Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-03 / 130. szám
OUiflUU M. 1 l'íEir LAT r V. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Hogy megszűnjék a panasz az SZTK-ra... Á>g Lapunkban már többször helyet adtunk olyan panaszos leveleknek, melyekben az SZTK Alközpontot bírálták a dolgozók. A panasz többnyire az volt, hogy az SZTK dolgozói udvariatlanok a felekikel, . gyakran gcrombáskodinak, sokat keli várakozni, hogy néha egy táppénzes utalvány kifizetéséig fél napot is el kell töltenie egy betegnek. A közölt és nyomtatásban meg nem jelent levelek írói egy részének igaza volt, mások azonban a saját vagy a munkahelyük SZTK ügyintézőjének mulasztása miatt panaszkodtak az SZTK-ra. A mi pártunk azonban azt tanítja, igy ha a bírálatnak csak egy része — akár' kisebbik része is igaz —, meg kell szívlelni és azon kell lenni, hogy a hibákat újból ne kövessük el, sőt szüntessük meg előidézőjét is. A párt tanítását elsősorban a kommunistáknak kell megszívlelniük, nekik kell tanítani, nevelni a pártonkívü- lieket a bírálat helyes elfogadására a hibáik kiküszöbölésére. Éppen ezért nem a gazdasági vezetőket kérdeztük meg elsősorban az SZTK Alközpontban, hanem a pártszervezethez fordultunk felvilágosításért. Vizsgálódásaink arra irányultak, hogy lobogózzuk: jogosak-e a nap mint nap elhangzó panaszok, hogy nem nézik a dolgozók érdekeit, hogy bürokratikusán intézkednek a tisztviselők, sőt néha gorombák is a betegekkel szemben. JVem könnyű As ablakmögöttiek dolga sem Kecsmár Pálné párMátkár — hogy m< gunk bírálhassuk el az Alközpont dolgozóinak munkáját — először a munkafolyamatokkal ismertet meg 'bennünket. Megtudtuk, hogy egy táppénzutalvány kifizetéséig — függetlenül attól, hegy a beteg első ízben vagy folyamatosan kap táppénzt — az utalvány hat kézen megy keresztül. ez vonatkozik a többi gyógyászati segédeszközökre is (fürdő, kórház, szemüveg stb.). Mindezt a 15 fős szolgáltatási csoport 'intézi. S hogy még világosabb képet alkothassunk munkájukról, álljanak itt a következő adatok: naponta átlagosan 120 útiköltséget fizetnek ki — ez három kézen megy keresztül. havonta if—900 táppénzt. 900 szemüvegjogosítást. napi 240—250 fürdőjegyet adnak ki. Emellett el kell .intézni a posta- forgalmat is, ami szintén tekintélyes. Naponta általában tíz olyan ügyirat érkezik a szolgáltatási csoporthoz, melyben már volt vagy lesz levelezés. És nem könnyebb a járulék-csoportnál sem, ahol a nyugdíjügyeket intézik. Az írásos és szóbelii panaszokban gyakran kimondják, hogy az SZTK tisztviselői bürokraták, mert: képesek elküldeni a beteget egy hiányzó aláírás pótlására. Nem akarjuk indokolatlanul megvédeni az itt dolgozókat. Tény az, hogy alapos meggondolás után egysserűsíteni kell as ügymeneten.-4 Érdemes lenne például a pártszervezetnek megvizsgálni és javaslattal élni aziránt, hogy a mositani ellenőrzés fenntartása mellett ne hat, hanem négy kézen menjen keresztül a táppénzkiutalés s a .gyógyászati eszközök engedélyezése. Vannak dolgozók, akik gyakran az érvényben lévő rendeletek ellenére is újítanak, ha úgy látják, hogy ez jobban szolgálhatják a dolgozók érdekeit, könnyítheti saját munkájukat. Pusztai elvtárs, a járulék-csoport vezetője elmondta, hogy csoportjában Szíjártó János máris több újítást, ésszerűsítést vezetett be. Szíjártó elvtárs egyik újításáért 200 forint jutalmat kapott és a központ kísérletképpen több, magyobblétszámú alközpontnál rendeletileg bevezettette újítását. i Az elmondottak alapján azt Ihiihet- nök, hogy .kiválóan dolgoznak az SZTK tisztviselői. A szolgáltatási csoportvezető például gyakran kap elismerő leveleket, melyekben egyszerű falusi dolgozók nehézkes betűikkel leírják: köszönik a tisztviselők gyors, udvarias intézkedését... Túlterhelés, ingerültség, érzékenység... Miből adódnak hát a