Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-30 / 153. szám

VILÁG PROLETÁR]AI EGYESÜLJETEK! <&&£*5£€24& t SlRÓ SOROK városunk első bombázásának 12. évfordulójára AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 153. szám. Aka 51 FULLER Szombat, 1956. június 30. Már most meg kell kezdeni a kenyérgobonccértékesítési szerződéskötést A Minisztertanács rendeletileg szabályozta a kenyérgabona állami szabadlel vásár] áfát. Eszerint az egyé­nileg gazdálkodó termelők és a tszcs-k tagjai kenyérgabona-felesle­gének 80 százalékára kell értékesí­tési szerződést kötni. A szerződéskö­tést már most meg kell kezdeni. Az államnak eladásra kerülő és a vár­ható kenyérgabona-felesleg mennyi­sége értékének 50 százaléka erejéig kívánságra előleget folyósít a TV. A termelő kenyérgabona-felesle­gét úgy kell megállapítani, hogy a terméseredményből le kell von­ni a termelő vetőmag- és ház­tartási szükségletét, az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­hez szükséges mennyiséget, va­lamint a természetbeni kiadáso­kat (vetőmagszükséglet búzából, rozsból holdanként 110 kg, háztartási szük­séglet felnőttek után 220, tíz éven aluli családtagoknak 180 kg, beadási kötelezettség, kölcsön, hátralék, gép­rész, cséplőmunkásrész, aratórész. haszon- vagy részoebér). A lekötött mennyiséget be kell jegyezni a ter­melő beadási könyvébe. Az értékesítési szerződések alap­ján átadásra kerülő búza felvá­sárlási ára mázsánként 240 fo­rint, a rozsé 220 forint. Az értékesítési szerződést kötő ter­melőket a következő kedvezmények is megilletik: 1. Az átadott minden mázsa ke­nyérgabona után 20 kg korpajutta­tás, mázsánként 150 forintos áron. 2. Egyéniek 30, tsz-ek 35 forintos árengedménnyel számított műtrá­gyajuttatást vagy mélyszántást igé­nyelhetnek. 3. Ha a juttatásokat nem veszik igénybe, a korpa helyett 20 forint, a műtrágya vagy mélyszántás helyett Veszélyben az őszi árpa — arassunk! A Földművelésügyi Minisztérium közleménye Az elmúlt hetek rendkívül esős, szeles időjárása az őszi árpát a leg­érzékenyebb érési állapotban érte. A sok nedvesség hatására az érésben lévő őszi árpa szemek megduzzad­tak, így az erős szelek következtében a szemek a kalászorsóról könnyen leperegnek. A pergés nagysága attól függ, hogy az őszi árpát milyen érési állapotban érte ez az időjárás. A per­gés veszélye ott nagyobb, ahol az őszi árpa erősebben érett. Igen fontos tehát, hogy a termelők, az agronórnu- sok és a tanácsok állandóan figye­lemmel kísérjék az őszi árpa érését és állapítsák meg, nincs-e pergési veszély. Ahol a szem már peregni kezdett, ott a termelők — még abban az esetben is, ha az őszi árpa nem érte el a legjobb aratási érettségét — sür­gősen arassák le. Az állatni gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek min­denütt, ahol arra lehetőség van, az ilyen őszi árpát kombájnnal arassák még akkor is, ha az árpa nem érte el a kombájn-betakarításhoz legjobb érési fokot. A betakarítás után igen fontos a termény szárítása, ezért vé­kony rétegben terítsük és állandóan forgassuk az őszi árpát. Erre jelen­leg van lehetőség, mert még elegen­dő fedett helyiség áll rendelkezésre. 50 hold angolperje = 155 ezer forintbevétel Két. kombájn fogott hozzá az an­golperje betakarításához az ordacse­hi Úttörő földjén. 