a biriokíveket, a térképet, az emlékezőtehetséget: hol is lehet az a föld? ... Sűrűn előforduló kérdés ez mostanában a faluban. Az ősszel új tsz alakult, a Dózsa, több mint 400 hold földdel. A Kossuth 200 holdról 1000-re fejlődött fel. örvendetes jelenség ez. Az már kevésbé azonban, hogy a tagosítást nem megfelelően végezték el. Az egyéni dolgozó parasztoknak kevés esetben mutatták meg földjeik új helyét. A tanács megelégedett azzal, hogy egyszer kjment a határba. Aki jelen volt, az megtudta, aki nem, hát nem... Gazda föld nélkül — föld gazda nélkül S igy történhetett, hogy az ősszel, télen és tavasszal nagyon sok gazda nem találta földjét. Egymás parcelláit szántották föl; egész másutt keresték birtoktestüket, mint ahol volt. A dolog igazán érdekes része ott kezdődik, hogy sokszor a tanáas vezetői — Simon József elnök, Kónya Sándor titkár és Sipos József mező- gazdasági előadó — sem tudnak igazságot tenni. Hogyan (tudják így irányítani a mezőgazdasági munkát? Ellenőrizni a bejelentett vetések valódiságát? Nagyon nehezen. Annál is inkább, mert a tartalék- földek és kényszerhasznosítási területek helyét is »csalc a rosseb tudja!« — ahogy Sipos elvtárs saját szájúlag mondta. S ha nem tudják, hol vannak, akkor nyilván hasznosítani s nehéz. Bár erre tettek »erőfeszítéseiket«. A község apaállatai részére — hat bika, öt kan, öt kos — 81, azaz nyolcvanegy holdat »használnak fel«. Erős ütemben folyik az édes csillagfürt vetése. Eddig 27 holdat vetettek el. (S mikor fejezik be? Ki tudja? Az erős téli fagyok talán leállítják ezt a »hasznos« munkát...) Járhatatlan dzsungel A gépállomással köthettek volna szerződést szántás-vetésre a télen, de hát hogyan? Mikor még megközelítőleg sem tudták, hogy menynyit kellene lekötni. Most aztán, a legnagyobb kapálás! időben a gazdák persze hogy nem érnek rá szántani, vetni. Hunyadi László, Szalai Imréné, de rajtuk kívül igen sole gazda kért a tanácstól bérbe tartalékterületet. Majd hanyatt estek Sipos József válaszára: nem tudunk adni, mert nincs! »S azóta is napról napra eljárunk a 'beteg, elhagyottan síró földek mellett« — mondják a gazdák. A tanács dolgozóinak, úgylátsziic, bejárhatatlan dzsungel a szentgyör--! gyi határ 4392 hold szántója. Ami az§ évek óta megműveletlen földeket^ illeti, hát azokat bizony inkább le-7 hetne hasonlítani egy afrikai őserdő-? höz, mint európai fcultúrtepülethez. Fekete „hasznosításu Ám, ha képtelen a tanács rendet j teremteni, megteszi ezt az »ügyes« falusi. A gazdátlan földbe szépen be-| akasztja az ekét, beveti, s nevet a? markába. Simon József elnök, Sípos? József előadó tudják ezt. De sze-? rintük az Isten sem tudná megállapítani, hogy mélydik gazda hcl, menynyi területről takarít be terményt. Úgy, hogy nem fizet utána adót, nem? teljesít beszolgáltatást! Mindebben szépen megegyeztek a? tanács dolgozói. S vetik, vetegetik aí csillagborsót, éberen őrködve, nehogy £ egyetlen gazda is legálisan hasznosítson a parlagföldekből. Ám tűi a ke-í serű gúnyolódáson: a dolog mégisk megérdemel egy kérdést: Elkerülihe-í teilen, hogy a homokszentgyörgyi ha-5 tárban — szerény számítások szc-V rint — 150 hold heverjen parlagon?? A második ötéves terv kezdetén, mi-? kor nagyarányú talajjavítás és eddig? vad területele hasznosítása indul; meg! Mikor minden talpalatnyi föld-? re szükség van, hogy nagyszerű cél-,? 'kitűzéseinket megvalósíthassuk. Kunszabó Ferenc Mosni langyos víziben, pipere- szappannal, dörzsölés és csavarás nélkül kell a nylonholmit. Nyomkodjuk át rajta a szappanhabot és sok vízben öblítsük ki. Ecetes vizet nem szabad használni. Szárítsuk előbb törülközőbe DIVAT Divatos és elpnyös a »■kiskosztüm« könnyű nyári anyagból — vászonból, pikébőd san- tumgból — is csinos. Szoknyáját viselhetjük más blúzzal is, ezzel egy újabb nyári ruhát nyerünk. Divatos a háncsdíszítés A legegyszerűbb nyári ruhát is »alkalmivá« tehetjük egy csinos övvel, kalappal, táskával vagy gombokkal. Most. szívesen viselik a nők a háncs-táskát., hasonló kalapot, övét. Az övét és gombot házilag is elkészíthetjük. Bevonásra alkalmas fagombot a rövidáru-boltokban, háncsot pedig háztartási boltban vásárolhatunk. A háncsot feldolgozás előtt egy napig vízben áztatjuk. Másnap letöröljük róla a felesleges vizet és zsákvarrótűbe fűzve csavarjuk át vele a gombokat. Az övnél övszalagra hajtogatjuk a háncsot, hátul pedig le- vai-rjuk, hogy tartósabb legyen'. nyomkodva, majd akasszuk a vá'll- szélességnek megfelelő ruhafogasra. Nylont'lúzumlc számára készítsünk külön fogast, csavarjuk be gézzel, nehogy a szálka kihúzza a finom szálakat. Napra, tűz mellé r.e tegyük.