jogos panaszok? Mert előfordulnak még ilyenek. Kecsmár és Pusztai elvtársnő, a pártvezetőség tagjai elmondják, hogy az ilyen óriási mennyiségű munka túlterheli a dolgozókat, A túlterhelés abból adódik, hogy a biztosítottak száma a múlttal szemben megsokszorozódott, de megnőtt az adminisztráció is, és rnindezt változatlan létszámmal kell elvégezniük. Munkaidejüknek tehát minden percét aktív munkával kell eltölteniök, ez már eleve magában rejti azt, hogy a kér- dezősködőkkel szemben néha ingerültek legyenek, különösen akkor, ha a dolgozó nehezen ért meg valamit. A legtöbb nézeteltérésre az adja az okot, hogy az üzemi SZTK-ügyinté- zők nem végzik munkájukat hibátlanul, az igazolványokat nem töltik ki megfelelően. A beteg ember pedig különösen érzékeny, s amikor azt tapasztalja, hogy nem intézik el ügyét azonnal, gyakran ő maga támadja meg az SZTK dolgozóját, s ennek — ha nődolgozóról van szó — gyakran sírás, férfiaknál pedig emelt hang a vége. A pártsserveset türelmességre nevel S mit tesz a pártszervezet a hibák kiküszöbölésére? Elsősorban saját dolgozóit neveli arra, hogy minden objektív nehézség ellenére, türelmesebbek legyenek a betegekhez, inkább mindent kétszer magyarázza- nak meg, mintsem megbántsák őket. S hogy ez minden dolgozónál így legyen, elsősorban maguk a kommunisták mutatnak jó példát. Kecsmár elvtársnő, Pusztai elvtárs, Pusztainé elvtársnő, Klenovics edvtárs gyakran beszélgetnek betegekkel, ha vita támad valamelyik »ablaknál", közbeavatkoznak, és a beteg fülehallat- tára figyelmeztetik a dolgozót, hogy hogyan intézkedjék, stb. A pántszervezetnek úgyszólván soha le nem kerülő napirendi pontja a betegekkel való udvarias bánásmód, az ügymenet gyorsítása, hogy minél kevesebb legyen a várakozási idő. Ápolják és elősegítik az újítások szaporodását, ahogy mondani szoktuk, azon vannak, hogy minél kevesehb jogos panasz érje az SZTK dolgozóit. Ez azonban nem kizárólag tőlük függ. mert ha egy üzemi SZTK ügyintéző nem látja el kifogástalanul a munkáját, a 'beteg érzi meg ügye intézése közben. Éppen ezért bevezették, hogy ha új ügyintézőt állítanak munkába, s azt az üzem nekik bejelenti, az ellenőr a helyszínen kioktatja teendőire. Sajnos, ezt legtöbb helyen még nem veszik igénybe. A betegektől is vár segítséget az SZTK: több türelmet, megértést, munkájuk megbecsülését, s nem durva káromkodást, szitkozódást, mint még többen teszik. Megállapításunk az, hogy mind a gazdasági vezetés, mind a pártszervezet mindent megtesz, hogy mielőbb közmegelégedésre végezhesse munkáját az SZTK. Ezért hozták közösen azt a határozatot is, hogy minden szóbeli panaszt, ha az ügyvezető elvtárshoz vagy a párttitkárhoz fordulnak, azonnal, minden írásbeli panaszt 24, illetve 48 óra alatt elintéznek. És hogy ez nem ígéret, hanem így ás van, bizonyítja a Kecsmár elv- társnőnél lévő levelek melletti válaszok, amelyek minden esetiben intézkedésről számolnak be. „Emberibb hangnemben beszéljenek velünk...6* Mivel a betegek gyakran egy kalap alá veszik az SZTK-t és a Megyei Kóalház Rendelőintézetét, egyúttal megvizsgáltuk a rendelőintézettel kapcsolatos panaszok jogosságát, elintézési módját is. Ez annál is inkább időszerű volt, mert hasonlóan sok panasz érkezik a szakrendelésekre is. Legutóbb több kismama nevében Harsányi Ferencné fordult panasszal szerkesztőségünkhöz. Nem nagy dologról vau szó levelében, mégis említésre méltó, hiszen önérzetében sértette meg egy kisgyermekes anyát, aki aggódó szeretettel vitte lázas gyermekét a szakorvosi vizsgálatra. Harsány iné levelében leírja, hogy milyen sokáig várakozott múlt hó 19-én a szakrendelésre, miközben mások hívás nélkül, soron kívül mentek be gyermekeikkel. Mikor erre magyarázatot kértek, megnyugodtak abban, hogy azok nem vizsgálatra, hanem penicillin-kezelésre voltak berendelve. Nem