50 holdról már a szalmát is behord iák. Várakozáson felüli jövedelmet hajtott a szövet­kezetnek e fontos exportcikk termelé­se. Az 50 holdon kereken 100 má­zsa mag termett. Ezért s a 10 százalé­kos exportprémiuirumal együtt mint­egy 80 000 forintot kap a tsz. Szal­mája közepes értékű takarmánynak felei meg (10 szarvasmarhának egész évben elegendő), ez pénzben 15 000 forintot ér. Az 50 hold leszerződött terület után kétszeres beadás-mérsék­lést adott az állam. (Vagyis 100 hold után elengedték a beadást.) Ez az en­gedmény pénzben 60 000 forintot je­lent a közösnek. Mindent egybevet­ve, az angolperje termelése 155 000 forint bevételihez juttatja a gazdasá­got. Jól jártak tehát a szerződéssel. további 20 forint árkiegészítést kell 5 fizetni. Azt az egyéni termelőt vagy tszcs-tagot, aki értékesítési szer­ződést nem köt, vagy kenyérga­bona-feleslegének nem a 80 szá­zalékára köt, a tanács vb a meg­állapított mennyiség átadására kötelezheti. Azt a termelőt, akinek kenyérgabc-(' na-feleslege a 100 kg-ot nem haladjam, meg, kenyérgabona átadására köte-jj* lezni nem szabad. Iff A ■ termelőszövetkezetekkel az jő üzemtervükben értékesítésre elő-*)' irányzott mennyiségre kell értéleesí-í{ tési szerződést kötni. ;/i Furcsa álmot kent szememre Az éj sötét árnypiktora. Tág ecsettel mázolt képek Összekevert eqész sora Ugrált a hunyt szemhéj alatt, Mint lepkeraj mániortánca Kápráztatott, egqyéolvadt Hazug, hamis meselánca. Aztán zajok: pokollárma Szúrt bele a fülbe, agyba. Bomba siklott halállejtőn Sikoltozva léket hagyva Maga után a légfalba' ... Rettent lelkem ettől ébred, Két szemem az éjbe dermed. Lázas emlék nyújtóz, éled. Tizenkét év, s a bombajaj Mint jégeső csipke éke Szurkálja még szívem most is Bár csend ölel, s óv a béke. Zenél a gép, újra hallom, Gyászindulót zizzen, mormol, Árnyát látom lent remegni, Fennakadni fákon, bokron. Jaj, ne lássam jaj, ne halljam Tizenkét év távlatában. Mint kuporoq petyhüdt arccal, ócska rejthely torlaszában Az ember — rég — fennhéjáaá, Most — reszketőn görbült ajkú, Imagörcsbe meredt ujjú, izzadt testű, halál-arcú. Csend az utcán, csend a réten. Gyanútlan méh dúdol maga Szegfű kelyhén iszogatva, Hálahimnusz zsongó dala. S fölötte a halál úszkál Az ég lustán elnyúlt vizén. Felhőzátony nem zavarla, Le nem rántja csábos szirén. NAGY FELHOZATAL - OLCSÓBB ÁRAK A KAPOSVÁRI PIACON Péntek az utóbbi hónapok legfor­galmasabb napja volt a kaposvári piacnak. Vonatokkal, autóbuszokkal mintegy 1200 falusi eladó hozta be áruját a piacra. Ebből közel százöt­venen tejtermékeket árultak. De je­lentős tömegű zöldség, burgonya is várta a kaposvári lakosakat a föld­művesszövetkezeti, ZÖLDSZÖV-bó- dékban, a 'kaposvári, nagyberki, ré­páspusztai és somogyigeszti termelő­szövetkezetek elárusító helyein. Már a reggeli óráikban nagy volt a to­longás a bódék előtt. Fürgén szol­gálták lei a vevőket az elárusítók. A legkeresettebb s legkelendőbb volt a kel- és fejeskáposzta, zöldbab, tök, uborka, burgonya és cukorborsó. A Szabadságzászló Tsz elárusítói egy­két óra alatt 550 kg fejeskáposztát, 350 kg karfiolt, 250 Ikg cukorborsót, 600 darab karalábét adtak el. Sok a vevő a Kaposvári Földmű­vesszövetkezetnél is. — Mi volt a legkeresettebb cikk? — A burgonya, cukorborsó, zöld­bab. Burgonyából — igaz, itt a leg­szebb is — 800 'kilót, cukorborsóból 400 kilót adtunk eh A 300 kilónyi zöldbabot szinte percek alatt elkap­kodták — mondja Müller Károly el­adó. S ami a legörvendetesebb, a szö­vetkezeti, vállalati bódékban szebb áruhoz, olcsóbban jutottak a vevők, mint az őstermiélőknél. A pénteki .piacon a következőképpen alakultak az árak: Burgonya 1 kg 2.50 Ft Cukorborsó 1 kg 3 — Ft. Karalábé 1 db 0,60 Ft Fejeskáposzta 1 kg 1,50 Ft 2,— Ft Zöldpaprika db 1 — Ft Zöldhagyma 1 csomó 0,60 Ft