is ez a baj, hanem a többi... »Közben hallottam, hogy engem is szólítottak. Ahogy vetkőztetem a ■gyermeket, a nővér újból kérdezte nevemet, és akkor olyan parancsoló durva hangcin, amely mélyen sérti öntérzetemet, utasított ki, mert nem engem, hanem egy hasonló nevű mamát hívott be. Tudom, hogy a sorrendet mindenkor meg kell tartani, de azt hiszem, jogosan elvárhatjuk, hogy a rendelőintézetiben emberi hangnemben beszéljenek velünk« — fejezi be levelét Harsányi Ferencné. Az orvos is szót kér: szűnjék meg a soronkívüliség ! A hozzánk küldött levelek mellett sok szóbeli panaszt is hallottunk már, hogy kivételeznek az egyes szakrendeléseken. A belgyógyászati szakrendelés egyik asszisztensnője és az orvosok is panaszkodnak emiatt. Vannak ugyanis olyan betegek, akik hivatali beosztásukkal visszaélve, rá akarják venni az orvost, hogy soron kívül fogadja. S ha ezt nem teszi meg, nem restellik igényibe venni a megyei egészségügyi osztály segítségét. Részükre tehát az ügy kedvezően zárult, s közben nem gondolnak arra, hogy mások 1—2 órát is kénytelenek a folyosón várakozni, nem egy esetben a »sorankívülá« betegek miatt, lízeknek a betegeknek jogos a panaszuk és segíteni is kell' rajta. Elsősorban úgy, hogy az orvosok és asz- s-zisztensnők ne hagyják befolyásolni magukat — még az egészségügyi osz- tályfól sem —, másodsorban pedig a betegek akadályozzák meg, hogy megelőzzék őket. Ha ilyet tapasztalnak, forduljanak bátran panaszukkal az intézet főorvosához és Wind Ká- rolyné pártcsoport.bizaimihoz, bizonyára mindegyikük fellép panaszuk orvoslása érdekében. Akadnak azonban itt is indokolatlanul panaszkodó betegek. Nemrégiben az egyik kaposvári hivatal dolgozója panaszt tett Muray Jenő főorvos ellen, hogy betegsége gyógykezelése céljából nem akarja 'beutaltatni fővárosi szanatóriumba. Az igazság ezzel szemben az, hogy Murav főorvos javasolta a beteg budapesti .gyógykezelését, s miután ez rajta kívülálló okok miatt nem valósult meg, beutalta a megyei kórházba, s amikor a balatonfüredi szanatóriumban helyet kapott, oda irányította. A gyógyító munka nem gépies munka, éppen ezért az ilyen indokolatlan zaklatás mély nyomot hagy az igaztalanul vádclt orvos szívében, nehéz leküzdeni a megJbántottságoT, hogy a következő beteg már ne erezzen semmit belőle. A pártszervezet feladata szüntelenül erősíteni, nevelni az embereket, i rendelőintézetiben dolgozó orvosokat, asszisztenseket erre. A pártszervezet azonban távol van, a kórházban, abból az elvből kiindulva, hogy a rendelőintézet amúgyis a kórházhoz tartozik, és mivel kevés itt a párttag, nincs külön pártszervezete, hanem csak pártcsopcaíja. És mire a rendelőintézeti dolgozók sajátos problémái a kórház pártszervezetéhez kerülnek, elszürkülnek, elbagatellizálódnak, segítséget tehát vajmi keveset kapnak. De valljuk meg őszintén, maga a pártvezetőség sem 'igyekszik, hogy többet segítsen. Éppen ezért javasoljuk: ugyanúgy, mint ahogy a két szervnek külön szakszervezeti bizottsága van, legyen külön pártszervezete is, amely velük él, a kommunistákkal, pártcnkívüliekkel, egyazon problémáik vannak, tehát hatékonyabban segíthetné is az orvosok, egészségügyi dolgozók munkáját, kommunista emberré való formálását. Helytelen volna indokul elfogadni azt, hogy kis- létszámú lenne a pártszervezet. Szerintünk, ha ma még kislétszámú, nem jelenti azt, hogy az is marad. Az SZKP XX. kongresszusa adott feladatokat túlnyomóan értelmiségi c.l apszeivezeteknek ds. Egyben lehetőséget arra, hogy felülvizsgálva eddigi munkájukat, növeljék a párttagok számát. Néhány gondolat ez csupán az SZTK és a Megyei Kórház Rendelő- intézetének munkájáról. Az ott dolgozó elvtársak bizonyára még számos hibát, tennivalót fedezhetnének fel. Éppen ez volt a célunk e cikkel, ■mert ha a hibákat felismerik, nyíltan