Karfiol 1 kg 4,— Ft 4,50 Ft Zöldbab 1 kg 5,— Ft Uborka 1 kg 7,40 Ft Tök 1 kg 3 — Ft Retek csomója 0,80 Ft Több vajat, több sajtot ad megyénk tejipara A Somogy megyei Tejipari Egye­süléshez tartozó vállalatok nagy ré­sze már június 20-ra teljesítette fél­éves tervét. A Csurgói Tejüzem e napra éppen 100 százalékra állt a "SIETNI KELL AZ ARATÁSSAL. Bolhán elsőnek Hosszú György 3 és félholdas gazda vágta kaszáját az őszi árpába. Már napok óta figyel­te: mikor kezdheti meg az aratást. Csütörtökön délben még kicsit ned­ves volt a szára, a kalász viszont tel­jesen érett az aratásra. — Sietni kell az idén az aratással — mondta —, mert a szél is könnyen növelheti a szemveszteséget. Hosszú gazda 300 öles árpatáblájáról 4 mázsa termést számít betakarítani. féléves terv teljesítéssel. Az Igali Sajtgyár 101,2, a Kaposvári I. Tej­üzem 102,1, a Siófoki Tejüzem 110,5 százalékos tervteljesítést ért el az utolsó dekád figyelembevétele nél- íkül. Ezeknél az üzemeknél jelentős túlteljesítés várható. Előreláthatólag a Somogy megyei tejipar együttesen is túlszárnyalja félévi tervelőirány­zatát, hisz az üzemek összessége tíz nappal a félév befejezése előtt már 95 százalék fölött járt a tervteljesí­tésben. Kidobhatja szörnyű terhét! Jajdul felnőtt, sír a gyermek, Nyög városkánk minden köve, Zokognak a csonkult kertek. Félve zihál vadult állat, S bomba robban bomba után ... Újra élem, újra látom, Pedíq átkos emlék csupán. Szívembe lép tipró lábbal óriási szegként szúrva: Egy régi kép — elaltatlan Kínom között kéjjel túrva. Mert látom a vén kaszárnyát, S benre száz s száz megalázott, Halálvagont leső, váró, összebújó kis családot. Belepattan két szemembe Sárga csillag hatos ága. Roskadt mellen gúnyolódva. Könyörtelen kiabálva: — Ki bátran hordsz szíved fölött, Vagy takargat gyáva kezed Nem vsqy emberi Kitaszított, Semmi féreg most a neved! Zúg a motor, bomba gyilkol, Am nem fél a laktanyába Betaszigált csillagos nép, Mert óhajtja, egyre várja, Hogy sújtson már, odacsapjon Szétzúzva a börtönfalat Halált hozva könnyűt, gyorsat, öldökölve percek alatt.., Romsebeket hátrahagyva Megy már a gép — s a börtön áll! All és őriz, míq foglyait Elviszi a vagon s — halál ... Tizenkét év...— alvó rémek Rég maséje —, gúnyolja száz. De iqaz volt! S fel ne nyissa Véres szemét! Ember, vigyázz! TÖRÖK LASZLÓNE I 1 I ászlóne j| Miért nem helyes a cukorrépalevéi leszedése? A cukorrépaiermelők körében ál­talánosan elterjedt szokás a répale­vél szedése kacsák, libák, háainyu- iak részére. Ez a rossz szokás a cukorrépát erősen hátráltatja fejlődésében. A le- vclzetben lévő ehlorofiü-szemcsék (Ievélzökl) végzik a talajból felvett tápanvagok asszimilációját (áthaso- nuláfát) a növény által szükségelt formára. Levél nélkül nincs levél- zöld, éneikül pedig nincs tápanyag átformálás. A répa a levél fonákján — alsó lapján — lévő légzőnyílások segítségével veszi fel a levegőből a széndioxidot, amit a levélzöld fel­bont oxigénre és szénre. Az oxigént visszabocsátja a levegőbe, míg a szénitől és a talajból felvett vízből szénhidrátot készít. A szénhidrát egyrésze az ún. fotoszintézis munká­ja eredményeként hő és fény segít­ségével átalakul cukorrá, majd le­vándorol a répába és ott raktározó­dik. Ha a termelő leszedi a répalevelet, akkor a répa fejlődésében visszaesik, cukrot termelni nem tud. A leszedett levél helyett mindig újat és újabbat kénytelen fejleszteni, ez pedig nagy súly- és cukorveszteséggel jár. Ha az apró háziállatoknál nyereséget vél elérni a cukorrépatermelö gazda a levélszedéssel, többszörösen elveszti azf a répatermésben. Óva intjük tehát a cukorvépaíer- melőket, tartózkodjanak a levélsze- déstől, mert azzal mind saját ma­guknak, mind a népgazdaságnak, nagy kárt okoznak. Jégverés Gadáuy határában Június 28-án az esti órákban Ga­EGY MEZŐGAZDÁSZ Knoll László, a Lengyeltóti Gép­állomás agronómusa: — Sok az eszkimó és kevés a fó­ka, vagyis sok a hallgató és kevés a hely — mondták 1949-ben az Agrár­tudományi Egyetemen, s kitették a szűrömet. Pedig én 1946-ban azért mentem oda, hogy a virágzó »Kert- magyarországi megteremtésében részt vegyek. Ködös elképzeléseim voltak még akkor a jövőről. Csak ta­nulni, tudni, tenni — ezt akartam. Kitették a szűrömet? Elmentem dol­gozni a Nyugatiba, a Nagyvásár- telepre, később a Közérthez kocsi­kísérőnek. Még a zöldség tetején is olvastam. Könyveket, szákfolyóirato­kat. A következő lépcső a Közért­központ. Voltam én ott bérelszámoló, munkaügyi előadó, majd osztályveze­tő. Megnősültem, rendes lakásom s 1550 forint fizetésem volt. Minden jel arra mutatott, hogy életformám kialakult — konszolidálódtam. S ekkor történt... 1954 elején be­hívtak az FM-be. Kérdezték, aka- rok-e vidékre menni, mezőgazdász­nak? öt nap múlva már Babodon voltam! Családomat később Balaton- bogláron helyeztem el. Napi 40 km-t kerékpároztam lakásomtól munkahe­lyemre. 1955 áprilisától ez a két tsz is — a látrányi Alkotmány és Béke — hozzám tartozott. Körzetem leg­nagyobb átmérője 18 km volt. Múlt év szeptember 1-én aztán munkakö­röm erre a két tsz-re szűkült le — idézőjelben. Azért így mondom, mert az a leszűkülés szinte gátnélküli tá­gulást hozott. Előző beosztásomban el­sősorban nem az volt a fájó, hogy sokat kellett kerékpározni, vagy ép­pen — sáros időben — hátamon vin­ni azt. Hanem: erőmet haladta az a munka. Nem volt időm, hogy el­képzeléseimet a itsz-ek gazdasági megerősödéséről megvalósítsam. Min­den kínok közt legfájdalmasabb talán, mikor egy anyának nehéz a szülés. De mennyivel kínosabb, mikor dé­delgetett terveidet, álmaidat még­sem tudod szülni, a körülmények nem engedik! Hátrasimítja fekete haját, ciga­retta után nyúl. Csendesen kezdi újra: — Mindkét tsz-nél első dolgom volt megismerni az embereket, lel­kűkbe látni. Az Alkotmány itt bent van a faluban. Tagjai volt cselédek, de sok régi gazda is van köztük. A Béke Rád-pusztán alakult, tisztán volt cselédekből. Ennélfogva a Béke tagjai jobban összetartók, kevesebb vitával fognak egyes dolgokhoz. Az Alkotmányban viszont előfordul, hogy megbeszéljük: etessék jobban a malacokat. Másnap nézem, nem úgy csinálják. Miért? A pár éve még egyéni gazda, most a tsz sertésgon­dozója, hosszú magyarázatba kezd: >-vettem én egyszer egy malacot.. « kezdettel. Nos, hát ehhez alkalmazkodtam én, mikor elhatároztam, hogy az Alkot­mány napi 2,8 , literes istállóátlagot megjavítjuk. Észrevettem, hogy Zó­na Péter csírás az egyik tehenet mindig különös gonddal kezeli. No, nem a többiek rovására, csak pár perccel tovább igazgatja az almot, óvóbban jár kezében a vakaró, mi­kor azt csinosítja. Egy reggel odaállok mellé, meg­szólalok: »Jó állású tehénke ez, csak valahogy ... a fene tudja.. i nem le­het valami nagy tejelő.« Rámnéz vil­logó szemekkel, azt hittem, vasvilla után ugrik. De nem-, csak azt mond­ja: »A 20 litert megadja frissborjas korában.« »Csak nem ez!« — ugrattam to­vább. Már nagyon dühös lehetett rám, odalépett a tehén fejéhez: »Nézze meg: milyen lapos, vékony- szarvú! Nézze a bőrét: finom, mint egy úri dámának. Szőre is csak pi­he. Ilyen a jó tejelő!