feltárják, remény van arra, hogy segítenek is rajtuk. Célunk volt még az is, hogy lelkesítsük a ltét szerv dolgozóit a jobb. emberségesebb bánásmódra és nem utolsó sorban, hogy felhívjuk a dolgozók, a betegek figyelmét arra, bogy az orvosok, egészségügyi dolgozók, tisztviselők nem a régiek. Népi demokráciánk 11 esztendeje fölöttük sem múlt el nyomtalanul, többségük ma szívvel, lélekkel a dolgozók érdekei, egészségvédelme szolgálatában áll. Becsüljük meg hát őket... Pócza Jánosné. II Hazafias Népfront-mozgalom keretében nagy lehetőség nyílik a nék közötti neveié munka kiszélesítésére Az MNDSZ 11 éves fennállása óta segítette megvalósítani pártunk politikáját, tőle telhetőén szolgálta a magyar nők politikai és kulturális nevelésének ügyét, a női egyenjogúság és a családvédelem feladatait. A felszabadulás után sok asszony az MNDSZ munkája révén értette meg azt a különbséget, amely a régi és az új rendszer között van. Népi demokratikus rendszerünk fejlődésével, erősödésével aztán bővült a nők aktivitása. 1949-ben népköztársaságunk alkotmánya rögzítette a nők egyenjogúságát. Egymás után születtek azoic a remdaletek és határozatok, amelyek lehetővé tették a nők felelős munka- kőibe való állítását, előléptetését. Biztosították a dolgozó nők megfelelő munkakörülményeit, az intézményes anya- és gyermekvédelem fejlesztését. Az MNDSZ pedig fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy szorosabbra fűzze a magyar nők és a világ asszonyai közötti barátságot. Az eredményók mellett azonban az MNDSZ fejlődése sem volt zökkenőmentes. Tömegbefolyása nem tudott kiterjedni a falusi és városi nők jelentékeny rétegeire, különösen a középparaszt-asszonyokra, értelmiségiekre. Pártunk látva az MNDSZ-munka hiányosságait, 1953. novemberi határozatában megjelölte azokat a módszereket, melyeiének alkalmazásával változtatni tudunk az MNDSZ szervezeti életén, munkája tartalmán. E határozat megvalósítása során az MNDSZ bátrabban küzdött a maradi nézetekkel, a bürokratikus fogyatékosságokkal szemben különböző bizottságokban. A határozat értelmében az MNDSZ üzemekben, állami gazdaságokiban, 'hivatalokban és a tsz- ekben újból megalakult. így megyénkben az MNDSZ-szervezetek száma 1953-hoz viszonyítva 125-tel, taglétszámuk 13 500-zal, az aktíva- hálózat pedig kétezerrel emelkedett Megnövekedett tömegbefoQyását az MNDSZ arra használta, hogy mind több segítséget adjon a pártnak, az államnak az ország előtt álló legfontosabb feladatok elvégzéséhez. Az MNDSZ azzal, hogy merev szervezeti keretein lazított, — tömegszervezetből mindinkább tömegmozgalommá vált. Mindjobban mód nyűt arra, hogy más szervekkel együttműködve (a szakszervezettel, a tanáccsal, a Hazafias Népfronttal, elsősorban' nagyobb akciókban: március 8, nemzetközi gyermeknap stb.) dolgozzék. Az együttműködés azonban nem volt állandó a községben. Sok probléma adódott abból, hogy a különböző szervek nem tudták összeegyeztetni rendezvényeiket, hogy egymástól igyekeztek tömegeket és aktívákat elhódítani, így gyakran egymás fejlődését, műn kajái akadályozták. Az MNDSZ nem tudott jelentős előrehaladást elérni abban, hogy a nőket mindennapi gondjaikban segítse. Ehhez más szervektől kevés helyi támogatást kapott. Olyan nézet alakult ki, hogy a nők munkájának segítése, egyenjogúságuk 'gyakorlati megvalósítása kizárólag a nőszövetség dolga. De az MNDSZ sem tett meg mindent, hogy a 'különböző szervek és szervezetek megfelelően foglalkozzanak a nők ügyének elintézésével. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján vált szükségessé, hogy a nőmoz- galcm további fejlődésének útját és feltételeit meghatározzák. A nőkérdés ma már túlnőtt az MNDSZ keretein, az egész társadalom feladatává vált. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa óta a népfrontpolitika jelentősége az egész világon megnőtt. A mi viszonyaink között is előtérbe kerül a Hazafias Népfront- mozgalom erőteljesebb fejlődése. Rákosi elvtárs mondotta: »Hogy a népfront az eddiginél nagyobb aktivitást fejtsen ki, jobban a népek közötti békét, a nyugodt alkotó munka lehetőségeit és a népek közötti barátságot, pártunk Központi Vezetősége azt javasolta, hogy egyesüljön vele a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, valamint a békemozgalom és az eddiginél sokkal szorosabban kapcsolódjék hozzá az MSZT működése«. E javaslattal egyetértve az MNDSZ országos elnöksége kimondta egyesülését a Hazafias Népfronttal1 és a Békebizottsággal. A nőmozgalom jelenlegi helyzete és fejlődése egyaránt szűk. ségessé teszi, hogy a nők közötti politikai munkát falun és városon a Hazafias Népfrontmozgalom részévé tegyük. Amellett, hogy az MNDSZ tevékenysége elválaszthatatlan a Hazafias Népfront programjától, tevékenységétől, továbbra is meg kell, hogy tartsa sajátos jellegét, színét, módszereit. Megmaradnak az olyan közkedvelt formák, mint a gazdasszany- karök, olvasókörök, melyekben a Hazafias Népfront fogja kiadni mindazokat a kiadványokat, amelyek szükségesek. A népfront munkájában többek között fontos helyet kap a nők közötti politikai és kulturális nevelő munka. Harcol a nők jogainak maradéktalan érvényesítéséért, neveli egész társadalmunkat a nők munkájának megbecsülésére, küzd a maradi nézetek ellen, amelyek még sok helyütt gátolják a nők előrehaladását. Biztosítja a széleskörű társadalmi ellenőrzést a nők munkafeltételeit megkönnyítő intézmények tevékenysége fölött. A Népfront előtt álló nagy feladatoknak a végrehajtásában megyénk asszonyainak is részt kell venniük. Vagyis: a Hazafias Népfronttal való egyesülés azt jelenti: több támogatással, nagyobb erővel, szélesebb nőrétegek között eredményesebben kell dolgozni. Az egyesülés gyakorlati feladatait a megyétől az alapszervezetekig folyamatosam három hónap alatt kell végrehajtani. Hogy ez alatt az átmeneti nehézségek a minimumra csökkenjenek a nőmumkában, pártunk a pártszervezetek feladatává teszi, hogy körültekintő, meggyőző nevelő munkával, állandó ellenőrzéssel kísérje a folyamatos átállást. Az MNDSZ-szervezetek elnökei továbbra is mint a nőmunka felelősei maradnak a Hazafias Népfronton belül, MNDSZ-szervezeteiink pedig átalakulnak r.őtanácsokká. Biztosítani kell tehát, hogy a Hazafias Népfront választott szerveiben megfelelő helyet kapjanak az MNDSZ-szervek és szervezetek képviselői. Ez a munka a kongresszusig kooptálássai oldható meg. Hogy ez a munka sikeres legyen, szükség van a nőmozgalom. tapasztalt, lelkes munkatársaira, az MNDSZ-aktíválcra. Az ő feladatuk lesz megértetni minden MNDSZ-taggal, hogy a jövőben sokkal kedvezőbb helyzetben dolgozhatnak. Nem magukra hagyatva és nem is a többi szervvel versengve kell majd a munkát ellátni, hanem együttes erővel, hiszen közösen hatalmas tömegre támaszkodhatnak. JÚNIUSBAN JELENIK MEG Marx—Engels Ez a gyűjtemény Marxnak és Engel snek a politikai gazdaságtan kérdéseivel foglalkozó leveleit egyesíti. A tudományos szocializmus megalapozói e levelekben fontos útmutatásokat adnak gazdasági tanaik különböző részleteire és összefüggéseire vonatkozóan. Megismerjük a levelekből Marx és Engels munkamódszerét, a »Tőtó« megírásának és kiadásának történetét Is. A gyűjtemény tanulmányozását név- és tárgymutató könnyíti meg. Lenin művei Lenin Műveinek 35. kötete Leninnek 1912. februárja és 1922. decembere közt írt leveleit — összesen több mint 300 dokumentumot foglal magában. E (tavelek, amelyeknek nagyrészét Lenin az oroszországi és a nemzetközi munkás mozgalom vezetőihez, 'barátaihoz, munkatársaihoz intézett, híven tükrözik azt a hatalmas elméleti és gyakorlati tevékenységet, amelyet Lenin ebben az időszakban kifejtett.