« »A magáé volt?« »Nem.« Kész! Tudtam, már, hogy az én emberem. Szereti a jószágot, szen­vedélyes, tehát törekvő is. Megegyeztem vele, hogy felmér­jük az egész takarmányt, abrakkész­letet. Megállapítjuk a napi adagot, az »étlapot«. Kedvencének pedig 20 százalékos előlegezett prémiumot adunk. (Mert akkor az összes tehén, köztük ez is eléggé leromlott álla­potban volt. Ennek oka a rendszer­telen, szakszerűtlen takarmányozás­ban rejlett.) Mikor két hónap múlva, januárban, rendszeresen kifejte be­lőle al? litert — nem frissborjas volt! —, akkor újabb hármat sorol­tunk be erre az »úri kosztra« — az egyedi takarmányozásra. Elég az hozzá, hogy januárban a napi kifejt tej 880 liter volt, az áprilisi átlag pe­dig 3770! Januárban bejött tejből 1800 forint, májusban már több mint 10 000! Áprilisban, mikor sok helyen már nem volt takarmány, én a követke­zőt etettem: másfél kiló korpa, fél kiló kukoricadara, négy kiló vö­röshere, hat kiló répaszelet. Ebben a hónapban 1,2 literes emelkedést ér­tünk el. Állandóan figyeljük az egyedeket. A három-négy litereseket már kicseréltük, de kettőn még most adunk túl. S őszre öt darab biztosan megkapja a »-nemeslevelet« — a törzskönyvezést. Hirtelen mozdulattal feláll. Le-föl- jár a szobában, ismét nekitüzesedve: — Éppen ez az! Nagyon sok tsz-nél az a baj, hogy alakulás óta jött ugyan javulás az életükbe, új a munkájukba, de lényegében egyhely­ben topognak. Pedig az emberi lélek mindig újra vágyik! Ezért csináltunk az idén a Békében »császármetszést«. Nyolc hold dinnyét ültettünk, ami itt eddig nem volt! Szépen fejlődik. Sze­rény számítások szerint 150—160 ezer forint jövedelmet ígér. Ezenkí­vül adtunk már el két és fél mázsa tököt, kilónként két forintjával. Az uborka most megy 7 forintért... S ebben nemcsak az a jó, hogy jövedelemhez jut a tsz. Van egy má­sik is, ami pontosan nem mérhető le semmin, de igen nagy. A tagok tervezgetnek: Ebből ezt veszünk, ab­ból azt... Reggel vidámabban indul­nak munkába, s este nyugodtabban térnek haza: tágul szemhatáruk, fel­nyílik a jövő. dány község határéban nagy jégverés volt, amely közel 500 holdmyi terü­letet érintett. Dékány István 10 hol­das egyéni dolgozó paraszt; minden termésében igen nagy kór keletkezett. Két hold dohányában 90 százalékos a kár, 3 hold búzáját valóságnál le­hengerelte a vihar, szőlejét is tel­jesen elverte a jég. Az Állami Bizto­sító és a tanács a gazdákkal, együtt június 29-én délelőtt megkezdte a kárbecslést, hogy a károsultak be­adási kötelezettségét megfelelően csökkentsék. A Nemzetközi Szövetkezeti Napra készülnek a kisipari szövetkezetek A kisipari szövetkeztek dolgozói köréiben nagy készülődés előzi meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, amelyet július elsején ünnepelnek. Egyhetes ünnepi műszakot tartamaik és sok új gyártmányt készítettek. Legújabb exporttermékeikből kióüM- tást is rendeztek. A KISZÖ-ök a me- gyeszéfcheüyeken ünnepségeket ren­deznek, ezeken részt vesznek a já­rások küldöttei is. Ez alkalomból sok szövetkezeti tagnak adják át a •kiváló dolgozó jelvényt. A Nemzet­közi Szövetkezeti Nap magyarországi ünnepségeire külföldi vendégek is érkeznek. Óránként 30 ezer kilométer A sarki kutatások eredményeiről tartott legutóbbi nemzetközi kon­ferencián Newell amerikai küldött kijelentette, hogy a geofizikai év kezdetén Floridában útnak indított műbolygó óránkénti harmincezer kilométeres sebességgel ötszáz kilo­méter magasságot fog elérni. KVNSZABÖ FERENCI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents